Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-18 / 297. szám

WSt DECEMBER 18

NAPLÓ

OLVASÓINK

Naponta érkeznek levelek szerkesztőségünkbe. Legtöbbje panaszt tartalmaz, de számos levél foglalkozik javaslattal, észrevétellel is, melyet kis módosítással, vagy szakemberek bevonásával köny- nyen meg lehet valósítani.

Egyik ilyen javaslat: ..Vasárnap zárják le az utat a Pálos templomtól a Havi- hegyi templomig és tiltsanak meg mindennemű járműforgalmat, kivéve az autóbuszos taxiközlekedést — javasolja Zengő Ferenc gépkocsi- vezető. Ugyanis ezen az úton sétálgatnak vasárnapokon és más munkaszüneti napokon a mamák kisgyermekeikkel és gyakran zavarja őket a végigvágtázó motorkerékpár.

S z i j á r t ó József a gerdei motorszerencsctlenséggcl foglalkozik. Leírja, hogy az első értesülésektől eltérően nem az 6 gépkocsijának reflektora okozta a balesetet, mert ő azt már megálláskor eloltotta. Érdeklődtünk a rendőrségen és valóban hivatalosan is megállapítást nyert, hogy Szíjártó József szabályosan járt cl, amikor megállt a vasúti sorompónál.

Vizet, vizet, vizet! Kötetre való levelet gyűjtöttünk ösz- sze, melyben olvasóink a vízhiányról panaszkodnak. Ujme- szesen 7 aláírással — legtöbbje háziasszony -*> leírják, hogy hiába jönnek haza a bányászok fürdőszobás lakásukba, nem tudnak rendesen tisztálkodni, mert nincs vizük. Ugyanilyen panasszal fordultak hozzánk a Tettye környékéről, ahol szintén csak az éjszakai órákban van víz, s ha valaki elegendő mennyiséget akar gyűjteni! kénytelen éjszaka virrasztani a csap mellett.

Az Anna utcát B 8 r z 81 i Gyula szaharai homoksivatagnak nevezte el, s a lakókat karavánok utasaihoz hasonlította, akik, mint az oázist, keresik a csapot, melyből víz folyik. Talán túlzott a riadalom, de érdemes felfigyelni illetékeseknek az ilyen panaszokra.

A bőrgyár! taggyűlésen

TAGKÖNYVKIOSZTÓ tag' i gyűlést tartanák a Pécsi Bőr- (! gyár pártszervezetében, Prá- vicz Lajosné elvtánsnő mondája a beszámolót. Én az embereket figyelem.

Gungl elvtáns, Fekecs Jó- zsefné az alkalomhoz illő sö- t1 lét ruhába ölitöztek, Herkelst- <*ván, az őszhajú munkás pe- l'dig csizmában és vörös kar- ^ szalagos pufajka-kabátlban áll az ajtónál. Oldalán pisztoly lóg, tehát szolgálatban van éppen.

A harmadik ember — akit nem ismerek —, itt til mellettem. Ebben a pillanatban érkezett meg, kicsit liheg. Gumicsizmáján párás levegőt, malteros ruháján pedig friss, kissé csípős mészszagot hozott be oda kintről.

Én ezt is ünnepinek érzem.

A „tömeg”-et száz egynéhány ember alkotja, köztük ülhet a porcelángyár!, Sopia- na-gyári és még több üzem párttitkára is, akilk tapasztalni jöttek ide. Ezt csak sejtem, mert innen a leghátsó sorból alig látok többet száz- egynéhány dús* és öszhajú fejnék

Imponáló csendben hafflgát- ják Právicz elvtársnő beszámolóját. Fegyelem, magabiz- ? tosság és erő árad belőlük. Valamikor fel sem tűnt volna. De a múlt év októbere óta ezt sem érzem természetesnek. Mert mi is volt a megyei J munkástanácson, a (kisgaztia- ' | párt baranyai fellegvárában (annakidején? Egymás szavába

hoz mennék, s egy-egy kézszorítás után átveszik tíz évre szóló piros könyvecskéjüket és a mellé ajándékozott Lenin- jelvényt. Tizenhat elvtáns nip- peket és porcelánszobrocská- kait is kap — az a 16, aki tavaly a pártszervezetet megalakította.

CSENDBEN JÖNNEK KI,

fegyelmezetten térnek vissza a helyükre. S amikor a hozzá- szó’ások elkezdődnék, úgy érzem, mintha zsilipek nyíltak volna meg a lelkekben.

Fekecsné alig mond néhány szót. Annyit értek itt a végén, hogy „rám mindig számíthat a párt“, aztán elsírja magát.

Megindulva hallgatunk. Sokat üldözték tavaly októberben ezt a szegény asszonyt. El tudom képzelni, milyen lehet a lelkiállapota itt az elv tárnak, a hűséges barnátok között.

Most öszhajú asszony emelkedik fel. Már megismertem: Babclla elvtársnő az, a porcelángyár párttitkára Február vagy március egyik éjjelén láttam először a megyei párt- bizottság előcsarnokában* géppisztollyal a vállán. Régi illegális harcosa a pártnak, 1930-ban lépett be a KMP-ba. Area kéri mo6t a többieket, hogy nagyon vigyázzanak a tagkönyvükre .• ä *

•mm

Ünnepi hangverseny Kodály születésnapján

K

odály

— Abban az időben történt,’

Kodály születésnapján, Pécsett Antal György vezény* alakult. A munkástanács el- IV. december 16_án a ffem. let&vej, de ilyen ünnepl> ilyen

határozott valamit és rank \ °

akarta erőszakolni Egyetlen-1zeti Színházban tartott ének- átélt, ilyen áhitatosan szup* a sarca eraszaKom. í^yeuen * gesztív előadást még nem haU

egy ember — Vastag József -*eS zenekari hangverseny min- lottunk_ Szinte képszerűen, műhelyben, alseden tekintetben méltó volt az plasztikusan tűnt elénk a táj* ünnepi alkalomhoz. Dr. Vargha dalom, a felháborodás, a zoko* Károly Kodály köszöntése című űás, a panasz és végül a hit, a szép versét Horváth Erzsébet bizalom kifejezése. Most ért* mondta el megindult őszinte- hette mag mindenki a Psalmus séggel. Majd a Liszt-kórus kö- világ jelentőségét, hiszen Ko« szöntötte a jubiláló Mestert dAlV muzsikájában egy egész Bárdos—Weöres kórusával. néP kollektív életérzései nycr<

volt csak a műhelyben, a azt mondta, hogy nem! Ez a „nem" engem nagyon elgondolkoztatott. Ügy ítéltem, hogy az, aki ilyen nyíltan és bátran meg meri mondani az igazat, az rendes, becsületes ember lehet... s

— A másik — ami a párthoz láncolt — a december 9-1 tüntetés volt. Ott lakom a megyei pártbizottság közelében, szemtanúja voltam a gyülekezésüknek, láttam a tekintetüket Amikor az arcukba néztem, láttam, hogy elszánt emberék és hisznek eszméjükben.

a saót:

*— ®n új tag vagyok —

mondja halkan — én csak az ellenforradalom után léptem a pártiba. Pedig nem gondoltam, hogy az leszek. Mégis

Minden szereplő átérezte az ünnep jelentőségét, és a Liszt Fcrcnc-kórus és a Szimfonikus Zenekar feszült figyelemmel igyekezett valóra váltani a vezénylő Antal György művészi elképzeléseit és utasításait. Müsorválasztás szempontjából is kitűnő volt a hangverseny:------- —------~wi>i> u< ri-ivuyuvi oKiny.

Ez megint elgondolkoztatott, a aöntő jelentőségű, hatalmas ilyet még nem tapasztaltam...? Kodály-müvek közül hallhat- — Később már én is el- | tűk a legszebbeket. mentem a Nemzett Színházba,5 Ag a lla kórmok cm* m®Khallgattam Marosan* terméséből is kiválik a Liszt elvtán» beszedet, utána pedig* verenChez és a Jézus és a ku^°lrif1^1őLn a^oái^kí\f&rok. Az cíőbbtben századunk egyes tagjának odaadó figyel* ^* hataImas senei egyénisége rója műkért cs művészi felelősség* vull munkásból kommunista,.. je kegyeletét és tiszteletét a érzésükért. A hallgatóság hosz*

MINDEZT egyszerűen és!! halkan mondta el. Utána apró*

termetű asszonyka kért S7,óx'-utábbl pedig bibliai kép.

nek megindító kifejezést. Ez a muzsika nem kevés kiválásé* totthoz szól, hanem mindenki* hez; az egész világ előtt hirdeti a magyarság élnlakarását és élnltudását. Udvardy Tibor mély átéltséggcl, szárnyaló lendülettel kapcsolódott az együttes érzéseibe és minden* ben segített diadalra vinni a világjelentőségü müvet. Dicsé* rét és elismerés a vezénylő Antal Györgynek mélységesen átélt művészi vezetéséért, de ugyanakkor dicséret és eltsme* rés az ének- és zenekar minden

Drámai hangulatban, pompás

v/njdT^ha^okIndtS megjelenítésben, plasztikusan

ki előttünk anagy- o szabAsú mű minden részletében

művészi igazsággal és igen

szú tapsokkal fejezte ki tetszé* sét a nagy művészi élményt nyújtó produkcióért.

Szünet után a másik nagy Kodály-mű, a Budavári Te Deum hangzott fel. Ez egészen más jellegű mű, mint a Psal*

Középkorú munkás veszd át szélgetés Örökké megmarad az(|S2ép hanghatásokkal. Az ének- mus- Ncm olyan sokrétű, dó

vágva ordítottak a „küldöttek", amit íz imént megszavaztak, azt fél óra múlva új- így alakult a helyzet Jira vitatni kezdték, később isimét elővették;s. Cirkusz is.* komédia is volt a gyűlésük* egyszerre, hiszen farkasok ma- ‘ rakodtak egymás között

Ezt csak azért említem meg.

emlékezetemben, mert ha ezek kari müvek között pihenőül a munkások költők, a szavak hatott a Cinka Panna c. operámesterei lennének, akkor Ián-b°} ®, Minuetto serio. Nem ,, „ . ’ „ , f nagyigényu mu, de kedvesen,

goló verseket .írtak volna.^finoman muzsikál. A Székely- olyan belső tűz fűtötte felszó- ( fonó c. daljátékból A csitári lalásaikat. , t hegyek alatt e. dalt a gyönyörű hangú Molnár Éva énekelte inagy művészi átéltséggel, de a i mezei virág helyett müvirág- i f , i . (•< (• .rí ként hatott. Külön ki kell

i Gondolatok egy tagkonyvkioszto f emelni igen szépen hangzó, fi

I1 • ir| r _»r| ■ i

taggyűlésről

. nőm kíséretét a zenekarral, i Tomboló sikert aratott a pécsi fői hangversenyre.) f bemutatónak számító Háry Já- A közönség úgy érezte, hogy

_ _ ______________j____________ _______ ____mért' nos Intermezzo ének-zenekari a pécsi Liszt Fcrcnc-kórus cs cl

Vh

ogy milyen óriási különbség lés keretében vették át az új nem fiatal asszony, őrá sem < előadása dr. Vargha Károly ki- Szimfonikus Zenekar Antal I van a két párt között. (l MSZMP tagsági könyvüket a voltaik tekintetted 1956. októ- < tűnőén _ simuló szövegével. György vezetésével szebb juhi*

..................... ■ -''Baranya megyed Rendőrtőka- herében. Börtönbe hurcolták. \ Pezsditő lelkesedéssel énekelt- ieumi születésnapi ajándékot

^e

rt néha még az ilyen „ki* csiségek” is megmutatják < | Hétfőn este ünnepi taggyű- }as elvtársnő ósriiajú,

könyvkiosztás. Maga az át- ((adási akibus egyszerű. Felöl - a neveket, az asztalŰj épületre van szüksége a Patyolatnak

Nem első eset, hagy a Patyolat Vállalat helyzetével foglalkozunk. Már 1952-ben cikkeztünk róla, amikor ideiglenes jelleggel létrehozták a város belterületén egy rozoga üzemben. Azóta gyakran kérte maga a vállala t is, hogy létesítsenek egy korszerű, a rohamosan fejlődő város követelményeinek minden tekintetben megfelelő mosodát. Azonban mind a mat napig nem történt érdemleges intézkedés.

Pedig a sűrűn megismétlődő vizsgálatok megállapították a helyzet tarthatatlanságát és súlyosnak ítélték meg a Patyolatnál talált körülményeket Annyira, hogy csak rövid időtartamokra (hat hónapra) adták ki esetenként az ideiglenes üzemeltetési engedélyt.

Az indokok?

Az üzemépületben már életveszélyes dolgozni. A mosoda homlokfala megsüllyedt és ennek következtében a mennyezetet is magával húzza, a betonburkolat mintegy két négyzetméternyi terüledlKttatm a termelést és a helyi egészségügyi hatóságok is hasonló véleményen vannak.

S amíg a Patyolat Vállalat már öt esztendeje kéri, a körülmények pedig követelik egy új mosoda megépítését, addig a város több üzemében — így a szénúröszt- nél, hokszműveknél, urániumbányánál, Postánál, húsipari vállalatnál, építőipari vállalatnál — kisebb beruházásokkal mosodákat létesítenek.

Bár összegszerű adatok nem állanák rendelkezésünkre, de könnyű következtetni a tényekből, ha a Patyolat

hatalmas felépítettségével ün* népi érzéseket kelt. Molnár Éva, özörényi Olga, Wagner József és Horváth László éne* kelték a szólókat átélt lendü* lettel és gyönyörűen hangzó egységben. A kóruson kis fáradtság volt észlelhető. (Ez nem is csodálandó ilyen hatalmas műsorban. Eredetileg a Te Deum a keddi hangversenyen szerepelt volna, de technikai okokból át kellett vinni a hét*

Közben kezdetét veszi a tag- Baranya megyed Rendőrtőka- herében. Börtönbe hurcolták.' t-ezsanc> ic.ineseaessci ere neu- ieum{ születésnapi ajándékot

< pitámyság kommunistád. A tag- Egyszerű szavakkal zenckar- nem adhatott volna a Mester*

"könyvikiosztás előtt azoknak ahogy jön, úgy mondja — ar,Ale? neuen ismetemt.

(szívéből f Az est fénypontja a

az elvtársakwak, akik az él- !en£orrada3oan leverése óta kiemelkedő pártsmunkát végeztek, könyvjutalmat és oklevelet adott a pártszervezet vezetősége;

Párttagsági könyv ? 3 ke- meny léptékkel, aíz arcokon. * ünnepélyes megHletődöttség- ((gél veszik ált; Egymásután, í névsor szerint; Épp így, tnév- ' sor szerint hurcolták börtönbe ezeket az eSvtársakait október végén. Épp így, névsor szerint akarták az ellenfarra- dalmárok kivégezni őket, s a tagkönyvért menő elvtársak akkor Is az utolsó pillanatig fa szívük fölött őrizték apárt- J tagsági diönyvü-ket.

? Szólásra emelkednek ..; Haszí véből.

Rendőrök, vezetők és osztottak, munkásokból, rasztokból 2ett rendőrök tesz- * nek fogadalmat, hogy az éle- • tűk árán is, mint ahogy 1956. október—novemberében is,

megvédik az új tagsági könyvet.

Megvédik, mint ahogy meg-* védték esküjükhöz híven * azok az elvtársak, akik nem*

______ Psalmus nek>mint est * szépséges hang*

bg

. t Hungaricus volt. A Psalmust versenyt.

p^_ f több alkalommal hallottuk már hm

Távirányítással működtetik a komlói óriáskompresszorokat

A komlói Kossuth-bánya gyobb az irodákban mért. zaj« 25.000 köbméteres óriáskomplediettelc részeséi az ünnepség- t resszoiai a levegő kompnma- dését a hangszigetelt fülkében nek, mert az életüket áldozták lása közben fájdalmat okozó érzékeny műszerekkel figyelik, a párt és a nép ügyéért. < éles, süvítő hangot adnak. Ezért a csapágyak és a sűrített leveAz ünnepi taggyűlés távira- > Rotkó Sándor és Tarr Gyula tot küldött az MSZMP Köz- komlói mérnökök tervei alapponti Bizottságának és a Pé- ján a kompresszorok kezelői esett állomásozó szovjet kato- • részére a gépterem mellett kü- nad pártszervezetnek. ‘ lönlegesen szigetelt fülkét épí— fi — * tettek, amelyben a zaj nem na;ő hőmérsékletét például elektromos távhömérővel ellenőrzik, Túlmelegedés esetén a szerkezet — amelynek szerelése most van folyamatban — kürtszóval jelez majd.

BESZELNEK A SZÁMOK

Ambrus Jánost úgy ismerik — Visszajönnek azok, mert meggyőződni az igazságról,

faluiban, hogy ragaszkodik az a néhány év, amit bent el- mert ő is, a többiek is a tényeiet^td^űzémének tatarozd- I ahhoz, amit helyesnek tart, A töltöttek, elég volt arra, hogy két szeretik.

sára valamint más üzemek- I* tavasszal például mindenkivel őket is „megfertőzze“ a szövet- — Volt ebben a felesművesára,

nél mosodák létesítésére fordított összeget egy új üzem megépítéséhez biztosították volna, még idén elkezdhetik az építkezést. Ugyanis az első építési időszakhoz S00 ezer forint elegendő. Igaz, egy új üzem felépítési költsége közel ötmillió forint, de épülő és gyorsan fejlődő városunk — a 120 ezer lakos ten ez év januárjában le- ~ megkívánja egy korszerű szakadt és szerencsésnek üzem létesítését.

((szemben megvédte a feleemü- kezés.

mondható, hogy balesettel nem járt. Igaz, a mosoda födémét azóta már megjavították 45 ezer forintos költséggel, de ez csak ideiglenes megoldás, az elkerülhetetlen új mosoda építési határidejének nem éppen szerencsés elodázása.

Az is indokolttá teszi a Patyolat mosoda újjáépítését — mégpedig külterületen —, hogy az üzemépület beleesik a megnyitásra kerülő József Attila utcába, így azt le kell bontani.

A helyzet a Patyolatnál már olyan, hogy a HVDSZ országos központjának kiA Patyolat létjogosultságát számadatok is bizonyítják. Itt a termelési százalék azt mutatja, hogy a lakosság mennyire veszi igénybe az üzemet. A terr- teljesitési számok igazolják, hogy a mosoda az elméletben meghatározott lehetősegeket messze kihasználja és nagyobb termelési értékkel zárja már sorozatosan a negyedéveket, mint amit szak emberek a tervkészítéskor számára meghatároztak.

Száz dolgozó egészsége, ?.?o ezer lakos higiéniája és fejlődő városunk csinossága is megköveteli egy új mosoda

velést. Azt állította, hogy az jobb, mint a munkaegység. Most meg, amikor megtörtént a zárszámadás, kiszámította, hogy mégiscsak jobban jártak ((volna, ha munkaegységre doi- i * póznak. Egy családot vett ala- (*pul a számításkor és kdmutat- fta. ha munkaegységre dolgozlak volna Glósz Jánosék, pon- f tosan 5 700 forinttal kaptak

Rossz volt a felesművelés? Egyértelműen nem lehet rámondani. Voltak ennek előnyei ds, hátrányai is. Megpróbálták egy éviben és a saját tapasztalatukon keresztül győződitek meg arról, hogy a munkaegység azért mégis jobb. Felesművelésnél is egy tagra 1000 forint havi jövedelem jutott, de munkaegységnél en~

foUriatto eem isäbm, fe akarta mielőbbi felépüéeéL

f volna többet, mint felesalapon, nél többet is elérhettek volna, Ez pedig nem kis dolog tíz t hónap alatt, mert havonta < több mint ötszáz forintot je- ( lent. Ambrus János tehát té- vedett a tavasszal, s most készséggel beismeri tévedését.

Egy számítás nem a világ!

— mondhatja valaki. Ez igaz, nem világrengető dolog. de annyira elegendő, hogy felráz- -zon egy falut, egy termelőszövetkezetet. És ez a számítás, a tények felrázták a siklós- nagyfalui Jó Barátot. Hatvanon amellett szavaztak, hogy ismét munkaegységre dolgozzanak, hatvannégyen pedig ezt mondták, ha ez így lesz, skkor ők kilépnek. Hatvannégyen kiléptek, de a bantmara- <1 d.oitak azt mondják:

mert akikor nemcsak növénytermesztéssel, hanem állattenyésztéssel is foglalkozhattak volna. Most ezt csinálják. Nyolcvan hízójuk már van, de akarnak venni sertéstörzsállományt, ötven szarvasmarhát, juhokat saját erőből.

De nemcsak a jövedelem döbbentette rá őket, hogy a íelesniűvelős nem jó, hanem az is, hogy honnan veszik a trágyát, ha nincs közös állatállomány? Egy-két évig bírja a föld trágya nélkül, de mi lesz aztán? Hát ennyi a története a felesművelésnek. Azt mondja Ambrus elvtárs, hogy sokszor mondták nekik, hogy ez nem jó, de ők nem nagyon hittek, saját maguk akartak

lésben jó is, rossz is — mondja Ambrus elvtárs, — A jót megtartjuk. 1956-ban a könyvelőn és az elnökön, kívül volt két bvigádvezető és tizenkét munkacsapatvezető. Százezer forintjába került ez évente a termelőszövetkezetnek. A feles művelésnél kiderült, hogy az elnök és a könyvelő is győzi a munkaszervezésit. Most csali annyiban, módosítottuk ezt, hogy lesz egy brigádvezető is. Vagy például rájöttünk arra is. hogy négy pár lóval is étvágyunk — az idén ennyi volt és ennyi is marad, no meg a Zetor — nem kell húsz pár, mint 1956-ban. Ez is sokat jelent.

Spekulál, tényekre alapoz minden szót, mert mint mondja, nagyon megszokta, megszerette a statisztikát. A szomszéddal, a kerítés mellett is tényekikel vitatkozik. A szomszéd 12 holdas egyéni gazda és azt állítja, hogy azért mégis csak jobb még mindig az egyénieknek Sildósnagyfaluban, mint a- termelőszövetkezetbelieknek.

— Hány motor van a falu- ban? »s kérdi a szomszéd tóls

— Tizenöt, — felel az.

— És hány ebből az egyénieké?

— Mit tudom én!

— Három — felel Ambrus. — Három. Egy a mozisé, egy

a tanítóé, a többi tíz meg a tsz-tagoké,

— Lehet

— Meg aztán idefigyeljen: Nézze meg az én házamat, meg a magáét! A magáé évek óta nem látott kőműveskanalat, én meg minden évben hét-nyolc ezer forintot költők a csinosítására;. t

És ha még ez sem eléggé meggyőző, akkor feltesz ilyen kérdéseket is: hány fürdőszobát építettek Siklósna gy faluban és kik? Erre is megadja a feleletet:

— Hét fürdőszobát építettek és ebből hat a termelőszövetkezeti tagoké. Ki él, hat akkor jobban, kinek jut több mindenre?

A szomszéd ilyenkor csais hümmög, mert hát a tényekre m3 mást is lőhetne felelni, mint hallgatni, elgondolkodni

rajtuk, vagy egyszeriben elismerni. Mert ezek tények, amelyek elgondolkoztatják Ambras János szomszédját, de o többi parasztokat is.

fa