Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-18 / 297. szám

WSt DECEMBER 18 NAPLÓ OLVASÓINK Naponta érkeznek levelek szerkesztőségünkbe. Legtöbb­je panaszt tartalmaz, de szá­mos levél foglalkozik javas­lattal, észrevétellel is, melyet kis módosítással, vagy szak­emberek bevonásával köny- nyen meg lehet valósítani. Egyik ilyen javaslat: ..Va­sárnap zárják le az utat a Pálos templomtól a Havi- hegyi templomig és tiltsanak meg mindennemű járműfor­galmat, kivéve az autóbusz­os taxiközlekedést — javasol­ja Zengő Ferenc gépkocsi- vezető. Ugyanis ezen az úton sétálgatnak vasárnapokon és más munkaszüneti napokon a mamák kisgyermekeikkel és gyakran zavarja őket a végigvágtázó motorkerékpár. S z i j á r t ó József a gerdei motorszerencsctlenséggcl fog­lalkozik. Leírja, hogy az első értesülésektől eltérően nem az 6 gépkocsijának reflekto­ra okozta a balesetet, mert ő azt már megálláskor eloltot­ta. Érdeklődtünk a rendőrsé­gen és valóban hivatalosan is megállapítást nyert, hogy Szíjártó József szabályosan járt cl, amikor megállt a vas­úti sorompónál. Vizet, vizet, vizet! Kötetre való levelet gyűjtöttünk ösz- sze, melyben olvasóink a víz­hiányról panaszkodnak. Ujme- szesen 7 aláírással — legtöbb­je háziasszony -*> leírják, hogy hiába jönnek haza a bá­nyászok fürdőszobás laká­sukba, nem tudnak rendesen tisztálkodni, mert nincs vi­zük. Ugyanilyen panasszal fordultak hozzánk a Tettye környékéről, ahol szintén csak az éjszakai órákban van víz, s ha valaki elegendő mennyiséget akar gyűjteni! kénytelen éjszaka virrasztani a csap mellett. Az Anna utcát B 8 r z 81 i Gyula szaharai homoksiva­tagnak nevezte el, s a lakó­kat karavánok utasaihoz ha­sonlította, akik, mint az oá­zist, keresik a csapot, mely­ből víz folyik. Talán túlzott a riadalom, de érdemes fel­figyelni illetékeseknek az ilyen panaszokra. A bőrgyár! taggyűlésen TAGKÖNYVKIOSZTÓ tag­' i gyűlést tartanák a Pécsi Bőr- (! gyár pártszervezetében, Prá- vicz Lajosné elvtánsnő mond­ája a beszámolót. Én az embe­reket figyelem. Gungl elvtáns, Fekecs Jó- zsefné az alkalomhoz illő sö- t1 lét ruhába ölitöztek, Herkelst- <*ván, az őszhajú munkás pe- l'dig csizmában és vörös kar- ^ szalagos pufajka-kabátlban áll az ajtónál. Oldalán pisztoly lóg, tehát szolgálatban van ép­pen. A harmadik ember — akit nem ismerek —, itt til mellet­tem. Ebben a pillanatban ér­kezett meg, kicsit liheg. Gu­micsizmáján párás levegőt, malteros ruháján pedig friss, kissé csípős mészszagot ho­zott be oda kintről. Én ezt is ünnepinek érzem. A „tömeg”-et száz egyné­hány ember alkotja, köztük ülhet a porcelángyár!, Sopia- na-gyári és még több üzem párttitkára is, akilk tapasztal­ni jöttek ide. Ezt csak sej­tem, mert innen a leghátsó sorból alig látok többet száz- egynéhány dús* és öszhajú fejnék Imponáló csendben hafflgát- ják Právicz elvtársnő beszá­molóját. Fegyelem, magabiz- ? tosság és erő árad belőlük. Valamikor fel sem tűnt vol­na. De a múlt év októbere óta ezt sem érzem természetes­nek. Mert mi is volt a megyei J munkástanácson, a (kisgaztia- ' | párt baranyai fellegvárában (annakidején? Egymás szavába hoz mennék, s egy-egy kézszo­rítás után átveszik tíz évre szóló piros könyvecskéjüket és a mellé ajándékozott Lenin- jelvényt. Tizenhat elvtáns nip- peket és porcelánszobrocská- kait is kap — az a 16, aki ta­valy a pártszervezetet megala­kította. CSENDBEN JÖNNEK KI, fegyelmezetten térnek vissza a helyükre. S amikor a hozzá- szó’ások elkezdődnék, úgy ér­zem, mintha zsilipek nyíltak volna meg a lelkekben. Fekecsné alig mond néhány szót. Annyit értek itt a végén, hogy „rám mindig számíthat a párt“, aztán elsírja magát. Megindulva hallgatunk. So­kat üldözték tavaly október­ben ezt a szegény asszonyt. El tudom képzelni, milyen lehet a lelkiállapota itt az elv tárnak, a hűséges barnátok között. Most öszhajú asszony emel­kedik fel. Már megismertem: Babclla elvtársnő az, a porce­lángyár párttitkára Február vagy március egyik éjjelén láttam először a megyei párt- bizottság előcsarnokában* géppisztollyal a vállán. Régi illegális harcosa a pártnak, 1930-ban lépett be a KMP-ba. Area kéri mo6t a többieket, hogy nagyon vigyázzanak a tagkönyvükre .• ä * •mm Ünnepi hangverseny Kodály születésnapján K odály — Abban az időben történt,’ Kodály születésnapján, Pécsett Antal György vezény* alakult. A munkástanács el- IV. december 16_án a ffem. let&vej, de ilyen ünnepl> ilyen határozott valamit és rank \ ° akarta erőszakolni Egyetlen-1zeti Színházban tartott ének- átélt, ilyen áhitatosan szup* a sarca eraszaKom. í^yeuen * gesztív előadást még nem haU egy ember — Vastag József -*eS zenekari hangverseny min- lottunk_ Szinte képszerűen, műhelyben, alseden tekintetben méltó volt az plasztikusan tűnt elénk a táj* ünnepi alkalomhoz. Dr. Vargha dalom, a felháborodás, a zoko* Károly Kodály köszöntése című űás, a panasz és végül a hit, a szép versét Horváth Erzsébet bizalom kifejezése. Most ért* mondta el megindult őszinte- hette mag mindenki a Psalmus séggel. Majd a Liszt-kórus kö- világ jelentőségét, hiszen Ko« szöntötte a jubiláló Mestert dAlV muzsikájában egy egész Bárdos—Weöres kórusával. néP kollektív életérzései nycr< volt csak a műhelyben, a azt mondta, hogy nem! Ez a „nem" engem nagyon elgon­dolkoztatott. Ügy ítéltem, hogy az, aki ilyen nyíltan és bátran meg meri mondani az igazat, az rendes, becsületes ember lehet... s — A másik — ami a párt­hoz láncolt — a december 9-1 tüntetés volt. Ott lakom a me­gyei pártbizottság közelében, szemtanúja voltam a gyüleke­zésüknek, láttam a tekintetü­ket Amikor az arcukba néz­tem, láttam, hogy elszánt em­berék és hisznek eszméjükben. a saót: *— ®n új tag vagyok — mondja halkan — én csak az ellenforradalom után léptem a pártiba. Pedig nem gondol­tam, hogy az leszek. Mégis Minden szereplő átérezte az ünnep jelentőségét, és a Liszt Fcrcnc-kórus és a Szimfonikus Zenekar feszült figyelemmel igyekezett valóra váltani a ve­zénylő Antal György művészi elképzeléseit és utasításait. Müsorválasztás szempontjából is kitűnő volt a hangverseny:------- —------~wi>i> u< ri-ivuyuvi oKiny. Ez megint elgondolkoztatott, a aöntő jelentőségű, hatalmas ilyet még nem tapasztaltam...? Kodály-müvek közül hallhat- — Később már én is el- | tűk a legszebbeket. mentem a Nemzett Színházba,5 Ag a lla kórmok cm* m®Khallgattam Marosan* terméséből is kiválik a Liszt elvtán» beszedet, utána pedig* verenChez és a Jézus és a ku­^°lrif1^1őLn a^oái^kí\f&rok. Az cíőbbtben századunk egyes tagjának odaadó figyel* ^* hataImas senei egyénisége rója műkért cs művészi felelősség* vull munkásból kommunista,.. je kegyeletét és tiszteletét a érzésükért. A hallgatóság hosz* MINDEZT egyszerűen és!! halkan mondta el. Utána apró* termetű asszonyka kért S7,óx'-utábbl pedig bibliai kép. nek megindító kifejezést. Ez a muzsika nem kevés kiválásé* totthoz szól, hanem mindenki* hez; az egész világ előtt hirdeti a magyarság élnlakarását és élnltudását. Udvardy Tibor mély átéltséggcl, szárnyaló lendülettel kapcsolódott az együttes érzéseibe és minden* ben segített diadalra vinni a világjelentőségü müvet. Dicsé* rét és elismerés a vezénylő Antal Györgynek mélységesen átélt művészi vezetéséért, de ugyanakkor dicséret és eltsme* rés az ének- és zenekar minden Drámai hangulatban, pompás v/njdT^ha^okIndtS megjelenítésben, plasztikusan ki előttünk anagy- o szabAsú mű minden részletében művészi igazsággal és igen szú tapsokkal fejezte ki tetszé* sét a nagy művészi élményt nyújtó produkcióért. Szünet után a másik nagy Kodály-mű, a Budavári Te Deum hangzott fel. Ez egészen más jellegű mű, mint a Psal* Középkorú munkás veszd át szélgetés Örökké megmarad az(|S2ép hanghatásokkal. Az ének- mus- Ncm olyan sokrétű, dó vágva ordítottak a „küldöt­tek", amit íz imént megsza­vaztak, azt fél óra múlva új- így alakult a helyzet Jira vitatni kezdték, később is­imét elővették;s. Cirkusz is.* komédia is volt a gyűlésük* egyszerre, hiszen farkasok ma- ‘ rakodtak egymás között Ezt csak azért említem meg. emlékezetemben, mert ha ezek kari müvek között pihenőül a munkások költők, a szavak hatott a Cinka Panna c. operá­mesterei lennének, akkor Ián-b°} ®, Minuetto serio. Nem ,, „ . ’ „ , f nagyigényu mu, de kedvesen, goló verseket .írtak volna.^finoman muzsikál. A Székely- olyan belső tűz fűtötte felszó- ( fonó c. daljátékból A csitári lalásaikat. , t hegyek alatt e. dalt a gyönyö­rű hangú Molnár Éva énekelte inagy művészi átéltséggel, de a i mezei virág helyett müvirág- i f , i . (•< (• .rí ként hatott. Külön ki kell i Gondolatok egy tagkonyvkioszto f emelni igen szépen hangzó, fi I1 • ir| r _»r| ■ i taggyűlésről . nőm kíséretét a zenekarral, i Tomboló sikert aratott a pécsi fői hangversenyre.) f bemutatónak számító Háry Já- A közönség úgy érezte, hogy _ _ ______________j____________ _______ ____mért' nos Intermezzo ének-zenekari a pécsi Liszt Fcrcnc-kórus cs cl Vh ogy milyen óriási különbség lés keretében vették át az új nem fiatal asszony, őrá sem < előadása dr. Vargha Károly ki- Szimfonikus Zenekar Antal I van a két párt között. (l MSZMP tagsági könyvüket a voltaik tekintetted 1956. októ- < tűnőén _ simuló szövegével. György vezetésével szebb juhi* ..................... ■ -''Baranya megyed Rendőrtőka- herében. Börtönbe hurcolták. \ Pezsditő lelkesedéssel énekelt- ieumi születésnapi ajándékot ^e rt néha még az ilyen „ki­* csiségek” is megmutatják < | Hétfőn este ünnepi taggyű- }as elvtársnő ósriiajú, könyvkiosztás. Maga az át- ((adási akibus egyszerű. Felöl - a neveket, az asztal­Űj épületre van szüksége a Patyolatnak Nem első eset, hagy a Pa­tyolat Vállalat helyzetével foglalkozunk. Már 1952-ben cikkeztünk róla, amikor ideiglenes jelleggel létrehoz­ták a város belterületén egy rozoga üzemben. Azóta gyak­ran kérte maga a vállala t is, hogy létesítsenek egy kor­szerű, a rohamosan fejlődő város követelményeinek minden tekintetben megfele­lő mosodát. Azonban mind a mat napig nem történt ér­demleges intézkedés. Pedig a sűrűn megismét­lődő vizsgálatok megállapí­tották a helyzet tarthatat­lanságát és súlyosnak ítél­ték meg a Patyolatnál talált körülményeket Annyira, hogy csak rövid időtarta­mokra (hat hónapra) adták ki esetenként az ideiglenes üzemeltetési engedélyt. Az indokok? Az üzemépületben már életveszélyes dolgozni. A mo­soda homlokfala megsüllyedt és ennek következtében a mennyezetet is magával húz­za, a betonburkolat mintegy két négyzetméternyi terüle­dlKttatm a termelést és a he­lyi egészségügyi hatóságok is hasonló véleményen van­nak. S amíg a Patyolat Válla­lat már öt esztendeje kéri, a körülmények pedig követe­lik egy új mosoda megépíté­sét, addig a város több üze­mében — így a szénúröszt- nél, hokszműveknél, urá­niumbányánál, Postánál, húsipari vállalatnál, építő­ipari vállalatnál — kisebb beruházásokkal mosodákat létesítenek. Bár összegszerű adatok nem állanák rendelkezésünk­re, de könnyű következtetni a tényekből, ha a Patyolat hatalmas felépítettségével ün* népi érzéseket kelt. Molnár Éva, özörényi Olga, Wagner József és Horváth László éne* kelték a szólókat átélt lendü* lettel és gyönyörűen hangzó egységben. A kóruson kis fá­radtság volt észlelhető. (Ez nem is csodálandó ilyen hatalmas műsorban. Eredetileg a Te Deum a keddi hangversenyen szerepelt volna, de technikai okokból át kellett vinni a hét* Közben kezdetét veszi a tag- Baranya megyed Rendőrtőka- herében. Börtönbe hurcolták.' t-ezsanc> ic.ineseaessci ere neu- ieum{ születésnapi ajándékot < pitámyság kommunistád. A tag- Egyszerű szavakkal zenckar- nem adhatott volna a Mester* "könyvikiosztás előtt azoknak ahogy jön, úgy mondja — ar,Ale? neuen ismetemt. (szívéből f Az est fénypontja a az elvtársakwak, akik az él- !en£orrada3oan leverése óta kiemelkedő pártsmunkát vé­geztek, könyvjutalmat és ok­levelet adott a pártszervezet vezetősége; Párttagsági könyv ? 3 ke- meny léptékkel, aíz arcokon. * ünnepélyes megHletődöttség- ((gél veszik ált; Egymásután, í névsor szerint; Épp így, tnév- ' sor szerint hurcolták börtön­be ezeket az eSvtársakait ok­tóber végén. Épp így, névsor szerint akarták az ellenfarra- dalmárok kivégezni őket, s a tagkönyvért menő elvtársak akkor Is az utolsó pillanatig fa szívük fölött őrizték apárt- J tagsági diönyvü-ket. ? Szólásra emelkednek ..; Ha­szí véből. Rendőrök, vezetők és osztottak, munkásokból, rasztokból 2ett rendőrök tesz- * nek fogadalmat, hogy az éle- • tűk árán is, mint ahogy 1956. október—novemberében is, megvédik az új tagsági köny­vet. Megvédik, mint ahogy meg-* védték esküjükhöz híven * azok az elvtársak, akik nem* ______ Psalmus nek>mint est * szépséges hang* bg . t Hungaricus volt. A Psalmust versenyt. p^_ f több alkalommal hallottuk már hm Távirányítással működtetik a komlói óriáskompresszorokat A komlói Kossuth-bánya gyobb az irodákban mért. zaj« 25.000 köbméteres óriáskomp­lediettelc részeséi az ünnepség- t resszoiai a levegő kompnma- dését a hangszigetelt fülkében nek, mert az életüket áldozták lása közben fájdalmat okozó érzékeny műszerekkel figyelik, a párt és a nép ügyéért. < éles, süvítő hangot adnak. Ezért a csapágyak és a sűrített leve­Az ünnepi taggyűlés távira- > Rotkó Sándor és Tarr Gyula tot küldött az MSZMP Köz- komlói mérnökök tervei alap­ponti Bizottságának és a Pé- ján a kompresszorok kezelői esett állomásozó szovjet kato- • részére a gépterem mellett kü- nad pártszervezetnek. ‘ lönlegesen szigetelt fülkét épí­— fi — * tettek, amelyben a zaj nem na­;ő hőmérsékletét például elekt­romos távhömérővel ellenőrzik, Túlmelegedés esetén a szerke­zet — amelynek szerelése most van folyamatban — kürtszóval jelez majd. BESZELNEK A SZÁMOK Ambrus Jánost úgy ismerik — Visszajönnek azok, mert meggyőződni az igazságról, faluiban, hogy ragaszkodik az a néhány év, amit bent el- mert ő is, a többiek is a ténye­iet^td^űzémének tatarozd- I ahhoz, amit helyesnek tart, A töltöttek, elég volt arra, hogy két szeretik. sára valamint más üzemek- I* tavasszal például mindenkivel őket is „megfertőzze“ a szövet- — Volt ebben a felesműve­sára, nél mosodák létesítésére for­dított összeget egy új üzem megépítéséhez biztosították volna, még idén elkezdhetik az építkezést. Ugyanis az első építési időszakhoz S00 ezer forint elegendő. Igaz, egy új üzem felépítési költ­sége közel ötmillió forint, de épülő és gyorsan fejlődő városunk — a 120 ezer lakos ten ez év januárjában le- ~ megkívánja egy korszerű szakadt és szerencsésnek üzem létesítését. ((szemben megvédte a feleemü- kezés. mondható, hogy balesettel nem járt. Igaz, a mosoda fö­démét azóta már megjavítot­ták 45 ezer forintos költ­séggel, de ez csak ideigle­nes megoldás, az elkerülhe­tetlen új mosoda építési ha­táridejének nem éppen sze­rencsés elodázása. Az is indokolttá teszi a Patyolat mosoda újjáépítését — mégpedig külterületen —, hogy az üzemépület beleesik a megnyitásra kerülő József Attila utcába, így azt le kell bontani. A helyzet a Patyolatnál már olyan, hogy a HVDSZ országos központjának ki­A Patyolat létjogosultsá­gát számadatok is bizonyít­ják. Itt a termelési száza­lék azt mutatja, hogy a la­kosság mennyire veszi igénybe az üzemet. A terr- teljesitési számok igazolják, hogy a mosoda az elmélet­ben meghatározott lehetőse­geket messze kihasználja és nagyobb termelési értékkel zárja már sorozatosan a ne­gyedéveket, mint amit szak ­emberek a tervkészítéskor számára meghatároztak. Száz dolgozó egészsége, ?.?o ezer lakos higiéniája és fej­lődő városunk csinossága is megköveteli egy új mosoda velést. Azt állította, hogy az jobb, mint a munkaegység. Most meg, amikor megtörtént a zárszámadás, kiszámította, hogy mégiscsak jobban jártak ((volna, ha munkaegységre doi- i * póznak. Egy családot vett ala- (*pul a számításkor és kdmutat- fta. ha munkaegységre dolgoz­lak volna Glósz Jánosék, pon- f tosan 5 700 forinttal kaptak Rossz volt a felesművelés? Egyértelműen nem lehet rá­mondani. Voltak ennek elő­nyei ds, hátrányai is. Megpró­bálták egy éviben és a saját tapasztalatukon keresztül győ­ződitek meg arról, hogy a munkaegység azért mégis jobb. Felesművelésnél is egy tagra 1000 forint havi jövedelem jutott, de munkaegységnél en~ foUriatto eem isäbm, fe akarta mielőbbi felépüéeéL f volna többet, mint felesalapon, nél többet is elérhettek volna, Ez pedig nem kis dolog tíz t hónap alatt, mert havonta < több mint ötszáz forintot je- ( lent. Ambrus János tehát té- vedett a tavasszal, s most készséggel beismeri tévedését. Egy számítás nem a világ! — mondhatja valaki. Ez igaz, nem világrengető dolog. de annyira elegendő, hogy felráz- -zon egy falut, egy termelőszö­vetkezetet. És ez a számítás, a tények felrázták a siklós- nagyfalui Jó Barátot. Hatva­non amellett szavaztak, hogy ismét munkaegységre dolgoz­zanak, hatvannégyen pedig ezt mondták, ha ez így lesz, skkor ők kilépnek. Hatvanné­gyen kiléptek, de a bantmara- <1 d.oitak azt mondják: mert akikor nemcsak növény­termesztéssel, hanem állatte­nyésztéssel is foglalkozhattak volna. Most ezt csinálják. Nyolcvan hízójuk már van, de akarnak venni sertéstörzsállo­mányt, ötven szarvasmarhát, juhokat saját erőből. De nemcsak a jövedelem döbbentette rá őket, hogy a íelesniűvelős nem jó, hanem az is, hogy honnan veszik a trágyát, ha nincs közös állat­állomány? Egy-két évig bírja a föld trágya nélkül, de mi lesz aztán? Hát ennyi a törté­nete a felesművelésnek. Azt mondja Ambrus elvtárs, hogy sokszor mondták nekik, hogy ez nem jó, de ők nem nagyon hittek, saját maguk akartak lésben jó is, rossz is — mondja Ambrus elvtárs, — A jót meg­tartjuk. 1956-ban a könyvelőn és az elnökön, kívül volt két bvigádvezető és tizenkét mun­kacsapatvezető. Százezer fo­rintjába került ez évente a termelőszövetkezetnek. A feles művelésnél kiderült, hogy az elnök és a könyvelő is győzi a munkaszervezésit. Most csali annyiban, módosítottuk ezt, hogy lesz egy brigádvezető is. Vagy például rájöttünk arra is. hogy négy pár lóval is ét­vágyunk — az idén ennyi volt és ennyi is marad, no meg a Zetor — nem kell húsz pár, mint 1956-ban. Ez is sokat je­lent. Spekulál, tényekre alapoz minden szót, mert mint mond­ja, nagyon megszokta, megsze­rette a statisztikát. A szom­széddal, a kerítés mellett is tényekikel vitatkozik. A szom­széd 12 holdas egyéni gazda és azt állítja, hogy azért mégis csak jobb még mindig az egyé­nieknek Sildósnagyfaluban, mint a- termelőszövetkezetbe­lieknek. — Hány motor van a falu- ban? »s kérdi a szomszéd tóls — Tizenöt, — felel az. — És hány ebből az egyé­nieké? — Mit tudom én! — Három — felel Ambrus. — Három. Egy a mozisé, egy a tanítóé, a többi tíz meg a tsz-tagoké, — Lehet — Meg aztán idefigyeljen: Nézze meg az én házamat, meg a magáét! A magáé évek óta nem látott kőműveskana­lat, én meg minden évben hét-nyolc ezer forintot költők a csinosítására;. t És ha még ez sem eléggé meggyőző, akkor feltesz ilyen kérdéseket is: hány fürdőszo­bát építettek Siklósna gy falu­ban és kik? Erre is megadja a feleletet: — Hét fürdőszobát építettek és ebből hat a termelőszövet­kezeti tagoké. Ki él, hat akkor jobban, kinek jut több min­denre? A szomszéd ilyenkor csais hümmög, mert hát a tényekre m3 mást is lőhetne felelni, mint hallgatni, elgondolkodni rajtuk, vagy egyszeriben elis­merni. Mert ezek tények, ame­lyek elgondolkoztatják Amb­ras János szomszédját, de o többi parasztokat is. fa

Next

/
Thumbnails
Contents