Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-15 / 295. szám

*9S7 DECEMBER 15 NAPLÓ 7 Provokálnak Egyszer s mindenkorra ki­jelentjük, hogy a Dunántúli Napló sohasem utasít, soha­sem von felelősségre senkit. A Dunántúli Napló védi a be­csületes emberek érdekeit, feltárja a hibákat, javaslato­kat tesz és felhívja rá az illetékesek figyelmét, hogy ezáltal javuljon mindennapi életünk. Azért tartjuk szükségesnek ezt kijelenteni, mert az utób­bi időben egyre gyakrabban élnek vissza a sajtó nevével. A Dunántúli Naplóval taka­róznak, fenyegetőznek és hi­vatkoznak rá, mint valami közéleti mumusra, akitől ret­tegni kell. Pénteken este valaki odáig merészkedett, bogy telefonon felhívta a csemegeboltot és Ott a Dunántúli Napló egyik munkatársának nevében je­lentkezett. Majd felelősségre vonta a bolt dolgozóit egyes, általa vélt hiányosságokért. Mindezt minősíthetetlen han­gon tette. A beit vezetője — igen he­lyesen —■ azonnal felhívta a szerkesztőséget, ahol megtud­ta, hogy a Naplótól senki sem telefonált a boltba és az em­lített újságírók közül csak az egyik létezik, a másik költött személy. Ml szívesen meghallgatunk mindenkit, aki panasszal, észrevétellel keresi fel szer­kesztőségünket. Segítünk a becsületes embereknek, de sohasem utasítunk és nem vonunk felelősségre senkit. Erre mások illetékesek. fmíllitt!! PÉCSI!# I HÍREK bővítik MESZESI ISKOLÁT A vízellátás, a közlekedés és a köztisztaság mellett, Pécs |egyik régi, égető problémája: a fürdőhiány. Pedig valaha, igaz még a rómaiak idejében és a török hódoltság alatt Pécs i városa éppen fürdőkultúrájá- ról volt híres. <• Evlia Cselebi török világ- f utazó leírása szerint a török hódoltság idején Pécsnek há­rom fürdője volt. A legelőke­lőbb a Kászim pasa dzsámijá­nak (a Széchenyi téri belvárosi templom) mihrádja előtt, a tér és a Mária utca sarkán, a mai bíróság épületének helyén ál­lott. Tiszta és kellemes fürdő volt. „Vetkőzőhelye nagy és magas kupolájú, melynek kö­zelién egy darab fehér már­ványból való nagy medence foglal helyet. Közepén a leg­sárgább aranyhoz hasonló réz­ből egy szökőkút pohara .., Tizenöt ember beleül, elfér benne. E pohár körül tizenhét sárkányszáj-alakból az élet vi­ze szökken ki és lefolyva a nagy medencébe ömlik. Ezt a művészi poharat három bronz ökörfejre és három bronz tek- nősbéka-derékra úgy helyezték el, hogy a szemlélő elméje megállt rajta” — írja Evlia Cselebi. Ezt a fürdőt még az 1693. évből származó birtok- összeírások is megemlítik, f A másik török fürdő a szi- J getvári kapun belül volt, Merni f pasa dzsámija közelében. Evlia f Cselebi leírása szerint: kelle- J mes, szépen épített melegfürdő, j „melynek fürdőszolgái, mint a * nap, olyan tenyerűek”. Evliát annyira elbájolta, hogy még verset is írt róla. A fürdő az 1880-as évekig állott a Sallai és a Várady Antal utca sarkán. Idős szemtanúk állítása szerint szép magas, kupolás épület volt A harmadik fürdő Ferhád pasa fürdője. Ez a szegényeké, „noha kellemes és tiszta”. Fer­hád pasa fürdőjének alapfalát a Kossuth Lajos és a Mór utca sarkán találták meg házépítési munkálatok közben. De amikor Pécsnek még csak 50.000 lakosa volt, akkor is 2 fürdő működött a városban. A mai Jókai utca déli irányú meghosszabbítása érdekében azonban a legmegfelelőbbet, az úgynevezett Ferenc József für­dőt tíz esztendővel ezelőtt le­bontották. így jelenleg az a helyzet, hogy a 130.000 lakosú Pécsnek csak egyetlen fürdője van, a volt Engel-féle, ha az egyáltalában fürdőnek nevez­hető, Lépjünk csak be ebbe a „fürdőintézetbe”, amely a Pé­csi Víz- és Csatornaművek ke­zelésében áll! Tizenhat kádfürdő van itt, 3 fülkében 2—2 káddal, tízben 1—1 káddal. A kádfürdő helyi­ségeik enyhén szólva visszata- szítóak. Felszerelésük primitív, mindegyikben rozoga sezlon, gyenge minőségű viaszos vá­szonnal letakarva, a fürdőlepe­dőellátás pedig hiányzik. A kádfürdők képe a száz év előtti fürdők szomorú képét mutatja. A panaszkönyv sok beírása szerint úgy néz ki, „mint egy ócska mosókonyha” a-('t Pécs város tanácsülése uta­sította a végrehajtó bizottsá­gi got: járjon el az illetékes portól, (1 szerveknél, hogy a meszesi lakásépítkezésekkel párhuza­mosan a kulturális intézme- A tanács __ ... osz­ftályának vezetője tárgyaláso­kat folytatott a szénbányá­szati tröszttel. Ennek ered­ményeként a tröszt 1958-as évi beruházási programjába felvette, hogy a jelenlegi 3 tantermes iskolát újabb nyolc tanteremmel, a 4 tantermes is­kolát pedig további 4 tante­remmel bővíti. Ugyanakkor gondoskodik a tereprendezés­ről is. Ezt a programot a fő­hatóság jóváhagyta és így 1958-ban sor kerül a beruhá­zásra. folyosójára, amely a piszoktól és az otthagyott ce­mentzsákoktól „fürdőtiszia- ságig” dekorált. Az iszapom I1 nyékét is bővítsék, helyiségek alacsonyak, hőgu- f terv- és művelődésügyi tára alkalmasak. A fürdő jelenlegi helyzeté­vel, állapotával behatóan fog­lalkozik a városi és a megyei közegészségügyi és járvány­ügyi állomás, de mindhiába. Már lezárását is fontolóra vet­te, de ettől el kellett tekinte­nie, mert akkor a városnak egyetlen tisztasági fürdője sem maradna. Az egészségügyi osz­tály is minden évben szorgal­mazza az új fürdő építését, vagy a jelenlegi átalakítá­sát. A Pécsi Víz- és Csatorna­művek vezetőségében is meg van a jószándék, a segíteni- \ jjj KISVENDÉGLŐ akarás, mégsem jutunk előbb-(| NYÍLIK PÉCSETT re ezen a területen. A városi.) tanács költségvetéséből évről-.) A Pécsi Vendéglátó Vállalat évre kimarad a megfelelő elő-.) tervbevette, hogy 1958-ban irányzat, mint ahogyan ez év- a megszünteti a Kossuth Lajos ben is kimaradt a 600 000 fo- (i utcában levő italboltot, illet- rint, amellyel a kezelő vállalat (i ve azt egybeépíti a Kazinczy tervezése szerint átmenetileg utca sarkán lévő Ruházati legalább is tűrhető feltételeket 11 Kisipari Szövetkezet helyisc- lehetett volna teremteni. gévei. Mindkét helyiséget kis­— j, , z vendéglővé alakítják át. — Az Pedlff ennek a gyors () Aranykacsa, a Halásztanya, a ütemben fejlődő ipari város- i Sportvendéglő, a Tettye és a nak, bányavidéknek nemcsak (i Susogó után ez lesz Pécs vá- tisztasági fürdőre, hanem iros hatodik kisvendéglője. A komplexfunkcionális helyre- j Ruházati KTSZ átköltözik állító vízgyógy-, torna.-, fizi-,lmajd a Tacskó-Mackó hclyi- kótherápiás intézetre is szűk-, i bégébe, a Tacskó-Mackónak sége lenne. Annál is inkább, 11 pedig új helyiséget keresnek, mert mint minden ipari me-,i^z eddigí tervek szerint a gyében, úgy Baranyában isiTacskó-Mackót a Széchenyi igen magas a reumás, ortho-, ^.rcn lévő népbüfé étkező he- ped, traumatológiai - betegek, )yiségébe helyezik át. szama es ezek a betegek ~ A fürdő fedett uszodájának legfontosabb termelői rétegből <1 A szalamandra eddig ismeretlen változatára bukkantak Pécsett T>r. Gebhardt An­tal. a Pécsi Termé­szettudományi Mú­zeum igazgatója egyik kutatóútján érdekes állatkára búkkapt a Pécs blatt elterülő mo­csaras réten. A kis állat kétségkívül szalamandra, de más, mint a Kőszeg környékén találha­tó fekete, vagy az Alföldön élő foltos szalamandra. En­nek háta teljesen fekete, a hasa pe­dig foltos. A természet tudó­sok eddig azt tar­tották, hogy a Me­csekben és a bara­nyai síkságon nem él szalamandra. A Jelet módosítja ezt a megállapítást, — Feltételezik, hogy a Mecsektől délre több helyen is ta­lálnak majd szala­mandrát. Nehezen lehet azonban és :- levenni, mert nap­köziben elrejtőzik a földbe és csak éj­szaka indul el éle­lemszerző útjára, A talált szala­mandra most a Pé- lig esi Természettudo­mányi Múzeumban van, ahol pontosan megfigyelik és le­írják. teteje leszakadóban van. Ezért üzemen kívül helyezték, de a bármikor várható tetőössze­omlás veszélyt jelenthet a mellette üzemelő helyiségekre is. Ezek pedig: a közös vet­kőző, ahol primitív állófoga­son a fürdőzők ruhái egymás­sal érintkeznek, kitéve min­dennemű fertőzési lehetőség­nek. Innen vezet az út a száz év előtti kis gőzkamrába, majd egy hasonló másikba, ahol gőzben, csurgó zuhanyok vízgőzében történik a masszázs. Innen nyílik az úgynevezett „thermálterem” két vályuBze- rű keskeny betonmedencéje (15—20 főre szóló.) Ezek közül csak az egyikben van víz, íé- telve. Csak langyos víz­ben „lubickolhatnak" a ter­málfürdőre igényt tartó fürdő­zők, A fürdő folyosójáról szűk lépcsőn lehet feljutni az úgy­nevezett „gyógyiszapoló“ elő­adódnak; Munkábaállításuk,, * gyógyításuk — a statisztikai# adatok szerint is — 50 száza-# A városi tanács megállapi- lékkal előbb történik meg d tóttá, hogy gyors ütemben fej- vízgyógyászati, speciális, rend- (1 lődő városunk zavartalan el- szeree tornakezeléssel, vala-11 látása szükségessé teszi az mint az ezzel párosuló fizi- élelmiszeripari üzemek, külö­\ nősen a Pécsi Tejüzem fej­lesztését, Ezért a végrehajtó kótherápiás kezeléssel, mint e nélkül. Mindez a termelésben ezer és ezer munkaórát, na per­jelen!, mert a beteg sokkal hamarabb nyerné vissza egész­ségét, munkaerejét; Mindezeknek a szempontok­nak a figyelembevételével, el­engedhetetlenül fontos, hogy A PÉCSI TEJÜZEM FEJLESZTÉSI TERVE bizottság átiratot intézett Ko­vács Imre élelmezési minisz­ter elvtárshoz, hogy a minisz­térium a hároméves terv ke­retében gondoskodjon a Pé­csi Tejüzem technikai bővíté­séről és fejlesztéséről, vala­mint a beruházási hitel bizto­sításáról; Pécsnek mielőbb egy rendes! Böyt]L A KERESKEDELMI tisztasági fürdője és es> \ AKTIV AHÁLÓZAT komplex funkcionális, helyre-.).............................................. állító alékeaeléeee fürdőié le- » A varos Iak<*>sa*anak J°bb alh.o, alokeaeieeee fürdője le i ( ellátásához a tanács kereske­' | del mi állandó bizottsága is József hozzájárulhat elsősorban a társadalmi ellenőrzéssel. Ezért a tanács felkérte a kereske­delmi állandó bizottságot: erő­sítse meg aktivahálőzatát. A kereskedelmi állandó bizott­ság ülést tartott és felkérte tagjait, hogy szervezzenek tár­sadalmi aktívákat. A bizott­ság 14 új aktívát szervezett be. A kereskedelmi felügyelő­ség bevonásával oktatásuk is megtörtént már. GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉG­RAKTÁRT ÉPÍTENEK Pécs város zöldség- és gyü­mölcsellátása csak akkor biz­tosítható, ha korszerű zöldség­es gyümölcsraktárt biztosíta­nak a MÉK részére. Ezért a városi tanács végrehajtó bi­zottsága felhívta a MÉSZÖV igazgatóságát: tegyen előter­jesztést a SZÖVOSZ-nak, hogy a 3 éves terv során be­ruházási tervébe állítsa be egy korszerű raktárház létesí­tését récsctt. A SZÖVOSZ igazgatóságától a baranyai MÉK Vállalat már megkapta az utasítást, hogy a raktárház kijelölésére és tervezésére te­gyen lépéseket. VASMAROK KÖVEK RAKODÁSÁRA Menthy Árpád és Rudolf Mihály komlói mérnökök vas­markot szerkesztettek a kom­lói bányavágatok biztosításá­ra érkező betonidomkövek ki­rakására. A 35 kg súlyú be­tonidomkövek kirakása a da­ruról mozgatott vasmarokkál a kéri kirakás költségének mindössze egyötödét teszi. Te­kintettel arra, hogy Komlóra évenként általában 700 000 betonidomkő érkezik és a vas­magok az országban másutt is alkalmazható, az újítás beve­zetése—a munka megkönnyí­tésén kívül — jelentős össze­gű megtakarítást is eredmé­nyezhet, IFJÚ EGÉSZSÉGÖRI TANFOLYAM A pécsi általános iskolák, középiskolák cs ipari tanuló­intézeteinek vöröskerésztes csoportjainak tanárelnökei megbeszélést tartottak. A ta­nácskozáson elhatározták, hogy a pécsi iskolákban az If­júsági vöröskereszt csoportjai „ifjú egészségőri tanfolyamot'' szerveznek. A tanfolyam rész­vevői közegészségügyi és el- sősegélynyújtási kiképzésben részesülnek. A tanfolyamot végzett tanulókból alakítják meg minden iskolában az egészségügyi állomásokat. e övé a föld. Mi erre is azt mondjuk, ez nem jó, akárki csinálja, ez is kizsákmányolás és a szegényparasztokkal szem­ben embertelenség. Ennél, a számításunk szerint jobb a jövedelme egy hozzá hasonló szegényparasztnak, aki ma a termelőszövetkezet tagja. Ha összehasonlítást teszünk az ő jövedelme és például Bődis János szentlőrinci termelöszö­Kcresett termékféleséget: mázsánioénti árír vetkezti tag éri jövedelme kö­zött, akkor szembeszökően megmutatkozik a különbség a tsz-tag javára; (Megjegyezzük: hogy egy közepes tsz-ből, egy közepes tag eredményét vesz- szük, aki a növénytermelésben dolgozott, feleségével együtt.) Föld nélkül lépett a ter­melőszövetkezetbe. Ebben az évben 500 munkaegységük van. összesen búza 39 mázsa 210.— Ft 8.190.— Ft árpa. 20 mázsa 230.— Ft 4.600.— Ft kukorica 20 mázsa 110.— Ft 2.200.— Ft cukor 0.90 mázsa 11.6 Ft 1.044.— Ft takarmányrépa 10 mázsa 35.— Ft 250.— Ft burgonya 7.5 mázsa 100.— Ff 750.— Ft háztáji jövedelem 4.000.— Ft készpénz 6.300.— Ft egyéb jövedelem 2.060.— Ft összesen: 29.394.— Ft összes jövedelem 29.394.— Ft összes teher 320.— Ft Tiszta jövedelem 29.074.— Ft Ilyen egy termelőszövetkeze­ti tag évi jövedelme, de tud­nánk olyan példákat is elmon­dani, ahol 750 munkaegysége van a termelőszövetkezeti tag­nak és nem 50.—, hanem 52.— Ft-ot osztanak munkaegysé­genként. Ennél a példánál azonban meg kell jegyeznünk még azt, mint ahogyan az előb­biek, úgy ez a példa sem feje­zi ki hűen azt az egészen el­ütő, kétféle életmódot, amely az említett két család, vagy több ilyen család életmódjában tnegmutatkozik. Nem mutatja tneg például azt, hogy a szent­föld nci termelőszövetkezetbe lépő tag azonnal egymillió 500.000 forintos vagyonnak lesz részese, még akkor is. ha sem­mit sém visz be. Nem mutat ez a példa semmit sem például a igazi okát. Megvizsgáltuk Szentlőrinc község parasztsá­gának igaerejét, gépesítését, amely egyben megmutatja azt Nézzük a jséldátí is, hol a hiba, valamint azt is, mi a teendő, hogy gyökeres ja­vulást érjünk el a szegény­paraszt helyzetében. Gazd.-ok csop.-ja számszerint Gazd. ss. összesen: © Is .SJw f M éppel szám o > ü a *a> II ii 3 szövetkezeti tagok lakáshely­zetéről. (Pedig erről sokat tud­nának beszélni még az ócsárdi volt tsz-tagok is.) A szülésig se­gélyről és még sok más előny­ről és kedvezményről. Amikor azonban ezt taná­csoljuk (elsősorban nehéz hely­zetben lévő szegényparasztok­nak), hogy lépjenek be a ter­melőszövetkezetbe, vagy ala­kítsanak újat, mert csakis így könnyíthetnek a sorsukon, ak­kor nemcsak kizárólag olyan bizonyítékaink vannak, amely a jövedelemről mutat kedve­zőbb képet, hanem amelyek a jobb, könnyebb, termeléke­nyebb, korszerűbb munka mel­lett szólnak. Olyan .számszerű adataink -vannak, amelyek a maguk Valóságában mutatják .asaegénypjuasztok helyzetének 0—5 hat holdon alul 551 724 kh. — 3.1 — 5—25 kát. holdig 71 695 24 ' 1.4 9 25 kát. holdon felül 3 86 2 — 2 Tsz-ek 660 1 100 7 AG-ok 1 1750 41 C 1 m 1 | üs .£ 1 * Ä* 9? « ­- 6 « " c aj »3 <0 O Gazd. csop. Gazd.-ok B a u X a o iá Z összesen: S6 2 _ 2 0—5 kát. h.-tg 551 5 4 — 7 535 5—•25 kát. h.-ig 71 13 — — 54 4 25-ön felül s — — — 3 — Tsz-ek 1 — — — I — ÁG.-ok l — — — 1 — Nos, keil-e külön magyarázat ahhoz, hogy az olyan gazdasá­gokban, hol kézzel vetnek, meg szamárral szántanak (sajnos, a járásban még ilyen is van), ahol egy lóval, ahol tehénkék­kel és faékével kínozzák a föl­det, milyen lehet az eredmény? Vagy ahol 535 paraszt a másik paraszt igájával szánt, vet vagy [»takarít, mennyi tiszta jöve­delem marad? Ilyen termelési eszközökkel és módszerekkel nem lehet könnyebb, jobb és eredménye­sebb a szegényparaszt helyzete. A tangazdaság és a termelő­szövetkezetek példám is meg­győző arról, hogy az az erod- jmény Szentlőrinc egész hatá­rában is elérhető, mert nincs lényeges eltérés sem időjárás­ban, sem a föld szerkezetében. De csakis a szövetkezés útján. Csakis ilyen módon lehetne gyökeres változást elérni a sze­gényparasztok helyzetének megjavítása terén. Éz az egyet­len útja annak, hogy megköny- nyítsük a dolgozó parasztság munkáját és növeljük jövedel­mét, ezzel cgyidőben megszün­tessük a kizsákmányolás ma még fennálló különböző for­máit. Vannak, akik a mi véle­ményünkkel szemben azt mondják a gondolkodó sze­gényparasztnak: „Ne hallgass rájuk, ir.#íe az egész”. A sze­gényparasztok rossz tanács­adói többnyire azok, akik rend­szerint bérbe adják a földjü­ket, vagy állandóan napszámo­sokat alkalmaznak és ezért ér­dekből beszélnek a tsz ellen, mert ha a szegényparasztok szövetkezetei alakítanák, mit csinálnak nélkülük? Sokan az ellenség és a meg­tévesztett, félrevezetett, vala­mint az érdekelt emberek kö­zül felhasználják, illetve fel­nagyítják a szövetkezetek ré­gebbi hibáit, hogy megnehezít­sék a szegényparasztok dönté­sét. Igyekeznek elterelni a fi­gyelmet a jó szövetkezetekről és a jó példákról. Ismét csak az a válaszunk: a kommunis­ták igazat mondtak a szegény­parasztoknak akkor is, amikor nyomorúságukban azt hitték, hogy az isten sem segít rajtuk. Igazat mondtak akkor is, ami­kor a földreform után kifejtet­ték: szövetkezet útján kell gé­pesíteni a mezőgazdaságot, mert csak egyedül ez segít a dolgozó parasztság helyzetén, csak így lehet, olcsóbb, több mezőgazdasági terméket előál­lítani. Ma már az is bebizonyo­sodott, hogy a pártnál« igaza volt. Persze, mégis akadnak olyanok, akik újból és újból megpróbálják letagadni a té­nyeket, akik szemtelenül meg is fenyegetik a termelőszövet­kezetről gondolkodó embere­ket. Az össze-vissza tocsogók­nak, hazudozóknak, a szegény­parasztokat becsapni akarók­nak azt mondjuk, amit egy jó magyar közmondás: „Hama­rabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát”. Ha nem ma, akkor holnap, de clőbb- ulóbb a szegényparaszt is rájön a szövetkezeti út előnyére és rajtalcapja őket is a hazugsá­gon. A fenyegetőzőknek periig azt: mi a jövőben is betartjuk azt az elvetj hogy a dolgozó parasztok önként, a legjobb belátásuk szerint döntsenek ar­ról, melyik úton kívánnak jár­ni, de hangsúlyozzuk, hogy megvédjük őket a fenyegető­zőktől, a hazudozóktól. meg­védjük őket az ellenség min­den ármánykodásával szem­ben. Végső fokon és összegezve: a szegényparaszt nehéz helyze­te és szegénysége abból fakad, hogy rossz és avult, valamint hiányos felszereléssel gazdál­kodik. Sokat dolgozik, c$ak korszerűtlenül. Ezért kevesebb az 1 kát. holdra eső jövedelme is a termelőszövetkezettel, vagy a nagyüzemmel szemben. És ezért dolgozik többet is. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha el­fogadják tanácsainkat, szövet­keznek saját földjükkel és fel­szerelésükkel. akkor módjuk­ban van modem felszereléssel olyan gazdálkodást kialakítani, amely kiemeli a szégénypa- rasztokat a nehéz helyzetük­ből. Akik eddig a pártra hallgat­tak, ma is könyebben, jobban élnek, s a többiek pedig most fogadják meg a tanácsokat és akkor hamarason szebben, job­ban fognak élni. S akik nem, maguknak ártanak, úgy jár­nak, mint a közismert sofőr­dal mondja: „Aki versenyez a motorral, az nem okos, de bo­tor, mert mi legfeljebb csak trappolunk, de győztes a mo­tor L1PCS1K ISTVÁN MSZMP Pécsi Járási Pártbi­zottság Mezőgazdászéi Osztá­lyának vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents