Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-14 / 294. szám

r 1957 DECEMBER 14 NAPLÓ 3 Értelmiségi ankét Pécsbányán Aldufeuu QM A pécsbányai üzemi párt­szervezet a műszaki értelmi­ségi ankét után december 11- én újabb értelmiségi megbe­szélést tartott, amelyen fő­ként pedagógusok vettek részt. Az ellenforradalom óta ez volt rek sorsa, akkor! Vigasztalá­sul szolgált az, hogy a nap­számosok is élnek valahogyan, — s ezzel a mondattal meg is határozták a gyerek sorsát. A A gyerekekkel foglalkozók­nak nem szabad elfelejteniük az első alkalom, hogy a párt- azokat az időket, s különösen unióban tett útjáról; Szóba ke-<( Qszinie és megérdemelt sikert aratott a ro- r-ult az a kulonbsee, ahogyan jjponszenuej román művész hangversenye. Al­teSkltz4^Va^SruíCSCuI)íln viszonylatban is nagy mű­< »űészt ismertünk meg. Gazdag és értékes mű­va. SzLdtne^rivíám beL-V°ra lehetővé tette, hogy minden művészi ói­déból világosan és közértbe- daláról hemutatkozzék. Nem szervezet tanácskozott az üze­men kívüli értelmiséggel s a tanácskozás célja az volt, hogy a pártszervezet és a pedagógu­sok őszintén mondják el véle­ményüket mindkettőjüket érintő és érdeklő kérdésekről, az értelmiség szerepéről, és kölcsönösen megismerjék egy­mást. A több, mint három óra hosszat tartó megbeszélést át­hatotta az őszinteség. A párt- szervezet vezetősége nem árult zsákbamacskát, megmondta ami a szívén feküdt, nyíltan. Legfontosabb és a legjobban fájó pont az volt, hogy a telep pedagógusai részéről későn ta­pasztalták a közeledést az el­lenforradalom után. Az értel­miség nélkül nem lehet szo­cializmust építeni, szükség Van arra, hogy az értelmiség tudásával segítse a munkáso­kat. Azokban a nehéz időkben, amikór elsősorban a termelés megindítása volt az elsődle­ges fontosságú feladat, azt várták a pedagógusok, hogy a pártszervezet közeledjék elő­ször féléjük, ahelyett, hogy csak egy kicsit is átgondolták volna azt mennyi nehézség­gel kellett megküzdeniök ak­kor a kommunistáknak. A dol­gozók, a bányászok előbb fel­ismerték a veszélyt, amely a döbrovitsok, simaliszlók „ural­ma" alatt fenyegette a szocia­lizmust. Ez még azonban nem lett volna olyan fájó, ha ké­sőbb a pedagógusok és általá­ban a pécsbányai értelmiség nem azoknak a pedagógusok­nak, akik „szülővárosukban“ a telepen tanítanak ma is. Kétségtelen, hogy az elmúlt tizenkét év alatt voltak hibák, amelyek érzékenyen érintet­ték a pedagógusokat is, külö­nösen a nevelőmunkával kap­csolatosan. De ezek a hibák, egy szocializmust építő ország nevelőit, nem téríthetik le ar­ról az útról, amelyért évszáza­dokon keresztül harcolt a ma­gyar nép. « A felszólalók közül majd­nem mindenki említette, hogy meglepte Kovács elvtárs őszinte hangja és kifejezték reményüket, hogy a jövőben gyakrabban találkozhatnak majd és az újabb problémákat közösen megvitathatják. A fel­szólalások tükrözték azt is, hogy a pedagógusok várták ezt a megbeszélést, mert mai éle­tünk bizonyítja, hogy a párt vezető és segítő ereje nélkül nehezebben megy a munka; Szandtner elvtáns, az üzem üb-el.nöke beszámolt Szovjet­Nemes egyszerűsége, s se érvényesült Breval Q-dur szonátájának gya, kívánsága, mint az, hogy a pedagógusok és az üzem dol­gozói között meleg barátsás alakuljon ki. Vegyenek rész: az ünnepségeken a pedagógu­sok, örüljenek, szomorkodja- nak együtt a bányászokká, Pécsbánya dolgozóival, legye­nek részesei életüknek, hiszen gyermekeiket nevelik. Meny­nyivel tartalmasabb, szebb i ^ lenne a bányatelepi pedagógu­sok élete, munkája, ha a szü­lőket is megismernék, megsze­retnék és tudásukat nekik is átadnák! előadásában. Haydn Divertimentoja klasszi­kus mértéktartással muzsikált. Steinert Má­ria (zongora) és Aldulescu szólaltatták meg Beethoven g-moll szonátáját pompás együtt­érzéssel és hibátlan zeneiséggel. Mélységes líra dalolt Weber Adagio-jában és Delune „A síró szél balladája” című sejtelmesen ro­mantikus művében. Chopin fis-moll Noctur- ne-je őszintén átérzett iíraiságával ragadott menyek mellett, s az erkölcsi megbecsülésen kívül az anyagi életben is segítséget nyújt a pedagógusoknak. Cserébe mit kér? őszinte­séget, áldozatkészséget és helyt állást. Egy célért harcolunk mind­annyian, s ha valóban őszin­tén akarunk dolgozni ügyün­kért, ezt a kérést nem nehéz teljesíteni; meg. Üde, szép muzsikát kaptunk Dimitresca két darabjában; különösen népies hangvéte­lű Paraszttánc-a tetszett. Taqcll szóló gor­donkára írt Spanyol szvitje a gordonlia min­den hangzási lehetőségét kiaknázza. A mű­vész itt mutatta meg Igazán, hogy mennyire ura hangszerének. Nagy lendülettel, mély lí­rával, bravúros készséggel a technikai csillo­gást mindenütt a művészi szép szolgálatába állítva játszotta a háromtételes müvet. De Falla—Pjatigorszkij Tüztánca erőteljes len­dületű és energiájú volt. A zongorakiséretet pompás alkalmazkodó készséggel és művészi együttérzéssel Steinert Mária látta el. A nagy művészi élményeket keltő hangversenyt Al­dulescu több ismétléssel és bravúros ráadás­számmal tetézte meg. (hm) Nagyobb tervszerűséget a vasútnál is! v Még csak rövid ideje fog- A pártszervezet nem megy*, lalkozom a beruházási és fel­el csukott szemmel az ered-J újítási munkáikkal, nem va­gyok sem pályafenntartási, sem egyéb műszaki képzettsé­gű szakember, de mindezek ellenére mégis szeretném el­mondaná tapasztalataimat, vé­leményemet a „tervszerűség"- ről. Természetes, hogy a ter­vezésnél is előfordulnak hi­bák, hisz minden szolgálati ágnál varrnak mulasztások. Csakhogy ezeket a mulasztá­sokat szinte napról-mapra fel­_________ ________ elsősorban az utcák öntözésére el ismerné, hogy tévedett, vala- (] használnak majd a nyári hó­mit elmulasztott, valami ! napokban. Sajnos, annyi gond olyant, amit meg kellett volna(' ,, , „ , .__,____ te nnie azokban a napokban, llvan ebben a községben, hogy hónapokban. #az öntözéssel csak kis részen ^ Az ahkéton résztvevők kö- \ enyhítettek. A tanácson azon Fémipari Régi terv, hogy még egy mű­anyag-részleggel bővítsék, ami" zott többen Kovács elvtárssal,], fáradoznak, hogy minden ev- a párttitkárral gyerekeskedtek], ben kevesebb legyen a _gond, együtt, ahogyan Kovács elv- (minden esztendőben fejlődjön, társ mondotta, — együtt rúg- szépüljön Szigetvár, ták a rangylabdát Kasszián-\ Tervük, hogy a következő év- ban. Nehéz volt a munkásgye- i ben 1500 méter hosszúságban I teljesen új járdát építenek a i Szabadság és a Kórház utcá- lehetővé tenné különböző ház- ,ban. Amennyiben az állam is tartási eszközök, dísztárgyak és ! i hozzájárul a község fejlesztésé- játékok gyártását is. Ez azt je- [hez —* felújítják a Tinódi, lentené, hogy még nagyobb a rovarok életéről llSzéchaiyi, Rákóczi utcák meg­I} rongálódott járdáit« Az eddigi nagy sikert aratott! > Egy padsorral bővítik a piac- «»teettltajeink - — A szigetvári tanács tervei Jövő nyáron a szigetváriak 6em nyelnek már annyi port, mint az elmúlt években. Nem­régiben vásárolt a községi ta­Jó lenne már egy új kutat is fúrni, mert a jelenleginél megrepedt a cső és fennáll a lehetőség, hogy hamarosan za zart okoz a vízellátásban. Ed tárják. Nem így van ez a be­ruházás és felújításnál, mert ezen a területen a tervszerű­ség még sok kívánnivalót hagy- maga utáni; Többek között, Tolnanéme- di állomás bővítésénél a híd­mérleg átvételénél nagy meg­ütközést keltett a KPM 1/5 szakosztály részéről, hogy a villamos energiaszolgái tatást — amellyel a korszerű híd­mérleg működne —r nem ter­vezték meg. De még inkább érthetetlen, hogy ennek meg­«tervezése még a jövő évi prog- ]iramunkban sem szerepel. A (i másik: a pécsi üzemi konyha — amely már elkészült — bú­torzatát a KPM 3. szakosztá­kot Van, aki azzal érvel, hogy tya nem rendelte meg, smost az ő utcájában még nem ké-11 szerencse dolga lesz, ha sike- szült el a járda, mások azti1 rüi még ez évben beszerezni; mondják: majd ha mindenki!1 Siklóson, egy nagyobb forgal- fizet, ők sem maradnak el. <1 mi laktanyát akarnak építeni nács egy teherkocsit, amelyet dig persze még elegendő a régi Megérthetik a szigetváriak is. (» véleményem és tudomásom kút vize. Ha azonban fejlesztik a helyi üzemeket — ami való­színű — feltétlenül gondoskod­ni kell azok vízellátásáról is. hogy egyszerre nem újulhat fel (»szerint a forgalmi szolgálat- a község, hisz ahhoz sók-sok l1 nak nem kellene akkora, de pénz, munkaerő és idő kellene l>másutt, például Pécsett cél- Az állam már sokat adott ed-11 szerűbb lenne. Ezek a példák Tanács kezelésében van már { f“* vá?!?tosf érzékeltetik a évek óta a Községi Műszaki és ffnf* tervszexutlenséget, melyet Évente se!TJ zárkózik el. De min- f megszüntetni ilyen, területileg Vállalat. 80.000 forintot jövedelmez a nÍ?lS * * * vflia#és igényeiben is szerteágazó községek ez az üzem, amely af államnak sem, hogy kiele-f izemnél nem lehet, de csök- bádogos, villamossági, géplaka- 2»^se a szigetváriak igényét. ^, kénteni — igen. tos, gumi javító, autószerelő és Ehhez a községbeliek pénzére]) Véleményem szerint az igaz­óra javító részlegekre oszlik. js szükség van. ,igatóságnak nagyobb befolyást kell biztosítania a programok összeállításánál. A létesítmé­nyeket két kategóriába kell sorolni. Az egyikbe tartozná­nak az országos jelentőségű minisztériumi irányítást és vállalati tervezést igénylő munkák, a másikba az összes többi. Ha megnézzük a jövő évi beruházási programot, mindössze négy, millión felüli munkát találunk benne, azok közül is az egyik felépítmé* nyi, ami még így Is csekély­nek mondható. Ezeknek ter­vezési, műszaki és pénzügyi lebonyolítására a legegysze­rűbb formákat kell előírni és teljesen igazgatósági hatás­körbe utalni. Persze ehhez szükséges, hogy az igazgató­ság vezetői, a vasút egyete­mes érdekeinek szem előtt tartásával irányítsák ezt a programot, s ez a program legyen stabil. Meg kell szün­tetni a „ha ezt nem kapjuk meg, megáll a vasút’1 mentali­tást, ami soha nem volt és nem is lesz igaz. Viszont a fontossági sorrendhez ragasz­kodni kelL ügy gondoiom, hogy e ja­vaslatok megvalósításával je­lentősen csökkenthető a vas­útnál is a beruházásoknál mu­tatkozó tervszerűtlenség; Várna! László lenne a helyi tanács bevétele és többet fordíthatna fejlesztésre. Valamennyi terv a község­Tervfegyelem és manőverezés ,, _ ... „ . . , -uw., «, - beliek érdekét szolgálja, ennek Nagy István Vadvizországa,() p^jya fenntartási költségeit is ellenére nagyon kevesen fize- Gyöngyvirágtól lombhullásig(i magára vállalja a tanács. tik a községfejlesztési járulé­fílmje, Kollányi Ágoston és,i munkatársainak Beszélnek ali'^"%"%' színeik, Akvárium, Kati és a,) vadmacska című filmjei —(i százezernyi mozilátogatónak hívták fel a figyelmét az álla­tok életének érdekességére, szépségére. Valamennyi csak­nem kizárólag emlősök és ma­darak életét mutatta be, ha meg is jelent bennük időnkénti egy-egy rovar, alig volt mási szerepük, mint pillanatnyi vál- > tözatosságot vinni a madár- és i emlős-jelenetéit sokaságába, i Pedig a rwarvilág szépség- i bén, érdekességben, változa- i tosságban semmit sem marad i él a gerinces állatok mögött. > A Petőfi-moziban december (i 15-én, vasárnap délelőtt 11 óra kor bemutatásra kerülő, a can. ftesl filmfesztiválon nagy díjat nyert „Bölcsők” című szines,i természetfilm, valamint a „Ri-i port a viaszvárosról”, a méh-(i ről készült film és a „Tisza-1) virág” című filmek élethűen) » mutatják be a rovarok életét. Az első, tárgyában is teljesen i újszerű film, a rovarok ivadék-f gondozásának fejlődését mu- tatja be, a legegyszerűbbtől a<> legtökéletesebbig, a méhek éle-i tóig. A filmek megtekintői) » olyan jeleneteknek lehetnek)» szemtanúi, amelyeket termé­szetjáró biológusok is életük­ben talán egyszer ha látnak. Ai másik szerencsés körülmény az, hogy Kollányi Ágoston, a film kitűnő rendezője és írója,)» dr. Móczár Lászlót, a darazsak!» életének tudós kutatóját és lég-1» jobb rovarfényképészünket nyerte meg az együttműködés-!» re. Társszerzősége és szakértői!» működésé biztosította azt, hogyj a film szakszerűség szempont-^ jából te kifogástalan legyen. (( Pécs város közönsége abban \ ** előnyben részesülhet, hogy > * filmek bemutatása előtt dr.([ Móczár László biológiai kandi-1 tliUM Úri, bavezatá «úriftowt» * A boltok és vendéglátóipart egységek karácsony előtti nyitvatartása Az ünnepek előtti megnöve­kedett forgalom zökkenőmen­tes lebonyolítása és a lakosság jobb elátása érdekében decem­ber 15-e és 24-e között a keres­kedelmi egységek a szokásos­nál hosszabb, valamint vasár­napi nyitvatartással állnak a fogyasztók rendelkezésére: I. Iparcikk boltok; Megyénk ipari vállalatai [ gazdálkodásában feltétlenül észre kell venni a javulás és az elért eredmények megszi­lárdulásának a jeleit. A vál­lalatok gazdálkodásában ma már a jő, a pozitív vonások a jellemzőek. Ezt igazolják az eredmények. Az eredmény mögött azon­ban még rejtőznek hibák is, amelyek hatnak az eredmé­nyekre és nehezítik az ered­mények megszilárdítását. Hi­bák vannak még a tervfegye­lem terén is. Sokhelyütt még úgy gondolkodnak, hogy a létszámmal, a béralappal és az átlagbérekkel lehet manőverezni és talán nem kell szigorúan ragaszkodni a terv előírásaihoz. Ha megvizsgáljuk, hogy a vállalatok milyen létszám­mal teljesítették a termelési tervüket, azt láthatjuk, hogy a létszámtervek „rugalmas" kezelése erősen befolyásolta a vállalatok tervteljesitését. A Dunaszckcsői Cementipari Vállalat azért nem tudta ter­vét teljesíteni, mert nem foglalkoztatott annyi mun­kást, amennyire meg volt adva a lehetősége. Noha 5300 forintos negyedéves kereset mellett feltehetőleg lehetett volna munkásokat találni. A megyei helyiipari vállalatok többsége viszont túlteljesí­tette a tervét, de a tervezett létszámot is túllépték leg­többen. A helyiipari vállala­tok 11,6 százalékos túltelje­sítéséből 2,5 százalék a tér- vázéit létszám túllépéséből szármamk, A Baranya ne­gyei Télagy ári Egyesülés például 114 százalékra telje­sítette tervét, de a létszámát is túllépte 11,5 százalékkal. Hasonló helyzet más helyi- ipari vállalatnál is található. Az ilyen tervtúlteljesítések nem a termelékenység meg­felelő emelkedéséből adód­nak, hanem újabb erőknek a termelésbe való bevonásából. Az ilyenfajta manőverezés semmiképpen sem segíti a tervszerűség megszilárdítá­sát, mivel azt jelenti, hogy a termelési terv túltelejsítése érdekében a létszámterv be nem tartásával „operálnak". A munkásbérekkel való gazdálkodás sincs minden vállalatnál összhangban a termelési tervvel. A Baranya megyei Szesz- és Szikvizipari Vállalat nem teljesítette a harmadik negyedévi terme­lési tervét, de béralaptervét 5,6 százalékkal túlteljesítette. A Mohácsi Vágóhíd termelé­si tervét 82 százalékra telje­sítette, ugyanakkor 98 száza­lékban felhasználta c, bér­alapját. A Szigetvári Sütő­ipari Vállalat 89 százalékra teljesítette a termelési tervét 95 százalékos béralapfelhasz­nálás mellett. Ezek az ese­tek — szerencsére nem jel­lemzőek a vállalatok többsé­gére — azt mutatják, hogy több helyen még mindig fi­zetnek ki olyan munkabére­két, amelyek mögött nincs megfelelő teljesítmény, és végeredményben jogtalan béreknek tekinthetők. Érdemes megvizsgálni az átlagkeresetek alakulását is­iit mutatkoznak meg légin-1 kább a létszámtervvel való manőverezések. Az átlagbé­rek általában magasabbak a tervezettnél. Az átlagbérek emelkedését azonban csak a faipari vállalatoknál lehet megmagyarázni a termelés és a termelékenység meredek felfutásával. (Siklósi és mo­hácsi faipari vállalat). Az átlagkereseteknek a terve­zettnél magasabbra való fel­futását a többi vállalatoknál ! A belvárosi ruházati és ipar­cikk (műszaki, játék, illatszer, stb.) boltok, az Állami Áruház, a népművészeti bolt, az óra- és ékszerboltok, valamint a köny­vesboltok december 16-tól min­den hétköznapon a szokásosnál 1 órával tovább tartanak nyit­va. Ugyanezek a boltok a de­cember 14-re és 21-re eső szom­bati napokon nem du. 2 órakor zárnák, hanem du. 5, illetőleg 6 óráig — a szokásos hétköz­napi rend szerint — tartanak nyitva. A karácsonyig hátra­lévő két vasárnapon: december December 23-án az összes ke« nyeret árusító élelmiszer boj­tok a szokásos hétköznapi zár­óránál 1 órával későbben zár­nak, kivéve azok a boltok, amelyek egyébként is legalább este 8 óráig tartanak nyitva. Ugyanígy tartanak nyitva a húsboltok is, míg az 1 szemé­lyes kis tejboltok reggel 6 órá­tól du. 4 óráig tartanak nyitva. Mindezek az élelmiszer boltok déli zárórát nem tartanak. December 24-én az összes ke­nyeret árusító élelmiszer bol­tok, húsboltok, tejboltok és sü­tőipari szaküzletek déli zárás nélkül este 6 óráig tartanak nyitva, viszont este 6 órakor az összes élelmiszer boltok lezár­nak. December 25-én minden bolt zárva lesz, viszont december 26-án a tejboltok, valamint a inkább az a tény magyaráz-} 15-én és december 22-én reggel £ -éSÁ éleImiszer boí za, hogy a vállalatok által ,9 órától du. 2 óráig is nyitva leJet is árusító élelmiszer bot kért, de be nem töltött mun- tartanak, sőt december 22-én liáslétszám béralapját azaz Állami Áruház, a belváros tényleges létszámra osztották (> játék, illatszer, papír és köny- szét. A pécsi húsipari vál- vesboltjai csak du. 5 órakor latot például 91 százalékos i zárnak. A karácsony előtti két létszámmal dolgozott, a bér- szombaton és vasárnapon a Bi­olapját viszont 101.4 száza- zományi Áruház is hasonlókép- lékban használta fel. Majd- {i Pen nyitva tart. )ícm kizárólag ebből szárma- A bányászok jobb ellátása zik az átlagkeresetnek a tér- érdekében a középmeszesi ru- vezettől való eltérése. A kom- házati és iparcikk boltok de- lói helyiipari vállalatnál ' 1 01 " tok reggel 7 órától de. 10 óráig nyitva lesznek. Vendéglátóipar: A vendéglátóipari egységek december 24-én este 8 órakor lezárnak, a Széchenyi téri és Kossuth L. utcai büfé azonban 9. illetve fél 10 órakor zár Este 10 óráig lesznek nyitva a kis­... , vendéglők, az Elefánt, Béke és S-í|i cember 22-en. vasarnap reggel Lokomotív étterem. A Nádor százalékos munluíslétszám) 9 órától du. 2 óráig ugyancsak mellett 95 százalékos bér- < > n3^v,a lesznek. alapfelhasználást találunk. . December 24-en az összes Ezek a tények éppen úgy} »Pa^ikk boltok du. 5 órakor a terv fegyelem megsértését Ű egységesen lezárnak. jelentik, mint a béralaptól-r , . ... . lépés. Káros manőverek Elcim.szer holtok: A megyei tanácsi vállata-' Az élelmiszer boltok közül az tok eredményeiből azt a kö- f édességboltok a karácsonyig vetkeztetést vonhatjuk le, hogy a vállalatoknak mindent lehetőségük adva van a to-( vábbfejlődéshez, nem kétsé­ges az sem, hogy a tovább-{ fejlődés érdekében meg kclU erősíteni a vállalatoknál a( tervfeguelmet azokon a terü­leteken fis, ahol ma még le-f kétségesek a manőverezések.) K, P, i hátra lévő 2 szombaton du. is nyitva lesznek, ugyancsak nyit­va tartanak ezek a boltok de­cember 15-én és 22-én, vasár­napi napokon is de. 9 órától du. 2 óráig. December 22-én az t-desség boltokon kívül 9 órától f du. 2 óráig nyitva tartanaki még a Kórház téri, Kossuth 5 L. utcai, Irányi Dániel téri é- ' középmeszesi élelmiszer boltok, valamint a Csemege Áruház, kávéház (amelyben ez alkalom­mal vacsorát is felszolgálnak), éjfélig tart nyitva. Az összes cukrászdák é* esz­presszók ugyancsak este 8 óra­kor zárnak. December , 25-én és 26-án a vendéglátóipari egységek va­sárnapi rend szerint üzemel­nek. A lottó e heti nyerőszómai: 17,26,50,73 80

Next

/
Thumbnails
Contents