Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-13 / 293. szám

DECEMBER 13 N APLÖ 3 A kereskedelmi tanulók téli szabadságáról A Monica Törvénykönyve a tanulók részére 36 nap sza­badságot ír elő, amelyből hat napot az alkalmazó vállalat­nak télen kell kiadni. Ebben az évben a kereskedelmi ta­nulók téli szabadságát a bel­kereskedelmi minisztérium szakoktatási osztálya az aláb­biak szerint szabályozta: A téli szabadságot decem­ber 24-tól január 2-ig kell ki­Két példa — tanulsággal Aki a komlói Kossuth-bó- ===== nya fejtési csapatait munkahelyükön lá­togatja meg, az szinte mind­egyiknél megtalálja a kom­munistákat. A pártszervezet ré?i elve, hogy minden csa­patban dolgozzon legallább egy párttag, aki példamutatá­sával, meggyőzó szavával kép­viseli ott a pártot. Ezért , . . . ___., . . , semmi csodálatos nincs ab­™± ^ban, hogy például a bányá­szok jól ismerik tervüket, tud­ják, mennyi nyereségrészese­dés várható ebben az évben. kik munkahelyétől. Mindösz- sze hét órát tartózkodik a bá­nyánál s esetleg néhány per­cet, ha valamilyen ügyes-ba­jos dolga akad. így tehát más­kor kiesik a párt- és más tár­sadalmi szervezetek hatóköré­ből, maga is nehezen és rit­kán jut el a különböző fóru­mokhoz. Természetes, hogy minden alkalmat fel kell használni a pártszervezet be­folyásának érvényesítésére, és megfordítva is: megteremteni a pártszervezethez vezető utat. Egyik módja: a munka­helyen dolgozó kommunisták. napja december 23-a. Január 3-án köteles vagy a munka­helyén, vagy az iskolában is­mét megjelenni. A vendéglá­tóiparban az ünnepi forga-i Nagymányokon éppen azel­fómra való tekintettel más , i lemkezőjét látni. Ötvenöt párt- 7?**,** totálisnak a leena- időpontban Is ld lehet adni a tagból mindössze heten dől- .. e.„.syobb jóindulattal téli szabadságok Ha a Wló (, goznak a bányában. A tava- ^ „evezhető emberek erre nem a meghatározott időpont-(i ymallényegesen kevesebb a feMkoltanak: „A nyakunkra ban kapja a szabadsagai, ak-J tonnateljesitmeny, magasabb ültetik őket hoav minden lé­kor a tanulónak vállalnia kell, (i az önköltség, sok a fegyelme- htokét tóshessék." (Akinek hogy a tanítási napokon az J > zetlenség. S a jövő? „Itt nem atejto,könnyen jut iskolában töltött napokkal a,»lehet erősíteni a pártot, mert ilyL megálStáOTaJ^siót szabadság időtartamát meg-, i senki sem alkalmas tagnak” «J— érdemelnek Ellenben hosszabbít^ A vidéken lakó (►- mondják a pártszervezet- ^fcTjTSh*« *nS tanulókat Január 21-toi kell (i beik ezelőtti történet. A csapat a szabadságra küldeni. (i Évekkel ezelőtt gyakran munkahelyre érkezés után A kereskedelmi tanuióisko-# hangoztattuk: nagyon fontos, néhány percet megpihent a iákban a téli szünet december hogy a kommunistákat megfe- mint ilyenkor lenni szokott, a 23-tói január 2-ig tart, ettől | > lelően osszuk el a csapatok legkülönbözőbb témákra tere- eltémi csak akkor lehet, ha ai1 között. Ma Is érvényes ez,hi- lődött a beszélgetés. Egy fia- tantermek fűtését a törzsisko-11 szén a kommunistáktól vár- tál bányász nekikeseredve pa­lában fennálló szünet miatt < ' juk, hogy környezetükre, naszolta. hoev a lefiénvszálílé- semmiféle ttodon nem tudják} munkatársaikra hassanak, ne­megoldanl. A szünet meghosz- velő és felvilágosító tevékeny- egy szekrényt. Nőtlen ember, Kzabbítására a tanács kereske- séget folytassanak közöttük- szép ruhái vannak, de már 1 dobni osztályának vezetője adhat csak engedélyt j A bányamunkások nagy ré- i sze — még ma is — távol la­HÍREK Néhány napptü czeHótt vet* ték át a Kesztyűgyár négy szolgálati, összkomfortos laká­sát. Az épület, amelyben ala­kások vannak — emeletes. Földszintjén 75 férőhelyes óvodát épít a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat. — A gyár dolgozói szeretnék, ha az óvoda határidőre — de­cember 31-re — ugyancsak el­készülne. 150—200 seprő készül e4 na­ponta a Pécsi Vegyesipari Vállalat seprőkötő részlegénél. Azelőtt kerbten végezték asep- rőkötóst, most az úionnan be­tanított kötőkkel együtt nyol­cam dólgóznák, így a régi mennyiségnek mintegy négy­szerese készül el és kerül az üzletekbe. A fokozott terme­lésnek tudható be, hogy az utóbbi hónapokban megszűnt a seprőhiány, s hogy a seprő­ket minden bolt olcsón hozaa forgalomba. Háromezerhats záz baromfit nevelnék a Pécsi Keltető Vál­lalat boldogasszonyfai tele­pén. A vállalat azzal a céllal indította be ezt a telepet, hogy karácsonykor ti fiatal, ránta- nivaló csirkék kerüljenek az' ünneplők asztalára. Tervük sikerült: ma már 50—60 deka a fiatal baromfiak átlagsúlya, mindegyik olyan, mint a mo­sogatórongy. Másnap, a le­szállás előtt megállította a csapatban dolgozó párttag: ? „Beszéltem a szakszervezeti ^elnökkel, a hét végére tíz szekrényt visznek a szállásra; , Később majd többet is.” Nemrég a aíklóm járási < ^ g lehetne sorolni tovább. KISZ-bisortteág baráti beszél- Mindegyiknek az a lényege: a getéane hívta össze a fiatal »kommunisták flymódomegyütt , i _ 'élnek munkatársaikkal, isme­ped agógusokat. A KISZ or- r;j. ^ gajdjaikat, szere­ébtókezletto meghir- \q gondoskodással igyekeznek detett program megnyerte tet­szésüket és szíves-örömest vesznek részt a KlSZ-szerve- zetek munkájába«; * A MEGYEV1LL dolgozói -je­lentették, hogy érd tervüket befejezték és azt december 10- ig 4 százalékkal túlteljesítet­ték. Kedd este KISZ-gyülést tartottak a Pedagógiai Főis­kolán. A gyűlésem részt vett a megyei KISZ-bizottság két kiküldötte és négy pécsbánya’ kiszista bányászfiatal is. A mintegy négy óra hosszáig tartó vitában főként a KISZ országos értekezletének hatá­rozatáról és Kádár János elv­társ ottani felszólalásáról volt szó. Figyelemre méltó ez a változás, az eddigi KISZ-gyű > léseken ugyanis inkább kul- \ nyolcat, Ujpetrén pedig har- turális kérdésekről beszéltek ? mine tehenet törzskönyveztek. a tagok. \ Ebben az évben összesen hat­segíteni rajtuk. Viszik kö­zéjük a párt és a kormány szavát, véleményét, terjesztik i1 közöttük az országvezetés nagy és kis problémáit, a vi­lágpolitika eseményeit. — És hoznak tőlük: véleményt, hangulatot, egyetértést és ja­vaslatot az elmondottakról, hogy mindazt „fent" vegyék figyelembe. A párt, a kormány és a pártomkívüliek kicserélik gondolataikat a kommunisták közvetítésével. Jó ez? Feltét­lenül. Hiszen ez egy fórum, ahol az egyszerű emberek ki­fejthetik nézeteiket, beszél gethetnek s belőle mindkét fél egyformán sokat tanul. Az már a kommunisták lelkiis­meretességén múlik, hogy a hallottak eljussanak a megfe­lelő helyre. A viszem—hozom t ma a pártmunka egyik alap- <> kérdése s ezt csak a kommu- <• ndsták mindennapos tévé- é kenységével lehet megoldani, é Az érem másik oldala | még kevés a szénfalon dolgo-' zó párttagok száma. Minden? hebehurgyaság, gyorstaloalás ? csak kárt okozna. A helyze-? ten csupán alapos, előrelátó? munkával lehet változtatná. Keressük meg azokat a pár- * tonkívülieket, akik alkalma- * sak a tagjelöltségre, törődjünk magatartásbeli és elméleti fej- s lődésükkel, tudatosan készít­sük elő őket a felvételre! A párt határozott álláspontja, hogy megfelelő ütemben szün­telenül erősítsük új tagokkal j i a pártszervezeteket, elsősorban a fizikai munkások közül. Csak így válnak képessé a bányászwpártszervezetek, hogy eredményes pártmunkát vé­gezzenek — ez a két példa legfontosabb tanulságai (Bocz) A zene nagy ünnepe Pécsi előkészületek Kodály Zoltán 75. születésnap iára Q zerte az országban meg­Elkészült a Műszaki Klub 1958 első negyedévi progra A pécsi műszakiak kidol­gozták a pécsi Műszaki Klub első negyedévi tervét és jóvá­hagyásra Budapestre küldték. A program szerint január­ban, a vidéki városok közül másodiknak, Pécsett is be­mutatják az öt vidéki, győri, sporoni, miskolci és szegedi tervező iroda ez évi jelentő­sebb munkáit A kiállítás Bu­dapesten sikert aratott és Miskolcon is nagy látogatott-1' Ságnak örvend. A pécsi Műszaki Klub ez évi uto'só előadását ma, de­cember 13-án tartják a MTESZ helyiségében. Az elő­adáson vetítéssel egybekötve mutatják be a Vigadó tervpá­lyázatának anyagát. Mm tehenei fosS/ieitó az idén Bayian Baranyában az idén hat ál­lami gazdaságban és tizenöt községben hoztak létre törzs­tenyészetet. Pécsdevecseren például tizenhetet, Atán tizen­száz szarvasmarha került törzskönyvi felügyelet alá ad megyében. A 6700 ellenőrzött i1 tehéntől átlag háromezerhá­romszáz liter tejet fejtek, száz literrel többet, mint a múlt évben. Lw&W/i — lakásokról de van köztük ennél nehezebb is. Szerdán 100 darabot válo­gattak ki közülük, amelyek már túlhaladták a 70 dekát, s ezeket a napokban vásárol­hatják majd a pécsi piacon Karácsonyra azonban nagyobb mennyiségben szállítanak majd Pécsre nhttaniuaUS csi­béket. A reptéri lakások egyikében i 'akunk, a CsF 7-es épület, . > násodik emeletén. Május kö­zepén költöztünk be és azóta állandóan a vízvezetékkel baj- ’ódunk. Csőrepedés van á la­kásban és hiába szólunk víz- vezetékszerelőknek, házmes­ternek, épí tésveze tőnek, nem segít rajtunk senki. Ráadásul a szép új lakás is tönkremegy. Meddig kell még várnunk? Szilágyi János Reptér, CsF 7. II. 10. Ügy látom, a nyugati vároe- i részben csak addig gondoltak tf An államosításra, amíg meg­l\9t Ongyi'ííOSSag (» tervezték és megépítették a <'lakásokat. Ugyanis mi olyan November i#-én Hosüzűheténybe ,(lakásban lakunk, amelyben lrí U moniAKPt PFV ftTHIVlI- . . ’ A mentők jelentik de A vágóhídon Hívta« Ki a memOKCl ep ongyu- \ vn.rvnriV koshoz. Az illető felvágta ereit, f ^ lld81 ^varmaK Mire a mentők kiértek, már csak 0 iram Tlincs. a halál beálltát tudták mesáiiapí- * Képzeljék el, milyen, kelle- tani. Iratokat nem talaltak nála, r J" . . . így kiléte még Ismeretlen, f mes, ha, egcsznapi munka uta-n * , f gyertyafény várja otthon az november 10­______ _______ munkatársa Ctai^,, • - -m- ~ t- —-•—------­Fe rencet taglóval megsértette. AT asahoz is faggyugyertya bzoI- tagló átvágta az ínakat és a sé-|'rt^tat „világosságot“, rült három ujját nem tudta moz-(l Nagyon kérjük, nézzenek _ <1 utána az illetékesek, hogy töb­fbek között a reptéri Cs. F. 8­WSs férfi holttestét találtait mes é aovember ll-én a Türr-malom as epulet lakóinak miért nem meUettl kukoricásban. Az Illető adnak Villanyt, felváltott erekkel már egy 24 órá-|> Tisztelettel Ja holtan feküdt. A halott neve - „ . , , „ Tóth János, »1 éves. » Cs. F. 8. lakM. ’ t M . Mint az Uránércbánya Vál- biesefS^nt“mrata0flutcaidj ^tet ^különböző üzemeinek kán. Rugási P.ezsÓ motorkerélr.pár-f dolgozol, a KŐVagOSZOiosi ujte- jával nekiment a S7.embciövő készenléti lakásokban la­'«áimS 3 ^ kunk,- A lakók nagy része még májusban költözött a lakások­ba, de azóta már négy tömb telt meg lakókkal. Uj lakásain­kat nagyra értékeljük, de olyan problémáink vannak, amelyek bizony sok keserűsé­get okoznak. Nagyon örültünk például annak, hogy a készenléti la­kások konyháit villanytűzhe- ■ lyekke! szerelik fel. Ezek azonban egyelőre csak a la­kás díszéül szolgálnak, mert még mindig nincsenek bekap­csolva. A bekapcsolást novem­ber 1-re ígérték, de azóta meg állapították, hogy az e célra külön épült trafó nem bírja a terhelést. Most úgy akarják megoldani a gordiusi csomót, hogy a tűzhelyekét elszállítják a lakótelepről. Az ötös épület­ből máris elvittek minden tűz­helyet. Valaki azt mondta, hogy a villanytűzhely luxus. Mi ennek ellenére sem va­gyunk hajlandók a villanytűz­helyekről lemondani, mert sokkal nagyobb luxus Pécsről egy mázsa tüzelőt húsz fo­rintért Kővágószőlősre szállí­tani. Másik problémánk az, hogy villanyvilágításj hálózatunk még mindig ideiglenes. Szeret­nénk, ha beköltözésünk egy­éves jubileumára végleges vi- ácításunk volna. Szemét-tároló helyet is kér­nénk. Befejezetlenek fáskam­ráink, Az ajtókat ácskapcsok­kal „zárjuk“. Hiányoznak a' pince-ajtók. Padlásunknak, sincs ajtaja. A telepen négy új üzletbe- ( lyiség van — üresen. Nekünk, pedig hiányzik a cipész, a fod-( rász, a fűszeres és a tejbolt., Gyermekeink nem kapnak, csecsemő tej ek Szeretnénk néha színházba moziba menni, de a MÁVAUT, utolsó járata 17,30 perckor in-| dúl Kővágószőlősre. Jó lenne., ha vállalatunk egy hónapban < legalább egyszer módot nyúj­tana egy-egy színház, Vagyi mozielőadás megtekintésére. Tudomásunk szerint az or-' szágban mindenütt kedvezmé-' nyesen szállítja iskolába a' gyerekeket a MÁVAUT. Mi sa-' ját vállalatunknak egész tari-1 fát fizetünk, amiért Pécsre, a' Dózsa iskolába szállítja gyer-( mekeinket. Ez azokat a csaiá-1 dókat érinti legsúlyosabban.' ahol 3—4, sőt öt iskoláskorú' gyermek is van. A telepen hamarosan átad-, nak négy új épületet. Félő,^ hogy ezzel csak szaporodnak i majd a bajok. Ezért szeret-1 nénk, ha ránk is felfigyelné-1 nek és meghallgatnának ben-< nünket az illetékesek, akik-i nek a hibák kijavításában mi< is szeretnénk segítségek nyúj-i tani. V Zlmn József, Várvölgyi Antal és még 43 aláírás. kezdődtek már azok a zenei ünnepségek, amelyek szebbnél-szebb műsoraikkal Icöszöntik Kodály Zoltánt, a ma élő legnagyobb magyar zeneszerzőt, születésének 75. évfordulója alkalmából. Pécs muzsikusai már évti­zedek óta felzárkóztak Ko­dály zenéjének ügye mellé, ami különösen az 1930-as évek körül, a haladás és c nép ügye mellé való felzár­kózást ti jelentette. Váro­sunkban hagyománya van Kodály kórusművészete ápo­lásának, mert — mint egy az erre az alkalomra megje­lenő ünnepi műsorfüzet ősz- szeállításában olvashatjuk majd, — Pécsett több mint 50 Kodály kórusművet mu­tattak be 1931-től napjainkig, de a többi nagy alkotások is nagy számban szólaltak meg pécsi hangversenypódiumon. De túl a legközvetlenebb ze­nei kapcsolaton, városunkat s városunk több muzsikusát kedves és felejthetetlen él­mények fűzik Kodály Zoltán­hoz. Közismert, hogy 1945- ben, 46-ban és 53-ban hosz- szabb-rovidebb időt töltött Pécsett s minden látogatás mind zenei, s mind zenepo­litikai és zenepedagógiai szempontból jelentős nyomo­kat hagyott a város zenei életében, de éppen az első, az 1945-ös Pécsről indította el a magyar zenepedagógia új, s már eddig is nagy si­kereket elért irányzatát. De nem kevésbé emléke­zetes a 70. születésnapja al­kalmából rendezett hangver­senysorozat, amelyen — sok jelentős müve mellett — hosszú idő óta először szólalt meg vidéken s Pécsett, egyik legnagyobb, és méltán világ­hírű alkotása: a Psalmus Hungarícus. Ez a látogatás és ez az előadás is nem egy jelentős eredményt hozott. Ekkor figyeltek fel illetékes vezetők a pécsi zenei életben rejlő lehetőségekre s az itt élő muzsikusok lelkes munkájá­nak eredményére. Ettől az időtől kezdve karolták fel országosan és helyileg is je­lentékenyebben a legfonto­sabb pécsi zenei együttese­ket, ennek a hangverseny­nek eredményeként született meg a hangversenyterem s, nem utolsó sorban Kodály emlékezetesen jóleső dicsére­te és biztatása indította el útjára azt a kórus és orató­rium-kultuszt, amely öt év előtt Bach, Handel, Mozart, Beethoven, Kodály és Sugár Rezső nagyszabású müveinek bemutatását eredményezte. Az általános és középisko­lákban folyó zenei nevelő munka eredményei ti ennek a látogatásnak nyomán mu­tatkoznak intenzívebben. Már néhány éve folyamato­san ■megrendezik a. Pécsi Éneklő Ifjúság hangverse­nyét, egyre színesebb, nivó- sabb műsorral. S — mint a pécsi Kodály-ünnepségek majd megmutatják, — az utóbbi évek tespedésével szemben (ezt a kifejezést ép­pen Kodály használta leg­utóbbi pécsi látogatása alkal­mával) a pécsi úgynevezett öntevékeny énekkarok is lel­kes munkába kezdtek s vá­rosunk határain kívül is je­lentős sikereket értek el. Ugyancsak Kodály 1953-as látogatásának eredménye­ként született meg a pécsi zenei általános-iskola gondo­lata « Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájában, ahol azóta már a negyedik osztály­ban folyik komoly zenei ne­velőmunka. Az elmondottak közvetle­nül rámutatnak arra, hogy van okunk örülni annak, hogy a ma élő legnagyobb magyar zeneszerző örvende­tes szellemi és testi frisse­ségben, alkotó erejének tel­jében köztünk él s művésze­tével neveli ifjúságunkat és egész népünket s nemzetünk­nek becsületét öregbítve szer­te a világban, ahol a kultúra örökbecsű alkotásait tisztelik és értékelik. Kodály neve muzsikus és nem muzsikus előtt egyet jelent a zenei zsenialitás, a nemzeti érté­keknek legmagasabbrendű szintézisbe foglalásával a modern zene nyelvén, de egyet jelent a több, mint öt évtizeden át való következe­tes és lankadatlan munka példamutatásával, mert min­den cselekedete a nép szere­tőiéből, a népért való tenni- akarásból merített erőt ét kitartást. Hogy ennek a mun­kának termése éppen az utóbbi évtizedben borult vi­rágba, az nemcsak Kodály­nak, hanem mindazoknak öröme, akik ehhez az ered­ményhez bármi kevéssel hozzájárulhattak. Ilyen gondolatok jegyében készül Pécs zenei társadal­ma: a zenét tanuló ifjúság, az üzemi kórusok, a Pedagó­giai Főiskola hallgatói, o Liszt Kórus és a Szimfóni- lcus Zenekar tagjai Kodály születésnapjára. Hogy is ün­nepelhetnének másképpen* mint az ebből az alkalomból rendezett hangversenyeken műveinek minél nagyobb számban s minél tökéletesebb előadásban való megszólalta tásával? December 16-a kö­rül egy élet ragyogó alkotás sai tesznek számot arról hogy mennyivel lett gazda­gabb egy nép és az egész vi­lág, Kodály nagyszerű alko­tásai által. A z ünnepi sorozat decem - bér 14-i első estjén 10 ifjúsági és felnőtt kórus, Ko­dály több mint 20 müvét fogja megszólaltatni a Liszt hangversenyteremben. De c művek mellett megszólal egy-egy köszöntő, a nagy elő­dök és a kiváló tanítványok egy-egy képviselőjétől, Pa- lestrinától és Bárdos Lajostól ti, jelképezve, hogy Kodály mennyire fogja a klasszikus múlt és a haladó jövő kezét 14-én, 15-én és 17-én a Szimfonikus Zenekar, a Liszt Ferenc Kórus, a Zeneművé­szeti Szakiskola és a Zene­iskola tanárai, a pécsi álta­lános iskolák ifjúsága részé­re rendezett zenélő ifjúsági sorozat megnyitó hangver­senyein szólaltatják meg a gyermekek előtt a zenét sze­rető ifjúság nagy barátjának alkotásait. December 16-án az Országos Filharmónia bér­leti hangversenysorozatának záróestjén, ünnepi hangver­seny keretében a Szimfoni­kus Zenekar és a Liszt Fe­renc Kórus működnek közre Antal György vezényletével, Ezen a hangversenyen né­hány nagy alkotás kerül be­mutatásra és felújításra. Megszólal a Psalmus Hunga­rians, néhány részlet a világ­hírű Székelyt onó-ból, Háry János Intermezzojának — a pécsi dr. Vargha. Károly szö­vegére irt — kórusváltozata Pécsett először, s nem ki­sebb kórusalkotás, mint a Jézus és a kufárok c. hatal­mas kórusdráma. Kedden, 17-én este a Liszt teremben záródnak a pécsi zenei ünnepségek, amelyek­nek keretében a szakiskola és a zeneiskola művésztaná­rai: Agócs Lajosné, Borsay Pál, Dóba* Jenő, Horváth Mihály, özőrényi Olga, Papp Arpádné, Sassy Iringó adnak elő Kodály-müveket. A szak­iskola leánykára Agócsy László vezetésével Palesztri- na és Kodály kórusokat éne­kelnek, a Liszt-kórus és a Szimfonikus Zenekar pedig Molnár Éva, özőrényi Oltja, Szabó Gyula, és Berczeli Ti­bor közreműködésével s An­tal György vezényletével a Budavári Te Deum-ot szólal­tatják meg. De a pécsi zenei élet nem elégszik meg azzal, hogy csupah^ a pécsieké legyen. Nagy szeretettel és munká­val megtanult műsorukat vi­déken is meg fogják szólal­tatni a pécsi művészek. így december folyamin Szek­szárdim, januárban pedig Mohácson adnak művészeink és együtteseink Önálló Ko­dály-hangversenyt Baranya, illetve Tolna megye KcAély* ' ünnepségein.

Next

/
Thumbnails
Contents