Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-10 / 290. szám
DECEMBER 10 NAPLÓ 3 Nehéz, de eredményes év volt f Az ellenforradalmi támadás következményeként a siklóst járásban is sok termelőszövetkezet feloszlott. Az ellenforradalom fegyveres megsemmisítése után, amikor politikai téren még dúlt a harc és közei sem dőlt el, a járásban — elsősorban a volt agrárproletárok és szegényparasztok láttak hozzá a szétbomlasztott termelőszövetkezetek újjászervezéséhez. E kemény helytállást követelő munka különösen ez év tavaszán hozta meg gyümölcseit. Rövid idő alatt 15 termelőszövetkezet . alakult a járásban, amelyben 408 család több mint négyezer dön gazdálkodik. Égj’ kivétellel (beremendi Dózsa), valamennyien a kezdet kezdetén fogtak a munkához, mindent meg kellett teremteniük ahhoz, hogy dolgozni tudjanak. S most, alig égy év múltán joggal lehetnek büszkék e termelőszövetkezetek zárszámadásaik eredményeire, egy évi munkájukra. A járásban 13 termelőszövetkezet készít ez évben zárszámadást. Kettő csak jövőre, mert gazdasági év közben alakult. Sok mindent kellene írni az eltelt egy év munkájáról, hogy vázlatosan papírra vessük, amit ez idő alatt tettek e közösségek tagjai, öt termelő- szövetkezet, amely eddig elvégezte a zárszámadást, két- millió-háromszáztizenhétezer- kilencszázhetvennyolc forint tiszta vagyonnal rendelkezik. Ebből legtöbb a beremendi Dózsa tsz-é, legkevesebb a ko- vácshidai termelőszövetkezeté. Az öt termelőszövetkezetben egy munkaegység átlaga 49.93 forint. Legnagyobb a munka- legnagyobb zomiyal megnövelik a termelő- szövetkezettel szimpatizálók táborát, bizonyosan lesznek, dkik felvételüket kérik. Az egyéves fejlődés nem ment simán. Az ellenforradalom meghúzódott ügynökei igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni, hogy gátolják a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Mit említsek a sok közül? Kistapolcán zárszámadás előtt kapott lábra a hír,» Arany János-szavalóverseny Pécs város Művelődési Házában egység értéke a tiszta vagyonnal rendelkező beremendi termelőszövetkezet- ezzel egyidőben elkezdték ben. (63.22 forint). Legkisebb a siklósi Táncsics tsz-ben, 46.21 hold föl- forint. E számok sokat mondanak, sokat bizonyítanak, hogy mire lehet jutni egy nehéz évben is a közös gazdálkodásban. Ez az öt termelőszövetkezet: siklósi Béké, siklósi Táncsics, kistapolcai Búzakalász, ko- vácshidai Déli Bástya, beremendi Dózsa. E termelőszövetkezetek is — akárcsak a többi — a következő gazdasági évben tovább lépnek, hogy biztosabb, jövedelmezőbb alapokra helyezzék gazdálkodásukat Gyümölcsös, szőlőtelepítést kezdenek az erre alkalmas területen és fűzvessző termelést; A zárszámadások minden biA városi tanács népművelési csoportjának | kezdeményezésére rendezett Arany János- szavalóverseny városi döntőjére vasárnap délelőtt került sor. Jó volt látni a szép vers sze retetétöl kipirult annyi fiatal arcot! Arany János költészetének szeretete hozta össze c szavalókat, hogy a versenyen összemérjél erejüket és leróják tiszteletüket a nagy költt előtt. A szavalóverseny első fordulóját —töbr mmt kétszáz résztvevővel — még a múlt hó hogy „nem kapnak semmit ál napban tartották meg, a bíráló bizottság feltagok”. A szövetkezet elnökét! adata most az volt, hogy a döntőbe jutott 3~ " fiatal közül az első kilenc helyezettet válasz- szn ki. Először ki-ki a . ma ga-v elosztotta Aranyverset mondta el, aztán egy szabadon választott költemény előadására került sor. Ez a nem túlszigorú megkötés volt a verseny ered ra-J galmazni, úgy feltüntetni, mintha az ő kezén úszott volna el a tagság munkájának eredménye. Kiderült, hogy ki volt a ..jólértesült”. Sarkantyus La jós, áld „nemzetőr mivoltában! ményésségénak egyik biztosítéka, ezért sikeV A két lottó-öröklakás vidékre, a személygépkocsi Pestre került ment a kommunistákhoz, hogy letartóztassa őket. A másik? Horváth József, áld állítása J szerint Bács megyében már volt tsz-elnök, de aligha vé gezte jól munkáját, mert hat| hónapi börtönt kapott tevé-J kenységéért. S most, hogy 57.74* forintot osztott egy munkaegy-* ségre a kistapolcai tsz, végleg| lelepleződtek ezek arz „oko-t sok”j ! A párt és tanács járási szer-5 vei mindent megtesznek, hogy* tovább segítsék a termelőszö-l vetkezeteket az újra• liezdettz »•úton. Biztosak vagyunk, hogy | jövőre még szebb eredményeit két hoz járásunkban is a szö- ! vetkezeti gazdálkodás. Cimi József j 1 termelőszövetkezeti felügyelő | riühetett e szavalóverseny jobban az előzi évek hasonló vállalkozásainál. A 35 szavaló 70 versmondása közt szinte '11 nem akadt egyetlen hideg, szenvtelen, unott versmondás. Emelkedett hangú, eleven átéléssel szavalt költeményeket hallhattunk. — Túlzástól ment érzelmi melegség, a vers és a költő tisztelete hatotta át a szavalatokat. A négy órán át tartó versmondás után dr. Kotta Ferenc főiskolai tanár, a hattagú bíráló bizottság elnöke hirdetett ered'inényt. Első helyezést Ka ) di Béla főiskolai hallgató ért el ízes és szép versmondásával. Második helyen a póztalanul, de mély átéléssel szavaló Keresztúri Erika, a Leőivey Klára Gimnázium tanulója végzett. Harmadik lett Hirsch Tamás joghallgató és R é- v é s z István, a Nagy Lajos Gimnázium tanulója. Rajtuk kívül a művelődési osztály ér- *éke s könyvjutalmában részesültek még Bandi Tamás, Boross Gabriella. Imhof Sándor, öhlmüller Miklós és Rozv ány György. A népes közönség minden szavaiét lelkesen ’ncgtapsolt, de a verseny résztvevőinek még ennél is többet jelentett volna, ha a hallgatók között még nagyobb számban láthatják a szereplésük iránt érdeklődő igazgatójukat, tanáraikat. A verseny színvonalát bizonyos mértékig gyengítette, hogy a választott költemények eléggé egy körben mozogtak (az „Ágnes asz- szontf’-t hatszor hallhattuk), viszont népköltészeti szövegek vagy Petőfinél régibb irodalmi alkotások nem szerepeltek a választott versek között. Pedig az ún. „nagy” versek nem mindig alkalmasak szavalásra. — A verseny másik tanulsága, hogy ilyen sok jelentkező esetében helyesebb két részletben megtartani a döntőt, mint — a sürgető idő miatt — a. zsűrinek a vers felénél „lelőni* a szarvaiét. Akkor nemcsak küzdelem és erőpróba less egy ilyen verseny, hanem ünnepély is. ff- t) rt : 76a minden fa aulánk ilyen oőhta... A lottó pénteki, novemberi tárgynyeremény-soosolásán. ismét a vidékieknek kedvezett a szerencse. A sportfogadási és lottóigazgatóság ugyanis megállapította, hogy a három főnyeremény közül kettő vidékre, egy pedig Pestre került. Éppen a két öröklakást juttatta vidékre a sorsolás. A LA 327 039/C számú szelvényt ugyanis, amellyel a Mártírok útján épülő lottóház XII. emeletének 7. számú kétTANFOLYAM Felsoszentmártonsaoba hallos, összkomfortos: EZÜSTJE ALÄSZOS GAZDA- 1 öröklakását nyerte tulajdonló-: sa — az OTP mohácsi fiókja-1 kezdődött ban adták el. A másik a III. ‘ emelet 9. számú kótszoba hallos, összkomfortos öröklakást nyerő 1 251 273 számú szelvényt a posta Komárom megyében hozta forgalomba. A 732 251-es szelvényre kisorsolt Wartburg személygépkocsi gazdája a fővárosban, a VIII.-I ban. A tanfolyamra eddig 28 dolgozó paraszt jelentkezett. Többségük 5—6 hold, vagy ennél kisebb földterülettel ren-j delkezik. Elsősorban a belter-S jesebb, a kertészeti gazdáliko-t dósra akarják tanítani részt-* vevőiket. A tanfolyam vezető-J je: Varga János, a földműves-* _ szövetkezetek megyei központ-1 kerületben vette szelvényét. S járnak agronómusa; ! IWMWMmilllilKMm» Lesz piac A Dunántúli Napló már több alkalommal foglalkozott a meszesi lakóteleppel, s többek között az olyannyira kívánatos meszesi piac létesítésével. A városi tanács kereskedelmi osztálya ezzel kapcsolatban a következő levelet, küldte szerkesztőségünknek : ‘ „Mint ismeretes, a meszesi lakónegyed beruházásait a megszűnő LAKIG-tól a Pécsi Szénbányászati Tröszt veszi át. Ez az intézkedés szerencsésnek mondható,. mert olyan szeiv kezébe kerül a beruházások irányítása, amely sokkal közvetlenebbül látja és érzékeli a lakosság igényeit. így minden lehetőség megvan arra, hogy a reális igények az eddigieknél több gondossággal keiül jenek megvalósításra. A beruházó széntröszfc, a városi tanács kereskedelmi osztályának javaslatát figyelembe véve, még ez év októberében úgy döntött, hogy 1958. évi beruházási programjában Meszesen piac létesítését is tervbe veszi. A piac helyéül az üzletháztól délkeletre eső területet jelölték ki. A programot a nehézipari minisztérium jóváhagyta és ennek alapján a piaccal kapcsolatos műszaki tervezési munkálatok máris folynak. Minthogy azonban magát a beruházási tervet a széntröszt részére még nem hagyták jóvá, jelenleg a piac megvalósításának' pénzügyi fedezete még nincs biztosítva. Tekintettel arra, hogy a la- | kosság ellátásának megjavítása £ szempontjából Meszesen piac létesítését most már elodázha- tatlannak tartjuk, a magunk részéről is megkeressük a Nehézipari Minisztériumot annak érdekében, hogy a piac létesítéséhez szükséges beruházási hitelt a minisztérium minden körülmények között még 1958. évre biztosítsa. Véleményünk szerint a piacot még 1958. I. felében kell üzembe helyezni. hogy a meszesi bányászlakos-1 ság friss zöldáruval való ellá-* tása már a jövő év folyamán? teljes mértékben megoldódjék.! Tudomásunk szerint a szén-? tröszt vezetői is mindent meg-í tesznek, hogy a meszesi piac-* hoz szükséges hitelt jövőre biz * tosítsák. Herbst Ferenc osztályvezető” A mesterei azt mondják róla: „Ha minden tanulónk ilyen volna, nem lenne semmi baj!” meg: „Merem állítani, hogy a fiúkat is lehagyjak‘ Üde, tizenöt év es. arcán szerény, majdnem szégyenlős mosolygás, hosszú ujjait mintha erre a finom munkára teremtették volna. Űrásmesterséget tanul Szte- panek Ilonka, a Finommechanikai Vállalat elsőéves ipari tanulója. Egyetlen lány az osztályban, ahol a szakismeret, szakrajz, számtan berkeiben vezetgetik a tanárok a sokféle szakmát tanuló diákot, és nem hoz szégyent a nőkre: csupa négyesre áll. Pedig tavaly az általánost három kettessel végezte. Magyar, történelem, orosz. Miért? — Erre nem tud felelni. Nem ment... nem szerette. De ez, az óra javítás egészen más. Bat jó csinálni és megy is. — Először csak kisegítőnek vettek fel, aztán most júniusban leszerződtem. Már kisegitőkoromban javítottam is, úgy szerettem meg ezt a szakmát. Már -megy a vekker-, meg a falióra javítás, a karóra még nincs az elsős anyagban. I960, június 19-én szabadul, — Most havonta kapok 90 forint ösztöndíjat, később talán lesz 200 is. Szerencsére a papa bányász és nem keres rosszul, meg tudja adni egyetlen, lányának, amire szüksége van. Szórakozás? — Ott van a közelünkben a Fekete Gyémánt mozi. El szoktam menni elég sokszor, ha valami jó filmet játszanak. »WHmMWMWWIIIMIIWIIMIIIIIIIWtMHMHWHWMimiHIIHIMtMltHtlH : * ♦ Megkezdődött a karácsonyfa-vásár! A pécsi piacokon és a gyü- t mölcsárusító standokon meg- | kezdődött az idei fenyőfa-va- j sár. Hétfőn még főként kis t fákat hozták forgalomba, félméterestől egyméteresig. — í Azonban hamarosan megér-1 kezmek a nagyobb fái; is, me- * Ivekből az állami boltokban | is lesz elegendő. t És színházba? Oda nem nagyon. Hát olvasni szokott-e? Könyvtárba jár? — Olvasni szoktam, de könyvtárba nem megyek soha. Mindig kapok valakitől olvasnivalót. Ott a Gorkij Kultúrotthon ■is, ahol llonkáék laknak, de oda sem jár. *— Nem szeretek odamenni, nem szeretem azt a helyet. Es táncolni se szokott. Miért? Kis pirulás után nagy- nehezen jön a válasz.-T Nem tudok táncolni. Egyszer elmentem a tánciskolába, de egifetlen kezdő lány voltam. Aztán nem menteni el többé. Hogy mivel tölti mégis a délutánjait? — A Pécsűjhegyi Bányászban kézilabdázóm. NB II-es csapat vagyunk ám! Heten- ként kétszer van edzés, délután, a pálya is közel van. Szeretek járni Tizenötéves, még minden előtte áll. De azért jó lenne figyelmeztetni őt is, meg a többi ritkán olvasó tizenöt évest is: legfontosabb a munkánk, s utána nemcsak a sport következik.. -. (HALLAMA) : DCoeeintíu közben ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Monográfia készül Pécs és Komló dolgozóinak megbetegedési helyzetéről Egy-egy jellemző foglalkozási területen dolgozók megbetegedési viszonyainak adatgyűjtése és tudományos feldolgozása eddig a hazai irodalomból hiányzott. Ezt pótolja most a pécsi orvostudományi egyetem közegészségtani intézete, amely Pécs és Komló dolgozóinak — elsősorban a bányamunkásoknak — ideiglenes keresetképtelenséggel járó egy évi megbetegedésének tudományos és gyakorlati törvényszerűségeit kutatta. Megállapításait monográfiában dolgozta fel. A ‘tanulmány mintegy negyvenezer megbetegedési eset vizsgálata alapján készült. A tapasztalat azt mutatja, a legnagyobb gyakorisággal a hülés, sérülés, valamint légzőszervi megbetegedés fordult elő. Meghűlés különösen a nőknél mutatkozik, ami többek között ruta következtet, hogy a nők munkaruhája nem megfelelő. Gyakori a sérülés az if júmun- j kások körében, valamint a sé- • lűlésből származó bőrbetegség, j ami a fiatal munkások képzet- J lemégére, gyakorlatlanságára * vall. í A monográfia megmutatja aj tennivalókat is a . betegség * megelőzésére. Elsősorban mun- J kavédelmi intézkedések tétele-: re, műszaki és egészségügyi felvilágosítás fokozására hívja fel a figyelmet. Hangsúlyozza a munkaerőtorborzás, majd a munkábaállítás előtti orvosi vizsgálat körültekintő, lelkiismeretes végrehajtásának fon-; tosságát, továbbá a munkakö- j rülmények javítását, a bizton- j ságosabb termelési feltétele:; • megteremtését, az elsősegély- : nyújtás jobb megszervezésének: szükségét. _ I A monográfia 1938 elején ke-* rül kiadásra. * „ORZECHOWSKI“ ott ül az asztalfőn hatvankét esztendejével, fekete ünneplőben, mellén kitüntetéssel, szeme alatt dei-üs szarkalábakkal, fején egyetlen hajszál nélkül mosolyogva ... Ez az, — amivel nem tudok betelni mert nem hittem, hogy ez az ember mérhetetlen nagy csalódásában még nevetni is tud. Igen. mert a lengye ..Orzechowski'1 megtört alakja most hirtelen kettéválik előttem egy csalóka képben... Az egyik itt ül — az asztalion, a fogadáson.,a megyei tanács klubjában és emeli poharát a barátságra és az igazságra, a másik „Orzechowski“ pedig bandukol kopott táskával kezében, szívéig megbántva, roskatag vállakkal a vágányok mentén egy lengyel kisváros füstös, kormos vasútján ... Az aszta' fölött összecsengenek a poharak, de- hangjuk tompán, egyre távolodva jut el hozzám, mert a dübörgő, száguldó, éjszakába belerohanó vonat zaja minden mást elnyomott most előttem. Kezdődik a film... Azazhogy a film visszapergeli az eseményeket „Orzechowski“-val, akit halálra gázol az éjszakai gyors a kietlen nyílt pályán. ..Orzechowski“ mozdonyvezető — mielőtt szolgálatba állna, — fehér kesztyűt húz s úgy vizsgálja meg a csapoka' különböző műszei-eket, fogantyúkat, kerekeket. csapágyat, mert évtizedek óta vezeti a mozdonyt, évtizedek óta nap- mlnt nap több száz emberélet függ éleslátásán és becsületességén. S ezt „Orzechowski “ megköveteli beosztottjaitól is akik egy félremagyarázott, rosszul irányított versenyben szembekerülnek e: öreggel, s csak az öreg halála nozza me; az igazságot. De akkor már késő, mer egy ember már ott fekszik a vágányok mentén. .Orzechowski’1, akit szabolálással vádoltak és lám, saját élete árán állította meg a vesztébe rohanó éjszakai gyorsot... Azt mondtam, „késő“? Nem, nem’ Nem késő. „Orzeehowski“-ban felismerjem a „mi öregjeinket“, akikkel először tizennégy esztendős okromban találkoztam a satupad mellett s akiket ifjú szemtelenséggel csak „bogaras véneknek’1 neveztünk s nem gondoltuk, hogy hálátlanok vagyunk... Milyenek voltak az .,öregek’1? Az én öreg mesterem ötven esztendeje forgatta már a resze- lőt... Neki soha sem szólt a munkaidőt jelző csengő, mert fél órával előtte már kopácsolt az üzemben, köszöntésünkre csak mordult egyet és fürkészve tekintett ránk drótkeretes szemüvege alól' addig, míg végre mi is odaálltunk satupadunk mellé fanyalogva, álmosan. Mintaképe a pontosságnak, hogy úgy mond ..precíz ember- volt az öreg. Soha rossz szerszáma nem volt. soha nem engedett el berniünket üres kézzel: esztendőkön át, nap mint nap tanultunk föle valamit, soha sem mondoti ..nem“-et egyetlen munkára sem, még a fából is csinált volna vaskarikát, mert művésze volt a munkának. Egy darabka. vékony kis lemezkéből, — ha jókedve volt és rászolgáltunk — egyetlen kalapáccsal rózsaszirmokat kalapált, de olyan művészi tökéllyel, hogy még az ereket is belévarázsolta, s mi ámulva úgy éreztük, illata is van a rózsának. Keveset nevetett, bogara« volt. öreg volt; : . 1 Megbecsültük? Nem. Én leszegeztem fekete keménykalap- ját az asztalra, s amikor szótlanul, ösz- rzeszoritott szájjal szemrehányóan végignézett rajtam, akkor szerettem volna elsüllyedni a szégyentől, majd hogy nem sirvafakadtam. Hát ez a hála. És amikor a filmen most Zapora, a siheder legény nem veszi föl az öreg „Orzechowski“ mozdonyvezető sapkáját a földről, mondván kamaszos fölénnyel, hogy ..A mozdonyon nincs szolga...*.’1«— akkor „Orzechowski’1 éppen olyan fájdalmas pillantással mérte végig Záporát, mint hajdani öreg mesterem minket, inasokat, s most ez a pillantás engem is ; zivenütött a nézőtéren. Mi mindig „okosak11 voltunk. ..Mi fiatalok“ mindig fölényeskedtünk a .bogaras öregekkel“, tisztességes köszönés helyett csakúgy foghegyről odavetett „Mi van, öregúr?’1 — felkiáltással üdvözöltük s épp hogy csak hátba nem veregettük. Ügy éltünk öregjeink mellett, mint az a bizonyos „bolha, aki nevetve ugrált a hegycsúcson, mert azt hitte nagyobb, mint a völgyben sétáló elefánt.. .’* S ha már itt tartunk, akkor a közelmúltra kell utalnom. Éppen egy esztendeje múlt, hogy amikor erre a népre rátört a vész, — csak akkor, d e csak akkor! — szaladtunk öregjeinkhez tanácsért és kérelemért, hogy vegyél; kézbe a fegyvert, mint tizenkilencben :?: Nem kérették magukat „ORZECHOWSKI“ mozdonyvezető, nzazhogy a színész Kazimierz Opalinskí küzdelme és szégyenteljes halála igazán megtaníthatott bennünket valamire: tiszteletre és megbecsülésre öregjeink iránt. A film — bál* itt nem kritikáról van szó — sok hibája miatt nem nagy film. De a történetből kiemelkedik szinte páratlanul ,,Orzechowski“, ’ a „lengyel Jean Gabin alakja, mondjam talán úgy, Kazimierz Opalinskí megdöbbentően hű művészi alakítása, amelyből egy életre szóló tanulságot vonhatunk le a magunk számára;:? Mert ért elfeledni — bűn lenne..? Rab Terem
