Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-08 / 289. szám

Mn DECEMBER g

NAPLÓ

5

Nem az ingadozásból kell politikai tókét kovácsolni

AZ ÉRTELMISÉGNEK egy

Sajátságos csoportja alakult ki főleg Pécsett, de a megye egyes részein is az ellenforradalom szellemi előkészítsése, az ellenforradalmi események, az ellenforradalom leverése és a konszolidáció során.

E csoport kisebb-nagyobb mértékben részese volt az ellenforradalom s-ellemi előkészítésének, a 12 év alatt elkövetett hibák eltúlzásának, az eredmények elhallgatásának, a Nyugat előtti haj bókolásnak, erősen hatása alá kerítette őket a fejét nyíltan felütő nacionalizmus. Az ellenforradalomban

magukban élnek valami lakatlan szigeten, hanem emberek között, akikkel dolgoznak, akiknek munkáját irányítják, ellenőrzik.

Az idő azonban nem állt meg. Igazolódott, hogy elvi és politikai álláspontjuk nem. mindenben fedte és fedi az igazságot. A feltárt tények milliókat józanították ki, a nehéz helyzetben elért gazdasági és más természetű eredmények milliókat győztek meg. E csoport tagjai közül azonban nagyon kevesen mondták még ki azt a szót, hogy „tévedtem". Tették és teszik ezt annak elváló aktív részvételig azonban lenére, hogy az akkor napirendem jutott el. Oka a megrettenés volt, a rádöbbenés, hogy már nem a hibák kijavításáról volt sző.

Később, amikor qz ellenforradalom fegyveres leverése folyt, majd nyílt sisakkal tombolt; a politikai küzdelem, hogy ki kit győz le, az értelmiség é csoportja a régi hibák visszatérésétől kezdett félni és sajnálkozni afölött, hogy „eredménytelen lett a jobbért folytatott erőfeszítés”. Belekeveredtek a „magyarság elesettsé- géről, leigázásáról” költött mesébe. Az értelmiségnek e része lényegében még ma is ebben a politikai körben forog. A felszínen legalábbis, ez látszik.

Mielőtt e politikai állásfoglalást részleteznénk. kimondjuk: Nem azért kerülnek tollhegyre, mert — „divatos” kifejezéssel élve — „ki akarjuk szúrni őket”. Azért,' hogy őszinte szóval. kimondva azt. amit több- sémik nem mer, segítsünk kilábalni abból a bűvös körből, amelyben még mindig, szinte megszokásból, divatból forognak.

Köztudomású, hogy nem azonnal kerültek nyilvánosságra azok a tények, amelyek bizonyították az októberi események jellegét. Míg' napvilágra kerültek, mindenki úgy magyarázta a történteket, ahogy akarta.. Az .értelmiség e csoportja látszólag liberális álláspontot foglalt el, megpróbálta a történteket „jóindulatúnak, békés szándékúnak” beállítani, a „túlkapásokat” pedig „véletlennek, népharagnak” betudni. Tim-í -vnj$c tartotta ebből fakadóan az elemzés végső következtetését, hogy 1956 október 23-tól november 4-ig nyílt ellenforradalom volt hazánkban. Nem állítjuk, hogy akarták, de állásfoglalásukkal nem liberálisok lettek — amely e helyzetben magában is ártott volna —, hanem ez ellenforradalom ekkor mén nyílt politikája mellé szegődtek.

Sokféle változata volt e csoport elvi és politikai állásfoglalásának. A változás mindig attól függött, hogyan haladt a konszolidáció. Ezeket ma már lénvestelen felsorolni, mert többségükre az élet megadta a cáfolhatatlan választ és sokan nem. is váltanák ma már ma- formulákat. Érdemes azonban taglalni nézeteiknek néhány következményét, hatását; V

DIVATOSSÁ TETTÉK a politikai csűrést-csavarást, a „gondolkodó emberré válást” annyira, hogy olyanok is — főleg anarchista, nacionalista, stn’iiiszla kispolgárok — akiknek semmi közük nem volt az értelmiséghez, előszeretettel hivatkoztak „értelmiségi mivel! ‘ kra". Igyekeztek magu-at példaképükhöz igazítani, „gon- do’'- -’óvá” formálni, ismételje1 ; leckeszerűen a hallottakat. E „gondolkodás” nem állt márttak mint egy napirenden szerep'ő politikai kérdésre úgy válaszolni, hogy „ezen még gondolkodni kell”. S gondolkodtak rajta. Nem egyszer a tényeket, a valóságot kiforgatva alkották meg véleményüket. Ezek többsége amolyan se hideg. se meleg jellegű volt és frleirássénukböl fakadóan ar-’nák használtak, akik nem a néni demokratikus rendszert akarták hazánkban.

Jelentős számú ember fisveimét magára vonta az értelmiség e csoporttá Sok esetben a' o véleményüktől tették függővé a magukét és közben arról i* beszéltek, hogy „most már lehet mindenkinek önálló véleménye.” Az. értelmiség e csoportjának erre módia vo'.t és jelenleg is van, mert nem önden szereplő politikai kérdések többségében már nekik is megváltozott véleményük. Maguk és négyszem között ezt elismerik, de abból az „elvből” fakadóan, hogy. szavuk hitelét nem rontják, megváltozott véleményüket a régebbi gyakorlattal ellentétben nem mondják el annyi embernek, mint tették. E hallgatás — vagy ahogyan a velük kapcsolatban lévő emberek gondolkodásában realizálódott — rátartiság, ugyanarra a malomra hajtja a vizet, amelyre az általuk liberálisnak vélt álláspont hajtotta korábban.

A párt, a kormány eddig azt kérte az értelmiség e részétől is, hogy állásfoglalása legyen méltányos, jóhiszemű. Igaztalanok lennénk, ha azt mondanánk e csoportra, hogy még ezt sem tették magukévá. Többségük igen, aminek számtalan jele van gazdasági, politikai, kulturális életünkben. Ez is hi zanyítja. hogy ez a csoport nem azonos azzal, aminek látszik. 3ensejében más és mást mutat külsőleg. Ennek hiába keresnénk elvi okait, emögöt*

. politikai divatot” találunk csak.

ÉRDEKES az a színezet, hogy 1956 november 4. után az értelmiség e csoportja elfogadta, amit 1949—52 körül annyira tagadott, hogy politikai állásfoglalásában van ingadozó*. Amikor e meghatározás bejutott a köztudatba, akkor közülük számosán fennen hírdettéK ennek „dogmatikus jellegét”. Tiltakoztak és bizonyították ellenkezőjét esetenként nem sikertelenül. Ma a régebbi tiltakozó és bizonyító hadjárattal ellentétben szinte szívesen veszik, hogy ingadozóknak ítélik őket. Újólag úgylátszik elemezték az ingadozás fogalmát. Ebben benne van: „Bizonyos kérdésekben a rendszer mellett állok, tehát haladó vagyok. Bizonyos kérdésekben semleges vagyok, illetőleg gondolkodom ezek hatásán és maid meglátom, mire fordul a dolog. Akkor is ráérek mellette szólani vagy bírálólag fellépni. Bizonyos kérdésekben fenntartásaim vannak, ehhez másnak is. maiamnak is ioga van és ez nem rendszer-ellenesség.” Ilyesfajta analízis után nyugodtan állhatnak, mert vád nem érheti őket. legfeljebb kritizálhatják ingadozásukat. A körükben úiabban feiét felütő „oolitiVa-mentes«ég,,-et szintén a kritizálás lehetősége teremt meg. mert „elvégre nem fontos mindenkinek politizálni”.

Ez napjaink egyik politikai divatja, amely nem elvi alapokon nyugszik. Ennék más alapja nincs, mint a tévedés el nem ismerése, a „szavahihetőség" elvtelen tartása. Igaz.: nem kellemes senki számára; kimondani mások előtt, hogy! „tévedtem, hibáztam". Senki-: nek nem okozott még gyö-i nyört és örömet, hogy nyíl-; van osan saját fejére olvashat-! ta a maga tévedéseit, hibáit ! Régebben divat volt az önikri-] tika öröm okozásának, szíves] gyakorlásának hangoztatása,de! ez is ugyanolyan divat volt,; mint ma az értelmiség e cső-] portjának állásfoglalása. Itt] van elásva az a szólásHmomdá-] sós kutya.

Nem arról van szó. hogy az] értelmiség e része csapjon na-] gyot az asztalra és jelentse ki ] nogy ezután már gondolkodási nélkül követik és magukévá; teszik a párt, a kormány po-: litilkáját, hogy sutba dobják] fenntartásaikat és bizonyítékul] tömegesen kérjék felvételüket] a pártba, vagy pártonkívüli

kommunistáknak hívják magukat. Ezt nem várja senki, mert a felvilágosodás, a meggyőződés nem megy egyik napról a másikra és ezen az úton sok gödör, buktató is van, míg célhoz jut valaki. Arról van szó, hogy helyesebb lenne — felhagyva az ingadozás politikai divatjával — tovább lépni a loyalitás terén. A ioyálitás értelmének eddig a méltányosság, a jóhiszeműség részét gyakorolták. E fogalomba tartozik a nyílt hűség is valamilyen rendszerhez, nevezetesen a népi demokratikus rendszerhez. Ez nem megy parancsszóra, de jó szó, figyelemfelhívás sokat használhat.

Tovább kell csökkenteni az építőipar termelési költségeit!

Megyénk iparában igen tekintélyes szerepe van az építőiparnak. Az építőipari munkások száma ma már eléri a hétezer főt s negyedévenként ;a termelésük értéke meghaladja a százmillió forintot. A Imegye építőipart, munkásai, az í építőipari vállalatok vezetői •bebizonyították, hogy tudnak ■ jói, eredményesen dolgozni, ] képesek egészen nagy feladatokat is megoldani. Érdemes : azonban azt is megvizsgálni, :hogy a tervek teljesítése mögött milyen költségek vannak,

, _____ hogyan gazdálkodnak az épí?t

óipari vállalatok a rájuk bízott hatalmas összegekkel, betartják-e a gazdaságossági követelményeket ?

Amikor nemrég a megyei pártbizottság az építőipari szakemberek segítségével ezt megtette, kiderült,, hogy az építkezések gazdaságos megszervezését még számos ok

NEM

úgy dolgozni, hogy „hát dolgozni kell, mert élni kell valamiből“ s közben abban a hiedelemben élni, hogy „politikai állásfoglalásom“ vagy „politikától való teljes elzár- kózottságom” a leghelyesebb, amit tenni lehet. Senki nem várja, hogy az értelmiség e Túszé kezdjen „önkritika kampányt“, de helyes lenne, ha po- t akadályozza. ^ Egyik ilyen, litilcai állásfoglalása a tóváb * biakban már nem lenne olyan kétértelmű, mint számos esetben jelenleg. Ne attól függjön véleménye egy-egy kérdésről, hogy kivel beszél. Nem kell véka alá rejtenie továbbra sem ellenvéleményét, de mondja ki nyíltan ne ködbe burkoltan, mert az előbbi a becsületes. Sok haszna lesz, ha az értelmiség e csoportja változtat magatartásán elsősorban az ő szempontjából. Más értelmet kap a munka, ösztönzést kap, hogy tudása teljességét adja és feléje a munkások, parasztok bizalma, megbecsülése nagyobb lesz, mint így.

AZ ELMÚLT EGY ÉV fejlődése ma már törvényszerűen előírja, hogy nem az ingadozás bői kell politikai tőkét kovácsolni, hanem az ingadozás elkerüléséből, az ingadozás felhagyásából. fiz értékesebb, hasznosabb lesz mint a jelenlegi helyzet, ahhoz vezet. — amit a csoport szívesen és előszeretettel hangoztat —, hogy tovább szilárdul a nemzeti egység, az összefogás a magyar dolgozó nép többségének céljáért,’ a szocializmusért. Ennek,-az értelmiség e csoportja is kézzelfoghatóan érezheti majd hasznát.

K ászon József

hogy az építkezések kezdetekor még

nem minden esetben all rendelkezésre a szükséges műszaki, kiviteli tervdokumentáció.

Részleges tervdokumentáció alapján készül például az új pécsi erőmű, a mohácsi farost- lemezgyár, s a kökönyösi és a repülőtéri lakásépítkezéseknek sem volt zavartalan a tarval- látottsága. Sok problémát okoz az is, hogy a munkahelyi szervezettség megteremtéséhez szükséges organizációs tervek sem készülnek el mindenesetben, ez pedig kihatással van a költségek alakulására.

Különösen az első és a második negyedévben sok

gondot okozott a tervszerűtlen anyagellátás is.

A gazdasági eredmények alakulására kihatott az is, hogy egyes vállalatainknál még alacsony a műszaki vezetés színvonala, a számvitel pedig nem megbízható.

Mindez kétségkívül befolyásolta a megye építőipari vállalatainak termelési, gazdasági I eredményeit. De annak, hogy | az építőipari vállalatok egy ; része a III. negyedévben a

bérrendezés ellenére sem érte el a múlt év hasonló időszakának termelési színvonalát, más oka is van. Az ÉM Baranya megyei Építőipari Vállalatánál például

a múlt év 111. negyedévéhez viszonyítva lényegesen alacsonyabb az egy főre eső termelés.

S hogy ez így történt, annak kétségtelenül oka az engedélyezett 5 százalékos intenzitáscsökkenés, s hogy főként bérigényes munkát végeztek, de oka az is, hogy a repülőtéri építkezésen huzamosabb ideig „kapun belüli munkanélküliség” volt tapasztalható, melyet jobb műszaki szerve- • zéssel meg lehetett volna szüntetni.

Érdekes és tanulságos képet mutat a vizsgált építőipari vállalatok költséggazdálkodása. Ha azt nézzük, hogy az ÉM által a vállalatok számára előírt eredménytervet — mely meghatározza a vállalatok által elérendő nyereség, illetve veszteség mértékét —, hogyan teljesítették, kiderül, hogy a Baranya megyei Építőipart Vállalat az előírt 7,93 százalékos nyereséggel szemben 9,78 százalékos nyereséget, a Komlói 49. sz. Építőipari Vállalat az előírt 1,8 százalékos nyereséggel szemben 3,7 százalékos nyereséget ért él. A 3. sz. Mélyépítő Vállalat a tervezett 10,3 százalékos veszteség helyett 8,2 százalékos veszteséggel, a 22. sz. Építőipari Vállalat kővágószőlősi főépítésvezetősége az 1956. III. negyedévi 19,4 százalékos veszteséggel szemben 10 százalékos veszteséggel dolgozott.

De ha az anyagköltségeket is megvizsgáljuk, egészen más képet kapunk. Az anyagköltségeknél ugyanis vállalatainknál általában veszteség mutatkozik, s a kimutatott nyereségeket sem lehet minden tekintetben reálisnak tekinte* ni, mert vagy a negyedévi leltározást mulasztották ei, vagy a számvitel megbízhatatlan. A legsúlyosabb hiba ezen a téren kétségtelenül a 3. sz. Mély építő Vállalatnál van.

Több mint kétmillió forintos nyereséggel zártak a helyiipari vállalatok

A megyei tanács irányítása alá tartozó ipari vállalatok harmadik negyedévi gazdasági mérlege arra mutat, hogy a gazdálkodásukban mutatkozó eredmények mindinkább megszilárdulnak.

A vállalatok többsége jelentősen túlteljesítette tervét, — igaz, hogy a tervek többsége nem volt feszített és nem kívánt különleges erőfeszítéseket a vállalatoktól. Csupán a sütő- és a szesz-szíkvízipar nem teljesítette tervét.

Különösen a sütőipari vállalatok harmadik negyedévi eredménye mutat szembetűnő javulást az előző negyedévekhez képest. Igaz. hogy a sütőipar nem teljesítette a tervét, ezzel azonban eleve számolni kellett akkor, amikor a beszolgáltatást kötelezettség megszűntével a falusi lakosság egyre inkább rátért a házikenyér sütésre és mind kisebb mértékben vásárolt sütőipari kenyeret.

Az örvendetes jelenség a sütőiparban az, hogy a harmadik negyedévben mir 711 ezer forint nyereséget tudóit felmutatni az első negyedévi 750 ezer forintos veszteségével szemben.

A nagy javulás kétségkívül a Megyei Tanács VB augusztus 29-i határozatának véa- rehajtása nyomán született meg. Az a határozat fedte fel a hibákat és utasította a tanács ipari osztályát a sásdi

és siklósi sütőipari vállalat megszüntetésére és a hibák felszámolására.

A két vállalat felszámolásával és a sütőipar átszervezésével mintegy 23 ezer forint béralapot takarítottak meg és emellett biztosították a meglévő vállalatok kapacitásának jobb kihasználását. A megszüntetett vállalatok legjobb szakembereit is úgy csoportosították át, hogy lehetőleg minél jobban megerősítsék a megmaradt vállalatok vezetőségét. Nem utolsósorban ennek az intézkedésnek a következtében javult a kenyér minősége, bővült a választék és emelkedett a termelékenység a sütőipari vállalatoknál.

A helyiipari vállalatok 2 millió 139 ezer forint nyereséggel zárták a negyedévet Veszteséges vállalat nincs is a helyiipari iüzemek között. A korábban erősen deficites Dunaszekcsői Cementipari Vállalat a vezetésben mutatkozó nehézségek ellenére is hatezer forint nyereséget ért el.

Szembetűnő a faipar eredményeinek a javulása is. A Mohácsi Szerórupyár és a Siklósi Faipari Vállalat — a két faipari üzem — már jelentősen túlszárnyalta a múlt év harmadik negyedévének a termelékenységi szintjét Is A két faipari üzem a jövő évben jelentősen sen!ti majd a helyi építtetők épületaszta.losanyag szükségletének a kielégítését is. A mohácsi üzemben úgy tervezik, hogy hajópadlót és parkettát gyártanak majd. Siklóson pedig nyílászáró szerkezetek gyártását tervezik. Jelenleg ebben az ügyben tárgyalások folynak a TÜZÉP-pel.

A Téglagyári Egyesülés is jó eredményeket ért el. Egymillió 130 ezer forint nyereséget értek el és november végéig 3 millió 800 ezer téglát gyártottak terven felül. Ez évben először álltak rá a cserépgyártásra és 48 ezer cserepet gyártottak. A terven felül gyártott téglára és a cserépre azonban még nem kaptak diszpozíciót, kénytelenek maguk tárolni, holott ez nehézségeket okoz a gyártásban is. Mágocson például kénytelenek voltak leállítani az égetést, mivel nincs már szabad hely a tégla tárolására.

A jó eredmények jó munkáról tanúskodnak és biztatnak, hogy a további feladatokat is sikeresen oldják majd meg a tanácsi vállalatok. Most főként a száz forint munkásbérre eső termelési érték terén fennálló lemaradásokat kell még meg- szüntetni a vállalatoknál | Biztosra vehető, hogy az ér végéig e téren is jelentős javulásról számlohatnak be a megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatoké

A nagy ráfizetés elsősen* ban az ésszerűtlen szállításokból, a szervezetlenségből fakad.

Lényegesen jobb képet mutat a bér- és a gépköltségek vizsgálata. Igaz, az akkordbérek alkalmazása mellett, helyenként még igen magas az idöbéres órák száma, de általában javult a bérfegyelem, a béralapot betartják. A vizsgált vállalatok egy része megtakarítást ért el a gépköltségek terén is. Sajnos,

valamennyi vállalatnál igen alacsony a gépek kihasználási foka,

sőt a komlód vállalatnál a munkahelyek túlgépesitese miatt több mint 400 ezer forintos ráfizetés is jelentkezik.- Az említett építőipart vállalatok ez év III. negyedévi, a termelés gazdaságosságának megteremtésére irányuló munkájáról tehát megállapíthatjuk, hogy bár vállalataink többsége a gazdaságosság terén elérte már a múlt év hasonló időszakának a színvonalát, az építőipar gazdasági, műszaki vezetői és az építőipari pártszervezetek nem törekedtek eléggé eredményeik megjavítására. Egészen a legutóbbi időkig lemondtak például arról a hatalmas erőről, amit a szocialista munkaver- semy megszervezése jelent s a párt és a szakszervezeteknek sem sikerült még az építőipari munkások nagy többségének a figyelmét a termelési költségek állandó csökkentésére irányítani.

Ahhoz, hogy megyénk építőipara a jövőben lényegesen olcsóbban építhessen, hogy ne legyen szükség veszteségtérítésre;

az építőipar vezetőinek, dolgozóinak okulni kell a 111. negyedévi munka tapasztalataiból.

Kétségtelenül szükség van a terv, az anyagellátás megjavítására, de nagyon, nagyon sokat lehet tenni saját erőből is. Ha minden építőmunkássail sikerül megértetni, hogy a munkaidő kihasználása, a teljesítmények növelése, a takarékos anyaggazdálkodás, a fegyelem megszilárdítása a saját érdeke is, akkor bízhatunk abban, hogy csökkenőid fognak a termelési költségek, lényegesen javulná fog az építőipar ez irányú munkája;

(M)

Mate npnónjctf a lottó 40. játékhetére

A lottó 40. játékhetére 2 586 822 dara1; lottószelv .íny érkezett. A nyertes szelvények között felosztásra kerül 3 millió 880 ezer 233 forint, öt találaté« szelvény nem volt. Négy találatot 54 szelvényen értek el, a nyereményösszeg egyenként 35 927 50, háromtalálatos szelvények száma 3784, a nyereményösszeg egyenként ‘ 256 forint, 25 fillér, két találatot 80 513 szelvényen értek el. — Egy-egy kéttalálatos szelvényre 12 forint nyeremény jut.

Ki» fn-nyupinóme!- oiasi atorioianádás?

Párizs (Reuter): A Paris Presse pénteken jelentette, hogy Franciaország, Nyugat- Németország és Olaszország közös előkészületeket tesz korszerű fegyverek gyártására. A jelentés szerint a három állam tárgyalásai rr r - atombombák gyártáséhoz s vezethetnek. Á lap úgy értesült, hogy ez a terv azoknak a híreknek a nyomán született meg, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britanníá nukleáris fegyvermonopóliuirrra törekszik a NATO-n belül;