Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-08 / 289. szám
DECEMBER 8 NAPLÓ 3 Siklósi asszonyuk gyönyörködnek a munkásőrség zászlajában A magyarbólyi határállomás •Vem sikerült aljas szándékuk. A pártszervezetek gomba módjára nőitek ki a pártunkhoz hű munkások közül. S ma — egy esztendő múltán — csaknem minden üzemben, vállalatnál, Gazdaságban és kerületben egy re erősödő, gyarapodó ■ párt- szervezetek működnek. S működésük elevenebb, gyakorlatiasabb, mint colt tavaly és az azt megelőző években. Javaslataikra, solcszor kemény, de tántoríthatatlan véleményükre megindult a munka, a termeiéi melús. az ellenforradalom térné ott kísértett még, megbú, va és alattomosan. Kádár eh társ egyik beszélgetésben ezt így fejtette ki: „Olyan ma a helyzet az országban, mint annál a gazdánál, akit kirabolta A gazda már visszatért a házába és kezdi, rendbe szedni, etje a. rablók még a pincében h púinak. S a meglapuló rablók eV. is védekeztünk. Erős karhat:■ mat, munkásőrséget hoztun létre é$ újjászerveztük hadse neminket. A munkásőrséget kiSzovjet katonák magyar úttörőkkel Aezél György elvtárs az ormánsági napon beszél •íviárs sellyei beszédére, ahol puritán egyszerűségre intette a kommunistákat és megértésre, segítésre szólított fel minden becsületes embert, hogy a kormány helyes programját minél előbb megvalósíthassuk, "agy Marosán György elv társ iiilosi, mohácsi beszedet mi- yen sokáig emlegették, mert szintén elmondta azokat a lolgokat is, melyeket valamikor .,államtitokként" elhallgattak a széles néprétegek előtt. nagyon sok feladat, megoldatlan kérdés áll előttünk, melyek megoldása nemcsak vezetőink feladata. Ahhoz, hogy mielőbb megvalósuljanak, to- vább kelI erősíteni a népi ősz- szefogast, tovább kell fejleszteni a termelést és a gazdaságosságot, mely mindmegannyi együtthatója a boldogabb, még a mainál is jobb jövőnek. GALDONYl BEÜL ír [ iába volt minden kísérlet... fegyveres erőszak és aljas rágalomhadjárat, a kommunisták nem hátráltak, a kommunisták felvették a harcot. A munkában és ha kellett, fegyverrel a kézben. Aztán éppen akkor, amikor ellenségeink — belsők és külsők egyaránt — arról beszéltek, hogy a magyar kommunisták mcghátráltak, kimentünk az utcára. Megmutattuk erőnket, hatalmunkat és tömegünket, S erről az erőről, akaratról számolunk most be képekben. Idézzük fel egy esztendő eredményeit, eseményeit, a kommunisták és a becsületes dolgozók munkáját! Május 1-i {elvonulás V bolgár kormányküldöttség fogadása a megyei tanács elüti 1 Az ujlbegyí erőmű panejterdeje Nehéz volt, (te elindultunk. Egy országot kellett kábult- ságából felrázni, meg kelleti magyarázni, hogy mindaz, ami októberben történt, gyalázatos Eddig a. szavak, de tül a szavakon száz és száz tett bizonyítja a kommunisták igazát. Azt mondták tavaly decemberben: „Hosszú évek kelvittük az utcara. Amerre csak elhaladtak az alakuló munkás- ör-egységek, a lakosság kiment a kapuba és szeretettel, tapssal, nem egy helyen virágcsokorral köszönttötte őket. Nem véletlen volt ez. Hiszen Egyre erősödtek nemzetközi kapcsolataink is. Itt járt városunkban a bolgár párt- és kormányküldöttség. A Doktor Sándor kultúrházban találkoztak városunk dolgozóival és ellátogattak Harkányba, ahol megkoszorúzták a nemzetközi összefogásban, a magyar hon szabadságáért elesett bolgár hősök sírját. Itt járt a Német Demokratikus Köztársaság parlamenti . küldöttsége. Bejárták Boly határát, beszélgettek a németajkú lakossággal, érdeklődtek megváltozott életükről, körülményeikről. Ilyen barátság csakis olyan országok között fejlődhet ki, melyeknél a kölcsönös megértés és a béke ügye. létkérdés. Baráti kapcsolatainkat fejlesztettük Jugoszláviával is. Megnyitottuk a határt Magyar- bolynál s azóta rendszeresen közlekednek a vonatok a két ország között ezen a határréés verseket, dalokat tanultak egymástól. Ma talán még szoS legutóbb Aezél György elő társ Oz ormánsági napon moiv- dotta el a párt és a kormány legújabb intézkedéseit és annak várható eredményeit, örömmel hallgatta mindenki, mert érezte, hogy az állam ügyeinek intézését, annak minden gondját, baját vezetőink megbeszélik és megosztják velünk* lenek, amíg helyreállítjuk gaz- , . ,, , ,. __. , árulás volt a nép ellen. A dasági életünket". A kommu- ^gjobb elvtarsamk öltöttek kommunisták vállalták ezt « nisták „nem‘‘-mel válaszoltak, magukra a munkásőrség egyen munkát. Megjelentek az iize- A bányászok néhány hét alatt ruháját. szén is. A jugoszláv vasutasok a megnyitónál és azóta -is tanújelét adták, hogy kívánják és fejleszteni akarják ezt a megkezdett igazi barátságot. Nem feledtük nagy fegyverbarátunk, a Szovjetunió áldozatos segítségét sem. Ennek itt Baranyában is számos kézrosabb a két nép között a barátság és egymás kölcsönös megbecsülése, mint volt bármikor is a múltban. Egy év alatt többször is ellátogattak hozzánk pártunk és kormányunk vezetői. Személyesen győződtek meg mentekben és szervezték a pár- „tot. Nehéz munka volt. Nem egy helyen az ellenforradalmi elemek akadályozták, hogy zászlót bontson a párt. bebizonyították, hogy hőstettekre képesek: lett szene az országnak. Ebben nagy részük volt a pécsi és a komlói bányászoknak. De hiába emelkedett a térLassan végétért az erőgyűjtés időszaka és egyre jobban nekilendült a békés építés. .4 nyugati városrészben sorra emelkednek a házak és nem egyben már bent laknak az új lakók. A Petőfi utcában modern épületeket emeltek a pécsi bányászoknak. Meszesen egészen új városrész alakult ki a bányavasút mellett. Kis családi házakba költöznek be a bányászcsaládok. Épül a hatalmas újhegyi erőmű is. '.arhataimimK is zel fogható példája van. Nincs olyan megmozdulás, rendezvény vagy családi est, ahová meg ne hívnák a megyénkben állomásozó szovjet alakulat harcosait és tisztjeit. Ismerkedünk velük és tanulunk tőlük. Nemrégiben a meszest letörők igen szép kezdeményezést valósítottak meg. Meg hívták a szovjet pionírokat te. iskolába, megvendégelték őke megállta helyét az ellenforradalom gyénk dolgozóinak helyzetéről és ismertették — nyíltan és őszintén — a párt, a kormány legújabb intézkedéseit. Ki ne emlékezne dr. Hajdú Gyula leverésében De bármennyire nagy és szép eredményeket értünk is el az elmúlt esztendőben, nincs okunk a megnyugvásra. Még
