Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-07 / 288. szám

88SFT DECEMBER 7

NAPLÓ

s

Pártnapi beosztások temtier fl—2í-o közti

A komlói tröszt felkészült

parinap krá ja decemberi terv teljesítésére

Földes András elvtárs vasas. ], Mintegy három heti fizetésnek felel meg a nyereségrészesedés

Tóth József elvtárs a pécsbá- nyai bányaüzemnél, Szentistvá- nyl Gyuláné elvtársnő az Uránércbánya Vállalatnál, Ambrus Jenő elvtárs a Pécs! Bőrgyárban, Puskás Sándor elvtárs a Porcelángyárban, Bódis István elvtárs a Dohánygyárban, Virág József elvtárs a Kesztyű

Petőfi-aknán, Körösi Lajos elv- (, társ a szabolcsi bányaüzemnél, i1 A Komlói Szénbányászati

Tröszt dolgozói 103.7 százalékra teljesítették novemberi tervüket. A 3.7 százalékos tervtúl1 teljesítés több, mint négyezer 'tonna terven felüli szenet jelentett a népgazdaságnak. Decemberre emelkedett a tröszt

— Októberben a szénbányászati trösztök között folyó országos versenyben második^ helyezést értünk el az önköltség csökkentésében elért jó eredményeink alapján. Novemberi adatok még nem állnak $ homokszük- rendelkezésre, de gondolom terve. Napi két vagonnal több ségletét. Úgy, hogy ha a hirdi most sem voltunk rosszabbak szenet kell száll ítaniok, mint vasúttal nem tudunk szállítani. Decemberben is az októberihez . .. „ „ k t novemberben. Hogy készültek akkor sem lesz fennakadás az hasonló eredményt szeretnénk

Sárban Séri Lásrió i «intézkedéseket iszapolással mert van elegen- elérni.

l nél Rer»? tettek a terv teljesítése érdé- do homokunk. — Az év utolsó hónapjában

— Az előkészületek alapján természetesen éppen olyan fon- biztositottnak látom a decemEz a terv igen részletes és főleg az időjárás-okozta nehézségek kiküszöbölését célozza, így például a terv utasítása szerint víztelenítettük az iszapcső-vezetéket. Még az elmúlt hónapban biztosítottuk a bányák egész, téli

elvtárs a Kok«;zműveknéI, Berki Fülöp clvtórs az újhegyi üzemben (közösen az erőművel), Molnár Károly elvtárs a Pannónia Sörgyárban, Bemátli János elvtárs az ÉM. 26-os Állatni Építőipari Vállalatnál Krivicz Gyula elvtárs a Cementipari Vállalatnál, Czárt Ferenc elvtárs a Bm. Építőipari Vállalatnál, dr. Huri Dezső elvtárs a Húsipari Vállalatnál, Gregor Sándor elvtárs a Pécsi Közlekedési Vállalatnál,

Androsovits Zoltán elvtárs a Mezőgazdasági Szeráru gyárban Garamvölgyi Miklós elvtárs a városi tanácson, dr. Hidvé??

Tivadar elvtárs a megyei tanácson, Katona József elvtárs}Rózsafán 78 a Soniana Gépgyárban, Bodo-J .. 1 .... __

nyi János elvtárs a postán,# Almamelléken Olf

Hocker Ferenc elvtárs a MAV-i Szen trténespn 57 nál (összevont), Szentistványi ^seniaenesen Oí

Gyula elvtárs a közép- és álta-i A szigetvári járásban ................................................._

la

nos IsK. partszervezeteben i n^gy termelőszövetkezetben el- a közösbe. Nagyvátyon egy csa(Äiwvoni , Gergely La.i*>s e.v-# az idei zárszámadás, hámm facrcmi már Viont

társ a kereskedelmi vállalatok # szentdéresen 57 forintot, A’.- pártszeryezeteben (összevont)-#mainelléken 59 forintot, Mozs- Jelenszki Marton elvtars a me-# 6n 50 forintot ^tanak egy gye,, varos, «ndorkap.tanysa-,»munkaegységre. Bár a rózsafai gon, Pa.ak, Mihály elvtars a tsz-ben még nem fejeződött be

kében, erre kértünk választ Garamvölgyi János elvtárstól, a tröszt termelési osztályának vezetőjétől.

— Már novemberben gondoltunk a decemberi terv teljesítésére — mondotta Garamvölgyi János. — A hónap végén mintegy öt százalékkal növeltük front-homlok hosszunkat, tekintetbe véve a decemberi tervet,

— Felkészültünk a rossz időjárásra is. A téli intézkedési terv végrehajtása most főijük.

a

béri terv jó teljesítését. Most legközvetlenebb feladataink közé tartozik például a IH-as üzem és az Anna-akna fejtéseiben a fejtési sebesség tíz százalékkal való növelése.

— Novemberben 126 százalékra teljesítettük gázszénter- vünket. Ez azt jelenti, hogy terven felül több, mint 43 ezer tonna szenet küldtünk Sztálin- városnak. Ezt az eredményt szeretnénk elérni decemberben is.

tos, mint máskor — a terv teljesítése, az önköltség csökkentése mellett — a munkafegyelem, a takarékosság, a termelékenység növelése, amiről szintén nem szabad megfeledkeznünk. Ha a tröszt valameny nyl dolgozója gondol erre és ennek értelmében dolgozik, nálunk is lesz nyereségrészesedés, mely az eddigi eredmé-i nyék alapján, személyenkinti* három heti fizetésre tehető. f

ér egy

Aunt#

,a zárszámadás összeállítása, 'azért már kiszámították, hogy ,egy munkaegység 78 forintot 1 én

De ez még egymagában nem [ mutatja a tagság igazi jövedel- , mét. Annál inkább bizonyítja a

meszestelepi pártszervezetben Nádor József elvtárs a gyárvárosi pártszervezetben, Jackó Lajos elvtárs a belvárosi párt- szervezetben, Simon Imre elvtárs a siklósi pártszervezetben,

Szabó László elvtárs a szigeti

pártszervezetben. Bujdosó. ... . . _ , _ , ,

László elvtárs a Budai I. és,1JO keresetet az egyes tagok ha- Budai n. pártszervezetben, dr.#vi átlagkeresete. így a rózsa Wolf Ferenc elvtárs a bíróság,,'fai tsz-ben Galamb István sers:fiJÄ"rÄ4bc»5tei8“d<>zä ha™”t» ái,a8°s“

SZTK pártszervezetében, Pál- kuti Antal elvtárs a pénzintézetekben, Réder Ferenc elvtárs az ÉPFU Vállalatnál, Kapusi Mihály elvtárs az Autóközlekedési Igazgatóságon, Szabados Mihályné elvtársnő a Köztisztasági Vállalatnál, Hetes! Károly elvtárs a XIV-es Autójává Vá-Hlatnál, dr. Czéh Károly elvtárs a Pedagógiai Főiskolán.

már rom család öt taggal lépett bef , ...............

Je

lentős érdeklődés mellett

Iád három taggal már bent f került sor a középiskolákban dolgozik és másik család technikumokban, MTH isko- ugyancsak három taggal je- Iákban, az egyetemen és a főiskolán az Arany Janos szavalóversenyékre. A versenye- tanács ‘

mezőgazdasági osztálya tsz- csoportja a termelőszövetkezetek idei eredményeit gyűjti, tájékoztatóban

lentkezett felvételre, A szigetvári járási

ken a legjobb 3 helyezést elérők között vasárnap, december 8-án délelőtt fél 9 órakor < 1 össze-,'a Pécs városi Művelődési Ház-,, össze-,'ban rendezik meg a szavaló-#

foglalja és felhasználja' az,'verseny döntőjét. A döntőben# egyéni parasztok meggyőzésé-#több mint negyvenen vetél-, 1 néL kednek majd az első helyért.

irt. ,' »V» J.

2100 forintot keresett. Szentdé- f

Télapó-ünnepség Bolyban

December 5-én délután a bó- dott a tanulók iskolai és isko-(, nesen Horváth István fogatos jyi iskola szülői munkakö- lánkívüli magatartásáról. 450

gyermek kapott ajándékot. A' szép ünnepély rendezéséért Rózsás Józsefné szülői munka

1800 forintot, Szép Anti bácsi 11 zössége a művelődési otthonban Télapó-ünnepséget rendcszarvasmarha gondozó pedig, | 1870 forintot keresett havonta.

Az ilyen jövedelem láttán nem csoda, hogy az egyéniek közül egyre többen jelentkeznek a termelőszövetkezetekbe. Rózsafán a közelmúltban házéit. Az ünnepségen részt vett az iskola 450 tanulója és a szülők nagy számban. Az ünnepségen a gyerekek aktuális színdarabokat játszottak. Végül megjelent a „Mikulás bácsi" (egy szülő) és bírálatot mon■t Ro-# inka- # iícsé-a

közösségi elnököt illeti a dicsé rét. A Télapó-ünnepély másnap is folytatódott. December# 6-án a felső tagozat úttörőig ajándékozták meg az alsó ta-(i gozat kisdobosait maguk ké-í szítette ajándékokkal. (>

2L Pl RT TITKÁR

bdilÉi

a malomban most nagy a for- galom. Tízpercenként degesz- re tömött zsákokkal megrakott kocsik fordulnak be a tágas udvarra. A gazdák kezüket csapkodva, toporogva ácsorognak az ajtóban. Beszélgetnek és a sorukra várnak.

Én meg itt a meleg szobában föltartom az igazgatót. Pöttöm szőke gyerkőc ugrál az asztal körül, játszadozik a forgó babákkal. Hamar megunja s felkuporodik apja ölébe. Somogyi Gyula, aki „mellékfoglalkozásként“ a falu párttltkára, testes, erős fiatalember. Amióta nem láttam, néhány kilót magára „szedett". Mondom is: jól megy a sorod..i

— Jól? — kérdez vissza. — Sok a munka: Hozzák a gabonát, alig győzzük. Már as egész malmot tele öntöztük. Nem baj, mi is keresünk, meg láthatod, a parasztemberek is gondtalanabbul élnek... Nézz csak be akármelyik udvarra; ideiglenes kukoricagór ét tákolnak össze, mert nem fér el a két-három vagon kukorica.

Aztán hirtelen átvált.

— Amikor ide jöttem, kinek is volt motorja? Az ügyvezetőnek... Szóval ösz- szesen hatnak. Most ötvenha- tan motoroznak. S hogyan öltöznek! A városiak is megirigyelnék a kiskosztümöket, a gumitalpú cipőket

Négy éve megszakítás nélkül párttltkár. Négy éve Ismeri a falut s nyugszik vállán a pártszervezet harminc tagjának, a falu legalább háromszáz családjának öröme, bánata. Túlzás? Aligha.

Felesége a fiatat, szőke asz- szony zsörtölődve „igazolja“.

— Sosincs itthon, örökké gyűlés, gyűlés. Azért mentem férjhez, hogy esténként egyedül legyek a négy fal között?!

Nem haragszik, csak panaszkodik. S miután kiöntötte szíve bánatát, megy a szobába takarítani.

— Igaza van az asszonynak. De hát most egy kicsit itt is több a dolog. Az este is pártvezetőségit tartottunk. Végén meg azt mondja Tó- bak elvtárs: „Gyerünk hozzánk, disznóölés van“. Hiába keperkedtem, hogy megyek haza. „Böcsíiletre már úgy sem érsz — kilenc órás ígéretemre célzott — szidásra meg ráérsz“. Tizenkét óra körül vetődtem haza.

azon a pártvezetőségi ülésen történtek bepillantást engednek abba, hogy milyen gondok is foglalkoztatják a párttitkárt, a kommunistákat. Nem rég az EPOSZ-szervezet átalakult KISZ-szé. A gyerekek most színdarabot tanulnak. Egyszer csak jön a hír, hogy összevesztek a szerepeken, mindenki főszereplő szeretett volna lenni, ez pedig nem megy. Somogyi elvtárs felcsap béltebírónak, mert azt nem lehet hagyni, hogy a faluban megrendezésre kzrü- lő körzeti kulturális bemutatónál éppen a hazaiak hiányoznak. A gyűlésen majd összeboronálja a gyerekeket, aztán bizonyára szent lesz a béke.

Ez is egy este, a másikon vb-ülés, a harmadikon a szövetkezét ^igazgatósága tárgyal. Egym alól sem lehet kibújni, különösen, ha olyan szívesen invitálják és el is várják, hogy feltétlenül ott legyen.

— Jó ez, tájékozódhat az ember. Hallhatja miről hogyan beszélnek, megismeri a véleményeket. De azért most már változtatunk a renden. Egyenrangúak vagyunk, tehát a vezetőség más tagjai is elmehetnek egy-egy gyűlésre s ha megosztjuk a munkát, könnyebb mindegyikünk dolga.

lm,ttmdÉ. Só?“

igazgató-párttltkárhoz nemcsak az esti gyűléseken jutnak el az emberek, a falu örökké mozgó, változó életének hírei. Egyenesen, ha akarja, ha nem, a nap minden. szakában bekopognak ajtaján. Leülnek és csendesen vagy haragosan, kinek mire van oka és milyen a temperamentuma, előadják. Csak az eleje és a vége egyforma: „Ha nem terhelem, segítsen...“

— Segítünk, persze, hogy segítünk — mondja nekem is — hiszen azért vagyunk.

Jön egy asszony, Wigandt- né. Hallotta, hogy a régi házából kiköltözik a lakó, mert újat épít. Szeretné megkapni. Az idős parasztember legnagyobb gondja: lesz-e elég műtrágya. „Már hogyne lenne“. Ő nem biztos benne, ezért fáradt ide, mert „tudja, az adja ám a termést"... S az új házat építők! A telkeket elkapkodták, az építeni szándékozó pedig sók, mit lehetne csinálni? A megyei tanácstag-választás előtt hallgatták a jelölt beszédét. Nem találtak benne semmi

kivetnivalót, de ... még alig,1 ismerik. „Titkár elvtárs, rá5 szavazzunk?” „Igen. Rendes, becsületes ember, ismerem“. A vasárnapi szavazáson egyhangúan mellette szavaztak.

S hozzá hasonlóan tiszte-\ letnek, tekintélynek örvendj a többi pártvezető is. Az utcán, ha találkoznak, megsü- vegelik őket, baráti beszél-< getésbe elegyednek velük az emberek. Nem olcsó tekintély ez, egyikük sem pályázik ilyenre. Meleg emberségük, munkás szivük plántálta el a faluban a tekintélyüket. Az amit Somogyi elvtárs röviden így fogalmaz meg:

— Szeretek itt élni. Sok még a probléma, de majd], egyre kevesebb lesz. Dolgo zunk...

Es még valami.

Ki lllli'Ü mít Istent egy falu

ill líiU.Ö, életében a kultúrház bezárása? Aki szereti a művészetet, az apró és felnőtt gyerekek, fiúk, lányok vidám szórakozó sokaságát, a tanul- nivágyó embereket. Pedig a tény, az tény: a tisztiorvos bezáratta, mert nem volt il-J lemhely. A falu vezetői fél'.) napot trafikáltak, amikor be-], toppant Somogyi elvtárs.

— Itt vagytok négyen és csak beszéltek. Gyerünk dolgozni!

Az állami gazdaság vonta-1' tója hordta a homokot, a fia-0 falok, az alkalmi kőműveseké mellett culágeroskodtak. A,1 párttltkár a többi vezetővel é együtt hordta a téglát, a kö-<[ vei. Két nap alatt felépítet-e :ik, s kinyílt a kultúrház aj- f taja. Minden szónál ékeseb- f ben beszél a tett. \

BOCZ JÓZSEF*

Jogos

1fagy fogtálán?

Máy József, az SZMT elnökhelyettese november 16- án „Kevesebb lesz a visszaélés a hiánycikkekkelV címmel cikket írt a Dunántúli Naplóban. Ebben közli, hogy harcot indítanak a hiány cikkek, főleg a mosógépek igazságos elosztásáért.

Idézek a cikkből: yrA tapasztalatok azt mutatják, hogy a szétosztás terén bizony hibák állanak fenn. A nehézség egyrészt a meg nem értésből adódik, másrészt abból, hogy egyes egyének .leleményességből' igyekeznek kihasználni az elosztás körüli zűrzavart és más becsületes dolgozók kárára hasznot húsnak azáltal, hogy jogtalan vásárlási engedélyivel szereznek maguknak mosógépet.” Folytatódik továbbá a cikk azzal, hogy „az újabb intézkedések egyre kisebb körre fogják korlátozni a spekulánsok és üzérkedők tevékenységét.”

Újból hangsúlyozni kivárnom, hogy ezek nagyon helyes és örvendetes intézkedések. Ha előbb vezetik be ezeket, sokkal kevesebb visz- szaélés történhetett volna meg. Itt azonban rá kell térnem a cikknek arra a részére, amelyben becsületes dolgozók lettek megrágalmazva olyan aljas jelzőkkel, hogy spekulánsok, üzérkedők, becsületes dolgozók rovására leleményesen hasznot húzók, stb.

De ne szaporítsuk, a szót, mert a cikk, mint tényt szögezi le, hogy: „Ez történt például a múlt hónapban a kiosztásnál Pécsbányán, amikor a Népbolt (ez sem helyes, mert nem Népbolt) 102- es számú üzletébe kiszállított mosógépeket nem a jelenleg érvényben lévő utalványra osztották ki, hanem még a bányász-napról megmaradt, de már érvénytelen utalványra. Amikor a jogos igazolvánnyal rendelkező gyárvárosi nevelő, vagy a kesztyűgyári dolgozó megjelent az üzletben, már a mosógépeket kiadták, így tehát az utalvány megmaradt.

Intézkedés történt a városi tanács kereskedelmi osztályán keresztül, hogy a dolgozóknak az érvényes utalványokra a mosógépet a 102- es üzletbe kiszállítsák. Az meg is történt, rövid időn belül elintézést nyert az ügy, két ,jogos' utalvány-tulajdonos megkapta a mosógépet.”

Kiemeli továbbá a cikk Írója, hogy „hasonló” jelenség történt a püspöklaki fmsz-nél is. Arra kéri a báli vezetőjét, hogy az újságban is közölje válaszát a rendellenességekkel kapcsolatban.

Sajnos, tudjuk, sok boltvezető megfeledkezik magáról és lelkilsmeretlenill kezeli a rábízott javakat, a dolgozók vagyonát és sok visszaélést követnek el. De azért itt se feledkezzünk meg arról a három szócskáról, mely így hangzik: tisztelet a kivételnek! Éppen ezért, mert nem vagyok hajlandó azonosítani magam a visszaélőkkel, bátorkodom válaszolni a cikkre az alábbiakban:

1957. október 21-én egy 1800 forintos, egy 2600 forintos mosógép érkezett a boltba azzal a megjelöléssel, hogy ezek utalványra adhatók ki Vevőim érdeklődésére ugyancsak ezt mondhattam, hogy a két mosógép utalványos.

Ebben semmi feltűnő nem volt, hisz nem az első és a második szállítmány utalványos gép érkezett a boltba. Az üzemi szakszervezethez el is mentek utalványért és 23- án reggel jelentkezett az első vevő, Molnár Vilmos vájár az 1800 forintos gébért szabályos utalvánnyal. Azért hangsúlyozom, hogy szabályos utalvánnyal, mert ilyen utalványok futottak eddig, nemcsak a bányásznapkor, hanem máskor is. Megfelelő keltezéssel ellátva, a városi tanács kereskedelmi osztálya, az üzemi szakszervezet által szabályosan lebéluenez- ve, aláírva. 28-án érdeklő*

dött komoly szándékkal a következő vevő a 2600 forintos gépért (természetesen előzőleg is sokak érdeklődtek, de lemondtak azzal as érveléssel» hogy nagy is a gép, meg drága is, inkább megvárják, míg sorrákerülnek az 1800 forintos gépek), kinek ugyancsak megmondtuk, hogy a gép csak utalvány ellenében adható ki. Az illető elment a szakszervezethez, meghozta az utalványt, a másik gépet kiadattam.

29-én jelentkezett telefonon Gyárvárosból az új utalvány-tulajdonos az 1800 forintos gépre, valamint a kesztyűgyári dolgozó a másikra. Természetesen nem mondhattam mást, minthogy mosógépem már nincs, azok már ki lettek adva. Az új utalvány-tulajdonos természetesen felvilágosításért Máy elvtárshoz fordult, Máy elvtárs viszont tőlem kérte számon, hogy mi történt a mosógépekkel. Én ugyanezt október 29-én elmondottam Máy 'elvtársnak telefonon, amit most leírtam.

Úgy érzem, jogosan teszem fel a kérdést, miért hozták ki a boltom, valamint a többi dolgozókat burkoltan, ilyen ferde megvilágításban az újságban? Mert sok mindenről beszél Máy elvtárs, de nem beszél arról az alapvető hibáról, hogy miért nem lett az üzemi szakszervezet kiértesítve, hogy működési jogköre az utalványkiadással kapcsolatban megszűnt. Ez nem történt meg, tehát folyamatosan adták tovább ki az utalványt, mint azelőtt. Hogy ilyen utalvánnyal talán már nem is lett volna szabad, hogy rendelkezzenek? Azt én nem tudhatom, az nem az én dolgom. Hibás-e a helyi szákszervezet? Szerintem nem. Hibás-e a bolt, mert Máy elvtárs szerint lejárt utalványra adta ki a gépeket? Nem. Ha ezt tette volna, természetes, hogy hibás lenne, de minden józan ember tudja, és Máy elvtárs is tisztában van azzal, hogy egy megfelelően keltezett, az előirt szervek áttol le bélyegzett és aláirt utalványt nem lehet lejártnak mondani! — Október 29-e óta tudjuk, hogy jelenleg ez egy érvényét vesztett blanketta, mert ekkor tudtuk meg, hogy új utalványok léptek életbe. De 23-án és 28-án mint érvényes utalványt fogadtuk el

Kedves Máy elvtárs! Gondolt vajon arra, amikor ezt a cikket írta, hogy az a Molnár Vilmos elvtárs, sztahanovista vájár, ébnunkás, kétgyermekes családapa, beteg feleséggel mily örömmel vihette haza a mosógépet, mint jó munkájának egy újabb elismerését? De vajon ez az öröm mivé változott, mikor az újságban olvassa, hogy ő ehhez becstelen úton, más becsületes dolgozók kárára hasznot húzva, jogtalan engedéllyel jutott hozzá? Vagy az üzemi orvos elvtárs, a-ki a bányászdolgozók érdekében fáradságot nem kímélve mindenkor a legnagyobb odaadással végzi munkáját, vajon mit érezhet, amikor ilyen cikket olvas?

Végezetül jómagámról még csak annyit, hogy engem 1945-ben állítottak bányász elvtársaim ebbe a pozícióba, amelyben ma is vagyok. A becsületes útról eddig sem tértem le és ezután sem fogok letérni. Az elmúlt időszakban kedves Máy elvtárs, úgy a párttal, mint a szakszervezettel mindenkor vállvetve, sokkal komolyabb problémákat oldottunk meg az ellátás terén, mint két darab mosógép kiadása. Máy elvtárs jelzőit elfogadni hajlandó nem vagyok, azokat a leghatározottabban visszautasítom, arra kérem, hogy a jövőben ne burkoltan, hanem egyenesen és keményen használja azok ellen, akiket megillet.

BORBÉLY LÁSZLÓ bolioemtó