Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-06 / 287. szám
! mrt DECEMBER « NAPtő s A szigeti kommunisták között EMBER A VÁGÁNYON Hallottak-« a szigeti külvárosi pártszervezetről? Nekem évek óta csak jó hírek Jutnak a fülembe. A titkárukat Szóke Lászlónak hívják, de városszerte csak „Szőke Laci“-nak ismerik. Szép szál, valóban szőke és bátor legény, ö vitte a vörös zászlót a tavalyi december 9-i tüntetésen. Nem volt éppen veszélytelen mulatság, mert Budapesten néhány nappal azelőtt még rálövöldöz*ek a kommunistákra az ellen- forradalmárok. Később, a konszolidálódás kezdeti szakaszában húszharminc s még többtagú küldöttségek követelték az egye7-én felvették a pártba. Közben behívót kapott, s haladéktalanul Pestre kellett mennie. Onnan a tengerre került Most Konstantinápoly körül hajóká- rik valahol, csak a jövő nyáron jön haza. A tagkönyvét nem kapta meg, e — a nyílt tengerről! — hazarádiózott ugyancsak kommunista édesapjának, hogy viselje gondját, pontosan fizesse a taedíják mostak, takarítottak, ellátták gyerekeiket és férjüket... Most horgolhatnának vagy köthetnének, de ók eljöttek, mer tovább látnak a szoba négy szűk falánál — ók egy kerület gondját vették a vállukra' Somogyi Jánosné, egy kőművessegéd felesége a vezetőjük. Aprótermetű asszony, d- a nia igen energikus. Fellépése ha- } nj tározott, társai szemmel lát- f Lengyel film Az elavult nézetek és az új idők szellemének összeütközését igyekszik bemutatni a film. De megmutat mást is: nevezetesen azt, hogy nem szabad az emberekkel mereven bánni, alaposan meg kell őket ismer mozdonyvezetőről Gógl Attila édesapja^ har- hatóan hallgatnak rá. Egyszó- f szól a nlm> aki a len(Jyel mun_ j.-i “ ~ val Yaze.t0' .... . . , ilzása-risztokráciát képviseli: paFeluletesen ítélve gén jelen- | rancSolgat, kiSzoloáliatja ma- téktelen dologrol v,tatkoztak i áf_ fehér kesztyűhsn vezeti a Arról volt szó, hogy a nő,a- 4 mozdonyt. De ez az ember hl- nács legközelebbi tea-estjén f bál ellenére rendszeretAi kocsonyát is szolgáljanak fel * pon(os és jó szakemba,r aki mine évig dolgozott a bányában. Az előbbiekből megítélhető, hogy hű maradt osztályához, tengerész fia is. Lesz utánpótlása a pártnak. Már a legifiabbaknál kezdik. Láng Lászlóné, egy kő- avagy nem. Kicsi Ügy, de nagy f ^ feUldozza< amlkor a temen es a pedagógiai főisko- váeószőlősi vasesztergályos fe- a cél. A tea-est jovedelmébo f száguldó vonat utasai mások Ián, hogy távolítsák el az el- lesége a pártszervezet iskolai téglajegyeket vesznek a gyér-4 hibája miatt életveszedelembe összekötője. Szinte minden sza- mekvarosnak, továbbá fenyő-4 keriiinek badidejét a Petőfi utcai álta- faünnepélyt rendeznek a kör-4 A rendező gondoskodott arzet gyerekeinek. Erre termé- 4 ^ hagy mindvégig izgalmassá szét esen meghívjak a szülőket 4 tegye a cselekményt, s érdeme, is. Es aztan... 4 ez a törekvés a film gör... Aztán megnyerik az esz-1 dülékenységét nem hátráltatta. szonyokat Jelenleg hetvenen f . film méltán érdemelte meg járnak el a notanacs gyulesei-r jg57 évi Karlovy Vary-i re, de ok százötven asszonyt? akarnak. S szemükre, lelkes 4 ^ fogadkozásukra tekintve nem" is kéte’kedem a sikerükben.? hiszen ki állhat ellent e tetterős, harcias asszonyoknak?? Ha ők mondják, hogy ismét* lesz egy munkásasszony-bázis a pártszervezet körül, akkor lesz l is! * Csak két órát töltöttem kö- ] lenforradalmárokat. A küldöttségek derékhada és magja a szigeti külvárosi pártszervezet kommunista munkásaiból került ki. Ilyen előzmények ismeretében kopogtattam be a párt- szervezet Alajos utcai helyiségébe. Az embereket, az egyszerű munkáshősöket akartam látni. I táros lepöreoebb fromironis’ái Rendkívül békés kép fogadott: barátságos meleg, halkan szólt a rádió, szemüveges, ritkábbajú férfi írt az asztalnál. Előtte még ritkábbhajú, bozontos szemöldökű öregember ült. Reszketett a keze. — Hogy hívták az édesanyját Dusel bácsi? — Ulrich Gizella! t— Hogyan?! Ulrich Gizella! Kiabálva beszélgettek, rósz- #zul hallott szegény Dusel bácsi. Nyolcvannégy éves, alig bír Járni. Amikor elmegy, egyre azt mond ja, hogy többé nem tér vissza, de jön ám reszkető bizonytalan léptekkel mindig. Hódi Szilveszter elvtárs — mert így hívják a szemüvegesé férfit — elmondotta, hogy nem l' fe ő a legöregebb. Nézzem ___ , , .. • /, f »j . cs ak a Mithajlovics-házasipár ÍOi% telVllagOSltO fényképét! A férfi 1868-ban, a 4 ^ . .. a a ” ' felesége pedig 8i-ben szüle- munka ossseegyestetesere Maholnap kilencven éves. 4 A megyei és városi közMatuzsá’emi kort értek el f egészségügyi-járványügyi bi- «■isztelet és megbecsülés a ne- f zottság a napokban ülést tar- sziiknek, akárki is veszi a szá- * tott, amelyen az egészségügyi (l felvilágosító munkával foglalkozott. A bizottság megállapította, hogy a közegészségügy érdekében fokozni kell a fel- világosító munkát. Az égészlános iskola úttörői között tölti, színdarabot taníttat velük, a határőrséggel táréval érdekükben és így tovább. A pártszervezet házában szakköröket rendeztek be a gyerekeknek. Vökül a Lázár, a pártszervezet egyik tagja, (mesterségére nézve asztalos) szombaton délutánonként barkácsolásra tanítja a fiúkat. A kis úttörők természetesen szívesen veszik az atyáskodást, s tömegesen járnak be a párt- házba. Abba az épületbe, ahol még a falak is kommunista szenemet lehelnek! Más területi pártszervezetek is követhetnék a szigeti külvárosiak példáját! Msss'omÄ Időközben benépesült a szoba. A nőtanács készülődött az elnökségi üléshez, többnyire kommunista asszonyoké Elnéztem őket. Déie’őtt talán még a piaci zöldséPáru- sokkal pereskedtek, főztek, fesztiválon a rendezés diját. Opalinskinek játékáról. Drá- Külön kell szólnunk az idős mai erővel ábrázolta az idős mozdonyvezetőnek, Kazimierz mozdonyvezetőt. A népfront fogja össze a falusi ismeretterjesztést! / A falusi ismeretterjesztes ahol szintén nagyon nagy szűk- berek véleményét, kultúrálta zőttük. De a rövid idő alatt is*) bizony kissé elhanyagolt lenne rá és ahol szívesen igényét és a tömegszervezetek- sokat láttam és meggyőződé-1 w területe is fogadnék. kel közös összefogásban kell a* semben megerősödve tértem f& ,k, ., f“ e _ A másik, ami említést érdehaza. Nem lehet legyűrni azt f volt a kultúrmunkának. Itt az a pártot, amelynek olyan tagjai vannak mint az öreg Dusel bácsi, a Mihajlovics házaspár és a fiatal Gógl Attila Nem lehet, mert kőművesek ideje, hogy ezen a télen a falusi ismeretterjesztésben is alapvető változást érjünk el. Az ellenforradalom után esztergályosok, autószerelők f megszüntették a TTIT járási bányászok — az osztály^ titkárok tiszteletdíjazását, ami emelte maga fölé. Bizottság alakult nek következtében a járások az ismeretterjesztésben gazda nélkül maradtak. Voltak azonban kivételek, egyes járásokban és a népművelés ügyének szerété te további lelkes munkára késztette titkárainkat. így volt ez Pécsváradon dr. Czuczor mel, hogy a megtartott előadások témájukban nem minden esetben voltak az igényeknek megfelelőek, csupán azért, mert sok esetben nem is voltak igények. Eredményes jövőbeni munkához akkor kapunk igazán segítséget, ha a községek kultúrmunkásai kérik az eladásokat tőlünk és egyben megjelölik a témaígényt is. Soelóadásokat megszervezni és az igényeket kielégíteni. A TTIT-nek, mint az isme« re,.c-jesztesre hivatott törne*, szervezetnek a feladata kell, hogy —gyen a jo előadók Wz« tosítása. Azonban, hogy a TTIT ennes a kívánalomnak eleget tudjon tenni, szükséges a járási TTIT-elnökségek megerősítése. sok esetben átszervezése. Ezt csak a Járási párt* ha nem volt annyi konkrét té- bizottságok segítségével lehet májú előadás-kérés, mint a megvalósítani. A járási pártbimesterséges holdak fellövésé- “ttságok a járási TTIT-szerye- , .. ., , ... , zeteket úgy kezeljék, mint a nek idején, «.emelhető, hogy a többi tömegszerve^eteket, seLászlóval, Komlón Csordás Já- jövőben ugyanígy kérik a köz- gítsék a járási elnökségek és Iára őket! I legifjabb^ is felzáiWzifi* ' Alig tette ki a lábát Duse'J bácsi, középkorú férfi lépett a ( aaobába: — Jó napot kívánok! A Harr' ( ügyében jöttem, mert 5 kin van a tengeren . iS Csuda érdekes história’, Gógl Attila nevű fiát június az egészségügyi propaganda eoordinálására, szűke bí>, külön, bizottságot szervez: Ez a külön bizottság a KÖJAL-ok mellet: a Baranya megyei egészség- ügyi osztály, a megyei művelő dési osztály, a Megyei Rendelőnőssel. Szigetváron Jambrieh Kázmérral, valamint Mohácson oorács Menyhérttel. Ezekben a tárásokban mérsékelten, de volt ismeretterjesztés. Ha a falusi előadások számát vesszük figyelembe, akkor azt kell mondanunk, hogy majdnem ségek majd a méhészeti, kertgazdasági, irodalmi stb. előadásokat is. Természetesen nem jelenti az előadások sikerét csupán az igények szerinti előadás megtartása, hanem a szervezés ségügyi felvilágosítás nyilván- megyei sajtó, a MOKÉP, a rá-J tényleges helyzet azonban az, tartása, tervezése, ellenőrzése dió, a megyei állategészség-* hogy titkárok munkáját, számoltassák be őket a végzett munkáról, bízzák meg őket feladatokkal, mint a haladó értelmiség demokratikus tömegszervezeteinek vezetőit Sok új feladat végrehajtása vár a társulatra: népfőiskolák, előadássorozatok, egyes előadások, tanfolyamok, gazdaköri előadások, olvasókört beszélintézet, a Megyei Kórház, a* minden baranyai faluban volt egységessége is. Eddigi falusi Megyei Gondozó Intézetek, a* a_ TTIT-nek egy előadása. A ismeretterjesztési munkának és helyzet azonban az, általában a kultúrmunkának , . - ■-,„t, a megtartott előadások fö hibája volt a kulturális egy- getések. stb. szervezése, es szervezése ugyan a KÖJAt,- ügyi szolgálat, a rendőrség, a* számát Sikonda. Harkány, Szi- sdg hiánya, a tömegszerv<_ze- a tervekből csak akkor lesz ok feladata, de az eredménye- Hazafias Népfront, a TTIT,* getvár, stb. községek emelik tejj külön-külön akartak a fa- ■sebb együttműködés érdekében valamint a Vöröskereszt kép *, meg és ez ismeretterjesztés ju kulturális gazdái lenni, ami a bizottság elhatározta, hogy viselőiből áll. J ténylegesen nem jutott el oda, természetesen a k’s lélekszámú * baranyai falvakban nem vezevalóság, ha egységesen szolgáljuk a falu kulturális életét és szívvel, ügyszeretettel bánunk tfBőya^a*“ úi'£g.anbejt l’ett eredményre. Helyes volna, az emberek leikével, nem egyé- 11 ha a falvak kulturális életének nj hanem társadalmi ügyet ,Lal™±,népJ™tC,1: csinálunk a falu kulturális fel. Jjirtha L”sz’ó megjárt)a az élet iskoláját. Volt segédtiszt uradalomban, hol a növényekbe, hói az állatokba, hol a rizsbe szeretett bele. Attól függött, milyen beosztásba került. Mindenért tudott lelkesedni. Most a sumonyi halgazdaságban üzemvezető és olyan kedvvel beszél a hátaikról, mint apa a gyermekéről. Szereti ezeket a virgonc állatokat. Azt mondja, ha ő pihenni akar, akkor bemegy a laboratóriumba, mikroszkóp alá veszi a kísérleteit és órákig nézegeti azokat, miközben jegyezget. Most algakísérleteket folytat és bekapcsolóit H a Balatoni Halászati Kutatóintézet munkájába is, csupán szórakozásból. — Az asztalon üvegek, bennük zöld, lila vízi Ennyit lát az egyszerű szemlélő és amikor azt mondja, hogy ezek az alga-kísérletek, az' erjr \ szinte el sem akarja hinni. Nem látni itt semmi különöset, de amikor a mikroszkóp alá tesz belőle egy kis üveg- tavon, akkor a meglepetés- tői még szóilni is alig tudok. Gyönyörű az alga-virágzás. Olyan szép, mint a gyöngysor. De ezek az apró gyöngyszemek veszélyesek a halakra. — Nemrég azt olvastam az algákról, hány a lövőben emberi és áiiéii ideiéit .készítenek belőle. Azt tarifák róla a tudósok: olyan bStarsnőf hogyha a Balatont betelepítenénk vele, akkor És még egv va'ami Ez az az egész világnak elegendő élelmiszert tudnánk előállítani. Szóval nagy jövő vár az algára! De az olyan emberekre is, mint Bartha László, aki nem sajnálta évekig arra gyűjteni a pénzt, hogy saját magának berendezzen egy laboratóriumot, olyat, hogy még egy állami vállalatnak is a becsületére válna! Lehetnek olyanok, akik erre azt mondják: bogaras öregember. Mit ér ezzel? Sokat, nagyon sokat. Talán ez az egy példa is elegendő lesz ennek bizonyítására. Hmzonhét évt ban halastó. A felszabadulás előtt a káptalané volt, amely kiadta bérbe egy társaságnak. Ez a társaság jól megélt ebből a gazdaságból, pedig a legnagyobb rekordtermésük 1941-ben volt: 1784 mázsa hal. Az idén ennek a gazdaságnak, pedig nem nőtt semmivel, 1920 mázsa volt a terve, és ezzel szemben 2003 mázsa hal akadt a ha lászok hálójába. És nem is akármilyen hal, nagy többségük exportra alkalmas és a világpiacon 42 dollár körül fizinek a magyar hal mázsájáért. Ha ilyenek a bogaras em berek, mint Bartha László, akkor azi jvondorri: bár ilyen bogaras Xene minden fiatal mezőgazdászunk* ember nemcsak arra gondol, hogy mennyi hasznot jelent ez vagy az egy-egy gazdaságnak, hanem ezt mondja: — A dollár jól jön az országnak! Tehát nem a maga hasznára csinálja azt, amit csinál, hanem elsősorban az országnak. Mindent észrevesz és mindent szóvá tesz. A parasztok gazdálkodását is. Azt mondja, hogy nem jól csinálják a gazdák, amikor úgy hizlalnak, mint a nagyapáik, a dédapáik... Nem készítik elő a disznót hizlalásra. — Hosszú ideig rossz takarmányon tartják, csak fenntartott takarmányt adnak neki, ami végeredményben semmi hasznot sem hoz. Sokszor tizenkét hónapig ezt csinálják. Mi lenne, ha est a felére le csökkentenék, mint ők a gazdaságban! — Sok, nagyon sók takarmányt lehetne az országban megtakarítani. Aztán itt van egy másik eset. A parasztok általában az új árpára, az új kulcori- eára állítják be disznóikat hízni. Karácsonyra aztán annyi a disznó, hogy sok, viszont nyáron meg álig lehet találni. Ez két okból is rossz. Egyrészt azért, mert egyszerre kerülnek a piacra a. hízott sertések, egyszerre kellene azokat feldolgozni, másrészt azért* mert at úi — Az 'inu-ségek lennének, amelyek- . i nek általában tagja a falu nép- (i művei-esi vezetője is. A népköze' 4 frontnak ismernie kell az em- min' árpa, az új kukorica sincs olyan tápértékű, a beérett takarmány, mondja, hogy nem véletle nül beszélnek mindenütt má jusi morzsoltról, nem vélet lenül számolnak át minden ebbe. Ekkor érik be az őssze: <[ letört kukorica és ezzel má £ A kutatások bízóéi lehet érni azt, hogy eg\ f mértékben mázsa kukoricából 20-22 k.c < rtyo8 . mértéiben élősúlyt állíthassunk elő megerősítették szemben az új kukoricával \ bányászoknak azt a új árpával, amelynél 16— hiedelmét, hogy a 18 kiló is nagy eredmény■ ávatarok és a bányarobbanások köemelkedéséért Dr. Takács József TTIT megyei titkár. Zivatarok Itatása a bányai ro kitárni sokra sínek számít. És itt ismét az: mondja: — Ha ezt csinálnák, gon dől ja csak el, mennyivé: több vagon sertés jutna kül földre is, az országnak is, a így megtakarított kukoricá ból! És még valamit; azt mond ja, hogy sokhelyütt nem da ráitatják meg apróra a takarmányt. Sokan még nen 4 bányavágatokban tanulták meg, hogy ,/i disz■ 4 netán és szénpor nó foga darál a legdrágáb 4 nagyfokú koncent- ban. Mert míg mi a darálón 4 ációja katasztrófá- öt százalékért darálhatunk < 'is robbanást okoz- addig a disznó 10 százalékér { hat. A fü'.drajztu4 ’ött gyakran összefüggés van. Egy ímerikai földxajz- udós az 1839—1953 cözötti időszak 428 4 ragy bányarobba- 4 lósával kapcsolat- 4 ban tanulmányozta zt az összefüggést, f Mint ismeretes, a darál.” fiái ilveneíe1 mond Jfz ű---------------------------—„boga ix ts” öregember — talán nem sértődik meg érte, hogy öregnek nevezem —, akitől jónéhány fiatal mezőgazdászunk tanulhatna lelkese dést, odaadást, szakmaszeretetét és „bogarasságott’, amivel igen nagy hasznot hajtanának az országnak. SZALAI JANOS iós <>; nogy a ” nydsége i'tmegállapííotti metán meny a bánya- ’evegőben a robbanás napján, vagy egy nappal korábban növekszik je- entős mértékben, tekintve, hogy s metángáz térfogatának növekedése vagy csökkenése a légköri aromás és a hőmérséklet változásaitól függ. A légköri nyomás és hőmérséklet ennélfogva hatással van a metán koncentrációjára és ezt számításba kell venni, amikor bányabiztonsági intézkedéseket tesznek. A metán leginkább- elhagyott vágatokban gyűl ösz- sze. Ha ezeket rosz- szul zárják el, robbanás veszélye fenyeget. Amikor a légköri nyomás csökken, megbomlik a szellőztetett és szellőzetlen vágatok levegőjének egyensúlya, s metánnal kevert levegő hatol a rosszul biztosított folyosókon át a munkahelyre. Ez megtörténhet akkor is, ha az elhagyott vágatok gondosan el vannak zárva. Az amerikai tudós a szénpor-robbanás és a légköri viszore vonatkozóan me* állapítja, hogy a szénrétegek elpárologtatják nedvességüket hideg és száraz levegő áramlásának hatására s felületük eközben sűrű szénporral vo- nódik be, amely könnyen elkeveredik a bányalevegővel. A professzor fejtegetésének lényege az, hogy a légköri nyomás és hőmérséklet változásai a hideg és száraz légáramlatokkal együtt kedvező feltételeket teremtenek meg a metán- és szénipor* robbanásokhoz. Bizonyos adatok arra mutatnak, hogy légköri változások al- ka’mával majdnem mindig metán-robbanás az első várható következmény — az esetleges szénpor-robbanás bekövetkezésének időpontja 3 nappal
