Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-06 / 287. szám
Vm.Aa PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SQMÁMIUII / NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957 DECEMBER 6 Mai számunkb Az évszázad harmadik legnagyobb vastti szerencsétlensége Miért halasztották el az amerikai mesterséges hold kilövését? A bányarobbanások összefüggnek a zivatarokkal ? Ki lehet a Partizán Szövetség tagja ? Szükség van az üzemi tanácsokra! A kormánynak és a szakszervezeteknek az üzemi tanácsok létesítéséről hozott határozata egyre többet foglalkoztatja a gyárak, az üzemek, a bányák, sőt az állami gazdaságok, gépállomások dolgozóit is. S ez nagyon jól van így. Azt mutatja, hogy munkásaink figyelemmel kísérik az üzemi demokrácia kiszélesítésére irányuló törekvéseket, élni akarnak a határozatban biztosított jogaikkal, egyre aktívabb szerepet akarnak vállalni a gyárak, az üzemek életének, mindennapi munkájának irányításában. Az üzemi tanácsok létesítéséről szóló határozattal Kapcsolatban főleg azon vitatkoznak, hogyan lehetne minél eredményesebbé, gyümölcsözőbbé tenni az üzemi tanácsok munkáját, hogy lehetne az üzemi tanácsok segítségével tovább javítani a munkát, mind szélesebb dolgozó tömegeket aktivizálni a termelési, gazdaságossági és egyéb téren előttük álló feladatok megoldása érdekében. A vélemények általában megegyeznek abban, hogy az üzemi tanácsok létesítéséről szóló határozat szükséges volt, szükség van egy olyan szervre, mely a szakszervezet irányításával lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a munltások véleménye az eddiginél jobban érvényesüljön a gazdasági vezetésben, s hogy így a munkások egyre inkább a gyárak igazi gazdáinak érezzék magukat. Az a lépés, melyet kormányunk és a szakszervezet az üzemi tanácsok létesítésével tett az üzemi demokrácia kiszélesítése érdekében, nem tegnap s nem is tegnapelőtt fogant. Egyenes következmé- nye ez annak a politikának, mely az SZKP XX. kongresz- tzusénak megállapításaiból fakad, s mely a szocialista társadalomban törvényszerű jelenség. Csak a mi társadalmunkban, a szocialista társadalomban lehetséges az, hogy a munkások, a gyárak, a bányák legegyszerűbb dolgozói is rétet kérhessenek s részt vehessenek a gazdasági vezetésben, ellenőrizhessenek és utasíthassanak, szabadon közölhessék a véleményüket s azt meg is hallgassák Éppen ezért meglepő, hogy egyes gazdasági vezetők, sőt még párt-alapszervezeti vezetőségek is azon rútatkoznak, hogy egyáltalán szükség van-e az üzemi tanácsokra, s akad olyan álláspont, amely helyteleníti az üzemi tanácsok létesítését. Rendszerint azzal érvelnek, hogy lám, a munkástanácsok sem váltak be, az ellenforradalmat támogatták, utána pedig nem tudtak semmit sem csinálni. Hozzáteszik még, hogy ott a szakszervezet, elegendő az, minek még az üzemi tanács? S mivel az említett vezetők fenti véleményüket rendszerint nem tartják titokban, hanem beszélnek róla, vitába is bocsátkoznak, van olyan üzem, ahol már a dolgozók is szükségtelennek, feleslegesnek tartják az üzemi tanácsot. Szerencsére, nem sok van belőlük. E problémáról azonban beszélni kell, mert az üzemi tanácsokat elvető álláspont nemcsak helytelen, de káros is. Az üzemi tanácsok létesítésének — minf azt a határozat is hangsúlyozza — elsősorban az üzemi demokrácia továbbfejlesztése a célja. Nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy a munkásosztálynak, a termelést segítő, irányító értelmiségieknek az eddiginél lényegesen nagyobb lehetőséget adnak ahhoz, hogy részt vegyenek a gazdasáqi épitőmunka irányításában, hogy a dolgozó tömegekben rejlő hatalmas erők még jobban felszabaduljanak, hogy e hatalmas erőt a szocializmus építésének meggyorsítására, a dolgozó nép életszínvonalának további emelésére fordíthassuk. Téved az, aki az üzemi tanácsok létesítését úgy fogja fel, hogy ez csorbítja az igazgatók, üzemvezetők jogait, hogy elvetjük az egyszemélyi vezetés elvét, mint ahogy téved az is, aki azt hiszi, hogy az üzemi tanácsok és a volt munkástanácsok közé egyenlőségi jelet lehet tenni. A kormány és a szakszervezetek közös határozata világosan, egyértelműen kimondja, hogy az állami vállalatokat az állam nevében az igazgató vezeti, akinek egyszemélyi vezető hatáskörét az üzemi tanácsok alakítása nem érinti. S aki a határozatot alaposan tanulmányozza, megérti azt is, hogy a szakszervezeteknek, ennek a gazdag tapasztalatokkal rendelkező, a munkásosztály legnagyobb tömegszervezetének lesz a feladata az üzemi tanácsok tevékenységének irányítása, hogy ez egyben biztosíték is ahhoz, hogy az üzemi tanácsok mindenkor a dolgozók, az üzem, a népgazdaság érdekeit képviseljék. hehet és kell vitatkozni azon, hogy az üzemi tanácsok hogyan, milyen módszerekkel tudnak majd’a legeredme- nyesebben tevékenykedni, de semmiesetre sem lehet helyeselni azt, hogy egyesek az üzemi demokrácia kiszélesítése ellen lépnek fel, s mert a munkástanács rossz volt, most az üzemi tanácsot is elvetik. Éppen ezért jó lenne, ha párt- és szakszervezeteink lehetőleg minél többet beszélgetnének ezekről a kérdésekről a dolgozókkal, segítséget nyújtanának nekik, hogy megértsék: az üzemi^demokrácia kiszélesítése a proletárdiktatúra államát erősíti. A szovjet emberek mindig] lm barátai lesznek a magyar dolgozóknak Szovjet éDamférliak választávirata a magyar államférfiakhoz A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének, Dobi István elvtársnak, A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárának, Kádár János elvtársBidspetl Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsának és az egész szovjet nép nevében mély, szívből jővő köszönetünket fejezzük ki önöknek és az Önök személyén keresztül az egész magyar népnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából küldött meleghangú üdvözletért. A szovjet emberek örökre a szívükbe zárták annak emlékét, hogy a magyar nép, a kommunista párttal az élén, az elsők között ?mclte fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom zászlaját, amikor 1919-ben létrehozta a Magyar Tanácsköztársaságot. Abban az időben a nemzetközi reakció erőinek sikerült vérbefojtani a magyar nép törekvését,' hogy lerázza magáról a földbirtokosok és kapitalisták igáját. A Nagy Október eszmeit azonban: semmiféle erőknek nem sikerült kitépniök a magyar munkásosztályból, mert ezek az eszmék győzedelmesek és Iegyőzhetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt által vezetett, a forradalmi munkás-paraszt kormány mellett felzárkózott magyar nép sikeresen felszámolta az ellenforradalmi lázadás következményeit és szilárdan halad előre a szocialista társadalom építésének útján. Kedves Elvtársak' Biztosítjuk önöket arról, hogy a szovjet emberek mindig hű barátai lesznek a magyar dolgozóknak, mert örökké tartó barátságunk a marxizmus—lenl- nizmus éltető tanításában, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzedelmes eszméi-: ben gyökerezik. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunls-; ta Pártja Központi Bizottsága első titkára, K. I. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa E’nökségének elnöke, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke. Komlón és Pécsett A Baranya megyei tanács művelődésügyi osztálya, a pécsi városi tanács művelődésügyi osztálya és a Baranya megyei Mvziüzemi Vállalat december 5-én ünnepi lengyel filmbemutatót rendezett, A filmbemutatóra megyénkbe érkeztek a lengyel filmművészeti küldöttség tagjai, az „Ember a vágányon" című lengyel film alkotói közül: Jerzs Stefan Stawinski, a forgatókönyv írója, Andrej Munk rendező, Kazimíerz Opalinski és Zygmunt íistkiewicz filmművészek. A lengyel tilmküldöttség tegnap délután ’Komlóra látogatott el, ahol a párt és a városi tanács vezetői fogadták őket, majd ünnepélyes keretek között került vetítésre az „Ember a vágányon” című film. Este Pécsett a Petőfi filmszínházban került sor az ünnepi lengyel filmbemutatóra. — Az ünnepség során a filmművészeti küldöttség tagjainak ajándékokkal kedveskedtek. A film bemutatása után a megyei tanácson fogadást adtak lengyel vendégeinknek. 97 százalékra teljesítene vetéstervét! Baranya Az idei ősz kedvezett a me- »gazdasági dolgozóknak. Ügy ; dákul! az időjárás, hogy időben, jó magágyba elvethette mindenki az őszi kalászosokat. ; Mégis akadtak feledékenyek, közömbösek. Ennek a követ- j kezménye, hogy megyénk 97 százalékra teljesítette őszi ve- : téstervét. % Ma megindul a munka Két napig* szünetelt a termelés Széclienyi-aknün Készül a mecseki siklópálya terve A Pécsi Tervező Irodában 1958. január közepe tájára elkészítik a Mandulástól a Mi- üna-tetőre vezető siklópálya előzetes tervét, illetve tanulmányát. A terv elkészülése után, meghallgatják a szakemberek és a város közönségének véleményét, utána pedig sor kerül a mecseki siklópálya végleges tervének elkészítésére. Két napig szünetelt a szállítás a pécsbányatelepi Szé- ohenyi-aknán. Két napig az almaácsok dolgoztak hősiesen azért, hogy minél előbb ismét száguldhassanak a kasok az aknában és felszínre hozzák ismét a fekete pécsbányatelepi szenet. Md történt? Negyedikén délelőtt kilenc [óra után pár perccel a lefelé [haladó kas 514 méter mélyen [elakadt és zuhanásával eltört [ öt főtartó vasat és négy vezér- t lécet, három vezérlécet pedig [megrongált és egy főtartót el- [ görbített Megrongálódott a í kasfenék is. A kas kivágódott [az akna járóosztályába, neki ; az akna falának és megszorult. • A kasban szerencsére emberek [ nem tartózkodtak. A ' baleset okát eddig még nem sikerült ; tisztázni. Feltehető, hogy a í vezérléc egy meglazult rögzítő ! csavarja okozta a balesetet, ez azonban pusztán csak feltevés. A baleset után azonnal hozzáláttak a mentéshez. Nagy erőfeszítések után sikerült délután hat órára a kast kiszabadítani az eltört tartók és vezérlécek közül és sikerült leereszteni a hatodik szintig. Természetesen a termelést is abba kellett hagyni, mivel a szállítás teljesen lehetetlenné vált A bányában dolgozókat a másik kassal rendben kiszállították a bányából. Az aknaácsok egész éjszaka dolgoztak az akna rendbehozásán, a rombolás azonban olyan nagyméretű volt, hogy ötödikén reggelre sem tudták megjavítani a főtartókat és vezérléceket így ötödikén is szünetelt az aknán a termelés, ötödikén délután két óráig két főtartót és két vezérlécet sikerült az akna ácsoknak kicserélni. Akkor úgy számoltak, hogy ma reggelre sikerül majd átadni az aknát üzemképesen és sikerül majd befejezni ma reggelig a kas kijavítását is. Tegnap a bányában csak a fenntartáson dolgozók és a tűzőrség tartózkodott Ma azonban remélhetőleg már zavartalanul folyhat a rendes termelő munka. A kétnapos termelés kiesés érzékenyen érintette nemcsak a pécsbányatelepi üzemet, hanem az egész trösztöt Veszélybe került a decemberi terv teljesítése. Reméljük azonban, hogy a pécsbányatelepi bányászok a -hónap végéig még megtalálják a módját annak, hogyan pótolhassák be a két kiesett termelő napot 'Tőétizáz b&ldúty qiptimek Feldúlt méhkashoz hasonlított az egész nagyterem. Csupa nyüzsgés, zümmögés, izgatott mozgás, zsongás. A szélieken óvónők, tanítónők ültek. Mellettük kipirult arcú, csillogó szemű gyermekek. Pöttömnyi óvodások, nagyobbacska iskolások fész- kelődtek türelmetlenül. Kis ' nyakukat nyújtogattak és egymástól kérdezgették: vajon mikor jön már az, akit olyan nagyon várnak, akiért ezen a havas decemberi estén eljöttek a Doktor Sándor Kultúrotthonbg...; Teljesen megtelt a nagyterem, azután szétnyílott. a barna bársony függöny., És a színpadon megjelent a nagy, fehér szakállas, piros süveges, köpenyes Télapó. Mintha mindent elvágtak volna. Pillanat alatt abbamaradt a gyermekzsivaj. És minden szem, minden gyermekremény a színpadon álló Télapó felé irányult..: — Jó estét, gyerekek! — köszöntötte őket, — Jó estét, Télapó! — válaszolt kórusban a gyermeksereg. Kisebbek sírása vegyült bele Télapó intelmeibe. A szülői szerétéiről, az engedelmességről, a jóságról és a tanulásról, a kis pajtások megbecsüléséről beszélt. Azután elment meglátogatni azokat a gyermelveket, akik a Télapó-estre nem tudtak eljönni Addig műsor szórakoztatta a gyermekeket, örömmel nézték végig a bábjátékot, a télen szamócát követelő leányka,,toporzékolását, a kőszívű... mostohát, a segíti5 rpedvét,és ,az erdőbe tévedt Télapót.' Meghallgatták c „Proletárfiú verse’’ című szavalatot és élvezték a „Hópehely-táncot”, a gyakorló iskola balettkarának „Szembe- kötősdi" táncát, a „Télapó énekét"... Azután hirtelen elfogyott a gyermek-türelem. — Reméljük, hogy most mór megjön a Télapó « mondogatták és kíváncsian lesték a színpadi függöny szétnyitását. És amikor Télapó virgács nélkül állított be, megjelent nagy papírzsákjával, tele csupa jóval, ajándékkal, ismét felvidultak a gyermekarcok. Kórusban ígérték, hogy jók lesznek, szófogadók. Azután mint a lavina, amely mindent elsöpör útidból, úgy indultak meg a színpad felé, hogy átvegyék kis csomagjukat. Hétszáz pécsi óvodásnak, jó tanulónak, arra rászoruló gyermeknek. szerzett kellemes estét, örömöt a városi nőtanács ezen a csütörtöki Télapó-ünnepségen. S a gyér mekek boldogan szorongatták kezükben az ajándékot, vitték haza, hogy megmutassák édesapjuknak, a szomszédos gyermekeknek, hogy mit hozott nekik a Télapó 1957. december 5-én. PUSZTAI JÓZSEFI Tíz mázsa banán érkezik Pécsre A belkereskedelmi minisztérium élelmiszeripari főigazgatósága tíz mázsa banánt biztosított Pécs város lakossága részére. A banán-szállítmány előreláthatólag szombaton érkezik meg Budapestről Pécsre. A banánt a Csemegebolt és az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat csemegeboltjai hozzák forgalomba. Az* árusítást minden valószínűség szerint már szombaton megkezdik. Ady-emlékünnepéfy Máriakéménden Máriakéménden november 24-én 30 asszony jelenlétében megalakult a nő tanács. A szülői munkaközösséggel karöltve december 8-án, vasárnap Ady-emlékünnepé!lyel egybekötött tea-délutánt rendezünk, amelynek bevételéből 150 kisgyermeknek szerzünk karácsonyi örömöt. A nőtanács legfontosabb feladatának tekinti a gyermekek iskolánkí- vüli nevelését, ezért a téli esték folyamán pedagógiai témájú előadássorozatokat tarfc (Naaubodzsár Ernőnél