Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-05 / 286. szám
1957 DECEMBER 5 NAPLÓ 3 Igen sok életrevaló Javaslat hangzott el m polgári törvénykönyvről tartott pécsi értekezleten Dr. Világhy Miklós processzor nyilatkozata Munkatársunk felkereste dr. Világhy Miklós, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának professzorát és megkérte, hogy nyilatkozzék a készülő új polgári törvénykönyvről. Világhy professzor munkatársunk kérdéseire a következő válaszokat adta: Kérdés: Miért nem volt Magyarországon polgári törvénykönyv? Válasz: A polgári törvény- könyv megalkotása minden országban a kapitalista fejlődés magasabb fokán kerül napirendre. 'A legtöbb európai államban a XIX. század során létre is hozták. Magyarországon azért nem jöhetett létre, mert az 1848-as forradalom bukásával a burzsoázia fejlődése félbeszakadt. - Azóta is feudális ellenállás hatására elmaradt. 1900 és 1920 között készült ugyan öt tervezet, de egyiket sem öntötték végső tormába. • Bíróságaink a szokás jog alapján ítélkeztek. Kérdés: Mi as ami új a most készülő polgári törvénykönyv-tervezetben? Válasz: Az új polgári törvénykönyv felszámolja a2t a elmaradottságot, amelyet még a burasoá’ társadalomnak kellett volna megoldania. És hozzátehetjük azt is, hogy immár nem’ burásod, hanem szocialista-tartalommal tölti meg. Az új polgári törvénykönyv nem kíván, alapvető változtatásokat eszközölni az utóbbi 12 évben gyakorolt jogszokásokhoz képest, csúfján a már szocialistává átalakult polgári jogot kívánja lerögzíteni. — Igen jelentős rész a bevezető, amely figyelemreméltó kísérletet tett arra, hogy á polgári jogok szocialista áiapelveit összefoglalja. Ilyen határozott kísérlet a szocialista törvényhozásban nem található. Igen jelentős a személy polgárjogi védelmének kibővítése. A burzsoá törvényhozásban ez csökevényesen alakult ki, nem kapott semmiféle szilárd szabályozást. A polgári törvény- könyvnek van egy fejezete, mely szilárd és egységes szabályzását adja e kérdésnek. Kibővíti a személy polgárjogi védelmének jogait és eszközeit. Megadja például a bíróságnak a jogot ahhoz, hogy ha nincsen számottevő vagyoni károsodás, a bíróság abban az esetben is megállapíthatja, hogy jogsértés következett be. Kérdés: A Pécsett megtartott értekezleten a baranyai jogászok milyen javaslatokkal segítették az új polgári törvénykönyv létrehozását? Válasz: Egész sor életrevaló javaslat született. A hozzászólások nagyrésze legalább is meggondolásra 'érdemes, de nagy részük konkrét és jó. Példaként szeretném megemlíteni azt a javaslatot, amely a korhatárokkal foglalkozik. Többen megállapították, hogy igen alacsony a 18 éves korhatár a nagykorúságra vonatkoztatva és ezt legalább 20 éves korra fel kell emelni. Beszéltek arról is, hogy szintén alacsony a közbülső fokozat, amelyet eddig* 12 éves korban szavaztak meg, és ezt is 14 éves korra kell felemelni. Igen hasznos volt az a javaslat is, amely azzal foglalkozott, hogy az elbirtoklási idő rövid. Elbáirtoiklási idő alatt azt értjük, hogy ha valaki egy dolgot anélkül, hogy sajátja lenne, sajátjaként hosszabb ideig birtokol és eközben tulajdonává válik. Jelenleg nálunk 32 év az elbirtoklási idő. Az új polgári törvénykönyv tervezete Öt évre akarta leszállítani ezt az időt. A hozzászólók szerint és az én véleményem is az, hogy ez az idő rövid. Kérdés: Mikorra várható a polgári törvénykönyv élet- beléptetése? Válasz: Tavasz táján tervezzük a vita lezárását. Olyan tömeges javaslat született, hogy feldolgozásuk is jelentős időt vesz igénybe. A törvény abban az alakjában, mikor már felsőbb szervek élé terjesztjük, véleményünk szerint 1958. nyarára várható. Onódy György Nyereségesek a Táros! tanács vállalatai A nyereség a költségvetés majdnem, 60 százalékát fedezi város felügyelete alá ez év harmadik negyedében összesen 21 vállalat tartozott, nevezetesen: 9 ipari, 1 építőipari, 1 közlekedési, 5 kereskedelmi és 5 szolgáltató (kommunális) jellegű. A tanácsi vállalatok dolgozóinak létszáma pedig 5 788 fő. Az előző negyedévvel szemben 4,1 százalékos emelkedés mutatkozik, . de ez a létszámemelkedés'a gazdálkodás fokozatos fejlődésével áll összefüggésben. A vállalatok a termelési érték-tervüket a III. negyedévben 10,8 százalékkal túlteljesítették. A gazdálkodás alakulásáról tiszta képet kapunk, ha az Mekkora tes% a nyereségrészesedés? Ahogy közeledik az év vége, közelebb kerül az annyit emlegetett nyereségrészesedés is. Mennyit osztanak szét az egyes vállalatok? Mennyi jut egy-egy dolgozóra? Megkérdeztünk néhány vállalatot, hogyan áll náluk most, december elején a nyereség- részesedés ügye. Agrária Keményítőgyár — Ha az ártámogatási őszszeget leszámítjuk, akkor is meglesz minden valószínűség szerint a négyheti bérnek megfelelő nyereségrészesedés. Egy gyors, durva kis számolás: október végén 325 ezer forintos terven felüli nyereségünk volt. Még számíthatunk kb. 40 ezerre, tehát a szétosztható összeg hozzávetőlegesen 100—105 ezer forintot tesz M. Finommechanikai Motorjavító kor a termelési értéknek 20,2 százalékos, az egy munkásra eső termelési értéknek 21,3 százalékos emelkedését álla píthatjuk meg. Az önköltség ezzel szemben 5,2 százalékos csökkenést mutat. Éppen ezért mondhatjuk csaknem biztosra, hogy a vállalat dolgozóinak jó munkája következtében nem lesz szégyenkeznivaló a nyereségvissza- térités összegével kapcsolatban sem. Sütőipari Vállalat Vállalat Rekordtermés miatt szünetel a káposztaexport Ha nini*, az is haj, ha sok ra, a felvásárlás Idejére, már van belőle, megint csak a felvásárlók feje fáj. Tavaly kevés termett és magas volt a káposzta ára. Idén annyi van, hogy jobb híján ezzel gurigáz- nak a szalántai, maj6i gyere-, megközelíti a forintot is. így a termelő is, az állam is jól jár. Több községben már megértették ezt és így Majson ötszáz mázsára kötnek majd szerződést — Ha igy haladunk továbbra is és a decemberi teljesítményünk sem esik visz- sza, akkor meg lesz az egy havi fizetésnek megfelelő részesedés. A vállalat viszonylag sima, zökkenőnélküli fejlődéssel dicsekedik. Az ellenforradalom után gyorsan helyreállt az egyensúly, és ha megvizsgáljuk az idei három első negyedévet, a tavalyihoz viszonyítva, ak— Nálunk nem lehet helyzetet rózsásnak nevezn' Október végén még 110 ezer volt a szétosztható nyereség, ami egy dolgozónak a négynapi keresetét jelentette. Ma tnár persze úgy látszik, hogy fölmegyünk 8—10 napi bérösszegig. Az előírt nyereséget elértük, de jobb eredményekre egyelőre nem voltunk képesek. Most különösképp, hogy csökkent a süteményes kenyérfogyasztás. Sok bajunk van a fajlagos anyagfelhasználással, meg a szállításban is vannak zökkenők. Szóval nagyon fontos feladat lesz az önköltség leszorítása, és természetesen a termelés megjavítása. Ahogy most felmérhető, csak 58-ban lesz stabil a helyzet a vállalatnál. Sajnos, így most még nem tudunk nagyobb nyere- ségmsszatérítést biztosítani dolgozóinknak. idei III. negyedév tényszá- mait az elmúlt év hasonló időszakának adataival állítjuk szembe. Az adatokból kitűnik, hogy termelési értéküket 16,8 százaléklcal túlteljesítették. Az összes ráfordítás a múlt évi 94,6 százalékról 0.8 százalékkal, 95,4 százalékra emelkedett. Az önköltség emelkedésében kifejezésre jutnak a kormányhatárosatokkal engedélyezett többletköltségek és az egyes anyagok árrendezésénél előálló különbözetek. A kormányhatározatok szerint az állami vállalatoknak ez évben él kellett émiök az 1956-os év első háromnegyed- évében elért gazdálkodási szintet. Vagyis ugyanannyi nyereséget kell nyújtaniok, ,mimt az elmúlt évben. Ezért népgazdaságunk kormánya a vállalatok részére engedélyezett többletköltség erejéig ártámogatást biztosított, azaz a többletköltségeiket megtérítette. . A tanácsi vállalatok az előbb említett rendelkezéseknek maradéktalanul eleget is tettek, mert az elmúlt év hasonló időszakában elért nyereséget 18,6 százalékkal túlteljesítették. A vállalatgazdálkodási eredmény előbb említett emelkedési aránya 1,8 százalékkal haladja meg a termelési érték emelkedését Ha az idei III. negyedévi gazdálkodásra jellemző egyes termelékenységi mutatókat szembeállítjuk a bázissal (1956 III. negyedév) akkor a következőket állapíthatjuk meg: a globális béralap 21,3 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben áll viszont a létszámnak 7,7 százalékos, a termelési értéknek 16.8 százalékos növekedése. A béralapnál figyelembe kell venni azt is. hogy a vonatkozó kormányhatározat szerint átla sósán 10 százalékos bértöbbletet engedélyeztek, emellett azonban voltak olyan vállalatok is, ahol az engedélyezett bérköltség emelkedése 25—30 százalékot is kitett. Ilyen például a sütőipar, az építőipar, stb. Kitűnik a mutatókból, hogy az egy főre eső havi átlagkereset 13,21 százalékkal emelkedett. Az adatokból még az s megállapítható, hogy 100 forint termelési értékre eső bér 4.3 százalékkal emelkedett. — Ezt is az engedélyezett bérköltségtöbblet okozta. kék. Mert csak Szálán tán negyven-ötven vagon káposzta vár elszállításra a parasztoknál és vagy két vagonnal helybeli földművesszövetkezet felvásárló telepén. A baj akkor kezdődött, amikor országosan megjelent a piacon az idei rekordtermés Hamarosan teljesítettük külföldi lekötéseinket és „álljt”-t kellett mondani a további szállításoknak. Még azokat a vagonokat is leállították, amelyek már ú,tbön voltak — export- tételekkel — a végállomás, felé. Ezért halmozódott fel Baranyában is a káposzta a termelőknél. Csakhogy ott a ha} Ismét, hogy a káposztát a parasztok leszerződték s most veszve érzik a pénzt is, a termést is. Ennek nem szabad bekövetkeznie. A MÉK máris intézkedett és Szalántáró! ma 50 mázsa káposztát elszállítanak, holnap pedig száz mázsát Komlóra irányítanak a földművesszövetkezet tárolóhelyéről. Ezenkívül bevezették a tárolási szerződések kötését Ez azt jelenti, hogy . a termelő a meglévő káposztájára szerződést köt a felvásárló szervekkel, mely szerint mindaddig tárolja a termést, amíg azt e) nem szállítják. Az átvételi ár természetesen az adott időszak megfelelő árfolyamán történik. Tgy — amíg most 38 fillérért vásárolják a káposztát — meg- hoev ismaésm. Jttouár315 könyvtár, 23000 olvasó A megye könyvtárhálózatának fejlődése Megyénkben, a felszabadulás előtt, a huszas, harmincas években is működtek könyvtárak. Ezek azonban — különösen a falusiak —, olyan egyesületek kezében voltak, mint a Katolikus Legényegylet, később a levente-egyesületek. Áltálálban a vallási szervezetek birtokolták a könyvtárakat. Nem volt egységes irányítás, szakmai irányítás sem, a könyvtárak kezelői saját fejük szerint, különböző eszközökkel gyarapították a könyvtárak állományát, amelyet csak ezek a bizonyos egyesületek éreztek magukénak. A Pécs városi könyvtár hovatartozása is sokáig bizonytalan volt. Egy ideig a múzeumban őrizték a könyveket, később, 1923-ban az egyetemhez csatolták; 1949-ben alakult meg pécsi központtal Baranya körzeti könyvtára, amely kezdetben tielyi tevékenységet nem folytatott, könyvelosztó szerepet töltött be. Vele párhuzamosan működött a városi könyviár. 1952-ben a körzeti könyvár és a városi könyvtár egyesítése után alakult a mai Megyei Könyvtár. 1949 után jöttek létre a járási könyvtárak Mohácson, Sikló«®« Sáedon. Szigetváron. Sellyén és legutóbb Pécsvára- don. Ma már minden járásban működik járási könyvtár, — Komlón külön egy városi könyvtár. A könyvtárak alakulásának első évében megyénkben 50 községben létesítettek falusi népkönyvtárat, amelyeket a járási könyvtárai: láttak el anyaggal. A falusi népkönyvtárak anyaga a járási, illetve a megyei könyvtárhoz tartozik, a könyvtárosok cserélik a könyvállományt. Azok a könyvek, amelyeket a községfejlesztési alapból vá súrolnak a falvakban —, az illető népkönyvtár tulajdonát képezik. Ma országos viszonylatban 3 813 népkönyvtárat számlálunk, ebből megyénkben 315 működik, a járási könyvtárak száma nélkül, 23 000 Olvasó taggaL A könyvtárak awrvezetének és egységes Irányításának megteremtése szakmai és ideológiai téren, jelentős eredmény könyvtárhálózatunk fejlesztésében. Jelentős eredmény az is, hogy különösen a járási könyvtárak munkájában a tartalmi részen kívül komoly szerep jut a könyvtárak külsejének, illetve helyiségeinek minél csinosa bbá, barátságosabbá tétele is. őrit! a szív, amikor például az ember belép a siklósi járás: könyvtárba, ahol a tisztaság, a barátságos helyiségek, a rendberakott könyvek arról tanúskodnak, hogy a könyvtár dolgozód nemcsak „kölcsönzők", hanem „vendéglátók" is. A falusi és a járási könyvtárak könyvállományának frissítése és ezzel együtt az olvasók táborának növelése azonban elgondolkoztató. 1953- ban országosan 10, 1954-ben 6, 1955-ben 4, 1956-ban 4 és 1957- ben 3 millió forintot fordítottak a könyvtárak könyvállományának fejlesztésére. 1953- ban, a tulajdonképpeni alap megteremtéséhez természetesen. nagy szükség volt a 10 milliós összegre. Ma azonban már ott tart a Megyei Könyvtár, hogy a cserealapja, amelyből el kell látnia & falusi könyvtárhálózatot, igen gyenge. Számításba kell venni, hogy a könyvállomány pusztul is, s a tapasztalat azt mutatja, hogy leggyakrabban a legjobb könyvek rongálódnak, s ez érthető is. A könyvkiadás jelenleg sok új, jó könyvvel lepi íreg az olvasókat, a gyerekek száma f« év- ről-évre nő. Az új, jó könyvekből és ifjúsági regényekből is minél többet kellene a falusi nép kezébe adni. Kevés a Jókai, Mikszáth, Móricz regény, éppen azok a könyvek, amelyeket a falusi nép is szívesen olvas. A művelődésügyi minisztérium újabb határozata szerint azokban a községekben, amelyekben a könyvtár fenn tartúsá: lók a feltételei nincsenek biztosítva, — meg kell szüntetni a könyvtárakat. s a könyvállományt szét kell osztani. Ilyen azonban megyénkben kevés akad és nem segít a probléma megoldásában, jóllehet bebizonyítja annak a nézetnek gyakorlati megvalósítását, hogy látszateredményrekre, statisztikai adatok növelésére nincs szükség. Ebből pedig azt következtethetjük, hogy ma a minőségi javítás az elsődleges könyvtáraink fejlesztésében. Tény az, hogy a tavalyi ellenforradalom megrendítette hazánk gazdasági alapját. Reméljük azonban, hogy a gaz-j daságl élet fokozatos rendező-: dése lehetővé teszi, hot.. * könyvtáraink költségvefését .• : emeljék, s a falun már k.-i j vés szórakozássá, művelődés-' • lehetőségéé vált ob'--"- még t sok örömöt szerez o ,_u esté- ; '.«si a földdel dolgozóknak, J Egyes nagyobb iMo'Ä sáliak eredménye a következő» kéDoen alakult: Kiskereskedelmi vállalata ink árbevételüket — szemben az elmúlt év hasonló időszakával — 20,51 százalékkal túlteljesítették. Ugyanakkor az összes ráf'—'ú-Ksok csak 19,96 százalékkal haladták meg a bázis szintjét. Nyereség címén 33,1 százalékkal többet é"tek el, mint a bázisban. Ez a kedvező eredmény az árbevétel jelentékeny mértékű felfutásának és az önköltség kedvező alakulásának a következménye. Viz, Csatorna és Fürdő Vállalatunk termelési értékét — a bázissal szemben — 27.2 százalékkal túlteljesítette. A költ- eégszint annak ellenére, hogy a vonatkozó kormányhatározatok 10 százalékos bérköltség- emelkedést engedélyeztek. 90.8 százalékról 82,4 százalékra csökkent le. A termelési értéknek 21,2 százalékát érte eű nyereség címén, szemben a bázisidőszak 9.7 százalékával. Építőanyagipari Egyesülés termelési értékét — a bázis- időszakká1 szemben — 1,6 százalékkal teljesítette túl. Ezzel szemben vállalatgazdálkodási eredménye a bázisidőszak 11.1 százalékával szemben 21.2 százalékot tesz ki. Ez a jó eredmény a költségszint kedvező alakulásának köszönhető. Finommechanikai és Motor- javító Vállalatunk termelési értékét 17,8 százalékkal túlteljesítette. Költségszintje 83,3 százalékról 78,7 száza lék-a csökkent, önköltségmegtakarf- tás 5,4 százalék. A termelési érték nagyarányú felfutása és a költségszint kedvező alakulása eredményezte, hogy a vállalati nyereség a terme’ési érték 16,3 százalékról 24,7 százalékra emelkedett. A Gázmüvek termelési értéktervét ugyancsak 98,5 -zúzalékra túlteljesítette, vállalatgazdálkodási eredménye méeis 2.2 százalékkal meghaladja a bázisidőszak szintiét. A kedvező eredmény elé-ését a termelési költségek csökkéri- tése okozta. ’ Sütőipari Vállaltiunknál a főhatóságok 30 százalékos bér- költsé^öbbletet engedélyeztek. ennek ellenére mégis a vállalatgazdálkodási eredmény 1,3 százalékkal haladja meg a bázisidőszak eredményét. Közlekedési Vállalatunk is viszonylag kedvező gazdálkodási eredményt ért el, ha figyelembe vesszük a bázissal szemben történt bérügyi intézkedések végrehajtását és az üzemanyagárak emelkedését. Hangszer- és Asztalosám- gyárurik is szép eredményeket ért el a múlt év hasonló időszakával szemben. Terme’ési értékét 32,4 százalékkal túlteljesítette, költségszintje 96,7 százalékról 12 százalékkal. 84.7 százalékra csökkent. Nyereségét 10 százalékkal túlteljesítette. 1 tanácsi (állatot eredményeket, a jó és gondos vállalatvezetésnek, a felügyeleti szervek részéről történt helyes irányi) ásnak és a vál- 'alatgazdálkodási eredmények alakulására kedvezően ható szakértő ellenőrzésnek köszönhetjük. És nem érdektelen az sem, hogy a vállalati nyereség a tanácsi költségvetés szükségletének ma jdnem 60 százalékát fedezi. MARTON JÄNÖP Időjárásjelentés Várható Időjárás csütörtökön estig: felhős, p*rás. h'-leg H4 Helyenként köd. több helyen hava- M^rsékf’* Várh*t*5 hőm/v séUlet ma éjjel 7—nfrvi* 1*. heíyenSfrpt m<nus7 12 •»l&ti. nappali h5r,é»-V'.k> , í<*t caíWirtökön mínusz 2—mínusz s fok között, heiyenM* íak alatt
