Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-05 / 286. szám

mAG proletárjai eg yes üu ETEK í HUMÁN TÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIAL ISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 286. SZÁM AHA: 50 FII l.fiR CSÜTÖRTÖK, 1957 DECEMBER 5~ AZ JEXíSÖ HÓ Az Oszígos BManács Elnökségének nyilatkozata A béke megvédéséért folyó nemzetközi harcnak az el­múlt hetekben két nagyjelentőségű eseménye volt Október 26—28-án ülést tartott Stockholmban a Béke Világtanács Irodája és fontos határozatokat fogadott- el, amelyek megszabják a világ békemozgalmának időszerű tennivalóit. E határozatok megállapítják, hogy a Közép- Keleten továbbra is fenyeget a háború^ tűzvésze. A Béke Világtanács Irodája éppen ezért felhívással fordult az ENSZ közgyűléséhez, hogy tegyen hathatós intézkedéseket a Szíriát fenyegető agresszió elhárítására. Megállapítják a stockholmi határozatok, hogy Európában a fő veszély* német militarizmus feltámasztása és az az elhatározás, hogy. a nyugatnémet hadsereget atombombákkal látják el. Az emberiség általános békevágya és a béke erőinek min­den erőfeszítése ellenére sem sikerült eddig eredményt elérni a leszerelés, a nukleáris kísérletek megszüntetése és a nukleáris fegyverek eltiltása kérdéseiben. Ezért a Béke Világtanács a jövő évre világkongresz- szust hív egybe a leszerelésért és a nemzetközi együtt­működésért. Á stockholmi határozatokra mintegy válaszként hang­zott el november 22-én a kommunista- és munkáspártok moszkvai békekiáltványa. Ez a békeszózat — amely a bé­keharc egyik legnagyobb jelentőségű dokumentuma — a reménység üzenetét adta hírül a világ népeinek. A moszkvai békekiáltvány a kommunista- és munkáspártok­nak azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a háború nem elkerülhetetlen, a háborút meg lehet akadályozni, mert a világ helyzete ma alapvetően más. mint volt akár az első, akár a második világháború kitörése előtt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme következtében — amely elsőként a béke jelszavát írta zászlaira, — ma már csaknem egymilliárd ember él a szocialista világ- rendszerben, védelmezve a béke ügyét. Ez az óriási világ­erő, — élén a hatalmas ipari, technikai, tudományos ered­ményeket elért, s a világ legerősebb hadseregével rendel­kező Szovjetunióval — a béke megvédésének egyik fő biz­tosítéka. De a béke védelmének új erőforrását jelentik a felszabadult és a szabadságukért küzdő gyarmati népek is, újabb százmilliók Ázsiában cs Afrikában. A béke megvédése ma lehetséges: ez a biztos remény­ség hatja át a moszkvai bckckiáltvány minden sorát — egyben azonban az az éberségre, cselekvésre hívó figyel­meztetés is, hogy e lehetőség valóraváltása kemény harcot, nagy erőfeszítést követel a világ minden békét akaró em­berétől. Harcot és erőfeszítést a fegyverkezési hajsza meg­szüntetéséért, az atom- és hidrogénfegyvcrckkel folytatott kísérletek megszüntetéséért, a fegyverek eltiltásáért, a ka­tonai tömbök felszámolásáért, a német militarizmus fel- támasztása ellen, a kollektív biztonságért, az imneriallsta beavatkozási kísérletek ellen, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének politikájáért. Egyes imperialista és monopolista körök — mindenek­előtt az Amerikai Egyesült Államokban — nem akarják megszüntetni a hidegháborút és nem akarnak lemondani az erőszak-politika alkalmazásáról, s ez állandó fenyege­tésként tartja az emberiség feje fölött egy minden eddigi­nél pusztítóbb háború veszélyét. Ezt a veszélyt el lehet hárítani, de ehhez a béke minden hívének a helytállása szükséges. Az Országos Béketanács Elnöksége — mint a magyar békemozgalom vezető testületé — kijelenti, hogy a stock­holmi határozatokkal és a moszkvai békekiáltvánnyal egyetért és kész az azokban lefektetett elvek alapján, a bennük megfogalmazott célokért minden erejével küzdeni. Különösen nagy örömmel fogadja a békekiáltványnak azt a. reménytadó megállapítását, hogy a háború nem elkerül­hetetlen, hogy a békét meg lehet védeni — ugyanakkor a maga munkájára is Iránymutatónak érzi azt a következ­tetést, hogy fokozni kell az éberséget, a béke erőinek a szervezését, ezáltal nemcsak a háború rémétől lehet meg­szabadítani az emberiséget, hanem a hidegháborútól Is. „Napjainkban az egész világon a legfontosabb feladat a béke védelméért való harc” — mondja a szocialista or­szágok kommunista- és munkáspártjai képviselőinek moszkvai nyilatkozata. E gondolat igazát mi is valljuk. Cppen ezért elhatároztuk, hogy a magyar békemozgalum munkáját megerősítjük, tevékenységi körét kiszélesítjük. Alig egy esztendeje, hogy hazánkban — az imperialista körök támogatásával — ellenforradalmi felkelés robbant ki, veszélyeztetve nemcsak a néphatalmat, nemzeti füg­getlenségünket, hanem népünk, s az egész világ békéjét Is. Az ellenséges körök által „magyar ügy”-nek nevezett ellenforradalmi kísérlet nemcsak a mi ügyünk volt: végső ■orun a háború és a béke erői ütköztek itt össze. Jóleső érzessél állapítjuk meg, hogy az ellenforradalmi kísérlet leverése óta országunk élete konszolidálódott. Népünk ta­nult az elmúlt év tragikus eseményeiből, a múlt sok tanul­ságát levontuk, éberebbek vagyunk a fenyegető veszélyek­kel szemben, s a béke megvédésének az elhatározása is megerősödött az emberekben. Minden lehetősége megvan annak, hogy a békemozgalomba új, széles tömegeket von­junk be. Hívó és felvilágosító szóval kell fordulnunk min­den jóakaratú emberhez — politikai és világnézeti meg­győződésre való különbség nélkül, mindenkihez — aki kész a ma legfőbb feladatának, a béke védelmét vallani és kész ezért tevékenykedni. Bennünket, magyarokat, kü­lönösen közelről érint a német militarizmus feltámasz­tása, a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való fel­szerelése. (Az atomháború réme közel került határainkhoz is.) Ez ellen tiltakozni egyik legfontosabb nemzeti ügyünk. (Folytatás a 4. oldalon.} Európa-szertt havazik j Elhalasztották az amerikai mester- j séges hold kilövését : Nyereségesek a tanács vállalatai! Nőgyűiés a Sportcsarnokban A .magyar nők budapesti tanácsa szerdán délután nőgyülést rendezett a Sportcsarnok­ban. A gyűlésre mintegy négyezer budapesti asszony ■ jött el, hogy meghallgassa az orszá­gos nőkonferencia tanácskozásairól szóló is­mertetőt, s tájékozódjék az asszonyok fel­adatairól. A résztvevők lelkes tapssal fogad­ták a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága képviseletében megjelent Marosán Györgyöt, a Politikai Bizottság tag­ját, a budapesti pártbizottság első titkárát, valamint az elnökség többi tagját: a Magyar Nők Országos Tanácsának és budapesti ta­nácsának vezetőit, a budapesti pártbizottság és a tömegszervezetek képviselőit, a nőmoz­galmi munkában kitűnt asszonyokat, az üze­mek kiváló nődalgozóvt, háziasszonyokat, csa­ládanyákat, A gyűlés kezdetén a rádió gyermekkórusa énekszámokkal kedveskedett az egybegyűl­teknek, majd Horváth Ferenc érdemes mű­vész, a Madách Színház tagja verseket sza­valt. Tóth Annának, a Textiles Szákszervezet elnökének megnyitó szavai után Bodonyi Pál- né, a magyar nők budapesti tanácsának tit­kára mondott beszámolót. A beszámoló után a gyűlés részvevőinek vagy tapsa közepette emelkedett szólásra Ma­rosán György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Marosán György elvtárs beszéde Ez az ország nemcsak a fér­fiak országa, az MSZMP nem­csak a férfiak pártja, hanem valamennyiünké, a dolgozó nőké is! — mondotta. — Ha pedig ez így van, akkor nem­csak a férfiak, hanem az asz- szanyok is felelősek ennek -a. hazának jő vagy rossz sorsá­ért, életéért, — majd. így foly­tatta: — A magyar munkás­mozgalom és a kommunista párton kívül senki nem állhat magyar dolgozó asszonyok elé azzal a jogos követeléssel: „Hallgass meg, mert sor­sod megjavításáért, emberi jogodért senki nem tett annyit, mint a magyar mun­kásmozgalom és a kommu­nista párt!" (A gyűlés, részvevői felállva tapsolnak. Felkiáltások: Éljen a párt!) — Ennek a pártnak, á magyar munkásmozgalom­nak a nevében kívánok önök­nek néhány őszinte szót mon­dani. csak a nagyméltóságú és a méltóságos asszonyoknak volt joguk. És emlékeznek még, mennyit keresett akkor a munkásasszony? Húsz—har­minc évvel ezelőtt nem öltöz­(Folytatás a 4. oldalon) Ma délután M órakor megindul a munka Pécskányán Pécsbányatelepen as akná­ban bekövetkezett üzemzavar miatt december 4-én délután 14 órától december 5-én dél­után 14 óráig a munka szüne­tel. A dolgozók ezen idő alatt munkára ne jelentkezzenek. A munka december 5-én, csü­törtökön délután 14 órakor rendesein megindul. Ettől kezdve a dé’utános, éjieles és reggeles saját harmadjában je­lentkezzék munkára. MOSONYI SÁNDOR üzemvezető VASAS—SALGÓTARJÁN 2:1 0:1) Salgótarján, ötezer néző, ve­zette: Hernádi. Góllövők: Szilágyi I„ Csor­dás, illetve Csáki (U-esből). ................................................ . Új abb 20 bányász-esaládihás készült el Meszesen Soha nem volt olyan gyermekkultusz mint most — Önök előtt az az ember is a régi Magyarországon. — áll, aki nem felejt, és emlék- önöknek nem volt szavazati szik még nemcsak a férfiak, joguk, mert nők voltak. Ebben hanem az asszonyok sorsára az országban annakidején A bányászok ' régi vágyát teljesítette kormányunk, ami­kor lehetővé tette, hogy az idén az emeletes házak mel­lett kertes családi házakat is építhessenek. A bányászok számára ugyanakkor biztosí­Nagyszerű kezdeményezés l \y Hogyan létesíttietün’i Pécseit televíziót? A Dunántúli Napló decem­ber 4-i számában, örömmel ol­vastuk Bebesi Károly techni­kus levelét, amelyben a pécsi televízió társadalmi összefo­gással való megépítését java­solja és e célra a maga ré­széről 1000 forintot ajánl fel. Dszinte örömünkre szolgált ez, nert úgy érezzük, nem va­gyunk egyedül, akik a pécsi televízió mielőbbi megvalósf- ásán dolgozunk. Tudvalevő az, hogy a pécsi televízió a legközelebbi jövő hivatalos terveiben nem szere­pel. Mi a pécsi posta- mérnö­kei és technikusai már koráb­ban azon a véleményen vol­tunk. hogy a pécsi televízió ne1" v'ásítását társadalmi ös­szefogással kell meggyorsít aiv. E munka első lépésekén* lógtunk hozzá a pécsi ultra- rövidhuilámú kísérleti adó megvalósításához és a tele­víziós vételmegfigyeiésekhez. Mit tettünk eddig a tele­vízió területén? A Posta Kí­sérleti Intézettel együttmű­ködve megkezdtük annak fel- ierítését, vajon a Misina-te- lőn a budapesti televíziós adás vehető-e? Az eddigi kísérletek arra engednek következtetni, bogy a közeljövőben megindu- 'ó 30 kw-os nagyadó a Misinán lói vehető lesz és hozzá keil kezdenünk egy televíziós köz­vetítő állomás létesítéséhez. örömmel csatlakozunk Bé­kési Károly felhívásához és az ultrarövidhulláim! kísérleti adóállomást kezelő mérnökök és technikusok nevében társa­dalmi munkában vállaljuk a létesítendő kísérleti pécsi tele­vízió® adóállomás telepítési munkáinak elvégzését, vala­mint az adó kezelését. Vállaljuk azt, hogy a pécsi televízió létesítésére megala­kítandó társadalmi bizottság munkájában részt veszünk és egyben az alábbi javaslatot tesszük: 1. Társadalmi megmozdulás­sal szerezzünk be egy televí­ziós vevőkészüléket, amellyel a 30 kw-os adó megindulásá­val egyidejűleg a vételi viszo­nyok tisztázandó!:. Az ehhez szükséges különleges antenna megtervezését és a kísérletek elvégzését vállaljuk. 2. A párt, a tanács és a tár­sadalmi szervek széleskörű be­vonásával mielőbb alakíttassák egy bizottság, amely a pécsi televízió létesítésének pénz­ügyi alapjait teremti meg. 3. A posta pécsi műszaki szervei társadalmi úton hozza­nak létre műszaki bizottságot, a televíziós közvetítőállomás megtervezésére. E munkabi­zottság tartson szoros kapcso­latot a budapesti Posta Kísér­let- intézettel, 4. Amikor az elvégzendő ki serietek alapján az adóállomás létesítése időszerűvé válna megszervezendő az üzemelte tés, engedély is. Ügy véljük, a társadalom se gitségével megvalósítható pécsi televízió. Ebben ránk pécsi híradástechnikusokra bizton számíthatnak. A Magyar Posta pécsa ultra rövidhullámú kísérleti adój.i nak műszaki dolgozói nevében Paál József postaműszakj igazgató, főmérnök, Sugár Gusztáv postaműszaki felügyelő, technikus. tották, hogy ezeket a lakása kát meg is vásárolhatják. A pécsi bányászok számára ez évben Meszesen 56 ilyen la­kást építenek. E házak többsé­ge már el is készült, újabb 20 családi házat pedig december 6-án adnak át az új tulajdo­nosoknak. Sajnos, a várakozás, ellené­re még nincs minden lakás­nak tulajdonosa. A jelentke­zők egy részének még hiány­zik a ház árának tíz százalé­kát kitevő összeg, melyet a ta­karékpénztárnak kell befizet­ni, mielőtt a lakást elfoglal­ják, egy részük pedig lemon­dott vásárlási szándékáról. — Annak, hogy a nagy lakásín­ség, a kedvező fizetési feltéte­lek ellenére eléggé mérsékelt az érdeklődés a bányász csa­ládi házak iránt, elsősorban az az oka, hogy egyes felelőtlen elemek elterjesztettél:, hogy ezekét a lakásokat az utódok nem örökölhetik. Ez hazugság. Sőt, első eset­ben az öröklés illetékmentes. Erről mindenki saját maga !$• meggyőződhet. A pécsi tröszt Igazgatóságán szívesen meg­mutatják az erre vonatkozó rendeletet. Remélhetőleg e téves néze­tet sikerül mielőbb eloszlatni s az új házaknál: egy napig sem kell üresen állni. Újabb jelentések az ifni eseményekről Rabat (MTI): Az AFP ra­>ati különtudósítójának tollá­ból a következő képiét festi az £ni eseményekről: A spanyol légierők főként egy bekerített állásra, Tiliuin- ra összpontosítja tevékenysé­gét. Ez a felkelés gócpontja. Az említett helységtől pár dlométemyire keletre már oti -an Marokkó és hadserege. TÜiuimt napközben nem le­het megközelíteni. . A spanyol repülőgépek naphosszat bom­bázzák. Az a céljuk vele, hogy a hegyekbe szorítsák vissza a muzsahidineket. Az ostrom­lott állás gamizanját repülő­gépről erősítik meg. Az est leszálltával a had­műveletek csak földön foly­nak. A muzsahidinek leszáll- nak a hegyekből 4m harcolnak; /V

Next

/
Thumbnails
Contents