Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-03 / 284. szám

DECEMBER 3 NAPLÓ O IFJÚSÁG 'VTVTTTTTTTTffTT'fTTTTTTT?TTV?TfYTTTTTT'fTVTTTfVTTTTYT?T?TTTTV?TtfTT'ffTVff fmr Együtt a pártszervezettel j 2000 ú: ,og * I ? Alit hiszi cl az ci Két hete, hogy újjáalakult a Szigetvári Cipőgyár KISZ- aJapszervezet vezetősége. A ré­gi vezetőségnek nagy hibája volt, hogy nem kérte ki az if­júságot érintő kérdésekben a helyi és a községi pártszervezet véleményét, nem valósította 'y. meg a pártértekezlet határoza­tát, mely kimondja", hogy a KtSZ-szervezetek éljenek ja­vaslatokkal a pártszervezetek­hez és kérjék ki véleményü­ket támogatásukat. Most az új vezetőség gyöke­resen változtatott ezen a hely­zeten. Matán István, KISZ- titkár, aki a csákozó üzemben dolgozik és naponta figyeli a fiatalok életét, problémáit, már a vezetőségválasztó taggyűlé­sen helyes és gyakorlati terve­ket mondott el. S ami a ter­velv erénye, hogy nem marad­tak elhangzott szóként, hanem nagyrészüket azóta már meg is valósították. Most exportbrigádot alakíta­nak, ezért a KISZ-titkár Buda­pestre utazott, ahol elmondják a brigád működési elvét és gyakorlati útmutatást kap. S már most úgy vélekednek, hogy a brigád megalakítása előtt majd kikérik a pártszer­vezet véleményét és segítségét. Aztán szeretnének a jövőben többet foglalkozni a fiatalok nevelésével. Különféle tanfo­lyamokat, előadásokat szervez­nek. Tervük egy házi szavaló­verseny, könyvankét, hangle­mez-est megszervezése. A tit­kár már beszélt erről Szojkó József elvtárssal, a jelenlégi párttitkárral, aki csak helyes­léssel fogadhatta az új vezető­ség kezdeményezését. ígéretet kaptak, hogy a kultúrterem minden esetben a rendelkezé­// /lesüti te fyéfrtnodáb*.. Beszélgetés Mohai Istvánnal ✓/ Halló, Uránércbánya? Mohai Istvánnal szeretnénk beszélni..j —• Tessék, én vagyok::« — A fiatalok modellező kö­réről érdeklődünk. — Most még nehéz pontosat mondani. Bár a verseny-évad befejeződött, de csak a jövő héten értékelik a végleges Önképzőkör a Nagy Lajos Gimnáziumban Mindössze néhány hetes az „újszülött", a pécsi Nagy La­jos Gimnázium KlSZ-szcrve- ze tőnek önképzőköre. Alakuló ülésén Ságvári Endre, az ifjú­sági mozgalom vértanújának nevét vette fel. Első összejövetelén szava­lattal, tanulmánnyal, saját szerzeményű verssel, novellá­val leptek a nyilvánosság elé a diákok. Nagy felelősséggel és felkészültséggel vitatkoztak a szárnypróbálgatások felett. A tervek szerint havonta tar­tanak különböző tárgyú meg­beszéléseket. eredményeket. Az eddigi szá i1 mítások szerint az orszá modellező szakosztályai közöl l1 a negyedik helyet foglal jul 11 el. Szép siker, vidék még neír 11 került ilyen előkelő helyre 11 Nagy is az öröm.:: < — Kik szerepeltek a legjob ban? 1 — Lusz László, Plédért Já--(| nos és Odrobina András. A*, szakosztály egyébként négj egyéni Dunántúl bajnokságo (( és két csapatbajnokságot nyer’ 1 ( A megyei bajnokságokat neír is említem. ? — A jövő év is ilyen ered , ményes lesz? \ — Erről még korai beszélni \ Mindenesetre sok szép terve \ dédelgetünk, egyiket sem les; \ könnyű megvalósítani. A me­gyében három versenyt rcn- - dezllnk, két Dunántúl bajnok-J Ságot és egy nemzetközit, f amelyre meghívjuk a népi de-J mokratikus országok nevesj versenyzőit is. A fiúk készüi-J nek, bár nemrég néhány ka-? tegóriában új szabályokat lép-? tettek életbe s ez nehezíti aj felkészülést. Gondolom, ennek? ellenére csak Öregbíteni fog-? juk a modellező szakosztály? hímévé ? Vlig hiszi cl az ember szeptember 15-től a mai napír ölvén új KISZ-szervezet ala. kult a megyében, mindegy 200 ‘aggal. Különösen falun töri meg a jég, a régi EPOSZ -.tervezetek is sorra-rendre ke- •ik, hogy minél előbb vehessél' ?1 a KISZ nevet. Az újonnan létrejött ki: kollektívák szinte mindenüti elkészítik terveiket, hogy a hosszú téli estéken szórakozás' is művelődést biztosítsanak maguknak és a falu fiataljal- iak,' idősebbjeinek. Drávafo kon egy fiatal tanító vette kézbe az ifjúság neveléséne! rányításút. Hamarosan meg­szervezik a zenekart s a leg- közelebbi táncesten már hazai zenészek húzzák a talp alá va­lót. Közös munkával rendbe­hozzák a kultúrházat. Azon Is gondolkoznak, hogy a paraszt­ban. fiatalok részére valamilyen A megújuló ifjúsági élet A tárasági tanfolyamot lndíta- máris érezteti hatását a cipó-ínak, Ismeretterjesztő előadáso- gyóri fiatalok között. Eddigi kát szerveznek. A tavasszal a nyolcán kérték felvételüket. A,ihelyi tanáccsal együtt több KISZ-taggyűlés dönt felvételi'J’-cr facsemetét ültetnek a lükről. S ha valamennyien |l faluban és a határban. Szil­méltók a tagságra, akkor mári> vcszterkor pedig, nagyszabású 28 fiatal vesz részt az aktív (• műsoros estet adnak, mozgalmi munkában a Szí get-11 Sok sikert valamennyi új vári Cipőgyárban. alapszervezet kezdő lépéseihez’ GOIBA? sükre áll. Azt is tervezik, hogy átveszik a szakszervezet támo gatásával működő kultúrcso- portot, mert ott sok fiatal van és mint KISZ kultúrgárda mű­ködik tovább. Igen aktívan foglalkoznak a termelékenységgel és az ön­költség csökkentésével. Ez is már az új vezetőség érdeme Megszervezték, hogy minden­nap néhány fiatal összegyűjt, munka után a hulladékot. A szöget visszaveszi a vállalat, a papírhulladékot pedig a MÉH- nél értékesítik. Az első alka­lommal körülbelül hat mázsa papírt adnak át. A cipőgyári pártszervezet — s ez nem egyedüli példa a szi­getvári járásban — pártfel­adattal bízta meg Takács Já- nosnét. A pártfeladat célja, hogy a pártszervezet — egy párttagon keresztül is — ál­landóan segítse a fiatalokat a nevelésben és egyéb munka Csak elkezdenék már! 1/zlószínű mindenki hallott már az Ágota utcai r Kesztyű cs Bőrkonfekció KTSZ-ről. Nos, ebben a szövetkezetben közel hetven 28 évén aluli fiatal dolgozik. Helyi ifjúsági élet viszont nincs. Kicsit furcsa, hiszen sok­kal kisebb helyeken is megalakultak már a KlSZ-szerve- zetek (közel 250 tagja van a szövetkezetnek!) 'falálomra kiválasztat tarn tíz fiatalt cs elbeszélgettem velük Kettő nem akar KISZ-tag lenni, egy sajnálkozva mondta, hogy nem engedi el a vőlegénye. (Pesten tarló.. kodik.) A hátramaradó hét, tehát a túlnyomó többse- igenlő válaszokat adott. Sorba veszem őket. Handle Mária pironkodó, halkszavú szőke kis la ni KISZ-tag szeretne lenni. Megnevezett egy vezetőségi tag­nak valót is, Lajos Ilona személyében. Megkerestem Lajos Ilonát. így vélekedett: — Vezetőséget keilend választani. Ha egyszer össze­hívnánk a fiatalokat, meg is tehetnénk. Most Hadnagy Pálma veszi át a szót. Lajos Ilona mel­lett dolgozik: —■ Különböző szakköröket alakíthatnánk. Nekünk a sütéshez és főzéshez lenne kedvünk, a fiúknak pedig elektromos és farigcsáló szakkör kellene. £s előadásokat is tarthatnánk. Nagyon kíváncsiak vagyunk például u mesterséges holdra... Bágyi Ilona gépi varrónő: — Lenne itt ifjúsági élet. Csak valaki elkezdené már!... Tóth Rozália, egy csillogó szemű barna kislány — Én már sokat gondolkoztam ezen, mert én már KISZ-tag vagyok az OKISZ-ban. Megye utcai helyisé­günkbe járunk, színjátszó csoportot alakítottunk, tánco­lunk, ping-pov gozunk, — amire kedvünk van. A szövet­kezet fiatalságának a fele odajár, de nem élnek szerve­zeti életet. Egyedül járok be a gyűlésekre, pedig jönné­nek a többiek is, csak valaki megszervezné őket. Fej kel­lene ide... Most egészen fiatal, IS éves leánnyal beszélgetek. — Én is azt mondom, hogy nem lesz így jó... Ta­valy végeztem az iskolában, úttörő csapatvezető is voltam, én hozzászoktam a szervezeti élethez, nekem hiányzik. Pamuki Mária hasonlóan beszélt, ö is tavaly végzett. * Három kommunista dolgozik a szövetkezetben, kettő­vel beszélni tudtam, ök is gondoltak már a KISZ-re, ígérték, hogy megalakítják. Eddig kezdeményezésre vár­tak ... Nem kellett volnál Hát fcf kezdeményezzen, ha nem ők? Ki legyen az a „fej”, a segítő és irányító, ha nem a kommunisták? Csak pártcsoportba kellene tömöríteni a három erőt, s menne a dolog! Azt hiszem, a pedagógusok sokat fáradozhattak Bu- zsálci Jutkával és Pamuki Máriával, amíg olyan nagy­szerű fiatalokat faragtak belőlük, mint amilyenek. De mi lesz velük később? Magukra hagyjuk őket, hogy kárba- vesszen a pedagógusok sokéves fáradozása? Nem szabad megtörténnie! S két elvtársunk lelkes ígéretére gondolva, biztosak vagyunk abban, hogy nem is történik meg. Á főiskolások vendégszereplése Peíérden Ki tudja. Mindenesetre a bordásai fiatalok, mint esténkénti gyakran, most Is erősen szurkolnak, hogy az elefántcsont-? golyó Inkább a százas lyukba essen. Néhány hónapja alakult meg •» Pécsi Pedagógiai Főiskola 'CISZ-azervezetének kultúrcso- portja. A gazdag program meg valósításának első lépése volt -» pcllérdi vendégszereplés. Kőzol háromszázan gyűltek Issze a kultúrotthonbon. A kö- ‘önsóg lelkes tapssal fogadta Móricz „Debreceni limátIkus" című darabjának előadását. Ezután a tánccsoport szerepeit hasonló slkerrel- Este tizenegy’ órakor fejező­dött he a műsor. Ezután a cso­port tagjai a nézőtéren Ismer­kedtek meg a . pellórdi fiata­lokkal: ugyanis a főiskolai ifjúság és a pollérdi ifjúság találkozója jegyében reggelig tartó táncmulatságot rendez­tek. w-Ofc. «iS-***. ••> Az Orvostudományi Fiatalok son diai; Epvetem pártvezetőeégét, —■ asa párttaggyűlését és állami vezetését nemrég az egyetemi tudományos utánpót­lás kérdése foglalkoztatta. Közismert, hogy egyetemünk hármas funkciójának (orvos- tanhallgatók oktatása, tudo­mányos kutatómunka és kli­nikai gyógyítómunka) országos sőt európai viszonylatban is jól tesz eleget; barát és ellen­ség egyaránt elismeri bel- és külföldön, hogy egyetemünk tudományos színvonala igen magas. (A vár06 közönsége ta­lán nem is ismeri és értékeli úgy, mint a kívülálló idegei­nek.) Azoknak, akik szívükön vi­selik az orvosegyetem tovább- fej’ödését, fel kell vetniük a kérdést; vajon biztosítva van-e kellőképpen, a jövőre nézve is ez a kiemelkedő tudományos színvonal. Különösen fontos ezt a kérdést idejében felver­ni, mert ahhoz, hogy egy’ fiatal diplomásból kész, önálló tudo­mányos munka végzésére al­kalmas kutató legyen, kb. 10 év komoly" munkája szükséges Hu alaposan és lelkiismere­tesen akarunk felelni erre a kérdésre, akkor pontosan kell elemeznünk a helyzetet. Egyetemünk elméleti inté­zetei. melyek elsősorban hiva­tottak a tudományos kutatók nevelésére, már évek óta az elnéptelenedés szomorú jelen­ségével küzdenek. Nagyon ke­vés fiatal orvos szánja rá éle­tét arra, hogy az orvosi és az. emberi tevékenység legszebb, legmagasztosubb hivatását, a kutató életé* válassza. E nehéz, sok ne’ió -'-£>gel kirakott, de A tudoményas ulánpóiiás pralinéi az (megyeiemen tettebben támogassuk, mint ed­dig. Természetesen ennek meg- \ /felelően velük szemben több Vri évre szólóan határozott köve­telményeket kell támaszta­nunk. tétlenül érdekes, sőt érdekfe­szítő kutatói hivatástól egyre több fiatal fordul el és a köny- nyebb, biztonságosabb, kényel­mesebb életet választja. Külö­nösen kevés a munkás-paraszt származású fiatal orvos, aki tudományos kutatónak készül, annak ellenére, hogy ma már az egyetemi hallgatók kb. 50 százaléka az említett kategó­riából kerül ki és közöttük nagyon sok kiváló tehetségű kitűnő eredménnyel végzi el az egyetemet Mi az oka a tudományos in­tézetek elnéptelenedésének? — vetették fel a kérdést az egye­tem állami vezetői és kommu­nistái közös megbeszélésükön és röviden az alábbi három té­nyezőt tudták felhozni, mint döntő okot. 1. Anyagi okok. A tudomá­nyos kutatómunkára az egye­temen maradó orvos összeha­sonlíthatatlanul rosszabb hely­zetbe kerül anyagilag, mint a vidékre menő kollégái. Lakást Pécsett az egyetem nem tud biztosítani orvosainak (a kb. 200 egyetemen dolgozó orvos közül 75 1 öltik albérleti szo­bában, jelentős része csa’ádo- san). ugyanakkor a vidékre menő évfolyamtársa rendsze­rint kap lakást. A kezdő egyetemi gyakor­nok 1400 Ft-os havi fizetésé­vel szemben a vidéki gyakor­lati munkát végző kolléga enné! rendszerint fixfizetésben is többet kap, de magánprn­r is nagyobb a jövedelme, mint a kutatónak esetleges profesz- szor korban lenne, több évti­zed kitartó és fáradságos mun­kája után. Különösen élesen vetődik fel ez a nehézség a munkás- gyermekeknél, akik az egye­temi évek alatt és utón általá­ban nem számíthatnak jelen­tős otthoni anyagi támogatás­ra, tehát szinte magától érte­tődik, hogy a lényegesen job­ban jövede'mező és biztonsá­gos gyakorlati pályát vá’a szí­ják a gyengén dotált, nagv szellemi erőfeszítést kívánó bizonytalan helyett. Nem arról van szó, hogy a kezdő orvos anyagi juttatása kevés a múlthoz képest, mert ez nem felel meg a valóság­nak, hiszen a felszabadulás e'őtt a legtöbb fiatal orvos hosszú éveken át nvomorgott állás nélkül, vagy fizetéstelen állásban, míg el tudott he­lyezkedni. most pedig kivétel nélkül mindegyik végzett or­vos megfelelő á'Iást kap —, hanem arról, hogy aki a na- Ryon fontos és igen nehéz ku­tató pályára szánná mavát. az relatíve tényezősen rosszabbul bír. mint a gyakor­lati pá’yát vábsztó. 2 At c A 1 do zn f in er* h-ónvet A kutató munka ■ ■ :-----~ csak úgy lehotségre, ha műve’ő.je igen alepos e’ó- képzetíséggel rendelkezik. —• í a«vminirAi az alapvető természettudomá­nyokban való komoly jártas­ság, stb. nélkül lehetetlen a kezdőnek addig is eljutnia, hogy a legújabb eredménye­ket megismerje és megértse. Epéikül pedig nem képes újat produkálni. Ä jelenlegi közép­iskoláink ilyen alapot nem adnak, a legtöbb munkás-pa­raszt családban az otthoni nave’és sem nyújtja ezt. Az egyetemi évek alatt a zsúfolt diákotthoni eihe’vezés miatt, a kötelező szaktárgyak következtében • ennek meg­szerzéséhez bizony emberfe­letti céltudatos és kitartó, ön­nevelő munka volna szükséges a ■ kutatójelölt részéről. Ért­hető azonban, hogy ilyen hall­gató elég kevés akad, hiszen a kutató perspektíva nem olyan csábító számára, mint ezt a hatalmas erőfeszítést egyáltalán nőm igénylő gya­korló orvosi pálya. 3. Az egyetemi nevelés hiá­nyosságai. A tudományos diákkörök keretében a hallga­tók mintegy tíz százalékát íog- la'koztatják az egyetemi tu­dományos intézetek. Tehát al- ka’cm lenne arra, hogy any- nyíra megszerettessük a ku­tatói pályát, hogy a fiatalok ezt lc'keren válasszák élethi­vatásuknak. Mind ez ideig ezt a nevelési lehetőséget intézeteink nem használtak ki kellőképpen. .— Spontaneitásra bízták a dől­ffrivf , firtrn .nVítrfi'V •’* ta” kutatót nevelni, az volt a felfogásuk, hogy akit önként nem kerít hatalmába a kuta­tó munka szépségei iránti olt­hat at lan vonzalom, azzal kár kísérletezni. Petiig ha sikerül megmagyaráznunk n fiatal te­hetséges tudósjelöltnek, hogy a valódi kutató, élete annyi és olyan szellemi örömöt rejte­get, moly pénzben és anyagi javakban ki sem fejezhető, ha emellett még szigorúan és határozottan vezetjük és szak­mai téren is neve’jük, akikor az első két pontban említett feltétlenül meglévő gátló té­nyezőket is részben ellensú­lyozni tudjuk. Az egyetem párt- és állami vezetői ilymódon elemezve az okokat, világosan látják, hogy mindezek gyors és végleges megszüntetése jelenleg nem áll módjukban, ahhoz a helyi ta­nács és pártszervek jelentős támogatása mellett számos fel­sőbb szerv (Tudományos Aka­démia, Minisztérium, Egész­ségügyi Tudományos Tanács, stb.) nagyon határozott akciója lenne szükséges. Ahhoz azon­ban, hogy elinduljunk a kér­dés megoldásának útján, szá­mos olyan eszköz áll rendel­kezésünkre, melyet az egvetem állami vezetése saját hatáskö­rében-meg tud valósítani. A meglévő anyagi erőinket kell úgy átcsoportosítani, hogy a tudományos utánpótlásra minden szempontból alkalmas fiatalokat anyagilag és erköl- '•rileg «nkkal meekiilön h*r+e A hallgatók körében az ösz­töndíj, demonstrátori ösztön­díj, a rendkívüli segélyek jut­tatásánál nagymértékben fi­gyelembe vesszük a tudomá­nyos kutató pályára való alkal­masságot és készséget. A kol­légiumban megkülönbözteto . ten jó lakást — akár egy­személyes szobákat Is — bizto­sítunk számukra az előképzett­ségben hiányosságuk felszámo­láséra, egyrészt csökkenteni lit­vánjuk a kötelező óraszámot, másrészt speciális kollégiumot és külön nyelvanfolyamokat szervezünk, stb. Az oktatóknál az úgynevezett gyógyítási pót­lék megfelelő elosztásával, il­letve megfelelő prémium jutta­tásával helyes bel- és külföldi ösztöndíj-politikával kívánjuk a fennálló hiányosságokat meg­szüntetni, Tisztában vagyunk azzal, hogy az itt felsorolt né­hány intézkedés csak átmeneti jellegű javulást hozhat. Ahhoz, hogy a kérdést véglegesen meg­oldhassuk, »okkal nagyobb tá- .mogatást kell kémünk és kap­nunk a város párt- és állami szerveitől, s velük együttesen kell a problémát országos szín­vonalon való megoldáshoz se­gíteni. Csak így remé’hető, hogy tudunk olyan tudományos utánpótlási gárdát nevelni, mely képes lesz arra, hogy az egyetem jelenlegi magas tudo­mányos színvonalét ‘téretksnü! továbbfejlessze. I»r Hg* í*wf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents