Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-03 / 284. szám

*

ifög DECEMB&J* 3

NAPLÓ

Az új megyei tanácstagok

!

„Számontartjuk és megoldjuk a meszesiek problémáit"

Az I. kerületi tanács válasza

Dr. Pciser Gyula

Rejtő János

ii * a

1 f

<í ' * *?SL.;

® ■ " mmm.

mW

Horváth Lajos

i A meszest gondok, amelyekről a Du- l 99**- nántúli Napló november 21-i száma £ irt, nemcsak a meszest háziasszonyok gond- J jai, hanem az 1. kerületi tanácsnak és dol- X gozóinak is nem kevés fejtörést okoznak. — J Ezért szívesen vesszük, ha a sajtó munka- | társai kellő tájékozódás után, foglalkoznak í ezekkel a kérdésekkel és így segítséget nyúj- t tónak ezek megoldásához.

♦ Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy | a meszesiek panaszai jórészt indokoltak. Vo- t natkozik ez főleg a víz-kérdésre. A vízellátás f ügye még mindig nem áll úgy, ahogy több I éves erőfeszítéseink után látni szeretnénk. i Súlyosbítja a helyzetet a viszonylag száraz I idő; melynek következtében a nyári vízgon♦ dók kihúzódtak. Mégis, hogy e nehéz idősza- t kot áthidalhassuk, a Pécsi Vízművek biztosít♦ ja, Hogy Meszesen naponta van víz, kivéve a délutáni órákban átlag 3—i órás korláto| zást. 1‘gy nem kerülhet sor arra, hogy „gyak- I ran egész napon át víz nélkül vannak, és még t éjszaka sem tudnák fogni annyit, amennyi a

♦ család szűkös napi szükséglete lenne.’‘ — A

♦ végleges megoldást a Rigóder-tetőn épülő víztárolótól és szivattyú-teleptől várhatjuk, ami előreláthatólag a jövő évben elkészül.

Nem egyszerű a tüzelő-ellátás problémája sem. A létesíteni kért TÜZÉP-telcp elhelyezési nehézségein túlmenően, le kell szögezni azt, hogy a település lakóinak nagy több- | séffé bányaüzemi dolgozó, akik részére a bá- | nya teljes tüzelőanyag-ellátást biztosit. — A | dolgozók fennmaradó hányada, szénszükség- ; letét Újhegyen beszerezheti. A szénmennyi- : sig után kiadott kevés tűzifa eladása céljá- í hót külön telep fenntartását a TÜZÉP nem { vállalja.

í Gépkölcsönző ügyében az a helyzet, hogy a ; Sallai utcában működöt egyetlen gépkolcsön♦ ző is megszűnt, az érdeklődés hiánya miatt. ♦, a gépi munka iránti igényeket mind nagyobb í részben elégítik ki saját mosó-, varró- stb.

| A szerkesztőség megjegyI zése:

♦ A víz-ellátás kérdése —•

: sajnos — másként fest, mint ; ahogy arról a tanácsnak tu♦ domása van. A meszesiek

♦ nagyon örülnének, ha na- X ponta csak 3—4 órára korlá- í tozodna a vízhiány. Az első : és második emeleti lakók

♦ már hetek óta néni használ- t hatják a fürdőszobát, s nem í működnek a víziiblítök sem.

J Fürdésre még akkor sem j gondolnak, ha éppen folyik ; a víz. hisz örülnek, ha. ivó♦ vizüket biztosíthatják. A me- » szesiek továbbra is fenntart- í ják azt, hogy annakidején,

| Györkő elvtárs intézkedése

♦ »tán lényegesen javult

♦ a helyzet és érdemesnek tar- ; tanák, ha a tanács megvizs- ; gálná: betartja-c a Víz- és

♦ Csatornaművek az akkor ki- f adott utasítást.

gépekkel, s a még kielégítendő igények, forgalomba kerülő gépek számának további emelkedésével fognak teljesülni.

Indokolt a Patyolat-fiók létesítésére irányuló javaslat. A tanács ismeri ezt az igényt. Kielégítésére azonban csak a most berendezésre kerülő üzletház kapcsán kerülhetett so- A tervek szerint december 31-ig egy Patyolat-fiók is létesül az új üzletházban. Ezzel remélhetőleg megoldást nyer a meszest háziasszonyoknak ez a régi gondja is.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a meszesiek kulturális igényeit sem. A tanács szívós munka és nagy anyagi áldozatok árán biztosította Gyárvároson a Fekete Gyémánt filmszínház létrejöttét, elsősorban Gyárváro<• és Meszes dolgozói számára. Hosszú harc után ma már az állandó mozi műsora, is megfelelőnek mondható. Ezért nem tudunk egyetérteni azzal a kijelentéssel, hogy a „gyárvárosi mozi nem a meszesieké.” A naponta játszó moziban minden meszest megtalálhatja szórakozását. Meszesről 7—15 perc alatt — autóbusz- szal még rövidebb idő alatt megközelíthető, ami városi viszonylatban sem mondható nagy távolságnak.

Az I. kerületi tanács — mint a fentiekből Is kitűnik — ismeri és számontartja a meszesiek problémáit és minden lehetőséget felhasznál a meszest gondok csőKloentésére. Énnek érdekében december 31-ig az említett Patyolat-fiókon kivitt átadásra kerül még egy cukrászda, rövid- és divatáru-, műszaki, iparcikk-, fűszer-, hús- és tej-, valamint zöldségbolt.

A tanács továbbra is szívesen veszi a tanácsüléseken, lakőbizottságokan, tanácstagi fogadóórákon és beszámolóidon keresztül a dolgozók hozzászólásait, javaslatait és örömmel ad felvilágosítást a sajtó munkatársainak is. ha ilyen’ igényekkel felkeresik.

KOVÁCS ISTVÁN vb-elnök“

A TÜZÉr vezetői annakidején vállalták, hogy megfelelő helyiség biztosítása esetén árusítanak a mesze- sl nem-bányász lakosok számára tüzelőt. Nem ismerik el, hogy ők bármikor is tettek volna olyan kijelentést, f miszerint a TÜZÉP ezt „nem • vállalja.’“ Sőt, a TÜZÉP az-1 zal a kezdeményezéssel ke-| resté fel november 30-án az; I. kerületi tanács titkárát, hogy biztosítsanak a TÜZÉP Vállalatnak Meszesen olyan helyiséget, laimcly alkalmas lesz szén. tfizira. mész. és cement kicsinybeni árusítására.

Nem kaptak a meszesiek választ arra: van-e lehetőség piac létesítésére, s arra: mikor lesz Meszesen egy rendes, kultúrált szórakozóhely?

Ismételten-okát tesz a meszesiek érdekében. Bízunk abban, hogy ez a jövőben is így lesz és a még meglévő problémák megoldásához is készséggel n yújtanak segítséget,

ÍV«*arr sikere volt

a Hazafias Héofront Mimi ankétiának

Ritka és jelentős esemény zajlott le szombaton és vasárnap városunkban. Élvonalbeli magyar írók egész koszorúja utazott Pécsre, hogy a rendszeres folyóiratolvasók kőiénél szélesebb közönség előtt is ismertetőt adjon a mai magyar irodalomról.

Vendégeinket aligha kell bemutatni, nevüket az olvasók tízezrei ismerik. Rideg Sándor Kossuth-díjas író, Fodor József Kossuth-díjas költő, Ge- reblyés László, a Nagyvilág szerkesztője, Goda Gábor, az Irodalmi Tanács tagja, Tolnai Gábor akadémikus, a Kortárs szerkesztője, Viktor János, a Nagyvilág szerkesztője — mondhatnánk, egy erős irodalmi hadoszlop vezérkara — látogatott el Pécsre.

Vendégeink magukkal hozták a javarészt a fővárosban, de vidéken is folyó irodalmi, eszmei csatározások levegőjét, ízelítőt adtak abból, hogy milyen ma az írók helyzete és állásfoglalása.

A vasárnap délelőtti ankéten azonban ennél jóval több történt. Jóval több, különösen a helyi irodalmi élet szempontjából. Több, helyileg különösen kiélezett problémára kaptunk választ. Többen aggódtak például afelett, hogy a vidéki irodalom, éppen vidéki helyzeténél fogva nem vezet-e ahhoz a provincializmushoz, amelytől szinte rettegnek. Helyes és félreérthetetlen választ adott erre Tolnai Gábor és Rideg Sándor, Válaszuk lényege: a mai magyar kulturális élet egyetlen vezető szerve sem tesz különbséget vidéki vagy nem vidéki magyar író között. Egyedül a tehetség és írói állásfoglalás dönt. Aki segitőszándókkal és tehetségene féljen attól, hogy vidéki volta miatt hátrányos helyzetbe kerüL

Aggályoskodtak néhányon afelett is, hogy a nem szocialista, realista művek, szerkesztői túlbuzgóság következtében nem láthatnak nyilvánosságot; Igen megnyugtató volt e tekintetben az ankéton részt vett vendégeink egyértelmű megnyilatkozása. A szocialista realizmus célunk. Ez az, amit pártunk és kormányunk elsősorban támogat. De nem mindenki képes idáig elérni Azok, akik jószándékkal igyekeznek segíteni, s olyan — bár nem szocialista realista —- müvekkel lépnek elő, amelyek a haladást, a szocializmus építését segítik, bátran bízhatnak a támogatásban. Arról azonban senkinek sem szabad elfeledkeznie, hogy ebben az országban szocializmus épül, a hatalom a nép kezében van, következésképpen nincs jövőjük azoknak, akik a múlttal szimpatizálnak, akik polgári demokrácia felé kacsintgatnak, akik „politikamentes“ magatartásukkal ellenséges érzelmeiket takargatják. írónak nálunk csak az nevezheti magát, aki a haladást akarja szolgálni, a haladás iránya pedig a szocializmus felé mutat

A pécsi irók egyik legnagyobb problémája a helyi folyóirat megjelentetése. A Hazafias Népfront Pécsi Irócso- portjának vezetősége az illetékes fórumokon már kérte a folyóirat engedélyezését s mint ezekről a helyekről érkezett tájékoztatások elárulják, a kérés helyesléssel találkozott Valószínű, hogy Pécsnek rövidebb-hosszabb idő múltán lesz irodalmi folyóirata, sőt esetleg kiadóvállalata

A „függetlenek64 kiállítása

sen ír, jó műveket nyújt be, is. íróink igen türelmetlenül __________________________várnak erre s a kritikai csoport már meg is kezdte a művek gyűjtését és elbírálását, A türelmetlenség azonban nem eléggé indokolt Szá

mos soróbb kérdés tisztázásán felül végül is az volt az ankét legnagyobb eredmé.- nve. hogy bebizonyosodott: á

A' Baranya megyei Képző- zik macikat függetleneknek? művészek „Független” Cső- —- Mint ismeretes, a Baraportja a Hazafias Népfront nya megyei képzőművészed 4

székházénak nagytermében ma csoportot, illetve irányzatot. al-1 főváros és vidék írói közeled este 18 órakor nyitja meg kép- kotnak, rezek közül egyik jiek egymáshoz, s ami a leg- kiállítását. A kiállítást dr. Ko- függetlenek csoportja. A cso-\ fontosabb, ez a közeledés most csis Mihály, a Hazafias Nép- port tagjai alkotásaikban nemi már kölcsönös. front városi elnöke nyitja meg. követik például sem a nagyba- i Reméljük — s erre van is A kiállításon 21 festő mint- nyai iskolát, sem a Rippl-f okunk — hogy az ankéton a egy 60 festményét mutatják be. Rónai irányzatot, hanem egyé- í legfontosabb kérdésekben ki- Munkájukről a csoport egyik, ni elképzeléseik, meglátásaik* fakult egyetértés nem formá- tagjával/'Retneez! Béla elvtárs- szerint dolgoznak. A most nyí-Volt, hanem a további aj- sal beszélgettünk. Megkértük: ló kiállítás anyagának témáját; kotó mun Icának Is szilárd alap- elismcrjük. | tájékoztassa olvasóinkat első- főként, a baranyai tájakból me-, jává lesz.

hogy az I. kerületi tanács \ sorban arról, hogy mién neve- ritL

Mészáros Ferenc

Martos József

Végh I.ászló

Időjárásjelentés j

Várható időjárás kedden estig:’ feüitfátvonulások, néhány helyen gyenge havazás. Mérsékelt, időnként, élénk északi, északkeleti szél. A hideg kissé enyhül. Várható leg- alapsopyabb hőmérséklet ma éjjelt mínusz 5—mínusz 8, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden: mínusz 2—plusz 1 fok között. *

Ki az igazga*ó? Ha meg- =======-----= kérdezné

nk valakit hirtelen, azt válaszolná: hát aki vezeti a vállalatot: telefonál, aláír és elnököl az üléseken.,! Az igazgató az, aki csinos szobában fogadja az embert, leülteti és megkínálja cigarettával.

Az igazgató az. áld dönt száz vagy ezer ember sorsáról, s akinek a legkisebb tévedése is olyan, mint a havas nagy hegy oldalán leguruló kavics: pusztító lavinává nőhet. Az igazgató felel emberekért, gépekért, hatalmas pénzösszegekért. És őt szidják, hozzá fut a panaszok, kérések áradata.

Miféle gondokkal birkózik az igazgató szüntelenül dolgozó agya? Kövesdi József, a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat igazgatója itt itt szemben, az íróasztala mögött. Kezével végigsimít a térképen és sötétkeretes szemüvege mögül kicsillogó élénk tekintete végigszánt a papíron.

— A helyi erőművek a szükségletnek csak kb. egy- harrhadát tudnák ellátni, így a többi áramot az országos hálózatból vesszük. Most már lényegesen könnyebb a helyzetünk, mert az eddigi egy fővonal mellett, Kaposváron keresztül is kapja Pécs Ino- táról az áramot. Tehát most lényegében egy körvezeték jött létre, aminek számos előnye van, pl az, hogy nem történik az áramellátásban fennakadás, ha elromlik az egyik vezeték.

— Hogy áll ennek a nany vállalatnak a termelése?

mw<omnwwnMw»twmwitwwtm»wM«mmn<OMiim«i»wHMi

ONDJAI

— Már nincs lemaradásunk, mint az első félévben, amikor az egyéni átlagteljesítmény a tavalyinak csak 70 százalékát tette ki. Elsősorban az ésszerű munka- szervezésnek köszönhetjük a terinelés és az önköltség helyrebillenését. , Minden megtakarítható forintot megtakarítunk, ügyelünk, hogy á szállításnál, külső munkáknál, stb. ne legyen, veszteségünk. Tudatosítottuk a dolgozókban. hogy a nyereséq- részesedés csak a gazdaságosság növelésével lehetséges.

— Mi a legégetőbb’gond?

— A városnak jobb áramellátást kell biztosítanunk, ezért korszerűsítjük a már meglévő transzformátorállomásokat és újakat építünk, így a nyugati városrész fokozódó szükségleteit egy most épülő transzformátorállomással akarjuk kielégíteni, amely a Tüzér utcai állomás bővítésével alakul ki. Ilyen módon az eddiginél másfélszer több áramot tudunk biztosítani a fogyasztóknak. Hogy már jövőre, vagy csak 1960-ban jutunk el a végleges megoldásig, az az akadályok legnagyobbikától a pénzproblémától függ...

— A város már — egy-két háztól eltekintve — teljesen villamosítva van. De hogy óvnak a falvak?

— Bárányéban sajnos,

, z rosszabbul, mint pl. Tolnában. Itt még van néhány község villany nélkül. De a jövő évre is előirányozta- a tanács hal falu villamosítását. A távvezetékek tervei már nagyrészt elkészültek. Amikor már Ítész az elképzelés, megrendeljük az anyagot, és amint lehet kezdeni a munkát, nekilátunk. Emellett persze, más hálózatbővítési munkáink is lesznek, egyes kimaradt épületek, bányák, új létesítmények.

— Az igazgató, akinek a vezetése alatt annyi ember dolgozik, hogyan boldogul ezekkel az emberekkel?

— Néha nagyon nehéz helyzetet teremt például az, hogy ha nem érkezik meg időre a megrendelt munkaruha. Akinek lejárt a kihordási ideje, jön és kér újat. Igen ám, de nincs miből, mert a szállítmány valahol elakadt. Akkor elkezdődik a magyarázgatás, az ember maga se szívesen csinálja, de hát nem lehet megvenni soronkivül a boltban, mert arra a vállalat keservesen ráfizetne.

Máskülönben nincs a munkásokra panasza. A néha- néha jelentkező szakmunkáshiányt úgy oldották meg. hogy a vállalaton belül tanfolyamot indítottak a régebben ott dolgozó segédmunkások számára. Jól dolgoznak a munkások és ami a munkaidőt illeti, a

— Idén jóval több a kiesett

munkanapok száma, mint

tavaly. Miért? A felületes és figyelmetlen munka következménye a sok baleset. Annál is súlyosabb a gond, mert hiszen sokat teszünk a megelőzésért: az új dolgozóinkat baleseti oktatásban részesítjük és biztonsági vizsgát kell tenniök. Sajnos, többnyire csak legyintenek: már a könyökömön jön ki az egész. Mégis történnek olyan esetek, mint nemrégiben, hogy egyik dolgozónk belenyúlt egy 15 ezer voltos berendezésbe, anélkül, hogy megnézte volna, ki van-e kapcsolva,

Az emberek ezrei, akik

szürkületkor bekapcsolják t villanyt, hallgatják a rádiót, főznek, mosnak, vasalnak, melegítenek — csak akkor gondolnak arra, hogy a villany nem. egyszerűen a semmiből van, amikor jön a villanyszámlás. De hogy mennyi munka van mögötte, arra még ilyenkor sem. Ha kialszik a villany, akkor meg az- ‘ tán elkezdődik a buzgó szidás, dühöngés, emlegetés... Az igazgató gondjainak púposodó halmazára még kap egy-két keresetlen szót.

— Pedig sokszor éppen kívülállók okozzák az üzemzavarokat. Igen! A 6-os

úton például közvetlenül az

út mentén van a. vezeték. Ha nekimegy egy gépkocsi a legeslegritkább esetben értesít becsületesen bennünket, és ilyenkor aztán keresgélhetjük a hibát. Végig Jcgll járni az egész vonalat, ahelyett, hogy egyenesen oda- mehetne , a javító-brigád. Nem kis dolog például . a Komló—Pécs közti, erdőn keresztülfutó 13 km-es. vezetéket átvizsgálni, ha valami hiba történik. Egyszer például egy földkotrógép be- ’ lenyúlt a vezetékbe’, ez úgy déltájt történt, már besötétedett, mire megtalálták a baj helyét. Eltekintve attól, hogy egy madár, egy réti sas, egy közönséges baromfi is nekirepülhet a vezetéknél:, és okozhat üzemzavart. A fogyasztók persze ezzel nem gondolnak és nem is érdekli őket,n

ni hanem ha távolról is. de szidjáJc a vállalatot és annak vezetőjét. Akkor is, ha kikapcsolják a villanyukat, mert a villany számlás már kétszer kint járt és nem kapta meg a pénzt. Pedig egy pénzbeszedőnek van adva a kötelessége, ez idő és a lakások száma is, ahová el kell mennie. Menynyi fölösleges munkát okolnak a fogyasztók isi

Gontfo S

gondok, gondol. Belső és külső

bajok, bosszantóak és szűk. ségszerűek. EOV ipazge í gondjai. Akinek mégse csak telefonálgatásból, értekezletekből és aláírásokból áll-az élete.

HALLAM \