Dunántúli Napló, 1957. december (14. évfolyam, 283-306. szám)
1957-12-22 / 301. szám
«37 DECEMBER 33 NAPLÓ 7 Önképzőkör a Janus Pannonius Gimnáziumban A pécsi Jenas Pannonius leánygimnázium KISZ-szcr rezeiének Kafflca Margitról elnevezett önképzőköre megtartotta első ünnepi ülését. Bevezetőben Csatai Erzsébet, az önképzőkör ifjúsági elnöke ismertette az önképzőkör célját A műsort az irodalmi és művészeti szakosztály állította össze. Szavalatok, balett-, éneiét zeneszámok, a tanulók költeményei kerültek bemutatásra. Értékes bírálatok és sok hozzászólás tette élénkké az ülést. Az önképzőkör következő ülése természettudományi kérdésekkel foglalkozik. Ve-'-’ent a debreceni Dongó Színpad legjobb műsorszámaiból összeállított Akinek inge, vegye magára“ című műsorfüzet. A kis könyv számos olyan villámtréfát, jelenetet tartalmaz, amelyek tarkíthatják az öntevékeny szinjátszócsoportok műsorát is. Mi újság BARANYÁBAN?! Gépesített mezőgazdaság Hétmilliót kö'lőttek ai. Idén Félmillió forint forgalom tnm'ia védelemre A Pécsi Szénbányászati Tröszt hétmillió forintot költött az idén munkavédelemre. Ebből az összegből fejezték be a Széchenyi-, András-aknai és a pécsújhegyi üzemi fürdők és ti pécsszabolcsi központ bánya- mentőállomás építését. A jólfelszerelt bányamentőállomás az idei pécsszabolcsi metángázkitörésnél — amely a pécsi bányák történetében egyik legnagyobb volt — jelesre vizsgázott, ugyanis közreműködése folytán egyetlen baleset sem történt. Porvédelemre a hétmillióból 1,6 millió forintot fordítottak. Ennek keretében két fejtésben bevezették a szénfal átnedvesítéses fejtésművelést, húsz további szénfalát- nedvesitő szerkezetet pedig a Bajai Gépgyár még tat év végéig leszállít. a7 A »mi Áruházban A pécsi Állami Áruházban megkétszereződött a forgalom az utóbbi napokban. Alig lehet mozogni a pultok előtt, annyi a vevő. Naponta félmillió forint forgalmat bonyolítanak le. Különösen sok télikabátot, PVC esőkabátot, lengyel import kabátot és begombolható béléseket adnak el. Megérkeztek az extra méretű ruhák is, melyeknek nagy keletjük van. Mintegy 10 színben árusítják a flanel! pongyolákat, s válogatnak is bennük a vevők. Megkezdődik a csirke-vásár A Baromfikeltető Vállalat a karácsonyi ünnepekre való tekintettel csirke-vásárt rendez, hogy minél több hús kerüljön a dolgozók asztalára. A vállalat a Kossuth Lajos utca 48. szám alatt megnyitotta élőliis befektetéssel jövedelmet hoz a kendertermelfs baromfi üzletét, ahol rántani • való csirkéket hoz forgalomba, i Az élőbaromfik a 42-33-ae te- ] lefonon is megrendelhetők, il- j letve előjegyezhetők. rifiíO ci gavet.tAv.il többe* készít nü*v>nl i roind'm munkás a Pévi< Oolánvrvárban A Pécsi Dohánygyár minden j munkása 3650 cigarettával töb- < bet készít naponta, mint I amennyit a 111. negyedévben! gyártott. Ezt a termelékenységnöve-< kedést újítások sorozatával ér-j ték el, aminek eredményeként a bálabontástól kezdve a do- j hánylevelek nedvesítéséig és J keveréséig minden egy közös! szalagrendszeren történik. A j szalagrendszer június óta van] üzemben, a termelékenységnö-l vekedés is ettől az időponttól! kezdődik. A szalagrendszer j munkaerőben számítva — 30 j dolgozót helyettesit. Acéltámok érkeztek Komlóraj a Német Szövetségi Köztár- j saságból Somogyi József beszámolója csehsziovákiai útjáról nagy és biztos Láthatjuk ezen adatokból, hogy jövedelmező a kender szerződéses termelése, mert a kedvező átvételi árak és a szerződés előnyös feltételei alapján kevés növény biztosít ilyen magas bevételeket. Természetesen az ilyen eredméA Komlói Szénbányászati J Tröszt gazdaságossági és elemző csoportja kiszámította, hogy i acél, vagy könny űfémitámoki alkalmazásával egyetlen fej- J tésben kétmillióhatszázhaitvan [ ezer forintot takaríthatnak 3 meg bányafában — és mivel j összeállításukhoz kevesebb j munkaerő szükséges, mint aj faácsolathoz — munkabérben. 3 nyék jó agrotechnikát kíván-j Ezért a Német Szövetségi Köz-j náik, jó talajmunkákat, külö-t társaságból kétszáz acéltámotj nősen az őszi mélyszántás el- * és hatvan alumíniumtámot í engedhetetlen. Szükséges te- 5 rendeltek, amiből kétszáz acél- 3 hát, hogy a termelők minél : .tám megérkezett Az acéltá-j előbb kössék meg kenderter-’ mokból Kossuth-bányán építe- melési szerződéseiket, hogy elnek ki egy frontot és amenmyi- tudjék végezni az őszi szántási; ben ez a biztosítási mód beváMezőgazdaságtxnk fejlesztésének lépést kell tartani szocialista iparunk fejlődésével. Különösen vonatkozik ez olyan ipari üzemekre, ahol a nyersanyagot mezőgazdaságunk szolgáltatja. Baranya megyében a hároméves terv keretében 1958'59. évben újraépítünk és korszerűsítünk egy nagymultú kenderkikészítő üzemet Lrávasza- bolcson. A rekonstruálási«* kerülő kender gyár 50 000 miísa kenderkócot fog évenként feldolgozni, melléküzemágkéot pedig a legmodernebb pozder- ja-lemez készítő üzem is felállításra kerüL A nyersanyagot a kender- kórót Baranya megyei kiváló kendertermő talajokon kell termelőinknek megtermelniök. Baranya megye Tolna megye után a Dunántúl legjobb kendereit szolgáltatja. A kendertermesztés évszázados múltra tekinthet vissza. Különösen a PUíta és Dráva mellett elterülő hordalékos, mélyrétegű talajok adják a legjobb minőségű textilipari alapanyagokat A baranyai gazdák, nagy- és kisüzemekben, évenként két- háromezer holdon termesztettek a múltban is kendert. Baranya megyében eddig egy kendergyár működött mocskán és a felesleges kendert a Dunántúl! Rostklkészitő Vállalat Tolna megyei üzemeibe szállították. A drávaszabolcsi gyár üzembehelyezésével a megyében termelt kenderkó- rót a Baranya megyei dolgozók fogják feldolgozni, a termelési helyről nem kell mesz- sze szállítani, ami javítani fogja a feldolgozás önköltségét is, tehát népgazdaságunknak előnyt jelent ott építeni ipari üzemet, ahol a nyersanyag közelben előállítható. A két kendergyár évi szükséglete <35— 70 000 mázsa kenderkóró. Ezt a mennyiséget körülbelül 2 500 kát. holdon lehet megtermelni. Ezt a területet irányozta elő 1958. évre Baranyában a Dunántúli Rostkikészitő Vállalat annak ellenére, hogy a múlt években nagyobb területen termeltek kendert, de a cél az, hogy elsőrendű talajokon termeljenek és magasabb átlagtermésekkel biztosítsák a szükségleteket. Mezőgazdaságunk érdeke is azt kívánja, hogy szakszerű agrotechnikával emeljük a terméshozamokat,' így holdanként kisebb önköltséggel, magasabb jövedelemmel, de kisebb területen gondoskodjanak népgazdaságunk ipari nyersanyagszükségleteiről és több terület manyereanyagok radjon termesztéséire. A kikészítő üzemek kenderkóró szükségletének termesztését szerződéssel biztosítja a vállalat. A szerződéses termelés igen előnyös a termelőknek, mert egy évre már előre biztosítja a fix átvétel! árakat, tehát a jövő évi termés nincs kitéve esetleges árválto- »•»• *♦****•*•* zásoknak. A kenderkóró termelési szerződés magas árakat biztosít és feltételei igen előnyösek, A termelők az ősz! mélyszántás költségeit, a szükséges műtrágyát és vetőmagot kamatmentes hitelre kapják. Tavasszal holdanként 200,— Ft művelési előleget folyósít és trágyázás! munkákat idő erre még alkalmas. Az lük, a jövőben alkalmazzák. elterjedtebben j Kenderfermelési szerződést lehet kötni a földmű- vesszövetkezeteknél és a Dunántúli Rostklkészitő Vállalat HSzK B.12:2(1:1) Mackó (Csehszlo-: Vezette: vák) * . Góllövők: Pfeiffer (8, egyet J termelési felügyelőinél, vala-* nősből), illetve Friedmanszky t mint megbízottam ál. |és Vasas. Pénteken délelőtt 10 órakor tartotta meg Somogyi József elvtirs, a Baranya megyei állami gazdaságok igazgatóságának főmérnöke beszámolóját csehszlovákiai útjáról az állami gazdaságok és gépállomások meghívott vezetőinek a MTESZ helyiségében. Somogyi elvtárs beszámolójának első részében beszélt azokról a mezőgazdasági gép- újdonságokról, amelyeket tanulmányútja során a brnoi mezőgazdasági gépkiállításon látott. Igen figyelemreméltó — mondotta — a répaszedő kombájn, a . silókombájn, amelyeknek teljesítményei jóval felülmúlják azokat a kombájntipusokat, melyek nálunk használatosak. Ismertette továbbá a csehszlovák mezőgazdasági gépkiállítás remekeit, melyek számos nyugati szakember érdeklődését is felkeltették. Többek között a fémlánctalpakkal ellátott Zetor A, a Zetor K, 25 lóerős traktorok. A körmös- traktorokat — mondotta — Csehszlovákiában egyáltalán nem használják már. Tanulmányútja során Somogyi elvtárs látogatást tett a brnoi Zetor-müveknél is. Ezen vállalat magasfokú szervezettsége az alapja a csehszlovák mezőgazdasági gépgyártás világhírének. A vállalatnak 60 különböző állammal van kereskedelmi összeköttetése. Igen figyelemre méltónak találta Somogyi elvtárs azt a munkamódszert, amelynek alapján az ottani mezőgazda- sági gépjavító vállalatok dolgoznak. Egy olyan üzem, amelynek 110 dolgozója van csupán, évente 840 erőgépen végez el főjavítást. Beszámolójának legérdekesebb része volt az az összehasonlítás, melyet 4 baranyai: a bólyi, az ormánsági, a pécsi és beremendi állami, gazdaságok, valamint a baj-* esi, galántai és lévai csehszlo-\ vák állami gazdaságok kö-i zött tett A 3 csehszlovákiai* JtLuoí&z az ipáiéiul Kiállítás a Kereskedelmi Kamara kiállító termében vállalat, ugyancsak kamatmen- J tesen. A lombozott kenderkó-t ró átvételi ára mániánként j különleges minőségben 135,— Ft j I. o. minőségben 125,— Ft] II. o. minőségben 90,— Ft! III. o. minőségben 40,— Ftj Fenti árakon kívül minden] mázsa kenderkóró után 25,— Ft értékű textilutalványt kapnak a termelők, melyet bármelyik -állami boltban ingyen beválthatnak tetszésszerinti textilanyagra. A szerződés megkötésekor a textilutalvány- ra holdanként 200,— Ft előlegutalványt kapnak. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéb mezőgazdasági társulások mázsánként 5,— Ft nagyüzemi felárban részesülnek, ha legalább 500 mázsa kórót szállítanak különleges és I. osztályú minőségben. Ilyen átvételi árak és feltételek mellett a kendertermesztés nagy jövedelmet biztosít. A Baranya megyei kendertermelők ez évben is — habár az időjárás nem volt kedvező — szép bevételekre tettek szert. Megemlítünk egy-két terméseredményt. Például a mohácsi „Uj Elet” Tsz. 5 holdon termelt kendert. Holdanként 38,16 q átlagtermés mellett 3 935,— Ft készpénzt és 975,— Ft textilanyagot kapott. A beremendii Dózsa Tsz. 10 holdon 34,33 q ': átlagtermést ért el és bevétele _ egy holdon 4 510,— Ft kész-; pénz, valamint 875,— Ft text!-!; lia volt. ; Rókus János mohácsi egyéni termelő egy holdon 45 q ken- derkórót termett, 4 655,— Ft készpénz és 1 125,— Ft textil- anyag bevétellel. Szurcsik Ferenc sárháti egyéni gazda 1 holdról 43,70 q kenderkórót adott át és kapott érte -.933,— Ft-dl, valami"* j 1100,— Ft textilutalványt* 1 Amikor Pesten az első látogatók nézegetik a Kereskedelmi Kamara Váczi utcai kiállítótermében a „Művész az iparban” című kiállítás vitrinjeit, addigra a pécsi olvasók is kézhez kapják beszámolómat erről a valóban régen várt, s jelentős bemutatóról. A sajtó munkatársai számára ugyanis már előbb fogadást rendezett az Iparművészeti Tanács. Ezen az ösz- szejövetelen Kaesz Gyula, a tanács főtitkára a következő bevezetőt mondotta: — A művész munkájának szükségessége az ipar minden területén mutatkozik: a tömegesen gyártott cikk is formát igényel, mégpedig új és szebb formát. Ezért az iparművészet túlnőtt eddigi fogalomkörén, mely csak az egyedi művészetet jelentette. Egy tárgy — akár háztartási cikk, akár gép, akár ruha, akár vasúti kocsi, — nem teljesértékű alkotás, ha nem szép. A formát mem lehet különválasztani a lényegtől, hiszen a szépség nem külső máz, hanem a belső tartalom dinamizmusa. — Az Iparművészeti Tanács egyik legfőbb célkitűzése, hogy elősegítse és létrehozza a teljes harmóniát az ember és az őt szolgáló tárgyak között. A kiállított tárgyak is ezt kívánják dokumentálni. — A textil- és a ruházati ipar, az üveg- és a porcelánipar ma már él sem képzelhető tervező művész nélkül Ezekben az iparágakban az új gyártmányok megalkotásánál a művésznek fon1os szerepe van. Ezt a kiállítás kifejezésre is juttatja. Ezen Hívül azonban be akarjuk in.. -‘ni azt is, hogy az ipar egyéb tzrületein sem mellékes a művész munkája, A művészi formák alapján gyártott műszaki cikkek: szerszámok, gépek könnyen kezelhetők, egyszerűen mun- kálhatók, higiénikusak és sima vonalaik a balesetelhárítást is elősegítik. A szép külső nem teszi drágábbá az egyes cikkeket, sőt van olyan is, amelynél az új forma leegyszerűsített; tehát olcsóbb a technológiája is. Ezután megtekintettük a Jciállítást. Az ipari formatervezők alkotásai négy csoportra oszthatók: A háztartási gépeknél figyelemreméltó az a törekvés, hogy a forma a használhatóságot segítse elő. Ilyenek az export ételhordó, amely a szokásostól eltérően négy- szögletes; a kávédaráló kialakításánál fogva könnyei i beszorítható a két térd közé s minden megerőltetés nélkül félkézzel is hajtható. Külön érdekesség a Bozzay Dezső tervei szerint teljesen műanyagból készült egyszerű vízcsap, amely sokkal olcsóbb, mint az eddigiek, A gépek és műszerek formáinak kialakításánál a funkcionális igények követelményei mellett döntő szempont a modern, síma vonalú forma, s már ilyen az újformájú légpárnás köszörűgép is. A formatervezés nemcsak kisméretű gépekre terjed ki. Ezt mutatja a négy- emelet magasságú cukoripari „J” diffuzőr kiállított terve. A porcelánipar bemutatott termékei azt a törekvést dokumentálják, hogy e régi iparág már-már klasszikussá merevedett formáit modern irányzattal frissítsék fel. A Kőbányai Porcelángyár, a Gránit Kőedénygyár és a Hollóházi Porcelán gyár tervezői mutatják be munkáikat. Meg kell még említenünk Gorka Géza Kossnth- díjas keramikus művész és a á. g. azonos hlímijú, dombot- zatú és talajminőségű terüle- ten (32 ezer k. h.), mint a fent említett baranyai &. <?.- ok húszmillió forinttal több termelési értéket hoztak ki. Mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy az ottani á g.- ok technika1 ellátottsága felülmúlja a miénket. Amíg a csehsz’ovák á. g.-nek 55 lánctalpas traktora van, nekünk fa 4 baranyai á. g -nek) mindössze 12. A csehszlovák a. g.-nek 129 aumiplattómk van. nekünk csak 12. Cséplő- gépük van 56, nekünk zsák 28. De folytathatnánk tovább a felsorolást, amelyek bizo- nyitélcai annak, hogy a csehszlovákok fejlettebb és több agrotechnikai felszereléssel vannak ellátva. Ez az oka — mondotta Somogyi elvtárs —, hogy a mi állami gazdaságaink viszonylag elmaradottak a csehszlovák á. g.- ok mögött. Érdekes beszámolójának as a része is, amely arról szól, hogy Csehszlovákiában a szántóterület 12—13V0-a cukorrépa. összehasonlítást tett még az állami gazdaságok állatállománya között is. Csehszlovákiában a mienkkel azonos földterületre 3787 tehén jut, a mi 1938 tehenünkkel szemben. A sertések számánál még nagyobb az eltolódás: 6000 sertés nálunk, a cseheknél 25 200! Amiben felettük állunk, a lóállomány száma. Ugylátszik azért — mondotta Somogyi elvtárs nagy derültség közepette —, mert mi lovas nemzet vagyunk. Nehéz összefoglalni pár sorban mindazokat a technikai újdonságokat, amelyekkel a csehszlovákok rendelkeznek, A beszámoló »ok olyan szempontot vetett fel, amelyet szakembereink a közeljövőben hasznosítani tudnak saját házuk táján is. (—ez) Mtéchtclctíihtei’ A filmszínházak vasárnap délelőtti matiné műsora arra hivatott hogy a gyerekeket szórakoztassa, érdeklődési körüknek megfelelő, azt szélesítő filmekkel nevelje őket. Akad olyan hét, amikor as újonnan bematatott filmek mind tizenhat éven felüliekhez szólnak s ilyenkor különösen várják a vasárnapot. Egy hónapra visszamenően megnéztük a matiné műsorait, amelyek összeállításánál kétségtelenül jószándék érződik a Moziüzemi Vállalat részéről. A műsor azonban szürke, unalmas, sok filmet már három éve játszanak unos-untalan. A Rejtelmes sziget, A tőr, Hajókkal a bástyák ellen, Gyöngyvirágtól lombhullásig, Timur és csapata stb. egyenként jó és szórakoztató filmek, tanulságosak is, de a műsor ennyire szűk körben való mozgása előbb-utőbb (s inkább előbb, mint utóbb) oda vezet, hogy a matiné műsorok nem töltik be hivatásukat. Megkértük Mészáros Bálint elvtársit, a Moziüzemi Vállalat propaganda csoportjának vePécsi Porcelángyár műveze-j tőjének, Kovács István elv-! társnak eozin kísérleteit, me-1 lyeknek az a célja, hogy aj világon egyedülálló pécsi eo-j zin tárgyakat korszerűsítse. A szövött ruhaanyagoknál] a nagyipar és a szövetkezetit ipar egyaránt jelentkezik az-t zal a céllal, hogy a korszerűi öltözködést egyrészt szövést J mintázattal, másrészt színvá-* lasztékkai változatosabbá te-1 gye. Külön ki kell emelnünki az Imre Júlia tervei szerinti készült, fémszállal átszőtt se-| lyemanyagokat. Nagyon szép} a sötétkék s ezüstszállal szőtt* nagyestélyi ruha, a vállat | szabadon hagyja, s egy rózsa-: szín földig érő nylonsál tar-} tozik még hozzá. Érdekes az-| tán Szántó Arankának egy} jersey modellje; teljesen sí-} . ----- . . ma, tes thezálló, egybeszabottt setéjét, mondja el, mi az oka szürke ruha, s egy fejrész} a matiné műsorok szfirkesécsatlakozik hozzá, amely csak az arcot hagyja szabadon. t A bútoripar számára tij: utat mutat és ösztönzést | nyújt a bemutatott szobabe-: rendezés, amely az újjáépí-t tett Gellért szálló vendégszo-} bálból való. Ezek az Iparmű-} ben mozgunk, mert nagyobb vészeti Tanács közreműködé-} készletünk nincs. Sőt, élőiével készültek Domokos Gé-i fordul olyan eset, amikor gének? — Egy-egy vasárnapon négy matiné műsorunk van a városban, tehát négy film szükséges. Két hónap alatt 33 gyermekeknek való fi'met kell bemutatnunk. Szűk körző tervei szerint Pécsi László bútorszöveteivel. Figyelemre méltó egy csővázas karosszék is, amelyet finom és ízléses huzata és a szék modern formája mellett feltü-l nővé tesz az átlátszó mű-} anyagból készült hátsó tá-} - maszkodó rész. Reméljük, e bemutatott cikkeket az ipar ezentúl rendszeresen fogja gyártani, S kereskedelmi szerveink sem ragaszkodnak a „régi, jól bevált’’ és tegyük hozzá: kicsit unalmas formákhoz. Ezt kívánja külkereskedelmünk, de ezt kívánják a belföldi fogyasztók is. | ÓNODY GYÖRGY például a Gábor diák-ot, vagy a Hlntónjáró szerelem című filmeket is be kell iktatnunk a műsorba, ,A jövő év első negyedévének tervében sem szerepel egyetlen gyermekeknek való film sem, nem Is szólva a mesefilmekrőL A Filmfő- igazgatóság segíthetne e probléma mego'disában. ha a filmek vásárlásakor többet gondo'na a gyermekikre, és a filmgyártás, ha több gyer- mekfilmet készítene. Ügy véljük, sok-sok gyermek kívánsága teljesítése érdekében emelünk szót, amikor e kérdés megoldáeá* sürgetjük.
