Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-21 / 274. szám
195? NOVEMBER 81 N A P t O 3 Bemutatjuk az új megyei tanácstagjelölteket Dévai István • baranyai Császta községben 'Eütetetit 1922-beni Bányász családból származik, édesapja, testvérei és ő maga is bányász. Szorgalmas, jó munkája révén. Dévai Istvánt Szászváron és a környékbeli községekben jól ismerik, a lakosság bizalommal van iránta. Ö a 6-os számú választási körzet tanács tagjel öl tje. E körzethez tarozik: Szászvár, Vékény, Köblény, Tófű és Hegyhát« fnaróc. született. 1945-ig bányász volt és ettől az időtől kezdve részt vesz a munkásmozgalomban. Jó munkája elismeréséül 1949- ben a Magyar Népköztársaság Érdemérem, 1955-ben pedig a Magyar Népköztársaság Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetésben részesült. 1954 októbere óta a Hazafias Népfront megyei titkára. Ő a 34- es választási körzet jelöltje. E körzethez tartozik: Véménd és Palotabozsok, Horváth Lajos Véaji László Munkás családból származik? 1916-haxi Szentlőcincen született, jelenleg nagypeterdi. köríti igazgató-tanító. 1950-ben az első tanácstag-választáskor Nagypeterden tanácstaggá választották. 1956 októberében az el leni orrad a 1 om idején a aiunkásosztály hatalmának védelme mellett foglalt állást, különösen az értelmiség kö-J rében. ö a 17-es számú vá- ■ Jasztóköraet jelöltje. E körzethez tartozik: Nagypeterd, Ró- &aía, Szentdénes, Bánfa, Katádig Nagyváty, Botykape- Becefa, Nyugotszent er-Jé 1926-han Pécsbányatelepen született; Munkáscsaládból származik, anyja jelenleg Ss gyári munkás. Horváth Lajos az érettségi után a Pécsi Bőrgyárban ipari tanulónak szerződött, egy év után segédvizsgát tett; 1951-ig mint tímár- segéd, majd mint tisztviselő dolgozott a bőrgyárban. 1951- ben a megyei tanácshoz kerü it mint tervelőadó. 1954-ben kinevezték a tervosztály vezetőjének. 1955-ben az Országos^ Tervhivatal kiváló dolgozója lett, az 1956-os évi árvízvédekezés után a Munka Érdem- * érem kitüntetésben részesült. Az Árvízkár Helyreállítási Bizottság elnökhelyettese, majd később elnöke lett. Ö a 37-es választási körzet jelöltje. E körzethez tartozik: Himeshdza, Kisnvárád, Liptód, Szűr és Erdősmárok. Az új megyei tanácstagjelölteket a Hazafias Népfront je- l öl t jeiként a december 1-én megtartandó megyei tanácstagi pótválasztáson választják meg. Sokasodnak a me Me®jegyzés « Holéezy-együttes sserenlßsehßs V A meszesiek szerint wen. Míg nyáron a vízhiány volt egyik legfőbb gondjuk, ez most párosul a tüzelőanyagbeszerzés nehézségeivel. Annakidején Györkő Antal 0 elvtárs utasítására a Viz- és 4 Csatornaművek • vezetői gon- f da&kodtak arról, hogy a *«romszéki Vilmosné. <— Egészségügyi szempontból nagyon káros, hogy egy nagy lakótelepnek nem tudunk annyi vizet adni, amennyire szüksége lenne. Igaz az is, hogy ellenőrzések során több helyen találkoztunk már vízpazarlással, de a meszest lakók nagy többségére vem ez jellemző. Namegoldanák I d’J.ébeU Martos József Bezedeken született 1916-ban. Kalocsán tanítói oklevelet \ aaerzett, majd 1941-től kezdve Butxabökény, Nagynyárád, — Bellye és Nyomja községekben tanított. Később pedig a Sellyéi járási tanács vb. oktatási csoportjának volt a veze- üíje. 1952 december 1-től Eger- a§ községben tanít, jelenleg ®6crági körzeti igazgató. Az NDp egerági alapszervezeté- s hek párttitkára volt; Jó ne- (, y?lői munkát végez és Egerági község érdekében szívesen se- sd-.a társadalmi munkában. 0 * -®-os választási körzet je- jöltje. E körzethez tartozik: Ko: ozáirnisleny, Pócsudvard, Ksérág, Kisherend. Sstersár János Bányász családból szármáik. 1919-ben Királd községben Mint a könnyűzene kedvelője reszt vettem a Iloléczy- cgyültcs november 18-i előadásán. Az előadás néjn tetszett! Különösen nem tetszett az előadásnak az a része, amely a hajófedélzeten történt, s azt akarta bemutatni, miként történik az ismerkedés 50 évvel ezelőtt és ma. A táncjelenet (ha ugyan annak lehet nevezni) minden volt. csak tánc nem! Az előadáson megjelent fiatalok közül számosnak nagyon tetszett ez a jelenet, de aki komolyabban gondolkodott rajta, az meg- botránkoizott. Már csak azért is bátorkodom ezt megemlíteni, mert ha a nyilvános helyeken így táncolnak, akkor rendre utasítják az így uqxa-bugrá Jókat. Van még egy szerény megjegyzésem: ha ilyet rendeznek, akkor azt a hatóságnak tudnia kell, mit adnak elő. Ellenőrizni kell a műsorokat . «* SE 5TÄÄ.“ “ »ífM* Mól* Su^SwSS. 4 — bar közben megszűnt a sza- 1 s a nem megfelelőt nem sza- f razság — majdnem változatta- Csak ez a két aonáiuk |) mi7 «-* n kolrt~»r>4 h/vmi os* /miO- ** * bad engedélyezni. f jml aza helyzet, hogyka eme- ^ m-r memsieknaet Az eloadas végén sajat fu-Ú teles hazakban lakó csaladom Sz^ sincs rgja. Bár a zéngőaljaí földművestás vezetése mellett kenyérkeresők is. Rendes mozi kellene márt, Erről a meszest nők így vélekednek: — Nem hisszük, hogy ilyen nagy építkezés mellett ne lehetne egy nagyobb termet biztosítani filmvetítés céljára. A gyárvárosi mozi nem a miénk. A meszest, régi szakszervezeti helyiségből már rég kinőttünk! Találjanak módot arra, hogy az üt lakó több ezer ember olcsó és jó szórakozáshoz juthasson! lemmel hallottam, hogy kétf kevés vizet kapnak. Sőt az is lány már azt beszélte: leggyakori, hogy egész napon át közelebb ők is így fognak1! viz nélkül vannak és még éjtáncolni. Ezek után lenne f szaka sem■ tudnak „fogni“ egy kérésem az est rendezőihez: a jövőben az efféle rendezvényeket ne engedjék meg, mert az ilyenek káros hatással vannak az ifjúság erkölcsére. BISCHOF JANOS * 'annyit, amennyi a csatári szű- ' kos napi szükséglete lenne. A tüzelő beszerzése ólomszövetkezet hosszas tétovázás után megkezdte a zöldségfélék árusítását és most a M'ÉK boltokra sem lehet különösebb panasz — piac kellene a meszest asszonyoknak, ahol a pstsúlyként nehezedik mindazok- resselyem zöldjétől kezdve A szerkesztőség megjeg,y-( zése! A szerkesztőségbe egymás1 után érkeznek a panaszok ar-' Tói, hogy a Holéczy-est műsora rossz volt. A szerkesztő-1 ség a panaszok alapján isme-1 telten kéri különösen a hét-' fői úgynevezett „szórakoztató estek” rendezőit, hogyl mielőtt egy-cgy műsort engedélyeznek, nézzék meg: al-J kai mas-e a műsor a közön-( ra, akiknek nem a bánya biztosít kenyeret, tüzelőt. TÜZEP telep hiányában az iszapszenet Újhegyről, a fát pedig — ha van — Pécsről hozzák, természetesen busás fuvardíj fizetése mellett. Az nem lehet a TÜZÉP-telep létesítéséről szólva ellenérv, hogy Meszesen csak néhány bérház lakói lennének tüzelővásárlásra utalva. A leörnyék lakossága már anyagira felduzzadt nem bányászokkal is, hogy megérdemelnék, akárcsak a városiak, hogy tüzelőjüket mérsékelt fuvardíj fizetése mellett ők is megszerezhessék. megkaphatnák mindazt, amit. a boltban nem árusítanak. Szerintem elsősorban a víz-problémát kellene megoiEgy gépkölcsönző is nagyon elkelne már. A meszesi asszonyok óránként öt forint köles öndíjat •fizetnek mosógépért, napi tizenkettőt porszívóért, és padlókefélőért — magánosnak. Mennyivel jobb lenne, ha nemcsak egy-két kölcsön- gép állana a meszesi asszonyok rendelkezésére, s ha a\ kölcsöndíj (ezzel a gépek néhány hónap alatt kifizetik ma gukat!) állami vállalat kasszájába. folyna?! Égető kérdés az is: mikor lesz a telepen Patyolat-fiók, ahol a ruhákat1 szépen és olcsón kimosathatnák? Erre elsősorban azok tartanak igényt, akik a háztarA fanács vezetői annakidején solMt foglalkozták a meszesiek gondjaival. A vendéglátóipar vezetői is tárgyalásokat kezdtek új üzemek létesítéséről Meszesen. A TÜZÉ9- telepnbk alkalmas hely felkutatására is történtek lépések. Mindez azonban kevés, s alig több puszta Ígéretnél. Arra lenne szükség, hogy az első kerületi tanács végrehajtó bizottsága — a meszesi asszonyok bevonásával — ülésen tárgyaljon erről és hathatós intézkedésekkel segítsen orvosolni a meszesiek immár égéxö gondját. I ség szórakoztatására. ^ dani Meszesen — mondja Hó Diákszálló a diák-idegenforgalom részére kötelező legyen nyelvünk itatása. , A továbbiakban a felelősség fürdését vetette fel. Megálla- Püotta, hogy az iskolaügy te- mutatkozó súlyos állapo- .pkért felelős a művelőd és- minisztérium (a sok ér- jtfűotlen áthelyezés, az isko- a* elégtelen felügyelete és Képzettebb pedagógusokra van szükség A beszéd befejező részében Sztevánovity elvtárs a soron lévő feladatokat ismertette. Kifejtette, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a pedagógusok képzésére, önképzésüket------ ----„— pedig szakkönyvek beszerzésé" rendkívüli csekély anyagi és vél és különféle előadások támogatás miatt), fe- szervezésével kell elősegíteni. , cs a Délszláv Szövetség Lehetővé kell tenni a pedagó- '®mely 1948 óta rendkívül ke- gusofc részvételét különféle ®Sel törődött az iskolaügy- szak-kurzusokon vagy hasonló ®y®l és 1952 után teljesen ki- tanfolyamokon. A gyenge pe- ^űgedite a kezéből), de felelő- dagógusokat egytanerős isko- j k a tanítók is, mert a tan- lakból nagyobb iskolákba kell "%am, vagy az iskola elvég- áthelyezni. Ki kell egészíteni után többségükben abba- az iskolai könyvtárakat. Tervhagyták önképzésüket. Erről szerű beiskolázással biztosítani h kérdésről Sztevánovity elv- , kell a különböző szaktudomá- Mrs a következőkéit mondot- nyokhoz értő pedagógusokat. összes dolgozói közti szerete- tet és testvériséget hirdetjük Nemzeti kultúránk emelésének. iskolahálózatunk bővítésének és tanulólétszámunk növelésének hálás munkájában vezessenek bennünket a mar- xizmus-leninizmus elvei, pártunk politikája. Előre, munkára dolgozó népünk és hazánk minden dolgozójának javáért és boldogságáért! — fejezte be szavait. padjaiból, aldk minden téren felveszik a versenyt a magyar kollégáikkal. A többieknek pedig — akik már ott vannak az iskolákban — segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy ismereteiket kibővülhessék. Kötelező délszláv nyelvoktatás A vita ta; — A gyenge pedagógus volt . oka. gyakran a tanülólét- £ám csökkenésének. A szü- ,°k ugyanis, ha választani ok fellett, a mi iskolánkban lc- gyenge pedagógus és a jhagyar iskolákban lévő szak- *cpzett, jól felkészült tanító K°zött, gyakran és érthetően ez ilye' ,Utóbbit választották. Sok A legjobb nevelőket egyévi jugoszláv tanulmányútra lenne ajánlatos elküldeni. Meg kell szüntetni az állandó ide-oda helyezgetéseket is. A délszláv tanítókat magyar községekből délszláv iskolákhoz kell áthelyezni, mert ott tudják igazán értékesíteni tudásukat. Szükséges lenne országos hatáskörű inspektorok kinevezése is. Nagyobb anyagi segítséget várnak a délszláv iskolák számára, mert ezek meglehetősen rosszul vannak felszerelve. A szláv nyelv fakultatív oktatása helyett kötelezővé kell tenni a nyelvet a délszláv lakta községekben. Nagyobb figyelmet kell fordítani az óvodákra is. A nagy tapssal fogadott beszéd után a hozzászólások következtek. Először Szarka József elvtárs, az MSZMP Központi Vezetősége nevében üdvözölte az egybegyűlteket, majd Kovács Péter elvtárs, a Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője tett ígéretet arra, hogy a problémákat igyekszenek megoldani. lehetőséget, kell nyújtani a pedagógusoknak ismereteik bővítésére A pedagógusok főként három nagy gondolatkörrel kapcsolatosan mondották el személyes tapasztalataikat, problémáikat, véleményüket. Sok szó esett a fiatal nevelők képzettségi fokáról. Pavlov Dusán, a pécsi Pedagógiai Főiskola szláv-tanszékének tanársegédje elmondotta, hogy az ala1 eset fordult első az or- _ Ragban. Tehát elérkezett a /®§ső ideje annak, hogy a ■a^nnyiKégről áttérjenek a mi- cosögre, hogy a sok és gyenge P^dngógus helyett inkább ke- ftsebb, de nagyobb tudású V^agögust képezzenek kiEzután Sztevánovity elvtárs ^rfe^ttoétíUfók*küia^ Göttinger meg Kovacsics Má- . ----------„-----------, ------»ónja hogTkiUölböző kurzu- foglalkozott a szövetség szere- sen a magyar tanítókkal való fvás Mohácsról és még sokan az előadói beszédben is felső- J rom év óta folynak fokon tökéU^e tudását, majd ezt mondotta: összehasonlításrXzembetflnő. Wv te£?vek kőtelezővé Ü°9V nagyobb szakmai kép- — Elvtársak és elvtár&nők. Ezzel szemben Ijjas Antalné, a Szinte mindenki szóbahozta a délszláv nyelv ügyét. Volt, alá a nyelvjárások okozta tankönyv-nehézségekről beszélt, mások az anyanyelvű szak- és szépirodalom hiányáról, de a legtöbben mégis arról a na- gyon-nagyan keserves élményükről számoltak be, hogy a délszláv szülők nem akarják délszláv iskolába adni a gyerekeiket. Az ercsi tanító például elmondotta, hogy falujában a nagyszülők csak délszláv nyelven beszélnek, a gyerekek pedig csak magyarul. Fájdalmas tragédia hát. hogy a nagyszülő nem tud szólni az unokájához, s az unoka sem a nagyszülőjéhez. De nemcsak a szülők gátolják a délszláv nyelvű oktatást. Miátovics Mihály, a fiatal drá- vakeresatúri pedagógus arról számolt be, hogy még a falusi párttitkár is leintette. „Itt magyarok élnek, miért akarsz szerb iskolát szervezni?“ — mondta neki, bár a falu lakói szinte teljesen délszláv anyanyelvűek. Ezért kérte ő is, és a kis fiatat, zalaszábadi Jelene Hírt adtunk arról, hogy a II. 7területi tanács oktatási- és József né azt mondotta, hogy (I népművelési állandó bizottsá- szívesen végezne kultúrmun-(lga a varosi Művelődési Ház- kát, de nem jut rá ideje. Egy é (;>an müvészettörténetd előadás- Bacs megyei ovono pedig arra < >zatot kezdett a diákság panaszkodott, hogy csak az t v,-,szére . öregek hajlandók táncolni, nő-# ... ... , ‘ tázni, a délszláv kultúrát ápol- f, A bizottság, - amely egyeb- ni, a fiatalokat ez nem érdek- ta legaktívabb a varosban li. Mindenesetre az az egy-<la hasonló bizottságok között, séges állásfoglalás alakult kH^TT a novem, ülésén végül is, hogy a pedagógusok i1 n iabb problémával foglalko- hivatása a nemzeti kultúra f ?ott- Köztudomású, hogy vá- megörzése. Beszéltek aztán a (fosunkba igen sok, az ország délszláv értelmiség speciális f különböző részeiből érkeznek kulturális igényeiről is. Szóba - i| '1 iákok, gyakran népes csopor- került egy országos jellegű1, ‘°k- _ Elszállásolásuk azonban kultúrcsoport megalakításának • nehézséget okoz. Méginkább gondolata, Budapesten egy dél-f A3ve™ lehetne Pécs diák- szláv klub szervezése, egy pe-1 iűegeniorgalmat, ha egy épü- dagógiai szakfolyóirat indítása.' etet biztosítanának a vendé- jugoszláv könyvek beszerzése *. -eh elhelyezésére. Az ülésen E kérésekre n válaszadók az- ! St>proin P^dáíát említették, zal feléltelc hogy az idő sok i a!lol,az elszáHásolás pi-oblémá- m;r.a„ni ,.nJanak megoldása nem kis nyilag sok egyéb fontos prob- J i hoz a város »Konyhájáléma vár megoldásra; é . ,, , . , A bizottság tagjai javasolA válaszokat a Művelődés- |tak) hogy a belvárosi leány- iigyi Minisztérium nemzetiségi Vskola más, iskola céljára alosztályának képviselője, Og- ca!mas épületbe való áthelve- nyenovics elvtars es Szteva- , -,^ lehetővé tenné egy olyan novüy elvtars adta. Hangsu- , diakszáiló berendezését ahol a lyozták hojpr minden kérdésre [vendégeket elhelyezhetnék. A es minden kertre nem tudnak , javaslatot a tanács ve2etőj elé azonnal kielégítő választ adni. ‘in-jesztik de nem feledkeznek meg ró-i luk. így Ognyenovics eívtárs ( Ígéretet tett arra, hogy a sző- a vétség mindent megtesz azér1- ar • i 'll' I •• •, ■ funstel® lesz a siklósi délszláv .pedagógusok erkölcsi <1 és anyagi rehabilitálása. Ez-11 után a jelenlévők határozat-11 javaslatot fogadtak el, amelvf A siklósi várban, ahol házettségre tegyen szert mi csak a magyar dolgozókkal Ezután a tankönyvellátás közösen valósíthatjuk meg fel- hehézségeiről beszélt. Megálla- adatainkat — ez a má munWtotta, hogy kevés a könyv, nincsenek szakképzett tan- 9°nVvirók, és megnehezítik a helyzetet a politikai irányvo- változásaival kapcsol a to* "'hkönyv-c&erck is, kánk, a mi terveink axiómája. Mi küzdünk nemzeti iskoláinkért, anyanyelvűnkért, de mi ezekben az iskolákban a magyar és délszláv dolgozó nép közti szoretetet, a világ budapesti szerb-horvát tanítóképző igazgatója kifejtette, hogy a tankönyvek javulásának s a pedagógusok lelkesebb munkájának eredményeként minden biztosíték megvan arra, hogy már ennek az iskolaévnek a végén olyan tanítókat bocséssanak ki a képző mások, hogy tegyék kötelezővé * rolt feladatokat délszláv anyanyelvű gyermekek számára anyanyelvűk tanulását; tartalmazta A knltűrmunka Megválasztottak egy 15 tagból álló pedagógus bizottságot i - ----------me lynek tagjai a szövetséggé1 J, turistaszállást létesítenek. Foglalkozzanak-e kultúrmun- kával a pedagógusok? — ezt a kérdést vitatták meg soka-. A íelsoszentmértoni Markovits Önody György a muom- ’ék megóvási és restaurálási munkák, a jövő év tavaszán A együttműködve minden erő- tervek szerint a turistaszállás feszít^ megtesznek kitűzőt* a vár keley szárnyában aze]. feladatok végrehaitásara, ve-.| . , ... gül. a konferencia üdvözlő táv-|iso a második emeleten iratot küldött az MSZMP (i lesz. Itt egyelőre harminckét Központi Bizottságának. turista részére biztosítanak í majd szállást. v
