Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-20 / 273. szám
2 N A P10 1957 NOVEMBER » /V. Sz, Hruscsov elvtárs nyilatkozata (Folytatás az 1, oldalról) lyiségeinek időnkénti találkozóira gondolok. Össze kell hangolnunk országaink gazdasági fejlődését, gondoskodnunk kell a hovatovább egyre erősbödő és fejlődő gazdasági ágak együttműködéséről. Természetesen össze keli hangolnunk politikai munkánkat is. Shaphiro: Mit ért ön ez alatt: az összes szocialista országok megbizottainak találkozóit együtt, vagy pedig kétoldali találkozókat? Hruscsov: Véleményünk szerint mind a kettő szükséges, kívánatosak a baráti országok összes kommunista- és munkáspártjai megbizottainak találkozói és szükség van kétoldali találkozókra is. Hiszen az északatlanti tömb résztvevői is összegyűlnek. A burzsázia azt hiszi, hogy csak neki van joga egyesülni, neki van joga szervezeteket létrehozni. De lukatroumkásosz- tály hozza létre szervezeteit, ha a kommunista és a munkáspártok elküldik képviselőiket valamilyen tanácskozásra, akkor, látja, arra már azt mondják, hogy összeesküvők gyülekeznek. Nem uraim, a hatalmas kommunista mozgatom képviselői gyülekeznek. Shaphiro: Szervezett harcot ért ez alatt a kommunista erők egyesítéséért? Hruscsov: Kétségtelen, hogy mi erőink egyesítése meütett vagyunk. A világ munkásosztálya csakis erejének egyesítésével és összehangolásával érheti el hamarosan felszabadulását. Cs ezt a munkások megértették. Shaphiro: Ebben az esetben lehetséges-e a békés együttélés nemzetközi méretekben folytatott ideológiai harc. mellett7 Hruscsov: ön azt kérdezi lehetséges-e? Igen lehetséges. Véleményem szerint ez nem is Ibiiét kérdéses, hiszen maga az élet adja meg a választ rá. ‘•A munkásosztály marxista- leninista ideológiája és a bnr- zsoá ideológia nem egy éve áll fenn, már régen folyik a harc közöttük, mégpedig nem Is egy külön vett állam kereteiben. Ennek ellenére léteznek szocialista és tőkés országok. Shaphiro: A tőkés országok együtt harcoltak a Szovjetunióval Hitler ellen. Hruscsov: Valóban együtt harcoltak, amennyiben az érdekeik azonosak voltak. Vannak osztály-, vagyis burasoá érdekek és vannak a munkás- osztálynak érdekei, vannak nemzeti érdekek és vannak ellentmondások az imperialista államok között. A második világháború alatt úgy alakult a helyzet, hogy a tőkés országok kénytelenek voltak egyesülni a Szovjetunióval a közös ellenség, az agresszív hitleri Németország elien. Ezután az újságíró kérdésére Hruscsov rámutatott a tőkés országok közötti ellentmondások példáira. Az ön véleménye szerint vannak-e jelei háború előtti helyzetnekT — kérdezte Shaphiro. Hruscsov: Ügy gondolom, hogy most nem állunk háborús helyzet előtt. Shaphiro: A tőkés országok közötti viszonyban vagy általánosságban érti ezt? Hruscsov: Nemcsak tőkés országok között, hanem egész- benveve a tőkés és szocialista országok közötti viszonyt értem ez alatt. Az imperialistái« mesterségesen szítják a háborús hangulatot, főképpen Dulles úr törekszik erre. Ez azonban nem teljesen sikerül neki. mert az erőviszonyok most olyanok, hogy maga Dulles úr is fél átlépni ezt a háborús küszöböt. Shaphiro: Vgy gondolja, hogy a béke kilátásai jelenleg jók? Hruscsov: Igen, ügy vélem. Ha elemezzük a második világháború előtti helyzetet, akkor meglát haljuk, hogy a hitleri Németország akkor mindent előkészített a háborúra s Németország, Olaszország és Japán úgynevezett komintem- ellenes egyezményt kötött. Ma már nincs az a Németország, hanem helyette két különböző rendszerű német állam létezik. Ma már nem az Franciaország sem, ott erős munkásmozgalom van. Olaszország szintén nem az, ott is jelentékeny erők fejlődtek ki, amelyek a békeharc álláspontján vannak. Általában igen lényegesen változott a helyzet Európában és Ázsiában. Míg korábban egy szocialista állam, a Szovjetunió létezett, addig mo6t szocialista világrendszer áll fenn. Ezenkívül a Szovjetunió is egészen más lett, mint 1941-ben volt. Gazdasága, kultúrája és technikája, valamint tudománya nagyobb magasságra emelkedett és számunkra kellemes megjegyezni, hogy az az Amerika, amely azt mondotta, hogy a tudomány és a technika fejlődésének amerikai színvonala elérhetetlen a Szovjetunió számára, most készül túlszárnyalni a Szovjetuniót a tudomány fejlődésében két év alatt és egyes amerikai személyiségek feltételezik, hogy ehhez tíz évre van szükség. Nos vitatkozni nem fogunk — érjenek el minket két év alatt, vagy tíz év alatt — ml nem sértődünk meg. Ezután Hruscsov utalt arra: milyen folyamatok mennek végbe az ázsiai és afrikai országokban, valamennyi országban, ahol harcolnak a függetlenségért és a szabadságért. Itt minden forrongásban van, a népek felszabadulnak a gyarmatosítók uralma alól, emberi és szabad életet akarnak élni. Mit ért el Anglia egyiptomi kalandjával? Semmit! Most az Egyesült Államok imperialistái szeretnék elfoglalni a Közel- és Közép-Keleten az angol és francia imperialisták helyét, de ez nem sikerül nekik. Vagy vegyék Indiát, Burmát és Indonéziát. Hangjuk a békeharcban egyre erősebben hallható. De tulajdonképpen ki harcolhat most, ha számbavesszük a kialakult erőket a kapitalista és szocialista — póluson? A legdöntőbb erőt a nyugatnémetek képezik. De maguk a nyugatnémetországi németek sem akarnak harcolni, nekik elegük volt és még most is viszolyog- nak a második világháborútól. A kapott leckét nem felejtették el, nem akarnak harcolni sem a fiatalok, sem az öregek, hacsak nem számítjuk a militarista köröket, amelyek az Egyesült Államok politikájával sodortatják magukat. A német militaristák tudják, ha most háborút robbantanak ki, akkor néhány óra elegendő lenne ahhoz, hogy elnémítsák a Nyugat-Németországban lévő katonai jelentőségű támaszpontokat. Ezek reális körülmények. Ezért úgy gondoljuk, hogy végeredményben még a legháború- sabb hangulatú emberekre is hatni lehet. Akárhogy törekednének a harcra, kenyszerzub- bonyt rájuk is lehet húzni. Pártunk XX. kongresszusa rámutatott, hogy most olyan helyzet állt elő, amilyenben a szocialista és a semleges országok erői, sőt az Egyesült Államok és más nyugati országok haladó erői elháríthatják a háborút, ha mi helyes politikát folytatunk. Véleményünk szerint az egyiptomi agresszió visszaverése és az amerikaiak visszatartása a Szíria ellen) háború megindításától, a XX. kongresszuson hozott határozatok helyességének beigazolódása. Ez nem jelenti azt, hogy háború nem törhet ki, én-már mondottam, az őrültekért nem vállalhatunk felelősséget. A reális erőviszonyok azonban olyanok, hogy a militaristáknak s a monopolistáknak a háború kirobbantása előtt meg kell gondolnlok, még hozzá jól meg kell gondolnlok a dolgot. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy háború kitörése esetén, a háborút pedig csakis imperialista országok indíthatják meg, egyetlen szocialista állam sem érdekelt a háborúban, a kapitalizmus szclzúzódik és ez lesz az emberiségnek a tőkés világ által ráerőszakolt utolsó szenvedése, mert a kapitalizmus egyszer s mindenkorra el lesz temetve. Shaphiro: Gondolja, hogy atom- és hidrogénhábon't esetén megmarad a világ egy része? Hruscsov: Természetesen. Súlyos veszteségek lesznek, az emberiség igen sokat fog szenvedni, de az ember nem tűnik el a föld színéről, a társadalom élni és fejlődni fog. Shaphiro: Mi ezt nem tudjuk, hiszen ilyen háború még nem volt. Hruscsov: Nem volt és jó lenne, ha nem is lenne. Shaphiro: Nemrégen beszélt a tőkés és szocialista országok megbizottainak tanácskozásáról. Gondolja hogy ez reális dolog? Hruscsov: Gondolom, hogy a közeljövőben aligha kerül sor ilyen találkozóra. De feltehető a kérdés, hogy miért beszéltem erről beszámolómban, most pedig kijelentem, hogy a találkozóra a közeljövőben esetleg nem kerül sor. A mi véleményünk szerint más kiút nincs. A tanácskozást meg kel! tartani. Minél többet fognak ma- kacskodni az egyezkedés helyett az ilyen találkozón (mi pedig nem a teaivás és a dis- kurálás találkozóit értjük ez alatt), annál rosszabb ez a béke ügye szempontjából. A találkozó értelme elérni azt. hogy a reális körülmények számításba vételével a felek megfelelő megegyezésre jussanak. ezt pedig csak egy feltétel mellett lehet elérni, nevezetesen akkor, ha elismerjük a kialakult erőviszonyokat, vagyis elismerjük a tőkés cs a szocialista országok létezését és nem avatkozunk bele egymás bclügyeibe. Shaphiro: És nem lehet ezeket a kérdéseket diplomáciai úton vagy az ENSZ- ben megtárgyalni? Hruscsov: Valamit csinálunk persze az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az ENSZ természetesen csinál egyet-mást, ami hasznos, ezért is vagyunk tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének, de ennek a szervezetnek a munkájában fennakadások vannak. Ezt nem szabad elfelejteni Az Egyesült Államok most rákényszerí tette az ENSZ-re leszerelési javaslatait és azt akarja, hogy az albizottság a nyugati javaslatok értelmében foglalkozzék a leszerelés problémájával, azaz rá akarják kényszeríteni a Szovjetunióra az Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom számára előnyös feltételeket. De ez naívság. Tessék. lehetővé tesszük az Egyesült Államok számára, hogy távollétünkben tárgyaljon az albizottságban. Ezt mondtuk és ez szilárd álláspontunk. Shaphiro: Önök javasolták, hogy a bizottságnak tagja legyen az összes ENSZ tagállam. Hát meg lehet állapodni a leszerelés kérdéséről mind a 82 országgal? Hruscsov: Minden államnak, a nagyoknak és a kicsiknek egyaránt érdeke a béke biztosítása. Shaphiro: De a kis országoknak nincsenek fegyvereik. . Hruscsov: A kis országok népének is van szava. Ha a nagy államok között háború kezdődik, ez nem kerüli ki őket. Shaphiro: Nincs reális erejük a kérdések megoldásához. Hruscsov: Erkölcsi nyomást gyakorolhatnak. Shaphiro: De meg lehet oldani ténylegesen a leszerelést a kis országok segítségével, a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok, Anglia és a többi nagyhatalom atapvetfí megegyezése nótkmr Hruscsov: Természetesen nem leheti ezt tudjuk. De az összes ENSZ tagállamból álló bizottság megalakításáról szóló javaslatunk nem zárja ki a tárgyalások egyéb formáit és módozatait — a kétoldalú, háromoldalú tárgyalásokat, stb. Miért vonultunk ki az albizottságból? Ott a Szovjetunió egyedül volt, a többi négy állam tagja a NATO-nak. Három évig üléseztünk az albizottságban és mindent kipróbáltunk. A Szovjetunió elfogadta az Egyesült Államok., Anglia és Franciaország sok javaslatát, de amint a Szovjetunió ezt bejelentette, az amerikaiak, az angolok és a franciák azonnal visszavonták saját javaslataikat. Mi mindent megtettünk a megegyezés kedvéért. Arról van szó, hogy az Egyesült Államok egyszerűen nem akarja a leszerelést és ha nem akarja, akkor miért vezessük félre a közvéleményt és miért tegyünk úgy, mintha hasznos tárgyalásokat folytatnánk. Megértettük, hogy a nyugati hatalmak kulisszák mögötti tárgyalásokkal akarják leplezni fegyverkezési hajszájukat, húzni akarják az időt, hogy tovább gyarapítsák fegyvertárukat és a hidegháború állapotában tartsák az egész világot. Ügy gondoljuk, hogy jobb, ha a Szovjetunió nem vesz részt az albizottság munkájában, akkor a világ közvéleménye legalább látni fogja, hogy mit ér az albizottság munkája és nagyobb nyomást fog gyakorolni a kapitalista országok kormányára. A kormányok kénytelenek törődni a népek akaratával, kénytelenek lesznek keresni a megegyezést. Ami a Szovjetuniót illeti, az mindig kész értelmes megegyezésekre a leszerelés kérdéseiben. Shaphiro: Az Ön véleménye szerint a közeljövőben nincs kilátás a leszerelésre? Hruscsov: Nem tudom, mi az, hogy a közeljövőben? Ez elég határozatlan fogalom. — Bármikor készek vagyunk aláírni az erre vonatkozó egyezményeket, ha a másik fél ugyanezt kívánja. Shaphiro: De hisz a nézetek egyáltalán nem kerültek közelebb egymáshoz. Hruscsov: Elég részletesen kifejtettük nézetünket és az közismert. Most a nyugati hatalmakon a sor. Shaphiro: Mit gondol az Egyesült Államokkal való kétoldalú tárgyalások lehetőségéiről? Hruscsov: Már nyilatkoztunk erről a kérdésről, de a felfogásunkat eltorzítják, mert az Egyesült Államokban egyes személyiségeik felnek, hogy a két ország közötti viszony javulása a nemzetközi feszültség enyhülését eredményezi. Nem gondoljuk, hogy ha létrejönne a Szovjetunió és az Egyesült Államok kétoldalú megegyezése, akkor ez kárára volna más országoknak. Nem, nem országaink más országokkal való kapcsolatainak kárára akarjuk megjavítani az Egyesült Állmokhoz fűződő viszonyunkat. A leszerelés csak akkor képzelhető el, ha nemcsak két állam, — legyen az bár a legerősebb, mint a Szovjetunió és az Egyesült Államok, — hanem minden állam helyesli a leszerelés eszméjét. Ha a ml országaink megteremtenék a leszerelés alapját, amit a szó szoros értelmében az' egész emberiség vár, akkor ez döntő lépés volna. De az Egyesült Államoknak a monopóliumok érdekeit kifejező uralkodó körei még nem akarják ezt megtenni, mert a monopolisták érdekeltek a fegyverkezési hajszában. Az amerikai nép azonban nem akar háborút, fél tőle. És véleményem szerint nem alaptalanul, mert a háború a jelenlegi viszonyok közölt szörnyű háború lenne. Az Egyesült Államok pedig a polgárháborút és a kis mexikói háborút nem számítva, fennállásának egész ideje alatt még nem ismer' meg, mi az a háború. Ha ne akadályozzuk meg a háború úgy az amerikaiak megütnie rik a legborzalmasabb háborút, amilyet az emberiség még nem látott, amelyik nemcsak Európában és Ázsiában fog tombolni, hanem ugyanolyan erővel az Egyesült Államok területén is. Az Egyesült Államok egyes vezetői fenyegetik a Szovjetuniót, kijelentik, hogy országunkat katonai támaszpontokkal zárták körül. Ez igaz, körülzárták. De tekintetbe kell venni, hogy a korszerű haditudomány lehetővé teszi, hogy tengeralattjáróról és ballisztikus rakétákkal tüzeljünk az Egyesült Államok minden létfontosságú központjára, elzárjuk az Amerikai Egyesült Államok kikötőit. Úgy. hogy az Egyesült Államok a hadi- technika jelenlegi fejlettsége mellett épp olyan sebezhető, mint minden más ország. Ezenkívül számolni kell azzal, hogy az európai és az ázsiai országokban erősödni fog a népeknek a NATO ellen, az országuk területén lévő katonai támaszpontok ellen irányuló mozgalma. Az Egyesült Államok igyekszik fenntartani idegen területen lévő katonai támaszpontjait, az Egyesült Államoktól .távollévő előretolt támaszpontoknak tekinti ezeket. Pedig ezek a katonai támaszpontok nem a pusztaságban vannak, hanem sűrűn lakott vidékeken. Mik ezek a támaszpontok? Angol, francia, nyugatnémet, norvég, dán, olasz, spanyol, török és más országokhoz tartozó területek. Ezek % támaszpontok közel vannak hozzánk, hogy csapást merjenek a Szovjetunióra és % többi szocialista országra, de közel vannak hozzánk a visszacsapis szempontjából is. Feltehető, hogy a nyugatnémetek, a franciák, az olaszok, az angolok, a törökök, a spanyolok, a dánok cs a többiek végül megértik, hogy ha az amerikai imperialisták területüket a Szovjetunió és a többi békeszerető ország elleni támadásra használják fel, úgy ez a Szovjetunió visszacsapásait hívja ki. A népek meg fogják ezt érteni és kétségtelenül hallatni fogják hangjukat. Shaphiro: A rakétafegy- ver fejlődése miatt elvesztik-e jelentőségüket a katonai támaszpontok? Hruscsov: Vitathatatlanul. Annakidején a bombázókat fel lehetett tartóztatni légelhárító tüzeléssel, tüzérséggel, vagy légelhárító rakétafegy- verekkel. De most a ballisztikus rakétát semmivel sem lehet feltartóztatni ön azt kérdezi, hát a Szovjetunió nem fog szenvedni? Természetesen, nekünk is nagy veszteségeink lcsznek.de tekintsen a mi térségeinkre és tekintsen Németországra, Franciaországra, Angliára. Nem kell stratégának, katonai ügyekben jártas embernek lennie, hogy meglássa a lényeges különbséget. Shaphiro: Amerikának szintén nagy területe van. Hruscsov: Nem' egészen olyan és ráadásul arra is gondolni kell, hogy az Egyesült Államokban vannak városok, amelyekben igen nagy az ipar üsszpontosulása. Ilyen városok New ’York, Chicago, San Francisco és mások. Nálunk az ipar elhelyezése szétszórtába Ezenkívül az Ipari igazgatás átszervezése, amelyet végrehajtottunk, szintén lehetővé teszi az ipar önállóbb igazgatását. Ez szintén megjavítja stratégiai helyzetünket. Shaphiro: De nem ez az átszervezés fő célja, Hruscsov: Nem, ez nem a fő cél, hanem mellékes, de igen lényeges cél. Shaphiro: ön azt gondolja, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek interkontinentális rakétái? Hruscsov: Tökéletesen meg vagyok győződve erről. Ha az 'gyesült Államoknak volna 'ven rakétája akkor fellőtt" Volna a műholdat, mM ahtvn mi megleltük, Hisz mi az interkontinentális ballisztikus ne kéta alapján lőttük fel a mesterséges holdat. Shaphiro: Hamarosan új műholdat akarnák fellőm? Hruscsov: Egyelőre erre nincs szükség. Tanulmányozni kell az első két műhold fellövése következtében kapott ősz* szes tudományos adatokat. Shaphiro: Most sokat be* szélnek a holdba repülésről. Hruscsov: Nem keresünk a holdon helyet, hogy oda költözzünk, itt sem rossz nekünk. De ha komolyan beszélünk, úgy a szovjet műholdak kilövése nagy lépés előre a bolygóközi repülés elsajátításának útján. Shaphiro: Engedje meg, hogy visszatérjek a rakétákhoz. Az interkontinentállso- Icon kívül vannak támaszpontról fellőhető ballisztikus rakéták, Hruscsov: Az Egyesült Államoknak vannak Ilyen rakétái, de ezek nem interkontinentáli- sok. Számunkra az interkontinentális rakéta megoldott kérdés. Ha szükség van rá, még fellőhetünk műholdakat, amennyi szükséges, annyit fel is lövünk, mert ehhez technikailag semmi újra sincs szükségünk. Csupán a hidrogén- töltet helyébe a szükséges berendezést kell tenni Befejeztük a hidrogén töltetű ballisztikus rakéta munkált is. De a rakéta kipróbálása vaktöltéssel történt. Azt szeretnénk, ha sohasem kellene kilőni a hid- rogéntöltetű rakétát. Shaphiro: Korábban Ön azt mondta, hogy a rakétatechnika fejlődésével .minden bombázó repülőgép elavult, a mi katonai vezetőink azt mondják, hogy ez az állítás nem helyes. Hruscsov: 'Másképp nem is beszélhetnek. Hiszen, ha azt mondják, hogy ez Igaz, akkor az amerikai adófizetők kijelentik: elszedtetek tőlünk ennyi és ennyi mllliárdot. bombázókat gyártottatok és most mit fogtok velük csinálni? Az önök katonai vezetőinek nehéz lern on daniok arról a politikáról amelyet a hadsereg műszaki felszerelésében eddig folytattak. Shaphiro: ön úgy gondolja, hogy a Szovjetunió nemcsak az interkontinentális rakéták, hanem általában a rakéták gyártásában is felülmúlta az Egyesült Államokat? Hruscsov: Vitathatatlanul Az Egyesült Államokban most egyes személyiségek azt mondják, hogy nekünk segítettek azok a német szakemberek, akik a második világháborúban fogságba estek. Ez természetesen ostobaság. ítéljenek maguk! Az amerikai csapatok elfoglalták a német V-Iövedé- kek támaszpontjait, elvitték a főkonstruktőrt, a szakembereket és minden berendezést. Közben az Egyesült Államok mindmáig nem valósította meg az interkontinentális ballisztikus rakétát. A Szovjetunióban a rakéta- technika megteremtése a szovjet tudomány és technika iparunk fejlettségének eredménye. Szovjet népünk, szocialista államunk büszke ezekre a vívmányokra. Konstruktőrjeink olyan rakétákat is alkottak, melyek, ha országunkat megtámadják, átérhetnek bármely európai, ázsiai, vágj’ afrikai támaszpontot. Rakétánk már az első kilövéskor pontosan a kijelölt négyszögbe talált. Ha az Egyesült Államokkal és a többi állammal megegyezünk a leszerelésben. tatán akkor beleegyezünk abba is. hogy együtt kivi- gyük a rakétákat valamilyen lőtérre, kitűzzünk egy rélf és rakétalövészversenyt rendezzünk, mielőtt múzeumba tennénk, vagy megsemmisítenénk őket. Shaphiro: Engedje meg, hogu visszatérjek a Szovjetunió belső helyzetének kérdéseire. Az SZKP Központi Bizottságának júniusi ülése (Folytatás a 3. oldalón)
