Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-17 / 271. szám
JSOT NOVEMBER 17 NAPLÓ 5 A falu, ax emberek gondja | 32568 gyermeket oltottak be a mi gondunk is \ gyermekparalizis ellen Beszélgetés egy párttitkárral! Magas, szökés-barna ember ~t r csizmásán, feltűrt inge ;.,oan ül a széles asztal mögött. Előtte iratcsomó, bo* rítékok, vaskos könyvek, bennük bogarász. S mosolyog, megértést, nagy derűt sugároz a szeme. Feláll, hatalmas kezét nyújtja: — Bagó István vagyoifc Két nappal ezelőtt hallottam róla és a zádori pártszervezetről. Szűcs elvtárs, a járási titkár biztatott, hogy érdemes meglátogatni őket. Ugyan Bagó István most már csak féllábbal a pártszervezet titkára; két hónapja a tanács elnökévé választották, s egyelőre mindkét tisztséget ellátja; Nehezen indul belőle a szó; — Dicsekedjünk? Nem szép, mások is elvégzik a munkájukat. — Aztán meggondolja; — Hol is kezdjem? Talán ott, hogy tizen vagyunk, öten az ellenforradalom után jöttek közénk, sosem voltaik párttagok, mind parasztemberek. A többség az, és ez jó, mert tudja, mindenki' a maga bőrén érzi, hogy mi is a teendője; Maga is úgy él, mint mások a faluban, ugyanazok az örömök és a bajok is. Hirtelen átvált; — Segíthetnének nekünk;:: Csak rajta, ki vele, mi a baj; — A tanítót él akarják vinni. De mi nem engedjük, már jártunk Sellyén, Pécsett és ha kell, elmegyünk Jcború Magdához is, mert nekünk szükségünk van rá; Ezt meg is mondtuk. Meglepett a heves ki törés s még inkább az elmúlt hetek eseménye. Amikor a faluban meghallották, hogy Bóra István fiatal tanítót áthelyezik Magyaimecskére, valóságos népvándorlás kezdődött a pártszervezetnél, hogy tegyen valamit ez ellen. Először a szülői munkaközösséget hívták össze: az asszonyok mind maradása mellett szavaztak. Azután falugyűlés (következett, ott is azt határozták, hogy nem lehet elengedni. S a falu véleményét megismerve indultak útnak Sellyére, Pécsre. Egyelőre még nincs döntés, pedig nekik van igazuk. — Hogy miért pártoljuk ennyire? Nekünk a népet kell képviselni, támogatni akaratát, persze ha helyes. Most az. Majd megérti, ha megismeri, mit is akarunk csinálni;:; Kinéz az ablakon, keze a hamutartóval babrál; — Tadfa, BÚ, már ndnt i i —a a pártszerve-1 zet úgy döntöttünk, hogy töb-( bet kell adnunk az emberek érdeklődésére és nemcsak köz- *! vétlenül, hanem közvetve is * J politizáljunk. Legelső lépés-(( ként kultúrházat építettünk,1 hogy legyen egy hely, ahol elképzeléseinket megvalósítmot szervezünk; A járási fő- agronómus lesz az előadó. Az első hírre harmincketten jelentkeztek, magunk sem hittük, hogy ilyen sokan érdeklődnek. Mi csak örülünk, hiszen segíteni akarunk a parasztembereknek. Mert most lehet gazdálkodni, csak érteni kell a módját. Éppen azt akarjuk, hogy a tudomány felhasználásával sokat termeljenek. Ez a mi gondunk is. A tanfolyam december körül kezdődik. Hogy addig se tétlenkedjenek, ismeretterjesztő előadás-sorozatot rendeznek; Szinte hihetetlen a kíváncsiság például a csillagászat és a rakétatechnika iránt. A két mesterséges hoM és az interkontinentális rakéta fellövése legalább olyan beszédtéma, mint mondjuk a szerződéskötés. (Nagyon szűk a keret) Koller János egyenesen megsértődött, amiért a pártszervezet véletlenül nem beszélt vele, hogy résztvenne-e az előadásokon. Az egyik előadás feltétlenül erről szól, a többi társadalomtudományi, egészségügyi, stb. A pártszervezet vezetői nem voltak restek Pécsre utazni, hogy elő- ladókat kérjenek fel: — Dédelgetett 1 1 ---- tervünk a gazdakör is. Falun a téli esték szomszédolással telnek el. Miért ne legyen egy hely, ahol mindenki beszélgethet, vitatkozhat dolgairól? Esténként befűtjük az egyik termet. Már megrendeltünk 22 féle napilapot, folyóiratot, és szaklapot, veszünk sakkot is, többen szívesen játsszák; Talán majd alakul egy sakkor. A gazdakör — így beszéltük meg — az ezüstkalászos tanfolyam hallgatóiból alakúi meg, persze szívesen várunk mindenkit Kebelében dolgozna a színjátszócsoport és esetleg a sportkör is, majd meglátjuk, hogy lesz jobb. S ennek a munkának a tanító elvtárs a lelke, velünk együtt dolgozik. Ezért nem akarjuk elengedni;. » Ahogy beszél ez a sokat olvasó, tanuló kommunista (otthon szép könyvtára van) eszembe jut: éveken át menynyit veszkölődtünk azzal a bizonyos .helyi politikával“. (i S ebben a kis faluban, itt (i Somogy határán tíz komnvu-|( nista megértette, hogy a poii-(i tikát azt mindig a községben kell csinálni. Hiába jó a „nagy politika“, ha a faluban nem törik fel aprópénzre. Mintha belém látni, mosolyogva folytatja: Nyáron a gyermekbénulás, ikora ősszel pedig az ázsiai in- Ifluenza lépett fel járványként. [Az eléggé nagyarányú megbe- megelőzése, illetve a, Paftez€rvezetben, meg a ta- ] ( gyógyítása szinte „hadiállapo- pengettük meg, teremtett az orvosok szá— Evés közben------ jön meg' az étvágy. Egyelőre még csak tegedések nácsülésen hogy jó lenne hároméves köz- , ségfejlesztési tervet íröszítpmí ytnara. Állandó készenlétben Széppé, barátságossá tenni a ] i kellett lereniök az oltások lebofalut, rendezetté a határát., i nyolítására, az influenzás beE^rt-...n^denki ^f^T’^egek megvédésére a szövőd- szivesen dolgozna. Milyen szép (i , , ° lenne, ha ott az útelágazás- (i menyektől: nál a teret parkosítanánk, az |i A Közegészségügyi és Járutca két oldalán fákat ültet-, (ványügyi Állomás vezetőjét, nénk, a járdát rendbehoznánk. (I dr. Szabó Józsefet kértük meg, A_ határban megjavítanánk a ((mondja el, mi a helyzet jelen- dűlőutakat, a vízlevezető árko- (i leg a megyében, van-e gyer- kat, a hidakat::: Mennyi | (mekbénulásos megbetegedés és hasznos munka és mind a me-1 • elmúlt-e már az influenza-jár- zőgazdaság ügyét szolgálná! { vány? Mert azt is jól megjegyeztük magunknak, hogy papolni, i szavalni nem elég, semmi, a (i tettek sokkal szebben beszél-,! nek. A kommunisták pedig a, | tettek emberei. Amit mond-, tam, mind megannyi gond a i falunak, hát gyerünk segít-, Az influenzás megbetegedések száma 52000 Dr. Szabó József, a Közegészségügyi Állomás igazgatójának nyilatkozata síink. Biztos meglesz, csak előbb hozzá kell készülni. Ebben nem kételkedik senki, hiszen eddig minden úgy történt, ahogy elgondolták. S most már megérteni, miért is tanul öt pártonkívüli dolgozó paraszjt olyan szorgalmasan a tíz kommunistával a hétfő esti szemináriumokon. Bora József — A gyermekbénulás mint járvány, júniusban érkezett megyénkbe. Június előtt két megbetegedésről tudunk. Júniusban hármat, júliusban hatot, augusztusban kilencet, szeptemberben hármat, októberben egyet jelentettek. Kormányunk júliusban tette lehetővé az oltások megkezdését, amelyek természetesen azonnal nem éreztették hatásukat. A második oltás után azonban három esetről tudunk csupán. Ezek közül két gyermeket a szülők nem vittek el oltásra. A megyében az összes beoltandók száma a korosztályoknak megfelelően Tíz Tagon uborka Csehszlovákiának Ilyenkor sem szünetel a munka a Szigetvári Konzervgyárban. — A „gyártás“ dolgozód a nyáron hordókban tartósított uborkát válogatják. A közeli napokban tíz vagon apró uborkát kell Csehszlovákiába küldeniük. Nyolc vagon szilvaíz is készül csehszlovák exportra ősszel el tett szilva- ság jut ebből az velőből; üzemből a lakosságnak még ebben,! a hónapban. Most, > készül a sárgába-11 rack dzsem is a i1 meglévő pulpból, — (1 ugyancsak belföldi <1 szükségletre. <1 A pillanatnyi „sze-11 A belföldi fogyasz tők ez évben is sok, jómánőségű ízit, savanyúságot, befőttet vásárolhatnak a Szigetvári Konzerv gyár készítményeiből. A FÜSZÉRT rendelésére tíz vagonra való meggy- bort palackoznak a gyár borpincéjében. Ezenkívül tíztizenöt vagon íz, befőtt és savanyúzoncikk”, a káposz- , ta feldolgozását 3,i hete kezdték meg. Azóta tizenöt va gonnal tartósítottak belőle. 34.053 volt — a beoltottak száma 32.568. A harmadik oltás 6, illetve 12 hónap múltán lesz. Kormányunk lehetővé tette, hogy még kilenc korosztály, tehát az 1940 január egytől születettek is megkapják az oltást. Meg kell mondanom, hogy a gyermekbénulás elleni oltások idején sok káros nézettel és ferde szemlélettel kellett megküzdeniök az orvosoknak. Külföldről érkezett hozzánk az az ellenséges propaganda, hogy ez oltás úgy, ahogyan mi csináljuk — bőr közé két tized milliméter oltóanyag — nem ér semmit, mert csak az izomba adott egy milliméter mennyiség hatásos. A gyakorlat természetesen azt bizonyítja, az oltások utáni megbetegedések számának csökkenésével, hogy a mi módszerünk helyes és hatásos: — Milyen arányú voit az influenzajárvány, hányán betegedtek meg s milyen lefolyású volt a betegségek nagy része? — Szeptember végén észak felől érkezett a járvány megyénkbe. Legelőször Komlón vert lányát, ahol a munkás- szállásokon szinte egyszerre betegedtek meg a dolgozók. Innen terjedt át azután a városra október első hetének végére. Komlón két, két és fél héten át 14 ezer ember vette igénybe az orvosi segítséget. Az iskolások kilencven százaléka megkapta. Komlóról a sásdi járásba terjedt át, majd hétről-hétre figyelhettük a járvány dél feié húzódását. Jelenleg a mohácsi és a siklósi járás legdélibb részéről jelentenek influenzás megbetegedéseket. A megyében összesen 52 ezer beteg kért orvosi segítséget. Közülük 28-an szenvedtek az influenza szövődményétől, két halálos áldozatról tudunk. E két esetben alapos vizsgálat után megállapíthattuk, hogy valóban az influenza szövődménye okozta halálukat. Általában jóindulatúnk voltak a megbetegedések, de négy napon át sok kellemetlenséget kellett elszenvedniük a betegeknek. A gyógyszerek valamit könynyítettek e négy nap szenvedésein. Négy nap múltával rendbejöttek a betegek. A betegség leküzdésében nagy szerepet játszott a természetes ellenállási képesség. Akiknél ez csökkentebb volt, hosszabb ideig betegeskedtek. Az előzetes jelentések alapján felkészültünk a járványra, az orvosok mellé segítséget biztosítottunk. Az otthoni beteglátogatások nagy részét a védőnők végezték. Szászvárra kisegítő orvosokat kellett küldenünk, a helybeK orvos betegsége miatt. A gyógyszerellátásban nem volt semmiféle fennakadás, gyógyszerhiány miatt panasz nem érkezett hozzánk. — E két járvány bizonyára fokozottabban igénybe vette a megye orvosait. Az oltások és az influenzás megbetegedések száma mutatja: nem volt köny- nyű ebben az időben orvosnak lenni. Nem panaszkodtak a szokatlanul sok munka miatt? *— Nyugodtan mondhatom, hogy orvosaink a legnagyobb készséggel és áldozátvállalással végezték munkájukat — s kétségtelen, hogy a járványok hatványozottan vették igénybe erejüket. Szabadságra nem mentek s különösen az oltások idején napi 14—15 órai munkát végeztek, mert az oltások után még el kellett látniok betegeiket. Az influenzajárvány alatt pedig a munkaidő kétszeresét fordították betegeikre. A gyermekbénulás elleni oltásoknál meg kellett küzdeniük az ellenséges propagandával is, s úgy vélem, hogy a megyei viszonylatban kimutatható beoltottak száma azt mutatja, ezt a munkát is sikeresen végezték. Mi a legnagyobb elismerésünket fejezzük ki a megye orvosainak a gyermekbénulás elleni oltások és az influenzajárvány leküzdésében végzett jó munkájukért. vzéfi eíedtoénpeUet Uo&ötk a údeqtadás Bofyádhtitid&z€*de*t hatjuk. A kultúrház nagyjából elkészült, többnyire társadalmi összefogással. Ment minden, mint a karikacsapás, csak a megnyitó előtti héten ütött be a krach: hiányzott néhány koa kérdésekre. Kovács Gábor igazgató és Schubert György főagronó- mu6 nem csodáiról, hanem arról beszél, hogy rájöttek valamire. Valamire, ami jó, ami bevált náluk. A Bogádmindszenti Állami istállói régiek, a követelményeknek #nem felelnek meg- ^en a té- a nagyob-11 nyen nem beruházással, ha- bik teremben építették fel a ([nem a tartási mód megvál- S7Ínpadot. a másik, a kisebb i foztatásával segítettek. Tehe- nacyon alkalmas szűkebb kö-1 [ neiket hat hónapon keresztül rű gyűlésekre, beszélgetések-( ['egeltetik és a szabadban tart- re. A nagytermet is ketté* Amikor pedig beköszönt akar iák választani, a tanács- < tagok száz, kétszáz forinton-1, mint máskor is — nyakukba vették-a falut és beszéltek a gazdákkal. Mindjárt „elfeledkeztek" a kifogásokról. — Isimét megtanultuk; hogy az emberekkel nem lehet .kétszáz méterről“ beszélni: Ha valamit akarunk, hozzájuk kell menni és akkor még ar-i 'Gazdaság ra is képesek, hogy hajnali>3 ^ korszerű befogjanak. A kultúrház Kevés inunkéval, okosan, naav haszonnal Éveken keresztül nem teljesítették a tej termelési tervet a Bogádmindszenti Állami Gazdaságban. Az idén már októberben eleget tettek a tervben előírtaknak. A földterület nem növekedett. Hát akkor mi történt? Csoda? A csodák ideje lejárt. De azért csak furdalja az embert a mi esi föld. Kidobol tatták, hogy, i gondolat és mi mast tehet aki tud, vigyen. Az eredmény .(ilyenkor, mint felkeresi a gaz- — semmi. Akkor a párttagok daság dolgozóit es választ kér ha is lehet vetni és így késő őszig kiváló zöldtakanmány- hoz juthatunk, ők egy hold bevetéséhez 16 kiló napraforgót és 60 kiló borsót használtak és a hozam igen jó. Bőven jutott belőle még silózásra is. Ebben a két dologban látják elsősorban a tejhozamok növekedését: a zöldtakarmányban és az állatok szabad tartásában. Ez a módszer nemcsak hogy eredményesebbnek, hanem olcsóbbnak is bizonyult, mint a korábbiak. A gazdaság az idén 3,20 forintra tervezte minden liter tej önköltségét. Ezzel szemben jelenleg 2,90 forintért állítják elő a tej literjét. És bebizonyosodott az is, hogy a szabadtartás csak jó hatással van a vemhesség- re is. Varga János 60 tehenéből például csak négy nem vemhesedett be. Az ilyen eredmények hallatán már vegő, a szabad mozgás a legelőn tökéletesen biztosított, az állatok a betegségekkel szemben ellenállóbbak, szilárdabb szervezetűek. A legelőn hatvan—hetven állatot is ellát egy ember, míg istállóban egy-egy gondozóra csak 14— 18 darabot lehet bízni. Nincs szükség annyi zöldtakarmámy- ra és ami a leglényegesebb, mégis nagyobb a súlygyarapodás. A gazdaságban az istálló- zási idő alatt a tervezett havi súlygyarapodás 18 kiló, amit nagy nehézségek árán tudnak elérni. Legelőtartás mellett szinte természetes a 25 kilós havi súlygyarapodás, sőt gyakorta előfordul, hogy egy-egy növendék 30—32 kilót vett fel egy-egy hónapban. Ez pedig nemcsak az önköltségcsökkentést, hanem azt is jelenti, hogy a nagyobb súlygyarapodás révén jóval előbb tenyésztésbe vehetik az állatokat. Érdemes itt megemlíteni az ként adták ossz» a spanyolfal ros értelmében megval óeítot- árát. S a pártszervezet a tar-' ták a zöld futószalagot. Kora túrtaáz termeibe öeezpemcw- Ravasztól késő óság állandóan tóttá munkáját | (van zöldtakarmányuk. Ami4. farm*1*0 (>kor letakarították a gabonát — ag nres erm* i 22 holdba boMÓS napralorg6t életet viszünk, ehetőséget, (és 102 holdba napraforgót ve- nyújtunk a tanulásra, a mű- ((tettek. Különösen a borsós vetődésre és a szórakozásra, énapraforgót ajánlják minden- 'Az emberek régi kívár-ága i 'kinek, mert art tavasszal igen bzerint ezüstkalászos taníolya- koráin, nyáron pedig a tarló* a tél, akkor jártatják az állatokat Ezenkívül a szó szoegyáltalán nem csodálkozik az önköltségcsökkentést külön is, ember, hogy a gazdaságban a mert a gazdaság a betervezett betervezett 85 százalékkal 19,06 forinttal szemben 14,33 szemben 90 százalékban már forintért állított elő egy kiló leellettek a tehenek és tartási viszonyokból eredő meddőség egyáltalán nincs. A szabadtartást azonban nemcsak a teheneknél, sőt nem ezeknél elsősorban, hanem a növendékén átoknál is alkalmazzák. A növendékállatokat, amint lehet, kicsapják a legelőre és ott vannak késő őszig; A napfény, a szabad lenövendékmarhát. Ezt pedig azért tehette, mert a legelőn a füvöm kívül a 200 kilón felüli, háromszáz kilón aluli növendékek csak egy kiló vegyes abrakot kaptak, és még így in előfordult nem egy esetben, különösen a termelőszövetkezetek vezetői, az egyénileg dolgozó parasztok: „Szép, szép. Az eredményeket el kell ismerni, de az állami gazdaságnak biztosan jobb legelő jutott, mint nekünk. Meg aztán mi lesz a trágyával, hogyan adnak nekünk trágyát a legelőn lévő állatok?" Az állami gazdaságnak semmivel sem jutott jobb legelő, mint amilyeneket a sellyei járásban, bármelyik községben találni. Az aztán már más kérdés, hogy a gazdaság rendbehozta a legelőt. 1955-ben nemcsak megtárcsázták, le* sünitózték a legelőt és nát- den holdra 70—80 kiló műtrágyát szórtak, hanem ötven holdra még a szervestrágyát sem sajnálták. Az elmúlt évben az ellenforradalom megakadályozta őket a tervek megvalósításában, de az idén már nem feledkeznek meg a legelőről. Körülbelül harminc holdra isimét szervestrágya kerül. Azt mondják: megéri, mert az ő legelőjűk holdanként átlagosan 14—15 mázsa szénát ad, míg az egyéni, termelőszövetkezet! legelők 8—# mázsa körül járnak. Sok függ tehát a legelőgazdálkodástól is. Az állami gazdaság például csak akkor hajtatja ki az állatokat, amikor már szépen hogy a legelőről adták le a ti- megnőtt a fű, úgy május fcö- nókat elsőosztáiyú minőség- zepén és nem akkor, amikor ben. ' elmegy a hó, alig dugja kifeMinderre azt mondhatják jé* a zsenge fű, mint ahogy ezt jónéhámy községben teszik. Ok azt tartják, ezzel sokkal több kárt okozunk, mint hasznot; A gazdaság legelőin még mindig talál ele- séget az állat Ez egyrészt a későbbi káhajtásraak, másrészt a szakaszon legeltetésnek köszönhető; A másik kérdés, a trágya kérdése sem megoldhatatlan. A bogádmindszenti példa ezt bizonyítja. A legelőn karám és nyári szállás van. Az állatok a szálláson delelnek és itt töltik az éjszakát. A szálláson almoznak és így egy-egy állat trógyahozama eléri a nyolc mázsát is. Ez a feltett kérdésekre a válasz. És ezeken a válaszokon érdemes elgondolkodni. Érdekesek, hasznosak és nemcsak az állami gazdaságokban lehet alkalmazni őket. Hogy csak egy kérdést ragadjunk ki: milyen jó lenne, ha a községi legelőkön is nyári szállásokat létesítenének és ott de- leltetaének. Ha almoznának, egy-egy állat itt is megtermelné a 3—4 mázsa trágyát, amely pótolhatná a legelők talajának erejét, jobbá tenné a községi legelőket. E* csak egy példa, de ha csak ezt valósítjuk meg e nagyszerű példák sorozatából, akkor is jelentős lépést tettünk előre legelőink megjavítása, az állattartás olcsóbbá tétele érdekében. Szálai János
