Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-15 / 269. szám

ttSl NOVEMBER 15

NAPLÓ

s

Karins nap csehszimtilan

Koncsag Károly nyilatkozata

Harminc napot töltött Csehszlovákiában Koricsag Kérőin, a Pécsi Kerületi Bá- nyamüszakl Felügyelőség vezetője. A harminc napos tanulmányút célja az volt, hogy megismerkedjék a csehszlovák bányák szén-, kőzetpor- és szillkózlsveszély leküzdésében elért eredményeivel,

— A feladatnak megfelelően felkerestük Csehszlovákiában mindazokat a hivatalokat, Intézményeket, vállalatokat, amelyek a por- és szlllkózisveszély leküzdésében, tudományos, műszaki, orvosi kutatási, kísérleti és gyakorlati téren tevékenykednek, — ismerteti tanul- mányútját Koncsag Károly.

—* A csehszlovák elvtársak * területen végzett tevékenysége annyiban különbözik a miénktől, hogy ott a bányák nem egy minisztériumhoz tartoznak, mint nálunk. A szénbányák a tüzelőanyagok minisztériumához, az ércbányák az érc- és kohóipari minisztériumhoz, az ásványbányák pedig az építési minisztériumhoz. Így, egy külön bizottság koordinálja a Három minisztériumban végzett por- és szilikózisvédelmi munkákat.

— Tanulmányútunk legnagyobb részét Osztravában töltöttük, mert a szilikózis elleni védekezés tudományost műszaki, és orvosi tekintetben, itt a legfejlettebb. Ä van a csehszlovák szénbányászat korszerűen felszerelt kutatóintézete is. Az intézet bányabiztonsági osztályának egyik fő feladata, a porvédelem terén folyó kutatás.

— A műszaki porvédelem terén az volt a feladatunk, hogy tanulmányozzuk a különböző vízöblítéséé fúrásokat. Érdekes megemlíteni, hogy a csehszlovák bányákban csak egyfajta vízöblítéses fúrást alkalmaznak, ez pedig az oldalöblítéses öblítő fejes vizesfúrás. A vízöblítémunkahelyeken, ahol a vízöblítést alkalmazni nem lehet — különösen jó. Nálunk nincs száraz porelszívás, de kértük a minisztériumot, hogy szerezze meg a végleges száraz-porelszívó dokumentációját.

A feltárásoknál és eio- vájásoknál, a robbantásnál és rakodásnál keletkező por lekötésére helyenként vízzel való locsolást is alkalmaznak. A robbantásnál a víz-permetezéssel és ködfüggöny létesítésével most folynak a kísérletek.

A fejtési por csökkentésére az osztravai szénmedence egyes üzemeiben a fejtési szénfal átnedvestíését alkalmazzák alacsony víznyomás mellett. Ezt azoknál a széntelepeknél alkalmazzák sikeresen és üzemszerűen, amelyeknek jó a vizfelvevő- képessége. Vannak olyan csehszlovák bányaüzemek, ahol a fejtések 80 százalékát szénfalnedvesitési módszerrel művelik. A rossz vízfelvevő képességű széntelepek nedvesítésére magasnyomású vízzel való injektálásra már kísérleteket folytattak, de azok nem mutatkoztak eredményesnek. Ezért ismét újabb kísérleteket kezdtek el. A szénfalátnedvesítésnél a fúrólyukak egymástól való távolságára, a fúrólyukak hosszára, a felhasznált víz mennyiségére és általában az átnedvesítés hatásosságára vonatkozólag csak tapasztalati adatokat tudtunk kapni Annyi azonban bizonyos, hogy a szénfalátnedvesítés- sel a portartalom jelentős csökkenését érték el, csökkent a fejtési hőmérséklet és általánosan javultak a fejtési teljesítmények. Különösen azokban a fejtésekben, ahol a szénhomlok átnedve- sltéssel a robbantó munkái is kiküszöbölték — volt jó eredmény. Ezeknél általánosan 5—IS százalékkal emelkedtek a teljesítmények.

— A szénfái átnedvesítés- sel nálunk is folynak kísérletek. Nálunk azonban a széntelepek vízfelvevő képessége sokkal kisebb. Azzal az alacsony víznyomással, amellyel ott dolgoznak — nem érhetünk el eredményt. Széntelepeinknél csak magas nyomással érhetjük el a szénfalak átnedvesitését.

— A tanulmányút befejeztével módunk nyílik ata-é pasztalatok alapján javasla- tokát tenni minisztériumunknak. Az általunk hasznosnak vélt berendezések dokumentációjának megszerzését feltétlenül fontosnak tartjuk. Ilyen a száraz * porelszívó berendezés, az t alacsony viznyomás melletti i

gyón hasznos lenne, különösen a pécsi szénbányászatban.

— Szeretném elmondani

:Ü

Termeljünk több cukorrépát!

Kovács János 28 centire vonja össze lókapáját

Sokrta volt már aTTÓ1> hogyan tehetnénk

magasnyomású szénfalátned-\m5fyénk^rn1 a,

vesitő készülék dokumentá- érhetnénk 61 magasabb

wme^s^XaszMlate Ismeretes> hogy a baranyai termelők helymerete és taeMtate jelenül knkoricaWtávolságra vetik a répkmagot, majd * egyelésnél öt-hat répatövet hagynak egy öl hosszúságban, ami kevés. Ezt a helytelen gyakorlatot sokan azzal magyarázzák: ha szélesek a sorok, könnyebb a művélyesen fogadtak bennün- } ** ritka a

két. A legnagyobb készségTapasztalat, vizsgálat alapján bizonyítható, hogy a 40—45 centi sortávolságra vetett répa sokkal jövedelmezőbb, művelése nem ütközik nehézségekbe. Kovács János gyöngyfái egyéni gazda elmondotta, hogy hosszú ideig ő is a széles sortávolság hive volt, de lemondott erről, mert meggyőződött róla, hogy az egyszerű falusi szerkesztésű lókapán 28 centire is összevonhatja a kapákat. Ezzel tehát nyugodtan kapálhatja mindenki a 40—45 centire vetett répáját.

Egy répa tenyészterülete 800 négyzetcenti* méter. Ez a terület biztosítja a fejlődéshez szükséges legjobb feltételeket, összehasonlításképpen kiszámoltuk, mennyivel terem több a gyöngyfái tsz egy holdján, mint Havasi György szentdénesi gazda fö’djén. A gyöngyfái termelőszövetkezetnél kilenc répát számoltunk egy öl hosszúságban. Ez átlagos szám, mert vannak olyan részek, ahol 16 répát is számoltunk. Ismert tény, hogy évközben kárt okoznak az egerek, barkók és egvéb rovarok. Ennek ellenére összesen 57 600 répa van egy holdon, amely 45 dekás átlagsuknál 259 mázsa termést hoz. Havasi György 63 centiméteres sortávolságra vetett táb’áján átlagosan hét répa van egy öl hosszúságban. Amellett, hogy jóval kevesebb termést takarít be, a ritka sorok levélzete nem borítja be a földet és így lehetőséget nyújt a széi és nap szárító hatásának. Kisebb sor- és tőtávolságnál ennek a lehetősége kevésbé áll fenn.

Bencze János közgazdász

gél segítettek munkánkban, tájékoztattak kísérleteikről, eredményeikről- Természetes, hogy h^nódsze^eke^ Ez °’cozza- bo§y «

sonló módon szeretnénk honorálni fáradozásaikat, ezért meghívtuk őket a ttndalortSZTprések tüdőben. »*»■* alkalmazásámányozására. Szeretnénk megismertetni velük a gáz- lecsapolds üzemszerű alkalmazásának eddigi eredményeit is.

*<>

—■ Még annyit mondhatok, hogy nagyon hasznos, tanulságos volt számomra Csehszlovákiában töltött 30 nap. A tapasztaltak sokat (i segítenek majd munkámban — fejezte be nyilatkozatát Koncsag Károly elvtárs.

ses fúrás kötelező minden bányaüzemben. Ennek érdé- i

VmiStt 19u&: Ismét a Budapesti Játékszín!

építeni a vízvezetékeket. 1

— Az osztravai kutatóinté- A Budapesti JA- Az első felvonás zetbén kísérleteznek a száraz i tékszin vasárnap alatt a meglepetésporelszívással is. Ennél az flieste „Az utolsó ve- tői nem jutottunk lényeg, hogy a fúrószáron és ii rebélyi lány‘’-nyal szóhoz, a második a gépen keresztül körülbelüli „örvendeztette"

0,5 atmoszféra vakummalimeg a mohácsiakat. szívják fel a fúrás közbeni1 A darab műfaja:

/ keletkező port. Az így elszí- jazz-operett. Nyil- vott levegőből 'a port erre a i1 vám sok benne az célra készült tartályban dk-11 ének. Sajnos, hang Ion és szűrőzsákok segítségé- helyett rekedt, boridéi választják ki. A porclszí-i1 ízű krákogásokat tiás kísérleti, de jónak bízó- (1 hallottunk, gyűrött nyúl. Ez gyakorlatilag, telje-l1 kosztümöket, Apósén pormentes levegőt bizto- 'atlan művésznőket

síi. Elővájásban és olyan' i áttumk,

felvonás idején még reménykedtünk, a harmadiknál pedig csak azért maradtunk a nézőtéren, mert tudtuk, hogy rövid lesz. Pápai Erzsi jó prózai színésznő, — filmen is láttuk már —, de, véleményünk szerint, énekes-szerep nem való

járatja magát ilyen előadással.

A Budapesti Játékszínnek csupán

Igaz, hogy ezekkel a véleményekkel ma már több gazda nem ért egyet, de sokan tartják még véleményüket és alkalmazzák a

évtizedes baranyai cukorrépa-termesztés nem elég jövedelmező, s a holdanként! termés jóval az országos átlag alatt van minden eszval mintegy 40—50 százalékkal több termést takaríthatnának be a gazdák. A jelenlegi 90— 100 mázsás holdanként! átlagot 200 mázsára emelhetnék különösebb agrotechnikai módszerek alkalmazása nélküli .

Gyöngyfán 12 répát számolnak egy 51 hosszúságban

Rács mögött a mester,

de mi lesz a hiszékenyekkel?

A vonóba százasokat húzott néhány hónappal ezelőtt a két György — merthogy György Gyöngynek nevezik — és a kártyánál ezrest is betett a bankba. Ha nem nyert, feje 5-szerep nem va- fájdult a pénz után. Újabb neki és csak le- J százast húzott elő és tovább ___jlj. ji___f szórta a oénzt.

an

nyit: ne számít-# lálta ki az aljas son többé jólnevelt-# Kósa János, meg

szórta a pénzt.

Volt miből.

Kevés munkával szerezték a temérdek pénzt György ta- tervet és Meszlényi

ségünkre és arra, # Árpád csatlakoztak hozzá hogy „kegyeletből" ^ Sorra járták a siklósi, sellyei meg a pécsi járás községeit és kidobottátták a kisbíróval: .Közhírré tételik, hogy..; György téglaégető mester és ársal rendelésié téglát szál-1

nem fütyüljük ki Kovácsié* Mátyás

a mohácsi városi! tanács népm ű ve - {

delrd a fentnevezetteknél, z-i a községi megbízottjuknál fizessen le 100 forintot minden ezer darab tégla után.“

S a hiszékeny parasztok fizettek. Nehezen lehet építőanyaghoz jutni, ezek meg helybe jönnek és úgy kínálják. Hamarosan több, mint százezer forint gyűlt össze a téglaégető maszek rt. kasszájában. A körmükre nem nézett senki, mert szénporos téglaégetéshez nem kell hatósági engedély.

Közben teltek a hetek, hónapok és egyre türelmetlenebbek lettek a parasztok. Sé pénz, se posztó... S ráadásul innen is, onnan is jöttek a hírek, hogy a téglaégető

mestert meg a két alkalmazottját itt, meg ott látták mulatni.

Ha hónapok múltán is, ha sok ezer forint elmúl at ása után is, de megindult az eljárás, a „belevaló" ember és társai ellen. A téglaégető mester három évet kapott. Kósa János két évet és Meszlényi Árpád egy év és tíz hónapi börtönt.

S ezzel az ügy le is zárult

volna, ha nem lenne ott a sok károsult pénze. Mindezt megakadályozhatta volna az éberebb községi vezetőség, ha megtudakolja, milyen alapon hirdetik dobszóval a meg sem lévő téglát és vesznek fel rá előleget.

lesi előadója. \ ítanak. Aki téglát akar renFéltő gonddal

éggel, és még nem dőlt el, Id :it győz le. Erről is kellene ml, bizony kellene. Az or- zárépítés során követtünk el libákat, de mérhetetlenül sorát tettünk és sokat kell még ennünk — erről is kellene ír- d. Dolgozóink tekintélyes rézé elfelejtette, Ifjúságunk nem simeri a múltat — erről is cetlene írni.

Mi’yen elszomorító, hogy

rről nem szólunk eleget, de, zt hiszem, még elszomorí- 5bb, hogy vannak, akik te- ictésen táncdalt, lakodalomén pedig gyászdalt énekelhogy akadnak olyan ég: bámulók, akik nem látják, icm akarják látni) a napot, e egy hitvány kis hul’ócsil- igról zengemónyeket csinálVessünk egy pillantást a ov. 10-i Irodalmi Naplóra! teltem az a véleményem ró- i, hogy volt már ennél Jobb s, meg rosszabb is.

Ezen a számon a szó szoros rtelmében elterpeszkedik két tovella; sarokba szorítja a árom lírai alkotást, a szerény all rajzot és az elég ügyes kis :arcolatot. Baklövés? Az is. >kosobban kellene gazdái kod- j a hellyel, számításba véve tünde« műfajt. Véleményem, iogy a „Kísértésben“, vala- alnt „A koszorú“ című novel- it ilyen nyers, kidolgozatlan illa^otban nem lett volna szalad megjelentetni!

A novella olyan műfaj, amely „... a véletlen és szükségszerűség dialektikus feszültségének egy szikrában való kisülése útján nyilvánul meg“. (Lukács), amely hajlik a drámai kompozíció felé és ez megmutatkozik jellemzési módszerében is. Harcos műfaj, amely lehetővé teszi és megköveteli, hogy az író véleményt mondjon a közösség életének minden új jelenségéről. Nem könnyű műfaj, rövidsége nagy fegyelmet és tudást követel írójától. A novella írójának úgy kell ábrázolnia a cselekmény helyét, a szereplőket, és a tárgyakat, hogy az olvasó lássa mindazt, amit a szerző elmondott.

Véleményem szerint az említett két novella írójának távolról sem sikerült a követelményeknek eleget tenni. Különösen Leszkó Margit vét sokat a novellaírás szigorú szabályai ellen. Novellájában nem tudta érvényesíteni a nyelvi és stíluseszközök adta lehetőségeket. Tartalmát tekintve a cselekményt — helyesen — nem méretezte túl, a gondolati elemek azonban átlépték a „szükséges” határát. Igaz, hogy hősei nem rendkívüliek, de nem is érdekesek, nem is i szeretetreméltók. Az Írásban ’ nincs feszültség, nincs robbanásszerűen kimondott vagy ábrázolt társadalmi igazság. Sötét kitapogattiatatlan a környezet, a cselekmény helye.

A szereplők a már említett

általános megállapításon - túl leállított és csak néha megmozgatott figurák, létezésük valószínűtlen, s amit az író mondat velük, az alig lényeges. Szerintem indokolatlan a cím is, mert mint az alapgondolat tartalmi összefoglalója, aligha tölti be helyét. Valamivel fürgébb és simább tollal írta meg Bertha Bu’.csu A koszorú című novelláját. Olvasás közben azonban felmerült bennem a kérdés — vajon miért írta ezt Bertha Bulcsu? Tanítani akart? Miért, mire? Mi a célja Bözörlcs szánalmas alakjának bemutatásával. Ez az ember senki és semmi, nincs erénye, nincs bűne. Se megvetni, se szeretni nem lehet. Mégcsak nem is nevetséges. Itt-ott ugyan megvillan egyéniségében valami, ami a lélek jelenlétére utal, de leveri ezt egy általános kép, mely állati sorba taszítja ezt a feleségétől félő, egy pohár bortól lerészegedő, „úrnak“ kiszolgáltatott, paraszt által megvetett szerencsétlen embert

Nem a novella terjedelmének további növelésével, hanem a Jellemzés tökéletesebb eszközével Bertha Bulcsúnak többet kellett volna mondania Bözöricsről. Miért nem nyúlt a társadalom mentő keze, az állati érzéketlenségbe süllyedt emberért. Bözörics nem érez, érzékszervei nem

reagálnak arra sem, hogy te- vigyáznák az urancrcbanyaszoh egessnrgore

lesége „a saját piszkában“ ^

feleszik; agya és szíve annyira J Ezt nagyon sok tény bizo- vizsgálat tíz napig tartott, s a eltompult, hogy akkor sem ^ nyitja. ízelítőül néhányat: szokásos vérvizsgálaton kívül

érez fájdalmat, amikor fele- ( Bakonyán és Kővágószőlősön kitért a szem, a tüdő, a szív, sége ha’á'a miatt jajveszókcl, modem fürdők épülnek. A sző- a fogak, stb. vizsgálatára is. amikor ássa a sírt, Imádkozik, lősl fürdő egyik szárnyat már Ilyen nagyszabású egészség- énekei s részegen a koporsóra ^ használják, de tavaszig mind- ügyi felülvizsgálat első ízbeh zuhan. zkét fürdő használható lesz. törtint, ezután azonban elöreTermészetesen Bözörics meg # A bányászok már hosszú láthatólag félévenkint megis- formálásáról, a már életében / Ideje étteremben étkeznek. Ba- métlik.

is halottnak látott Bubos Vera í konyán ideiglenes ugyan az Szeptemberben az uránium- jellemzéséről, a gyászolónak 'ebédlő, hamarosan azonban itt bányáknál ts járt a szili kőbőrt vivő szomszéd értetlen *s sor kerül egy állandó étté- busz, melynek személyzete a magatartásáról még kérdezhet- •' rem létrehozására. vizsgálatra i Jelentkezetteket

nénk egyetmást az írótól, de * S ha már az éttermeknél megvizsgálta. (Ez az összlé*- ezt hagyjuk most el. Én In- tartunk, nézzük meg azt is, számnak mintegy 60—70 sza- kább egy megjegyzést fűzök mit szolgálnak fel ezekben a zaléka.) Idónkint a szilJkczis- hozzászólásom végére; ha az ' dolgozóknak? A bányaüzem vizsgálatokat Is megismétlik, író rej'ett társadalombírálato*.' vezetősége, minden olyan dől- Egyébként a porvédelemmel vélt elhelyezni művében, ak- gozó élelmezésére,, akit rádió- kapcsolatos kutatások fejlesz- kor bírálatában igaztalan, ha' aktív szennyeződés érhet — tésére szoros együttműködés pedig a társadalmi jelenségek- ’ havonta mintegy 300 forintot alakult ki az uránércbánvak tói függetlenül, egyéni kom- ’ fordít. A föld alatt, valamint és a Pécsi Szénbányászati pozíciót jelenített meg, akkor J az ércosztályozóban, kőtörőben Tröszt kutatási csoportjának írásának mérhetetlenül vissza-Jés laboratóriumban dolgozók dolgozói között. Az uránércbá- zuhan jelentősége. Az őnmagá- J minden mflszakkezdés előtt fe- nyáknál is még ebben az esz- val szemben igényes novella-1 hérjedús ételeket kapnak. Sze- tendőben megkezdik a munkaíró szerintem nem járhatja J mélyenkint napi 11 forintot ^ porvédelemmel kapcsolatos ezt az utat. , szán erre a célra a yállalat. Az nyilvántartását.

seim^°met^lhetteim!egEßv ^ mö^telek^^lőálíítósára tor- Most érkezett a Szovjetunió- SttfflVJSX%ZhÄ<Htjäk. Mindennapossá váll ból száz darab PA-13-as tipu- esertől eltekintve. Nem hivat-) nörkölt a bécsi szelet su víz-tus fúrógép, amelyet

SE- HfÄ 2 “.í SiTÄÄ

magam véleményét írtam a ** B székét is kaptak, melyekkel a

Célom, hogy őszinte vélemény-* Á minisztérium egészségügyi réS». kikopott PA—23-asokat nyilvánítással mind a szerkes/ J ellenőrzést tartotta bányák- megjavíthatják. A szilikózisban. Megvizsgálták mindazo- veszély csökkentése érdekében

kát. akik munkáiuk vígzé«e most mar csak kizárólag vizes* közben bármiféle kapcsolatban fút’á.^ai dolgozhatnak a bá4 i vannak a termelt érccel, A

tőséget, mind az említett elvtársakat nagyobb igényességre í i gy el r. *e z t essem.

Csorba Tivadar