Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-09 / 264. szám
im NOVEMBER 8 NAPfcó s iw>iit.iujaagBB Eleven szakszervezeteket! Aránylag hamar .telpraáll- tak szakszervezeteink az ellenforradalom fegyveres leverése után. A kommunisták segítségével leszámoltak a beférkőzött ellenforradalmarok- I«<1, rendezték tagnyilvántartásukat is. Később a tagdíjfizetésben elmaradt dolgozók között megindult a hátralék- pótlási folyamat A pécsi vasútállomás íűtőházában találunk olyan dolgozókat Is, akik több mint egy évvel elmaradtak a tagdíj tize léssel és ez utóbbi hónapok alatt majdnem kiegyenlítették; Tehát ragaszkodnak a szakszervezetükhöz, értelmét látják, hogy tagjai legyenek; A kelleténél n.ég kevesebbet, de a múlt évinél lényegesen többet foglalkoznak szakszervezeteink a munkásérdekvédelemmel; A dolgozók ma sokkal többet nyitnak be az üzemi bizottság irodájába panaszaikkal, vagy egyenesen a bizalmijukhoz fordulnak, Jó és biztató jelek ezek; Bátran állíthatjuk, hogy szakszervezeteink ma erősebbek és nagyobb tekintélynek örvendenek a munkások között, mint az ellenforradalom előtt, vagy 1950 után. Néhány gyengénkről De korai lenne még megnyugtató hangú takaródét fújni. Ne felejtsük el, hogy az 1950 utáni állapotokhoz hasonlítottuk szakszervezeteinkét, amikor is munkájuk leggyengébb volt a felszabadulás óta. Azt sem hagyhatjuk számításon kívül, hogy ma nemcsak alapjaiban, hanem részleteiben is helyes a párt politikája, tehát sokkal kedvezőbbek a szakszervezetek lehetőségei, mint az ellenforradalom előtt voltak. E lehetőségeket bizony kevésbé használják ki, Reális az a veszély, hogy a régi hibák egy része is konszolidálódik. Például: még mindig sok a papírmunka és az irodákból való irányítgatás. Területi bizottságaink függetlenített munkatársainak nagy része irodában tölti el idejét, Üzemi bizottságaink tekintélyes részében ma is háttérbe szorul ez öntevékeny társadalmi munka. Olykor még a bélyegéket is az üzemi bizottság élAöfte adogatja át, mint a pécsi MÁV-igazgatóságon is megtörtént egy esetben. Az ilyen helyeken a szakszervezet gyakran egyet jelent a munkások előtt az üzemi bizottság elnökének személyével, a ez semmiképpen sem nevezhető egészséges állapotnak. Nincs kellő különbség szervezett és ______....... mu nkások között sem. Pedig, emlékezzünk csak a veteránok (i elmondására! A századfordulói idején és után a szervezett munkás tekintélyes embernek számított mértékletes életmódjával, politikai és szakmái .műveltségénél fosva Ma? Talán csak a bizalmiak érik el a régi szervezett munkás tekintélyét (bár nem mindenhol), a további határok már elmosódnak. Ennek egyrészt az az oka, hogy jónéhány szakszervezetünk szinte válogatás nélkül veszi fel a tagokat, puszta számhajszolásra törekszik. így még a volt kizsákmányolok is bejuthatnak és bent is vannak több szákszervezetünkben. (A vas- és fémipari dolgozók területi bizottságában meg is említenek egy volt csendőrőrmestert, de sajnos, semmit sem tesznek ellene, mondván, hogy nem jött rá utasítás. Mintha árra kellene várni!) Távol álljon tőlünk, nem kívánunk mi elit-szakszerve- reteket, amelyekbe csak a munkások java léphet _be. Ve- jyéfc be csak a munkások zömét, minden becsületes embert. aki oda kívánkozik! De tzért ne válogatás nélkül toborozzunk, mert volt mépnyú- zófcnák, huligánoknak, lecsúszott nőknek semmi helyük i j Sincs a munkások régi szerve- zété’oen. Minél előbb kerülnek ki, annál jobb. legalább nem mérgezik n ’cvegöt. nem ösztönöknek c ■ ósi'H, lopásra és íógásía, Több megbecsülést Az ellenforradalom régén « szakszervezeteknek t 2Ä! Szakszervezeti munkánk több gyengéjét elsorolhatnánk még. A lényeg azonban így is világos lehet: az ismert hibák miatt nincs még szakszervezeteinknek kellő tekintélyük, olyan, mint például 1945—49 között volt. Akkor a szakszervezetek a szó legszorosabb értelmében összekötötték a Pártot a munkásosztállyal; A párt a szakszervezetek felhasználásával és segítségével mozgósította a munkásokat még arra a felejthetetlen, Országház előtti tüntetésre is, ahol 400 ezer munkás tiltakozott felemelt ököllel a földreform visszacsinálása ellen; Számos pártszervezetünk nem részesíti szakszervezeteinket olyan megbecsülésben, mint amilyent megérdemelnépártszervezetek ellen indított vad támadás után közvetlenül a szakszervezet következett, mert jól tudta, hogy a kommunisták vezette szervezett munkástömegek félelmetes erőt jelenthetnek a hazaárulás ellen. S ha az ellenforradalom felismerte a szakszervezetek jelentőségét, mi ne látnánk meg? Több megbecsülést a szak- szervezeteknek! Kommunista csoportokat! Egy év mérlege A Központi Bizottság egyik határozata előírja, hogy kommunista csoportokat leéli alakítani a választott szakszervezeti szervekben. Sajnos, még nem történt meg, A vas- utas és vas- és fémipari dőlnek Pedig nem divatos meg- gozók szakszervezeteinek te- fogalmazás, hanem az elet bizottságai igazsága az, hogy a szakszervezetek nélkülözhetetlenek a szocializmus építése során; — Mozgósitaniok kell a dolgozókat a termelés emelésére, mert a hatalomra került munkásosztálynak ez elsőrendű érdeke, mert nem. elég csak a nemzeti jövedelem szétosztásában részt venni, ott kell lenni az anyagi javak előállításánál is. A szakszervezetek másik fő feladata a dolgozók érdekvédelme, Igaz, nem a kapitalisták diktálnak már, s nem lehetnek kibékíthetetlen ellentétek a munkásigazgatók és dolgozók között. De a munka hevében előadódtak és előadódnak idbékithető és ideiglenes ellentétek, amelyeket a szakszervezetek tudnak feloldani, Lenin a kommunizmus iskoláinak nevezte a szakszervezeteket. Sokszor hangoztattuk már, de érdemes újra és újra elgondolkozni rajta. Arról a közismert tényről van sző, hogy a munkásoknak csak kisebb része tagja a pártnak. Többségük szervezetien tömeg lenne, ha a szak- szervezet nem fogná össze őket. Pártszervezeteink taglétszáma alacsony ahhoz, hogy minden munkáshoz eljuttassa az igazságát személyes agitáció formájában. Ehhez is a szakszervezetre van szükség. Ez a legfőbb feladata. A pár- tonkívüli dolgozók a szakszervezetekben tanulják meg, hogy mi is az a munkásössze- fogás, miért is munkáshatalom a miénk, miért is kell gyűlölnünk & gyakran szánalmas külsőt öltő bukott egzisztenciákat és így tovább. Erős szakszervezetek nélkül nincs erős proletárdiktatúra. például egyetlen kommunista csoportról sem tudnak a maguk területén. Szövetkezetünk 1956, októberében —, mint sajnos, sokhelyütt még — bomlani kezdett. Közös vagyonúnkat az ingadozók, a meggyőződés nélküliek kezdték széthordani. Akadt azonban tizenhét ember, aki így határozott: „Megmaradunk a szövetkezett gazdálkodás mellett.” A közös vagyon további széthordását megakadályozták és négy pár lóval, hat tehénnel. 11 anyagöbével, 139 hold földdel kezdtük gazdálkodásunkat. Nehéz feladatok álltak előttünk. A házipénztár üres volt, hitellel viszont nem akartunk kezdeni. Közgyűlést tartottunk és megbeszéltük helyzetünket. Láttuk, hogy nehézségeink lesznek a munkával, nem bírjuk erővel. Különösen a kapásoknak szánt terület megmunkálása okozott gondot. Úgy láttuk akkor helyesnek, hogy kukorica, burgonya és takar- mányrépaMerülétünkét nem munkaegységre munkáltatjuk, hanem parcellákra osztjuk és termésrészesedésre dolgozzuk meg. A részesedést a tagság 40 százalékban állapította meg. Minden tag vállalta a kimért parcella megmunkálását. Nemcsak a tagok, a hozzátartozók is dolgozni kezdtek a közös földön és példás munkát végeztek. Hozzájárultak munkájukkal szép eredményeinkhez. Culcorréyá- ból 226, burgonyából 170, kukoricából 39,5 mázsa holdankéntt átlagot értünk el, de jól fizetett a kalászos is, amelyből 11 és 19 mázsa. között volt termésátlagunk. A cukorrépa jövedelmét: 20,4 mázsa cukrot és 6,800 forintot kiosztottuk a tagoknak. Pénz- gazdálkodásunkkal is rendbe jöttünk. Régi, hosszúlejáratú hiteleken kívül adósságunk nincs és egy munkaegységre mintegy 24—25 forintot tudunk osztani az elszámolásnál. — Ezen kívül jut munkaegységenként 4 kiló búza, 5 kiló árpa, 4 kiló kukorica, 4 kiló burgonya. Egy munkaegység értéke így mintegy 05 forint lesz. Szálas takarmányunk bőségesen van, sse- mestakarmányból is annyi, hogy a várható szaporulatnak is bőven jut. Szerződéses sertéseink rövidesen elérik a 165 kilót, négy szarvasmarhánk is hízóban van. Januárban pedig 27 sonkasertést hizlalunk. Ebből is látható, hogy állatállományunk emelkedett. Jelenleg 60 sertésünk, 14 tehenünk és 3 borjúnk van. Ezeket az eredményeket alig egy év alatt értük el, amikor majdnem a semmiből indultunk. De tovább fejlődünk. Szeszfőzdénk november közepétől megkezdi működését, darálónk és hántölónk is szép eredményeket hoz. A kívülállók látják, hogy mire vittük egy év alatt közös akarattal, összefogással. A felek azt mutatják, hogy taglétszámunk a tér- számadás után emelkedik. EBED JÓZSEF, a mecseknádasdi tsz könyvelője Hasznos lenne megalakítani £ Jelentkezni lebet tszvezetöképző iskolára»1 őket, A kommunista csoportokat az üzemi bizottságok mellett lenne jó létrehozni. A kommunista üzemi bizottsági tagok, kommunista bizalmiak esetleg néhány kommunista A földművelésügyi miniszté- irium a Dunántúlon működő I termelőszövetkezeti tagok ré- . szére a Mohácsi Mezőgazdasági szakszervezeti tag tömörülhet- J Technikumban téli gazdasági ne benne. Tehát nem mindenki, hiszen ha a szakszervezetbe tartozó kommunisták egyaránt odatartoznának, akkor az egész pártszervezet ösz- ezeülhetne. A kommunista csoportok sokat tevékenykedhetnének. Először is: minden üzemi bizottsági ülés előtt összeülhetnének és kialakíthatnák a maguk egységes álláspontját, a napirendre kerülő kérdésekről. Megvitathatnák egy-egy pártonkívüli vagy párttag szakszervezeti vezető munkáját és segíthetnének hibáinak kijavításában. (Természetesen parancsolgatás nélkül. Sem a pártszervezet, sem' a kommunista csoport nem parancsolhat a választott embereknek.) A kommunista csoportok se gftik és megvalósítják az latékes . pártszervezetek szak- szervezeti párt-munkájának i nagy részét, de nem helyettesíthetik magát a pártszervezetet. Létük tehát nem teszi feleslegessé a pártmunka egyéb formáit, például a kommunista szakszervezeti vezetők időnkénti beszámoltatását. A jó kommunista csoportok a párt- szervezet munikaterve alapján dolgoznak; Magyar László se-|) h iskolát indít. Az elméleti tanulás két éven át november 1-től március 15-ig tart. Az efső év után április 1-től novemberig saját termelőszöve ékezetük munkájában vesznek részt. A végző hallgatók „Aranyka.á- szos termelőszövetkezeti gazda” jelvényt és oklevelet kapnak. Jelentkezési határidő november 10-ig, Mohács, Dózsa György út 18. Nagy sikerük van a sxovjet filmeknek 33 283 mozi látogató egy hét alatt A megye filmszínházaiban ünnepélyes keretek között nyitották meg október 31-én a szovjet film ünnepi hetét. Novcmbjf: 6-ig új szovjet filmeket láthatott a közönség. S hogy ezek mennyire nyerték meg tetszését, bizonyítja egy számadat. Az egy hét alatt bemutatott szovjet filmeknek 33 283 látogatója volt Pécsett. Az „Anya“ című filmet 6 596- an, a „Negyvenegyedik“ című filmet pedig 6 230-an nézték meg négy nap alatt. Műsoros em1 ékest A vidéki filmszínházak látogatottságáról a szovjet film ünnepi hete alkalmából még nem áll teljes kép a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat rendelkezésére, mert még nem érkezett be mindenünnen a jelentés. Az előzetes híradások azonban azt bizonyítják, bogy falun is népszerűek voltak a szovjet filmek. A szovjet film ünnepi hete alkalmából indított képrejt- vény-pályázattal kapcsolato- 1' san, jóllehet közöltük az újság- K-" —•* — - szelvényeket ?a Pedagógiai Főisoa dísztermében jSlSíu^wb« beA Péc; III. kerületi tanács végrehajtó bizottsága As Hazafias Népfront JII. kerületi elnöksége november 9-én este 6 órakor a Pedagógiai Főiskola dísztermében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából műsorral egybekötött „Emiék- est‘’-et tart. Az emlékest szónoka Bódis István elvtárs, a Hazafias Népfront városi titkára. Az emlékestet nagy készülődés e'őzi meg, melynek műsorában örömmel vállalt szerepet a Pedagógiai Főiskola hallgatóinak csoportja, a Gyakorló Iskola növendékéinek énekkara és tánccso- portja, az Uránércbánya Vállalat tánccsoportja. A vendégművészek soraiban pedig ott találjuk Pécs város jónevű szavaiéit, énekművészeit és az énekszámokat kísérő zeneművészeket. A nagy érdeklődésre való tekintettel a rendezésé megh ivókat bocsa 1 ki az emlékestre. Meghívókat lehet igényelni a Sziget' út 33. szám alatti III. kerületi tanács épületében. küldeni, mégis Igen sokan egyenként küldik be. Ez részben képet ad Jóelőre arról, hogy a megfejtők — az eddigi részleteredmények alapján — nagy többsége tájékozott a szovjet színészek és filmek ismeretében. Másrészt azonban az egyenként beküldött szelvények megnehezítik majd az értékelő munkát, ezért a vállalat kéri a megfejtőket, hogy a szelvényeket gyűjtsék össze és így küldjék be november 30-ig. Nagy élnek a munkások a bőrgyárban? Mesét hallgatnak » gyerekek a bőrgyári óvodában Sokan nem ismerik még eléggé a Pécsi Bőrgyárat, amely pedig nemcsak az ország, hanem Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb bőrgyára. Sokan legfeljebb annyit tudnak róla — hacsak nem állnak közelebbi kapcsolatban a gyárral —, hogy ott gyártják a bőröket és nemrég még büdös volt a gyér környéke. Hogy élnek a gyárkapun belül az emberek? Erről már kevesebben tudnak. Beszéljünk hát most erről! Az Első Pécsi Bőrgyár KT- tßl vajmi keveset örököltek a bőrgyári munkások. Az RT- nek minden előbbre való volt. 'mint a munkásjólét!, a szociális és üzemegészségügyi intézmények fejlesztése. Üzemegészségügy? Lehet, í^gea is köz* használatú volt, de csak szó maradt. Az RT államosítása után például nem volt a gyárnak üzemi konyhája. Az Erreth család néhai lakosztályának konyháját nevezték ki akkoriban üzemi konyhának. Dehát azt mindenki elképzelheti, hogy mennyire felel meg egy családi konyha egy nagyüzem üzemi konyhája részére. Ebben a konyhában 2—300 fő részére főztek. Ebédidőben a munkások itt nem fogyaszthatták el az ételt, erre már nem jutott hely, csak elvihették a műhelyekbe és megehették a cseres, vagy a meszes műhely nem éppen étvágygerjesztő környezetében, vagy máshol, a gépek mellett állva, vagy ülve. Aligha kell bizonygatni, hogy egy olyan üzemben, ahol különben is az egészségre ártalmas anyagokkal dolgoznak, ezek az állapotok tökéletesen kimerítették az egészségtelen körülmények fogalmát. Es most? A körülbelül négy- százezer forintos beruházással felépült új üzemi konyhán — amely nemcsak új, hanem a pécsi üzemi konyhák között ez egyik legkorszerűbb is — ezerkétszáz dolgozó számára főznek naponta, az étkezőhelyiségben pedig négy- turnusban valamennyi dolgozó elfogyaszthatja ebédjét kultúrált körülmények között. A múlt évben adták át a férfi és női központi fürdőt és öltözőt. Ma már van mindenkinek külön szekrénye és biztosítva van a fürdési lehetőség is mindenki számára. (Igaz, hogy a vízellátás néha még döcög.) Kívülálló ezt a tényt talán nem is tudja megfelelően értékelni. Csak azok tudják, hogy mit jelent egy új öltöző ás fürdő, akik évekig öltöztek a sufnikban és mosakodtak a leglehetetlenebb körülmények között. Ugyanígy nem néz ki nagy dolognak az sem, hogy minden gyárrészleg kapott ivóvizet és illemhelyet. Ezt Is csak azok a munkások értékelhetik igazán, akik éveken át itták munkaközben az ipari vizet és használták az egész gyár két illemhelyét. A gyár legsúlyosabb üzemi betegsége a reuma. A nedves munkahelyeken és a szabadban lévő munkahelyeken szinte elkerülhetetlenül utoléri az embereket. Mit tettek ellene régen? Hát ha valakinek nagy szerencséje volt, legfeljebb kapott az OTI- tól egy pár fürdőjegyet Harkányba, ha nem volt, akkor vehetett minden este forró lábvizet, minden külön orvosi rendelet nélkül. És ma? Hévízen van a gyár gyógyüdülője, ahová a reumatikus megbetegedésekben szenvedőket küldik gyógyulni. A múlt évben pedig Harkányban is elkészült a gyár üdülője. A harkányi üdülőt a gyár munkásai építették társadalmi munkában. természetesen a vállalat hathatós segítségé', el. Ehhez aligha kell külön kommentár. Régen csaknem valamennyi gép védőberendezések nélkül működött. A súlyos üzemi balesetek, a kézfejcsonkulás, ujj- levágás nem mentek ritkaság- számba. Ebben az évben viszont egyetlen súlyos, csonkolással járó baleset sem fordult elő a gyárban. A baleseti statisztika kedvező alakulásának az oka: az elmúlt években a gyér összes gépeit felszerelték korszerű védőberendezéssel. Sőt az egészségtelen munkahelyeken dolgozók külön védőruhát, kesztyűt, csizmát és védőmaszkot is kapnak. De menjünk még tovább! A felvételre kerülő dolgozókat is megvizsgálja az üzemi orva« és az 6 véleménye alapján osztják hé őket különböző munkahelyekre. Például gépek, vagy a cserzőkádak mellé nem osztanak be olyan dolgozót, akinek magas a vérnyomása, nehogy esetleg egy hirtelen szédülés folytán súlyos baleset áldozatává váljon. Sőt, ha tetszik, mehetünk még tovább. A gyér minden dolgozója évenkint rendszeresen orvosi vizsgálaton esik ót. Az öregeket, a nagyon fiatalokat és a betegségből felgyógyultakat különös figyelemmel kísérik és ha egészségük úgy kívánja, könnyebb munkába helyezik. Más: vajon gondoltak-e az RT részvényesei valaha arts, hogy hol nevelkednek á gyám ban dolgozó nők gyermekei? Aligha, ök nem áldoztak volna közel egy milliót gyári napközire és óvodára. Mert any- nyibe került a gyári napközi és óvoda. Lehetne még hosszan sorún! az új létesítményeket. Müliő- kat költött államunk a munkások egészségvédelmére, munkakörülményeik javítására. De még nem érkeztünk él a csúcsra. A következő években újabb milliókkal gazdagodnak majd á bőrgyári munkások. A régi, az RT-kórszak maradványaiból pedig nem rrvi- rad semmi, csak a rossz emlékek.
