Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-08 / 263. szám

tmn KÖVEMBE« • NAPLÓ s LENIN KATONAI Nagy György elvtárs Tverj, a mai Kaünyin környékén harcolt a fehéreik ellen. Amikor hazatért, üldözték, ezért Jugoszláviába emig­rál t. Huszonöt év elteltével, a felszabadulás után térhetett csak vissza. Ma a Pécsvárad melletti Szászvölgyben él kis szőlejében Matakovics János elvtárs a Kaukázusban állt be a vörös hadseregbe 1918 májusában. Kez­detben részt vett az Armavir városért folyó utcai harcban, amely a fehérek kitakarodá- sával végződött. 1918 őszén súlyos betegen került haza, de 1919 tavaszán már beállt a magyar vörös hadseregbe. — Ma Pécsett él, nyugdíjas Meg kell gyorsítani a búzavetést! DANI Új magyar film '1 Erről a filmről elmondhat i'jufc, hogy sikerült. Nem kell i1 különös jóstehetséggel rendel- i1 késni ahhoz, hogy előre meg- i1 mondjuk: a „Dont" közönség­sikerre számíthat. Különös története van « filmnek. Egy leányanya, me­nekülve az előítéletektől, pár napos csecsemőjét a vonaton hagyja. A kisfiút egy özvégy- asszony veszi magához és ne-, véli. Tíz év teltk el, a fiú fel­nő s boldogan él vélt édes­anyjával. Igen ám, de az asz- szonynak tidvarlója akad s férjhez akar menni. Géza, az udvarló azonban csak úgy ha j­landó feleségül venni az asz- szonyt, ha a kisfiú nem marad velük. Az asszony ismeri Dani édesanyját s elmegy hozzá megkérni: vegye viasza a fiát. Dani édesanyja — aki boldog házaséletet él mozdonyvezető férjével — azonban nem meri férje előtt felfedni, hogy néki fia van. A gyermek tehát két mes Mariannának érdeme. De nem kis része van a jól sike­rült alkotásban Szemes Mi­hálynak, a film rendezőjének. Látszik, hogy nem először fog­lalkozik a gyermekek életével. ö készítette az emlékezetes Szánkó című gyermekfilmet is. A nevelőanyát játszó Tolnay Klári és a fiú édesanyját ala­CgSZXZít EST«? kító Bara ****** *&téka: mű­! i asszony boldogságát teszi kér- n&ű!Í_ rnlnnu Klári iátákát desessé. A film befejezése is nagyszerű, egyáltalában nem „sablonos" « megelégedetten kel fel a film végén a néző. negyedik a szigetvári járás 78, ötödik a siklósi járás 73, hatodik a mohácsi Járás 54, hetedik a pécsváradi járás 53 százalékos teljesítéssel. (A százalékok a tavalyi tény- számhoz, vannak értékelve.) Megállapította a megyei ta­csi váradi járás 46 százalékkal. A termelőszövetkezetek ál­talában a vetésben az egyéni termelők előtt járnak. A me­gye termelőszövetkezetei ösz- sves vetési munkájukat 88 szá­zalékban végezték el. Ezen Értéke a filmnek, hogy úgy mutatja be az embereket, ami­lyenek: nem egyszerűsíti az életet, viszont nem is kompli­kálja feleslegesen. A film csak*^*^ nem összes szereplői hús-vér vészi. Tolnay Klári játékát nem szükséges külön méltatni, őt nagy színésznőnek ismer­jük. Ebben a szerepben is ma­radandót alkotott. A meglepe­tés a filmben: Bara Margit. Ügy látszik sokat fejlődött, s nemcsak ,szobor“, hanem em­A megyei tanács v. b. mező- náos mezőgazdasági osztálya, belül elsők a mohácsi járás gazdasági osztálya értékelte a hogy az őszi árpa vetését a termelőszövetkezetei 91, amá- november 5-d állapotnak meg- megyében lényegében befejez- sodik a sásdi járás 90, har- felelően az egyes járások és ték. Lemaradás mutatkozik madik a pécsi járás 89, negye- termelőszövetkezetek vetésé- azonban a búza vetésében: a dik a szigetvári járás 87, ötö- nek helyzetét. A vetésben az megye összteljesítménye 69 dik a pécsváradi járás 86, ha­elmúlt évi ténysaámokhoz vi- százalék. Ezen belül a legjobb todik a siklósi járás 85, hete- szonyítva a következő sor- eredményt a sásdi járás 81 dik a sellyei járás 78 száza rend alakúit ki: százalékkal érte el, második a lókkal. A búza, rozs, őszi árpaössz- se^ei járás 74, harmadik a Az összvetés-teljesítésből a embere^ ”^n5cn*' mesterkélt- 2 teljesítésében első a sásdi já- szigetvári járás 71 negyedik termelőszövetkezetek^ búza- ,i ség nélküUek, Nagyszerűen} rás 82, második a sellyei járás a pécsi Járás 72, ötödik a Rtk- vet&uknek 78 százalékát vé-|» jellemzi az édesanyát és neve- d 81, harmadik a pécsi járás 79, lési járás 68, hatodik a mohá- geztek el, a mohácsi járásban | > yjanyát f*. Mindkét asszony- | * «^MvííSír" ’ járás 52, hetedik a Pécs- 90, a pécsi járásban 82. a Sri-* termek iránt érzett getvan járásban 81, a sasdi járásban 77, a siklósi járásban 65, a sellyei járásban 60, a pécsváradi járásban 53 száza­lékban. Meg kell gyorsítani tehát az egész megye területén a bú­za vetését, hogy a jó idők tar­tama alatt, lehetőleg egy hé­ber is tud lenni játékában. Ilyen jó arcjátékot, mint eb* ben a filmben, tőle még nem láttunk. Páger Antal a moz­donyvezető szereiében jó, élet­hű. Ugyancsak sikeres az ud­vari 6, Kállai Ferenc játéka is. A film alkotói jól választották ki Weiser Györgyöt, Dani ala­kítóját. Az utóbbi idők egyik legjobb gyermekszerepét for­málta meg Weiser Gyurka. A film elsősorban a felnőt­tek problémájával foglalkozik. Nem egy jelenet akad, amely nem gyermekszem elé való. Ezért nem ártana, ha kitennék a „Csak 16 éven felülieknek” feliratú táblát. (GARAT) Rendelkezés a borfelvásárlásról miniszter és a , , , v,w~ — ___- a borfelvásár­ban a gyermek iránt érzettf iiSt az ország egész területére ki­szeretet dominál még akkor is. terjedő érvénnyel együttes ntasl­Ssorjet vendég Békáspusstán] jezzék.­Kedves vendége volt az el- nyésztés céljából importált múlt napokban a békáspusztai belga hidegvérű lovaktól. Vé- ( méntelepnek. Maria Boroszova 1— -------------'-■*-----­Sz ovjet Allatte­■ Baranya megyei Tanács VEágyon előnyére vált a filmnél aaiinpftott keret ereiéig megvásá- vető dolgozó ellen fegyelmi állá­MónrnfmT/Iocótrí lYcréíK« \ n«Mt ensí/-»•«íerAAAVonlknélób A min/ícóarl nlőíricnlr rá&t SÚlvOS&hh ÉSfelhftH fíljClCtt'’ Ignatyova, a nyésztési Kutatóintézet munka társa. A szovjet elvtársnő a kíséretében megjelent kiváló magyar szakemberekkel együtt megtekintette az istállókat, majd a hidegvérű mének szem­léje után átmentek a lovar­dába, ahol a lovak és a lová­szok akrobatikus mutatvá­nyaiban gyönyörködhettek A szemle befejezésével Maria Boroszova Ignatyova elvtársnő a következőket mondotta: — Az új magyar lófajta ki­alakítása érdekében itt igen értékes és eredményes munka folyik Itt egy kialakuló új, tipikus fajtával találkoztam, amely elflt az annakidején te­amikor úgy látszik: a két asz-1 szony inkább lemond a gyermek i ről, mint a saját boldogságuk-1 ról. De nemcsak a felnőttek i problémájáról beszél ez a film i hanem megpróbálja elemezni a gyermeklélektant is, de c- ' elemzésből — helyesen — cta ' *|ten belül a búza vetését befe- J annyira törekszik, amennyi J szükséges. A mértéktartás na fisban szabályozza. Az utasítás értelmében 1937. december 1-tg a földmüvesszővetkezetek nem vá­sárolhatnak bort. A szövetkezeti vendéglátóipari hálózatot decem­ber 1-tg az állami pincegazdasá­gokon keresztül központi áru­alapból látják el. 1957. december 1-től a földmü­vesszővetkezetek saját működési területükön — kizárólag saját szükségletükre — a helyben ter­mett bort a SZÖVOSZ által meg­betartása érdekében a bor átvéte­lének Időpontját a földmüvesszö- vetkezet köteles a területileg Ille­tékes állami pincegazdaságnak kellő Időben bejelenteni. A bor minősítését és az átvételi árának kifizetését — a szövetke­zet megbízottján keresztül — az állami pincegazdaság végzi. Ex- portminöségű bor átvétele ecetén az állam! pincegazdaság az átvett bort megtarthatja és helyette a szövetkezetnek azonos mennyisé­gű nem export minőségű bort szállíthat. Az utasítás megszegése vagy ki­játszása esetén a visszaélést elkö­Mező gazdasági Osztálya ' ami nagyrészt írójának, Sze Vroihatják. A minőségi előírások rást súlyosabb esetben tést tesznek. leményem szerint ez az újfaj­ta a magyar kivánalmaknak jól megfelel. Könnyebb, szá- razabb, és jó mozgású. A be­mutatott csoportok közül sze­rintem a magyar hidegvérül a Vendéglátóipart fajta szempontjából leginkább {i cukrászbemutatót és Idvánatos az „Ormánypuszta 2-es“, típus. Megfigyelésem szerint ebben a gazdaságban mindenki a legnagyobb hozzá­értéssel és fegyelemmel végzi a munkáját, annak ellenére, hogy a dolgozók több nemzeti­ségűek. Teljes szivemből kí­vánom Békáspuszta kollektt- á a második 800, a vájánák hogy a munkát ez- soo forint jutalmat kap, ázom- kai- után is olyan szép eredmény- < kívül különböző dísztárgyak és < nyel, baráti megértésseljvégez-^ kiosztására is sor kerüL «m« Cukrászbemutató és borkóstoló Vállalat borkós­tolót rendez november 15—18— 17-én az MS2T nagytermé­ben. Előreláthatólag tizennégy cukrász nevez be a versenyre, akik mintegy 50—60 féle süte­ményt mutatnak be a zsűri, illetve a közönség előtti A verseny első helyezettje 1000, a harmadik ze, mint ahogy ezt eddig íet-J a nagyteremben mintegy tizenkét méteres hosszú asz­talon állítják ki a tortákat, süteményeket. A verseny fel­tétele megköveteli, hogy a cukrászok kizárólag csak olyan sütemény- és tortaféleségekkel nevezhetnek be, amelyeket eddig még a vendéglátóipari vállalatok cukrászdáiban nem árusítottak. A közönség a hely­színen vásárolhat a „krokam- busz“, „narancsgrillás", „Jó- bomba“, „tölcsér-desszert" egyéb elnevezésű cukrász­süteményekből. A cuk rászbe­majd, amelybe beírhatják vé­leményüket, és a Vendéglátó­ipari Vállalat cukrászai a jö­vőben e vélemények alapján állítják össze a cukrászdák árukészletét A cukrászbemutatóval egy- időbem, ugyancsak az MSZT nagytermében kerül sor a borr ____ _ _______„„___ ko stolóra is. Mintegy tizenhét-f ellen is tiltakoztak, hogy a mér­tizennyolc fajta bor — (ür-lj IVlOfHCAVi ' Elhalasztották a Pécs—Salgótarján mérkőzést A aalgótarjánlak, mint Uaure- tu, megfellebbezték w MLSZ* nek azon döntését, mely szerint november IJ-én kell Pécsett leját­szani az elmaradt Pécsi Dózsa-Pe- tőli—Salgótarjáni BTC találkozót. A salgótarjániak azzal érveltek, hogy vasárnap több játékosuk szerepel a vidék-válogatottban, az kőzést Pécsett kell nekik lejátsza- niokj ugyanis semleges pályán mutatón agy könyvecske 1* a közönség rendelkezésére áll fandli, siklósi rizling, mecseki J szeretnének játszani. Az MLSÍ . fmost minden korábbi határozatát rizling, somlói, csopaki, bala- jj a mérkőzéssel kapcsolatban ha­tonfüredi — kóstolására lesz # tálytalanltotta és úgy döntött, „ , ahogy az elmaradt mérkőzés sor­alkalom. "sáréi később történik intézkedés. (Budapesti tudósítónktól) Amikor ma az egyetemen az 1917-es szovjet forradalomról beszélgettünk, azt mondta ne­kem egy idősebb professzor: — Mindannyian tudtuk, hogy valami történt; csak azt nem tudtuk pontosan, hogy mi: A háborús nyomor kézzel­fogható valóságban élt az em­beri sorsokban, ezt jól ismer­ték; ám onnét, a messzi kelet­ről a sajtótudósítók furcsa és érthetetlen táviratokat küldöz­gettek. Az egykori lapokban még ma is megtalálni ezeket a régi, nagyon tömör és nagyon szűkszavú, akkor még sokak száméra megfejthetetlen, ma már történelemmé vált jelen­téseket. De a Széchenyi könyv­tár sárguló újsághalmazából én most csak azokat a lapokat válogattam ki, amelyek köz­vetlenül Baranyában robban­tották bele az emberek tudatá­ba egy új nagy korszak meg­érkeztét; Mi toriént november 7-én Pécseit? A Pesten megjelenő „Üj Lap” melléklete a „Pécsi Üj Lap" Béremelés a dohánygyár­ban című cikkét közli vezető helyen. Az ismeretlen újságíró arról számol be, hogy az óriási áremelkedés ellenére mindössze 25 százalékkal emelték fel a munkások bérét, de közben el­vették tőlük a ruhasegélyt. Majd a* üj hadikölcsönről ír és idézi dr. Teleezky János volt pénzügyminiszter szavalt, me­lyek képviselőházi beszédében hangzottak el: *Akinek van­nak már hadikölcsönkötvényei, tapasztalhatta, hogy a hadi- kölcsönjegyzés a legbiztosabb tőkebefektetés. Inkább el kell pusztulnia minden vagyonnak, de a hadikölcsönnek akkor is az első vagyonnak kell lennie’’. Aztán egy terehegyi véres tra­gédiáról számol be, melynek egy bosnyák katona, Uherku János lett az áldozata, aki a háborúban megrokkant Szántó Imre vagyonát dézsmálgatta. Es a színházban a Sztambul rózsáját játszották, s Poszek Vilmos Király utcai kereskedő nagy kalapkészletét Hirdették. A másik lap, a Késmárky István szerkesztette „Dunán­túl” beszámol arról, hogy Gyó­nt Géza emlékünnepély lesz Pécsett, aznap hot ember meg­halt a várceban, a Szepesy ut­cában egy háztulajdonos kila­koltatta bérlőjét és leesett a lováról Horváth Károly 25 éves tisztiszolga, Az én korai elő­döm, a lap budapesti tudósító- ja arról ad tudósítást, hogy „a felruházott hadifoglyokat el­vitték a gazdáktól és olyano­kat küldtek a helyükbe, aki­ket új ruhával kellett ellátni." Ezek az események, ha arra gondolunk, hogy 1917 novem­ber 7-én történtek, annyira fa­kók, annyira lényegtelenéit, annyira érdektelenek. De csak ez történt? Senki sem sejtett semmit? ('Valami 1 forradalom isiéit Hí első M PMnóI A „Pécsi Napló” egy egész sor táviratot közöl Oroszország­ról: „Felmentették Verhovszki orosz hadügyminisztertI“ — Je­lenti egy Stockholmban no­vember 6-án keltezett sürgöny. Egy másik hír szintén Stock­holmból: „Éheznek az orosz ka­tonák. Kerenszkij siralmas ta­pasztalatokat szerzett a fron­ton. A csapatoknál rettenetes a felfordulás. Egész csapattes­tek éheznek”. Majd a Daily Mail egy távirata, mely szerint „az orosz köztársaság ideigle­nes tanácsinak választmánya felszólította az ideiglenes kor­mányt, hogy terjessze elő Oroszország békefeltételeit. Kerenszkij hivatalosan közölte az antant nagyköveteivel, hogy a szövetségesek hathatós támo­gatása nélkül Oroszország nem képes a háborút folytatni és az orosz nép kénytelen volna a munkás és katonatanácsok által kidolgozott alapelvek ér­telmében békét kötni, ha a szövetségesek haladéktalanul nem adják meg a kellő segít­séget.” Aztán már egy érdekes genfi távirat; „Az orosz ioaz- ságilgyminiszter tsmét elran- dclte Lenin letartóztatását”, A november 8-i lapok azon­ban már nagybetűkkel közük az orosz eseményeket. A „Pé­csi Napló” Orosz forrongás gyűjtőcím alá szedi a világ minden tájáról érkező sürgö­nyöket: Az orosz hadügymi­niszter kolostorba ment.,. Megalakul a finn köztársaság... Khiva is fellázadt... Gorkij a kormány élére akar állni... A „Dunántúl” már valamivel többet tud és idézi Kerensz­kij nek a beszédét, melyet az előparlament ülésén mondott: „A forradalmi bizottság köve­teléseit sohasem ismertük el törvényeseknek is parancsaik visszavonását követeltük. A kormány inkább megöleti ma­git, semhogy az állam becsü­letének, függetlenségének biz­tosításáról lemondjon”. Es most már gyorsan pereg­nek az események. 8 egy no­vember 9-i távirat Rotterdam­ból jelenti, hogy « „bolsevik forradalmi bizottság parancsá­ra egy felfegyverzett tengerész- osztag megszállta a hivatalos Piterviri Távirati Ügynöksé­get, a központi távlróhivatal az állami bank és a tengeré­szeti palota épületét, A tenge­részeti palotában vannak a köztársasági tanács hivatalos helyiségei”. Majd a Dunántúl írja „El­lenforradalom Oroszországban” gyűjtőcím alatt: „Péterváron kitört az ellenforradalom. Az utcákon barikádokat emeltek. A nép és a csapatok között összeütközések történtek.’1 Az­tán „az orosz északi front csa­patai a pétervári munkásta­nács mellett nyilatkoztak és útban vannak Pétervár felé.” November 10-én már más hangot üt meg a „Dunántúl” és nem orosz ellenforradalom­ról, hanem „orosz béke forr a- dalom”-ról beszél. A Reuter iroda alapján közli 7 sorban a Téli Palota ostromát. Majd be­számol arról, hogy hol lángol­tak még fel a vidéki városok­ban forradalmi megmozdulá­sok. Aztán egy nagyszerű hírt ad még arról, hogy „az egész pétervári helyőrség alávetette magát Lenin határozatának, hogy fegyverszünetet dt békét követeljenekf‘. Pár nappal később tudták tehát Pécsett is, hogy győzött a forradalom, de azt vajon tud­ták-e, hogy milyen óriást tör­ténelmi pillanat szemtanúi? Idézzünk az első értékelések­ből. Hz első érleléseli „Az orosz forradalom — ír­ja november 10-én a Dunántúl E. J, betűkkel jelzett vázét­cikkírója — kiütötte az agyag- lábú kolosszus egyik lábát- Bármiként erőlködik, nem tud talpraállnl. A masztodon pusu- tulóban van. Széthull-e a nagy birodalom, melyet a Romano- vok évszázadokon át megfelelő kötőanyag nélkül építettek, azt ma még az ottani belső álla­potok tsmerste nélkül megálla­pítani nem lehet, Valószínű­nek látszik, hogy ha a disszg- tució nem is terjed a nagy bi­rodalom végső felbomlásáig, mai összetételében fenn nem marad,,. Ami most Oroszor­szágban történt, az nem ellen- forradalom (javítja ki korábbi tévedését a lap), hanem a for­radalmak forradalma. Hogy mi lesz belőle, visszafojtott lélek­kel várja a világi” . Lapok ezek, ismert régi lapok a történelemből. Es cs«k azért lapozgattam köztük, hogy az ünnepi emlékezés hangula­tában azt a régi csodálkozó, félreértő, találgató hangulatot idézzem fel, am! velejárója minden történelmi pillanatnak. Érdekes és érdemes « történe­lem távlatából, gondolkodá­sunk új formájában látni eze­ket a világot formáló nagy- nagy napokat, melyekről bi­zony az első érákban sanki sem tudott tőbbot, csak annyit, hogy ott, » messzi Oroszország­ban valami történt Valami történt Onody György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents