Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-07 / 262. szám

1957 NOVEMBER 7 NÄPEO 3 Megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának jubileumi ülésszaka t N. Sz. Hruscsov beszéde Mossfkva (TASZSZ): November 6-án, moszkvai idő szerint délelőtt 10 órakor a Luzsnyiki Sportpalotában megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának jubileumi üléssza­ka. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának szentelt ülésszakon a Legfelső Tanács küldöttein kívül jelen vannak az SZKP régi harcosai, Moszkva dolgo­zóinak képviselői, 61 külföldi országból érkezett küldöttségek tagjai, valamint a diplomá­ciai testület képviselői. Az ülés elnökségi asztalánál helyet foglalnak az SZKP Központi Bizottsága Elnök­ségének tagjai, valamint Mao Ce-tung, Wladyslaw Gomulka, Antonin Novotny, Kádár Já­nos, Edvard Kardelj, Maurice Thorez, Palmiro Togliatti és a Moszkvába érkezett külföldi küldöttségek más vezetői. Az ülést Pavel Lobanov, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke nyitotta meg, majd 10 óra 15 perckor szólásra emelkedett N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, hogy megtartsa ün­nepi beszédét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójáról. Hruscsov beszédének elején hangsúlyozta, hogy az októ­beri forradalom 40. évforduló­ján a Szovjetunió népei az egész világ elé tárják a szo­cializmus történelmi jelentő­ségű győzelmeit A szovjet ország munkás- osztálya — folytatta —, min­dig a nemzetközi munkásmoz­galom egyik csapatának te­kintette magát. Sikereit úgy értékeli, mint a világ dolgo­zóinak győzelmét, mint hoz­zájárulását az emberiség fel­szabadításának nagy ügyéhez, az imperializmus és a gyar­mati rendszer béklyóinak szét­töréséhez, az új szocialista társadalom felépítéséhez.; Amikor visszapillantunk as októberi fordulat történelmi napjaira és végigtekintünk szocialista hazánk dicsősé­ges utján — mondotta Hruscsov —, pártunk, a® egész szovjet nép, az egész haladó emberiség páratlan szeretettel ejti ki annak az embernek dicső nevét, aki­nek halhatatlan géniusza, a forradalmi harcosra jellem­ző tántoríthatatlan akarat-1 ereje a dolgozó emberek millióit lelkesítette és lelke­síti harcra a kommunizmus győzelméért: Vlagyimir II- jics Lenin nevét. Hruscsov ezután arra utalt, hogy az imperialisták elsősor­ban azért nem tudtak bele­nyugodni a proletárforrada- lom oroszországi győzelmébe, mert az „lelkesítő példa volt az összes kapitalista országok proletariátusa, a gyarmatok népei számára, megsemmisítő csapást mért az imperializ­mus egész világrendszerére." A szovjet ország népei ke­mény harcban megvédelmez­ték október vívmányait; Ve­lük vállvetve harcoltak a for­radalom ellenségeivel szem­ben kínai, magyar, lengyel, Ju­goszláv, finn, román, német csehszlovák dolgozókból léte­sült nemzetközi egységek. A Szovjetunió négy évtize­des útját jellemezve, Hrus­csov kijelentette: „A Szovjetunió dolgozói ka­pitalista gyűrűtől övezve szakadatlan harcban a nem­zetközi Imperializmus ármá­nyaival megtörték az osz­tályéi! enség dühödt ellenál­lását, s a kommunista párt vezetésével történelmi szem­pontból rövid idő alatt fel­építették a szocializmust. Megmutatták az egész vi­lágnak a kapitalizmus bék­lyóitól megszabadult nép páratlan alkotóerejét.” Hruscsov ezután arra emlé­keztetett, hogy a szovjet nép viselte a második világháború terhének zömét, s a fegyveres erőkkel együtt döntő része volt abban, hogy megmentse az emberiséget a fasiszta le­igázás fenyegető veszélyétől; A világ békesaerető népei szintén kivették részüket a hitleri Németország és a ja­pán mllitarizmus ellen vívott közös harcból; E nevezetes napon a szovjet nép a hála és az üdvözlet szívből jövő szavaival fordul minden ország munkásosztá­lyához, dolgozódhoz, akik min­dig, mint édes testvérek tá­mogatták a Szovjetunió dol­gozóit a szocializmusért, a bé­kéért vívott harcukban. Négy évtized tapasztalatai tanúsítják a szabad munka óriási előnyét A Szovjetunió szocialista építésének négy évtizedes tapasztalatai meggyőzően tanúsítják a sxahad munka óriási előnyét a kényszerű munkával szemben. A kommunista pártot és a szovjet kormányt a szocialis­ta építés példátlanul bonyo­lult és nehéz munkájában a szocializmus építésének bölcs lenini terve vezérelte. A fel­adatok megoldását azért ko­ronázta győzelem, mert a kommunista párt és a szovjet hatalom egész tevékenységé­ben a munkásosztály és a pa­rasztság megbonthatatlan szö­vetségére támaszkodott. A Szovjetunióban mégerősödött a népek barátsága, s a törté­nelem során először sikerült megszüntetni a népek gazda­sági és művelődésbeli egyen­lőtlenségét. A Szovjetunió iparának emelése 1957-re az 1913-as színvonal 33-szorosára, a termelési eszközölt termelé­se pedig 74-szeresére emelke­dett. Az ipar ilyen hatalmas arányú fellendülését lényegé­ben 20—22 év alatt sikerült megvalósítani; A hitleri Németország tá­madása olyan kárt okozott a szovjet népgazdaságnak, mely a háborús kiadásokat és a megszállás alá került terüle­vagyís 75 millió hektárral több volt, mint 1913-ban; A vetésterület egész növe­kedésének mintegy 50 szá­zaléka a legutóbbi négy év­re esik. Az állattenyésztés idei ered­ményei tovább erősítik azt a meggyőződést, hogy valóra vá­lik az a feladat, amelyet az egész szovjet nép helyeselt, nevezetesen, hogy a legköze­lebbi években utolérjük az Egyesült Államokat az egy főre jutó hús-, tej- és vaj ter­melés tekintetében. Hruscsov ezután adatokat sorakoztatott fel a nemzeti jövedelem növekedéséről, ami az életszínvonal emelkedésé­nek egyik legbiztosabb jel­lemzője. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem az 1913. évihez képest a Szovjet­unióban 13-szorosára emelke­dett. Az Egyesült Államokban ez a növekedés alig két és félszeres. A szocializmus győzelme a Szovjetunióban mindörökre megszüntette a munkanél­küliséget. A Szovjetunió népgazdaságá­ban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma az 1913. évi 12,900.000-ről 1957­ben 52,600.000-re emelkedett. A szocialista forradalom nemcsak kinyilatkoztatta, ha­nem meg is valósította min­den szovjet állampolgárnak a munkára, a művelődésre és a pihenésre való jogát. Az ál­lam évente óriási összegeket költ társadalombiztosításra, segélyekre, nyugdijakra, ösz­töndíjakra, az Ingyenes okta­tásra, az egészségügyi ellátás­ra. Az e célra fordított összeg az idén meghaladja a 192 mil­liárd rubelt; ez áz állami költ­ségvetés összes kiadásainak körülbelül egyharmada. A fogyasztás növekedéséről és a szovjet kereskedelem fej­lődéséről szólva Hruscsov megállapította: a szovjet dolgozók sokkal jobban táplálkoznak, jobban . öltözködnek, jobhan élnek, mint a múltban. A szocializmus nagy vívmá­nya, hogy a Szovjetunióban kulturális forradalmat hajtott végre. Ennek köszönhető, hogy a Szovjetunió a tudo­mány és a technika fejlődését illetően a világ egyik első he­lyére került. Manapság különböző fokon részesül oktatásban több, mint ötven millió szovjet ember. A népgazdaságban ma több, mint hatmillió egyetemi, vagy középiskolai képzettsé­gű szakember dolgozik. Hruscsov megemlékezett ar­ról, hogy a szovjet tudósolt az emberiséget világraszóló jelen­tőségű felfedezésekkel és talál­mányokkal gazdagították. A Szovjetunió nemrég interkon- tinentáliis ballisztikus rakéta kísérletet hajtott végre. „Tudományos és technikai vívmányaink megkoronázá­sa volt a világ első mester­séges holdjának megalko­tása, s 1957 október 4-én történt sikeres fellövése. Alig egy hónap múlva felrö­pült a világűrbe a második mesterséges hold is. Ennek már tökéletesebb és változa­tosabb tudományos felszerelé­se van, s kísérleti állatot is Vitt magával. A mi első szput- nyikunk már nem unatkozik a világűrben véglett sétáján, a Szovjetuniónak már két kül­dötte, a béke két csillaga re­pül a föld körül.” „A kis szovjet hold“ meg­jelenése után — mondotta Hruscsov — egyes amerikai államférfiak kijelentették, nem is volt szándékukban, hogy versenyezzenek a Szov­jetunióval a mesterséges hold megalkotásában. Most így be­szélnek ők, amikor a mi mes­terséges holdjaink a földgömb körül repülnek! Nyilvánvaló, hogy a „Vanguard" „élcsapat" elnevezés kifejezésre juttatta az amerikaiaknak azt a meg­győződését, hogy az ő mester­séges holdjuk lesz az első a világon. De az élet tanúsítja, hogy a Vanguardot megelőz­ték a szovjet mesterséges hol­dak. A szovjet szputnyikok a föld körül keringenek, s vár­ják, mikor jelennek meg mel­lettük az amerikai és egyéb szputnyikok, s mikor születik meg a szputnyikok együttmű­ködése. Mennyivel jobb lesz ez az együttműködés, ez a verseny, mint a fegyverkezési verseny, a halált hozó fegy­ver gyártásában való versen­gés.“. A XX. kongresszus történelmi mérföldkő volt Szovjetunió ipari termelésé­nek és különösen nehézipari termelésének rohamos növe­kedése. Az Egyesült Álla­moknak, Németországnak és Angliának 80—150 évre volt ahhoz szüksége, hogy ipari termelését hozzávetőlegesen 30-szorosára emelje. A Szovjetunió már régen maga mögött hagyta Európa legnagyobb kapitalista or­szágait: Angliát, Franciaor­szágot és Nyugat-Németoc- szágoL A munka termelékenygégét illetően a Szovjetunió túl­szárnyalta Angliát és Fran­ciaországot, s utoléri az Egyesült Államokat. A Szovjetunió iparában a munka évi termelékenysége 1913-hoz viszonyítva, körülbe­lül kilenc és félszeresére, az Egyesült Államokban pedig csupán 2,3-szorosára emelke­dett A kolhozrend győzelme, a Szovjetuniót a világ legna­gyobb földművelő országává változtatta, A Szovjetunióban körülbelül nyolcvanezer kolhoz van. öt- ezernyolcszáz szovhoz, mint­egy ötvenöt millió hektáron, vagyis az ország szántóterüle­tének nagy részén gazdálko­Hruscsov a továbbiakban rá­mutatott, hogy az ország­nak a kommunizmus felé vezető útján fontos történel­mi mérföldkő volt az SZKP XX. kongresszusa. A párt — mondotta Hruscsov — a XX. kongresszuson saját kéz deményezésére átfogóan meg­bírálta Sztálin hibáit. Azért tette azt, hogy kijavítsa azo­kat, s hogy ilyen hibák soha sehol ne ismétlődhessenek meg, hogy kizárjá a marxiz­mus-lenini zmus dogmatikus, betűrágó kezelését, s biztosítsa a tudományos szocializmus el­méletének alkotó szellemű al­kalmazását, szigorúan őrködve ennek az elméletnek a tiszta­ságán. De nem érthetünk egyet azokkal, akik a személyi kul­tusz bírálatát a szocialista rendszer, a kommunista párt elleni támadásokra akarják felhasználni. „Amikor a párt Sztálin te­vékenységének helytelen ol­dalait bírálja — jelentette ki Hruscsov —, harcolt és harcolni fog mindazok ellen, akik megrágalmazzák Sztá­lint, akik a személyi kul­tusz bírálatának ürügyén helytelenül, eltorzítva ábrá­zolják pártunk tevékenysé­gének azt a történelmi idő­szakát, amikor J. V. Sztálin állt a Központi Bizottság élén. Sztálin, mint odaadó marxista-leninista és állha­tatos forradalmár az őt megillető helyet foglalja el a történelemben. Pártunk és a szovjet nép emlékezni fog Sztálinra, s megadja neki a kellő tiszteletet.” Egyes „bírálók” — folytatta Hruscsov — mindenképpen be akarják mocskolni pártunk harcának ezt az időszakát, becsmérelni próbálják azt az alapvető utat, amelyet a Szov­ket legfontosabb gazdasági feladatunk megoldásához, ahhoz, hogy történelmileg a legrövidebb idő alatt utolér­jük és túlszárnyaljuk az egy főre eső termelésben a leg­fejlettebb kapitalista orszá­gokat.” Hruscsov ezután néhány jetunió épített ki a szocializ- adattal összevetette a Szpvjet- musért vívott harcával. Az unió és az Egyesült Államok ilyen „bírálók” vagy hétpró- bás rágalmazók, vagy olyanok, akik a revizionizmus rothadt álláspontja felé csúsznak, s &?- zal próbálják álcázni eltávolo­dásukat a marxizmus—leniniz­termeléséneik jelenlegi színvo­nalát. A Szovjetunió egyes termék­fajták termelési színvonalában még mindig jelentősen elma­rad az Egyesült Államok mö­mus elveitől, hogy a „sztáliniz- gött. Az Egyesült Államok ter- musról” kiabálnak. Nem vélet- melésénék színvonala azonban len, h°?y az imperialista pro- — jegyezte meg Hruscsov — paganda felvette fegyvertárába nem valami elérhetetlen dolog a „sztálinizmus” és a „sztáli- a Szovjetunió számára, amint nisták” elleni harc provokatív azt egyesek 25—30 évvel ez- jelszavát. A párt harcol és to- előtt gondolhatták. Néhány vábbra is erélyesen harcolni termékfajtában, így például a fog a marxizmus—leninizmus- tól való mindennemű eltávolo­dás ellen. A szovjet nép egyöntetűen helyesli és támogatja a kom­munista párt politikáját — mondotta Hruscsov. — Ezt búzában, a haszonfában és a cukorban a Szovjetunió túl­szárnyalta az amerikai terme­lést. Lényegesen csökkent a szintkülönbség a vasérc- és a széntermelésben, a nyersvas- és az acélgyártásban, néhány fajta gép és műszer, valamint- monoona Hruscsov. — nn ut_ éa a gyapjúszövetek meggyőzően bizonyította, hogy evllAsáhan a nép általános és lelkes he- Oltásában, lyesléssel fogadta az SZKP az Központi Bizottságának június­ban hozott határozatát Malen­kov, Kaganovics, Molotov és a hozzájuk csatlakozott Sepilov pártellenes csoportjáról, amely szembeszegült a XX. pártkong­resszuson megszabott irány­vonallal, s megpróbálta alá­ásni a párt lenini egységét teknek ipari jnezőgaidasági dik. termelésének elmaradt bévé- A mezőgazdaság határozot­teleit számítva —• kétbillió tan jó Ütemben fejlődik, 1957- 156 milliárd rubelre rúgott, ben a Szovjetunió egész vetés- A történelemben páratlan a területe 103,200.900 hektár, Hruscsov a továbbiakban közölte, hogy a Szovjetunió ipari termelésének színvonalát tizenöt év távlatában milyen mutatószámokra tervezik. A nehéziparban, a gyépgyár- tásban, a tudomány és a tech­nika fejlesztésében ma már elérjük azt a pontot ahol a haza védelmének, a nehézipar és a gépgyártás to­vábbi fejlesztésének sérelme nélkül gyorsabb ütemben fejleszthetjük a könnyűipart, különösképpen több cipőt és A Szovjetunió kommunista A gazdasági és a kulturális szövetet gyárthatunk a lakos­építésének távlatait és felada- építésnek a XX. pártkongresz- Ságnak, s így a legközelebbi tait érintve, Hruscsov elmem- szuson kitűzött programját — öt—hét év folyamán bőségesen dotta, hogy a szovjet ország folytatta — sikeresen valósít- biztosíthatjuk a lakosság ex- történelmi fejlődésének új sza- ják meg, majd utalt az 1959— irányú szükségletét, kaszába érkezett. _ 1965. évi távlati népgazdaság- Nem kevésbé kedvezőek az A Szovjetunióban a kedvező fejlesztési terv kidolgozásáról ország feltételei ahhoz is, hogy feltételek, az összes anyagi nemrég hozott határozatra. mindenre kiterjedően fejleszt­és erkölcsi feltételek meg- hesse a szocialista mezőgazda­vannak ahhoz, hogy át lehes- „E terv teljesítése — jelen- ság különböző ágait. A legfcö- sen térni a kommunizmus tette ki Hruscsov — okvet- zelebbi években a gabonater- épitésenek magasabb fokára. lenül közelebb hoz bennün- melést évi 11 milliárd púdra, a Az összes feltételek megvannak, hogy át lehessen térni a kommuniz­mus építésének magasabb fokára hústermelést 20—21 millió ton* nára, a tejtermelést 70 millió tonnára kell növelni — mon­dotta. Hruscsov felhívta a figyel­met arra, hogy ki kell hasz­nálni a szovjet Távol-Kelet ha­talmas erőforrásait is. Ma már reális lehetőség, hogy az or­szág kezébe vegye e terület gazdag földjeit. Számítások igazolják, hogy a szovjet ország a legköze­lebbi tizenöt évben nemcsak utolérheti, hanem túl is szár­nyalhatja azt a mennyiséget, amennyit az Egyesült Álla­mok a legfontosabb termék­fajtákból ma termel. Természetesen ez alatt az idő alatt az Egyesült Államok gaz­dasága is tovább fejlődhet. De ha tekintetbe vesszük, hogy a szovjet ipar fejlődési üteme sokkal gyorsabb, mint az ame­rikaiaké, akkor teljesen reális­nak és teljesíthetőnek látjuk azt a feladatot, hogy történel­mileg igen rövid idő alatt bé­kés versenyben túlszárnyaljuk az Egyesült Államokat. Mindez lehetővé teszi, hogy jelentősen növeljük a nép élet- színvonalát, jobban kielégít­hessük a szovjet emberek sza­kadatlanul növekvő anyagi és kulturális igényeit. Hruscsov ezután a Szovjet­unió lakásépítkezési terveivel foglalkozott. 1913-hoz képest, a Szovjetunió városaiban a la­kásállomány 3.7-szeresére nö­vekedett, A kommunista párt és a kor­mány által kidolgozott lakás- építési program azt a felada­tot tűzi ki, hogy a legköze­lebbi 16—12 év alatt meg­szüntesse a lakáshiányt. Hruscsov hangsúlyozta: az ország fejlődésének jelenlegi szakaszán megvannak a szük­séges feltételek, hogy gyorsí­tott ütemben növeljük ? dol­gozók jólétét. Megjegyezte, hogy a szovjet szocialista állam funkciói továbbra is tökéle­tesedni és módosulni fog­nak annak megfelelően, ahogyan a szovjet társada­lom előre lép a kommuniz­mus útján, A főbb funkciók ismerteté­se után Hruscsov kijelentette: Természetesen nem feled­kezhetünk meg a szocialista állam olyan fontos funkciójá­ról sem, mint az országnak a külső támadás veszélyétől va­ló védelme. „A szocialista ál­lam védelmi képessége azt jelentette és azt jelenti, hogy politikailag éberek vagyunk a szocializmus ellenségeinek cselszövéseivel, új háború ki- robbantására irányuló kísérle­teivel szemben, szilárdítjuk ,az ország védelmi képességét; mind«« irányban erősítjük az ország fegyveres erejét, amely minden pillanatban kém az imperialista agresz- szorok támadásának vissza­verésére” — állapította meg Hruscsov. Hruscsov rámutatott: a •raovjet hadsereg és flotta ere­iének és hatalmának az a fő forrása, amint azt a Szovje - unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának határoza­ta a minap megállapította, hogy a hadsereg és a flotta szervezője, irányítója, nevelő­je a kommunista párt. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents