Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-03 / 259. szám

1957 NOVEMBER S WAPIO —tt« 7 Orosz nyelvű műsoros-est A Magyar-Szovjet Baráti Társaság a szovjet kSnyvkiál- lítás alkalmából november 4- én, hétfőn délután 6 órakor orosz nyelvű műsoros-estet rendez a Janus Pannonius u. 11. szám alatt lévő Hazafias Népfront székházában. A mű­sor keretében fellépnek a Pé­csi Állami Pedagógiai Főiskola orosz és ének tanszékének hallgatói. A műsoros-esten vendégként megjelennek majd a Pécsett tartózkodó szovjet' élvtársak is. Nagy gondunk a víztelenítés Vízgazdálkodási társulásokra van szükség telykór terjesztése mellett év­ről évre veszélyeztetik és vá­molják a gazdák termését Sok helyütt persze most már fel­ismerték a veszélyt és részben saját erőből, részben állami tá- _i. j.. .- ,, mogatással megkezdték a víz­vizsgálta a termel&zovetkeze-( teienítést Jelenleg 15 község- is. aki területileg érdekelve tefc zetorainak önköltségét, ben fogtak össze a helyi lakó- lenne ebben a munkában, de sok a vízkár elhárítása érdeké- nem csatlakozik azzal, hogy ha ben. Kifizetődök a zetorok a t8z-ekben A Baranya megyei tanács mezőgazdasági osztálya felül­Megállapította, hogy a harma dlk negyedévben igen kedve­zően alakult az egy hónapra eső tiszta jövedelem. Például: á majsi Táncsics Tsz-nél 11704, a kisnyárádi Oj Haj­nalnál 6 621, a töttösl Szabad­ságnál 6 096, a mágocsi Béké­nél 5 884, a helesfai Oj Élet­nél 5 002, a monyoródi Üj Életnél 5103 forint volt; A többi termelőszövetkezetnél 3 500—4 000 forint között mo­zog az egyhavi átlagos tiszta jövedelem; Ma nyílik meg a VIT-kiállítás Vasárnap délután őt órakor áss ifjúsági házban ünnepélyes keretek között nyitják meg a VIT-Jdállítást. Tablók, fény­képek mutatják be a magyar küldöttség útját, szereplését, a különböző rendezvényeket* a fesztivál emlékezetes ünnepsé­geit. Kiállítják a szovjet és más nemzetek fiataljaitól ka­pott értékes ajándékokat is. Megnyitót mond Mitoki Er­vin, a megyei KISZ-bizottság tagja. Az ünnepségen részt ség tagjai K Van olyan termelőszövetke­zet és község, ahol az állat- állomány mintegy 28—30 szá­zalékát fertőzte meg a mé­telykór. A betegség egyre ter­jed. Terjesztik maguk az álla­tok és terjeszti a sok vizes le­gelő, rét. 1948 óta úgyszólván egy köz­ségben sem gondoltak arra, hogy meg kellene állítani a fertőzést, védekezni kellene a levezető árkokat, kisebb csa­tornákat. A nagyobb, fő leve­zető csatornákat továbbra is az állam gondozná, tisztítaná, de a kisebb árkokat a társulások­nak kellene rendben tartaniok. Mi a lényege ezeknek a tár­sulásoknak? összeállnak azok a gazdák, akik területileg közvetlenül érdekelve vannak a védekezés­ben. a helyi vízlevezetés meg­Halásznak Sumonyban (' Kérgestenyerű ha­{! löszök húzzék a hú- , i lát, amelyben ott esetben a községi tanács ki-1J ficánkol a zsák­vetheti a költség ráeső részét \ mány, az egész évi és azt közadók módjára be- J munka eredményé- hajthatja. \nek nagy része. — A szükséges munkák elvég- J Mikor partra érnek, zéséhez, a tervék megvalósítá- J elégedetten álla­sához rövid-, közép- és hosszú- J pitják meg: lejáratú hitelben részesíti azj — Most is megvan állam a társulást. Ja hetven-nyolcvan lUíiCii.) vcuvnUdU A.CUCX1C <4 i vuacvCiClCö UiCg vízkárok ellen, amelyek a mé- valósításában, befizetik a tár­sulati hozzájárulást terület- nagyság szerint és ebből szer­zik be minden évben az elhá­rításhoz, a rendbentartáshoz szükséges eszközöket, illetve fizetik a munkásokat. Lehet, hogy akad majd olyan ember Természetesen az állam mesz­szemenően támogatja ezeket a törekvéseket, anyai segítséget nyújt a községeknek. Vázsnok *%*n**^n* községben példám 80.000 ío-i rintos állami hozzá j árulással |i kezdik majd a munkát Ebben az évben összesen hatmillió^ forintot fordítottak Baranyá­ban vízrendezésre. Több helyütt felvetődött már, már úgyis meg van a társulás, elvégzik az ő földje vagy rétje mellett is a munkát. A rende­let kimondja, hogy ebben az hozásával. A sellyei járásban tanács koztak már társulás alakításá­ról a községi v. b. elnökök. Az ország területén eddig csupán a Tisza nyári gátján és Kis- kunmajsán működnek. Alaku­lóban van még Lengyeltótin. Itt a gazdák maguk sürgetik a mielőbbi alakítást. Baranyában még nem ala­kult egy sem, de remélhetőleg felismerik a társulások szüksé­gességét és hamarosan jelent­hetjük, hogy hol, melyik köz­ségben fogtak hozzá az évrŐl- évre ismétlődő helyi vízikár el-a hárításához egy társulás létre-J »a mázsa. Temérdek hal lu­bickol a hálóban, némelyik nagyot ugrik és búcsúpil­lantás nélkül távo­zik. — Hadd menjen! Néhány nap múlva újból a hálóba ke­rül. Sumonyban jó a jogát. Ezerküenc­száz mázsa hal a tervük, de úgy lát­szik, hogy ezt túl­teljesítik, hisz az egyes tó 105, a hár­mas 115, a négyes pedig 103 százalék­ra teljesítette a ter­vét. Olyan jól sikerült az idén a hal, hogy erre még nem volt példa a huszonhét év alatt. Ennyi ide­je halásznak itt és az idén még abból az elhanyagolt 75 holdas tóból is 373 mázsa hala* vettek ki. A kettes tó is jól fizet. Három nap alatt 440 mázsa halat fogtak ki. — Volt olyan nap, mi­hal tor 250 mázsa volt a hálóban. Hal, de még mi* Igen! Mind gyö* nyörű, nagyobb* részt elsőosztályúi amely még a leg* finnyásabb német, cseh és olasz Impor­tőrök igényét is ki* elégíti. Mert a su* monyt hal nagyré- szét ezekbe az or* szagokba szállítják. A jó fogás feletti öröm még dalt is csal a halászók aj­kára, akik egy cseppet sem titkol­ják, hogy a jó fo* gás után, a terv túl­teljesítése után szép prémiumot várnak — megér­demelten. Öntevékeny kórusok hangversenye Ma este 6 óraikor a KISZ és Szakszervezetek Doktor hogy a vízkárelhárítás érdeké-£ ben, úgynevezett vízgazdálko-< dási társulásokat kellene létre-1' hozni. A kormány támogatja1| [ilyen társulások alakítását és'| (Segíti azokat anyagilag is az1 ( ésszerű tervek, célok megváló-^ sításában, Ilyen társulások1 voltak már a megyében 1948-ig.1 Ekkor azonban feloszlatták1 őket, sajnos, meggondolatlanul. Vízgazdálkodási társulás mű­ködött a Fekete-vizen, Dá- zsonyban és az Alsó-Karasicán ** • Ilyen társulásokra tenne,! most szükség. Nem azért, hogy,i legyen egy társulat a községek-,i ben, amelyet elkeresztelnek,! vízgazdálkodási társulatnak., i __________— ----- Az kell, hogy legyen egy olyan ,i ve sznék a baranyai küldött- l1 közösség, amely kézben tartja J •V' _>. .1 r.. .»i r f. r 1 _ -. ' Űj étterem a város szívében a vízkárelhárítást, gondozza a Minden ember szívesen tölti el szabadidejének röp­ke óráit valami kellemes, szép környezetben, ahol az­tán igazán jól érezheti ma­gát. Hát ilyen „kellemes szép környezetet’ teremtet­tek a napokban a volt bel­városi vendéglő helyén. Az új étterem „gazdája” nem más, mint a Közétkeztetési Vállalat. A vállalatnak volt ugyan egy étterme a Kazinczy ut­cában, amelyet csak úgy köznyelven — „csámcsoldá- nak’ keresztelt el a vendég­sereg. A „csámcsolda” meg­szűnt néhány hétre, de csak azért, hogy alapos átépítés után ismét megnyíljon ízlé­sesebb berendezéssel, válasz­tékosabb étrenddel, kiváló zenekarral... stb. S hogy a Kazinczy-étterem törzsvendégei továbbra is olcsón és jól étkezhessenek, a volt belvárosi vendéglő he­lyén kifogástalan ellátást ta­lálnak. A vállalatnak elég sok pénzébe került az étte­rem berendezése és beindí­tása. Nemes Pál műszaki ve­zető elgondolása alapján rendezték át a hajdani sön- tést kis eszpresszóvá, nehéz, kék függönyökkel, kovácsolt vasból készült kis asztalkák­kal, párnázott székekkel, neon-fénnyel megvilágított bárpulttal és már a napok­ban elkészülő gyönyörű bár­szekrénnyel. Az étteremben is kifogástalan tisztaság és rend fogadja a vendégeket. És ami a legfontosabb: az olcsó árak! Zallel László igazgatónak bizony elég gon­dot okozott az árak mérsé­kelt megállapítása, úgy, hogy a vállalat se fizessen rá, de a vendégek is jóminő­Sándor Művelődési Otthona-* ban rendezik meg a pécsi ön­tevékeny kórusok hangversc­J nyét, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordu- \ lója alkalmából. » Fellép a Pécsett tartózkodó ségü, de olcsó ételekhez jus-} szovjet katonai alakulat mű­sanak. Sikerült. A „legdrá gább” étel például a geszte nyével töltött pulykamell, amelynek ára nem több 13.65 forintnál. Egy üveg sör is csak négy forint 10 fillér, a pálinkaféleségek féldecin­ként sem kerülnek többe öt­vcszegyütiese, a MÄV szimfó- nikus zenekar, a MÄV vegyes­kórusa, a Közlekedési Válla­lat „Szocialista kultúráért'* kitüntetett férfikórusa, a Do­hánygyár fiivoszenekara, a IIVDSZ szakszervezet férfi­kórusa, a Nevelők Háza ve­gyeskara, a pécsszabolcsi fúvós hat forintnál, vagy a literes palackozott bor húsz-huszon-1 , , . .. , , ­két forintnál. é Mnckar * a Pecsbanyatelepi Az olcsóság és a hangula- t férfikórus. tos kis eszpresszó, étterem j vonzza a vendégeket. Az az-i tán már Müller Imre üzlet- i vezetőn múlik, no meg az i étterem felszolgálóin, hogy ( az olcsóság mellett azért i megtartsák azt a bizonyos ( „nívót”, amely valóban szűk- ( Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig; tovább tart a párás, ködös tdö. Több helyen kisebb eső, vagy köd- szitálás. Gyenge légáramlás. A hő­", v, r --------.... -v- , mérséklet alakulásában nem lesz séges ahhoz, hogy a belvárost lényeges változás. szívében lévő új szórakozó- t Várható legalacsonyabb hómér- hely valóban kellemest sékiet ma éjjel 2—7 fok, legmaga- szórakozást nyújtson mindent betero vendégnek. f 14 fok felett. Jn diil/u előtt a ^őidai i 'Beikeiig. íjáéban Szerelésre készen áll már as erőmű épülete le. Móg néhány nap, még né­hány izgalmas ára és felbúg­nák a gépek hazánk egyetlen magasnyomású brikettgyárá­ban. Sokáig váratott magára, de végre elérkezett ez a pil­lanat. Ismét gazdagabbak va­gyunk egy gyárral, újabb si­kert jegyezhetünk fel szocia­lista építőmunkánk történeté­iben. Sőt, a hidasi gyár fel­építése többet jelent egyszerű sikernél, mert ez a gyár nem­csak új épületekből, modem, az emberi munkát alig igény­lő gépekből áll, hanem magán viseli a baráti, a testvéri né­pek összefogásának jeleit is. Üj korszakot hivatott meg nyitni a hazai barnaszenek felhasználása terén; — Három évvel ezelőtt kezd­tünk hozzá itt Hidason ha­zánk második magasnyomású briftéttgyárának a felépítésé- héz — ismerteti- a gyár tör­ténetét Czifferszky István elv- társ, a brikettgyár igazgatója. — Mintegy negyven évvel ez­előtt ugyanis Várpalotán lé­tesítettek egy kötőanyag nél­küli brikettgyárat, illetve üze­mét, de éz ismeretlen okok miatt működését beszüntette, így a hidasi brikettgyár jelen pillanatban hazánk egyetlen kötőanyag nélküli magasnyo- snáfjú brikettgyára. A gyár felépítése 70 millió forintba kértllt. Ebből 23 millió forin­tot az erőmű felépítésére for­dítottak. Az igazgató elmondotta, hogy e gyár felépítésének népgaz­daságunk szempontjából na­gyon nagy jelentősége van. így például a kötőanyag06 bri­kettgyárakban a szénporhoz növényi és ásványi kötőanya­got tesznek — amit hengeres présekkel mintegy 3—400 kg/ cm* nyomás mellett préselnek briketté — a kötőanyag nél­küli brikett alapanyagához, vagyis préselt szénporhoz semmiféle kötőanyag nem ke­verhető s kizárólag a megfe­lelő tényezők jelenlétében nagy nyomás mellett préselik alaktartó briketté. A kötő­anyag, a brikett fűtőértékét nem növeli, elleniben káros tu­lajdonságait, mint korom és kátrányképződést, a legkomp­likáltabb tüzel őberend e zések­ben is érvényesíti. A kötőanyag nélküli bri­kett előállításához csak szénre van szükség, s a nedvességbe­hatás ellensúlyozására 1—1,5 százalék ásványi olaj bepor- '.asztásával járó impregnálást igényel. Cserépkályhákban, fa­tüzelésű kályhákban és ipari tüzelő berendezésekben is ki­tűnő hatásfokkal tüzelhető és úgyszólván teljes egészében elég. A hidasi gyár felépítését indokolta az a körülmény is, hogy nagy fűtőértéket képvi­sabb cél az, hogy a kellő szi­lárdságú kötőanyag nélküli barnaszén-brikettből brikett kohókokszot állíthassunk elő. A hidasi brikettgyár dolgo­zóinak kutató munkája ezen kívül kiterjed a tőzegbriket- tezésre, a tőzegbrikett kokszo­lásra, fűrészpor, rizshéj, nap­raforgóhéj brikettálására. az alumínium forgács, bronz, sárgaréz forgács újraolvasztás előtti tömörítésére. A gyár tervezői magyar és német szakemberek voltak. A szerelés is magyar-német munka, sőt a gépek egy részét is a Német Demokratikus Köz­társaságban gyártották. A gyár négy főépületből, a szénelő­készítőből, a szárító és prés­A &zénelókészftSmű. Innen három helyre, s* erőműbe, • vasúit ko­csikba «s a betonbunkerekbe ke rttt a már osrtályoeott lignit selő szenekben szegények va­gyunk, viszont hazánkban rendkívüli mennyiségben van nemesítés nélkül gazdaságosan el nem tüzelhető szénféleség. S mivel a hazai magas nedves­ség tartalmú barnaszenek és lignitek nemesítése nálunk még megközelítőén sérti meg­oldott probléma, a hidasi gyár egyben az az eszköz, amely az ehhez szükséges kutatásokat és a cstnebuktató. m indul útjára kísérleteket lehetővé teszi, a hidasi lignit. Ezen túlmenően a légfonto­ünemből, az erőműből és az iroda épületből áll, • A hidasi bányaüzemben teiv melt, mintegy 4fi százalékos víztartalmú, körülbelül 1800— 2ÓÓ0 kalóriái lignitet iparVas- úton szállítják a brikettgyár csillébuktatójáig. Innen gurni- szálagoú egy válogató asztál- ra kérül, ahól kézi válogatás­sal próbálják a meddőt eltá­volítani. Ezután a lignitet a kaliber rosta segítségével szemcsenagyság szerint osz­A raárftó «■ présözem. Ht készül a brikett. tályozzák. A 40 milliméternél nagyobb darabokat a gyár egyelőre nem használja fel, hanem vasúton tovább szállít­ják, a lignit egy része pedig az erőműbe kerül, mert az erőmű kazánjait füstgázzal szárított lignittel fűtik majd. A lignit túlnyomó részéi meg­értik G ugyancsak szállítósza­lagon a brikett-tároló üzem be­tonbunkerébe szállítják. A be­tonbunkerekben a legnagyobb szemcsenagyság már nem ha­ladja meg a 0,5 millimétert s a bunkerekből — a szárító dobok forgása révén — auto­matikusan töltődik a szén a szárító berendezésekbe. Ezek a szárító berendezések 3,5 atm, nyomással 180— 200 C°-ig felmelegített gőzzel működnek a a szén víztartal­mát mintegy 75 százalékkal csökkentik. A szári tódobokból kikerülő szénpor még további törőbe- rendezéseken megy keresztül, ahol 1—1,5 százalékos pakura injektálást kap, mint belső Impregnálást. Innen a szén­por zárt berendezéseken ke­resztül Isfrtét a bunkerekbe, majd automatikusan a prések­be kerül. A préselés két né­met gyártmányú, görlitzi iker­présen és egy régi, valamint egy űj típusú svájci gyárimé nyú Glomera-dugattyúsprései történik körülbelül 800—20O< kg/cm3 nyomással. E prések kel 24 óránként körülbelü 300 tonna 3 600 kalórdás tari kettet tudnak termelni, s eg: tonna brikett előállításáho körülbelül 1,5 tonna lignite használnak fel. A présektől a brikett autó matikusan kerül tovább a bri kett-tároló helyiségbe, aho megfelelő hűtés és pihentté után gépi úton a szállító esz közökbe rakják. Mindebből látható, hogy csu pán a meddő válogatás az a aktus, ahol emberi kéz a sze net érinti s így a gyárba: foglalkoztatott munkások leg fontosabb feladata e gépel munkájára felügyelni. Érdemes még megemlíteni hogy a gyárnak korszerűé: felszerelt láboratóriuma, sa ját gépműhelye és kísérlet üzemrésze is van. A kísérlet üzemrész gépegységeit a üzemből táplálják, de sz.ükséi esetén a gyártás szabályszen folytatása mellett más űto: idegen szén is feladható. A hidasi völgyben tehát fel épült a gyár s hirdeti: újaW lépést léptünk előre. Mes térfalul Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents