Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-29 / 281. szám
4 NAPLÓ 1951 NOVEMBER 2» N. $&. Hruscsov elvtárs nyilatkozata amerikai újságíróknak (Folytaid* az 1. oldalról) figyeli egymást ök főként arra törekednek, hogy elejét vegyék a rajtaütésszerű támadásnak. Bizonyos körök attól tartanak, hogy esetleg Oroszország tölti majd be a légüres teret ott, ahol a nyugati országok nem létesítenek védelmet A légi felügyelet elősegítené a kölcsönös gyanakvás kiküszöbölését, ez viszont elvezethetne a bizalom megteremtéséhez. Hruscsov: Es a kérdés már szerepeit az országaink közötti tárgyalások napirendjén. Általánossá vált a gyakorlat, hogy amikor elfogadjuk az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország valamely Javaslatát, altkor ezeknek az országoknak a kormányai elvetik saját javaslataikat, összebonyolítják és nyilvánvalóan elfogadhatatlan feltételekhez kötik azokat, hogy megakadályozzák a megegyezést. ön így teszi fel a kérdést: előbb ellenőrzés, azután a bizalom helyreállása. Előbb a bizalmat kell megteremtenünk országaink között, azután térhetünk rá az ellenőrzésre Ellenőrzés bizalom nélkül: nem ellenőrzés. Ha az országok között rossz a viszony, az ellenőrzés felderítéssé válik, vagy araiak a pillanatnak a kutatásává, amely valamelyik fél számára a legkedvezőbb az agresszió végrehajtására. Mi Ilyenféle ellenőrzésbe nem egyezünk be. Az önök politikusai ország-világ előtt hangoztatják: hogy a Szovjetunió körül megteifcimtett katonai támaszpontok birtokában letörölhetik hazánkat a föld színéről, ha ezt szükségesnek látják. Ugyanakkor azonban azt Ss mondják, adjatok nekünk jogot rá, hogy felügyeletet létesítsünk a Szovjetunió területén. Vajon békés célokból van-e szükségük erre? Természetesen nemi Connif: Említette, hogy meg kell javítani valameny- nyi ország kölcsönös kapcsolatait Hogyan segíti elő ezt a megjavítást az a némiképpen kemény hang, amely megállapítható a kommunista vezetők tanácskozásáról ma kiadott nyilatkozatból? Hruscsov: Voltaképpen nincs ebben egyetlen kemény megállapítás sem. Éppen ellenkezőleg, arról van szó benne, hogy a kommunista és munkáspártok a békebarcot elsőrendű feladatuknak tekintik, ezek a pártok a különböző állami, politikai és szociális berendezésű országok békés együttélésének biztosítósáért harcolnak. A kommunista pártok előtt az a feladat áll, hogy harcoljanak a világbéke biztosításáért, Connif: Az Egyesült Államokra való utalásukat úgy érzem hazánkban majd úgy fogják fel, mint nem éppen barátságos lépést Amerika Iránt. Hruscsov: Egészen természetes, hogy bizonyos amerikai köröknek, amelyek ellenkező, kapitalista álláspontot képviselő pártokat vezetnek, a md szocialista álláspontunk nem tetszik Ha az amerikai uralkodó körök elismernék azt a vitathatatlan tényt, hogy megvan és fejlődik a szocializmus világa a maga eszméivel. s megvan a kapitalizmus világa, amelyben a régi rend uralkodik akkor elismernék a , két társadalmi rendszer létezésének lehetőségét is napjainkban. Ha viszont ezt elismernék akkor elismernék azt is, hogy az ideológiai harcnak nem kell összeütközésekre, főleg pedig katonai összeütközésekre vezetnie a különböző társadalmi és po’ltikai rendszerű államok között. Ezek az országok békésen együtt élhetnek és így is kell élniük és békés versenyben kell bebizonyítaniuk, hogy melyik rendszer az előnyösebb. A nyilatkozat minden szavát békés törekvések hatják át; fe’hív minden békeszerető erőt, hogy harcoljon az új háború kitörésének veszélye ellen, hogy ma a világon a legfontosabb feladat a béke védelme, hogy a kommunistáéi munkáspártok a lehető legnagyobb arányokban közös tevékenység kialakítására törekszenek, minden békeszerető erővel. Consldine: Ez az új nyilatkozat most mindenekelőtt foglalkoztatja az embereket. Véleménye szerint mi ennek a nyilatkozatnak a három legfőbb pontja? Hruscsov: Ha én megmondom önnek, hogy véleményem szerint mi a három legfőbb pont a nyilatkozatban, véleményeink esetleg nem egyeznek majd. Consi di 1 ne: Figyelmesen elolvasom majd a nyilatkozatot és feltétlenül meg tanulom emlékezetből ísl Hruscsov: Nem költemény az; hogy könyv nélkül megtanulja, de a lényegét illetően el kell Igazodni benne. Connif: Azt hiszem, már Lenin megmondta, hogy az egyszerűség jobb megértésre vezet. Ezért a nyilatkozat olvasásakor megpróbáltam valahogy egyszerűsíteni a szöveget Hruscsov: Hasznos dolgot cselekszik, ha gondosan tanulmányozza a nyilatkozatot és helyesen értelmezi alaptételeit De alig hiszem, hogy a nyilatkozat alaptételeit abban a szellemben tálalja olvasóinak, ahogyan ezeket a nyilatkozat kifejti. Hiszen egészen más eszmei álláspontot foglal el. Ezért nem hihetek különösebben a tárgyilagosságukban, A kellő tárgyilagosságot akkor tanúsítaná Hearst úr, ha teljes szövegében közzétenné sajtójában ezt a nyilatkozatot és ilyenformán lehetővé tenné olvasóinak, s az egész amerikai • közvéleménynek, hogy maguk olvassák el és maguk tanulmányozzák ennek az okmánynak a tartalmát. Biztosíthatom, így tenné a legjobb szolgálatot olvasóinak. Remélhető, hogy közli a nyilatkozatot? Hearat válaszában nem tett erre ígéretet, mondván, hogy igen terjedelmes, s ők még az amerikai elnö.k beszédét is erősen megrövidítik. Hruscsov később arról beszélt, hogy a Szovjetunió nem ért egyet azzal a szereppel, amelyre az Egyesült Államok Igényt formál a világuralommal. A nyilatkozatban a legfontosabb a szocialista országok fejlődéséről való gondoskodás, s a békés együttélés biztosítása, a szocialista országokétól eltérő rendszerű minden országgal Consldine: Engedje meg, hogy fölvessek még egy kérdést. Feltűnt nekünk, hogy Jugoszlávia képviselői nem írták alá a nyilatkozatot. Történt-e bármiféle erőfeszítés arra, hogy rávegyék Jugoszláviát az okmány aláírására? Hruscsov: A nyilatkozat aláírása teljesen önkéntes dolog. Minden ország önállóan dönti el, hogy részt vesz-e valamely okmány kidolgozásában, vagy sem. Jugoszlávia képviselői nem vettek részt a nyilatkozat kidolgozásában. Ami a jugoszláv kormány és a Jugoszláv Kommunista Párt politikáját illeti, ezt a politikát Kardelj elvtársnak a Legfelső Tanács ülésén elmondott Ismert beszéde és Tito elvtársnak a Pravdában közölt cikke félti ki. A békekiáltványon, amelyet minden kommunista és munkáspárt elfogadott, ott áll a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége aláírása is. Considine: A nyilatkozatban szó van arról is. hogy fenn kell tartani és erősíteni kell a varsói paktumot. Azt jelenti-e ez, hogy a Szovjetunió a paktumhoz tartozó országokat ellátja majd a legújabb fegyverzettel, köztük atomfegyverrel és más nemrég feltalált fegyverrel is, hogy erősítse ezt a szervezetet? Hruscsov: Az értekezlet ezt nem tárgyalhatta meg, mert a katonák nem vettek részt az értekezleten. Kapnak-e a varsói szerződést aláíró országok hadseregei korszerű fegyvert, köztük gpi- és hidrogéntöltésű rakétákat, ez majd a helyzettől függ, s attól, hogy milyen irányvonalat választanak és követnek az északatlanti tömbhöz tartozó országok. Ezenkívül az a rakétafegyver, amellyel a Szovjetunió rendelkezik, szovjet területről való felhasználásra készült, így tehát nem merül fel nálunk az a kérdés, hogy ezt a fegyvert elhelyezzük a varsói szerződéshez tartozó országokban. Vannak közeli hatósugarú rakétáink is. A Német Demokratikus Köztársaságban állomásozó szovjet katonai alakulatoknak természetesen megvan mindenfajta fegyverük, amelyre harckészültségük szempontjából szükségük van az agresz- szorok bármely támadásának visszaverésére. Később Hearst a következő kérdést vetette fel: Elképzelésem szerint az Egyesült Államokban a munkás- osztály a lakosság túlnyomó többségét teszi ki. A kérdéseket nálunk választásokon, szavazásai oldják meg. Úgy gondolom, hogy nálunk a munkásosztály a vezető osztály. Nálunk egyik családnak több pénze van, másiknak kevesebb, de végül is ők nem gyakorolhatnak befolyást, minden a kormánytól függ. Hruscsov: Az Egyesült Államokban valóban a munkásosztály a többség, de hatalma a munkásosztálynak az önök országában nincs. Minden a gazdag emberek, a monopolisták kezében van, ugyancsak az ő kezükben összpontosul majdnem az egész sajtó, ök formálják a közvéleményt a rádión, televízión, könyveken, lapokon és mozin keresztül. A politikai, gazdasági és erkölcsi hatás minden eszköze a tőkések és a leggazdagabb monopolisták kezében van. De eljön az idő, amikor a munkásosztály tudatára ébred erejének és akkor valóban szavazni fog, de úgy, ahogyan ezt osztályéredekei sugalmazzák. A munkásosztály kimondja: a gazda én vagyok. ön, mint kapitalista, ne ijedjen meg ettől! Ha jól fog írni, közbenjárunk majd az Egyesült Államok munkásosztályánál az ön érdekében és megmondjuk, hogy bár Hearst úr kapitalista, de több ízben nyilvánított bizonyos objektivitást a lehetőségek határain belül. (Derültség.) Emellett hlvatkoz- hatom a történelemre. Volt Oroszországban egy Szawa Morozov nevű kapitalista, aki Gorkij közvetítésével anyagi segítséget nyújtott pártunknak, volt egy angol kapitalista, aki pénzt adott pártkongresszushoz szükséges helyiség kibérlésére, azzal a feltétellel, hogy ha a bolsevik párt hatalomra jut, visszatéríti neki ezt a pénzt. E kötelezettséget teljesítették. Ha szavunkat adjuk, feltétlenül megtartjuk. Hearst: Rendkívül sajnálom, hogy a két fél közül egyik sem képes megérteni a másik rendszer működését. A most hallottakból egyetlen szót sem tudok elhinni. Nem beszélünk egy nyelven, sőt még azt sem tudjuk elérni, hogy egy és ugyanazt a szót egyformán értelmezzük, még akkor is, ha jó tolmács segítségével beszélünk. Hrnscsov: Természetes, hogy ml különböző nyelven beszélünk. Ezen ne csodálkozzék. Különbözőképpen értelmezzük a társadalmi folyamatokat. Mi a szocialista rendszer mellett vagyunk, önök pedig a kapitalista rendszer mellett vannak, önök Intézkedéseket hoznak kapitalista rendszerük, mi pedig szocialista rendszerünk megerősítésére. Ahhoz, hogy közös nyelvre jussunk, az egyik felnek le kell mondania ideológiájáról. Józanul kell ítélnünk és ki kell mondanunk, hogy a világon két rendszer van: a szocialista és tőkés rendszer és adjunk lehetőséget arra, hogy a történelem tisztázza, melyik a jobb. Beköszöntött az az Idő, amikor a kapitalizmus kénytelen átadni helyét a szocializmusnak, mint a kapitalizmusnál fejlettebb társadalmi rendszernek. Ez nem tőlem, kommunistától és nem öntől kapitalistától függ. Nem, ez objektív történelmi folyamat Szeretném megmondani önnek Hearst úr és Önön keresztül az Egyesült Államok népének, hogy a Szovjetunió a béke és a békés együttélés mellett van. Országunk sohasem kezd háborút, ha nem éri támadás, nem gondolunk háborúra sem az Egyesült Államok ellen, sem valamilyen más — a Szovjetunióhoz közeli vagy távoli ország ellen, mert ez ellentmond ideológiánk szellemének. Szeretném még közölni önnel Hearst úr, hogy az új fegyverfajták terén túlszárnyaltuk az önök országát. Abszolút fegyverrel rendelkezünk. Ezt nem Ijesztgetés végett mondom, mert erre nincs szükség. S ha most háború kezdődne — amit csakis az Egyesült Államok agresszív körei robbanthatnak ki — akkor ez nagy csapást hoz ama országok népeire, amelyek területén amerikai támaszpontok vannak, ahonnan az Egyesült Államok csapást szándékozik mérni a Szovjetunióra és más szocialista országokra. Az amerikai támaszpontok nem sivatagokban, hanem sűrűn lakott területeken létesültek. Az amerikai nép nem tudja, mi a háború. Az új háború azonnal átterjedne az Egyesült Államok területére is, az inter- kontinentá’is irányítható rakéták révén. Esetleges háborús konfliktus esetén minden eszközt bedobnak: az interkontinentális Irányítható rakétákat, rakétavető tengeralattjárókat, s más eszközöket, önnek meg kell értenie ez a háború, a harc logikája. Mi azonban nem fegyverkezési kérdésekben altarunk versenyezni. Kereskedjünk! Ez előmozdítja a bizalmat. Cseréljük ki kulturális és tudományos eredményeinket. Egyszóval, versenyezzünk békés küzdőtéren. Fő erőfeszítéseink arra fognak Irányulni, hogy megnyerjük a gazdaságfejlesztési versenyt, Considine: Az Egyesült Áramokban némi megütközést keltett „a külpolitikai kalnndorság’“ kifejezés, amelyet Zsükowal kapcsolatban használtak. Szeretném megkérdezni, hogy konkrétan mit jelent „a külpolitikai kaland oraág"? Hrnscsov: A kalandor- ság: irreális leül- és belpolitika folytatása. TJgy kell érteni, amint írva van. Considine* Gondoltak-e konkrét országokra, vagy konkrét válságokra, mint például a szíriai vagy a magyarországi? Hruscsov: Szíriának és Magyarországnak semmi köze sines a szóhanforgó ügyhöz. Ez nem egy ember politikája volt — ez a szovjet kormány és benne Zsukov politikája is, Zsukov is ugyanilyen állásponton volt. Ezután Szíriára ere’ód ott o beszélgetés. Az újságírók kérdéseire Hruscsov újra aláhúzta, hogy a feszültség még nem szűnt meg, csupán enyhülőben van. És minden az Egyesült Államoktól függ, mert ő tervétté ki ezt az ügyet. Hearst: Hruscsov úr, ön valóban őszintén úgy véli, hogy az Egyesült Államok háborút akar? Hrnscsov: A háborút a nagy monopolisták akarják, azok, akik gazdagodnak a fegyverkezési hajszán és mindenképpen szítani Igyekeznek a hidegháborút, a hidegháború pedig, ha nem szűnik meg, előbb vagy utóbb meleg háborúra vezethet. Hearst: Az Egyesült Államokban senki sem akar háborút, ön maga mondta, hogy országunkban az életszínvonal magasabb, mint Önöknél, következésképpen mi még kevésbé akarjuk a háborút, ugyanis mi többet vesztünk ebben a háborúban. Hruscsov: Akkor mi akadályoz bennünket abban, hogy megállapodjunk a hidegháború megszüntetésében? A szovjet kormány körülbelül két évvel ezelőtt javasolta az Egyesült Államok kormányának, hogy a két ország kössön barátsági és megnemtámadási egyezményt. Az Egyesült Államok kormánya elutasította e szerződés megkötését. Javasoltuk: egyezzünk meg a katonai tömbökhöz tartozó államokkal megnemtámadási szerződés megkötésében. Ez sem talált visszhangra, Higy- gyék el uraim, mi csak békét és barátságot akarunk. A Szovjetuniónak van hidrogén- töltettel ellátott interkontinentális ballisztikus rakétája. De pártunk, a Szovjetunió kormánya és a szovjet nép nevében már kijelentettem és most megismétlem, hogy sohasem küldünk ilyen rakétát az Egyesült Államokra, ha az Egyesült Államok maga nem kényszerít rá azzal, hogy háborút indít ellenünk közvetlenül vagy csatlósai útján. A békés versenyben mi arra fogunk törekedni, hogy megszerezzük az elsőséget. Ebben ha szabad így kifejezni magam, a szovjet emberek támadni fognak, önöket a békés támadás a közszükségleti cikkek és az emberek kultúráját cs mindennapi életét javító cikkek terme'ésében való békés verseny fenyegeti. Ebben kérlelhetetlenek leszünk. Ez a verseny meg fogja mutatni, hogy melyik rendszer a jobb. Szeretném önt, Hearst úr, legalább is semelcgcssé tenni a bckeharcban. (Derültség.) Hearst: Nem vagyok harcias és sosem voltam. Nem vagyunk országunk hivatalos képviselői. Mindösz- sze újságírók vagyunk. De szeretném megmondani, hogy mi amikor elfogadjuk ezt a kihívást a békés fronton, az emberek élete megjavításának frontján fo’yta- tandó versenyre, hazatérésünk után igyekszünk úgy cselekedni, hogy országunk hivatalosan elfogadja ezt a kihívást Considine: ön azt mondta, hogy háború esetén az amerikai támaszpontokat mind magában az országban, mind külföldön el fogják pusztítani a szovjet interkontinental is ballisztikus rakétái?. Azt jelenti-e ez, hogy már külön célbavették mindezeket az objektumokat? Hruscsov: Ezt a vezérkar főnökétől kellene megkérdezni, mert ez nem tartozik az én kötelességeim közé. A vezérkar azért van, hogy háború esetén kész legyen elpusztítani azokat a központokat, amelyeknek döntő jelentőségük van a háború leggyorsabb befejezése, az ellenség szétzúzása szempontjából. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani elképzeléseimet az amerikai katonai körök egyes képviselőinek a sajtóban közölt kijelentéseiről. Jelentettek, hogy állítólag az amerikai bombázók egy része hidrogén- és atombombákkal állandóan a levegőben van és mindig kész a Szovjetunió elleni hadműveletre. Azt állítják, hogy a repülőgépek fele a levegőben van. Ez Igen veszélyes dolog. Ez megmutatja, hogy az Egyesült Államokban mily erősen elférjed t a háborús pszihózls. Ha a repülőgépek hidrogénbombákkal a levegőbe emelkednek, ez azt jelenti, hogy sok ember lesz a levegőben a repülőgépek kormánykereke- nél. Mindig előfordulhat, hogy a normális lelki alkat felmondja a szolgálatot és a pilóta a legkisebb jelet akcióra való felszólításnak értelmezi és rárepül arra az objektumra, amelyre parancsa szerint repülnie kell. Ilyen körülmények között a háború megkezdődhet teljesen véletlenül, minthogy azonnal válaszcselekményekre kerül sor. KI kell zárni az ilyen szörnyű lehetőséget. Lehet, hogy mind a két fél ellene lesz a háborúnak, és mégis a háború kitörhet az Egyesült Államokban szított háborús pszihózls következtében« Hearst: Ez igen érdekes gondolat. De én nem hallottam ilyen fecsegéseket. Magam nem vagyok katonai ügyekben járatos ember, de nem hiszem, hogy repülőgépeink fele a levegőben volna. Lám, Considine úr súgja, hogy talán egyhar- mad részük. Hruscsov: Még ha csak egy repülőgép, egy atom- vagy hidrogénbombával lesz is a levegőben, akkor ebben az esetben már nem a kormány dönti el a háború kérdését, hanem a pilóta. S ez, önök beláthatják, szörnyű dolog. Hearst: Ez rendkívül érdekes gondolat. Considine: Hruscsov űr, Amerikára óriási hatással voltak a szovjet mesterséges holdak. Ez valóban lélegzetelállító, mesébe illő eredmény. Hadd kérdezzük meg: segít-e majd Oroszország Amerikának mesterséges hold fellövésében, kész-e arra, hogy tájékoztatásit adjon? Hrnscsov: Szíves örö-< mest Considine: S ez magában foglalna-e adatokat arról a rakétáról is, amely fellőtte a mesterséges holdat'* valamint arról a hatalmas erejű fűtőanyagról, amelyet felhasználtak? Hruscsov: Természetesen, ha megegyezünk a leszerelés kérdésében. Az a tény, hogy a Szovjetunió bocsátotta fel elsőnek a mesterséges holdat s egy hónap múlva fellőtte a másodikat is, sok mindenről beszél. Ha kell holnap akár egy tucat vagy két tucat mesterséges holdat bocsátunk fel« Ebből a célból az interkontinentális ballisztikus rakétákban csupán a fejet kell kicserélnünk, a lövcg hidrogéntöl- tete helyett megfelelő készüléket kell alkalmaznunk, s ezr- zel a készülékkel felhasználhatjuk a berendezést. íme', ez a Szputnyik. A Szovjetunió kész arra, hogy kicserélje információit az Egyesült Államokkal ezen a területen, hogy megmutassa készségét, sőt hogy önökkel együttműködve a tengerbe süllyessze az összes ballisztikus rakétákat, hogy biztosítsuk a tartós és szilárd békét országaink, következésképpen valamennyi ország közt. Hearst: Olvastam nagyon érdekes javaslatát, hogy megegyezzünk a rakéták fellövésében. Ez nagyon jó lenne, ha majd nálunk 5a lesznek ilyen rakéták. Versenyezzünk, aztán majd félredobhatjuk a rakétákat. Hrnscsov: Mi is emellett vagyunk, de jó volna minél előbb megtenni az utóbbit* dobjuk félre őket. (Nevetés) Consldine: Hruscsov úr, az Önök viszonya Lengyelországgal és Jugoszláviával kielégítően oldódott meg és most minden ország a maga útján halad a szocializmus felé. Nem gondolja, ön, hogy éppen ebből kiindulva, a magyarországi helyzetet is meg lehetett volna oldani fegyveres erői? alkalmazása nélkül? Hruscsov: Igen, meg lehetett volna oldani. De ott kissé másképpen fejlődtek az események. Az Imperialisták összeesküvést szerveztek a népi Magyarország ellen. Fasiszta hóhérok, akiknek jelentők részét külföldről dobták be* haladó embereket kezdtek gyilkolni. A magyar kormány felkérte a szovjet kormányt* nyújtson segítséget az ellenforradalmi bandák megfékezésében és a szovjet kormány szerződéses kötelezettségéhez híven, a szocialista országok testvéri támogatásának elveihez híven, segítséget nyújtott. S a szocialista Magyarország most erősödik és fejlődik. A magyarországi események tanulságul szolgálnak a reakció erőinek: ne menj a vizbe, ha nem Ismered a gázlót, mint az orosz közmondás mondta. Hruscsov ezek után Eiscnlua*. wer Oklahoma city-i felszólaló* {Falutaíá* az S, oldalon) /_
