Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)
1957-11-29 / 281. szám
2 NÄPEÖ 1957 NOVEMBER W Tanácskoznak az fnisz-küídottek Tegnap délelőtt 10 órakor a volt Tiszti Klub épületében zött elő kell segíteni a parasztünnepélyes keretek között megnyitották a Baranya megyei ság egyszerűbb társulásainak földmúvesszövetkezetek V. megyei küldöttgyűlését. alakulását, s segítséget kell A küldöttgyűlésen csaknem kétszáz küldött és vendég je- nyújtani részükre a nagybani, lent meg a párt- és tanácsszervek, valamint a szövetkezetek előnyösebb értékesítéshez. részéről. Sasvári János elvtársnak, a MÉSZÖV választmányi elnökének megnyitója után Fodor Imre elvtárs, a MÉSZÖV igaz-* gatóságának elnöke tartott beszámolót. Fodor Imre elvtárs beszámolója legnagyobb kárt azzal okoztak az 1956. októberi események, hogy meglazult az anyagi fegyelem, s az eddigieknél is nagyobb mértékben történtek sikkasztások és lopások. ' Beszámolt a földműves szövetkezetek elmúlt három évi munkájáról. Beszélt az 1954-es megyei küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról, a föld- művesszövetekezti mozgalom munkájában jelentkező hibákról, s azokról a kiemelkedő eredményekről, melyeket a földművesszövetkezetek a falu áruellátása, s az egyszerűbb társulások szervezése terén elértek. Megemlítette, hogy amíg a Hangya-szövetkezetek csak ott nyitottak boltot, ahol a nagy forgalom és a nyereség feltétlen biztosítottnak látszott, addig a földművesszövetkezetek elsősorban a parasztság érdékeit tartják szemelőtt, s nagyon sok kisebb faluban is nyitottak vegyesboltot és ital- mérés, hogy megkönnyítsék a falusi lakosság folyamatos áruellátását, s ezzel a parasztságot felesleges és sok időt rabló utazgatásoktól kímélje meg. Megemlítette, hoar a párt és az állam támogatásával a földmfivcsszövctkezetek több olyan feladatot kaptak vissza, melyek korábban a földművesszövetekczetek hatáskörébe tartoztak. Ilyen például a mezőgazda- sági termelés elősegítése, szerződéskötések, s egyszerűbb társulások szervezése. Eddig a megyében több mint 30 mező- gazdasági szakembert állítottak' a szövetkezetek munkába, akiknek az a feladatuk, hogy a szerződéskötések Irányítása mellett szakmai tanáccsal lássák el a szakcsoportokat, ezzel- _ elősegítsék a fejlettebb agro-1 ^zeJ„n, a knszt teremben technikai eljárások meghonoso-f 1 vo Maeek, a zágrábi kor.zerT vatónum tanára adott hangIgen jelentős lépés lenne az az intézkedés, mely megszün tetné a szövetkezetek és ; MÉK közötti látszólagos ellentétet, amely a szövetkezeti felvásárlás és a MÉK értékesítési tevékenysége között fennáll. Ennek útja, hogy megszűnne a MÉK vállalati jellege és szövetkezetföldművesszövetkezetek helytállásával az elmúlt év októberében és novemberében, amikor megindult falun is a felvásárlási láz. Sok millió forintos árukészletükkel gátat szabtak alalmln^^á^ melynek tegjal a felvásárlási láznak, s folyamatos áruutánpótlással megakadályozták falun az inflációs hangulat elterjedését. A tavalyi ellenforradalom hatását mérlegelve, megállapította a beszámoló, hogy az egyes földművesszövetkezetek, Ez a javaslat még vita tárgya, s a küldöttek jóváhagyása szükséges végrehajtásához. Foglalkozott még a beszámoló (többek között a földművesszövetkezetek szövetkezetpolitikai és kulturális feladataival is. A beszámoló különös érd e- me, hogy igen részletesen és alaposan kidolgozott adatokkal, bizonyítékokkal vázolta az elmúlt évek eredményeit és hibáit, s éhből vezette le azokat a feladatokat, melyek a _______szövetkezetekre a megyei külés ” legfontosabb döttgyűlés után várnak. A beszámoló a feladatok megjelölése mellett azokat a módokat is megemlíti, melyekkel végre lehet azokat hajtani. Lapzártakor még folyik a vita a beszámoló fölött. HolAz ilyen jelenségek megakadályozása a földművesszö vetkezeti vezetők és alkalmazottak legközelebbi feladata. A jövővel foglalkozva megállapította a beszámoló, hogy a szövetkezetéknek közelebb kell kerülniük a parasztsághoz. Ahol erre mód van, elő kell segíteni az eddig körzetbe tartozó nagyobb községek szövetkezeti önállósodását, külön- napi számunkban ismertetjük- válását, s egyre több szövetkezeti tagot kell bevonni az ügyek intézésébe, döntésekbe és a szövetkezet tevékenységének ellenőrzésébe. Többek köjelentősebb hozzászólásokat és a Baranya megyei földmű- vésszöVetkezetek V. megyei küldöttgyűlésének fontosabb határozatait. ÍVÓ MACEK hangversenye dását Fodor elvtárs a beszámolójában külön foglalkozott a versenyt. A művész kedves, minden póztól mentes egyéniségével a közönség rókonsten- vét mindjárt kezdetben megnyerte. Acélos biUentése a „ Ili ^dfelclő helyeken szépen érvénye sült, de ennek állandó ki- műsorán, hangsúlyozása a 'lírai részekben fárasztó és nem meggyőző volt. Ki kell emelnünk izjobban sikerült Brahms erőteljes Esz-dur Rapszódiájának előadása. Érdekes volt Bovida Kung: Hat bagateü című, inkább motorikus jellegű, mint daUa-minvencíóju műve. Chopin két maziirXája ts a költői tartalmú f-moll Ballada szerepelt még a hangverseny hm HARMATI 1ÓZSEFN&. MOHÁCS Értesítjük- hogy a misodfokú léses és nagyigényű műsorválasztását. Nem üresen csillogó, ! hanem mélységes, a nagyközönség szempontjából kevésbé- hálás müveket szólaltatott j meg. Bach J. S. hatalmas D-dur] orvosi bizottság november r-6 érkezett szakvéleménye szerit rokkantnak minősítette és ennél lógva az alközpont 1957 január 23 tói havi S00 forint nyugdijat álla pított meg. Az erre vonatkozó ha • tározat kiadás alatt áll. Égy névtelen levélíró felvetette hogy egyik alkalommal több társával együtt lemaradt a vonatról mivel sokan voltak a pénztárná és nem tudtak Idejében Jegyet vál tani. Miért nem állítottak be több pénztárost? — kérdi levelében. A MÁV pécsi igazgatósága vezetője szerint valóban oly sok vol az utas, hogy négy pénztárkezelő működése ellenére is volt, aki nem futott a pénztárablakhoz a vona indulásáig. Ezért elrendelte, hog\ erős utasforgalom esetén öt jegy pénztár álljon a közönség rendel kezésére és egy ügyeletes tartóz kodjon az előcsarnokban, aki az utasok csoportosításával biztosítsa azt, hogy elsősorban azok kerülje nek a pénztárablakhoz, akiknek vonata hamarabb Indul. Ennek el lenére is lesz olyan későn érkező utas, aki közvetlenül a vonat In üulása előtt akar jegyet váltani Ebben az esetben a jegykiadás biztosítani nem tudják, de nem i akarják, mert ilyen utasokkal fordul elő baleset, akik a mozgó vo natra kísérlik meg a felszállást. KÜLVÁROSI IE6BNDA A film témáját az 1930-as évek külvárosának életéből meríti. Egy bérház lakóinak életéit állítja reflektorfénybe. De hogyan? Mondjanak most véleményt az újságírók közül azok, akik a sajtóbemutatón láttáit a filmet, Garay Ferenc: A fűim egyoldalúan ábrázol. Csak a piszkot, a szennyet veszi észtre s ezt a „nézőpontját” még azzal sem tudja ellensúlyozni, hogy a férfi főszereplőt a film végéig szimpatikusnak, „hős"-netk mutatja. S egyáltalán: mi a mondanivalója? Mire akar nevelni, milyen tanulságot akar leszűrni a cselekménnyel? A színészek mindent elkövettek, hogy mentsék, ami menthető, de még ez sem segíthetett. Sok a naturalista jelenet. A filmet csak 16 éven felüliek látogathatják. Ehhez csak annyit: 16 éven felülieknek és — jógyomrú embereknek! Kászon József: Gyenge alkotás. Van ebben minden, amit egy ilyen kor- rajznaik szánt filmbe össze lehet szedni. Erények, erény jelenségek, hősnek indulás és részvétlenség miatti elbukás, szerelem és prostitúció, pornográfia egy csupán női nadrággal fedett apacslány alakjáig, esemyőugrás a tetőről, veiekedés, pletykás öregasz- szony, fiatalos szerelemre lob- banás és lekezelő kiábrándulás, ízléstelenség — szói:al minden. Csák azt nem tudni, hogy mi miért történik, miért úgy és miért nem másként. — Olyant nyújt e film, mintha valaki elmegy Angyalföld, vagy Józsefváros egyik bér- Itaszárnyújába albérlőnek és ott lát egyet s mást, de fiatal lakó lévén nem tudja, hogy mi miért történik. A korrajsbäl csak torvor.al lett, az is eléggé szakadozott, esetenként egyoldalú, Mondanivalója a múlttól is kevés, a mának 'még kevesebb. Ezért a témáért — néhány jelenettől és ellentéttől eltekintve — amelyek ugyan nem hatják át a film egészét nem kellett volna a harmincas évekhez nyúlni. A film tartalmi gyengeségét még néhány igen jó színészi alakítás sem tudja feledtetni. A „Dani" után a „Külvárosi legenda” témájában is, mondanivalójában is csalódást okozott. Elsősorban a mondanivaló miatt, ami előzőleg másoknak is fejtörést okozhatott, nevezetesen a filmet hirdető plakát tervezőjének, Mészáros Ferenc: A szép hazugság veszedelmesebb a durva hamisításnál. A „Külvárosi legenda” pedig szépen hazudik. Valami olyasmit állít, hogy a külvárosok népe a maga sajátos életformájában érzi jól magát, abból nem is igen törekszik kiszabadulni, vagy ha mégis, annak halvaszületett szentímentaliz- mus, de még inkább gyerekes kakaskodás az indítéka. — A harmincas években még lehetett. ilyent állítani a hazugság gyanúja nélkül, de ma már, amikor tények bizonyítják az ellenkezőjét —, nem lehet A film realizmusa sem igazi realizmus, inkább hol szimbolikus, hol hamisan romantikus, hol nyersen naturalista jelenetek és figurák keveréke. Ami erénye: a múlt ellentmondásai közül néhányat feltar. i Pálinkás György: Sásdon szerepeitek a mohácsi színjátszók | Ha a film írója azt akarta, | hogy összehasonlítást legyünk i a „Római lányok", a „Róma, ! 11 óra” című filmek és a. „Kitt- Óvárosi legenda” mondanivalói A mohácsi .színjátszók községünkben előadták az „Igazgató | között, akkor ez sikerült neki. Toccata és fuga-ja óriási erő-?úr nevenapja” című darabot. Sok együttes szerepelt már kul-j Sikerült, de nem a „Külvaro- vel dübörgőit Végig a zongo-1 túrotthóinunk színpadán, de ilyen fegyelmezett, jól megrende-1 s* legenda*’ javára. Mert amíg rán. A szólamok tisztaságát a J zett előadást ritkán láttunk. Nem akarom égig magasztalni az»® hasonló témájú olasz filmek pedál használata kissé zava- í együttest, de meg kell mondanom, hogy művészi szempontból i szereplői a szennyben, az el- rossá tette. Beethoven E-dur $ la' meglepetést okoztak az együttes tagjai és jó példát mu-j esettségben is hősök marad-----— _ ,-i.------------♦ tattak. • inak, s emlékeket ébresztenek A jó előadásért a sásdi közönség nevében köszönetét mon- í bennünk, egy nálunk már ledőlt és további sikereket kívánok. | tűnt korról, addig a saját filH. L. * műnk csak zavart pkoz, hiányszonátájában a teljesen magára maradó, de a művészei csúcspontjára érkezett Beethovent csodálhatjuk. Talán legérzetet hagy bennünk. Kivel kössünk szimpátiát ebben a filmben? Az időnként hazatérő matrózzal-e, aki a maga igazát bizonyítva elveri a hűtlen asszonyát, vagy a fiatat vil- lamoskalauzzal-e, akiből egyszerűen kipofozzák a szerelem okozta szent gerjedelmét. Nem tudom. Es ami mégis bennem maradt, az az, hogy sem Sin- kovits Imre, sem Törőcsik Mari, sem a többi szereplő nem tehet erről ök megtették, ami művészileg megtehető. Rab Ferenc; Olyan, amelyre azt mondjuk: se jó, se rossz. Jó azért, mert keresztmetszetet ad egy külvárosi bérház lakóinak hétköznapjairól. De csak az író szándéka jó —a valóra* váltás rossz. Felvetődnek a nézőben a kérdések, amikor feláll a helyéről: Benkő miért veri a feleségét, amikor semmi sem indokolja? A Kossuth- dijas Somló Istvánnak tulajdonképpen mi a szerepe ebben a filmben? A kisfiú merész leugrása a háztetőről—-menynyiben viszi előbbre a film mondanivalóját, egyáltalán szükséges-e ez a jelenet? Miért karikírozzák túl a nyomozó alakját? Végezetül: mi a mondanivalója ennek a filmnek? Ha osztályoznám a fűimet, hármast adnék! Idojárásielentés Várható időjárás pénteken estlgj felhöátvonulások, több helyen, fór ként északon és keleten kisebb eső, mérsékelt, időnkint élénk nyugati-* északnyugati szél, enyhe idő. Várható legalacsonyabb nappali hőmérséklet pénteken: 8—•, észak* keleten 4—7 fok között. Én esi csinálnám9 ha termelííssowetheseti elnök fennék Hát, ami igaz az igaz. Valóban fogas kérdés: „Mit hogyan •csinálna, ha ön egy termelőszövetkezet elnöke lenne?” Ezen gondolkodni kell egy kicsit, még az olyan tapasztalt mezőgazdásznak is, mint Jó- A Dunántúli Napló november 6-1 { zsef Sándornak, az Ormány- Bzámában megjelent „4 nyugati; s<5j7i Állami Gazdaság főagronómusának. Egy ideig gondolkodik, valamit irkái az előtte fekvő papírra, majd lassan beszélni kezd. ötszáz holdas termelőszövetkezetet vesz alapul Ha ő ott elnök lenne, akkor először Is megfelelő munkaerőről gonvárosrész lakóinak tetszik ... nem tetszik" című cikkel kapcsolatban a Postaigazgatóság forgalmi vezető helyettese közli hogy: ,,A pécsi távbeszélő helyi hálózatot — a Szigeti országúton régebben épített távbeszélő vonal teljes foglaltsága miatt — ez ú) nyugati városrész területére eddig nem lehetett kiterjeszteni. Az ú) városrész építésének meg-_ _ indulásakor csak azokat a kábel- j doíkodna. Véleménye szerint párokat lehetett az építkezésnek* ... . távbeszélővel való ellátására fel-i a jelenlegi gepesites mellett használni, melyek a volt repülőtéri egy ötszáz holdas termeloszo- áthelyezése folytán szükségtelenné} vetkezetnek legalább ötvenlápécs város nyugati része felé le-5 hatvan tagjának: kell lenni. Xenleg kábelépítési munka folyik, ; Ezzel a munkaerővel biztosataAz épülő kábelvonalból távbeszélői je-hef a föld gyors, jó megkábel ágazik majd *í az uj város-. . .., ,, rész be, annyi SbpAijiCil, amennyi- * niuniKaiasat. vei a legsürqősebb távbeszélő lgé-l — Véleményeim szerint ez nyékét ki lehet elégíteni. ♦ az első nagyon fontos, mert roVéTtávb^m hálót at™ akéX\ ettől-függ majdnem minden a tésére vonatkozó terv készítése fo-> továbbiakban. Sok kelyen ta- lyamatban van. a munka végre- f pasztalnl, hogy sok a föld és hajtására előreláthatólag l95S-ban{ f. , ,,, p mAi-i kerül sor. Abban az esetben, ha a* kevés a ta^. Eg osak azért volt repülőtér mellett valamelyik• nem vesznek fel több tagot, távbeszélő állomás leszerelésre • a7f mondják, nem tudnak Tel? TglKtí\\le*%\UellTő > megélni. Ebből az ötszáz holdállomás felszabaduló kábelérpárját - ból legalább 60—70 családnak m kért nyilvános távbeszélő dUo-*t iehet biztosítani a középpa- más felszereléséhez használjukf maja fel? f. posztokéval egy finlő életszínvonalat már az első években i* *. Később persze jobbal — teszi hozzá. — Tehát az emberekkel meg volnék! — gondolkodik hangosan és most arról kezd beszélni, hogy ezek után mihez kezdene. A termelőszövetkezetnek szüksége lenne 10—12 pár lóra, aztán más állatra is. Első lépésként 50—80 tehénnel és ennek a szaporulatával indul- na. Huszonöt-harminc kocára is szüksége lenne ahhoz, hogy évente mintegy 180 hízót dobhassanak piacra, no meg, hogy minden nyolc holdra legalább egy számos állat jusson. Meg aztán ezekre az állatokra azért is szükség van, hogy a talajerőt visszapótolhassák. Ha alkalmas terület van, akkor 2—300 juhot is beállítana, ami nemcsak a talajerő visszapótlás, hanem a jövedelem szempontjából sem haszontalan, különösen, ha fejik is azokat. És ha már az állatoknál tartunk, akkor meg kell mondani hogy József Sándor nem akármilyen teheneket és sertéseket állítana be, mint ahogy ezt még ma is több termelőszövetkezetben teszik. A teheneknél lehetőleg olyat, amely törzskönyvezett, vagy legalább Is erre alkalmas. Csak fehér hússertést tartana, mert ez nő a leggyorsabban, ez hozza a legtöbb hasznot. Persze, ez az állatállomány még a szaporulatával együtt sem alkalmas arra, hogy a talajerővisszapótlást teljes mértékben fedezze. Szorgalmazná emellett, hogy a háztáji trágya is a közös földjére kerüljön és kezdetnek holdanként mintegy 130 kiló műtrágyát szórna el. Nem sajnálná erre a pénzt, mint egyes termelőszövetkezetek,, mert a műtrágya legalább az árának a kétszeresét hozza. Hogy mit vetne? Elsősorban gabonát, mert ennek majdnem minden munkáját géppel lénet végezni. A föld 30 százalékát kenyér- és talcarmánygaboná- val v<jtná be. Az aratást kombájnnal végeztetné és a kombájntarlót nitrogén műtrágyával megszórná, mert ez véleménye és tapasztalata szerint majdnem egy fél szervestrágyázásnak felei meg és csak ezután végezné el a tarlóhán-1 tást. A föld tizenöt százalékába pillangóst, 15 százalékba pedig kukoricát vetne. A többibe, mint ő mondja, '„pénzelő növények” kerülnének. Nem kezdene nagy vállalkozásokba, hanem csak olyan növényeket termesztene, amelyekkel a tagok meg tudnak birkózni és ami nem utolsó dolog, amit csak lehet, leszerződne, mert véleménye szerint ma már egyre nehezebb az áru elhelyezése. Olyan árut termeszteni, amit nem lehet elhelyezni, nem helyes. Mégis milyen növényeket termesztene ő? Kertimagvakat. Ezek keresettek is, jól meg is fizetik, emellett jó elővetemény: a kömény, a kapor, a saláta és nem sok munkát igényel. De hasonlóan jövedelmező, kevés munkát igénylő a len és a kender is. Mindemellett nem megvetendő, hogy azok a vállalatok, amelyekkel leszerződött az ember, szaktanácsot is adnak. Borsót is termelne, természetesen masmak, mert így sokkal kevesebb munkát igényel és elővetemónymek így is kiváló. Aztán minden nehézség nélkül foghatna lucerna- és lóheremagot is, ha már egyszer megvan a terület. Ebből jön a pénz, ebből lesz a nagyobb jövedelem. És most újra visszakanyarodik a sertésekhez, a tehenekhez, Azt mondja, hogy ő azon a véleményen van: minél fee-* vesebb terményt és minél több pénzt adni a tagoknak. O nem adna ki a közös kukoricájából» Ebből hizlalná a sertéseket, a teheneket. így jobban jár a termelőszövetkezet, többet kap a termelvényeiért. De nemcsak ez a meggondolás vezeti erre* hanem az is, hogy a tagnak elég az a kukorica is, amit a háztájiban megtermelt ahhoz, hogy a maga részére hizlaljon^ Ha kiadja neki a kukoricát^ akkor egyenesen ama biztatja, hogy eladásra is hizlaljon sertést a tsz-tag odahaza. Szóval terményből csak annyit osztana, amennyire a tagnak feltétlenül szüksége van. A többit a közös állataival etetné fel, mert így tudná csak megvalósítani azt, hogy a termelőszövetkezetben ne csak két-há- romszáz forintos előlegekre^ hanem többre is jusson pénz. A beszélgetés nehezen indul! és végül is mennyi, de menynyi hasznos dolog született« íme, érdemes ezen a kérdésen elgondolkodni: „Mit, hogyan csinálna, ha ön egy termelőszövetkezet elnöke lenne?“, mert ha gondolkodik az ember, sok hasznos dologra ráfi jön, SZÁLAI JÁNOS
