Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-22 / 275. szám

SUNÁNmi , NAPLÓ A MAGYAR SZOClALíSTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! [Határozat a marxizmus-leniitizmas esti egyetemekkel kapcsolatos kérdésekről XIV. ÉVFOLYAM. 275. SZÄM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957 NOVEMBER 22 ; A forradalmi munkás-pa­• raszt kormány csütörtökön • megjelent határozata szerint a : Magyar Szocialista Munkás- : párt Központi Bizottsága, va­lamint a honvédelmi minisz­. térium által szervezett há­• roméves marxizmus—leniniz- ■ j mus esti egyetemek hallgatói részére biztosítani kell ugyan­azt a tanulmányi szabadságot, amelyeket az egyetemek és a főiskolák esti tagozatainak hallgatói élveznek. Azoknak, akik a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, illetőleg a honvédelmi minisztérium ál­Ismét egy lépés elére Üzemi demokráciáról, a gyá­rak, a bányák, a vállalatok ügyeinek irányításáról, a veze­tésbe való beleszólásról a ma­gyar munkások csak a felsza­badulás óta beszélhetnek. ■ A tőkések, a kapitalisták idejé­ben ilyesmiről sző sem lehe­tett. Mégis szinte magától ér­tetődőnek tűnik, —- s az :s —, hogy a munkások az üzem irányításéban való részvételt, véleményük érvényre jutását biztosító jogaikat szeretnék egyre inkább szélesíteni. Az üzemi demokrácia széle­sítésének örve alatt tavaly lét­rehozott munkástanácsok nagy részének azonban édeskevés közük volt az üzemi demokrá- / cia fejlesztéséhez — a mun­kástanácsok az ellenforrada­lom politikai szerveivé váltak, amikor pedig megtisztították e tanácsokat az ellenforradal­mároktól, tagjai nem tudták, mitévők legyenek. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány már hónapok­kal ezelőtt hozzálátott, hogy a múltban a túlzottan központo­sított vezetés okozta, az üzemi demokrácia fejlődését is gát­ló hibákat kijavítsa, és az üze­mi demokrácia szélesítésével újabb lehetőséget nyújtson a dolgozókban rejlő hatalmas erő kibontakoztatásához. A kor­mánynak a termelési tanács­kozásokról és a munkaver­senyben élenjárók jutalmazá­sáról nemrég megjelent hatá­rozata is ezt a célt szolgálta; A termelési tanácskozások az­óta a legtöbb üzemben az üze­mi demokrácia fontosabb fó­rumaivá váltak, a dolgozók el­mondhatják véleményüket az üzemi élet bármelyik problé­májáról s ezeket az üzemek vezetői kötelesek figyelembe is venni; A kormány és a szakszerve­zetek közös határozata az üze­mi tanácsok megalakításáról most egy további lépést je­lent az üzemi demokrácia szé­lesítésének útján. A határozat a munkások eddig is meglévő ellenőrző és véleményező jog­körét döntési jogkörrel egé­szíti ki. Az üzemek és válla­latok munkásai tehát ezután már nemcsak tanácsokat ad­nak, nemcsak bírálják a hibá­kat, hanem utasítanak is. Még hozzá olyan lényeges kérdé­sekben, mint a vállalati jnye- reségrészesedés, különböző ju­talmak felosztása, a szociális beruházásokra szánt összegek felhasználása stb; Érdekes és nagyon fontos vonása ennek a határozatnak, hogy az üzemi demokrácia fej­lesztését, mint a szakszerve­zetek megtisztelő feladatát je­löli meg s egyben biztosítja, hogy az üzemi tanácsokban a szervezett munkások legyenek többségben. A szervezett mun­kások többsége a legjobb biz­tosíték arra, hogy az üzemi tanácsok mindenkor a dolgo­zók érdekében fognak csele­kedni; Nagyon nagy jelentőségű az is, hogy az üzemi taná­csokban a szervezett munká­sok többségén kívül biztosítva van az üzem szervezetlen dol­gozóinak a részvétele is. Milyen feladatai lesznek az üzemi tanácsoknak? Vegyünk egy pár példát! Nagy vitát ka­vart a mohácsi téglagyárból a nyereségrészesedés. Az idő­saki mvnkósole aa évi hat« hét hónap ledolgozásáért nem kaphattak ugyanannyit a kö­zös vagyonból, mint az állan­dó munkások. Kapniuk azon­ban kellett, mert munkájuk fontos szerepet játszik a ter­melésben, ezenkívül a munka- eikölcs szempontjából sem maradhatnak el. Sokuk több éve dolgozik a gyárban, ha idénymunkásként is. A prob­léma nehéz volt és még nehe­zebb volt eldönteni, hogy ki oldja meg ezt a kérdést. De ki dönthetne több joggal erről, mint maguk a munkások? Vagyis most már az üzemi tanács. A munkafegyelem nehéz kérdésében nagy feladat vár az üzemi tanácsokra Meg kell oldani például Olyan súlyos problémákat, mint az ebéd­szüneteket „meghosszabbító“ gyakori lógást. A repülőtéri építkezésen nagy fejtörést okozott ennek megszüntetése. Hiszen idővel a negyedórák órákat, az órák napokat, a na­pok hónapokat jelentenek. Végül adminisztratív eszkö­zökhöz ny íVtak és a negyed­órás plusz pihenőkért levon­tak egyórai keresetet. Bár be­vált ez az intézkedés, minden­ki tudja, hogy máskép kellett volna, máskép is lehetett vol­na megoldani ezt a kérdést. A társadalmi tulajdon vé­delmének problémája is azok közé a problémák közé tarto­zik, amelyek folyton napiren­den vannak, de megnyugtató megoldást mind ez ideig nem találtak. Jóformán napirenden van a hanyagság, rongálás, lopás. A kővágószőlősi építke­zésen egy ízben egy uránbá­nyái dolgozó mutatta meg egy szakszervezeti vezetőnek: íme ott hever a sok padlóanyag. csövek, — s nézze majd meg. hol lesz mindez egy hónap múlva. Betemetik az árkok­kal együtt és ott kallódik el végleg. Ha az üzemi tanácsok megragadják ezt a kérdés*, talán hamarosan komoly ered­ményeket lehet elérnk A feladatokat lehetne még tovább sorolni. Megvalósítá­sukhoz azonban először az üzemi tanácsokat keli létre­hozni. Utána a segítés, a ta­nítás időszaka következik. Az üzemi tanácsok tagjait ugya­nis nagyon sokat kell majd segíteni, tanítani az üzemek vezetőinek, a párt és szakszer­vezeteiknek, hogy valóban élni tudjanak jogaikkal, az adott lehetőségekkel, hogy határoza­taik kivétel nélkül az üzem, a dolgozók érdekeit szolgálják. Különösen, az üzemek, gyárak vezetőire vár nagy feladat: megérteni, hogy az üzemi ta­nácsok tevékenysége és az igazgatói utasítások egy célt kell, hogy szolgáljanak, nem lehetnek ellentétesek; Ha üzemeinkben, bányáink­ban a szakszervezetek, a párt­szervezetek és az üzemek mű­szaki vezetőinek aktív támo­gatásával gondot fordítanak arra, hogy a most megválasz­tásra kerülő tanácsok valóban tevékeny szervek legyenek, ak­kor bátran számíthatunk arra, hogy az üzend demokrácia a jövőben is tovább fejlődik, mind több lehetőség nyílik arra, hogy a dolgozóik legszé­lesebb réteged vehessenek részt gazdasági életünk, saját sonsunk irányításában» Dints .figures ifir az @nies:ek Hfiziti Nagy fontosságú szovjet felfedezés a szputnyikok segítségével Moszkva (TASZSZ): Jakov Alber, a fizikai és matemati­kai tudományok doktora a Szovjet Tudományos Akadé­mia fizikai értekezletén ki­jelentette, hogy bebizonyoso­dott: az égitestek közötti tér­ség nem vakum. Ezt a megál­lapítást a mesterséges holdak segítségével tették. A kozmi­kus térséget viszonylag nagy sűrűségű anyag tő'ti ki: hoz­závetőleges adatok szerint minden köbcentiméter több ezernyi gázrészecskét tartal­maz. Elérkezett az idő — mondta előadásában a szov­jet tudós —, amikor már nem csupán elméleteket építhe­tünk fel az égitestek közötti térség jellegéről, hanem kí­sérleti úton ellenőrizhetjük is ezeket a feltevéseket. A szov­jet tudósok is rádiómetrikus módszereket alkalmaznak er­re a célra. E módszerek segít­ségével sikerült megállapíta­niuk, hogy a második mes­terséges hold pályájának leg­magasabb részén, vagyis 1500 —1700 kilométer magasság­ban negatív töltésű részecs­kék: elektronok koncentráció­ja van. Okunk van feltételezni, hogy minél közelebb jutunk a naphoz, a csillagok közötti anyag sűrűsége annál jobban növekszik. Annak a ténynek megálla­pítása, hogy a csillagok tér­ségében nagy sűrűségű anyag van, szükségképpen bizo­nyos asztro- és geofizikai el­méletek felülvizsgálatára ve­zet. Megoldásra vár például az a kérdés, hogyan hatolhat­nak át e sűrű közegen azok a korpuszkuláris napkisugár­zások, amelyeknek sokkal ki­sebb a sűrűségük és viszony­lag kicsi a sebességük (má­sodpercenként másfél-kétezer kilométeres nagyságrendű). A tudósok feltételezése szerint ez a közeg a korpuszkuláris fényáramlások számára azért átlátszó, mert bennük nagy mennyiségű semleges tö’tet- len részecske van. Lehetséges, hogy éppen az ilyen semleges részecskék áramlásai, ame­lyek a földi atmoszféra alsóbb (legfeljebb 100 kilométeres magasságú) rétegeibe is le­juthatnak, tekinthetők a sar­ki fény egyik okának. Barlangi medve, vadlő, gyapjas orrszarvú csontmaradványaira bukkantak Abaligeten Az elmúlt hónapban a Bara­íya megyei tanács végrehajtó Dizottságának, illetve a Megyei Idegenforgalmi Hivatalnak a kezdeményezésére robbantáso­kat kezdtek a négyszázhatvan méter hosszú abaligeti csepp­kőbarlangban. A robbantások célja az volt, hogy a barlang végén lévő silón vízelzáró gát­iát áttörjék és a mögötte lévő Darlangrészeket is feltárják, a nagyközönség részére hozzá­férhetővé tegyék. Eddig több mint nyolc méternyi területet robbantottak ki és megállapí- ották, hogy a barlangnak va­lóban van folytatása. Ezzel az idei robbantásokat be is fejez- kezeit levélben értesítették a ték, a jövő esztendőben azon­ban tovább folytatják. A robbantott barlangrészben érdekes állati csontmaradvá­nyokra bukkantak. Ezeket fel- küldték Budapestre a Magyar Nemzeti Múzeum őslénytárá­ba. Itt megállapították, hogy íz \ állati csontmaradványok tözött van hermelin koponya- töredék, rókának a singcsont- töredéke, barlangi medvének j lábközépcsontja, gyapjas orr­szarvúnak a fogtöredéke, vala­mint jégkori vadló fogtöre- léke és ujjperc töredéke. Erről a szerdán Pécsre ér­megyei tanácsot, illetve a Me­gyei Idegenforgalmi Hivatalt. „A többi felterjesztett és ott talált csontszilánk — írják a levélben — meghatározhatat­lan. P. J; tál szervezett marxizmus—le- uinizmus esti egyetemet ered­ményesen elvégezték: az egye­temek, a főiskolák, illetőleg az akadémiák esti és levelező tagozatain folytatott tanulmá­nyok esetén marxizmus—!e- ninizmusból nem kell vizs- gázniok; tudományos fokozat elnyerése során a kandidátu­si minimum keretében előírt : ideológiai vizsgát nem kell lo- • (enniük. A határozat kihirdetése : napján lép hatályba. Hruscsov beszélgetése Kim Ir Szénnél Moszkva (TASZSZ): N. Sz; Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára no­vember 21-én a Központi Bi­zottságban beszélgetett Kim ír Szénnél, a Koreai Munka­párt Központi Bizottságának elnökével, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökével. A beszélgetés szívélyes, ba­ráti légkörben folyt le. A pénzügyminiszter népgazd a súgunk helyzetéről Csütörtökön délután a Ma­gyar. Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége közgaz­dasági szakbizottsága által rendezett gazdaságpolitikai elő adások sorozatának keretében Antos István pénzügyminisz­ter Népgazdaságunk helyzete és az előttünk álló feladatok címmel előadást tartott a Marx Károly közgazdaságtu­dományi egyetemen. A gazdaságpolitikai előadás- sorozat következő előadását november 28-án, csütörtökön délután Ajtai Miklós, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese tartja Az iparfejlesz­tés kérdései címmel. fjá Aih&k háziasszonyoknak Megkezdődtek a magyar—szovjet orvosi napok Csütörtökön a Semmelweiss- teremben megkezdődték a ma­gyar-szovjet orvosi napok, amelyeket a Magyar Tudomá­nyos Akadémia biológiai és orvosi osztálya az egészség- ügyi minisztérium, a Magyar- Szovjet Baráti Társaság, a ; Öt ős fél vagon sertéshús Az utóbbi hetekben kevés volt a sertéshús Pécsett. — A Húsipari Vállalat telepén no­vember első hetében mindösz- sze 154, második hetében 314 sertést vágtak le. E héten ugyan 460-ra emelkedett a le­vágott sertések száma, de még ez is kevés a város lakosságá­budapesti orvostudományi egyetem, az Orvos-Egészség- J nak ellátása szempontjából. A ügyi Dolgozók Szakszervezete j jövő héten azonban már lé- és a TTIT orvosegészségügyi j nyegesen megjavul a sertés­szakosztálya rendez a Nagy | hús-ellátás. A Pécsi Húsipari Októberi Szocialista Forrada-1 Vállalat telepén a jövő héten lom 40. évfordulója alkalmá-11178 sertést vágnak le. Ez azt bál; I jelenti, hogy a húsboltokba A jutoUcuz feUcé&zütten vÁá\a a tetet Még csak novemberben já­runk, a hőmérő még a nulla fok felett jár, de a Mecsekről lefutó szelek már eszünkbe juttatják a telet. A fütőház előtt álló mozdonyok is szinte fázósan fújják ki magukból a hófehér gőzfelhőket, amelye­ket ronggyá szaggat a téleleji szél Mit hoz vajon a tél a fűtő­háznak és mit az utasoknak? Lesznek-e ez évben is kiadós téli késések és fHitetlen ko­csik? Ebben az évben már úgy látszik, a fűtetlen kocsik és a nagy késések okozta bosszúsá­gaktái megmenekülnek az utasok. Eddig már valameny- nyi személykocsi fűtőberende­zését felülvizsgálták és meg­javították. Rendbehozták a mozdonyok gőzfűtési berende­zéseit is. A motorkocsik kály­hái is megjavítva várják már a telet. A fűtéssel tehát nem lesz hiba — reméljük; És a késések? Jelenleg már ott tartunk., hogy a vontatási szolgálat dolgozói hibájából már csak pár perces késések fordulnak elő. A téti késésekre minden­esetre nehéz prognózist adni, hiszen a téli közlekedés jófor­mán teljesen az időjárástól függ. A fűtőházfőnök elvtárs szerint, ha a hófúvások nem okoznak nagyobb akadályo­kat, akkor télen sem keU a vonatkésések növekedésével számolni. Természetesen a fű­tőházban nem arra készültek fél, hogy hónélküli telünk lesz. Előkészítették már a hó­ekéket is, akár holnap üzem­be lehet őket állítani, ha az időjárás úgy kívánja. Az elmúlt években sokszor szidták a szenet is, szák- és utaskörökben egyaránt. Nos, idén a szénhelyzet is biztató. A fűtőháznak még van annyi jóminőségű szénkészlete, hogy a télen nem lesz ezen a téren sem fennakadás. Remélhető tehát, hogy ezen a télen nem sok panaszra lesz okuk az utasoknak. De — ne haragudjanak meg ezért az utasok, nemcsak utasok van­nak a világon. Gondoskodni kell a gépekről is, mozdonyve­zetőkről is. A mozdonyok számára meg* javították már a parázstartó leosarakat. Ezek télen a fagyás ellen védik a gépeket. A fűtő­házban álló mozdonyok hen­gereiben ugyanis könnyen be­fagy a viz nagy hideg esetén. A hengerek alá helyezett pa­rázzsal teli kosarak védik meg ettől a mozdonyokat. A mozdonyvezetőket is fel­készítették. A fiatal, elsőteles mozdonyvezetőket a legta­pasztaltabb szakemberek ok­tatták a téli nehézségek le­küzdésére. Sőt, a tél folyamán is rendszeresen segítik majd az ő munkájukat a tapasztal­tabb, idősebb mozdonyvezetők és műszakiak. Talán egy dolog hiányzik inár csak a téli üzemeltetés­hez. Több fűtőházi dolgozó még nem kapta meg a téli ru­házatát. Pedig tálán minden­nél nagyobb szükség lenne a téli ruhákra, mert a tél már itt ólálkodik a közelünkben, ránk leheli fagyos leheletét és nemsokára talán megkez­dődik a harc is a tél ás a vas utasok, mozdonyvezetők kö­zött. KVRUCZ ezer sertés tőkehúsa kerül, ami öt és fél vagonnak felel meg. Ezen kívül még 166 mar­hát is levágnak és a boltok­ban 100 marha tőkehúsát, azaz két vagon marhahúst hoznak majd forgalomba; Ezer rántani való csirke A Pécsi Hús- és Tejkiske­reskedelmi Vállalat ezer rán­tani való csirkét szerzett be. A csirkéket szombaton hozzák forgalomba a Kórház tér, az Irányi Dániel tér, a Kossuth Lajos utca és a Bem utcai hú boltok előtt, valamint a Kos­suth téren lévő Baromfi Bolt­ban.; 16 mázsa vágott liba és kacsa A Pécsi Hús- és Tejkiske- rekedelmi Vállalat húsboltjai­ban pénteken és szombaton vágott libát és kacsát is áru­sítanak majd; A vállalat ti­zenhat mázsa vágott libát és kacsát hoz forgalomba e ivét nap alatt a piaci árnál olcsób­ban. Az első osztályú liba májjal együtt kilónként 23 fo­rintba, a zsíros libáméi. és comb kilónként 24.50, a liba­máj és háj kgiként 28, a liba- aprólék pedig 12 forintba ke­rül majd: Száz láda tojás Az elmúlt hetekben kevi volt a tojás. Most a Péc Hús- és Tejkiskereskedelr Vállalat száz láda tojást sze zett be. Ezeket eljuttatta te boltjaiba, ahol csütörtöki megkezdték és pénteken föl; tátják a tojás forgalomba!* zatalát 1.90 forintos fogyás: tói áron: Olcsó törmelék-rizs A Pécsi Hús- és Tejfciske- raskedelmi Vállalhat boltjai- bar. megkezdték az olcsó, 4,3<* • forintos törmelék-rizs drusí* í tását,

Next

/
Thumbnails
Contents