Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-03 / 259. szám

1957 NOVEMBER 3

NAPtö

n

LENIN KATONÁI

/>»

fl szhajú, idős emberek ülik Azért volt es fontos, mert ez mert akkor nem volt jó barát7- A nX« -------------* - m 7>amm ! Tifi 7 n■! «-« »■> rr T T 1 _ mm

kö

rül a fehér asztala- a csoport később szervezte a hst. Elvtársak, harcosok. Ifjú magyar hadifoglyokat. Oktatás

legénykorukban, amikor még élig pelyhedzett az álluk, váltak azzá. Messze hazájuktól, « végtelen orosz földön ragadok fegyvert és álltak az orosz forradalom bölcsőjénél. Hadifoglyokból lettek vöröskato- ttáfc. Lenin-fiúk.

Negyven év méltán is oly elevenek, frissek az emlékek. Oly pontosan tudják, hol, mer- je jártak, milyen városban állomásoztak. Ha néha kihagy az emlékezet, mások nyomban segítségre sietnek _ — Nem Tér, hanem Tveri ügy hívták azt a várost, hires volt; ;,

— Persze, persze — bólogat Törő elvtárs, — de hát olyan végen volt a: Akkoriban, az állomáson dolgoztaim. Éjjeli szállásunk egy nagy tó mellett volt. A felügyelő is minden éjjel velünk aludt. Egyszer, ügy éjjel két óraikor nagy világosság támadt. Nem tudtuk, mi történt. A felügyelő aztán megmagyarázta? kitört a forradalom. Forradalom? Az mi? Ropogott a puska, a gépfegyver. Aznap nem dolgoztunk. Délután sok fiatalember jött közénk. Magük foglyok, ugye? ■ve féljenek, mi nem bántjuk magukat. Jöjjenek velünk! Egy kicsit mégis tartottunk tőlük. inkább meghunyászkodtunk. Na, nem baj — mondták 7- majd később jönnek. Ügy *s lett. Bementem a városba, kaptam fegyvert és attól kezdve együtt harcoltam a vörös katonákkal-, s.»

— Így »olt, igaz *=* teszi hozzá Kubitchek Péter bácsi. — Nem voltunk mi született forradalmárok, mit tudtuk mi 02, h 10*' bolsevikok, meg fehérek. A táborokban nagyon rossz sorunk volt, minél előbb ki akartunk kerülni. Amikor ezután megismertük a vörös )atonákat, már tudtuk, miért harcolunk. Én nem is akartam hazajönni, de a nagy üldözés — mert ahol én jártam, csak sokára győzött a forradalom — hazazavart.

T1 ergely Lajos elvtárs, a \ munkásmozgalom idős: harcosa is végigjárta a fronto- •

kát.

— 17-ben Kazánba kerül-: lem. Itt magam is részt vettem ; « kommunista párt _ magyar ■ csoportjának megalakításában. :

*hert nehezen éltem bele masamat új helyzetembe. Vagy n^gyven tiszt lakott a szemben lévő nagy teremben. Az egyik egészen fiatal, vékony- hjjú, vézna fiú volt és máris Századosi rangot viselt. Úgy ;sztelegtek előtte a többiek, ésak úgy döngöitt;

Egy alkalommal saját keze fásával ellátott igazolványt kaptam tőle. Valamilyen herceg volt. Igazi kékvérű, mágnás arisztokrata.- Később Kerenszfldj nevet hallottam. Szintén magas rangban volt. Gondolom, Ke- renszldjnek, a bukott Ideiglenes Kormány miniszterelnökének lehetett a rokona.

Még ez sem volt elég. Az egyik napon vagy hat tiszt kíséretében bekukkantott hoz- *ám az ezredes is. Sőt: kezet fogott velem.

— Dutov vagyok:

„Az a hóhér!” — ordította psyam, az a.;-. Egyik legfőbb „linkkel álltam szemen. ök nyomtak bennünket a?- uráli oldalról.;; Ez a po- cakos-totyakos, vöröshajú vénember!

Természetesen azért myu- Bed‘cí„0t erőltettem arcomra, hovatovább egészen megnyerjem a tetszésüket. Szabadon iártam-keltem, ahol a cári pecsétes, hercegi aláírásos papírt felmutattam, megnyílt előttem 82 út. Kisegítő katonát adtak feliéin, egyenesen a tiszti konyháról étkeztem«

A tiszti

: haditanácskozá^k idején vodkát töltögettem 8 kehelynek beillő kupicába. Es ültem-ültan szenvtelen arccal, közben élesre fentem a fülem és mindig tudtam, hogy hol készülnek támadásra, miven erőkkel indulnak útnak;

is volt, hogy mindenki meg tudja, mi történt, mit akarnak a bolsevikok és tudatosan álljanak közéjük harcolni

.;;

— A mi táborunkban ■— mondja Balvin elvtárs, — egy komisszár beszélt hozzánk.

Máig sem felejtem él szavait.

Azt mondta: Nektek most nekünk kell segíteni. Eljön majd az idői amikor mi segítünk nektek! Mosolyogtunk. Hogyan segíthetnek az oroszok, hiszen olyan messze vagyunk tőlük.;:

Es mégis igaza volt akkor annak a komisszárnak;; (

» Kétszer is segítettek:?«

» vágnak rá többen is.

Így folyik a beszélgetés, észre sem venni, hogy három órája ülünk itt, sör és szendvics mellett. Ügy érzem magamat, mintha a nagy, végtelen , . . , . ,

orosz rónán járnék, ahol pari- fentem es tanulságokat szépük száguldanak, zúg a hajrá, rezni. Legközelebb a -magyar,

kozni vörös katonával. De az eszmét, évek harcát semmi sem tudta kiirtani szívükből, . agyukból: dolgoztak illegáli-1 san, kijátszva minden kakas-' tollast, nyomozót. Es amikor 5 k segítettek, akkor az elsők között álltak talpra: a pártot, a magyar kommunisták pártját szervezték.

s** Jó volt, hasznos »oft ez a kis megbeszélés — köszönte meg Laki István elvtárs, a megyei bizottság titkára, a veteránok emlékeit. — Felelevenítettük a harcokat, a küzdelmeket, amelyet az Októberi Szocialista Forradalomért fdytattank. Jfém. votot hiábavaló; a mi szabadságunk is

G. K. Zsukov kizárták az SZKP Központi Bizottságának tagjai közül

Moszkva (TASZSZ): Ez év október hó végén a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma ülést tartott.

A plenum megvitatta a szovjet hadseregben és flottában végzett párt- és politikai munka megjavításának kérdését.

A plenum határozatot fogadott el; est a határozatot ina nyilvánosságra hozták.

A plenum G. K. Zsukov elvtársat kizárta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének és Központi Bizottságának tagjai közül,

Az SZKP Kosponti Bizottsága, plénumának határozata a szovjet hadseregben és flottában végzett pártpolitikai munka megjavításáról

Moszkva (TASZSZ): *— A nak plénuma úgy véli, hogy e Szovjetunió fegyveres erői, feladatok megoldásában külö- amelyek világtörténelmi je- nősen nagyjelentőségű a ientőségű győzelmet arattak a szovjet hadseregben és a flotNagy Honvédő Háborúban, • feladatuk magaslatán álltak

ebből született. Máskor is X és méltónak bizonyultak a

tában végzett pártpolitikai munka további megjavítása. Ez a munka arra hivatott,

összejö üiüc majd erőt, hitet I Szovjetunió népeinek szeret«- hogy megszilárdítsa fegyveres

ropognak a géppuskák, bömbölnek az ágyúk. Városok, falvak, kedves barátok nevei röppennek, akikkel a százezer magyar vörös katona között ott hadakoznak igazi szívvel ezek a kedves, ma már idős elv társak. Proletár, nincstelen paraszt, zsellér ösztönnel, kenyérre, igazságra éhesen, magyar szívvel, de nemzetközien. S amikor elüti a nagy vihar, jöttek hazafelé. IMS várt rájuk? Csáti pofozc&áger, megyei börtön, csendőrszurony, kínzás, vallatás. Mohácsi bácsit éveken át figyeltek, a falusiak még a portáját te kerülték,

erőink ütőképességét, a Kommunista Párt és a kommunista kormány köré tömörítse

téré és bizalmára.

A háború utáni években a

® T'^késTnozíwiomróí | a személyi állományt, s aharkövetkeztében, hazánk nép- c«“>kat a szovjet haza iránti gazdaságának általános fellendülése, a nehézipart, a tudomány és a technika fejlesztésében kivívott hatalmas sits sóikat okulhatnak belőle, apáik, nagyapáik küzdelméből a nagyobb kenyérért, a szabadságért

T gén. Mindnyájan tanaiba- | kerek alapján a Szovjetunió tunk. Bátorságot, becsű-1 fegyveres erői fejlődésüknek

letességet, harcosságot, a nép szeretetét. Tőlük tanulhatunk, akikre hosszú évekig sandán néztek, legyintettek, ha szó esett róluk: „Régen volt, az már a múltén.” S ezt a tollal, szóval mindenütt hirdetni kell; a múltat, amely a jelent, a jövőt teremtette meg.

Köszönet érte mindarmyiok- nak.

BOCX JÓZSEF

elvtárs javára eltorzították a háború valóságos történetét, kiforgatták a dolgok tényleges állását, lekicsinyelték a szovjet nép gigászi erőfeszítéseit, fegyveres erőink hősiességét, a parancsnokok és a politikai munkások szerepét, az arcvonalak, a hadseregek, a haditengerészeti egységek parancsnokainak hadvezetési művészetét, a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető és lelkesítő szerepét.

A párt és a kormány nagyra értékelte G. K. Zsukov elvtárs érdemeit: a Szovjetunió mar- sallja címet, valamint négyszer is a Szovjetunió Hőse címet

új, magasabb fokára emelkedtek; a korszerű technika és fegyverzet minden fajtájának, köztük az atom- és termonukleáris fegyvernek, valamint a rakéta-technikának is birtokában vannak. A csapatok politikai és morális állapota magas színvonalú. A hadsereg és a flotta parancsnoki és politikai káderei határtalan hűséggel viseltetnek a szovjet nép, a szovjet haza és a Kommunista Párt iránt.

A bonyolult nemzetközi

önfeláldozó hűség, a Szovjetunió népeinek barátsága és a proletár Internacionalizmus szellemében nevelje. Ezzel szemben a pártpolitikai munka gyakorlatában még súlyos hiányosságok vannak, olykor adományozta neki, sok rendpedig e munka lebecsülése is tapasztalható.

jellel tüntette ki. Nagy politikai bizalmat tanúsítottak iránAz SZKP XX. kongresszusa ta: a XX. pártkongresszuson azt a feladatot tűzte a párt és az SZKP Politikai Bizottságáa nép elé: biztosítsa, hogy védelmünk továbbra is a korszenak tagjává választották. Az SZKP Központi Bizottsága

rű haditechnika és tudomány megválasztotta a Központi Bi- színvonalán legyen, s őrizze zottság elnökségének póttagszocialista államunk biztonságát. E feladat megoldásában az egyszemélyi parancsnokok

jává, majd az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagjává. Mivel nem volt eléggé

mellett fontos szerep hárul a Pártszerű, s helytelenül érteij t% / • o» • / • f« * ♦ A Donyoiuit nemzeiKozi

A recsi ozimfonikus Zenekar :hc,yzet- » legnagyobb kap«»^ ' 2 lista. AisTámlkhan folvó feerv[első bérleten kívüli hangversenye

katonai tanácsokra, a hadsereg és a haditengerészet polimezte érdemeinek e nagyra értékelését, elvesztette pártszerű

tikai szerveire és pártszerve- szerénységét, amelyre V. I. Le; lista országokban folyó fegyÍ

verkezési verseny, hazánk védelmének érdekel megkövetelik a parancsnokoktól, a polierőA Pécsi Szimfónikus Zenekar gyár zeneirodalom egyik reptezen- * tikai szervektől és .1 nártszernagy sikerű bérlett estjeivel párhu- táns alkotása a Pécsett olyritkdn \

zamosan, bérleten kívüli hangver- ' •• - - - - --------*v**AtAlr«n i>»™ ««(«

se

nyeket is tart. Így az idei első es világhírű magyar

ilyen hangversenyt november u-én zongoraművész nagyszerű alkotása, í csapatok harckészsérét rendezi az Országos Fllmharmonla a Ruralía Hungarica. Kár, hogy ezt *?? OK narV, . ,

a novemberi ünnepi események a rendkívül népszerű mű eddig ísllseK a személyi állomány ie- keretében. A hangverseny müso- hiányzott a pécsi zenekar reper-J gyeimét, a személyt állományt ran a zeneirodalom olyan kiváló főárjából. •de öröm, hogy ebből az * alkotásai szerepelnek, amelyeket a alkalomból újra műsora kerül egy,, ..... , legszélesebb zenekedvelő rétegek magyar remekmű. A modem szov- t iránti nuseg szellemében ne- örömmel hallgatnak. — Liszt Les jet zenét Prokoffjeu zenekari Íveljék, s gondoskodjanak a Preludes e. szimfónikus költemé- schrerzoja képviseli, míg Csajkov-t JL11™,: a/

nye talán az egyik legnépszerűbb szklHól az uauancsak méltán Pöz-l "arcoson szellemi es

zeteire. Valamennyiüknek szilárd következetességgel kell megvalósítaniuk a Kommunista Párt politikáját. Hadseregünk és haditengeIU71S uLKuiusu a pecseit oiy rxiKutiz . , , „ , ,. , . reszetunk ere jenek az a tő

játszott Dohnányi Ernő világjáró | mezetektől,hogy ezután is lan- forrása," hogy szervezőjük, ve- va® és világhírű magyar zeneszerző ás{ kadatlanul tökéletesítsek a zetőjük és nevelőjük a Kommunista Párt, a szovjet társadalom vezető és irányító ereje. Mindig emlékezetben kell

nin tanított bennünket. Azt hitte magáról, hogy ö mindazoknak a győzelmeknek egyetlen hőse, amelyeket népünk és fegyveres erői a Kommunista Párt vezetésével kivívtak; dur- megsértette a fegyveres erők vezetésének lenini pártelveit.

Ennélfogva G. K. Zsukov elvtárs nem igazolta a pártnak

nye talán az egyik legnépszerűbb szkljtól az ugyancsak méltán közkomoly zenei mű városunkban. - - - —

Eddig még mindig lelkes közönség tapsolta meg szimfónikusaink Les

Preludes interpretációját. A ma- Paulusz Elemér dirigálja.

kedvelt Vonósszerenád fog megszó- t szükségleteinek kielégítéséről. lalnl. — A november U-én a Liszt- j teremben rendezett hangversenyt •

a haza, a Kommunista Párt tartani V. I. Leninnek azt az iránta tanúsított bizalmát. Poútmutatását, hogy „a katonai Htikailag nem megfelelő, ka- vezetőségnek, miként minden landorságra hajló személyiségmás vezetőségnek és intéz- nek bizonyult a Szovjetunió

anyagi

A Szovjetunió Kommunista : Pártja Központi Bizottságáménynek a politikáját is, pontosan azok szerint az általános irányelvek szerint kell folylegfontosabb külpolitikai feladatainak értelmezésében és a honvédelmi minisztérium vezetatni, amelyeket a párt Köz- tésében egyaránt.

Ekkorára már teljesen kiismertem magam. Dutov testőrségéhez osztottak be, négyszáz főnyi kozák testőrzászlóalj állomásozott a laktanyában. Velünk szemben a város legnagyobb börtönének ijesztő épülete ásítozott.

Sokszor néztem és hallgat- tam nyitott ablakomból. Rendszerint éjjel. Koromsötét volt. Tompa ütéseket, csörömpülést, szívszaggató jajgatást hal-lothadmozdulatokról, és a fehérek terveiről.

Végül már úgy éreztem, mintha pokolban élnék. Azt hittem nem bírom tovább. De tűrnöm kellett. Csak a nyiladozó remények tartották bennem a lelket. Szerencsére egyre jobban bizakodhattam.

Dutov sorakozót parancsolt testőrzászlóaljának és lelkesítő beszédet próbált nekik tartani. Hanem a kozákok nem bizatam, aztán minden elcsendese- kodtak. Inkább felmorajlottak:

sült. Egy ember meghalt;

Később felpupozott sötét tömeggel megrakott társzekerek zörögtek az orenburgi éjszakában. Zörgésük után ítélve tizenhetet számoltam meg. Az Ural folyó felé tartottak.

Az egyik napon óriási csi- nadrattára lettem figyelmes. Fehérek vonultak a főutcán. Legelöl a nagy zenekar, mögöttük hat-nyolc szerencsétlen ember, végül pedig a kozákok tömege;

Dermesztő hideg volt, olyan jégpáncél fagyott a vagy méteres hóra, hogy nem szakadt be a lovak patája alatt. Es ebben a szörnyű időben mezítláb ugráltak, topogtak, jajgattak a bolsevikok, egyetlenegy szál ingben és gatyában, bár még azt is cafatokra tépték rajtuk;

Ilyenkor vége volt a szenvtelen pofának, mo6t nem lehetett múmia arcot vágni, szí- nészkedni és egykedvűnek mutatkozni, mert felforrt a vér ereimben; összekötőmhöz rohantam, mert az jelentette ebben a bús, kegyetlen világban egyetlen vigaszomat.

Még Taskentben kaptam meg a címét, gimnasztyorkás paraszt kinézésű ember volt. Ha tehettem, kiöntöttem előtte szívem bánatát, pontosan beszámoltam a kivégzésekről,

— Igen, most jók vagyunk, most elől menjünk! De amikor futni kell, akkor a tisztek az

elsők!

— Mi leszünk a legbátrabbak! — harsogta Dutov és megígérte, hogy ha futni kell, akkor leg- és legutolsónak hagyja el a várost. Hogy senki sem kételkedjen a szavában, inkább bezáratja magát előtte!

Hát ezért bizakodtam én. Hamarosan meghallottam az első gyenge ágyúdörgést is.

Néhány nap

===== múlva majd nem minden tisztet előléptettek. Utána nagy díszebédet tartottak, százfajta étel közül válogattak az asztalon, tök- részegre itták magukat. En a vodkát töltögettem, s ha egy- egy elnyúlt, kiránclgáltam az asztal alól és szobájába húztam.

Eközben orrolt meg rám az egyik újdonsült őrnagyccska. A cigarettatárcáját követelte. Hiába bizonygattam, hogy más tiszt tette el, nem hitt a szavamnak, dulakodni kezdett velem és utánam lőtt;

Kidobtam a folyosóra és félve figyeltem. Csend volt, szerencsére senki sem hallotta meg a lövést.

Újra utánam lőtt. A golyó átfúrta az ajtót és az orrom elöl pattant a falba.

Kirohantam, kirántottam kezéből a pisztolyt és fejbevertem néhányszor. Alig emlékszem, mi történt velem. Elvesztettem józanságomat, nem tudtam többé színlelni, torkig voltam börtöneikkel, nyájaskodásukkal, hóhérkodásukkal, torkig voltam az egész tiszti bandával. Felkaptam és ledobtam az első emeletről;

Csak a tompa puffanás után tértem magamhoz, csak ekkor éreztem mit tettem. Magamra kaptam a kabátomat, kirohantam a feszesen tisztelgő őr előtt, bevágtam magam a legelső fiákkerbe és űzötten hajszoltam magam az ismeretlenség felé. A kocsis falfehér arcomra nézett és csak a város szélén kérdezte meg, hová is megyünk tulajdonképpen.

Napokié bújkáltam, esa- ■■ — Iádról-családra

rejtegettek, tűvé tették értem a várost, kegyetlenül elverték egyik vélt pártolómat, de nem árultak el. Nem folytathattam volna örökké, nem játszhattam volna az emberek életével, ha nem jön be a vörös hadsereg.

Ujjongtak az emberek, odarohantak a katonákhoz, le- ráhcigálták nyergeikből, ölelték, csókolták még a lovukat is. Moccanj sem tudtak szegény cimboráim.

És ekkor futott ki a laktanyából az autó, ekkor porzott szélesebesen a fehérek után.

— Fiúk, tudjátok-e ki ült benne? Maga Dutov!

— Hű azt a ■ 11

Ritkán hallottam olyan cifra és kacskaringé« káromkodást, mint most. Sohasem hallottam még vöröskatona szájából népet szidalmazó szót. de most ezt tették. Szidták azokat, akik körülölelgettél; őket, és még lovuk szügyét is csókolgatták.

Magyar László

ponti Bizottsága révén ad ki, még hozzá a Központi Bizottság közvetlen ellenőrzésével.“

A fentiekkel kapcsolatban a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plévolt honvédelmi miniszter az utóbbi időben megszegte a

Az SZKP Központi Bízott- numa elhatározta: G. K. Zsu- ságának plénuma megállapít- kov elvtársat kizárja a Szov- ja, hogy G. K. Zsukov elvtárs jctunió Kommunista Pártja

Központi Bizottsága elnökségé- nek és Központi Bizottságának fegyveres erők vezetésének tagjai közül, s megbízta a lenini, pártszerű elveit, olyan Szovjetunió Kommunista Partvonalat követett, amely a párt- Ja Központi Bizottságának tit— szervezetek, a politikai szer- kárságát, hogy adjon Zsukov vek és a katonai tanácsok elvtársnak más beosztást, munkájának felgöngyölítésére, A Szovjetunió Kommunista valamint annak a vezetésnek Pártja Központi Bizottságának

és ellenőrzésnek megszüntetésére irányult, amelyet a párt Központi Bizottsága és a kormány gyakorolt a hadsereg és a haditengerészet fölött.

A Központi Bizottság plénuma megállapította, hogy a szovjet hadseregben G. K. Zsukov elvtárs személyes rész* vételével kezdték meghonosítani személyének kultuszát. Kegyhajhászók és talpnyalók közreműködésével kezdték őt magasztalni előadásokban, cikkekben, filmekben« brosúrákban, aránytalanul kiemelték személyét és a Nagy Honvédő Háborúban játszott szerepét Ezzel G. K. Zsukov

plénuma kifejezi azt a meggyőződését, hogy a pártszervezetek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozatai szerint a jövőben is minden erőfeszítést megtesznek szocialista államunk védelmi képességének további szilárdítására.

Egyhangúlag elfogadta a Központi Bizottság minden tagja, a Központi Bizottság minden póttagja, a Központi Bizottság Ellenőrző Bizottság minden tagja, s helyesnek találta a Központi Bizottság plénumán jelen volt minden katonai és minden felelős párt- és szovjet funkcionárius.

Á francia kormányválság

Párize (MTI): Ä francia tanácsülés határozataiban a kormányválság vasárnap dön- Szocialista Párt tagságának tő szakaszba lép — állapítják tényleges akaratát. Az orszá- meg Párizsban belpolitikai goe tanács az eddigi gyakor- megűgyelők. Vasárnap ül ősz- tat szerint mindenkorba Gnv sze a szocialisták rendkívüli Mollet-féle pártvezetés mögé országos tanácsülése, hogy ál- sorakozott fel, jóllehet az lást foglaljon, részt vesz-e a egyes megyei szocialista part- párt Gaillard kormányában, szervezetekben igen erős Guv vagy sem. A szocialisták or- Mollet ellenzéke. Altat áb-n szágos tanácsülésén az egyes azt várják, hogy a Szocialista megyei pártszervezetek titká- Párt országos .tanácsa a l ai> rai vesznek részt. A küldöttek Tard-kormányban történő rész* különböző számú möndátu-* vótol mellett fog dönteni, ^ mokka! rendelkeznek. Ez a részvé^it azonban feltéte'ek- tény némileg megmásítja a hez kötii