Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-22 / 247. szám

2 N A Pt 0 1957 OKTÓBER Sí Fejlődnek a mohácsi járás termeiőssövetkesetei Mezőgazdasági értekezlet Bolyban A bölyl kultúrteremben szombaton egésznapos érte­kezletet tartottak a mohácsi járás tsz-elnökei, a tanácsok vezetői a megye mezőgazdasá­gi szakembereinek részvételé­vel. A tanácskozást azzal a céllal hívták össze, hogy meg­beszéljék az MSZMP Politikai Bizottságénak a tsz-ek gazda­sági és szervezeti megerősíté­séről szóló határozatát. Takács József, a mohácsi já­rási tanács v. b.-elnöke tartot­ta a beszámolót. Elmondotta, hogy 8 éve indult meg járá­sukban a tsz-mozgalom és ez idő alatt értékes tapasztalato­kat szereztek. Tavaly október­ben már 35 termelőszövetke­zet működött a járásban 2590 családdal, , 3516 taggal. A já­rás szántóterületének mintegy 37 százaléka volt az övék és egy munkaegységre átlagosan 35 forintot fizettek ki. Novemberben é? december­ben bizonyosodott bé legjob­ban, hogy a mohácsi járásban mély grJkerel »ért a szövetkezeti gazdálkodás Az ellenforradalom külső és belső nyomása sem tudta meg­semmisíteni a tsz-eket. Tizen­öt tsz megmaradt annak elle­ném, hogy sem a járási veze­tők, sem a községi tanácsok abban az időben nem adhat­tak megfelelő segítséget, a fa­lu ellenségei pedig: a kulá- • kok, csendőrök, főjegyzők an­nál hevesebben támadták a szövetkezeti tagokat. A tagság élete veszélyeztetésével, fegy­ver nélkül, furkósbottal véd­te a közös vagyont. Az ellenséges elérnek amel­lett, hogy politikailag igye­keztek megbontani a tsz-ek szervezeti egységét, a gyakor­latban is sokat ártottak a szö­vetkezeti mozgalomnak. 1957. január 12-én éjszaka 8 lovat loptak-ei a görcsönydobokai Uj Alkotmány Tsz-től: A du- nafalvi Szabadság tagjaitól 1 köbméter .deszkát és 2 köbmé­ter épületfát vittek el,-a som­berek! Béke ' Tsz irodájából pedig eltűnt egy 125-ös motor­kerékpár. Görcsönydobokán fenyegető cédulákat ragasztot­tak ki annak a 14 családnak az ablakára, -akik szilárdan kiálltak a szövetkezet mellett. Szajkón nyiltan kijelentették: aki tsz-t mer szervezni, azt agyoncsapják Ez év januárjában meg­kezdtük a feloszlott tsz-ek va­gyonának felmérését, a tagok elszámoltatását, vagyis tisz­táztuk a tsz-tagok és az állam közötti tartozásokat — mon­dotta a továbbiakban Takács elvtárs. — A feloszlott szövet­kezetek közül 7 vagyonihiány- nyal, 13 pedig vagyon többlet -' tel zárta a mérleget. Megkezd­tük a jogtalanul széthurcolt állatok összeszedését, s ennek folyamán 111 szarvasmarhát, 15 sertést és 34 lovat adtunk át jogos tulajdonosaiknak, a megmaradt szövetkezeteknek. Ahogy szilárdult a népgaz­daságunk politikai és gazdasá­gi helyzete, olyan mértékben megsziláríu'tak a tárás szövetkezetei is A feloszlott tsz-ek közül ket­tő, a székelyszabari Előre és a homorúdi Kossuth ■— újjá­alakult. A korábbi évekhez viszonyítva lényegesen javult a munkafegyelem és ennek nyomán a szövetkezetek ter­mésátlaga. Hiba most, hogy egyes szövetkezetekben nem veszik vissza a régi tsz-tago- kat annak ellenére, hogy szükségük lenne munkaerőre. Nem a legjobb a gépállomá­sok és tsz-ek kapcsolata. Ezért n járási v. b. a nyári mezőgazdasági munkák befe­jezése után megbeszélt» a gépállomások és szövetkezetek közti viszonyt. Ezek után ja­vult a kapcsolat, gyorsult a betakarítás, az őszi szántás- Vetés. A terméseredmények alap­ján ítélve a tsz-ek jól gazdál­kodtak. Az egyéniek 10,3 má­zsás átlagtermésével szemben, a szövetkezetek 12,7 mázsás búza-átlagtermést értek el. Óssi 1&6 mázsa volt az átlagtermés, az egyéniek 14.4 mázsás átlagával szem­ben. Más növényekből is jó­val magasabb a tsz-ek átlag­termése. Ennek eredménye­képpen a járás területén 40— 50 forint lesz egy-egy munka­egység értéke, de van olyan tsz is, ahol meghaladja a 70 forintot. Kedvezően alakul a tsz-ek szarvasmarhaállománya A ta­valy őszi 2,400' literes átlag­gal szemben ebben az évben már 2,800 liter az egy tehénre eső tejtermelés. A helyes ár­politika következtében növek­szik a tenyésztési és hizlalás! kedv is, A jelenlegi árpolitika lehetőséget ad arra, hogy kü­lönösen a szarvasmarha te­nyésztését növeljék. II politikai bizottság ha'ározata legfőbb feladatként jelöli meg a szövetkezetek politikai, gaz­dasági és szervezeti megerősí­tését. Vizsgáljuk meg, mit tett ennek érdekében a mohá­csi járás? — folytatta beszá­molóját Takács elvtárs. Ejértek azt, hogy a szövet­kezetek ügyét a községi taná­csok és pártszervezetek — különösen az utóbbi időben — állandóan napirenden tartják. A járási pártbizottság ez év folyamán 3 esetben tárgyalta a szövetkezetek helyzetét és meghatározta a soronkö\%tke- ző feladatokat. Kétnapos an­kéten közel 130 kommunista és pártonkívüli tanácskozott közösen a mezőgazdasági szak­emberekkel a párt agrártézi- seirőL Az a tapasztalat, hogy a szö­vetkezés gondolatával főként az agrárproletárok foglalkoz­nak: A kisparasztság egyelőre az egyéni gazdálkodást választ­ja és saját,földje mellett QFA földön szakcsoportot akar szervezni. Van olyan jelenség is, hogy az alacsonyabb forr máról áttérnek -a ““fejlettebb szövetkézen gazdálkodásra. Áz ősz folyamán három I. típusú tszcs-ből alakult III. típusú tsz. Az átalakulás után növek­szik a létszám is. Szűrben pl. az átalakuláskor 25 tagja volt a tsz-nek és ez a szám rövi­desen 58 főre emelkedett. Fontos feladat a tsz-ek jö­vedelmezőségének, * a tagság életszínvonalának növelése. Ennek érdekében nagyobb mértékben fejleszteni kell az árutermelés! Ez lehetővé teszi többek kö­zött, hogy a tsz-ek saját ere­jükből havonta rendszeresen előleget oszthassanak, A bólyi tsz-ben már elérték azt, hogy minden hónapban 10 Ft kész­pénz-előleget osztanak munka­egységenként. Az állattenyész­tés, a szerződéses növények értékesítése, s a melléküzem­ágak teszik lehetővé ezt az előlegosztást. Van olyan tsz is, ahol sürgő­sen rendet kell teremteni a közös munka területén — mon­dotta a feladatokról szólva a járási tanács elnöke. Néhány helyen részes művelésre adják ki földjüket, ami összeegyeztet­hetetlen a szocialista alapcl- vekikel, a közösség érdekeivel. Szükséges, hogy valamennyi munkát közösen végezzenek, keressenek módot, lehetőséget, hogy a családtagok bevonásé­val, nagyobb gépesítéssel va­lamennyi munkát elvégezhes­sék. Ehhez szükséges, hogy a gép­állomások nagyobb segítséget adjanak a termeléshez és jó munkát végezzenek. Jó lenne, ha állandóan kint lenne a gép az olyan tsz-eknél, amelyes azt huzamosabb ideig tudják foglalkoztatni. Emellett lehető­vé' kell tenni, hogy' a jól gaz­dálkodó szövetkezetek saját erejükből univerzál traktoro­kat és munkagépeket vásárol­hassanak. A járás területén eddig IX tsz vásárolt zetart, s a tapasztalat azt mutatja, hogy jól jártak vele. Csupán az kell, hogy az erőgépek mellé vásárolják meg — lehetőleg a gépállomásoktól — a szükséges munkagépeket. Kisébb tsz-ek­nél persze nem ajánlatos gé­pek vásárlása. Szólni kell még az olyan helytelen nézetekről és törek­vésekről, amelyek szerint a szövetkezeti mozgalom akkor is fejlődik, ha senki sem törő­dik vele. Keik, hogy a gazda­sági törvények helyes felhasz­nálásával, az eredmények nép­szerűsítésével ( fejlesszél! a fsz-mozgaima! De nem szabad megfeledkez­ni a szigorú önkéntességről! A számszerű fejlesztés érdekében elsősorban a szövetkezetekből kilépett dolgozó parasztokkal és kisparasztokkal kell beszél­ni. Leghelyesebb, ha maguk a tsz-tagok mondják el eredmé­nyeiket, s megmutatják, hogy jobban élnek, mint az egyéni­leg termelő klspamsztok. Ez csak akkor lehetséges, ha ja­vul a tsz-tagok és egyéni gaz­dák kapcsolata, s ha a kilépett szövetkezeti tagokat nem ellen­ségként kezelik. Gyakrabban hívják meg a parasztokat szö­vetkezeti közgyűléseikre, tsz- rendezvényekre, használják fel a hangoshíradót a szövetkeze­tek népszerűsítésére, azeik gaz­dasági eredményeinek ismer­tetésére — fejezte be beszá­molóját Takács elvtárs. A hozzászólásokat helyszűke miatt holnapi számunkban Is­mertetjük. 30000 tégla a sár ellen Csaknem minden ház előtt ott pirosodik az új téglarakás Szabadszentkirályoj? Járda lesz belőle. A községi tanács, mintegy harmincezer téglá' vásárolt és a tavasszal 800 folyóméter járda készül belő­le a falu két végén, ahol ed dig sárban jártak a parasz­tok. Lucernamagból 3800 forint Gyulai János baksai parasz a megmondhatója, hogy érde­mes lucemamagot fogni, Hat holdon gazdálkodik és jól elő­készítette a talajt lucerna alá. A magért 3 800 forintot fizet­tek ki Gyulai Jánosnak. Minden háznál három l szarvasmarha * * j Ez nemcsak statisztika, ha­il nem valóság is Tengeriben. A ^faluban 140 lakos él és 24 1 gazda foglalkozik földművc- í léssel, állattartással. S ebben a kis községben 78 szarvas- marhát tartanak. Nagy szó ez, hiszen a korábbi években, sőt talán Tengeri történetében. sohasem volt ennyi szarvas-1 mabha. A legtöbb, amire em­lékeznek, 58 darab volt. El­sősorban a szerződéskötésnek a jó átvételi árnak és íz e - csó takarmánynak köszönhet" hogy a faluban ennyire :m< növekedett a szarvasmar1’;' száma. Sziiidi tmL 03őgd(U(iii Még nem volt, majd vasa nap lesz. De már készülne rá a KISZ-fiatalok. Ugyan' a bogdásai KISZ-szervez' rendem, már a meghívókf hirdetéseket is elkészítetté' Rajta nagy betűk: HURR •' SZÜRETI BÁL! s utána: H JÓL AKAR SZÓRAKOZIK JÖJJÖN BOGDÁSÁRA! Bizony, lehet is majd jó szórakozni, mert Csicselj And­rás és zenekara játszik; ha­lászié, rántott hal várja a ven­dégeket. A tomboláról sem feledkeztek meg: tortát, új­bort, meg sok-sok mást sorsol­nak ki a bálozák között. GÄLDONYI BÉLA: A TÉLI PALOTA OSTROMA (3) Az Auróra : t Az Auróra cirkálót 1903-ban építették. Egyike volt az ak­kori idők legkorszerűbb és leg- ütöképcsebb hadihajóinak. Ne­vét egy hasonló elnevezésű vi­torlásról kapta. A vitorlás sze­mélyzete. 1854-ben Kamcsatka félszigeten hősiesen visszaver­te az angol-francia partraszálló csapatokat. Az angol-franciák a Péter-Pál kikötőt akarták elfoglalni. Nem sikerült. S mintha ezek az emléke­zetes hagyományok ismétlőd­tek volna meg a későbbi Auró­ra cirkáló történetében is. A cirkáló hamarosan a balti flotta egyik erőssége lett és a tizes évek elején a háborúban spekuláló cári körök nagy reményeket fűztek hozzá. _ Részt is vett az első vllághá- l borúban, azonban nem küzdöt- I te azt végig, mert a háború I befejezése előtt nagyjavításra I küldték. I Ekkor már tizenhárom éve ♦ roít tengeren a cirkáló és 1916- i ban igen szükséges volt a I javításon nagyjavítás. A petrográdi Bal- tijszkij hajógyárba került. Javítás közben gyakran ta­lálkoztak, beszélgettek a cir­káló matrózai az elégedetlen, kiéhezett munkásokkal. Mi más lehetett volna a beszéd­téma, mint a cári önkény le­rázása. Mindannyian egyetér­tettek abban, hogy nines szük­ség cárra, földesurakra, gyá­rosokra. Ki kell ütni a kezük­ből a hatalmat. De hogyan? Ahányon voltak, annyiféle megoldást javasoltak. Sokan támogatták a fegyveres felke­lés gondolatát. S ez elfogadha­tónak is bizonyult, csupán azt nem tudták még, hogy honnan vegyenek annyi fegyvert, amennyivel szembeszállhat­nak a cári csapatokkal? 'Nem kevés hive volt a tár­gyalásoknak. Köztük is a leg­hangosabbak az eszerek és mensevikek, a munkásárulók voltak. Ebben az időben még nem volt párttag a cirkálón. Azon­ban sokan együttéreztek a bol­sevikokkal, akikkel a hajó­gyárban találkoztak és támo­gatták elképzeléseiket. Maguk között is már arról beszélget­tek a szimpatizáns matrózok, hogyha a szükség úgy kívánja, fegyverrel is a bolsevikeket tá­mogatják. A hajógyári munkások gyak­ran feljártak a hajóra, akkor is, ha már befejezték az az­napi javítást. Megmagyarázták a matrózoknak, hogy cári tiszt­jeik tovább akarják folytatni a háborút. Ma megjavítják a cirkálót, s lehet, hogy holnap már valahol a tenger fenekén nyugszik, magával temeti mat­rózait. — Aztán nem látjátok, hogy tisztjeitek csak dőzsölnek — ági fáitok tovább, a munkások —, ti pedig moslékon éltek és ér­tük, helyettük gürcöltök? Volt, aki javaslattal toldot­ta meg: — Végezzetek velük! Ilyen parázs hangulatban ér­kezett el 1017 február 28. Az egész cirkáló olyan volt, mint a megbolygatott méhkas. A matrózok és tiszthelyettesek izgatottan járkáltak a fedélze­ten és csoportokba verődve tárgyalták az eseményeket. Latolgatták a lehetőségeket is terveket készítettek, ha.!, S a tervek leonkrét valóság­gá nőttek a hajó egyik eldu­gott sarkában, ahol egy ki­LISZT „PATAKCSA"-] A fotmrult a világi A múlt év október 21-én, Liszt Ferenc születésnapjá­nak előestéjén, nagy ünnepélyességgel lepleztük le azt a márvány emléktáblát és felette Gebauer Ernő festőmű­vész freskóját az egykori püspöki nyaraló, iha általános Iskola utcai falán, amelyet Csekey István ny. egyetemi tanár buzgólkodásából, a mecseknádasdi Hazafias Nép­front-a megyei és járási tanádspk segítségével készíttetett. 1956-ban volt ugyanis a nagy magyar zeneköltő és zongo­ravirtuóz halálának hetvenedik, á Mecseknádasdon első magyar szövegre irt férfikórusa keletkezésének pedig száz­tizedik évfo-rdulója, mint ismeretes. Liszt 1846. október 24-én pécsi hangversenyeire utaz- tában megszállt Nádasdon és vacsora alatt a művészt sze­renáddal üdvözlő pécsi énekesek kérésére eay férfinégyes’, komponált Garay Jánosnak „A pataknál” %ímü költemé­nyére. Ennek első sorvégződése után a pécsi dalosok „A patakcsa" címet adták, és így jelent meg 1874-ben a< „Apolló” című budapesti zenemű-folyóiratban, majd ez után 1880-ban az „Egri Dalnok” című kórusgyűjtemény 5 füzetében. Utóbb Major Ervin, a Zeneművészeti Főiskola tanára adta ki újból 1936-ban kétszer is a nagy Liszt-emlékéi alkalmából „A patakcsá”-t. A múlt évben pedig Osekei professzor „Liszt Ferenc Baranyában” című. négy hason­mással ellátott zenetörténeti értekezésében állította össze eredeti forráskutatásokkal „A patakcsa” hiteles történetéi A füzet a TTIT szerkesztésében és Baranya megye Taná­csa VB. Művelődésügyi Osztályának kiadásában jeleni meg. A külföld azonban Lisztnek erről az első magyar szövegre szerzett művéről eddig nem vett tudomást. Még 1954-ben is két angol nyelvű kiadvány jelent meg Liszt műveinek jegyzékével, de „A patakcsa” egyikben sem sze­repelt, mint ahogy hiányzott Liszt műveinek korábbi né­met nyelvű jegyzékeiből is. Most arról értesülünk, hogy a nyugat-németországi Kiéiben az egyetem kiadásában megjelenő „Die Musik­forschung", a zenekutatás nemzetközi tekintélyű évnegye- des folyóirata októberi számában közölte Csekey tanulmá­nyát: „Franz Liszt in Pécs (Fünfkirchen)” címmel. Ebben a szerző zenetörténeti leírását adta Liszt a külföldön ed­dig ismeretlen művének, amely többé nem fog hiányozni Liszt műveinek jegyzékéből, úgy hogy a baranyai „Pa­takcsa” bevonult a világirodalomba. Üzenet (Liszt Ferenc „A patakcsa” című művéhez.' Dr. Vargha Károly verse' O nézd, mily szép a csermely, Ua napfény járja át, > halld a csacskán csobbanó Tabfodrok halk szavát! Ha hozzád cr a csöpp víz. Es kérdi, jössz-e már, Majd érezd, hogy hű c szív, Erezd majd, hogy hű c szív, Mely rád oly várva vár, Mely rád oly várva vár! l’e édes lány, kit hívok, Te nyíló szép virág, Fényre gyűl a két szemem Majd, hogyha jönni lát, tajd, hogyha jönni lát, S ha mégsem jössz, te álóm. En drága angyalom. Jaj érzem, hogy sírba visz. Érzem, jaj, hogy sírba visz A bú cs fájdalom, A bú cs fájdalom, * Dr. Vargha Károly, a Pécsi Pedagógiai Főiskola docense Garay János „A pataknál” című költeményét így költötte át. úgy hogy ma már Liszt kompozícióját erre a modem szö­vegre éneklik. sebb csoport már a végrehaj­táson dolgozott. Még aznap fellázadt a cir­káló legénysége. Kezébe vette a hajó irányítását. A parancs­nok üvöltött: — Megtizedeltetem a legény­séget ... Azonnal mindenki a helyére. Aki megszegi a pa­rancsot, agyonlövöm — és’ pisztolyával hadonászott a~ matrózok előtt. A legénység nem moídult. Sokáig néztek farkasszemet. A parancsok arcát elöntötte a düh. Felemelte pisztolyát és. ellőtt a fejek felett. A válasz­lövés már öt érte és holtan esett össze. A matrózok, he­lyettesével is végeztek. Ezzel lényegében felszámol­ták a cári vezetést az Auróra ciKtálón. De volt egy másik vagy, ta­lán történelmi jelentősége is a. matrózok fellázadásának. Ez pedig az, hogy megbomlott az erőviszony a fővárosban, még­pedig a bolsevikok javára. Ugyanis Petrogrddban egye­düli hadihajó volt az Auróra cirkáló. A tengerre, valamint a Neva folyóra épült hatalmas várost a víz felöl egyedül vé­delmezte. Ezért nemcsak a bol­sevikok, hanem a mensevikek és az eszerek is a kezükbe akarták kaparintani a hadiha­jót. Úgy vélték, azé a jövő s ezen keresztül a halalom, aki­nek az ellenőrzése alatt áll a cirkáló. Megindult az eszmei és po­litikai harc a hadihajó birtok­lásáért. Ebből a késhegyre menő, nyílt harcból a bolsevi­kok kerültek ki győztesen. Felfedték a mensevikek. eszerek terveit, amellyel meg akarják hiúsítani a nép for­radalmát. A többi párt áruló, restaurációs, népellenes politi­káját még ennél is könnyebb volt megmagyarázni, mert a matrózok magukon érezték an­nak terhét. Abban az időben sok párt volt Oroszországban és valamennyi létjogosultságot követelt magának. A bolsevi­kok mellett párttal rendelkez­tek a kadettek, a szocialisták és sok egyéb csoportosulás. Ezért különösen nehéz hely­zete volt a bolsevikoknak a forradalom előkészítő idősza­kában, mert nemcsak a párton belüli megalkuvókkal és bur- zsoá árulókkal kellett felven­niük a harcot, hanem sokféle csoportosulás, kis párt meg­annyi nézeteivel is. Ahogy telt az idő, ahogy érett a forradalom gondolata, úgy nyert teret a bolsevikül: eszméje is. S elsősorban a ka­tonaságnál sikerült sok hívet szerezniük. Az elsők között találtak tá­mogatókra az Auróra cirkáló matrózai között. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents