Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-20 / 246. szám

1957 OKTOBER 20 NAPLÓ .. , Borisz Loszev szovjet tudós jelfedette a benzin szilárólfisának' eljárását. A tudós szerint a *rí-l tárd nalmazállapotú benzin alkat-, masabb lesz raktározásra. A szovjet geológusok Igen nagy eredményeket értek el az utóbbi időben. A kutatás színhelyén ilyen kis és könnyén használható ■ ilyen kis es Könnyen oasznatnaiu I műszerekkel állapítják meg a kó- t > cet, a talaj szerkezetét. A műszer II nagy elismerést keltett nyugat; körükben is, mert igen könnyű és a kezelése is egyszerű. Amellett igen pontosan működik és meg­gyorsítja a geológiai kutatásokat. Ismerd meg & AKI MÁSNAK VERMET AS... Űj foglalkozási ág: világűr-jogász JJopán ho!draItőfo? J J “ “ c> Janin rövidesen abban a ? A mesterséges hold megje­lenése nemcsak tudományos, de egy egész sor érdekes jogi kérdést vetett fel Meddig ér egy állam fennhatósága a ma­gadban? Elkövet-e a mestersé­ges hold naponta több száz „határsértést’’? Kié a világűr? Ezek a főkérdések, amelyek most a „világűr-jogászokat” izgatják. Sokkal bonyolultabb lesz a kérdés, ha a világürhajózás már odáig fejlődik, hogy az úgynevezett világűr-állomások valahol a magasban egyhely­ben állanak és alattuk forog a föld. Es a helyzet még válsá­gosabb lesz, ha az űrhajók majd földközelben „cirkálnak” és elkerülhetetlenül majdnem valamennyi „légi felségterüle­ten” áthajóznak. Jogász körökben tudatában vannak a különböző kérdéseié határtalan bonyolultságának és már most több javaslatot dolgoztak ki. Az első javaslat szerint egy állam feletti térség oly mér­tékben képezi az illető állam tulajdonát, amlly mértékben tudományos és műszaki eszkö­hthövet-e „ha tár sér léseket“ a Holdbébi'f A .,v tanűr-fOtí“ három javaslata zeivel ellenőrizni képes ezt a térséget. (Ez azt jelentené, hogy ezek a térségek kődobás magasságától — pl. Tibetbei — több száz kilométer magas­ságig terjednek.) A második javaslat szerint az ország tulajdonát képezi a közvetlenül területe fölött lévő légitér és egy másik térség, 480 kilométer magasságig. Az alsó sávban érvényesek lenné­nek a jelenlegi légitörvények, míg a 480 kilométer magas­ságig. terjedő térségben vala­mennyi nem-katonai légiköz- lckedési eszköz működhetne. Az ennél magasabb térségre ,i vonatkozóan már nincsenek szabályok. (i Végül a harmadik javaslat ( azt ajánlja, mondják ki az1 ( egész világűrt nemzetközi tér-'( ségnek — kivéve az atmosz­férát — s tartozzék az ENSZ ellenőrzése alá. Az 1919-ben megkötött f egyezmény szabályozza az ál­lam fennhatóságát légiteréro vonatkozóan. Mivel azonban a mesterséges holdat a Földet körülvevő légiövezeten felüli magasságba lövik ki, azt jelen­ti, hogy már nem lehet légi­térségben folytatott repülésről beszélni, amire még az állam fennhatósága kiterjed, hartem repülésről a világűrben — amely ma a nemzetközi jog szempontjából a „Senki Föld­je”! Japán rövidesen abban a helyzetben lesz, hogy raké­tát küld a Holdba, — Jelen­tette ki dr. Hideb ltok ova, a tokiói egyelem iparkutató intézetének tagja, aki részt- vcsz a geofizikai év munkái­ban. I>r. ltokévá hozzáfűzte, hogy Japán először egy mű­anyagból készült kis raké­tát kíván októberben ütnak indítani, s ha e kísérletet siker koronázza, hozzáfog­nak egy nagyobb rakéta el­készítéséhez is, amelyet a Holdba való kilövése előtt automatikus megfigydőbe- rmdesésekkel ezercinek fel. Az .amerikai „Coo* fidenUal” t, bot- rányUp gátlás nél­küli kiadója, aki magándetektívek egéea hadsereget al­kalmazza, hogv • hollywoodi film- nagyságok hálószo­batitkait megszerez­ze, éppen búoaúraó- kot vált a (életégé­vel, mielőtt arra • tárgyalásra Indul, melyet az elkesere­dett áldozatok rá* galmazáa miatt kér­tek ellene. Moat az egyszer ót la rajta­kapták­MODERN LOVAGOK Egy űj sportág, amely Angliából indult el, A küz­dőfelek robogón ülve iMAm M**«?**1-^ -AZ ÚJSÁG; 2000-Sen? lön vértet öltenek magokra. Tudja-e 1IOG1 ? .. . « európai népek köziéi az 1 írek házasodnak a legnehezebben. i Írországban a legalacsonyabb e házasságok száma a lakosság szá­mához viszonyttva. Minden ezer lakosra évente mindössze S.3 há- 1 sósság esik. As ír vőlegények, il­letve fiatal férjek átlagos kora 34, a menyasszonyoké, illetve fiatal­asszonyoké pedig IS év. Bulgáriá­ban ezer lakosra II, Lengyelország■ ban 10.7, Csehszlovákiában és Ma gyarorszáaon mi házasság esik. f <, . Afrika az a földrész. amely J a legtöbb vízenergiával rendelXe-l1 a iik. Afrika vízienergtdja több mintii \ 200 millió lóerőnek felel meg. Eb-J f bő! viszont még egyetlen százaié-" A kot sem állítottak az ember szol- . gálatába. 2000-ben az újság tenyéren el- ._—„— férő műanyagdoboz lesz. A doboz igyekeznek közepén lesz egy nyílás, amelyen ,, . ,. , r keresztül csévére tekeri, nagyon lándzsájukkal f vékony huzal látható. A szintén egymást ledönte- I1 műanyagból készült huzal annyira ni. Sérülések el- { vékony, hogy a kis dobozban több mint 300 méter fér el belőle. é Amikor az ember megkapja az) „újságol", azt egy különleges ké­szülékbe helyezi, megnyomja a megfelelő gombot es megismerke­dik a világ híreivel. A nagy do­boz fedelére képernyő van szerel-. ve, amely a fedél felét foglalja el. A fedél másik felén több külön­böző színű gomb van, amelyek mindegyike az újság különböző rovatának felel meg. Meg ketl nyomni az egyik gombot és a kép-<> ernyőn megjelennek az ..eleven képek", amelyek felelevenítik a napi eseményeket. Ugyanakkor működésbe lép a dobozban elhelye­zett hangszóró és megszólal a be­szélő. Az ember karosszékben ülve filmhíradót láthat a talán néhány órával ezelőtt történt események­ről. dig ón, ezüst, réz. ólom és egyéb1 ásványi anyag található. J ... Angimban janudr 1-é* Mtg- \ kezdik a. „fagyasztott kenyér" 0 f árusítását. A különleges eljárással i készült kenyeret néhány fokkal A fagypont alá hütik. mert mint kl- \ derült, ilyen állapotban hat hónap- " nál tovább is el lehel tartani. A f kenyér héja a szokottnál vasta- A t/abb ugyan, da bele felolvasztás "i után ugyanolyan foszlós, mint a kemencéből kikerült friss kenyéré. a un f ke emberi szervezetben lónböző mennyiségű . az r«bb, mint »teuer koldus lepi el napról-napra Nápoly utcáit és számuk ma is egyre növekszik. Nem lehet csodálni, hogy a geng­szter-világ korlátlanul válogathat a megfelelő emberekben, és má­sodik Cslkágót teremt Európa egyik legszebb városából. kü-f \ juuuu;.u uiciuiiucsu és különböző f fajtájú ásványi anyag található. t Például a szívben réz, aluminiums i és vas, a tüdőben rét, alumínium a cs Után, a belekben és a vesék-f f ben réz, ólom és ezüst, az agy-.l i velőben ón, a pajzsmlrlgyben pe-i Pompeji utolsó napjai... A pompejí ásatásoknál felszínre került egy 14 éves leány (lent) és egy óriás termetű férfi megkövesedett teteme. A torzszülött BÉKÁK Az amszterdami városi tanec.. nemrégiben vizsgálatot Indított é város közelében működő atomku­tató intézet tőszomszédságában ta­lált torzszülött békák ügyében. A vizsgálat során kiderült, hogy i kutatóintézet mellett lévó mocsár­ban sok olyan béka található, amelynek négynél több lába vagy több ujja van a lábán. Híllenius, az amszterdami állattant müzeuvf biológusa megállapította, hogy ez a mocsárba dobott rddióaktív hulla­dékok következménye. Találta it olyan békát is, amelynek végtag­jain is—30 ujja volt, egy másik békának pedig hátsó lábai fordí­tott helyzetben nőttek ki. tehát nem előre, hanem hátra ugrált. liittCHfotgt*' Kálmán: Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (45) így éldegélt Marabu közel egy évig a. röpdében, amíg végül eljött az ideje, hogy Kofia Baya búcsút mondjon egy időre az afrikai vadonságoknak, s elin- duljon haza, egy messzi országba, amit úgy hívtak, hogy: Magyarország. Hosszú volt az-út, kivált, amit ha­jón kellett megtenni, s ott bizony vége szakadt az af­rikai élelembőségnek. Marabu a nagy röpde helyett egy kis szállítóketrecbe került, ami olyan szűk volt, hogy ki se próbálhatta benne újra kinőtt számytollait. Végre elérkezett a végső állomás, ami Kofia Bogá­nak Budapestet, Marabunak az újonnan berendezett budapesti állatkertet jelentette. Az állatkertben, miután ■ a szárnyujja elvágásával képtelenné tették a repülésre, Marabu az úgynevezett Kis-tóra került. Bizony, ott igen vegyes társaság tanyázott. Igaz, volt ottan egy-két föl­dije is, két másik Iiuvána-szteppei marabu, három ko- ronásdaru cs mások, de végül a kistavi tanyán is Ma- j rabu lett a bíró. Ha valami civódás támadt, Marabu odalépett ha- 1 talmas csőrével és a béke azonnal helyreállt. Különben I pedig bölcs nyugalommal figyelte a környéket, a nász- j táncukat lejtő, pompás koronásdarvakat, a folyton izgó- \ mozgó, nyughatatlan íbiszeket, meg a többi madarat, j Néha, persze, ö maga is kedvet kapott valami garázdái- ; kodásra, s ilyenkor megölt egy-egy vigyázatlan kacsát, I de, hát ezeket a kis bűntényeket szívesen elnézték az j olyan madár előkelőségnek, amilyen Marabu volt. Eljött az első ősz az idegen világban . Krúgattak 4i Kittenberger Kaimén: A Küüna-Ndzeárótót Nagymarosig odafönn éjszakánként a darvak, dél felé szálltak a sza­bad hazai gólyák, s Marabu vágyódva nézte a hazája felé vonulókat. Meg-megpróbátía szárnyát, csapkodta j gyötrelmesen a levegőt, de alig tudott elrepülni egy­két méternyire, visszazuhant a földre. -4 tél volt aztán ; a. számára a legkeservesebb évszak, mert ilyenkor a te- j lelőbe kerültek a délövi madarak, s az nagyon szűkös, j fázós rabságot jelentett. Lassan-lassan múltak a téli hónapok, végül eljött mégis a tavasz, és Marabu akkor már örülni is tudott a Kis-tónak. A tavasz hazahozta a gólyálcat, s Marabu mepint sóvárogva nézte vidám körözéstilcet. Talán ugyanazok a gólyák köröztek odafönn, akiket ő vezetgetett a nagy : | sáskajárások idején, amikor telelésükben a szülőföld- j jére vetődtek. Féloldalra fordított fejjel leste, figyelte > a szabad madarakat, s ilyenkor egyre erősbödő vággyal j gyakorolta a repülést. Hosszú nekifutás után fel is tu- ! dott emelkedni egy-két méterre és repült is néhány ■métert, de bizony ez olyan kevés volt, hogy még a Kis­tó ápolója se törődött a dologgal. Nehéz évek jöttek aztán: az ínség évei! Az első vi- lágháború keserveit az állóikért lakói is megérezték: gyenge és rendszertelen lett az ellátás. A tavaszonkint hazatérő költözök-sokat tudtak volna beszélni, milyen bőséges lakomája van odalent délen a keselyűnek: akár a nagy mászai rablóhadjáratok idején, csakhogy most a „vörösarcú’’ emberek öldösik egymást. Es azt is el­mondhatták volna Marabunak, hogy a rabulejtője, Ko­fia Baya maga is „mapuz”, maga is rab, és ő is olya* karámba van bezárva, amilpeit be annakidején Marabut bezárta. % * Múltak tovább az évek, elmúlt a háború. Kofia Baya is hazakerült valahonnan a föld másik feléről, Marabu pedig — a jó öreg Marabu — visszajutott a maga hazájába. Marabu hazatérésének csodálatos története van. On­Kittenberger Kálmán: A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig 45 } ■------—— ----------------------------------------------------------- 1 na n kezdődik a dolog, hogy amikor levágták Marabu j szárnyujjait, hogy, hogy nem — valami csekély felülő- ■ ) tesség folytán a műtét nem ment végbe tökéletesen. I Vagy talán el se végezték, hanem megelégedtek az eve- : zőtoltak elvágásával. Minthogy az öreg Marabu hosszú ■ éveken át végezte nagy kitartással a repülő gyakorla­tait, minden évvel jobban-jobban érezte, hogy eljön még az idő, amikor ő megint szárnyra kelhet. így jött el újra egy ősz, az emberek nagy háborújá­nak utolsó ősze. A fecskék százával csivogtak, csopor­tosultak a telefonhuzalokon. A gólyák szigorú csapat­szemléket tartottak a mezőkön, hogy kivessék maguk közül a gyengéket, a hosszú vándorútra alkalmatlano­kat. Csivogtak, krúgattak a költöző vándormadarak, s hangjuk oly nevesen idézte fel Marabuban a szabadság vágyát, mint eddig soha a hosszú esztendők alatt. Az útirányt 6 is jól tudta, hiszen évről-évre figyelte a dél felé költöző madártársakat — s a szabadulás idejét jól megválasztotta. Az állatkertben nagy volt a sürgés-forgás, készítet­ték, takarították a telelőt a trópusi madarak számáfa, amikor egy reggel, hatalmas nekiszaladással Marabu a levegőbe lendült. Először nehézkesen csapkodott, egyen­súlyozott a levegőben, úgy hogy a dolog senkinek se tűnt fel különösebben. Még az ápolója se figyelt rá, hi­szen évek óta napról-napra látta ezeket a próbálkozá­sokat, s már egészen megszokta őket. Marabu azonban nem pottyant vissza a földre, mint százszor és ezerszer addig, hanem szép lassan belejött a repülésbe. Akkor aztán bezzeg megijedt az ápolója is, hanem az ijedtség most már nem segített, sem a kiál­tozás, amit az ápolók Marabu után küldöztek. Szépen körözve Marabu a magasba emelkedett, fenn leírt egy-két lassú kört, talán búcsúzásul a Kis-lótól, végül pedig nekilendült a légióinak, s egyenest dél felé vette az irányt fftelytatám kftwrthwfc)

Next

/
Thumbnails
Contents