Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-15 / 242. szám

1951 OKTOBER 15

NAPtö

5

Aki az elmúlt hetekben Siklóson járt, tapasztalhatta, hogy a járási székhely városias jelleget öltött az utóbbi időben. A központi teret kitatarozták, kitakarították. A járási tanács épülete — melyet utoljára 1948- ban tataroztak —, teljesen új külsőt kapott. Csak ennek az épületnek a tatarozása 64 000 forintba került. Ezenkívül még három állami épületet hoztak rendbe. A járásban erre a célra összesen 230 ezer forintot biztosítottak a költségvetésből.

Eltűnt a kórház felé vezető útról a szemét- raktárként ismert bokorsor is. A Dózsa György utat a községi tanács hozatja rendbe, hogy a község eddig legelhanyagoltabb utcáján is kellemes legyen sétálni.

Nemcsak a régi épületek kapnak új külsőt, mellettük új házak egész sora épül. A vasútállomás felé vezető salakos út két oldalán már csaknem v/ilamennyi házhelyet kiosztottak és sokan megkezdték az építkezést. — A nagyharsányi út mentén is sok új ház épül. Idén, eddig 12 lakóház készült el. 'Ilyen nagyütemű építkezésre nem emlékeznek a felszabadulás óta. Felépült a gimnázium másik része is és megkezdődött benne a tanítás.

De más érdekesség is akad a faluban.

Iftcfyhyttt a itdzpfiftU Szálloda

Már 1904-ben szállodaként működött s ha nem is szálltak meg falai között neves emberek, azért ismert volt a környéken, de a megyében Is. 1944-ben az öreg Bauer bácsi bírta és osztogatta a kulcsot a vendégeknek. Aztán egy szép napon érte jöttek és elhurcolták a németek.

Utána hányatott időket ért meg a szálloda. Mindenre használták, csak éppen arra nem, amiért épült. Végül a Járási Földművesszövetkezeti Központ irodái voltak szobáiban, mígnem hivatalos határozattal visszaállították eredeti rendeltetésének. Lassan már egy hónapja, hogy újra vendégeket fogad a siklósi szálloda. Az emeletes szállodában 14 szoba 33 ággyal minden igényt kielégít. Csak egy pillantás a képre s máris elképzelhetjük otthonos voltát, tisztaságát, mely — mondjuk meg őszintén — nem erénye a legtöbb vidéki szálMár lakók is vannak benne. Főleg átutazók veszik igénybe vagy akik kiszorultak, — a zsúfoltság miatt — Harkányból.

S alatta, a vidék egyik legszebb vendéglőjében minden este szól a zene és a csapszéknél Kvojka Ferencné méri a sört, a fröccsöt. öt azért említem külön is, mert nálA nemcsak falraírt malaszt a folyóvízzel mosott pohár, hanem valóság is, amit a ragyogó tiszta poharak serege bizonyít a legjobban.

Ma még, ha lejön az ember a szállodából és kilép a vendéglő ajtaján, belebotlik a kofák megrakott kosaraiba, bódéiba. De már készül a terv az új piacról s szeretnék mihamarabb „kitelepíteni” innen, hogy ne csúfítsa el a község főterét.

Ólavz uztiftg. vág,#. Ifled&c-H&ii?

Mind a héttő — válaszolja a Siklósi

Állami Gazdaság göntér hegyi szőlészetének vezetője — Kauder József. Régi szakembere ő a szőlőnek. Úgy ismeri, mint a tenyerét vagy még annál is jobban, mert a tőkéket gyakrabban nézegeti.

Terem is a szőlőhegy olyan tüzes bort, hogy hamar leugrik tőle a menyecske kontya a vállára. S hogy az egyitalú, egyízű bort el ne únják a „vevők”, megtalálni a pincében, a

szőlőben az olasz-, a bánáti és a rajnai riz- ling mellett a furmintot, a jugoszláv trami- vert, a korai, bőtermő Medoc Noir-t. S a vevők, jelenleg a nyugatnémetek (sajnos még mindig a MONIMPEX vállalaton ikeresztül) válogatnak is a siklósi borokban. Nem tudni — mert idáig nem jut el a híre —, hogyan kóstolgatják, ízlelgetik, de a megrendelésből arra lehet következtetni, hogy igen ízlik nekik. Tavaly is, idén is, az egész évi termést elvitték. Az is csak hírből tudott dolog, hogy orvosságot, meg bőrfestéshez használt anyagot készítenek belőle a nyugatnémet festékgyárak.

Mondják is eleget a göntér hegyi, jó borivó emberek, hogy ugyan bolondok a germánok, mert természetes állapotjában sokkal hasznosabb gyógyszer, mint preparátum formájában. ők csak tudják, hiszen évtizedek óta gyógyítják vele testüket, lelkűket.

A TÉLI PALOTA OSTROMA

Bevezetés

Valaki még Leningrádba érkezésem első napján említette, hogy a városban #még élnek olyan vörös katonák, munkások, matrózok, akik részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ban. Személyes élményeikről sok érdekeset mondhatnak. Így kerestem feí az Auróra cirkálón Tyimo- íej Ivanovics Lipatovot, aki másodosztályú kapitányként szolgál a hajón s egyben annak helyettes parancsnoka. Oszhajú, barátságos ember, aki mindig összetéveszti a magyart, a csehet meg a lengyelt. S mikor már a legjobban belekeveredett, hogy kivel is beszél most tulajdonképpen, kedélyesen megjegyzi:

— Mindegy az fiam, egyformán szeretem valameny- nyit, szóval te cseh vagy?

— Nem. magyar.

— Na, látod, tudtam én, hogy a mieinkhez tartózol.

Róla még annyit, hogy 1910 óta szolgál a cirkálón, közben rövidebb megszakításokkal pártmunkára küldték, de mindig visszatért az Aurórára. Most is itt teljesít szolgálatot. Vezetgeti a külföldi küldötteket és meséli, ki tudja már hányadszor a hajó történetét. S mikor mindent elmondott, így búcsúzik:

— Megyek, hamarosan megyek hozzátok, Csehországba, bálra vagyok hivatalos.

— Mi Budapestről, Magyar- országról jöttünk.

— Oda is elmegyek, addig nem halok meg ..:

::. Alekszandr Karpovics Mirosnyikov elvtársért taxit küldtünk a Kirov művekbe, mely valamikor Putyilov gyár volt. Késve érkezett az AszA háború és a népfelkeléstől való félelem ültette a Putyilov gyár igazgatói székébe Dubnyickij generálist, ö igazgatta a hatalmas üzemet, ahol negyvenezer munkás dolgozott. Dolgozott? Kínlódott, embertelen körü’mények között. A tnurvkásvédelem akkori legelemibb követelményeit sem tartották be. Egy volt csák a fontos, termelni, minél többet és a legolcsóbtória szállóba, mint később megtudtuk, még hazament átöltözni, mert mégsem illő munkaruhában menni vendégségbe. Aztán megkérdezte, vajon csakugyan magyarok vagyunk-e, ahogyan neki mondták, mert ő csak azért jött el, mivel magyarokról van szó.

Mirosnyikov elvtárs 1916 óla dolgozik a gyárban. Mint lakatos kezdte s most a tervosztály vezetője. Azt mondja, mindent megért és elért, amiért hosszú éveken át harcolt.

A két októberi harcostól tudom, ismerem a Téli Palota ostromának előzményeit, az ostrom egyes epizódjait, részleteit, melyet most közreadok.

ban. Azzal már keveset törődött az igazgatóság, hogy a munkások a szellőztetés hiánya miatt egymás után dőlnek ki gáz-, füstmérgezésben. Kiöregedett, patkóalakú kemencékben olvasztottak és verejtékük mosta le arcukról a fekete port.

A munkaidő határtalan volt. Hivatalosan is tizenkét órát emlegettek de ennél még a tíz- tlzenkét éves gyerekek is töbA Putyilov nyár

S hogy még több legyen a szőlő meg a bor, rohamosan fejlesztik a göntéri szőlészetet. Idén még csak 62 holdon terem a mézédes fürt, de jövőre már 150 holdra növelik. Külön telepítenek húsz hold anyatelepet, mely nemcsak a gazdaságot, hanem a megye valameny- nyi szőlőtermelő állami gékdaságát ellátja niajd oltvánnyal, alannyal.

Már bővítik a présházat, hogy a jó termést

a megnövelt területről gyorsan és veszteség- mentesen betakaríthassák. Mire ellcezdődik a szüret — úgy október közepén —, az új présháznak is állam kell. A kőműves váltig bizonygatja, hogy már ott kóstolja meg a mustot...

A sok jó mellett Kauder Józsefnek két panasza is van.

Először a darázsra panaszkodik. Igen nagy impasztor ez a röpködő, csipkedő bogár. Felcsípi a szőlőszemet, aztán otthagyja. Utána meg jön a méhecske és kiszívja belőle a cukrot. Nem marad más az üres, aszott héjánál. S idén mintha rajzana a darázs. Annyi van belőle, hogy néha kis felhőket alkot.

A másik panasz a szakmája ellen szói. Miatta kellett eladnia a motorkerékpárját, pedig gyakran járt haza rajta a villányi rokonsághoz. A baj ugyanis az, hogy sokat kóstolgatja a bort. A göntéri nedűből pedig elég egy fél pohárral s már észreveszi a közlekedés-rendészet. így hát eladta a motort. Attól mégiscsak könnyebb megválni, mint a rajnai rizlingiől.

Mennyire igaza van!

fttdzi, ftfyy&záz nézoneU

Nem kell irigykedni. A siklósi mozi- kedvelő közönség igazán megérdemli, hogy ilyen szép és nagy — városnak ’is dicséretére, díszére váló — mozija legyen. Az egykori Iparos- és Olvasókör nagy épületét alakítják át, ha ugyan átalakításnak lehet nevezni, hogy csak a négy főfal maradt meg.

A mozi igazán a legkorszerűbb követélmények szerint épül. Érdemes már most végigjárni. A néző először, néhány lépcsőn az előtérbe kerül. Ez egy eléggé tágas és főleg világos helyiség. Itt van a büfé is, már elkészítették a helyét. A lépcsőknél van a pénz- tár, a mellékhelyiségek. Aztán a három bejárat következik. A középső, tágas ajtón jutnak a nézők a nagyterembe, a két szélsőn a páholyokba.. A terem lejtős és így jó látást biztosít. A vetítővászon kis színpadon lesz, hogy alkalomadtán akár előadást is tarthassanak itt. A nézők már az oldalajtókon távoznak és külön kijáraton érnek az utcára.

Az ára? Több százezer forint. Mikor lesz kész? ígérik, hogy még az idén. S kik örülnek neki a legjobban? A siklósi és a környéki mozilátogatók.

De nem szabad elhallgatni a mozi külsejét sem. Az utcai falat zöldes csempével rakták kl. S nem is akármilyen munkával. Kréth elvtárs — községi párttitkír — és a testvére, szabadságuk idejét használták fel arra, hogy ezt a szakmunlcást igénylő munkát elvégezzék. Maga Kréth elvtárs mesélte, hogy az or-' szágban nem sok épületen található meg ez a drága és szép csempe.

*

így épül, szépül, változik Siklós képe és nem messze már az idő, amikor arról tárgyalnak majd az illetékesek, hogy várossá

nyilvánítsák.

bet dolgoztak. Mert gyerekeket is alkalmaztak. Ugyanis a javakorabeli, erős férfiakat kivitték a frontra a németek ellen. S a gyerekek mellől nem hiányoztak az asszonyok sem. Nekik volt csak igazán nehéz soruk abban az időben. A ti- zenkétórás munka után siettek, hogy sorbaállhassanak kenyérért, élelemért. S még akkor sem volt biztos, hogy jut nokik aznapra valami. Sokszor hajtották fejüket éhesen a párnára.

S míg a gyár munkásai éheztek, egyik napról a másikra tengették reménytelen életüket, addig Dubnyickij generális szivarfüstös irodájában így lelkesítette szűk környezetét:

— Addig folytatjuk a háborút, amíg nem győzünk.

Ezért sürgette az ágyúk, lövedékek, főleg a srapnell gyártását. Ezért dolgozott a Putyilov gyár nyolcvan százalékban a frontra.

S amennyi kár, szenvedés származott ebből a munkásokra, annyi haszna is lett a későbbiekben.

A nyomor enyhítésére a bolsevikok munkássegélyző pénztárat állítottak fel. A pénztár szépen működött, sok családot megmentett a pusztulástól, özvegyeket, árvákat segített és illegalitásba kényszerült elvtársakról gondoskodott. A pénztár nemcsak egyszerű gazdasági szerv volt, hanem politikai céllal is működött. így — ugyancsak a bolsevikok kezdeményezésére — követelte a gyár vezetőségétől, hogy szüntessék meg a 12—16 órás munkaidőt és emeljék fel a munkások bérét. Ha követeléseiknek nem is lett azonnali és gyakorlati eredménye, de az erkölcsi siker nem maradt el.

A gyárban egymást érték a sztrájkok. Dubnyickij tábornok pulykaveresre izgatta magát tehetetlenségében. A munka állt s tőle fegyvert, lőszert követelt a cár, a hadsereg S 9 munkásság nem kevesebbet kívánt, mint azt, hogy a frontra elvitt társaik helyébe vegyék fel feleségeiket. Az élelmezés megjavítását pedig egyenesen

Ebben az időben tértek haza a külföldre emigrált bolsevikok. Még Amerikából is hazajöttek a munkások megmozdulásainak hírére. Ekkor jött meg Volodarszkij, Urickij is. .A nemzetközi tapasztalatok alapján ők vették kezükbe a sztrájkok és megmozdulások irányítását.

követelték s ettől tették függővé a munka felvételét

Nem kis része volt a Putyilov gyári munkásoknak a februári forradalom kitörésében; Azonban hiába zavartál? el a cárt, hiába alakult meg hazug ígéretekkel az Ideiglenes Kormány, a helyzet semmit sem változott. A munkások továbbra is tizenkét órát dolgoztak s kis darab kenyér jutott az asztalukra. Tovább folytatták hát a sztrájkot. Mindenütt a bolsevikok irányították a munkásmegmozdulásokat. A men- sevikek és eszerek látszólag támogatták őket, valójában behódoltak az Ideiglenes Kormánynak.

Hatásosabb eszközökhöz nyúltak a bolsevikok és a velük szimpatizáló munkások.

A 22 éves Mirosnyikóvot Le- mesev, Szurkov és Mihajlov párttagok bízták meg a röpcédulák terjesztésével. Sokáig azt sem tudta, hol és milyen céllal készülnek a gyújtó hangú röplapok, csak érezte, hogy segítenie kell, ha jobb' jövőre vágyik.

(Folytatjuk.)

A röpcédulák