Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-02 / 231. szám

2 NAPLÓ 1957 OKTÓBER l Eisenhower üzenete SzauMria királyához j New York (TASZSZ). A| New York Times közlése sze­rint Eisenhower elnök üzene tét intézett Szaudhoz, Szaud- Arábia királyához. Az üzenet azt mutatja, hogy az Egyesült Államok folytatni szándékozik beavatkozását Szíria és más arab országok belügyeibe. Amint a lap jelentéséből ki­tűnik, Eisenhower levelében megismétli az amerikai propa­ganda szólamait a Szíriái hely­zetről és több követelést tá­maszt ezzel az országgal szem­ben. Egyebek között cselekvési szabadságot követei az ameri­kai diplomatáknak, akik a Szíria elleni összeesküvéseiket szervezik. Az új amerikai üzenet célja A világ vezető államférfiéi ödvöziik a bécsi atomerő-értekesletet Újra megjelenik a magyarországi délszlávok hetilapja Bécs (MTI): A bécsi Kon- zerthaus-ban kedden délután megnyílt a nemzetközi atom- erő-értekezlet, Bemardes, az előkészítő bizottság brazil el­nökének bevezető szavai után Schärf, az Osztrák Köztársa­ság elnöke üdvözölte a küldöt­teket, hangsúlyozva, ezek' a bécsi tárgyalások az atomerő békés célokra történő kiakná­zására irányulnak. Az embe­riség követeld, hogy az élettől ellesett titkokkal ne éljenek vissza, és hogy az új erő­ből ne halál és pusztulás szár­mazzék, hanem élet és építés sarjadjon. A következő felszólaló Ralp küldtek az értekezletnek. Ez- szervezése terén és amelynek ♦ ha.rod.ne Novine címen ok- után Lewis L. Strauss, az léte, ha őrködni fog a demok- • tóber 3-án jelenik meg a Egyesült Államok atomerő- rácia követelményeinek bizto-1 magyarországi délszláv dol­hizottsáBá™k elnöikp falova*- sításán, előmozdíthatja a nem- J gőzök új hetilapjának első zetközi együttműködés az, hogy nyomást gyakoroljon | a Szíriát támogató országokra, j Bi^raTlBNSZ-főtWcárhe­; lyettes volt. aki felolvasta a * megjelenésében más elfoglalt­Totó-hír A sportfogadási és lottóigaz­gatóság közli, hogy az október 6-i 40-es számú tippszelvény- ről a 9. számú Békéscsaba—j UTTE NB II. oszt. labdarúgó-1 mérkőzést törölték. Helyette az * ság miatt akadályozott Ham­marskjöld ENSZ-főtiitkár le­velét, melyben hangoztatja, hogy az ENSZ minden erejé­vel támogatni kívánja az égi­sze alatt megalakult nemzet­közi atomerő-hatóságot. Ezután az elnöklő Bemar­mGTAUzasot wnuucA. nciycuc öa«. —----- ------------------­első p ótmérkőzés, a Soproni j des beterjesztette az előkészítő VSE—Kaposvári MTE NB II-{bizottság jelentését, majd be­es találkozó számít a fömérkő- zések sorába; ; jelentette, hogy egész sor ál- ! lám vezető képviselői üzenetet Gromiko és Golda Heir megbeszélése a közép-keleti problémákról New York (Reuter). Gromi- szága ENSZ-küIdöttségének bizottságának elnöke felolvas ta Eisenhowemek a bécsi kon­ferencia résztvevőihez intézett üzenetét. A következő felszó­laló Jemeljanoo professzor, a szovjet küldöttség vezetője fel­olvasta K. J. Vorosilovnaík, a Szovjetunió Legfelső Tanácsi Elnöksége elnökének az érte­kezlethez intézett, táviratát, amelyben a szovjet államfő a Szovjetunió népei és a maga nevében üdvözletét küldött a bécsi konferencia valamennyi résztvevőjének. A távirat a továbbiakban rámutat az atomerő felfedezésének és hasznosságának nagy tudomá­nyos és gyakorlati jelentősé­gére. A Szovjetunió kormánya kezdettől fogva nagy fontos­ságot tulajdonított a nemzet­közi atomerőhatóság létreho­zásának. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a Szovjet­unió elsőnek ratifikálta az atomerőhatóság alapszabályait tartalmazó egyezményt és képviselője tevékenyen részt vett az előkészítő bizottság munkájában, A Szovjetunió továbbra is aktív és konstruk­tív tagja lesz az új nemzet­közi szervnek, amelyre fontos {feladatok várnak az atomerő ‘ békés felhasználásának meg­lő- J vábbfejlesztését más területe- ! ken is. Ezt még jobban előse- j gítené az atombomba-kísérte- ♦ tek és az atomfegyverek elül- | fásáról szóló egyezmény. A J Szovjetunió — mint ismeretes ♦ — kész ilyen egyezményt köt- ♦ ni. Sajnos, e készsége eddig a • nyugati hatalmaknál nem ta- t Iáit kellő megértésre és pozi- J tív visszhangra. „Reméljük, : hogy ilyen egyezmény végül száma, A megyénk területén élő délszláv lakosság nagy örömmel és érdeklődéssel fo­gadta a hírt, hogy egy évi kényszerű szünet után, bő­vebb terjedelemben, új for­mában, új címmel és új cél­kitűzésekkel ismét megjele­nik az anyanyelvén írt sajtó. A korábbi években Nase Nervine címmel jelent meg a hazai délszlávok hetilapja. Az októberi ellenforradalom mégis létrejön és az atomerő ♦ kitörése lehetetlenné tette a ko szovjet külügyminiszter és Golda Meir izraeli külügymi­niszter hétfőn több mint egy órás megbeszélést folytatott a közép-keleti problémákról. A megbeszélést a szovjet ENSZ- küldöttség székhelyén tartot­ták. A két miniszter mint or­vezetője tartózkodik New York­ban. Az izraeli szóvivő, aki e találkozás megtörténtét beje­lentette, részleteket nem volt hajlandó közölni.- Ez volt az első hivatalos megbeszélés Golda Meir és Gromiko között, amióta Gro­miko külügyminiszter lett. Külföldi hírek KAIRÓ Egyiptomba szovjet tudo­mányos expedíció érkezett, A szovjet tudósokat az egyiptomi tudományos körök képviselői és a szovjet nagykövetség tisztviselői fogadták. A szovjet tudományos küldöttség Asz- szuan vidékére utazik s itt végzi majd tudományos mun­káját. BRÜSSZEL A Drapeaa Rouge közlése szerint szeptember 29-én Brüsszeliben ülést tartott s | Belga Kommunista Párt Köz- I ponti Bizottsága; Az ülésen} Van Mörkefke és Gaston Mou-1 lin beszámolt, a Szovjetunió-» ban, illetve Csehszlovákiában : járt küldöttségek tárgyalásai- ♦ ról. PÁRIZS A franciaországi Cannesben i végétért az élet és munkakő rülményeknek az emberi szer NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés kedden összeült, hogy megválassza a Biztonsági Tanács három új tagjait — jelenti a Reuter. PEKING Tizenhat kínai társadalmi szervezet képviselőinek gyű­lésén Pckingben megalakítot­ták a kínal-szíriai baráti tár­saságot. Az alakuló gyűlésen beszédet mondott Csou En-laj miniszterelnök is. kizárólag békés célokat, az _ emberiség életszínvonalának t emelését szolgálja majd — | hangoztatja a táviratban Vo- • rosilov. majd azt a. reményét í fejezi ki, hogy a semleges i Ausztria területén megnyílt ♦ értekezlet eredményes és üd- : vös munkát fog végezni. Ezután felolvasták Macmil- : lan brit, Bourges-Maunoury l francia, Nehru indiai, Kisi ja- ♦ pán miniszterelnök és több I más államférfi üdvözlő sorait } a nemzetközi afomerő-értékez- • leihez. ♦ Az értekezlet szerdán dél- í • előtt tartja első munikaülését. j mil<nmMWIWMWWHWMWWtWMWIWWMWIWMI4MH»HWIIWH i t Nyugatnémet szankciók Puskás Ferenc ellen ! ♦ ♦ Frankfurt (DPA) A DPA labdarúgó szaklapnak megen-j nyugatnémet hírügynökség je- gedte visszaemlékezései köz- £ lenti: lését. Ebben valótlan és sértő | A Német Szövetségi Köztár- állításokat tett a nyugatnémet . saság Labdarúgó Szövetsége világbajnok csapatra vonatko- i megtorlásul azokra a rágal- zóan. Jóllehet Puskás Ferenci makra, amelyeket Puskás Fe- ezeket a kijelentéseket egy j renc, a magyar válogatott egy- gyors- es gepírono, valamin. ­kori kapitánya tett, úgy hatá- tolmács jelenlétében tette, ke- | ------------­ro zott, hogy őt az NSZK terű- ®?bb — a kijelentések közzé-{ nemzetiségű tétén esetleges mindennemű tétele után — me«s hazugság- £ problémáival, játékos és edzői működésétől 8al vádolta a francia lapot. í •««> Puskás írásban kötelezte magát, hogy ügyvéd útján fel­szólítja a francia lapot: 14 napon belül vonja vissza az . interjút, mert ellenkező eset-1 ben pert indít ellene. Bruno * Eckeri, bécsi ügyvéd közölte a eltiltja. A nyugatnémet szövetség egyesületeinek ezenkívül nem engedi meg, hogy olyan csapa­tok ellen lépjenek pályára, amelyekhez Puskás, mint játé­kos, vagy edző tartozik. Erről az intézkedésről érte­sítik a nemzetközi, az európai és a Magyar Labdarúgó Szö­vetséget is. Az indokolásban a követke­ző szerepel: Puskás Ferenc 1956 novem­berében Robert Vergne pá­rizsi újságírónak nyilatkozatot adott és a legnagyobb francia nyugatnémetekkel, hogy Pus- ♦ kás ismételt felszólítása élté-1 nére sem tette meg az előre S ígért jogi lépéseket. | Mivel Puskás magatartásé- | val elárulta, nincs szándéké-1 ban visszavonni sértő kijelen-1 téseit, a nyugatnémet szövet-£ spg meghozta vele szemben a | fent közölt intézkedést. I nemzetiségi lapok rendszeres megjelenését, A rend helyre- állítása után a forradalmi munkás-paraszt kormány és a párt illetékes szervei útján rögtön megtette az intézke­déseket, hogy a magyarorszá­gi nemzetiségek sajtóját új­jászervezzék és megindítsák. A Narodne Novine elődje a Nase Novine éveken át a legnehezebb körülmények között igyekezett a hazai délszláv lakosság tájékozta­tásának feladatát ellátni és nemzeti kultúrájának alkot­mányban biztosított szabad fejlődését előmozdítani. Jól­lehet e téren a lap a maga szerény eszközeivel eredmé­nyeket ért el, hivatását a körülmények ismert kedve­zőtlen alakulása, különösen a magyar—jugoszláv viszony megromlása miatt, nem tud­ta, maradéktalanul betölteni. A Nase Novine, mint az ak­kori magyar sajtónak leg­nagyobb része, elszakadt o tömegektől és elvesztette ol­vasótábora bizalmát. Ezen­kívül a Nase Novine belső szervezeti gyengesége is hoz­zájárult ahhoz, hogy a dél­szláv hetilap nem tudta ki­elégíteni olvasói igényeit. Keveset és alacsony színvo­nalon foglalkozott a délszláv lakosság élő a művelődés és az anyanyelvű oktatás kérdéseivel. Ezek voltak töb­bek között azok az okok, amelyek miatt a Nase Novi­ne nem tudott mély gyöke­reket ereszteni a saját nem­zetiségű tömegekben. A meg­felelő káderek hiánya mel­lett az is hozzájárult a dél­szláv sajtó elszürküléséhez, hogy a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szö­vetsége és a volt Nase No­vine szerkesztősége között nem alakult ki a kívánatos együttműködés. Külön uta­kon jártak, aminek a dél­szláv nemzetiség látta kárát, mert a szervezetlenség miatt a kulturális élet fejlődése le­lassult, a nemzetiségi jogok elsikkadtak a bürokrácia al­sóbb régióinak útvesztőiben. A Narodne Novine a múlt hibáitól mentesen, eleven programmal a szervezettség magasabb fókáról indul el, hogy teljesítse hivatását. Pártunk és kormányunk le­hetővé tette, hogy a Narodne Novine az legyen. Iminek lennie kell: a Magyar Nép- köztársaság. közös hazánk szocialista építésének támo­gatója, a délszláv olvasók becsületes informátora, á nemzeti kultúra és a nemze­tiségi jogok védelmezője, a fejlődés segítője. A Narodne Novine új szer­kesztőgárdája a Délszlávok Demokratikus Szövetségének új vezetőségével a legszoro­sabb együttműködésben, a kormány és a párt támoga­tásával arra törekszik, hogy az újság és a délszláv csalá­dok, munkások, parasztok, értelmiségiek között valóban élő kapcsolatok jöjjenek lét­re a közélet és kulturális élet minden területén. A Ná- rodne Novine a párt és a kormány felfogásának meg­felelően mozgósítani akarja a délszláv dolgozókat, hogy. a párt és az újjászületett Ha­zafias Népfront keretében részt vegyenek az új közéleti erkölcs kialakításában, a köz­ügyek intézésében, minde­nütt, ahol délszlávok na­gyobb tömegben élnek. Fel­adatának tekinti a Narodne Novine a délszláv nemzeti­ség egyenlő állampolgári jo­gainak tiszteletben tartásán őrködni. Segíteni akar a múltban elkövetett személyi méltánytalanságok jóvátéte­lében, s azoknak a délszláv dolgozóknak, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségiek­nek a rehabilitálásában, aki­ket a múltban törvénysértő módon ártatlanul meghurcol­tuk. A Narodne Novine megje­lenését és programját ismer­tető plakátok a délszlávlakta községekben mindenütt lát­hatók. A lap megindulása örömet és megelégedést kel­tett délszláv anyanyelvű dol­gozótársaink között. A ra­gaszkodás és a bizalom új lapjuk Iránt abban is meg­nyilvánul, hogy tömegesen küldik be az előfizetést. így Mohácson ötvenről — eny- nyien járatták a régi Nase Novine-et — pár nap alatt 140-re emelkedett az új il­lusztrált hetilap, a Narodne Novine előfizetőinek száma. A nacionaligm«» nem hazaszeretet 4848—49. évi forradalom és i szabadságharc. E nagyszerű, a ________________ E világtörténelemben páratlan ve zetre gyakorolt hatását ta- i történelmi esemény a polgári nulmányozó nemzetközi kong- : átalakulást, az önálló nemzette resszua. A kongresszus munka- ♦ válást hordozta zászlaján. A .iában 33 ország tudósai vettek £ szabadságharc elbukása, a G7- részt. A részvevők egyhangú- £ es kiegyezés nem oldotta meg an álláslfoglaltak egy olyan 11848 célkitűzéseit. Az ismert nemzetközi értekezlet összehí- £ 12 pont alapköveteléseit csak vása mellett, amelv hatékony £ 1945 után sikerült valóra vál- fntézkedésekkel biztosítaná, £ tani, amikor a paraszt földet hogy az atomerőt kizárólag az : kapott, amikor már nem alá- emberiseg Javára használják £ rendeltként, másodrendű nem- fel. J zetként élünk Európa közepén, ‘Iranern barátokkal, segítőkkel-, > szocializmust építő országok- j kai körülvéve, függetlenül. £ Amikor 1947—48-ban meg- ♦ történt a fordulat, ez azt is I jelentette, hogy megvalósítot- £ tűk azokat a polgári demo- . ... £ kratifcus követeléseket, arne­bzoinbaton este harotnno- . lyeket még 1848 márciusa tű- gyed 8 óra korul a Sellyéről r amelyeket az Osztrák— Pécs fele atharado sanauto* £ Magyar Monarchia, a Horthy- busz elütött egy szekeret. A j rezsim 25 éve érthető okokból sze-kéTen egy ciganycsalad: {elmulasztott. 10 év múlott el férj, feleség és egy gyerek ült. | már azóta és a polgári demo- A sínautó a kocsi hátulját | kratikus formákat végen túl­kapta el, a hátsó tengelyt ma- £ haladtuk már. Szocialista tár­sa alá gyűrte, és kiugrott a « sadalom épül, amelyben 1848 sínekből. Az asszony és a gye- | céljai már valóra váltak, és rek a kórházba szállítás köz- f azokat célként kitűzni, mint ben, illetve után meghalt, a | ezt az ellenforradalom tette. férfit súlyos sérülésekkel szál- £ nem más, mint hátrafelé me- lították a kórházba. A nyómo-1 nés. Akik ezt követelték, jól zás rngg. fojyitei * tudták raiént - teszik:- ld48 cél­Vasúti szerencsétlenség Rigópusztánál kitűzései, a polgári demokrácia keretéi kiválóan alkalmasak a burzsoázia gazdagodásához, a történelem visszapergetése pe­dig kisajátított vagyonuk visz- sza5zerzésérc. Ebben van 1848 követelései hangoztatásának mai osztélytartalma. Büszkék vagyunk és lehe­tünk 1848-ra. Örökösei va­gyunk és folytatói. Hagyomá­nyait ápoljuk, soha nem ta­gadjuk meg őket, mint tette ezt a kiegyezéstől 1945-dg a magyar uralkodó osztály. Alti Erdélyországért szólt a kisgazdapárt pécsi alakuló gyűlésén és a többiek, akik hasonló értelemben beszéltek, nem oda és azoknak címezték mondanivalójukat, akiket meg illet, hanem a kommunisták­nak. az MDP-nek. Pedig Hor- thynak keltett volna címezni, hogy közölje tartalmát Ferenc Jóskával is, Hitlerrel, Musso- linivel, mert a két világhábo­rúért, következményeiért ugyanis ők a felelősek. Az I. világháborúban győztes ántárni hatalmak saját hatalmi törek­véseik előmozdítása érdeké­ben csinálták a trianoni szer­ződést, amelyet a Szovjet­unió soha nem ismert el. E szerződést nem kommunisták írták alá, hanem Horthy meg­bízásából gróf Apponyl Albert. félként álltunk a világ népei előtt ugyanazok a lehetőségek előtt, mint olyanok, akik az állnak, mint itt. Nincs nemze- utolsó óráig kitartottak Hitler tiségi üldözés, a kormányzat mellett. Ezért talán jutalmat önrendelkezést, egyenjogúsá- adtak volna nekünk a béke- got biztosított számukra. Az, szerződéskor? Nekünk is, a hogy van helyenként még körülöttünk lévő államoknak helyi sovinizmus, . mint ezt is megmaradtak lényegében elmondták az aldunai hajóki- ugyanazok a határai, mint az ránduláson resztvettek? Ezt I, világháború után. Emlék- riem a kormány támogatja, ez szem milyen feszült érdeklő- annak a maradványa még, dés kísérte a béketárgyalást amit a román burzsoázia és a és nagy kő esett le a közvéte- magyar uralkodó osztály mű- mény szívéről, amikor kidé- vejt a két nép viszonyában a rült, hogy megmaradtak trianoni határok. Ezeket, ezek bővebb tartal­mát kellett volna elmondani tanítványaiknak a „hazafiui nevelés megoldhatatlan prob­lémáival’1 találkozó pedagógu­soknak (tisztelet a kivételnek). Ha igazán az utat és az igaz­ságot keresték volna, akkor meg is találhatták volna, ha másban nem, hát saját nacio­nalizmusukban,, ami a Horthy- rezsim 25 éve alatt hatódott beléjük. Vagy talán ne ismerjük el a II. világháború után kötött békeszerződést és követeljünk vissza szomszédainktól terüle­teket, amelyeken a magyarok kisebbségben élnek? Indítsunk ellenük háborút? Bizonyos, hogy sem a baráti országok­ban, sem az itt élő magyarok két világháború között és előtt. Másként kerülne megítélés­re a környező országokban élő magyarok sorsa, ha ott kapita­lizmus vagy fasizmus lenne. Más lenne a megítélés, a ve­lük való törődés, a gond. A „nemzeti kommunizmus” számunkra csak annyiban te­het nemzeti és kommuniz­mus, amennyiben kitalálója magyar és kommunista. Mi­után ez egyik sem feltételez­hető Dullesről, így kiderül, hegy semmi más, mint a na­cionalizmus legújabb fedőne­ve. Ez csak azért tudott bizo­nyos talajt találni, mert az el­múlt években különösen a gazdaságpolitikában» voltak olyan intézkedések, amelyek nem vették alaposan figye­lembe az ország gazdasági nem kérnének ebből, csak az sajátosságait, hagyományait. olyan átkozódó, esküdöző ál­magyarok, mint amilyenek 1956. novemberében szép számmal feltűntek. Csehszlovákiában. Romániá­ban. Jugoszláviában szocializ­mus épül, baráti országok A tengeren túl és innen, Európából Münchenből még ma is prédikálnak, ma is a magyarság „védelm ezőinek’’ tüntetik fel magukat, akik­nek tulajdonképpen a/ ma­gyarsághoz soha semmi kö­A II, világháború után vesztési ezek, ahol az ottani magyarok zük nem volt, csupán annyi, hogy olyan nyelven beszéltek és beszélnek, amit a magya­rok értenek. Folytatják a na­cionalista uszítást. S míg 5k ezt teszik, _ akadt más, aki illegálisan készített röplapot, terjesztett hetekkel ezelőtt a németajkúak között. A röplap sarkában egy petit­ről ceruzavéggel satírozott horogkereszt volt. Többi kö­zött azt írta benne, hogy tu­lajdonképpen nincsenek is magyarok, mert már úgy ösz- szekeveredtek, hagy minden­félék, csak magyarok néni. A német uralom alatti eljövendő Európáról jósol és tudomásá­ra hozza az „illetékeseknek’’, hogy Magyarország fővárosa Eonn. oda tekintsen minden ittlakó német és annak leszár­mazottja. Nem tudom, hogy az az öreg­úr, akinek szavait idéztein e cikk elején és mások akik nek az övéihez hasonló vé'e- rr.énye van, mit szólnak eb­hez? Mit szólnak ahhoz, hogy mindkettőnek, a magyarság­ról prédikáló Szabad Európá­nak, a magyarságot mar nem­létezőnek, a német faj elhiva­tottságát publikáló röplap szerkesztőnek egy és ugyan­az a gazdája, a pénzelője: av USA uralkodó körei. ügy vélem ezek után, feles leges bármilyen tanulság le­írása e kérdésről, mert több mint 400 év történelme bizo­nyítja, hogy magyarságunkat a német „tenger” ellen kellett védelmeznünk és azt. amit Arlv mondott: „A nacíonaliz- ifuh nem hazaszeretet.” X ászon .Tózseí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents