Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)
1957-10-12 / 240. szám
tm OKTÓBER 19 NAPtő 9 fl marxizmus-Seninizmos elmélete és gyakorlata között soha sloes törés Hétfőn megnyit jók e kéthónapos pórt iskolát Nagy a sürgés-forgás a párt- ■ iskolán, sietve készülnek a hétfői megnyitóra. A hallgatók üzemi párttitkárokból és pártvezetőségi tagokból kerülnek majd fei, lesznek közöttük Sofnógy és Tolna megyeiek is. Többségükben régi és nagy tapasztalattal rendelkező elvtársak ülnek a padok közé. Ä kéthónapos tantervet három nagy témakör köré csoportosíthatnánk. Az elsőben általános elméleti kérdésekről (osztályharc, proletárdiktatúra, a pártról szóló tanítások, a Nagy—Loeonczd csoport revizionizmusa illetve árulása stb.), a másodikban a pártépitéssél kapcsolatos kérdésekről (szervezeti szabályzat, demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés, a termelés pártellenőrzése, a párt munkája az ifjúság, nők között és a szakszervezetekben, a párt értelmiségi politikája), a harmadikban gazdaságpolitikai kérdésekről (a NEP-politáka, bérrendszer, önköltségcsökkentés, termelékenység, munkafegyelem, munkás-paraszt szövetség, vállalati önállóság sitb.) lesz szó. A párt iskola tehát az országos pártértekezlet határozatát dolgozza fel részletesen és a főleg gyakorlati jellegű témákat kellő elvi megalapozottsággal magyarázza meg. A pártískóla egyik fő célkitűzése, hogy megtisztítsa a fejeket a szektás és revizionista nézeték maradványaitól. A munkásmozgalom renégátjai például gyakran hangoztatják, hogy csődbe jutott a marxiz- mus-leninizmus és meg kell reformálni. A pártiskolán bebizonyítják, hogy nem a marxizmus, hanem egyes emberek gondolkodásmódja jutott csődbe. Vagy: pártszervezeteinkben is hallani, hogy az ellen forradalom alatt nem az elméleti tudás volt a lényeges, hanem a géppisztoly. A pártiskolán szó lesz arról, hogy az ellenforradalom idején sok elvtársunk kezében volt géppisztoly, és a keze biztos lett volna, de' a feje nem mindig volt az. Az elmúlt években a párt- Iskolai hallgatók gyakran panaszkodtak, hogy az élet nem ugyanaz, amit az iskolában tanulnak, tehát a marxizmus- leninizmus elmélete és gyakorlata között gyakran, törés állt be. A pártiskoia világos választ ad majd: a marxiz- mus-lenínizmus elmélete és gyakorlata között nines törés. Törés csak a marxista elmélet és szektás gyakorlat (például erőszakolt tsz-szervezésl vagy a marxista elmélet és revizionista, jobboldaú irányi! gyakorlat között lehetséges. (A pártiskolán például mindig azt tanították, hogy a kispolgárságot elvi engedmények tétele nélkül, a proletárdiktatúra szellemében, türelmes meggyőzéssel kell megnyerni. A gyakorlatban viszont nem egyszer az elvtelen udvarlás dominált.) A fentiek csak ízelítőül szolgálhatnak a két hónai- rendkívül érdekes és tanulságos tematikájára, de e ízelítőből is látható, hogy nagyon i örülhetnek azok a szerencsés f elvtársak, akik a pártiskola f hallgatói lesznek. Az iskola tanári kara hat— nyolc éves gazdag tapasztalatokkal rendelkezik, az elmúlt évben gyakorlati munkán vett részt mindegyikük. Az utóbbi hetekben megfeszített ütemben tanulnak, hogy kellően, előkészülve fogadhassák az elvtársakat. Pénteken délelőtt például már a második előadás anyagéról tartottak vitát. A% ötvenedik exporthajó Mohácson Csütörtökön a késő délutáni órákban érkezett a mohácsi kikötőbe az ötvennedik exporthajó. A hajót Kádár János elvtárs avatta fel, amikor elkészült. Az exporthajót a Szovjetunió számára építették és a Volga—Don-csaiornán jár majd. Hatszáz férőhelyes kényelmes úszó üdülő, melyben a legkorszerűbb követelmények valósultak meg. Elég néhány percre bepillantani a kényelmes kabinokba. Egykét személyes kis szobák. A szekrény és a rekamié a falba építve. Nappal szalon, este hálószoba. Külön érdekessége, hogy a tervezők a lámpában helyezték cl a gömbalakú rádiót. Az úszó üdülőhajót már átvették a szovjet hajózás szakemberei és a Dunán, majd pedig a Fekete tengeren át jut el Odessza kikötőjébe. Itt megvárja a tavaszt és csak akkor folytatja útját végső rendeltetési helyére. Az export hajókért fémet, főleg vasércet kapunk a Szovjetuniótól kohóink számára. A hajók nyersanyagát is nagy szomszédunktól importáljuk. Azonkívül nemes valutában kapjuk meg az árát. {Budapesti vendégszereplésre {készül a „Mecsek11 Művészegyüttes Vezető ipari szakemberek tanácskozása a Dunántúli Napló szerkesztőségében Csütörtökön délután a Du- nántúli Napló szerkesztőségének tanácstermében baráti beszélgetésre, tanácskozásra gyűltek össze a szerkesztőség meghívására a város ipari életének vezető szakemberei; A tanácskozás célja az volt, hogy a meghívottak elmondják véleményüket a lap munkájáról cs tanácsaikkal segítsék azt jobbá tenni Ezt a célját elérte a tanácskozás. A különböző iparágak szakemberei és a vezető szervek munkatársai igen sok hasznos tanáccsal segítették lapunkat; Csaknem valamennyi véleményből kicsengett az a tanulság, hogy a jövőben sokoldalúbban kell lapunknak ipari életünk problémáival foglalkozni, közelebb kell kerülni az ipari munkásokat foglalkoztató problémákhoz, többet kell írni magukról a munkásokról, munkájukról, minreteket ölteni, ami ellen a lapon keresztül is fel kell venni a harcot. Papp János elvtáns, az MSZMP megyei bizottsága ipari osztályának vezetőn igen hasznos tanácsokat adott, az általános problémák ismertetésén túlmenően is. Tanácsolta, hogy írjon a lap a most induló új üzemeinkről, a hidasi brikettgyárról, a mohácsa farostlemezgyárról. Elmondta, hogy szeretné, ha a lap többet foglalkozna a társadalmi tulajdon védelmével; A nyereségrészesedés vissza térítés körüli problémákról is beszélt Papp elvtáns. A lapnak szerinte írni kellene arról, hogy mi az emberek véjavasolta, hogy a jövőben is szervezzen a szerkesztőség hasonló összejöveteleket. Főként a vasúttal kapcsolatos fontos feladatokra hívta fel a figyelmet. Kérte, hogy segítsen, a lap az utasok nevelésében és a szállítási feladatok megoldásában, Z>r. Miskolczy Vilmos, megyei üzemi főorvos az üzemek egészségügyi helyzetével foglalkozott. Igen sok érdemes témát jelölt meg, amellyel lapunknak foglalkoznia kell. ö is, mint többen mások, arra kér te a szerkesztőség munkatársait, hogy az emberekkel minél többet foglalkozzanak írásaikban; Szakonyi elvtáns arra kérte a szerkesztőséget, hogy vigye leménye a nyereségvisszatér'- a nyilvánosság elé a közlelketésről, hogy tervezik a különböző üzemekben a szétosztását Stb: Tóth József elvtárs, a MÁV őennapi életükről. Nagyobb pgQjj igazgatóságának vezetője figyelmet kell szentelnie a lap munkájában a megvert ellen- forradalomnak a gazdasági; elet bomlasztására irányuló tevékenységére: le kell leplezni a népi vagyon elhendéióit, fel kell lépni a korrupciós jelenségekkel szemben. Rapp János élvtárs, a megyei tanács ipari osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a lap keveset foglalkozik a tanácsi vállalatokkal Pedig sok segítséget nyújthatna a lap. ha például foglalkozna azzal, hogy hodés problémáit, igyekezzen a lap a lakosság széles rétegeit bevonni a közlekedési nehézségek megoldásába. Dr. Székely Gábor elvtáns a bányászat munkafegyelmével foglalkozott. Körösi lMjos elvtáns, az MSZMP városi bizottsága munkatársa arról beszélt, hogy keményebben kell a lapon keresztül is fellépni a nagy méreteket öltő anyagpazarlással szemben. Hiányolta az írásokból a szenvedélyes és kemény hangót. Molnár elvtárs arra kérte az ipari rovat munkatársait, hogy tegyék jobbá a pártszervezetekké! való kapcsolatukat. A felsorolt elvtársakon kívül még számosán elmondták véleményüket, tanácsaikat. A tanácsok igen hasznosak voltak. A szerkesztőség ipari rovata aura törekszik, hogy munkájában minél jobban hasznosítsa a tanácskozáson résztvevő ipari szakemberek segítségét és minél többet tudjon nyújtani megyénk iparának és olvasóinknak. A Pécs Városi Mécsek. Mű- ‘vészegytittes táncosai budapesti vendégszereplésre készüljek. Ez alkalomból felkerestük Simon Antalt, az együttes Vezetőjét és kértük, nyilatkozzék az együttes terveiről, az esetleges problémákról, f — A nyári szabadtéri bemutató óta milyen események \voltak az együttes életében? J — A bemutató után nyolc J napot az együttes a Balaton J partján töltött. Augusztusban í három hét szünetet tartottunk, Ja közbeeső időt a technika fej- Jlesztésére használtuk. En au- J gusztusban Budapesten tartóz- Jkodtam, ahol előkészítettem a Jjövő évi programot és megbe- iszéltem a Kádár Kata ballada J zenei feldolgozását. Külön él- J meny volt számomra, hogy a J Hortobágyon járhattam és ■filmre vehettem a pásztoremberek legszebb táncait. Szeptember 1-én kezdődött az együttes őszi programja. — Ml szerepel az együttes őszi programjában? — őszi programunk lényege: 2 a szereplés, ezért átdolgoztuk ) a régi és közkedvelt táncokat. Az őszi szereplések középpont- ' jában első budapesti önálló * bemutatónk áll. Erre új szá- 1 mokkái is készülünk, amelyek • elütnék az eddigiektől. Ez a 1 bemutató igen fontos sz&munk- : ra, mert ott a szakma összes (| kiválóságai megnéznek ben- 1, nünket és bírálataikkal segítik 1, további munkánkat. Másik ko- 1, moly fellépésünk Pécsett lesz, J! amikor budapesti műsorunkat > mutatjuk be. Első szereplésünket Mohácson tartjuk novem2 bér 2-6n. 2 — Melyek a jövő évi tervek? í — Február 23-án lesz a Mc- r esek-együttes alakulásának há- 2 rom éves évfordulója és ugyanekkor ünnepeljük Pécs 10 éves néptánc kultúrmunkásainak találkozóját is. Ez alkalomból háromnapos ünnepi műsort tervezünk. Az első napon a megye legjobb öntevékeny együttesei szerepelnek, másnap a „10 év legjobb táncai” \ címmel a volt pécsi MÁV tánccsoport és a Mecsek együttes legjobb műsorszémait mutatnánk be a fejlődési fokozatoknak megfelelően, a harmadik napon pedig a Kádár Kata ballada ősbemutatóját tartjuk, amelyre a televíziót is meghívjuk. A Kádár Kata előadásának időtartama közel egy óra lesz, szimfonikus zenekari feldolgozását a Csizmás Jankó zeneszerzője készíti elő. Az ünnepi műsorban ezerepei még a Mecsek együttes kiállítása, amely az együttes külső és belső életét ismerteti. Az 1958- as év második nagy eseményé a hagyományos nyári szabadtéri bemutató lesz, a harmadik pedig a Sárga rózsa bemutatója. — Ez igen gazdag program és komolyak a tervek. Végre színpadra lép több alkalommal Is az együttes, amelyet eddig csak ritkán láthattunk. Van-e biztosíték e program és tervek megvalósítására? — Hogy az együttes munkáját zavartalanul végezhesse, legfontosabb az anyagi biztosíték. Ha ez megvan, az eredmény nem maradhat el. Sajnos, be kell vallanom, hogy mindeddig nem látjuk biztosítottnak jövő évi támogatásunkat. Tervünket már kérték illetékesek, de hogy ez a terv mennyire lesz reális, ezt nem tudjuk, mert ismeretlen előttünk az alap, amelyre építhetünk. Állandó probléma a zenekar is. Nincs állandó zenekarunk, s addig hiába is akarunk tiszta művészetről beszélni. Szakmai vélemények szerint is eddigi műsorainkat n kísérő zenekarok rontották le nagy mértékben. A zenekari kíséretet illetően két megoldást javasolnék. Vagy az eddigi zenekar állandó próbalehetőségeit kellene biztosítani, vagy pedig a Vendéglátó Vállalatnál működő népizenekarokból kellene egy állandó zenekart rendelkezésünkre bocsátani. A tervek megvalósítására az együttes felkészült s reméljük, hogy felettes szerveink vezetői segítik munkánkat és az említett anyagi segítségen kívül erkölcsi segítséget is adnak. P. E. A 32. lattósersolás eredménye Időjárásjelentés \ várható időjárás ttambalón •«r «gr; Továbbra is daruit idd, csápá- i dók nélkül. Több helyén a reggel! A 99 láfálrhAlrr 1 fin eifi |l és Mii ÓfdfctXII» köd. GVélMjc délA 32. játékhétre 1,877.5141 keieti^éu szél. A hőmérséklet . szelvény érkezett. Egy nyerő- alig változik. Hclyenkint talajmenti osztályra körülbelül 700.000 lo-(fagy. rint nyeremény jut. $ yjr*atú , SzcrencseszamoK. 1, 5G, w>, \ nappali hőmérséklet szombátbr. i 73 és 77. \ 18—21 fok között. Bő termést csak jól termő földtől várhatunk Baranyára a többi más jói- mi, amely )zŐ mellett azt is mondják: jó szükséges-vw “u- .Vili, ““fejűjván irányítsák a tanácsok az1 ’mennyiségéből elad a gazda, alájuk rendelt vállalatokat,1 [ csakhogy pénzt kapjon. K«z- ha arról írna, hogyan le- ben nem gondol arra, hogy a vagy hetne a társadalmi ellenőrzést a tanácsok segítségével meg oldani. nyekkel. Arra is felhívta a szerkesztőség figyelmét, hogy a minö- ségrontás kezd aggasztó mérőid je van- Jó, csakhogy e jó föld termőereje az utóbbi években jócskán megcsappant. Száz holdak vannak, amelyek öt—tíz éve nem kaptak trágyát, van még mindig példa, hogy szükséges trágyáin több állatnak több takarmány! megadja, hogy azután tovább menjen a körforgás és a föld is megkaphassa ismét a szükséges teirnőerő-pótlást. Sokan nem hiszik, hogy milyen nagy gond ez a megyében. „Ugyan már — legyintenek sokszor —, még az is gond. hogy trágyázni kell a földet?1’ Ha lenne elég, akkor nem lenne gond. De nincs elég. 1938-ban 36 mázsa Istállótrágya jutott egy hold földre, jelenleg csak 27. Akkor négyévenként kaphatott kellő mennyiségű trágyát egy földtől elvett trágyát soha |inem veszik meg annyi pón- , Jzért, amennyit a föld idői t Szojka Pál elv társ, az E. M ' voiM tervezőiroda munkatársa ar V ról beszélt, hogy a lap munka-11 Nem újkeletű a baranyai tánsai minél többet tartózkod-1 f földek termőerejének problé- _ járnák az üzemekben, ismerjék'} mája. Az elmúlt évek alatt hol hold föld. Ma? Legfeljebb öt, meg alaposan egy-egy szak- 'fellendült, hol alábbhagyott a hatévenként. De ezt semminterüiet munkáját és akkoi termőerő fokozására való tö- denhol. A hiány okáról bővebszaksze ifibbek lesznek az írá- . fekvés. A szakemberek gae- ben aligha kell beszélni. Minsok. Javasolta, hogy minél (méhen e hullámzás valóságos dent megmond az a tény, több cikket közöljön a 1 nF. t héytnérő volt — mutatta a pa- hogy csökkent a szarvasmar- szakemberek tollából Araszt termelési biztonságát, Nagy elvturs szerint helyei, i vagy bizonytalanságát. Most, lenne megismertetni az olva-1 hogy fl hontalanság márlesokkal^t is. hogyegy-eg} pé- tűrrt> clötért>e kerüi a ^zántóCS1 üzent4*“!^ A;í.‘‘!'földek termőereje fokozᣠfelhííu a ttfyelmünke“;:^ »okoldalú, nehéz fe;- nogy az írásokban több össze- \uaaxahasonlító adatot közöljünk a.» A talaj termőere jenek pót- százalékos adatok helyett. (i !ása, fokozása nélkül a mező- Sokkal kifejezőbb, ha bármit A gazdaság terméshozamának nem kaphatja meg az istálló amiről írunk, nem százalékban (| emelése, az állattenyésztés fiel- trágyát, de még 1987-ben is fejezünk ki, hanem összeha-(i lendítése, a belterjesség sem- lesz 13 000 hold föld (előre lét- sonlítjuk a múlt évi, vagy aimi más csak üres beszéd, ab- tíz-húsz évvel ezelőtti erednie- rándozás, egy soha valóra nem váló célról. Többet, jobbat növényből és állatból csak úgy lehet előteremteni, ha jó föld van, amely a többet megterha-átlomány, az állatsűrűség alakulása sok kívánni valót hagyott maga után. 19564>an nem jutott trágya 31 700 kát. hold földre. Számolva az állatállomány — elsősorban a szarvasmarha — növekedésével, 1960-ra még mindig 29 880 kát. hold föld hatóan), amelyre nem jut 4 évenként. Tehát 10 év múlva is gondunk lesz az istállótrá- gya, ha az állattenyésztés fejlődése a jelenlegi ütemben halad. Ha gyorsul — csökken, ha lassul, — emelkedik a hiány. Addig is tenni kell valamit. Ölhetett kezekkel nem lehet várni, hogy majd elmúlik ez a tíz év és eggyel kevesebb lesz a gond. E tíz év alatt az embereknek — akik évről-év- re több mezőgazdasági terméket fogyasztanak —, nem lehet azt mondaná, hogy nincs elég, mert kevés a trágya. A megoldás egyik és leghatásosabb módja, sajnos megyénkben új, ismeretlen és sokan idegenkednek tőle — a zöld- trágyázás. 1960-ig évenként mintegy 8 000, 1902-ben pedig 13 000 holdon kellene elvégezni a talajerő-pótlásnak e módját. Erre elsősorban a kevés éllattal rendelkező termelő- szövetkezeteknél van szükség. Ennek elterjesztéséhez megfelelő ismeret terjesztésié van szükség és vetőmagra, mert jelenleg nincs hozzávaló. A zöldtrágyázáshoz legjobb a somkóró, amely úgynevezett felülvetemény. Addig nem nő meg, míg a kalászosokat le nem aratják. Ezután indul erőteljes növekedésnek, majd pedig a földbe szántják. Jó pétisó-kiegészítéssel a napraforgó is. Van a szervestrágya-hiány pótlására más mód is. Vannak termelőszövetkezetek, melyekben sok a szalma és kevés az állat. A felesleges szalmát eladják. Kár, mert péti só- adagolással jó szervestrágyának. Van olyan termelőszövetkezet, ahol van ugyan szép számmal állat, szalma is, de földterületükre így sem elegendő a trágya. Több állatot nem tudnak tartani, mert nincs helyük. Ezen is lehet segíteni, ha karámokban tartják az állatokat, vagy egy részét. Itt több szalmát lehet almom! és több lesz a trágya is. Sajnos, a talajerő-pótlásnál, fokozásnál nem egyetlen gond a mennyiség. Ezzel is olyan a helyzet, hogy például nem mindegy, ha van az embernek három gyenge minőségű Inge, amikor a három nem ér egy jót. Másként szólva, — ha rosszul kezelik, tárolják a trágyát, sokszor három mázsa nem ér egy olyant, amelyet jól kezeltek, tároltak. Szokás még most is, hogy kupacba dobálják, túrják, főtrik a tyúkok, áztatja, mossa az eső. Ez nemcsak az egészségtelenséggel, a legyek ezreivel jár együtt, de a hatóanyag csökkenésével is. Pedig a helyes kezeléshez, tároláshoz nem kell különösebb anyagi befektetés. Nem feltétlen fontos kibetonozott falu medencét építeni, elég egy lebetonozott, vagy t égi ázott földdarab — ha már az udvarban tárolják a trágyát — és az úgynevezett szarvasba való hordás, földdel való lefedés. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok — mint számos helyen ezt teszik — naponta kihordatjék a trágyát a földek szélére és ott tárolhatják, kezelhetik. Ennek módszereit, a kezelés jelentőségét kézzelfogható tényekkel ismertetni kell, mert — mint számos területen — itt is megvan még az évszázados szokás. Tehát nincs elég szervestrágya. Lehetne több, de itt is található egy furcsa helyzet. A megyében lévő szervestrágyát előállító vállalat minden évben jelentős mennyiséget szállít más megyékbe, itt pedig, különösen idén, keresik á trágyát, vennének sokan. Olyan megoldás segítene e fonál« helyzeten, ha szükség esetén kimondhatják az illet ékes szervek a kiviteli tilalmat, míg a megyei szükségletet nem elégítik ki, A trágyahiány nemcsak a szántóföldek, a szőlőik és gyümölcsösök problémája is. — Azoknak, akiknek szőlőjük, gyümölcsösük van, de állatuk nincs, csak nehezen és komoly pénzért jutnak trágyához, a fuvarköltségről nem is szólva. Könnyítene e helyzeten, ha a pécsi szőlővidéken egy-két helyen a szervestrágya vállalat létesítene leraka- tot. Kétségtelenül e gondokat enyhíti a műtrágya, de meg nem oldja. Végső megoldás az állatállomány helyes arányának, az állatsűrűségnek megfelelő kialakítása, amely*» % lehetőség már megvan.
