Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-11 / 239. szám

N A P £ ő 1957 OKTÓBER 11 n Látogatottság, élénk vita! Falugyűlések a párt agrártéziseiről a siklósi járásban A siklósi járási pártbizott­ság szakemberek és pártmun­kások részvételével kétnapos megbeszélésen vitatta meg a párt agrártéziseit. Már ekkor fe többen helyesnek látták, ha a párt e nagyfontosságú me­rendezi a földek sorsát, meg­szűnik a korábbi bizonytalan­ság, érdemes lesz trágyázni a földet. Ez pedig nagyobb ter­méssel, jövedelemmel jár; tét alakítanak; Óidon a zöld­ségtermesztés szerepelt a na­A Baranya megyei állami, i1 gazdaságok október 10-ig si- ( lózási tervüket 65, szerves-, trágya tervüket 73, búzavetés ( pirenden, a földek alkalmasak)(tervüket 62, rozsvetés tervüket erre. Ez a néhány példa, tanulság Palkonyán is szép számmal is azt igazolja, hogy helyesen zőgazdasági politikáját nem­csak a vezetők ismerik meg, hanem a dolgozó parasztok is, mindazok, akikre a végrehaj­tása tartozik. Ismerjék meg a Itt főként a tettük, amikor falugyűléseket szegényparasztok szerveztünk. A tapasztalatokat' tovább fejlesztve minden köz-1 ségben az eddiginél apróléko­sabban magyarázzuk és nép-' szerűsítjük a párt helyes me­zőgazdasági politikáját a dől-, gozó parasztok között. gyűltek össze, nincstelen, vitték a szót, arról vitatkoztak, melyik szövetkezeti forma len­ne a jobb. Sokan a társulás mellett kardoskodtak, mások I-es típusú termelőszövetkeze­tet javasoltak. Végül is arra ■*»« foglalt elképzeléseket, a ^.„Tes'SSoS távlati terveket, hogy a lehe- jenek ki hozzájuk, mert lehet, tőségekhez, sajátosságokhoz hogy III-as típusú szövetkeze- mérten aszerint fejlesszék gaz- daságukat; mondják el véle-í ményüket, javaslatukat a pártjj mezőgazdasági politikájáról és(( természetszerűen a helyi lehe tőségekről is; Bakaricz Ferenc, munkatársa. i halad az őszi irta az állami gazd Megbeszélés elvi vita nélkül A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Baranya megyei csoportja szerdáin délután a Nevelők Há­pedig 100 százalékra tették. Az őszi árpa a pécsi állami gazdaságot ki­véve, mindenütt befejezték. Jó eredményt értek el a bólyi állami gazdaságban, ahol a silózási tervet 134, a cukor­répabetakarítást pedig 96 százalékra teajesitettéüu 1958-as évi tervek vázolására r ^ teljesí- , „„ „ , vetését, J zaban mintegy 30 fo részvéte­lével megbeszélést tartott. A megbeszélésen Sarkadiné Hars Éva művészettörténész ismertette ‘a csoport ez évi munkáját, majd rátért az Az összes őszi munkát vé- Az ez évi munkát érintve • «po* ,i daság érte el, amely október* tagjai már ebben az évben a siklósi járási pártbizottság (110-ig a mélyszántási tervét is * [ számos kiállítást rendeztek és 87 százalékra teljesítette. Nem elterjedt gya- A kétnapos vita után a Pórt-11 korlat még, de azt végrehajtó bizottság ki is dol-,1^ lehet monda^; gozta a falusi gyűlések terve-1 [ hogy egyedülálló zetét. Az előadói azok a párt- eset, amit a káki- munkások és szakemberek, [ | csiak cselekednek. S akik az előzetes vitán jól fel-,iépPf^ azért érdemel r. \ nyilvános szót, mert készültek. Először néhány na-*ja2 egyik iegfont<v gyobb községben tartottunk'sabb napi kérdést gyűlést, amely nem várt sike- \ kívánják saját ere- reket hozott. Ismét bebizonyo-, i í ükből megoldania — sodott, hogy a falu népe he-.(Nevelni, tanítani I?esli a párt politikáját és an-(> akarják a fiatalságot nak szellemében kíván dolgoz-) Is közben nem feled­ni. Egy-egy gyűlésen száz-száz- ((keznek meg a szóra- húfiz parasztember jelent meg) i koztatásukről sem. és nagyon sokan felszólalva)» Mindezt nem külön kifejtették nézetüket. Diósrísz-)! a tanács vagy a párt­ién Sándor József ötholdas dől- <• szervezet, vagy még- gozó paraszt az állatállományi'inkább a pedagógu- fejlesztéséről beszélt; Kérte,!» sok teszik, hanem a kormány tegye lehetővé a<! valamennyien közo- község dolgozó parasztjainak,(»sen a közös cél érde- hogy térítés ellenében fajtiszta)'kében. Ügy indult el fehér hússertéseket kaphassa- az egész dolog, hogy nak. Egyébként a fehér hús- észrevették, memnyi- sertés-tenyésztéssel kapcsolat­ban igen jó tapasztalataink vannak. Valamikor a siklósi piacon a mangalica méreg drágán cserélt gazdát, mosta-.---- -------­ná ban viszont megfordult aflalkozó rendezvények kerék: a fehér hússertés drá-f iránt. A Jcultúrmun- gább és a dolgozó parasztok is ? ka, tánc vonza vala- ezt keresik. Ez azt mutatja,* mennyit; A gyűléseik hogy megértették a párt ezzel* szinte taszítják. S kapcsolatos elképzelését és a * nem kevés fiatalról szerződéses hizlalás jelentősé-* van szó. A faluban gét, gazdaságosságát. Tóth* 55 iskolás és 20—22 Kálmán a talajerő-utánpótlást ? serdülő lány, legény tette szóvá. Ügy látja, hogy az? várja, kívánja, hogy állam most már véglegesen((esténként jól, hasizr­párt és a tanács a fiatalokért tölthesse re közömbösek a ká­kics: fiatalok a napi politikával, a min­dennapi társadalmi élet kérdéseivel fog­nosan idejét. A fiatalság nevelé­sének, szórakozásá­nak kérdésével fog­lalkozott a pártszer­vezet és megtárgyal­ta a községi végre­hajtó bizottság is. S meg kell mondani, érdemlegesen foglal­koztak a kérdéssel, olyannyira, hogy már kézzelfogható eredménye is vám Határozott intézke­déseket tettek, hogy fellendítsék a. falu­ban a sportot és a kultúrmunkát; Tár­sadalmi munkával helyrehozzák a labda rúgópályát, a vasút­tól egy teljes labda­rúgó-felszerelést kap­tak s hozzá nem ke­vesebb, mint tíz lab­dát. A lányokról 6em feledkeznek meg. A községfejlesztési alap­ból 1060 forintért vá­sárolnak számukra röplabdafelszerelést. Kákicson már lét­rehozták az úttörő bizottságot az egyik nemrégiben megtar­tott párttagyűlés ha­tározata alapján. A bizottság tagjai a párt és a tanács dol­gozói, pedagógusok és tanácstagok. Fel­adatuk erkölcsi tá­mogatást nyújtani a fiatalságnak, biztosí­tani a hasznos kirán­dulásokat, sétákat. Azonban már az első lépéseknél aka­dályba ütközött a ká­kics! párt- és tanács­szervek igyekezete. Korábban ugyanis egy tanerős volt az iskola. Most kaptak egy másik pedagó­gust, de ezzel még nem oldódott meg a kérdés. Hiszen a ren­dezvényeket, kirán­dulásokat és előadá­sokat csak délután vagy este lehet meg­tartani. Ilyenkor azonban a tanuló- ifjúság egy része — a tantermek hiánya miatt — még iskolá­ban van. A tanács most intézkedett, hogy a volt tanács­házában még egy tantermet rendeznek be. Már beszerezték a szükséges iskola­padokat és a tante­rem rendbehozatalá­ra a költségvetésből 3000 forintot fordíta­nak. Ezzel hamaro­san megoldódik az iskolások problémája és Kákicson nem lesz délutáni tanítás. De nem állnak meg ennél, tovább men­nek előre és annak érdekében, hogy a hat, hét, nyolcadi­kos fiatalokat már i az iskolában megta-J nítsák nyitott szem­i az év hátralévő hónapjában ) i még négy tárlaton kívánják *1 bemutatni alkotásaikat. A mű­I [ vészeknek lehetőségük nyílott, II hogy nemcsak a mecsekná- )' dasdi és bükkösdi művészte­lepet vehessék igénybe, ha­nem a megye határain túlra is eljussanak. Ebben az évben a tokaji művésztelepet három, a mecseknádasdit nyolc, a bükkösdit pedig két baranyai met iámi és mcslJ'! művéKZ vette igénybe alkotá- ’ -L-. , i °ír*'sai elkészítéséhez, ezen kívül Äk hmsáiukS* számosan voltak a Balaton gyejüket, hazájukat,, mellett is. ^ elkövetkező kirándulásokat szer­veznek. A tavalyi előadások bevételét erre fordítják. Már el is készítették egy pécsi kirándulás ter­vét. Szerepel benne a Dohánygyár, So-f időkben is lehetőség nyílik ki­állítások megrendezésére, ter­meket, helyiségeket biztosítot­tak az alkotások bemutatásá­ra. A jövő évben is számos kiállítást rendeznek. A beszámoló után a művé- piana Gépgyár és aí szék egymásután jelentették Bőrgyár meglátoga-l1 be, kik óhajtanák a következő tása s ha jut idő, fel-*1 évben kiállítást rendezni. A mennek a Mecsekre*1 hozzászólások során születtek is. I1 helyes javaslatok. Többen em­* ... *' lítették: a csoport ne csak Pé­A kakicsi pattszer-)( cset;t, hanem másutt is mutas- vezet és tanács fia-*1 sa be alkotásait. A javasla­taiként folytatott? tok nyomán elhatározták: a munkájában, már? jövő évben Villányban, Sely- ■nem lehet tervekről? iyén és Siklóson is rendeznek beszélni. Ugyanis? kiállítást, hogy ezzel is emel- azok már mind meg-J jék, színvonalasabbá tegyék a indultak a megváló-? „vidék“ kulturális életét. Az sulás útján. S ez? örömmel fogadható határozat azért volt lehetséges,' megvalósításához Lemle Géza ilyen rövid időn be-'! elvtárs, a megyei tanács nép­iül, mert egyik szerv' művelési csoportjának veze- sem csinált népsze-', tője a legnagyobb segítséget rűségi kérdést a fia-'. ígérte. Remecz Béla elvtárs talság neveléséből,]' hozzászólásában elmondotta, hogy tudomása szerint lehető­ség nyílik a képző- és ipar­művészek számára megfelelő, műteremmel ellátott lakások építésére. Faust Imre elvtárs, a MOKÉP pécsi igazgatója hanem egyszerre fog­tak össze valameny- nyien. Az ilyen össze fogásnak sohasem marad el az eredmé­nye. hozzászólásában a műalkotás sok mozipropagandájának se­gítségét ígérte. A megbeszélés úgynevezett „gazdasági“ részéhez sokan szóltak hozzá s a felszólalá­sok a képző- és iparművészek dolgozni, alkotni akarását tük­rözték. A meghívó és az elnöki be­jelentés szerint azonban a megbeszélésnek volt egy har­madik pontaj is, nevezetesen: „Vita a képzőművészeti kér­désekről." Azt vártuk, hogy az első két napirendi pont meg­vitatása után terítékre kerül számos, a képző- és iparmű­vészettel kapcsolatos elvi probléma is. Ezt vártuk — de hiába; Elvi kérdésekről — sajnos — egyetlen hozzászóló sem beszélt. Pedig — úgy vél­jük — téma bőven adódott volna. Nem valószínű, hogy olyan kérdésekről, mint pél­dául „a pártos művészet“, vagy „a témaválasztás“, vagy a baranyai képző- és iparmű­vészek négy csoportjának kü­lönböző problémáiról vala­mennyien egy állásponton len­nének. Ezen a megbeszélésen mind a négy csoport, vagy ha úgy tetszik „szalon" képvise­lői illetve tagjai megjelentek. Véleményük kölcsönös kicse­rélésére jó alkalom kínálko­zott Mégsem éltek vele. Pe­dig a képző- és iparművészek eddigi kiállításai — s nemcsak a baranyaiaké — általában azt a benyomást keltették, — s erről már lapunk hasábjain is írtunk — hogy hiányoznak a ma emberének mindennapi életét ábrázoló alkotások. Va­jon mi ennek az oka? Választ vártunk volna erre a kérdésre is, s az ezzel a témával kap­csolatos problémák megvita­tása minden bizonnyal segít­séget nyújtott volna számós művész számára A megbeszélésnek az emlí­tett eredmények és hibák mel­lett nagy jelentősége volt: a megjelent művészek nyilatko­zatot szavaztak meg, amely szerint munkájukat a jövőben — hasonlóan az írókhoz — a Hazafias Népfront keretében, kívánják végezni. GARAY FERENC Fejlődik Baranya megye egészségügye Báranya megye egészség­ügyi helyzetét a fokozatos fejlődés jellemzi. Ez vissza­tükröződik nemcsak az üzem­orvosi. ellátásban, a járványok leküzdésében, illetve megelő­zésében, az élelmezés-egész­ségügy területén, hanem a gyógyszerellátásban éppúgy, mint az anya- és gyermekvé­delemben; létesült a Megyei Gyermek­kórház és Mohácson egy gyer­mekosztály. A gyermekvédel­mi munkához nagy segítséget nyújt a 8 állandó és 13 idény­bölcsőde, A .mozgóorvosi szol­galat" minden járásban mű- k< dik és mind az anyavédel­mi, mind pedig a gyermekvé­delmi szákorvosok a közsé­gekben keresik fel a gondo­zottakat. CSÖKKENT EGÉSZSÉGHAZAKAT A GYERMEKHALANDÓSÁG VEpONOI LAKÁSOKKAL! is. és ápolószemélyzettel folyik a munka. Megvalósították az uránérc- bánya egésszégiigyi szolgála­tát központi rendelővel, sú- gárkutaitó laboratóriummá], röntgen szakrendeléssel és egy 25 ágyas fektetővel. Ehhez csatlakozik a Kővágószőlősön elhelyezett üzemorvosi rende­lő. Ugyanitt működik a 22. sz. Építőipari Vállalat üzemorvo­si rendelője és a Bakonyára telepített üzemorvosi rendelő ka középpontjában a kevésbé ártalmas, vagy ártalommeijlrs munkahelyre helyezés üzemi rehabilitációja áll majd. Ez az intézmény lesz hivatva arra, hogy végre megteremts? a kellő kapcsolatot az érdekelt műszakiak és orvosok között, új alapokra helyezze a mű­szaki-orvosi megelőzést. ÜZEMORVOSI RENDELŐ gálát egy zsúfolt helyiségben történik. Kívánatos lenne, hogy a beteg, súlyosan fertő­zött tbc-seket az egészséges gyermekektől elkülönítsék. Ez a kérdés megoldódna, ha az SZTK Megyei Rendelőintéze­tében a gyeirmekszakrendelés mellett lévő 2 szobából a nyug­díj-csoportot máshová helyez­nék él. biztosították a cigány-újszü­lötteknél is a tetanusz elleni védekezési készséget — Vég­rehajtották a gyermekbénulás elleni védekezést is és ennek eredményeivel Baranya orszá­gos viszonylatban az élenjárók közé került; FERTŐTLENÍTŐ INT*TETWT KOMLÓNAK! LESZ A SZÁSZVÁRI pettfrTrrmTFK bAnyänäl A JÁRVÁNYOS MEGBETEGEDÉSEK Az anya- és gyermekvéde­lem a megyében jónak mond­ható. A felszabadulás előtt Baranya megye területén a csecsemőhalálozás az országos átlagnál magasabb volt, sbár a csökkenés állandóan tartott, 12 százalékról a felére esett, mégis 1954-ben "az országos átlag felett volt. 1954 óta azonban a csecsemőhaláiozásd százalék a megyében az or­szágos átlagnál (5,9-nél) ala­csonyabb: 5,6 százalék; CSECSEMŐOTTHONRA VAN SZÜKSÉG! Szükség lenne csecsemőott­hon létesítésére, ahol a veszé­lyeztetett csecsemőket elhe­lyezhetnék. Ugyanis a Gyer­mekvédő Intézet gyermekkór­házzá alakult át és ágyainak hágyrészében — csecsemőott­hon hiányában —, egészséges gyermekek fekszenek. Bara­nya megyének a felszabadulás előtt nem volt irányító gyer- mekkórháza, sem szülészeti osztálya. A felszabadulás óta A felszabadulás óta a védő­női létszám és a gondozási kö­rűk száma megkétszereződött, de egészségház nem épült. Az egészségügyi tanácsadókat ál­lami házakba helyezték el, a védőnők albérletben laknak, sokszor távol a székhelytől. Miután az államosított házak javarészét a régi tulajdonosok visszakérik, a tanácsnak gon­doskodnia kell egészségügyi tanácsadókról, valamint vé­dőnői lakásokról, meri a la­káshiány miatt nagy a védő­nőd vándorlás. A helyes meg­oldás az lenne, ha egészség­házakat védőnői lakásokkal együtt építenének. AZ ORSZÁG ELSŐ VIDÉKI FOGLALKOZÁSI MEG­BETEGEDÉSEK SZAK­RENDELÉSE SUGARKUTATŐ LABORATÓRIUM Ami az üzemorvosi ellátásit illeti, az októberi ellenforra­dalmi események következté­ben megüresedett üzemorvosi állásokat sikerült rövid idő alatt ismét betölteni. Ma már az összes üzemorvosi rende­lőkben megfelelő orvosokkal Az Országos Munkaegészség- ügyi Intézet röntgen emyő- fénykép-szolgálata új felszere­lésű gépével a bányászoknál olyan felvételeket készített, amelyek nemcsak a tbc, ha­nem a szilikózis szempontjá­ból is értékelhetőek. A közel­jövőben lehetőség nyílik majd arra, hogy felállítsák az or­szág első vidéki, foglalkozási megbetegedések szakrendelé­sét. Ez lesz hivatva arra, hogy elsősorban a szilikózis kérdé­sében, de ezen kivül a többi foglalkozási megbetegedések­be is hathatósan beavatkoz­zon és irányítsa mind a meg­előzést, mind pedig a gyógyí­tást. Hathatósan közreműkö­dik majd a foglalkozás-ok ózta munkaképesség-csökkenés el­bírálásánál, irányítja eme megbetegedettek üzemi gon­dozását; A szakrendelési mün­A Komlói. Szénbányászati Trösztnél lévő üzemorvosi ren­delő teljes létszámú orvossal működik, most már fő'eg a gondozással és szűréssel fog­lalkozik. — A Komlói Építő­ipari Vállalat a megyei ta­nács egészségügyi osztályának közbelépésére, felszámolta a régi és meg nem felelő ren­delőjét s a központban egy szépen berendezett orvosi ren­delőt létesített. Komlón az Akmamélyítő Vállalatnál lévő üzemorvosi rendelő különö­sen a szűrővizsgálatok terüle­tén végez jó munkát. A hida­si llgnitbányáná! lévő üzem­orvosi rendelőt — amely egye­lőre az épülő brikettgyár dol­gozóit is ellátja — előrelátha­tólag 1958-ban külön választ­ják majd. Berem enden két üzemorvosi rendelő működik, egy a cementipari gyárban, egy pedig az állami gazdaság­ban. Szüksége mutatkozik an­nak, hogy 1958-ban a szász­vári bányánál is létesítsenek üzemorvosi rendelőt; A járványügyi intézkedések, valamint az egészségügyi fel­világosító munka eredménye­ként, csökkentek a járványos megbetegedések. Amíg 1956- ban 1827, addig 1957 első felé­ben mindössze csak 476 járvá­nyos megbetegedés fordult elő a megyében. Az eredményhez hozzájárult az is, hogy több mint 14 000 embert részesítet­tek különleges védőoltások­ban az ipartelepeken. így ér­ték el azt, hogy a múlt félév­ben mutatkozott 600 főnyi speciális fertőző megbetegedés ez év első felére 100-ra csök­kent; A komlói nagy murtkásván- dorlás szükségessé teszi fer­tőtlenítő intézet létesítésén A szükséges fertőtlenítő gép gőz­kazánját már biztosították, a tröszt az épületet is rende'ke- zésre bocsátotta. A kivite -res azonban a mai nap'p sem ‘ör- tént meg annak ellenére, hogy » legpontosabb műszaki leira­tot is megkapta a tröszt MEGYEI KÖZPONTI FERTŐZŐ OSZTÁLYT! ELSŐ HELYEN AZ ORSZÁGBAN TBC-S BETEGEK SZŰRÖ­VIZSGÄLATA — ÉS AZ EGÉSZSÉGES GYERMEKEK Jelenleg a felnőtt tbc-s, va­lamint a gyermek szűrőviza­A tetanusz-megbetegedések nagy halálozási és megbetege­dési számát azzal csökkentet­ték, hogy a megyei tanács egészségügyi osztályának ja­vaslatára, az országban első­ként az egészségügyi minisz­térium hozzájárult a 14—44 év közötti cigányasszonyok te­tanusz elleni védőoltásához, amit végre is hajtottak; Ezzel A járványos fertőző betegek elhelyezésére kórházi rend­szerben mindössze 44 ágy áll rendelkezésre. Ebből 20 ágy ó Megyei Kórház elavult fertő­ző osztályán van, ahol a kü­lönféle fertőző betegek elhe­lyezésére nincs lehetőség. — Ugyanez a helyzet a siklósi kórház 8 férőhelyes fertőző osztályán is. A szigetvári kór­házban nincsen biztosítva a fertőző beteg elhelyezés, így csak a mohácsi kórház 16 fé­rőhelyes fertőző osztálya áll rendelkezésre, ami teljesed elégtelen. A hiányosságok megszüntetése érdekében 6Ö férőhelyes megyei központi fertőző osztály létesítésére vart szükség;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents