Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-10 / 238. szám

1957 OKTOBER 10 NAPLÓ 3 Ismét Magyarteleken S Cselekvő kommunista csoportokat! a tömegszervezetekben! Mintegy két hónappal ez­előtt jelent meg cikkünk a magyartelek! helyzetről. Meg­írtuk benne, hogy nincs nép­front és KISZ a faluban, hiá­nyoznak a — tanácson, nép­fronton és földművesszövetke­zeten belül tevékenykedő — kommunista csoportok. A ma­gyar teleki elvtánsak ígéretet t'-Htek a megalakításukra és arra kérték szerkesztőségün­ket, hogy bizonyos idő eltelté­vel írjuk meg ezt is. Eleget teszünk kívánságuk­nak. Megtartják szavukat A következő kép fogadta munkatársunkat: a KISZ meg­alakult. 5—5 tagú kommunis­ta csoport jött létre a tanács­ban, KISZ-bem és földműves, szövetkezetben^ A népfront újjászervezésére most dolgoz­za ki javaslatait a pártszerve­zet. Ez a tény; Nagy eredmény­ként kell elkönyvelnünk, hi­szen sok helyen nincs még KISZ és a legtöbb faluban a központi Bizottság határozata ellenére sem alakították meg még a kommunista csoporto­kat. A magyarteleki elvtársak tehát teljesítik ígéreteiket, el­ső lépésükkel a második lépés feltételeit is megterem­tették; Miről is van sző? A* őjszö- lütt kommunista csoportok még csak élnek, de nem vesz­nek részt ae események ala­kításában. A földanűvesszövet* kezeti kommunista csoport a legutóbbi földművesszövetke­zeti gyűlésen semmit sem szólt például az ellen, hogy Tóth Margitot beválasszák. Ped:g Tóth Margit volt a falu fő­ka ngoskodó ja októberben, ha­lált kiáltott a kommunisták fejére, tele szájjal szidta a né­pi demokráciát; A történteknek az a tanú? szárkodhatunk a választott emberek felett! így is van, jogos az aggo­dalmuk, szó sem lehet valami­féle császárkodásról. Párton- kívüli vagy kommunista ta­nácstag — teljesen egyenlő, egyik sem parancsolhat a má­siknak, mert akkor a válasz­tókat és a tanácstörvényt sérti meg. Ezért nagyon helytelen lenne valamilyen vezénszóno­dolgozik a legtöbbet. Egy hó­nap harminc napból áll, a ta­nács pedig csak egyszer ülése- i zik havonta; valamit elhatá- 3 rozni sokkal könnyebb, mint • ugyanazt végrehajtani. És j mindig az a lényeg, hogy a! KISZ, tanács, földművesszö- 3 vetkezet avagy népfront hatá-j rozatai, tervei valóra is vál-j janak. Ilyenkor az embereken mú-j Otthonra lelt ] a pécsi irócsoport j „Ami késik, az nem mú- j Hk” — mondja a szólás-mon-1 dás. Nos, tegnap délután Hazafias Népfront Pécsi író- ] Mi, a Beremendi Állami Gaz­csoportjának életében lénye- jdaság dolgozói közösen meg­___. -vitattuk az 1957. évi termelési B s e y • y jterv teljesítésével kapcsolatos Versenyvállalások az 1957—58-as gazdasági év eredményességéért kot kijelölni, aki így kezdené ük minden, s rendszerint nagy ] felszólalását: „Elvtársak, én a kommunista csoport vélemé­nyét tolmácsolom kérem, fogadják el javaslatainkat...*’ Az ilyen felszólalás ugyanis a politikai nyomás érzését kel­tené a pártonkivüliekben. Vi­szont szó sem lehet politikai nyomásról akkor, ha a kom­munista tanács- vagy földmű- vesszövetkezeti tagok a kiala­kított közös álláspont szelle­mében beszélnek a saját sza­vaikkal, anélkül, hogy a kom­munista csoportot emleget­nék; A* álét nem mindig ilyen egyszerű; Megtörténhet, hogy a vita hevében az egyik pár- tonkívüli tanácstag jobb ja­vaslattal hozakodik elő, mint amiben a kommunista csoport előzetesen megállapodott — Okos lenne ilyenkor a régi mellett kitartani? Aligha! Azért kommunisták a kommu­nisták, hogy ne féljenek az új­tól] Példamutatást, tetteket! Az elmondottak még néni merítik ki a kommunista cso­portok munkalehetőségeit — Nemcsak a KISZ-, tanács-, földművesszövetkezeti vagy népfront-bizottsági ülés előtt lehet tevékenykedni, hanem a két ülés között is. Sőt: a jó kommunista csoport ilyenkor szükség van a meggyőző kom- j munista szóra, a tanács-, nép-j front-bizottsági és földműves-] szövetkezeti tagok nevelésére.: Egy nemrég történt eset isbi-j zonyítja. A tanács elhatároz-] ta, hogy segít a legeltetési bi-] zottságnak a legelők tüskétől] való megtisztításában. Mozgó-] sitand kellett volna a falut,] hogy mindenki hozza rendibe j a területét, mert ha ősszel] kész, tavasszal előbb kicsap- ] hatják az állatokat. És mi tör- j tént? Még a kommunisták ésj tanácstagok között is találha-j tunk olyanokat, akik nem: mentek ki, tehát a saját hatá- ] rozatukat sem hajtották vég-] re. Pedig színe biztos sikert! jelentett volna a falu 22 kom­munistájának és tanácrtagjá- ] nafc a kiállása, hiszen mind-] össze 70—80 család lakik a] községben^ Ez csak egy példa, az élet 3 százával bővelkedik az ilyen J eseményekben. Tennivaló te-' hát lenne elég, csak'akarat] kell hozzá. Ebben pedig —re-] méljük —, ezután sem lesz] hiány Magyarteleken. Ha a« kommunista csoportok veze- • tőt választanak maguknak, s a 3 pártvezetőség egy-egy tagja 3 állandóan ellátja munkával ej csoportok vezetőit, akkor ■ menni fog ez is. Majd meglátjuk 30 —40 nap] múlva. Ismét megírjuk, hogy] mát tettek az elvtánsak. M. L. get kaptak, a volt Pécsi író­szövetség helyiségét. Nem volt tehát eredménytelen az írók kérése, nem hiába kér­tünk otthont a pécsi írók számára lapunk hasábjain is. Ha kissé késve is, de meg­teremtődött a lehetőség a szervezett irodalmi életre, van hol összejönniük, vitat­kozniuk az irodalmi életet előrevivő kérdéseken. Az ál­landó helyiség kérdése tehát megoldódott, s ezzel a pécsi újságírók régi kívánsága is minden valószínűség szerint teljesül: a pécsi írócsoport otthonában rendezik be az újságiróklubot. Az irodalmi életet meg- pezsdítő egyik lépésen túl vagyunk. Azonban bármi­lyen jelentős eredmény ez, a pécsi írók problémája meg nem oldódott meg teljesen: nincs még helyi folyóiratuk, amelyben nyilvánosságot biz- | vagonomkint tosíthatnának írásuknak. Azonban biztosak vagyunk, hogy ez az akadály is rövi­desen elhárul és akkor sem­} módszereinket. Eredményeink nagyobbak, mint az elmúlt, években. Bizonyítja ezt az a tény, hogy növénytermesztési és állat- tenyésztési tervünket 120— 130 százalékra teljesítettük. Ebben az évben értük el azt is, hogy gazdálkodásunk eredmé­nyeket hozott, deficitmentesen dolgoztunk. Eredményeinket a jövőben is tartani akarjuk. Ezért elha­tároztuk, hogy az őszi betaka­rítást és vetést október 20-ig, őszi mélyszán­tási és trágyázás! tervünket pedig november 10-ig befe­jezzük. Gazdaságunkon belül verseny alakult ki a vállalás teljesítése érdekében. A gazdaság vezető­sége 50.000 forintos prémiumot tűzött ki az alábbi feltételek mellett Ha cukorrépaszedésnél a földbe visszamaradt egész, ille­tőleg gyökérrész csak a három százalékot haladja meg, az ér­vényben lévő béreken felül, 100 forint pré- «miumot kapnak a dolgozók. | Három-négy százalék esetén 70 Í * és öt százalékos gyökér eseté­ben 50 forint prémiumot kap- . nak a dolgozók minden vagon mi sem gátolja tevékenysé- f kiszedett répa után. güket, tudásuk legjavával, járulhatnak ahhoz a célkitű- ] zésükhöz, amelyet alakulá- : sukkor maguk elé tűztek. ♦ Abból az alkalomból, hogy] a Hazafias Népfront Pécsi: Irócsoportja állandó helyisé-: get mondhat magáénak, ki- ] vánjuk a pécsi íróknak,f hogy munkájukkal hatható­san támogassák népünk éle­tének még szebbé tételét, írásaikban tartsanak tükröt az emberek elé, mutassanak rá az eredményekre, ostoroz­zák a hibákat, neveljék, szó­rakoztassák alkotásaikkal ol­vasóikat. Versenyeznek a vetésben résztvevő dolgozók is. A befe­jezés határideje október 20. A vetési munkákat kelés után ér­tékeljük, ahol részt vesznek a dolgozók is. Ezer forint prémiumot kap­nak azok a zctorosok és gép­kezelők, akik a vetést jónii- nőségben, határidőre elvé­gezték. Ezer forint prémiumot kap az a traktoros, aki a verseny kihirdetésétől a munka befe­jezéséig mindennap az alábbi teljesítményeket éri el: G—35-ös traktorral hat nor­málholdat, DT traktorral 11, SZTZ típussal 15, zetorral 6.5, Lanz-Buldoggal pedig napi hat normál holdat kell végezni. Ha gőzekével napi 11 hold mély-, illetve 14 hold vetőszán­tást végeznek, a munkában résztvevő dol­gozók közösen kapnak 3000 forintot. Azok a fogatosók, akik napi normájukat mindennap 130 százalékra teljesítik, 500 fo­rintot, a 120 százalékra telje­sítők 400 és a 110 százalékos teljesítők pedig kettőszáz fo­rint prémiumra számíthatnak. Meggyőződésünk, hogy ez a munkaverseny nagymértékben elősegíti az 1957—58-as gazda­sági év sikerét, eredményessé­gét. Várszegi Pál igazgató. Király Menyhért MSZMP titkár. Tolnai István szakszervezeti elnök Mackó Lajos a szocialista munka hőse. Egy éve javítjuk a Petőfi utcát Egy éve annak, hogy sajtón keresztül ígéretet kaptunk: megjavítják az utcánkat. Elő­ször jött egy ember és néhány talicska követ hordott is a gödrökbe. Kérdésemre, hogy „csak nem akarják megcsinál­ni az utat?” azt felelte, hogy ne féljen, többet nem hozok, így is történt. Nagysokára az­tán megjelent egy teherautó és felolajozta az utat. Más­sága, hogy a csupán statisztáló ................................................................................................................................................................................... naP ^Ött egy kÍa^°* <fSŐ ff. ko mmunista csoport még nem sokat ér. A mérce itt is a tett Ha a kommunista csoport a földmüvesszövetkezeti gyűlés előtt összeül, a földmüvesszö- vetkezet vezetőségétől meg­kérdezi, hogy kiket javasol, utána addig vitatkozik Tóth Margit személye felett, amed­dig közös álláspontra nem jut, másképp történt volna. Álta­lában: akár földművesszövet­kezeti, tanácsi, KISZ, vagy népfronton belüli kommunis­ta csoportról is van szó, ez a kívánatos eljárást összeülni előzőleg, hogy egységes ál­lásponttal szólhassunk a napi­rendre kerülő kérdésekről — '*2 az a második lépés, aminek a feltételeit már megteremtet­ték. Nem császárkodás! — Idáig rendben lennénk — mondották a magyartelek! elvtánsak. — De miként kép­viseljük mi azt a közös állás­pontot? Elvégre nem paran­csolhatunk senkinek, nem csá­Levelek a KISZ-életről Az utóbbi időben egyre több fiatal ír levelet szerkesztősé­günkbe KISZ-szervezetük éle­téről és munkájáról. Németh Gizella, a siklósi KlSZ-szerve- • iet tagja arról tudósít bennün­ket, hogy a nőtanáccsal össze­fogva halvacsorával egybekö­tött táncestet szerveztek, jövő­beni terveikben pedig kultúr­műsorok, kézimunka-szakkör és szombat-vasárnap esti bará­ti beszélgetések szerepelnek. Kiss Antal vasasi bányászfiatal legutóbbi KISZ-gyűlésükről ír, amelyen a tagkönyvek kiosztá­sára is sor került. Tegnap reggel Molltorlsz Ist­ván, az Dránércbánya I-es üze­mének KISZ szervező titkára hívott fel bennünket. Közölte, hogy a kővágószőlősi falusi KlSZ-szervezet — amelyet ők patronálnak — hosszabb pan­gás után vasárnap sikeres szü­reti bált rendezett, zeiűúlpiieben u liareált Tf1 rőmmer bácsi r&zsét tördel a tűe­■*- hely előtt. Szárazok a gallyak, még múlt évben szabdalta a kiserdő­ben. Eg mint a zsír, sűrűén pattog, s a tűzhelyen fortyog a gombapörkölt. Idős, csontos keze remeg, reszket amint egy égő fadarabért nyúl és tűz­zel kínál. t— Égi — kérdezi — Szívom.,; Égnie kéül.-., — Ügy, úgy ... De ez a parázs még jobban égne ha valaki fújná. Október­ben sokan fújták itt a parazsat... Es tudja milyen meleg volt? Majdnem az akasztófán égtünk.; Erőltetetten mosolyog. Látszik, szíve­sebben kiáltana: „Emberek! Ébredje­tek! Még most sem tudjátok, mi ké­szült Köblényben?“ De nem kiált. Las­san, tagolva, gyűlölködve beszél a múlt október „hőseiről.“ — Ott voltam októberben egyik gyű­lésükön. Végighallgattam, amilcor Dohai Ádám iskolaigazgató „gyónt?1 a nagy­gyűlésen. ,Jdost beszélhetek szívből, most mondhatom meg az igazat..; s Nem voltam én soha kommunista — mosakodott az igazgató. — Engem min­denre kényszerítettek. -.; Erőszakkal léptettek a pártba is...“ Volt ott egy bátor, gerinces ember, aki már unta a sok „meakulpát“ és közbekiáltott: — Hagyja igazgató úr... Elég volt már a sok köpönyegforgatásböl..; Az igazgató megszeppent, de nem zavartatta magát. Frömmer Józsi bácsi meg köpött egyet és kívülről bevágta magaután az ajtót. De ahogy Füvesi Jóska megmondta az igazgató úrnak, az igen, az tetszett Frömmer bácsinak. Jő az, ha látja az ember, hogy nincs egye­dül a nehéz napokban. Átvág a sötét sáros úton, botorkál hazafelé a keskeny szurdokon. Nem vá­dolt senkit, szónélkül hagyta el a gyű­lést. Mostanában mégis sok minden­ben okolják, elfordulnak tőle. Ráfogták, hogy minden vezetöhelyre kommunistát akar tenni, mint párttitkár. Rágalom. A végrehajtó bizottságban van ugyan há­rom kommunista, de máshol nincs ... Es ha lenne? Kinek ok ez arra, hogy megsértődjön? Megbélyegezték azzal is, hogy „érdek kommunista". Érzékeny, idős sziliébe, mintha kést mártottak volna,a Mi az, hogy ő érdek kommu­nista? Aztán gondolkozott, s végűi csak­nem igazat adott a jólértesült rossz­akaróinak: — Ha van olyan a földön, hogy va­laki 61 éves korában érdekből lép a pártba, akkor igen, akkor én érdek kommunista vagyok.; Mert én most is párttag vagyok..-. Előveszi régi szakszervezeti könyvét. Igazolja vele, hogy 1921 óta részt vesz a munkásmozgalomban. De életrajza, küzdelmes élete nem itt kezdődött TLfint árva gyerek, a Zircy apátság birtokán, — Antal-majorban kis­bérei. Még a kakasok sem ébrednek, amikor dunaföldvári szegényes odújá­ból összeszedi kopott gúnyáját és Antal- majorba indul béreskedni mindennap. Hallgatja a pöffeszkedő ispánok ordítá­sait, majd naplamente után, testében sajgó fájdalmakkal indul vissza Duna- földvárra. Gyenge fizikumú ember, hosszú ideig nem bírja a pihenés nél­küli nagy megerőltetést. Dunaföldváron egy ISO holdas birtokra szegődik béres­nek. Száznyolcvan hold... Hej, ha ne let ebből csak egy holdat mérnének, de örömmel dolgozná ...Az akkori Fröm­mer Jóskának azonban csak a verejték jutott. Sohasem felejti el: hogyan csípte szemét a sós verejték, hogyan lehelt kezére melegséget, hogy meggémbere- dett ujjait kicsit átadja az életnek az őszi kukoricatörés, répaszedés idején. Fáj az élet, még az éjszakai álmok is kegyetlenek, rendezetlenek, de kiút nincs belőle. „Szegény embert az ág is húzza.“ Jóska meg árva gyerek. Se apja, se anyja, aki megsimogassa szöszke ha­ját, mint kivert kutya tűri a sértést, a rugdosást. Egyszer aztán katonai behívót kézbe­sít a postás. Idegenbe kerül, harcol mint becsületes katona, de figyelmesen hallgatja a Magyarországról érkező hí­reket. Forradalom, föld, államosítás ejti kétségbe a tiszturakat, de Jóskának megcsillan a szeme, mikor ilyeneket hau. Vele együtt sokan örülnek, s sze­retnének már hazarepülni, hogy segít­sék azt a forradalmat. Jönnek is haza­felé, csakhogy Ausztriában, az egyik ál­lomáson leakasztják mozdonyukat. A katonák méltatlankodnak: — Ne vigyék el a mozdonyt... Ma­gyarországon forradalom van, mi Szé­olajos sarat mind felszedték a kerekek. Ezzel kész is volt az útépítés. Közben tavasszal, az utca másik vészére felépült új házak előtt; megjavították az utat, de hát mi lesz tovább? A mi utcánk talán nem tarto­zik a városhoz? Javasoljuk,, legalább annyit tegyenek meg, hogy hozzanak oda anyagot és mi társadalmi munkában be­fejezzük a szóbamlévő mun­kát; Tóth Ferenc gépkocsivezető a mentőállomás dolgozói nevében : kesfehérvárra akarunk menni, hogy fegyveresen segítsük a forradalmat... Fütyülnek rájuk. Figyelmeztetik az állomás főnökségét; ha tíz percen belül nem lesz mozdony a szerelvényükön, valamennyi fegyvernem tüzet nyit az állomásra. Csupán egy golyószóró okád ja a lövedékeket, — az is a levegőbe — amikor új mozdonyt kapnak. A 69. gyalogezred gőzöse így indul el Magyarországra. Budapestre érkeznek, s a jelenlegi Kilián laktanyából járnak portyára, rendfenntartásra. Később Frömmer József újból Dunaföldvárra kerül. Mint vörös katona, fegyveresen őrzi a nép nyugalmát, hatalmát. Ami­kor kicsiny őrsüket megtámadják az el­lenforradalmárok, összeköttetést terem­tenek Szamuely Tiborral. Segítség ér­kezik minden oldalról. A Dunán moni­torok úsznak Dunaföldvár felé, a pán­célvonat is mégérkezik Szamuely elv­társ vezetésével, körbe fogják a várost, s győzelmet ünnepelnek.-.-, Szörnyű volt a bukás, a bujdosás. Hosszú munkanélküliség után került a mázai kőszénbányába, s innen került nyugdíjba is. A 19-es vörös katona, a zsámolyán ülve, hátrasimítja ritka, ősz haját, s felsóhajt: — Látja, ezért vagyok én érdek kom-}™* 169’ betétkönyvvel és az munista... Azért, mert valamikor min-1 átlagbetét 679 forint. Pecsva- denki keze-lába voltam, most meg azt I radon Í594 a lakóházak száma akarom, hogy soha ne térjen vissza a' múlt. Hatvanegy éves vagyok, nincs egy darab földem se, csak ez a juttatott házam. Adtak volna földet, de azt mondtam az asszonynak: Idefigyelj Julis! Megkapom én minden hónapban a 954 forint nyugdijat, miért küzdjünk a földdel? Neki már nem kell föld. De a fegy­vert nem tette le. Nincs olyan erő, amely a Frömmer Józsefek kezéből még egyszer kicsavarja. Tgaz, múlt októberben halálra -* ítéltek. Ha nem jönnek a szov­jetek, tálán nem is élek. De most már nem adom olcsón az életem ... Akkor sem, ha túl léptem a hatvan évet. öregesen a hátulsó szobába tipeg és boldogan hozza elém új munkásőr ruhá­ját..; > Hét „taVarékos fala“ van Baranyában A Bács megyei Vaskút köz­ségből három évvel ezelőtt in­dították el az „ahány ház, annyi betétkönyv‘’-mozgalmat, amelynek Baranyában vannak a legszebb eredményei. Már tavaly öt „takarékos falu” volt a megyében: Kisdobsza, Szigetvár, Pécsvárad, Bezedek és Siklós. A tavalyi öt „taka­rékos falu” ma újra az. Szi­getváron például 1278 lakóház a betétkönyveké 882 és a be­tétátlag 571 forint. Kisdob- szán 98 lakóházra 125 betét­könyv jut 354 forint átlagbe­téttel. Siklóson 1382 a lakó­ház, a betétkönyv 1483 és az átlagbetét 289 forint. Bezede- ken pedig 78 lakóházban 158 betétkönyv van 132 forintos átlaggal. Két újabb „takaré­kos falu" is van Baranyában. Erzsébet, ahol 145 lakóházban már 173 betétkönyvet váltot­tak, igen magas, 880 forintos átlagbetéttel. A másik ..taka­rékos falu" Bikái. Itt 146 la­kóházban 195 betétkönyv van : 283 forintos átlagbetéttel. Sok * olyan község van, ahol már csak néhány betétkönyv kell ahhoz, hogy s^otén „takarc­L1PŰCZK1 JÖZSEFlkos falu” legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents