Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)
1957-10-08 / 236. szám
2 s a ptn 1957 OKTOBER « Német kommunisták között | Harmincezer forint egv holdról Zwickau Kelet-Németország egyik legszebb városa. Nem nagy város. Lakóinak száma, alig néhány ezerrel több Pécs városénál. A rendezett, tiszta utcák, a város szívében elterülő gyönyörű park és tó, az áruval megtömött üzletek csábítóan hatnak az idegenekre. A város peremén hatalmas kémények nyúlnak a magasba. Sok, nagyon sok gyára, üzeme van, a legjelentősebb ipara azonban mégis a feketeszénbányászat Zwickau fejlett iparágakkal rendelkező igazi bányászváros is, a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztályának igen jelentős bázisa. Két hetet töltöttünk e szép városban; Kinttartózkodásunk alkalmával több üzemben, gyárban megfordultunk. Mindenütt sok újat láttunk, sok jót tapasztaltunk. Szemtanul voltunk azoknak a hatalmas erőfeszítéseknek, melyeket a német munkások, parasztok, értelmiségiek, kommunisták és nem kommunisták tesznek a szocializmusért, az egységes békeszerető Németország megteremtéséért. A legtöbbet azonban mégis a Marx Károly bányaműveknéi tanultunk. E cikk keretében erről szeretnénk beszámolni olvasóinknak; Több tudósítást lehetne írni az ottani bányászok életéről, a bánya állapotáról, a korszerű biztosítástól kezdve a vizesfúrásos fejtési rendszer alkalmazásáig. Ezekről majd máskor. E cikkben csupán egy bányász pártszervezet tevékenységéről, az ottani kommunisták munkamódszerének néhány olyan tényéről szeretnénk beszámolni, amelyet a baranyai bányász elvtársak is hasznosíthatnak; Szeretik, tisztelik a párttitkárt A képen látható nyílt, határozott tekintetű veteránnal, az üzem pártirodájában ismerkedtünk meg. Neve: Herbert Span, a nyolcas körlet párt- alapszervezetének titkára. így mutatkozott be, a többit már mások mesélték, mert magáról nem igen szeret beszélni; Hallatlan nagy tekintélynek örvend, nemcsak az üzemben, üzemen kívül is. Párttagok és pártonkívüliek egyaránt messziről kalapot emelnek neki. Miért? Erre röviden így lehetne válaszolni: az eszme iránti állhatatosságáért, egyszerűségéért, határozottságáért. Ha kell, szigorú, de mindenképpen igazságos és mélyen emberi. A tettek embere — tartják róla. Ha valamely fejtésben rosszul megy a munka, azonnal ott terem s a helyszínen nyújt segítséget. Nincs is baj az ő területén, körlete mindig 100 százalékon felül termelj Azt írtuk, veterán. Nem véletlenül. Nálunk, sajnos, voltak és talán vannak is olyan jelenségek, hogy egyes „fiatal’-' kommunista vezetők, ahelyett, hogy tisztelnék, szeretnék, igyekeznének tanulni a mi veteránjainktól, lenézik Ott sat szeretet és megbecsülés övezi munkájáért, harcos múltjáért Igen, kommunistaságá* nem a második világháború után, hanem a német kommunista párt bölcsőjének ringa- tásánál kezdte, mint ifjúmun-^ kás. Még a legvadabb hitle rizmus idején is rendszeresen végezte pártmunkáját. Illegő Hs úton terjesztette ékkor a jf Hitler-ellenes röplapokat, újságokat. és folyóiratokat. A Gestapo ügynökei elfogták és börtönbe vetették. Végigszenvedte Hitler koncentrációs táborait, kiverték fogait, de a kommunisták pártjába, a szocializmusba vetett hitét nem tudták kiölni. Ellenkezőleg. A fasizmus elleni küzdelem, az üldöztetés még jobban megerősítette. Ez a titka a párttitkár elvtárs tekintélyének, ezért szeretik olyan nagyon a zwickaui bányászok. És még egyért; nemcsak a munkában, hanem a szórakozásban is együtt van a bányászokkal. A mértéktartás határáig szívesen koccint nemcsak a munka sikerére, hanem mások egészségére is. Hz agitáció és propaganda a párt- munka legfontosabb része A Német Szocialista Egységpárt egy bányász alápszerve- zet irányításával bízta meg. Nehéz, de szép kitüntetés. Köztudomású, hogy a német kommunisták egyik legfontosabb feladata az egységes, békeszerető Németország megteremtése. Éppen ebből kiindulva, ez az alapszervezet is az agi- tációt és propagandát a pártmunka legfontosabb részének tekinti. Mert miről is Van szó? A kommunistáknak nap mint nap le kell leplezniük a nyu- német kormány háborúra való készülődését, bűnös politikáját. E munka rendszeres, következetes és célirányos agitá- ciót és propagandát követel. Ennek ellenére ott sincsenek „kinevezett agitátorok“, minden kommunista egyben népnevelő is. Megszívlelendő, hogy az agitációban is nagyfokú szervezettséget valósítottak meg, nemcsak az országos jellegű, hanem a helyi, politikai és gazdasági kérdések meg oldása érdekében is. Szervezett, felvilágosító munka nem képzelhető el a tagság rendszeres tájékoztatása nélkül. Span elvtárs, a mi párttitkárainkhoz hasonlóan taggyűléseken, különböző pártmegbeszéléseken, értekezleteken, rendszeresen beszámol a legfrisebb politikai és gazdasági eseményekről. Az alapszervezet a szóbeli agitáción túl arról is gondoskodik, hogy a munkások már reggel hat óra előtt megismerhessék az újságok legújabb híreit. Erről a szállítási felvigyázó gondoskodik — ez a pártmegbiza- tása; A propaganda és agitációs munka szervezettsége mindenekelőtt abban jut kifejezésre, hogy az alapszervezet tagsága a párt politikáját minden ferdítés nélkül gyorsan eljuttatja a tömegekhez. Annak hatásáról és eredményeiről pedig a kommunisták hasonló gyorsasággal, a valóságnak megfelelően tájékoztatják az alapszervezet vezetőségét, amely természetesen felfelé továbbítja. Vagyis a párttagság rendszeres tájékoztatása egyben az egész pártvezetés tájékoztatását is jelenti, s ez elengedhetetlen feltétele a jó politikai vonalvezetésnek. II kommunisták a itten dolgoznak • és a jövőbe néznek így lehetne egy mondatban összegezni mindazt, amiről a bányából való kiszállásunk után a párttitkár elvtárs beszélt. Miről is volt szó? A tagságnak a nagy célokon belül az élet közbenső állomásait is Ismernie kell. Elővette a bánya térképét és távlatokban magyarázott. Elmondta, hogy jövőre mennyivel kell többet termelnie körletének, mennyivel és hogyan kívánják csökkenteni a termelés költségeit annak érdekében, hogy a bányászok élete az .eddiginél is jobb legyen. Azért írjuk az „eddiginél", mert a bányászok ott sem panaszkodhatnak. A vájárok átlagkeresete ebben a körletben 7—900 márka. Ez 3 500—4 500 forintnak felel meg. De a még jobb életért meg is kell küzdeni. A párttagok mo6t már tudják A dohánnyal telt nagy pajta állított meg a villánykö- vesdi úton. Majdnem minden háznál van itt dohány, zsinórra fűzve s kiakasztva száradni, de ennyit még egy háznál sem látni. Megfogja az ember szemét és nem hagyja szabadulni, amíg meg nem tudja, kié és mennyi belőle a haszna? Bent az ember valamit matat hátul az ólaknál, az aszazt, hogy jövőre hol és meny- iszony — Szilágyi Dánielné — nyi új fejtést kell előkészíteni \siet a látogató elé- ,ww»VK»-r, mii™« >'.i dohányuk termett idén? körletükben, milyen új mód- , szereket valósítanak meg, mit akarnak tenni a gépesítés terén, milyen műszaki intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a tervben meghatározott követelményeknek eleget tehessenek. Ilyen alapos ismeretek alapján már nem nehéz mozgósítani az összmunkásságot, ellátni a párttagokat feladattal, biztosítani a kommunisták vezető szerepét. Nem, mert a párttagok az élenjárók, nem érheti őket meglepetés, minden f kérdésre válaszolhatnak, ami az üzemükön belül, vagy kívül történik. Ezek után nem csodálkozunk a nyolcas köriét kommunistái aktivitásán, szép eredményein. 11 pártszervezet olyan, min! egy nagy család De van itt más is, amiről érdemes megemlékezni. Az alapszervezet olyan mint egy nagy család. A tagságot nemcsak az eszme, a munka, a közös célokért folyó küzdelem kovácsolja szilárd egységbe, — elsősorban ez —, hanem az egymás iránti szeretet és megbecsülés, az egymás eredményein örülni, a nehézségekben osztózkodni tudó légkör is hozzájárul ehhez. Amellett, hogy az elvtársak nagyon keményen ostorozzák a hibákat, — de csak a hibákat — az alapszervezet vezetősége nagy gondot fordít olyan „apró- cseprő“ pártmunkára is, mint például az elvtársak születés- napi felköszöntése. Ugye milyen idegenül hangzik ez nekünk? Különösen azon alapszervezeteknek, ahol még mindig dívik intrikázás, mások rágalmazása, lejáratása, a pozícióért folyó harc stb. Span elvtárs születésnapi képeslapot küld a tagok lakására és az egész alapszervezet nevében1 jó egészséget és eredményes munkát kíván a címzettnek,1 az egész családnak. De men-i jünk tovább! Milyen jól eshet1 azoknak a párttagoknak, akik1 bizonyos időre kiesnek betegség miatt a. munkából, amikor saját lakásukban köszönthetik alapszervezetük egy-egy tagját, sőt nem egyszer magát a párttitkár elvtársat. Nem nem ellenőrzés, csupán azért mennek oda, hogy tájékoztassák őket az új esernényekrő’. hogy megkérdezzék: nem szenvednek-e valamiben hiányt, hogy gyors felgyógyulást kívánjanak. Kis dolgok — Meglehetős. Nézze, még ott is van az istálló pud’ásán. meg emitt is ni, a pajta te e- jén, ez meg teli van megin*... csak győzzük elrakni. Megfájdul az ember feje, mire körbehordozza tekinictét a dohánnyal megtömött pajtákon, padlásokon. Felbecsülni, lemérni? Isten ments, inkább megkérdem: Mennyi súlyra? Ez itt tizenhat mázsa, de nem mind. Már az alj-dohányt Újabb felkelés Észak-Omanban Kairo (Reuter): Az amani (iroda, amely az angolbarát • muszkati szultánnal szemben [álló hazafias erőket képviseli, (vasárnap Kairóban közölte, • hogy a bunmai oázis és az • Alfehud hegység térségében • állomásozó brit csapatok • Észak-Omantoa vonultak, hogy leszállítottuk, 1600 forintot — Harmincezer forint bizto- kaptunk érte. san meglesz, mert még kinit S ha már forintról van szó, van a földön a sarjú. Az is megkérdem azt is, hogy meny- kitesz két és fél mázsát. Már nyi lesz összesen a hasznuk az behoztuk volna, de nincs ho- egy hold dohányból9 Nem so- vá tenni. Ahogy innen fogy a kát számol az asszony, ha- dohány, úgy hordjuk majd azt mar rá vág ja: is. Cseh főisIcQ'ai tanár Pécsett Vasárnap utazott el váro- ( sulikból Baskakov elvtárs, szovjet turkológus professzor és dr. Németh Gyula Kossuth- díjas akadémikus (aki nem azonos dr- Gcrmánusz Gyulával), 'miután tanulmányozták a pé- 'csi török emlékeket. Jelenleg 'Kubelka Frentysch prágai főiskolai tanár tartózkodik vá- ' fosunkbanelfojtsák az ott kirobbant'fel- kelést. Az amani iroda közlése szerint „a forradalom annak nyomán robbant ki, hogy a hazafiak sorozatos győzelmet arattak az ottani brit helyőrség felett.“ Az iroda képviselője arról is beszámolt, hogy az angolok sok omamt megöltek. Kevesebb sertésből több húst* •zsírt Les* elegendő hízottsertés Közeleg a késő ősz, a tél, a sertésvágások ideje. Városon és falun mind több szó van a sertésárak alakulásáról, a várható keresletről, kínálatról. A hízott sertés nemcsak azoknak gond, akik rakosgatA sertéstenyésztés minőségi tásnál és a hizlalásnál Ismeg- javulását az jelenti, ha a hiz- honosodott. Sok minden van lalók lerövidítik a hizlaláci a. belterjesség szó mögött, a időt, ha a vágási átlagsúlyt mi- részletes tanácsokat áz érdeknél előbb 135 kilóra sikerül lődóknek a szakentberek,. a emelni, ha a sellyei és siklósi hozzáértők mindenütt megad- járás kivételével az egész me- ják. Elég, ha csak azt említtokájú állatra, akik számolga;- ják, hogy a hízóban lévő állatokért mennyi pénzt kaphatnak, mire jut belőle — gondja az állattenyésztéssel foglalkozó szakembereknek, az államnak. Megyénkben a sertések létszáma már tavaly elérte az 1938. évit. Ekkor 100 hold földre 50—60 sertés jutott, 1956- ban pedig 58.9. A sertésállomány mennyisége ez évben sem csökkent. Rácáfolt az élet arjra a hiedelemre, ami a szarvasmarha árak rendezésénél lábrakapott, hogy kevesebb lesz a sertés, mert a paraszt jobban megtalálja számítását a hízómarhában. Egyesek ebből azt következtették, hogy magasak lesznek a sertésárak, kissebb, kevesebb kerül a böl- »lérek bicskája alá. A jelek ezek, de olyan emberiek, olyan \ szerint ebből sem lesz .módszerek”, amelyek meg-" ják pénzüket egy-egy rengő gyében sikerül jellemző, vagy’ jük, hogy sok helyen még mikizárólagos fajtává tenni a fe- iyen elmaradott, takarmány- hér hússertést, míg az említett pocsékoló módon történik a két járásban a mangalicát, hizlalás. Darálatlanui adják a Ezek teszik lehetővé, hogy kukoricát a sertésnek, holott számszerűleg csökkenjen a ser- a darált, áztatott kukoricát tésállomány, viszont a fogy asz- snkkal jobban értékesíti Nem tásra több sertéshús álljcn e.gy helyen látni, csövestől rendelkezésre. A szakemberek véleménye szerint az egészséges arány kialakításához 100 kát. hold földre a jelenlegi 58.9 helyett 56.8 sertésnek kell jutni 1962-ben. A hízók száma ezzel természetesen csökken, de súlyuk növekszik, viszont a kocaállományt 100 holdra szászórják a kukoricát az ólba. Aki látott már ilyet, annak r.em kell magyarázni, hogy mennyi kukorica vész így kár. ba. Ez is hosszabbítja a hizlalás idejét és drágítja e. sertést, mert sok kiló értékes takarmány vész el. . Annak: ellenére, hogy az mítva a jelenlegi 5.2-ről 1962-;g utóbbi időben sok szó van a 6.1-re kell emelni. E csökkenés fehér hússertés tenyésztésévé tkezőkre kért meg bennünket: „Ha hazamentek, adjátok át __ harcos kommunista üdvözle-1 [ téstcnyésztéssel. tünket a baranyai bányászok- J Pontos nak. Munkájukhoz é6 harcuk hoz kívánunk sok sikert és Jószerencsét!-* Kérésüknek eleget tettünk. Ragonesa János, lagsúly 120 kiló volt. Ez a fogyasztónál úgy jelentkezett, hogy kevés fiatal és kevés 140 ránjainktól, lenézik őket.(| MN.V Hfülálv ' kilón felüli sertést találhatott ellenkezőleg: Span elvtár-JiTlUIlKaCBy iTlIiiaiy C3ZaDaCiegyeiem$a piacon. Ez az állapot káros az egész állományra, mert az alacsony súly miatt különösen heti programja Oktober L, kadd: dalom Irányzatai az elad világháború után. Az eldadás helye központi egyetem n. em. élettani előadóterem. Délután 6— 8 óráig. Művészettörténet! előadás. Ludwtgné, dr. Nemerey Éva: Leonardo da Vinci, vetltettképes előadás. Az előadás helye közp. egyetem n. em., élettani Oktober 1#.. csütörtök: előadóterem du. *—8 Óráig. Vendéghallgató jegy 4,— Ft. áttekinthető számokban így alakul: jelenleg mintegy 267— 268 ezer sertés van, 1962-re 258—259 ezer körül lesz. „juouszerer, , ajueij<crv i semmi, mert az árfolyamok sokszorozzák az erőt, amelyek • azt mutatják, hogy a hízott- állandóan növelik a hitel a tiu;- -1 * „ i „ -párt, a szocializmus ügyeiért. Már későre járt az idő, amikor elbúcsúztunk a német bányász elvtársaktól. Span elvÓriósi pénz sertés kilója általában az állami átvételi ár körül mozog, sőt számos esetben nem is éri el. téstenyésztésben és jelentőségéről különösen belföldi fogyasztásban aligha kell bővebben beszélni. A sertés viszont nemcsak belföldön, de külföldön is keresett cikk. Ausztria, ről, hizlalásairól, — a zsirser- tés azért nem ment ki a „di- vat“-ból. Nem is mehet, hiszen azzal is legalább olyan jól megtalálja számítását a hizlaló, mint a hússertésé. A rejlik a ser- zsífogyasztás a jövőben sem Tehát lesz elegendő hízott ^ társ a bányaüzem valamennyi sertés, remélhetőleg az árával Németország, Csehszlovákia, kommunistái nevében a kö-<[f?™, baj, ha csak az nem gv£jc jgen jó vevők a magyar történik &mi tavaly, hogy sertésre. Viszont nekik is van- egyes vásárlók nagy sietségük- nak kívánságaik, kikötései!:, ben maguk vertek fel. Ha ilyen amikor üzleteiket megkötik ve- „ , „ ....... gon d nincs is, van más a ser- ]ünk Ezck elsősorban a vágási emelkednie. Éneikül nem —a‘---L'_‘" ’ súlyt, a fajtisztaságot érintik, míthatunk a jelenleginél :"bb Te hát, ahogyan belföldön ne- zsírra« márpedig töob ke . es künk sem mindegy e kettő, ezt a többletet több ser**'csökken (minden jel ennek ellenkezőjére mutat), éppen ezért e téren sem szabad a jelenlegi helyzetnél megrekedni. A sertéstenyésztésre, helyzetére, tennivalóira eddig leírtak vonatkoznak a zsírsertésekre is, de van egy lényeges kivétel: az átlagos vágási súlynak 150—170 kilóra kell l!h Ce számítások bizonyítják, a takarmánytermelós- ÚKy'nérn“ mindegyt külföldön biztosítani nem kifizetődő és hez viszonyítva túlzott az álló- Ha az áUattenyésztés ez nincs is mód rá. mány. Ez különösen az elmúlt igában is előre akarunk halad- .. . , , ni, a megyei sertéstenyésztést Ilyen gondolt vannak a a régebbinél és a jelenleginél - sertéstenyésztésben. Ezeknek jobbá akarjuk tenni, akkor években látszott. Emiatt a hiz- flalási idő hoszúra nyúlt, az át- '• fi ősszel » igen sok sertés került ezen a két területen kell mielőbb előre lépni. Természetesen ennek . van-, nak előfeltételei is, mert ez sem történik magától. Egy sertés sem tudja elhatározni, Október 9., Irodalomtörténeti előadás. Dr. Kelta Ferenc főiskolai tanár, tanszék v,: A magyar lro PsMholrtrla-pcda-órial előadás. Dr. Jakab Trén klinikai adjunktus: A lelki élet ldegrendsze' 1 alapjai, vetítettképes előadás. Az előadás helye kozn. egyetem II. ern. élettani előadóterem. Délután 6—8 óráig, vágásra. E téren jelenleg sincs h?8y 140 kilón alul nem enge- * még szembetűnő változás, bár di levágni magát, és így to- vannak jelek, amelyek követ- vább. Ha gyorsabb hizla'ást . keztetni engednek, hogy lesz. akarunk, mennyiségileg keve- {Ezek: megnőtt a takarmány- sebb sertést akarunk tartani, J termelés, erős az érdeklődés a \ fajtiszta, különösen \ hússertések iránt, a akkor a jelenlegi átlagos 11 a fehér darabos malacszapórulatot 13- fajtiszta fa kell emelni. A sertéstartást, J malacok, süldők igen jó áron hizlalást belterjesebbé keli ■ keltek el a legutóbbi vásáro- tenni, el kon. évszázados ell hagyni néhány szokást, ami tartermészetesen van még sok része, előfeltétele. Egy azonban bizonyos: a sertéstenyésztésnek is ki kell lábalnia a jelenlegi helyzetből, kevesehb, fajtisztább sertésből kell b z- tosítani a több hús- és zré~- igényt. Remélhető’eg ez :. rü’ni fos. Semmi ok n,-~- eVenkezőjére. Ha siker"!, ről-évre tapasztaltuk, V jobb disznók lesznek a pífvcr- — ahogy mondani szokták, hogy jó fajtákat tálálunk' á kocsik derekában cs még több, hiV-l álunk a hentesüzletek-» bon.
