Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-01 / 230. szám

195: OKföBEB 1 NAPLÓ n Nincs fontosabb az emberéletnél Teremtsünk nagyobb biztonságot bányáinkban! 111,4 a búzaátlag a sellyei járásban! Akik drágítják as életet >1 iw» m‘'S32l£. ben több súlyos, köztük több halálos baleset történt. Mind­ez — ha a 100 ezer műszakra eső baleseti mutató nem is rosszabb, mint a múlt év azo­nos időszakában volt, — arra figyelmeztet, hogy még jócskán akad kívánni való a bánya­munka biztonsága terén, még y ’entős azoknak a száma, ' :k megsértik a biztonsági V írásokat, s ezzel nemcsak a ír. nelés fokozását gátolják, hianem még ennél is sokkal súlyosabbat cselekszenek: veszélyeztetik saját és munka­társaik testi épségét; Ha csak a legutóbbi idők bal­eseti statisztikáját vizsgáljuk, hasonlítjuk össze a múlt év ha­sonló időszakával, abból is ki­derül, hogy e pécsi bányaüzem mek közül csupán Pécsbányán sikerült némileg javítani a munka biztonságát, Szabolcson nagyfokú, Vasason kisebb mér­vű romlás mutatkozik. A kom­lói bányaüzemek közül Kos- suth-bányán a legutóbbi hó­napban ugyancsak romlott a helyzet, Anna- és Béta-aknán pedig több mint 10 százalék­kal növekedett a balesetek szá- 'tt i. Mintegy 4—5 százalékkal ob volt kon is; A sérülések többsége most is a szállításnál, ezen belül a csil* lézésnél történt, de jelentős azoknak a száma is, akik a fa­beadásnál, omlásnál, vagy kő­zethullás következtében sérül­tek meg. Számok és tények bi­zonyítják ugyanakkor azt is, hogy a sérülteknek csupán a 43—46 százaléka új dolgozó, s többség gyakorlott bányász. Az omlás, illetve a kőzethullás okozta balesetek több mint 90 százaléka a technológiai fegye­lem, a biztonsági követelmé­nyek megsértésének következ­ménye. Ha ehhez még hozzá- ; tesszük, hogy a megyében lévő ^bá nyaüzemek állapota általá­ban jobb, mint a múlt évben volt, s hogy a korszerű bizto­sítás eredményeként napról- napra jobb lesz, láthatjuk: semmi sem indokolja a jelen­legi magas baleseti arányt, azonban, hogy a gyakori balesetek legfőbb oka a szilárd munka* és munkahelyi fegyelem hiá­nya, az a nagyfokú nemtörő-' dömség. amelyet a műszaki * középkáderek egy része a biz- * tonsági előírások megsértőivel11 szemben tanúsít; Hogy milyen 1: súlyos e téren a helyzet, azt a 1 a sérült Nagymányo­hogy ez így van, bizonyítja a második negyedévben a kom­lói Kossuth-bányán a 243 fizi­kai dolgozó mellett 39 műszaki középkádert, István-aknán a 173 fizikai dolgozó mellett 29 műszaki középkádert, s hat ve­zető műszakit kellett a bánya­műszaki felügyelőségnek meg­büntetnie, mert munkaterüle­tükön a biztonsági előírásokat nem tartották be; Érdemes, sőt szükséges ezen­kívül megemlíteni azt az ugyancsak példátlan esetet, amely nemrég az aknamélyí­tők komlói körzetének Béta­aknai munkahelyén történt. Itt az aknában a rakodó falazásához korhadt geren­dákból készítettek ideiglenes padozatot, s anélkül, hogy azt alaposan megvizsgálták volna, megkezdték rajta a munkát. Csodálkoztak aztán, hogy az leszakadt, s négyen — köztük az üzem vezetője is — az ak­nába estek. Combtörés, gerinc­törés, fejsérülés lett a vége a felelőtlen munkának. Szeren­csére halálos baleset nem tör­tént S bár kétségtelen, hogy a balesetek, a sérülések zöme a biztonsági előírások betartásá­nak elmulasztása, figyelmet­lenség, vagy el nem hárítható természeti csapás következ­ménye, fel keil figyelni arra is, hogy eléggé elszaporodtak az úgynevezett notórius sérül­tek isi Nehéz azt heMzonyfteos a tettenérés kivételével, hogy valaki öncsonkítást végez, de maga az a tény, hogy mosta­nában nagyon, sok a kézfej sérülés, aura figyelmeztet, hogy e téren nincs minden rendben.- Ügyüátszdk egyesek­nek nagyon ikifizetődő egy körmüket feláldozni 2—3 heti táppénzéiig A sellyei járási tanács ösz- szehasonlító kimutatást ké­szített az 1956-os és az idei gabonatermésről. Búzából 11.4 mázsás átlagot értek el ^ „ . az 1956-os év 5.8 mázsás át­biztonságos munka, az egy-(, lagával szemben. Egyénick- más iránti felelősségérzet, be- f „ •» —ä«— tartják-e avagy sem a techno­a biztonsági előírások betartá­sa mellett követeljék meg. Részben a műszaki középká­derek magatartásától függ az is, hogy a bányászokban mi-, lyen mértékben növekedik af nél 8.3 mázsa az idei átlag, míg az elmúlt évben csupán 5.6 mázsát csépeltek egy holdról. Van a megyében olyan ter­melőszövetkezet is, mint pél­dául a gyöngyfái Petőfi, amely 16.9 mázsás átlagter­az erő a fényképkiállítás iránt E néltóDT péüdSból mennyire látni, nagy szükség van. a (bányamunka biztonságának továbbá fokozá­sára; Elsősorban és minden törvényes eszközt felhasznál­va a fegyelem megszilárdítá­sa terén kell előrelépni. Vál­toztatni kell a műszaki közép­káderek egy részének maga­tartásán. a termelési terv, a prémiumfeltételek teljesítését lógiai, a biztonsági előíráso­kat. Szükséges ehhez persze az is, hogy a jövőben csak az kapja meg a vájár, a lőmesteri stb. bizonyítványt, aki valóban x érti is a szakmáját, s az is, , hogy a szakszervezetek az ed- ( diginél sokkal nagyobb gon­dot fordítsanak a . bányászok i mést ért el búzából, árpából ezirányú nevelésére (> pedig 12 mázsát> Az utóbbi időkben Iatva a(| bányamunka biztonsága terén (i lévő hiányosságokat, a bánya-,» üzemek vezetői, a Bányamű-J szaki Körzeti Felügyelőség és' a szakszervezetek tettek njár lépéseket a hibák kijavítása érdekében; Csak üdvözölni lehet azt, hogy ezután jobban megvizs­gálják, ki alkalmas vájárnak, i hogy ismét megkezdték az ak­nászok továbbképzését, hogy»i fokozni kívánják a csoportos»1 és a munkahelyi oktatást,^ hogy ismét jutalmazzák a biz- ‘ tonságos munkát végző körle­tek, munkahelyek dolgozóit. Sőt a pécsi tröszt külön dicsé­retet érdemel, mert segítséget nyújt az Aknamélyítő Válla­lat pécsi körzete műszaki kö­zépkádereinek átképzéséhez. Mivel a szakszervezet kezde­ményezésére az év utolsó ne­gyedévében minden bánya­üzemben megszervezik a „biz­tonságos több termelési moz­galmat" a legalább 10 száza­lékkal kívánják csökkenteni a balesetek számát, a bányaüze­ntek vezetőinek, az üzemi párt és szakszervezeteknek közös összefogására van szükség, hogy ez a mozgalom ered­ménnyel járjon, hogy a bara­nyai bányaüzemek sokkal tisz­tábbak, rendezettebbek legye-: nek, hogy tovább növekedjék f a bányamunka biztonsága. í MESTERFALVI GYULA, é Lázas ütemben folynak az MTE Fotóművész Klubjában a decemberi országos művész- fényképkiállitás előkészületei. Az Országos Fotóművész Szö­vetség Is méltányolta a pécsi­ek nagy lelkesedését. A na­pokban érkezett meg a levél a döntésről, hogy ezentúl az or­szágos kiállítási naptárban minden évben a két budapesti és a miskolci mellett ott lesz a pécsi kiállítás is. Egyébként a szövetség 100 képből álló ki­állítási kollekciót küld majd Pécsre, ami a legjobb magyar fotóművészek biztos indulását jelenti. A pécsi klub mintegy 1500 meghívót küldött már el kü­lönböző címekre, de egyre ér­keznek még a meghívóigénylé­sek az ország különböző ré­szeiből. A kiállítást a megyei és a pécsi jár. tanács segíteniakará- sának bizonyságául a járási ta­nács Kulich Gyula utcai kul­túrtermeiben rendezik majd meg. Itt helyezik majd el a várhatóan igen gazdag kép­anyagot. A naponta sorrake- rűlö színes diavetítésre vala­hol a város központjában ke­rül majd sor. A pécsi üzemek és vállala­tok részéről is meglehetősen nagy az érdeklődés, amit az bizonyít, hogy egymásután vál­lalnak védnökséget városunk­nak erre a jelentős kulturális megmozdulására. A fotóművész klubon belül Is élénk a klubmunka. A so- ronkövetkező összejövetelen például a FIAP (nemzetközi szövetség) 1956. évi évkönyvé­ről készült száznál több kép­diát vetítik le és beszélik meg a klub tagjai. Hi Csinosodik Szászvár Legtöbb helyen a megyében baleseti statisztika mellett több , úgy ismerik a parasztok a ta­példa is bizonyítja.- Anna-aknán példáid a leg­utóbbi munkavédelmi szemle során több helyen tapasztalták, nácsokat, mint államigazga­tási, végrehajtó szerveket. Ez hiba, még pedig azért, mert a tanácsoljak nemcsak ezt a .hegy a bányászok a szabályok- ^szerepet, hanem a tömegszer- ,ka.l ellentétben ácsoltak, hogy \ vezet szerepét is be kell tölte- ts segédmunkáitokat, sőt né-(miöfc. A tanácsnak szervezőnek , - |is fennie hogy egy-egy helyes elv, elgondolás érdeké­ben mozgósítani tudja a falu apraja-nagyját. Persze, ez a mozgósítás csak akkor sikerül, ha ez az elgondolás találkozik a falu lakosainak törekvésével. lyány helyen még a kereszt- acsolatokat sem készítették el, hogy sokan félmeztelenül dol­goznak, több helyen hiányzott a szellőztetéshez szükséges lég­vezeték stb. S ez — sajnos — nemcsak Arma-aknára vonat­ni is tudnak. Es ezt a jó szc- <1 kast valamennyi tanácsunk el-*1 sajátíthatja, mert nem olyant ördöngős dolog megvalósítani r a szép elképzeléseket, ha a* községi tanács bírja a nép bi-1 zalmát, ki tudja fürkészni mi* fáj az embereknek, mit szeret-• nének megvalósítani. A szász-* vári tanács ezt tette és ezt te­szi. Ebben és semmi másban* van annak a magyarázata, * hogy itt a nagyobb tervek is* valósággá válnak. ,» ke # jó kozik. Szinte minden baranyai ]gy mn ez Szászváron, de így üzemben találni hasonló pé\-ivan ez másutt is a megyében. dát, mint ahogy általános je- (i Mindebből világosan követke­r zik: a községi tanácsnak a la­kosság szempontjából is leg­fontosabb feladatok elvégzésé­ire kell mozgósítania a lakos- 1 ságot. Mik ezek a legfontosabb szász­lenség a bányászok részéről megnyilvánuló biztonsági fe­gyelemsértés, a márkavétség is. Augusztusban például 89 István-aknai bányászt bünte- ................. te tt meg a bányaműszaki fel- feladatok? ügyelőség márkavétségért, esi . szeptemberben ismét 80 bá- .... heszdlgeti|níc a nyászt kellett pénzbírsággal »> *’“’’* községi tanácson az el- sujtani. Előfordult itt a bányá- időkkel, az elnökhelyettessel, szók történetében szinte pél-^ »***0 ,® titkárral. Regi igazság: I dátlan eset is: Mészáros Gábor (»beszelni könnyű, azt mindenki márkájával Biri József ment le,»fde gyerünk azt megyaló- a bányába. Szerencsére észre-(»sítam. Ezért mindjart fel is te­vették. De a példa mindennél»I szem a kérdést: világosabban mutatja, meny- _ Mit csináltak ebben az nyíre laza a fegyelem; ('évben, mit akarnak tenni a jö­*' vőre a község csinosítása érde­nálhatnőlk valamennyi község­ben — és már meg is rendel­ték a hídgyűrűket, hogy mind a tíz fdhidat betonhíddal vált­hassák fel, Ezt csinálták, illetve csinál­ják az idén, de a jövő évi terv még vonzóbb, még többet Ígér. Parkosítják a község főterét. Húsz centiméterrel megemelik az egész teret és hatvan centi magas drótkerítéssel veszik kö­rül a virágágyásokat, a pázsi­tot. Száznegyvennégyezer fo­rintjukba kerül ez a parkosítás, pedig a község dolgozói igen sok társadalmi munkát vállal-(' tak. De megcsinálják, mert ez- <1 m^riitívLikatT^JS^t-\*járul majd a sxállítás a 3. sx. Mélyépítőnél Ezt már nem lehet szó nélkül hagyni. Két hónapja lehet — Egyik Kossuth Lajos utcai kirakat előtt mögöttem állt két asszony és így beszélt: — Ez vajon miért lett drá­gább? A másik epésen: „Biztos, más minőség." Nem tudtam mit, mihez hasonlítanak, mi az, aminek pár hónappal azelőtt valami húsz forinttal volt alacso­nyabb az ára, nem vagyok minőségű ellenőr — nem vet­tem túlságosan komolyan, amit hallottam. Mert arról is lehet halla­ni, hogy drága a tojás, a ba­romfi, a szőlő, a ház, de ezen mégsem dühöngenek az emberek, mert tudják, hogy tavasszal olcsóbb lesz a to­jás, értik, hogy a kereslet és kínálat alakítja a piacon az árakat, ahol elsősorban ma­gántermelők és fogyasztók találkoznak. Tudomásuk van róla, ha lenne elég lakás, ol­csóbbak lennének a házak és így tovább. De amikor — a panaszokat már nem elvétve hallani — azt látják, hogy állami kereskedelemben, kis­ipari termelőszövetkezetek­ben, magánosoknál egyes termékek, munkák, áruk ára „észrevétlenül’ emelkedik, hát nem csoda, ha dühönge­nek. S mert nem látnak bele e burkolt árdrágításnak neve­zett kacskaringókba, hogy például: a gyárban dragon helyett övét kap a kabát és mit tudom én „Globus” he­lyett „Jupiter" nevet és 50 forinttal drágább; hogy az­előtt a cipőcsináltatás árába beletartozott a ringli, ma néni, de ha kell, akkor külön felszámítják; hogy egy kis­méretű szoba-konyhás ház leszabott tetőgerendázatának összeállításáért annyit kért egyik pécsi maszek ács, hogy egy napra több mint 400 fo­rintos jövedelme lett volna és csak azért, „mert nem tudja, mennyi lesz évi adó­ja”, hogy ugyanezzel indo­kolják egyes férfiszabók a 600 forintos fazon-árakat; hogy egyes női szabók sem kivételek, mert akadt, aki 100 forinton felüli összeget kért egy egyszerű flanel blúz varrásáért. §gyesek úgy vélik, hogy ez a*párt, a kormány politikája. Nem is titkolják, kimond­ják nyíltan, csak a süket nem hallja mag; „Kádár azt mondta, amikor a sör, a bír, meg néhány áru árát emel­ték, hogy több áremeles nem lesz! Nem? Hát mennyi van?” Pedig a kormánynak az ilyesfajta áremelésekhez any nyi köze van, mint Pilátus­nak a credo-hoz. Ezt egyes emberek csinálják, akik a maguk hatáskörében igye­keznek kihasználni a keres­let-adta lehetőségeket, visz- szaélnek a nagyobb teret kapott önállósággal, magán* kezdeményezéssel, foggal, körömmel egy éven belül meg akarnak gazdagodni, legalább is Pannónia motort venni, vagy házat építeni. Mert mi kell például egy azonos minőségű, lényegte­lenül alakított felöltő árának aránytalan emeléséhez? Egy gyári művezető, egy meós, egy nem kevésbé lelkiisme­retlen könyvelő, vagy igát* gató, hogy ezzel is „biztosít­sák” a tervteljesítést és a velejárókat. Nem kell hozzá egy miniszter sem. És a ke* reskedelem kénytelen maga* sabb árön adni. Mi kell az egyes kisiparosok ártomá- ssásához? Csak az, hogy mindig az év utolsó felében kapja évi adóösszegét és higgye, amit hall, hogy „olyan magas lesz az adónk, hogy győzzük nyögni.” Es így megy ez a ringlivel, min­dennel. S míg ezek az embe­rek, ezek okozói, élik vilá­gukat, mulasztásaik kiderü- lésére sok esetben csak ke­vés kilátás van, — az embe­reknek eszükbe sem jut, hogy ezeket szidja. Tessék számölni! Teszem; hogy egy szabó 600 forintért varr egy öltöny férfi ruhát. Hármat egy héten megvarr, amennyivel többet, annak az árát elfogadnám „mellékjö­vedelemként”. Tehát hármat. Az 1800 forint. 800 forintot számolok ebből adóra, más rezsire, marad ezer. Egy hó­napban 4000 forintos kere­set, mert többségüknek ál­landóan van munkája. 4000 forint! Hány ember keresi ezt meg a bányában, az üzemben a munkapad mel­lett, vagy akár a kiszolgáló pultnál? Es még azt hallot­tuk szombaton o KlOSZ-tól telefonon, hogy ezer forintig emelhetik a fazon-árakat. Állítólag rendelet van rá. El­képesztő! Hova jutunk, ha ez U,y megy tovább, ha ez így me­hetne tovább? Az rendben van és jó: a hús, a zsír, liszt cukor és sok más alapvető árucikk ára nem emelkedett és nem is emelkedik, de másra is szükségük van az embereknek és ezekben a „másokban° sorozatos bur­koltnak mondott árdrágítá­sokat lehet tapasztalni, ’la­zán ideje, hogy megkezdőd­jön ezeknek a vámszriők- nek a leleplezése, megbünte­tése. Mert azt igazán nem lehet hagyni, hogy a kormány az ország erejéhez mérten 'we’t a bérből és fizetésből élői: jövedelmét és akadnak egye­sek, akik alapos meggondo­lással e több jövedelmet száz és száz, ezer és ezer ember pénztárcájából a maguk zse­bébe vándoroltatják. Ezért mondják az emberek és érezzük, hogy drágul az élet. KASZON JÓZSEF Az ígéretek szerint I lazaságának, technológiai i fegyelem gyakori megsértésé- ( nek az okát egyesek a nagy­mérvű munkaerő-hullámzás­ban, mások a bérezésben, me­gint mások a szakmai képzett­ség hiányában látják. Bár eb­ben is, abban is van sok igaz­ság, a fegyelem lazaságának oka főként abban keresendő, hogy maguk a műszaki közép- * dalmi munkában. A Köznél káderek, de a csapatvezetők, s *[ tönkrement az út. A tanács fel­ás öreg bányászok sem követe- *( szántására megmozdult az lik meg megfelelően a fegyel- 1 (egész falu és egykettőre rend met, a biztonságos munkát. A \ behozták az utat, természete- műszaki középkáderek egy ré-1, sen társadalmi munkában. Még sze még mindig túlságosan el- ,a nyáron kijavították az ősz aéaő a hibáikkal sjjpnjbejt. S f szes Mlőutakat *** ezt megcsi kében? Készségesen válaszolnak a kérdésre. Elmondják, hogy az idén a Kiss György utcában 270 négyzetméter betonjárdát, a Petőfi utcában pedig 460 méter hosszú téglajárdát építettek. Ezt a munkát utcarendezéssel kötötték össze. A Kiss György utcaiak sokat segítettek társa­tor-állomást is a tanács udva-11 rába. Azt mondják, hogy így*' Nagy gondban fő a megkapják—legalábbis a DÉL-1 tejük a 3. számú DAV megígérte — a transzfor-f ■ ... , . mátor-állomás épületét, amit *» Mélyépítő Vállalat társadalmi munkában lebonta- *1 szállítási osztálya nak és az anyagot másutt hasz- * Jdolgozóinak. Tízezer nosítják. 1 (tonna kövük fekszik Az elmúlt években másfél', jelenleg a vasúton és hold földet vettek a strand- a még nyolcezret vár- fürdö mellett azért, hogy ezzel (nak. A vasúton lévő is szebbé, bővebbé tehessék et »mennyiségből leg- fürdő parkját. Jövőre itt is alább 6—7 ezer ton- parkosítanak és a fürdőt be­kerítik. Néhány kabint is épí­tenek, mert a meglévők már kevésnek bizonyulnak. Mindez harmincezer forintjukba kerül, mert a fuvarozást és a nem szakmunkákat a község dolgo­zói végzik társadalmi munká­ban. Fásítják a Felszabadulás ut­cát és jövőre megvalósítják a Felsőszilvások lakóinak régi kívánságát — itt főleg bá- nyászlakásók és saját erőből épült új épületek vannak — villamosítják ezt a részt is. Az utcák fásításához körülbelül háromszáz hárs- és vadgeszte­nye csemetét használnak fel. ... ­Hát ami igaz, az igaz: itt < ték már a szükséges nemcsak beszélni, de cseleked- r intézkedéseket. nát el kell szállita- niok — ameddig az időjárás engedi. A torlódás miatt sok bírálatot kapott az elmúlt két hétben a szállítási osztály. Utólag már senki sem tud igazságot tenni abban, hogy a szállításhoz kocsit adó ÉPFU volt-e a hibás, avagy a kő­bányák, amelyek szinte ontották napo­kon keresztül az anyagot. Tény az, hogy a szállítás meg­gyorsítására megtet­Csütörtöktől kezd­ve huszonnégy tagú rakodó-brigád dolgo­zik a vasúton és tíz tehergépkocsit állí­tottak be a kő szállí­tására. A tíz kocsi naponta legkevesebb 350 tonna anyagot szállít el a vasút te­rületéről rendeltetési helyére. Budavári Árpádot, az osztály egyik dolgozóját az­zal bízzák meg, hogy csak a reptéren irá­nyítsa a szállítást. Eddig Mecsekül ja és Abaliget is hozzá tartozott, munkaide­jét megosztotta a három részleg között. Reá nagy szükség lesz a reptéren, hi­szen a szállításban lévő lemaradás egyik oka a megfelelő irá­nyítás hiánya volt. Van egy tizénké!- tagú gépkocsirakodó brigádja is a 3. szá­mú Mélyépítő Válla­latnak. Ezek — szem­ben a huszonnégyta- gú Pálmai brigád tag­jaival — arról neve­zetesek, hogy „mele­gítik a síneket“, vagyis csak ritkán dolgoznak, s akkor is keveset. Ezt a gárdát is kicserélik, a bri­gádban csak azok maradhatnak meg, akik eddig szorgal­masan dolgoztak, a többiek helyébe jó, lelkiismeretes mun­kásokat vesznek fel.­Fogadalom is tör­tént arra vonatkozó­an, hogy ezentúl szo­rosabb kapcsolatot tartanak a mélyépí­tők a vasutasokkal; Elismerték, a náluk járt vasutas igazát, amikor azt mondta: — Keressük egy­mást és akkor nem lesz bajunk egymás­sal! A vasutasok részé­ről megvan a jó szán­dék. A mélyépítők mondták, hogy az értesítők minden eset ben szólnak nekik, ha vagonjuk érkezett, ök úgy reagálnak er­re, hogy azonnal kül­dik a rakodókat, de ha azonnal nem le­het, a legrövidebb időn belül. így tör­tént legutóbb is, amikor este kilenc­kor értesítést kaptak, újabb vasúti kocsik érkezéséről; Másnap reggel 5 órakor már a vasúton voltak a rakodók és megkezd­ték a vagonok ki­ürítését; Tehát látszik a jó szándék a mélyépí­tőknél is; A már fo­ganatosított és az ezután teendő intéz­kedések meghozzák majd a várt ered­ményt. Akkor pedig elérjük, hogy a mély­építők nem fogják szidni a vasutasokat és viszont;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents