Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-30 / 254. szám

»91 OKTOBER SO. NAPtO Megnyitották az ünnepi hetet a ffifskolánj A nyäatkfrzik Tegnap délelőtt nyitották meg • Pedagógiai Főiskolán az ünne­pi hetét. A magyar és a szovlet Mmnnsz elhangzása után Márk Bertalan elvtárs, a főiskola Igazga tája Ismertette az ünnepi hét cél­ját, jelentőségét, majd üdvözölte a városi és a megyei tanács mii- velötlésUgyl osstályalnak vezetőit és képviselőit, a tneg|elent ’'cnilé- gekei, a főiskola hallgatélt és meg­nyitotta az ünnepi hét első nap­J ínak programját, a tudományos lléSszaknt. A tudományos ülésszak kereté ben Dómján Károly, a pedagógiai tanszék tanársegéde „A Nagy ok téberi Szocialista Forradalom ha­tásai a magyar közoktatásügy fej lrtdéséré” címmel tartotta meg előádását, amelyet kivonatosan az alábbiakban közlünk. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom eszmei hatása a magyar "közoktatásügyre elő­ször az 1010-és Magyar Ta­nácsköztársaság Idején volt érézhető. Az akkori közokta­tásügyi népbiztosség az októ­beri forradalom szellemében a forradalmi Intézkedések egész sörával juttatta kifejezésre a széles néptömegek kulturális és művelődési igényelt. Rende­letileg kimondották az Iskolák államosítását, az egységes, kö- télező 8 osztályos népoktatást. Intézkedés történt az osztatlan iskolák megszüntetéséről és a tanítók fizetésének felemelésé­ről. Megszervezték a munkás- égyetemet, stb. A gyakorlati megvalósításra azonban a ta­nácsköztársaság rövid fennállá- en miatt nem kerülhetett sor. Az ellenforradalom fontos fel­adatának tartotta, hogy a köz­oktatás és a népművelés terén is leszámoljon a forradalom­mal. Az ellenforradalom fenn­állásának 25 éve alatt mindent elkövetett, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom szellemét távoltartsa a magyar közoktatásügytől és az iskola falaitól. A széles néptömegek gyermekeit megfosztották a művelődés lehetőségeitől és túl­nyomó többségük csak sóvá­rogva nézhetett a felsőbb tan­intézetek felé. A bevezető után Dómján Károly előadását három kér­déscsoport köré tömörítette. I. A magyar közoktatás szer­vezetében és struktúrájában bekövetkezett főbb változások, 2. A közoktatásügy szellemé­nek megváltozása, 3. A magyar neveléstudomány fejlődése, Az általános iskolák meg­teremtése és továbbfejlesztése nem ment símán és zökkenő- mentesen. A szakrendszerű ok­tatás bevezetéséhez nem volt elegendő pedagógus és nagy méreteket öltött a tanterem- hiány is. Állandó és szívós har­cot kellett folytatni a tanügyi reakcióval,, amely az iskola- reform elgáncsolására töreke­dett. Mindezek ellenére az ál­talános iskolák pozitív irány­ban fejlődtek és ma is jól meg­állják helyüket 1945-ben no­korol a közösségre. Ezzel meg­oldja a közösségi és az egyéni nevelés problémáját, amelyet a burzsoá pedagógia nem tudott megoldani. A szocialista peda­gógiában új értelmezést nyer a nevelő és a tanuló viszonya is. A nevelő vezetőszerepe met­Párkányi József a Kesztyűgyár műszaki osztályának vezétője I vember 21-én megjeleni a dol­gozók iskoláját felállító elvi i jelentőségű miniszterelnöki rendelet, majd 1948-ban meg­nyíltak az első szakérettségis tanfolyamok, Az általános is­kolák létrehozása, valamint a szakrendszerű oktatás beveze­tése tette szükségessé olyan felsőoktatási intézmény meg- _ jSHVRSlllB _ osztályának vezetője Válaszolt — Mi szükséges ahhoz, hogy a Kesztyűgyár lett fontos hangsúlyt kap a ta- dolgozói is részesülhessenek az elért nyereség- nulók önállósága és aktivitása. (i bői? — Kérdésünkre PárWmyi József, agyár rövid idő alatt megfelelő szak mai és pedagógiai képzettség­gel rendelkező, szocialista szel­lemben tanítani tudó szaktaná­rokat képez. E nagyszerű fel­adat megvalósításának céljából hozták létre 1947—43-ban a; pe­dagógiai főiskolákat. A szervezeti változásokat kö­vette az oktatásügy és az is­kolák szellemének átalakítása. Az iskoláik államosítása után a demokratikus szellemnek is­koláinkban történő további meghonosítása érdekében meg kellett változtatni a szociális összetételt. Szükségessé vált a pedagógusok szakmai és Ideo­lógiai továbbképzése is. Iskolarendszerünk szerveze­tének változása, szellemének átalakulása — ha még hozzá­vesszük a nemzetiségi Iskolák­ban folyó anyanyelvi oktatást — olyan alapot biztosított, amelyen felépülhetett és meg­szilárdulhatott az új, szocia­lista tartalommal megtöltött magyar nevelés. Ezután Dómján Károly be­szélt a diákmozgalmakról, azok hiábiról és eredményei-’ ről, a nevelés sokrétű problé­máiról és elmondta, hogy a szovjet pedagógiai irodalom hazánkban csak 1947—48-ban kezdett megjelenni. Ékkor je­lentek meg Makarenko peda­gógiai regényei, válogatott pe­dagógiai tanulmányai stb. Ké­sőbb a „Köznevelés” és a „Pe­dagógiai Szemle” rendszeresen közölte a szovjet pedagógiai sajtó legfontosabb anyagát. Ezután rátért a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom hatására neveléstudományunk szemléletében. Szocialista nevelésünk célja és a feladatai pontosan körül­határoltak — mondotta. Tar­hetőség kérdése is. Az ember. ,, nevelhetőségébe vetett mélysé- I — Nagyon ővatós becslés szerbit kőrtllbe- ges hite, reális optimizmusa 1U1 másfél heti fizetésnek megfelelő összeget komoly fegyvert jelent neve- oszthatunk majd ki nyereségrészesedésként, lóink kezében minden reakciós (> E* természetesen lehet több, de lehet keve- és pesszimista nézettel szem- Pébb^ is, a negyedik negyedév eredményétől ben, amely tagadja a nevelés |i függően. lehetőségeit. ÜJ alapokra épüli» — A mi gyárunk eddig mindig veszteségé s S.ÄÄ“ ÄÜ"“- K»""1 “ * »*«■» "'a'*' “• nítási órák felépítéséről és a*!»®“’ amikor a tavalyihoz viszonyítva 19 szá- óratípusok változatosságáról!1 Zalákkal magasabb volt a termelésünk. — A szóló tanítás lehetővé teszi a # termelés növekedését lényegesen befolyásolta formalizmus leküzdeset. Tor-. vényei, alapelvei nem spekula-1 tív okoskodások útján jönnek termelési érték jelentősén javult, magasabb létre, hanem egyre nagyobb |munka- és anyagigényű kesztyűket gyártót* jelentőséget kap a mindennapi 5tuI>k ^ tavaly. gyakorlat tapasztalatainak i . , , ,, ... megfigyelése, elemzése és álta- 5 ~ Je1««16« *fc*t nines veszélyben az em­lánosítása Jlitett nyereségrészesedés, legfeljebb valami Számos ’ példát aortát még nem várt dól°2 befolyásolhatja. De ahhoz, 'hogy megtarthassuk és az összeg nagyságára .hassunk“, nagy feladatokat kell teljestté* i nünk. Elsősorban feltétlenül teljesítenünk kell a mennyiségi tervet. Másodsorban a Jó­váhagyott anyágnormához viszonyítva, leg­alább három százalék feletti megtakarítást kell elérnünk. Harmadszor, a készáru ezóttl- i ment összetételnek legalább olyan jónak kell tóberi Szocialista Forradalom lennie, mint a második negyedévben volt, eszméjének alapvető jelentő-|i amikor a kész kesztyűknek mintegy 70 szá- sége van. (izaléka elsőosztályú volt. Lényeges az is, hogy _ ’jt.Tr ■ i ' minden olyan külkereskedelmi igényt, amely Dómján Karoly előadása é magasabb anyagráfördftássál, nagyobb mun- után dr. Kelemen László be- kaigénnyel jár — elfogadjunk és a legmesz- szélt az általános iskolai ne-I» szebbmenőkig kielégítsünk, vélőképzés problémáiról. Hang-# súlyozta az általános Iskolai i1 oktató-nevelő mun Ica színvona- Iának emelése érdekében szük­séges háromszakos, négy éves általános iskolai tanárképzés jelentőségét és várható ered-fiatnak a „Szocialista kultú- ményességét. f ráért” jelvénnyel kitüntetett Az előadásokat vita követte, t Bartók Béla énekkara vasár- Délután folytatódtak a társa-f nap Budapestre utazott. Az dalomtudományi, természettu- f énekkar a Közlekedési Dolgo- dományi és módszertani tudo-»zók Szakszervezetének a Nagy mányos előadások. Ma délután J Októberi Szocialista Forrada- fél 6 órai kezdettel rendezik a f lom 40. évfordulója alkalmával fel Dómján elvtárs, amelyek mind a szocialista pedagógia fölényét bizonyítják a burzsoá pedagógia felett, de az eddi­giekből is világosan látszik, hogy szocialista neveléstudo­mányunk kialakulásában és to­vábbi fejlődésében a Nagy Ok Vollár Imre a Sopiana Gépgyár iormázója — Lesz-e év végi nyereségrészesedés a So- piana Gépgyárban? — erre a kérdésre kér­tünk választ Vollár Imre formázótói. — A gyár vezetősége rendszeresén tájékoz­tat minket az elért eredményekről és arról, hogy eredményeink alapján 6zámithatunk*e nyereségrészesedésre. Ennék alapján azt mondhatom, hogy lesz nyereségrészesedés, de még nem tudjuk, hogy mennyi. Kéthéti fize- fésre van Jelenleg kilátás, dé ettől lehet elté­rés. — Az a baj, hogy pillanatnyilag —• ha nem ts sókkal, — de el vagyunk maradva a terv­teljesítéssel. Elmaradás elsősorban a hideg- üzemnél van, — szakmunkáshlény miatt, — Most érezzük annak hatását, hogy a Sopiana hosszú időig a legrosszabbul fizető Üzemek sorába tartozott, s hogy az alatt „elszipkéz- ták“ tőlünk a Jé szakembereket. Most mór jó a ml esztergályosaink fizetése is — megkere­sik átlagosan a kétezer forintot, — de a hiá­nyokat pótolni nagyon nehéz; — Ezért nagyon igyekszünk, hiszen Jól tudjuk, hogy a nyereségrészesedés nagysága, valamennyiünk munkájától függ. Közvetlen munkatársam és én elhatároztuk, hogy no­vember 7-ig elérjük és azután Is tartjuk a 105 százalékos átlagteljesítményt. Ez nagy szó, hiszen jól be kell osztani az időnket ak­kor Is, ha 6Záz százalékra teljesítjük a »or­vét. Emellett azt is szeretnénk állandósítani, hogy selejtünk a megtűrt 3,5 százalék helyett csak 2,5 százalék legyen. — A napokban olvasták fel nekünk ts a novemberi programot. Sokkal Jobban kell dolgoznunk, mint az elmúlt hónapban, ha tel­jesíteni akarjuk, s biztosítani azt, hogy a nve­reségrészesedés összege ne legyen kevesebb annál, amennyire most számíthatunk. fcrrSi Az építtetők érdeke. hogy állami kölcsönnel épülő házaik még ebben az évben felépüljenek második nap programjában J megrendezett műsora kereté- j, ségek ellenére az talmában, módszereiben és sze5f,plö Komenszky-emlékün-f ben lépett színpadra é. sikere- , Országos Takarék- építkezések ° még szervezésében tükröződnek a megváltozott társadalmi viszo­nyok új követelményei. A bur­zsoá pedagógia individualizmu­sával szemben szocialista pe­dagógiánk egész szemlélet- módját áthatja a közösségi elv. Az egyént nem úgy tekin­ti, mint elszigetelt lényt, ha­nem mint a közösség egyik Jsen szerepelt, 5 alkalmazza. Szocialista peda­gógiánk az egyént és a közös­séget nem mint ellentmondást fogja fel, hanem mint két olyan fogalmat, amelyek között dia­lektikus összefüggés van. Az egyén a közösségben bontakoz­tathatja ki maximálisan képes­ségeit, miközben hatást gya­Hasított sertés a bányavidékeknek A Belkereskedelmi Miniszté­rium az Élelmezésügyi Minisz­tériummal együttesen határo­zatot hozott a bányavidékek tagját. Az egyéni bánásmód ? jobb húsellátására. Ennek ér- elvét is a közösségen keresztül 5 telmében a bányavidékeken pénztár az év folya­mán a korábbi éveknél nagyobb \ I keretben engedé­lyezett építési kői* Ilesönöket. Bár a dől­és Pécs városában a 3017. sz. i1 Sözók részéről je boltban, az Irányi Dániel té- \! nyek^^a ren és az 5. sz. boltban a Kór- (i ívekben magasan ház-téren. meghaladták a hi­november 15-től hasított, bőrös, szalónnás félsertéseket hoznak forgalomba. Fogyasztói ára ki­logrammonként 24.85 Ft lesz. Árusítják: Üjhegyen, Mesze­sen, Szabolcstelepen, Vasas I. és Il-n, Pécsbányatelepen, Bor­bálatelepen, Kővágószőlősön, Szászváron, Hidason, Komlón A vásárló megrendeli a fél­sertést és 6—8 nap múlva meg­kapja. Kérésre házhoz is szállít­ják. Bél hurkakészítéshez, ser­téshólyag disznósajt készítés- ------------ —„ he z lesz elegendő, sőt véres- * kább fokozódott, hurkát is készíthetnek a fo-< ennek ellenére az gyasztók, mert a kijelölt bol-11 indokolt kölcsön- tokban vért és belsőséget is 1. Igények legnagyobb árusítanak. részét kielégítették. Az lom elleniorrada- okozta nehéz­A kölcsönnel épü­lő házak általában gyors ütemben ké­szülnek, hogy az telkeret adta lehe­tőségeket és ebben az évben az építési kölcsönök iránti ér­deklődés még in ebben az évben be­fejeződjenek. — Az épftkezések ez évi befejezését lehető­vé teszi a építői anyagellátás terén mutatkozó javulás. hitellí& Ma — « tető­korábbi fedő-anyag kivéte­lével, amelyben még kisebb hiá­nyok mutatkoznak, — a lakosság ré­szére úgyszólván minden építési anyag biztosítva van. Egyes építkezések ennek ellenére in­dokolatlanul elhú­zódnak. Ezért olyan esetben, amikor a ház építkezése be­fejeződhetett vol­na, de a határidőre mégsem készült el, az Országos Taka­rékpénztár a jövő évre nem tudia biztosítani a fel nem használt köl­csönösszeget. — Az építtetők elsőrendű érdeke tehát, hogy kölcsön-igénybt vé­teli ’ehetőségüket felhasználva, házu­kat még az év fo­lyamán felépítsék, illetve &■£ építke­zésben minél na­gyobb készültségi fokot érjenek el. Kutuapecét Ez az országúti ,Jiobá" járja a vidéket, falvakat, gazdaságokat kopottan, félre­taposott seszinü félcipőben, gyűrött gúnyában, két ujjnyi szakállal. S ha van valami­je, azt megosztja bárkivel, amíg egy fillér is csörög fe­neketlen zsebében, annak so­hasem egyedül az ura, ha­nem osztoznak rajta a csa­vargók, utcalányok és egyéb szérencsétlenek. Domonkos csupasziv em­ber, csak a munkát utálja és a keze egy kicsit ragadós. ■.: i De az esze, az fenemód éles ás fogékony, szürke, rend­kívül mozgékony szemével mindent lát, mindent észre­vesz, mögötte negyvenkét esztendő, nyolcvan évre ele­gendő élettapasztalattal és ravaszsággal. Aztán, hogy közeleg az ősz s kegyetlen hideg téli napoknak néz elé­be, akkor Domonkos megint megcsinálja a „balhét" és bévonul a „sitkóra“, ahol ki­húzza tavaszig, legfeljebb nyárig, tovább semmiesetre sem, mert Domonkos szereti a nyarat szabadban tölteni. Szereti a forró napot, az ár­nyékot adó fákat, a hűs sö­röket adó büféket, — no hát a srandot, a vizet, azt nem. Domonkos már előre tudja, miért mi Jár. Most a kutyákra fizetett rá. Pedig;a a — Bár amilyen jó bolt volt ez szerkesztőkém! — sóhajt­ja le verten, vigasztalást vár­va. — Mert ugye, a kutya okos állat. Kérem én vállal­tam idomítást potom ösz- szegért. Amelyik kutya az én kezem alól kikerült, az nyo­mozott, őrzött, karikán ug­rott, mindent csinált. Domonkos ilyen ember volt. Furcsa dolog, hogy egy dörzsölt betyár, pandúr-fo­gásokra tanítja az állatokat, de ez az igazság. Szóval föl­csapott kutyapecémek. Szi­getváron Szentéék Füri nevű kutyájának idomítását vál­lalta el kerek ötszáz fo­rintért, Sprennenbergerék Bonyhádon 200 forint fejé­ben bízták rá Kip nevű far­kaskutyájukat. Stipcsevics Mátyás pusztamalomi agro- nómus 400 forintot tett le Domonkos tenyerébe, meg a „Szultán“ pórázát, hogy okos kis kulyust neveljen belőle. A „tanár" úr persze a har­kányi Cziráki Gyulától is fel­vett 800 Ft-ot, hogy a Cézárt mindenféle dolgokra meg­tanítja. S még vagy nyolc­tíz kutyatulajdonostól felvet­te a „tandíjat" s ez az egész is kitesz néhány ezer forin­tot. Igen ám, csak hogy Do­monkos elhanyagolta a „ta­nítványokat". Mert amíg Do­monkosnak van, addig más­nak is van. A százasok ége­tik Domonkos zsebét. Hova menjen hát, mint a büfébe, ahol aztán a tandíj úgy és annak rendje és módja sze­rint szépen el is úszott, he­csúszott'Domonkos és a „srá­cok" torkán féldecik, fröcs- csök alakjában. S mi lett a kutyákkal? — Egyszer a büfében egy Orsolya utcai fuvaros azt mondja nekem, százasért odaadom-e neki a kutsát. Mert a kutya ott volt velem, mindig jöttek velem, hol kint vártak rám az utcán, hol a csuklómhoz kötöttem őket. Eladtam neki a Fixit. Aztán eladta a többit Is. Valamennyit egy-egy száza­sért. Most aztán se kutya, se pénz, se posztó , a Azazhogy, . egyik kutyát nem sikerült eladnia. — A Cézár az meglógott tőlem. Egyszer jövök ki a büféből, körülnézek, nincs Cézár. Ezen buktam le. Pe­dig ha hagynak egy hetet, meg szerzem a kutyát is, pénzt is. Kérem, amikor a Negyvennyolcas téren újságot árultam, „sáros" lettem ezer­négyszáz forinttal. Adtak két heti haladékot, meg is sze­reztem a pénzt, el lett boro­náivá a „balhé". De most nem lehetett., Domonkosnak melege van itt a szobában, fölgyürl az ingujját. Karján tetoválás: egy szív, alatta kereszt, majd egy 13. szám, az alatt egy szó, — „Memento". — Negyvennyolc május ti­zenharmadikán buktam le Steiner Henrikkel valutá­zásért .;. Azt jelenti ez a szám. Elszívja a cigarettát végig a csíkig, nikotintól bámult, repedezett ujját éri már a parázs, de nem érzi. — Hanem a másik balhé az jó eset volt azzal az asz- szonnyal.;; Egy asszony panaszkodik, neki, hogy nincs lakása, tudna-e valakit, aki szerezne neki. (No tessék, még Do­monkos is foglalkozott lakás­ügyekkel ...) Domonkos azt mondja, holnap találkozza­nak, hozzon 800 forintot, amit el kell vinni a tanácsra egy címre egy hivatalnoknak s akkor lesz lakás. A címet ő megadja. Másnap jön az asszony, hozza a pénzt. A nyolc darab százast Domonkos bele teszi az asszony előtt egy előre megcímzett borítékba, le- nyálazza és a borítékot elhe­lyezi az irattárcájába, piajd az egészet leteszi a földre és rálép, a a. Hogy jól ragadjon a boríték, — magyarázza Do­monkos az asszonynak, majd a földről fölemeli a tárcát és a borítékot visszaadja « nőnek, aki el is megy nagy reményekkel. Szegény nem is tudja, hogy a borítékban már nincs bent a pénz, ha­nem csak üres papír. Ugyanis az irattárcában már elkészítette Domonkos a má­sik borítékot, amely ugyan­olyan mint az előbbi, ugyan­olyan írással, egyugyanazon címmel. A pénzes boríték Domonkosnál marad. . '— Ezt még a „sitkón" ta* nultam negyvennyolcban, — hunyorít hamiskásan a kutya pecér. Mert a .,sitkón" minden létező rosszat el lehet tanul­ni, szakszerű falbontástól kezdve a kasszafúrásig, min­dent **■ egy adag kenyérért, vagy egy adag levesért. Hanem Domonkos nincs megelégedve a fogdatársak­kal. a— Ezek ártatlanok ám! Valamennyi ártatlan.. Amikor mondom nekik, hogy idegen, törzskönyvezett ku­tyákkal szélhámoskodtam, el­húzódtak mellőlem, úgy néz­tek rám, mint egy bűnözáré. Mert ők ártatlanok ám! — Még az is megrökönyö­dött rajtam, amelyik 250 ezer forintot sikkasztott... Jól van gondoltam magamban, „káserolhattok” ítélet napig, itt az „óberhén" nem lehet­tek okosak. Ezt én mondom, a Domonkos! Vagyis, hogy hiába mentik magukat, a rendőrségen min­den kitudódik. Ez körülbelül a jelentése annak, amit Do­monkos szakszerű alvilági nyelven itt elmond. Az öreg „hobó" kér még egy cigarettát, elszívja, az­tán a foglár szólítja: No, gyerünk, öreg! Domonkos föláll, meova- karja szakállas állát ét rám­kacsint: — Hát ennyi az egész, szerkesztókém! S most Do­monkos bevonul ismét a téli pihenőre.., RAB FERENG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents