Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-27 / 252. szám

1951 OKTÓBER 27 NAPLÓ flUMiró mm HÉT ÉS FÉLMILLIÓ FORINT ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ÉPÍTÉSÉRE Forgács Hann Erzsébet emlékgyujtemény ^Készült a Bars,iva meavei Tanács 195«. évi gazdasági tervjavaslata diÄ,Mid e.éjéíi jelentős fordulóhoz ér­kezett. Festőink, szobrásza­ink hátat fordítottak a kon­vencionális német akadémiák­nak és szabadabb, kötetlenebb kifejezésmódot keresve, Pá­rizs felé irányították tekinit- tetüket. A francia főváros a haladó művészi eszmék köz­pontja lett. A regi módszeréi akadémiák helyett művészeti szabadiskolák és szalonok ne­velték az újat kereső Ifjú mű­vésznőm zedékeí. A francia példa hazánkba is eljutott. A századforduló titán sorban születnék a különbö­ző müvészstársaságok (Nyol­cak, KÚT — a Képzőművé­szek Uj Társasága, stb.), sőt Márk Lajos és Kallós Me ve­zetésével szabadiskola Is léte­sült. Mindéi együtt járt a polgá­rosodás folyamatával. Fest­ményt megrendelni, vagy vá­sárolni — most már nemcsak á főúri réteg kiváltsága. — A művészeti tennék, mint áru­cikk jelenik meg a közönség előtt s mert a vásárlónak gyakran kívánságai is van­nak, kialakul egy, a közízlést kiszolgáló édeskés, tetszetős naturalizmus. Ez a megalku­vás szerencsére nem mindé« művészre jellemző. A mara­dandó, igazi értéket képviselő művek alkotói nem törőditek az elítélő, gúnyos kritikákkal, a mogncmcrtéssel; Tudunk olyan, fiatal művészekről, akálk vissz: utasították a német aka­démiára szóló ösztöndíjat és inkább gyalog elindultak Pá­rizsba, minthogy a kormány­zat által kívánt maradi esz­méket szolgaijaik. E rövid borszak éppen ezért igen változatos, többirányú, de mindenesetre nagyon izgalmas művészetet hozott létra. A többrét űség természetesein nemcsak a kü­lönböző új művészi eszmék születésének következménye, hanem szorosain összefügg a kor társadalmi viszonyaival, az első világháború nehéz éveivel, ez Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésével és végül a Horthy-korsaafc ke­serveivel; Az ország népe vég­telenül szegény, a művészeik együtt nyomorognak a mun­kásokkal, hivatalos támogatás nincs s aki nem akarja apró­pénzre váltani művészetét, sanyarú a sorsa. Ez az a kor­szak, amikor a legnagyobb proletárfestőt: Derkovits Gyu­lát kilakoltatják, ment nem tud lakbért fizetni, majd a sok éhezés egészen fiatalon a halálba kergeti. A haladó esz­mék másik nagy harcosát: Dé­si Huber Istvánt bebörtönzik, Gulácsy Lajos, Csontvári Kosztka Tivadar elborult el­mével is csodálatos müveket fest. 50 év a magyar művészei­ben, mely úgyszólván előt­tünk zajlott lé s amelyről mé­gis — alig tudunk számot ad­ni. Vannak művészek, küknek létezését a művészettörténet feljegyzi, de állami gyűjte­ményben egyetlen munkájuk sincs. Éppen ezért Igein nagy­jelentőségű az a gyűjtemény, amely dr. G égési Kiss Pál egyetemi tanár, akadémikus nagylelkű adományaként a pécsi múzeum birtokába ke­rült. E kiállítással — az or­szágban először — Pécsett ke­rült bemutatásra a századfor­dulótól úgyszólván napjainkig terjedő mozgalmas időszak színes, változatos képzőművé­szeti anyaga: A kiállítás könnyebb meg­értéséhez elöljáróban még annyit kell megállapítani, hogy az itt szereplő művek al­kotói csaknem kivétel nélkül keresztüdmerstek egy kutató, kísérletező korszakon, amely stílusuk, művészt alkotómód­szerük kialakításához előnyös és hasznos volt: Sokaknál a kiállított mű éppen ezt az idő­szakot képviseli, másuknál a formafeesresésen már túljutott, lehiggactt realista alkotást mu­tatjuk he.' Bizonyára na?^ ~ érdéklőtfés kíséri majd a gyűjtemény név­adója, Forgács Hann Erzsé­bet szobrait és rajzait, melyek nagy részét épp e formakere­sés jellemzi. Az alkotót Itt nem az emberi test, vagy az arc megszokott szemlélete foglal­koztatja, hanem a formák já­téka, a fény-árnyék hatások kihasználása, sokszor erőtelje­sebb, vagy torzítottabb hang- súlyozásban, mint ahogy azt a valóságban látjuk. Mintha mo­dellként készakarva rút arcú, vagy rossz formájú embereket választott volna, hogy aztán mintázás közben még jobban kidomborítsa e jellegzetes for­mákat, leegyszerűsítse a sza­bályos, megszokott más arcon is fellelhető vonásokat. Ezek a szobrok nem tetoZétő- sek, de magukban hordják a mai ember izgatott, kutató lé­nyét. Egészen más szemléle­tűek Forgács Hann Erzsébet realista művei, pályázat-tervei es portiéi. Itt elsősorban az „ember” kap döntő szerepet, külső és benső jellemzőivel, valósághű megjelenítésben. A kiállítás anyaija az elmúlt félszázad legnevesebb művészeinek alkotásait mutatja be. Egry József, a badacsonyi szőlőhegyek és a napfényes Ba­laton festője hat gyönyörű képé vei szerepel. Csont váry Koszt­ka Tivadar: „Sétalovaglás”-a az elmebeteg festő csodálatos műve. A pécsi műbarát most már saját képtárában láthatja: Derkovits Gyula, Ferenczy Ká­roly, Diener Dénes Rudolf, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Berény Róbert, Bernáth Aurél, Kmctty János és még sok nagy művészünk kiváló alkotását. A kiállítás első termében Dési Huber István erőteljes, szép rajzai fogadják a nézőt. Annak idején, amikor kommu­nista kiállása miatt a pécsi börtönben sínylődött, vádiratá­ban „állítólagos művész’-nck nevezte a vizsgálóbíró. Ma méltón foglalja el helyét kora legelső művészei között a pécsi múzeum falán. Műveit özve­gye, Dési Huber Istvánná ado­mányozta a kiállítás kiegészí­téséül a pécsi múzeumnak: A kiállítás olajfestményei­nek sorát szerencsésen egészíti Iá a közel 85 darabból álló aquarell és grafikai anyag, amely még teljesebb kereszt­metszetet nyújt korszakunk művészetéről. Beck ö. Fülöp néhány plakettje, Vili Tibor bronz domborművé a kisplasz­tika köréből ad ízelítőt; A rág kívánt kéP­--------—------------tar meg­nyílt. Ellenszolgáltatás nélkül, nemes adományként a kezünk­be hullott a sok kincs, a ma­gyar művészet számos gyön­gye. Csak rajtunk múlik, hogy megtarthatjuk-e, hogy végle­ges helyiség biztosításával vá­rosunk örök otthont nyújt-e a nagyértékű gyűjteménynek: Sa rkad iné Hars Éva művészettörténész. Mint beszámoltunk inár, a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a pécsváradl járási tanácson tartotta ülését, ahol na­pirendi pontként szerepelt a megyei tanács 1958. évi gazdasá­gi tervjavaslatának megvitatása. A vita után elfogadták a tervjavaslatot, mely most a Minisztertanács elé kerül jóvá­hagyásra. Az alábbiakban Ismertetjük a tervjavaslat fdbli pontjait, beruházási javaslatait. re tettek szert a falusi lako­sok, de emelkedett a bérből és fizetésből élők jövedelme is. Ezért további vásárlóerőnö­vekedéssel kell számolnunk. Ennek fedezésére az állami kiskereskedelmi vállalatok áruforgalmát 8.8 százalékkal javasolják növelni. Mivel a paraszti jövedelem nagyobb mértékben emelkedett, java­solják, hogy a szövetkezet, kiskereskedelem áruforgalmát az 1958. évben 13,1 százalék­kal emeljék. Minlegy bél siátalMal rt a aiuaU alliiert A tanácsi helyiipar termelési tervét a javaslat szerint 7,1 százalékkal, a könnyűipari vál­lalatok termelési tervét pedig 8,5 százalékkal kívánják növel­ni. Ehhez biztosítottak a mű­szaki feltételek. A termelé­kenység a jövő évben megha­ladja az 1956. harmadik ne­gyedévit. Természetesen a ter­melékenység növelésével ará­nyosan növekszik a munkások átlagkeresete is. A javaslat szerint mintegy hét százalék­kal lesz magasabb az 1957. évi­nél. Az 1958-as tervévben végér­vényesen rendet kell teremteni a vállalati gazdálkodásban. Meg kell szüntetni az anyag­gazdálkodásban néhol még ta­pasztalható lazaságokat, s a kormány által meghatározott keretek közé kell szorítani a bérgazdálkodást. Ez kedvezően hat majd a jövő évi nyereség­re, melyet a tervjavaslat a he­lyiiparnál az ez évi 3 és fél­millió forint helyett 6.2 millió £ forintban, a könnyűipari vóila- : latoknál az idei 343 ezer foriht helyett, 633 ezer forintban, az élelmiszeripari vállalatoknál az ez évi 3.2 millió forint helyett 5.8 millió forintban javasolja megállapítani. róbeteggondozás megjavítása, A beruházási Íreretek két új orvosi körzet létesítésére ad­nak tehetőséget. Ezért a terv* javaslat elsősorban Béreméti- den és Komlón javasolja új orvosi körzet létesítését. Ha befejeződik Komlón a kórház építése, a kórházi ágyak száma tlO-zel növekszik. Ilii és fél mllllú fótiul Időj árás jelent és Várható időjárás vasárnap estig: Várható legalacsonyabb hőmér­őéi1 felhős idő, máshol kevás s6k!et ma éjjel: északon mínusz felhő, csapadék nélkül. Heggel! ködök. Gyenge légáramlás. A hő­mérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. 1—plusz 2, délen plusz 3-—plusz *, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 14—17 fok között. az i nerunazí Idén a tanácsi építőipari vál­lalatok kapacitása és annak le­kötése között nem volt meg a teljes összhang. Ennek oka, hogy jelentősen csökkent az építési igény és a vállalatok gazdálkodásában is sok hiba volt észlelhető. Az 1958. évi építési igények megkövetelik, hogy a tanácsi építőipar tervét 20.4 százalék­kal növeljék. A bejelentett igé­nyek szerint a beruházási hi­telből végrehajtott építések 50 százalékkal, a felújítási hitel­ből végrehajtott építések pedig 26 százalékkal lesznek maga­sabbak az ez évinél, ,1 rioer szí A kötelező beszolgáltatás eltörléséből többletjövedelem­De aztán főiocsúdom eb­ből a káprázatos látványból, ledobom a kabátom, körül­nézek az öreglegény szobájá­ban. Vitéz Perczel József Mi­hály gyártulajdonos, — ál­landóan a nyomomban; A rá­diós asztalkán nyitott könyv fekszik. Címe: „A Messiás éle­téből“ Az egyik fejezet címe: „A Pilátus házában." — s egy mondat aláhúzva ceruzával: „Hol az élet, s:-..ott a haza...“ Hm. Az egyik festmény egy gyönyörű nőt ábrázol, ruhát­lanul . 11 kéjes pózban elfek­tetve egy heverőn* — Ez a nő.,: hm::: hogy- ismondjam .; ezt Ismertem — mondja Mihály és nevet, ha­miskásan hunyorít szemével. — Ma már nincsenek ilyen nők; i; — sóhajtja leverten — Az ember megelégszik afféle... Es elmondja milyenekkel. — Tudod öcsém, külföldről kapok narancsot, lehámozom a héját, egy kis szesszel vegyí­tem, aztán amikor följön a kedves női ismerősöm, egy­két pohárral megiszik és: s i Miska megint, kacsint egyet és bólint ötvennyolc éves vén fejével. Elmosolyodom, pedig tulajdonképpen ordítani kelle­né. hogy itt a házban minden f perek meghallja: Gyerekek! ttetek-e életetekben naran- teot? Meg kakót? Mert Miská- tiafc éppen huszonnégy kiló kakaója, tizenhét kiló szemes- kávéja van, rengeteg konzerve, no és a cigaretták! Hát ez a valóságos »dohány­költemény". Kék Darling, Pha­rao, Players, Le Khédive, Gold Flake, Hargita-szivar, Novit'os, egyitomi Sultana és az isten­tudja még mi nem! ,.. És egy ládikó. Benne kár- tyacsomagak: '— Tudod kérlek, nálam min­den pénteken összeül a bridge- parti. Kérlek, egy nagyon jó társaságunk van, eljár hozzám például Pécsi Kálmán volt al­tábornagy, Saly Iván volt ez­redes. Ugyanis magam is szá­zadosi rendfokozatot kaptam annak idején és a régi öreg katonai veteránokkal ma is összegyűlünk. Leülök a mély fotelbe, a tőkés Miska tüzet ad a kom­munista . újságírónak, a volt géplakatosnak. „Egészen szé­pen meg vagyunk így kettes­ben”,.. Ezután én kérdezek a környezethez és vendéglátóm­hoz illő stílusban: *— Mondd, kérlek szépen. Hogy csináljátok ti ezt, hogy a magadfajta urak most már ti­zenkét év óta nem vállaltok komoly munkát, hanem .,, Közibevágott: — Nézd kérlek. Én 1922-től 1948-ig, amikor a gyáramat ál­lamosították — én annyit, de annyit dolgoztam, mint egy ál­lat! Majd belé szakadtam... Hm.., — Bocsánat, mit dolgoztál, ha nem haragszol.., — Először is: gyárat vezet­tem .., Most nevetnem kellene, de nem leszek udvariatlan, volt — Aztán Börzsönyben néhány holdam.., — Mennyi az a néhány hold? — Kábé hatszáz hold. Tu­dod, mit jelent ekkora gondot a nyakamba venni? Még arra is volt példa öregem, hogy már reggel hétkor fölkeltem és el­lenőriztem a fejest, a kocsisok jelentését meghallgattam, mi­egymás ... Szóval nem volt leányálom... De azért megérte. A birtok hozott évi húszezer pengő tisz­ta hasznot és a bonyhádi zo­máncgyár évi negyvenezret. A harmincas években! Hogy is volt csak? Abban az időben egy munkás heti keresete nyoje-tíz pengő volt, vagy an­nál kevesebb... — Tudod kérlek, azért en­nek is megvolt a szép oldala ... Azt elhiszem. ■— A gyárosnak nincs na­gyobb öröme, mint amikor az árut hiánytalanul, hibamente­sen legyártja és átveszi a ren­delő. Például a háború alatt havonta legyártottam harminc- harmincötezer Vécsel-féle ké­zigránátot. A német tisztek azonmód átvették — meséli lelkendezve Perczel Mihály, egyszersmind vitéz. Szóval a lényeg: áru — az áru. Akar kézigránát, akár zo­máncozott éjjeliedény — az mindenképpen áru —, azaz hogy: pénz. így aztá . Miská­nak került mindenre. Előveszi a ciklámen színű diszmagyur- ját, ugyanez megvan feketé­ben is, aztán a frakkot, lakk­cipőt .;. ezt-azt. Ebben járt a hajdani nagy bálokra, ahol például húsz-huszonöt pengő volt a „meghívó” megváltása. És hát került autóra is. Volt BMW, Ausaldó, Ford, Opel, Bugatti — attól függ, milyen divat járta. — Újságot? Nem olvasok. Azaz hogy, néha küldenek franciaországi ismerőseim A DEUX című lapot... Azt ol­vasom ... Aki nem tudná, megmon­dom, hogy ez a lap pornográf lap. Valaki közben kopog az ajtón. Kisietek: — Doktor Deák Barna va­gyok ... Kérem szépen, Perczel úr itthon van? — Igen — felelem pillanat­nyi gondolkodás után — de most nem ér rá, üzleti tárgya­lása van.,j — Legyen olyan kedves kö­zölni vele, hogy szombaton es­tére várom őt és Littke urat vacsorára. —t— Átadom, Az üzenetet átadtam sajnos sem Perczel úr, sem Littke úr nem tehetett eleget a meghí­vásnak, ugyanis az ilyen úri vacsorázgatást a rendőrségi fogdaszabályzat szigorúan el­lenzi. Dl. A „llm-lomot” egyébként az Állami Aruház kirakatában min­denki Mmr községe! iíIImsíM Mivel 1956-ban kevés volt a megye hitele és az ellenfor­radalmi események következ­tében több beruházás elma­radt, így az utóbbi időben ke­vés új közkút létesült me­gyénkben. Ennek igen káros hatása volt a nagyobb telepü­lések vízellátására, ezért a tervjavaslat három községben irányozza elő egy-egy fúróit közkút létesítését: Bár, az 1957. évi terv csak két község villamosítására adott lehetőséget, valójában tizenkét község, két település és két puszta villamosítása fe­jeződik be. Idén, eddig soha nem tapasztalt mértékben já­rultak hozzá az egyes közsé­gek lakosai a villamosításhoz, 1958-fean csak állami beruhá­zással lehet, községvillamosí- tást tervezni. A tervjavaslat szerint jövőre négy községbe vezetik be a villanyt. A villa­mosítást úgy tervezik, hogy elsősorban a villamosítási tér­képen fellelhető fehér foltokat szüntessék meg; Az egészségügyi ellátás egyik legfőbb problémája a já­Megyénkben is igen meg- növekedett az általános isko­lások száma, s így kevés a tanterem. A kormány, felis­merve ezt a nehézséget, már idén is jelentős beruházási hi­telt biztosított megyénknek azért, hogy az 1938-ra terve­zett általános iskolák építését még ez évben megkezdhessük Azonkívül a korábban tájé* koztató jelleggel közölt 1958. évi 4,8 millió forint építési be­ruházási hitelt 7,4 millió fó- rinlra emelte. A megyei ta­nács tervjavaslata szerint ta­nácsi beruházással 24 tanter­met építenek, egyéb úton pe­dig (leválasztás, stb.) tízzel növelik a tantermek számát. A tervek szerint még ez évben megkezdik az olasz: négytantermes, a kaposszék- esői, a sósvertikel és a zsi- bóti egy termes általános Is­kolák építését. Be kell fejezni a jövőre áthúzódó újmohácsi négytermes iskola és a siklósi általános gimnázium négy osztályának megépítését. Ezen­kívül javasolják a szentlászlóí négy termes és a görcsönyi ugyancsak négyosztályos is­kolák 1958. évi megépítését és az endrőczi iskola bővítését egy teremmel. A bányavidéke­ken épül két — egyenként négy osztályos — iskola, vala­mint egyik járási székhelyen nevelői lakás. Növelik a bá* nyavidék óvodáinak számát és a tervben egy 75 férőhelyes óvoda építését javasolják. Rab Ferenc Melyik filmben látta? szovjet film ünnepi hetének képrejtvény• pályázata NYEREMÉNYEK 1. dl) IN darab, TI. díj 80 darab. ITT. díj 10 darab, IV. dü !0-*zer 20 darab, V. díj 50-szer 10 darab mozijegy szelvény. A mozijcgyszel- vények beválthatók 1958. december 31-lg a megye minden filmszínhá­zában, bármely filmhez. Beküldé­st határidő: »57. november SO. Br» tékelés: 1957. december Sl-ig. A nyertesek nevét a lap közli. A megfejtett, összegyűjtött szelvé­nyek beküldendők: Moziüzemi Vállalathoz, Pécs, Perczel utca 22. szám. ifi A SZOVJET FILM ÜNNEPE képrejtvény pályázata. 3 A színész neve: u Melyik filmben látta: D. N. A beküldő neve és címe:

Next

/
Thumbnails
Contents