Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)

1957-10-01 / 230. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK: DUNÁNTÚLI fi magyar kormányküldöttség látogatása egy pekingi gyárban A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 230. SZÄM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1957 OKTÓBER 1 Peking (MTI): A magyar kormányküldöttség tagjai va­sárnap délelőtt ellátogattak a pekingi magyar követségre és megismerkedtek a magyar ko­lónia tagjaival. A látogatás al­kalmával Kádár János minisz­terelnök rövid, beszámolót tar­tott a magyar kolónia tagjai­nak a hazai helyzetről, majd válaszolt a hozzá intézett kér­désekre. A közvetlen és me­leg baráti légkörben lefolyt találkozót közös ebéd zárta le. Vasárnap délután látogatást tettek egy Peking környéki elcktroncsőgyárban. A gyár több száz munkása a bejárat­nál üdvözölte őket. A kormányküldöttség tagjai megtekintették a különböző üzemrészeket. 20 millió nyereseg Üdezöld gyepszőnyeg, árnyékot adó fSk, gémesdcút a távolban és legelésző csorda. De szép ilyet látni! De szép lenne, ha csak ilyet lehetne látni! Mert nemcsak ezt, sok mást lehet még látni, ha szemügyre vesszük a megye le­gelőit, amiből 65. 775 kot. hold row a megyében, kisebb részben állami, nagyobb részben tanácsok kezelésében. Hivatalos szervek adatai szerint is a legelők állapota nagyon elromlott az elmúlt években. Ha valaki friss vizet akarna inni és elindulna a legközelebbi gémeskút felé, vizet találna, csak vödröt nem, amivel meríthetne. Van ilyen is. Útközben belegázolhat bokáig érő vízbe, kerül­getheti a sásos ingoványt, a bógáncsot, a tövises gyomok változatait. Ilyen még több van. Ez a kép. Ha az ember alaposabban rstána néz, ki­kéri a szakemberek véleményét, az illetékes szervek ta­pasztalatait, megdöbbentő tényeket kap. Bizony leromlott a legelők állapota — mondják és főoka ennek egy, évek­kel ezelőtti meggondolatlan rendelkezés, amely csak meg­gondolatlan emberek fejében születhetett, hogy minden vízlevezető árok kezelését állami feladatnak tették. Kide­rült; pénz nem volt rá, de egyszerűen erő sem. Azok a falusiak, akik azelőtt összefogva maguk ásták ki a lege­lők árlzaiból az iszapot, vezették le a rakoncátlan vizet, karbatették kezüket és várták az állami cselekedetet. Vagy sürgető leveleket írtak. Miután a leveleken egy jó­szág sem legehetett, az árkokban pedig csak gyűlt az iszap, a hordalék, röpke 6—7 év után ilyen tényeket ta­lálni; A Villány—pogányi árok, a Pécsi Víz, a Karasica, a Gyöngyöspatak, a Baranya-csatorna stb* minden évben mintegy 17.000 kát. hold legelőt önt el. Kiszámították, hogy milyen kár származik ebből. Igaz, összevették a legelőket és réteket, mert e kettő végső soron nem sokban különbözik egymástól és bajaik, ba­jaiknak oka is majdnem teljesen azonos, de területük kö­zött is mindössze 12.000 hat. hold körüli különbség van, a legelők javára. Tehát a mételykor elterjedése miatt, amelyet az elvizesedett legelők és rétek tettek akkorává, amekkora, a szarvasmarhánál egy évben 6 millió forint veszteség van csak húsból. Ha ehhez hozzá tesszük a tej­hozam, a vemhesülés kárait, 10 millión jóval felüli vesz­teséget kell' számolni. Ha még alaposabban számolunk — de csak reális valóságot — és a legelői fű, a réti széna mennyiségének és értékének összegét is hozzáadjuk az előbbiekhez, akikor 20 millió forinton felüli összeget tu­dunk kimutatni. S ez az összeg a megye parasztságának, az államnak a zsebét kerüli el minden évben. 20 millió! 200 kétszobás családi ház. Hát ez sok és bosszantó egy dühítően rövidlátó rendelkezés miatt, amit a munkás- paraszt kormány már hatályon kívül helyezett. Ha van ok, akkor van okozat is és ebből fakadóan megint csak elfogultság lenne mindent csak a rendeletre húzni. Voltak neki következményei, amelyeknek nem kel­lett volna lenniök. A községi tanácsok — tisztelet a kivé­teleknek — nem sokat törődnek a legelőikkel, a legeltetési bizottságok rendszeres ellenőrzése is sok helyen hadilábon állt. Voltak szép számmal, akik a legelő használatáért a bért, az úgynevezett fűbért a magasságos égért sem vol­tak hajlandók fizetni, mondván: „elvégre minden a mi­enk ...» gS behajtására évekig nem volt törvényes alap. Tehát itt tartunk. Ebből a bajból is ki kell lábalni és ki is lábalunk. Ha nem, akkor az állattenyésztés fejlesz­téséről szóló intézkedések, a tapasztalható növekvő kedv csak írott málaszt marad. Fejlett, korszerű legelő- és rét- gazdalkodás nélkül nincs fejlett állattenyésztés. A vízren­dezésre már megjelent hetekkel ezelőtt a kormány ren­delkezése, alakulnak és szervezik a vízgazdálkodási tár­sulásokat, iáén az állam pénzt ad a legelők használóinak, tulajdonosainők a vízcezető árkok tisztításáért. A bajo- kat Alapkérdésben már megtörtént tehát az intéz­kedés- Most ezt kell végrehajtani és a következményeket felszcrhoini. Erre is megvan már a pontosan kidolgozott tennivaló a megye jq érés mezőgazdasági fejlesztési prog­ramjában. 20 millióról van sző, érdemes sorra venni, hogyan le­het a 20 millió veszteségből 20 millió nyereséget csinálni. Ahogy mondám szokták: ritka jó üzlet ez. vízteleníteni kell legelőből 1967-ig 6 734 ^ holdat, amiből ez évre 505, 1960-ra pedig 4.546 kát. hold jut. Rétből 7.805 hold vár viztelenítesre 1967-igy de igßO-ra mar 5 530-nak el kell készülni, míg idén 615 hoidról kell száműzni a kárt okozó vizet. E munkát a Vízügyi igazgatóság irányítja és szer­vezi a tanácsok segítségével. A savanyúvá vált talajt meszezéssel ken javítani. Erre a Tétteriilet 25, & tegeZőierüZöí 23 százaléka szorul. Ebből is el kell végezni 1960-ig a munka mintegy negyed részét Ezekhez járul még számos más intézkedés; a taná- csők kötelezése a lepe/ők Tendszeres felülvizsgálására, a szükséges gyomtalanítást munkák elvégzésére. Itt is szü­letett egy életre való elhatározás. Ha az érdekelteknek a szép szó nem használ — bár ezt nem hinnőnk -—, akkor a községi tanácsnak joga van a gyomos legelőkön a le­geltetést betiltani mindaddig, míg az előírt munkát az erre kötelezettek el nem végzik. Végre vége szakadt a fűbér fizetésével való spekulációnak is. Nincs többé anarchista módon értelmezett „minden a miénk” elmélet. Aki nem fizeti ki időre a legelő használatáért járó díjat, attól be­hajtják, mert van rá rendelet, mert erkölcstelenség lenne hagyni, hogy az fizessen, aki akar, de mindenki jogot for­máljon magának legelő használatra. Választanak a közel­jövőben életképes legeltetési bizottságokat is ott, ahol csak papíron voltak, vagy csak előnyöket élvezők voltak, de a köz, a népgazdaság érdekeivel keveset törődtek. Van még számos intézkedés, amelyeknek ezután ér­vényt kell szcrezniök a helyi tanácsoknak és reméljük, lesz foganatja­Megnyílt a vasúti forgalom Magyarbóly és Pélmonostor közön A magyart)óiyi állomáson úttörők fogadják a delegációt. (Helyszíni tndfeftád) tanúi lehessenek ennek az ün­nepélyes pillanatnak, amikor Vasárnap reggel 8 óra 20 az menetrendszerinti szé­péikor indult a magyar dele- relvény elándult JtígOSzláváá. gáció icülönvonata, mely a tout- ^ dötteket vitte a Magyarbóly— Pélmonostor közötti vasút for­galom ünnepélyes megnyitásá­hoz- A magyar delegációt Tóth József elvtárs, a pécsi MÁV Igazgatóság vezetője vezette. Tagjai voltak dr. Bonnyár Zoltán, a vasúti nemzetközi osztály vezetőhelyettese, vas­úti osztályfőnökök, valamint a kerületi határőrség és az or­szágos vámőrség képviselője. A különvonat Magyarbólyban várta meg, amíg a jugoszláv Ívtársak kiérkeztek a határ­hoz* Röviden a xnagyarfxftyi ál­lomásról. Az utóbbi két hó­napban úgy megváltozott^ hogy szinte alig ismerni rá. Négy sínpár biztosítja az átmenő nemzetközi forgalmat. A vas­útállomás is forgalmasabb, mint volt a nyáron, s a virá­gok, a zászlók, a salakos, ho­mokos utak mind ünnepséget jeleztek. Az állomáson kint voltak a község úttörői is, és a parasztok közül sokan, hogy A mozdony egy kocsival rá­állt a különvonatra. A vám­őrök és az útlevél-vizsgáló ha­tárőr tiszt megkezdte első te­vékenységét. Ugyanis az első menetrendszerinti szerelvény- nyel már utasok is mentek Jugoszláviába látogatóba. Jauch József magyarbólyi lakos is az első utasok között volt. Két fiával Laskafalura igyekezett, hogy meglátogassa 13 éve nem látott szüleit. A Jauch-család két hetet tölt a Pélmonostor alatti faluban— Wolf Józsefeié is az első vo­nattal utazott. A pécsi asszony ugyancsak két hétre megy lá­togatóba Dubosevicára a fivé­réhez; Köziben csengett a telefon, a túlsó oldalról jelezték, hogy a jugoszláv elvtársak már el­indultak a határra, s a mi vo­natunk is indulhat. Ünnepé­lyes pillanat volt ez, hiszen hosszú évek óta ez az első al­kalom, hogy megindult a sze­(Folytatás a 4. oldalon.) Kádár János miniszterelnök nagy érdeklődéssel tanulmá' nyozta a szovjet gyártmányú gépek munkáját. Marosán György államminiszter útköz­ben a munkásokkal és mun­kásnőkkel beszélgetett, érdek­lődött bérükről és életkörül­ményeik felől. A gyárépület bejárása után Kádár miniszterelnök részle­tes felvilágosítást kért a gyár igazgatójától a Kommunista , Párt, a Kommunista Ifjúsági {Szövetség és a szakszervezet ’gyárbeli munkájáról. A magyar vendégek vasár­nap este a pekingi opera elő­adására mentek. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai A Kínai Népköztársaság fennállásának nyolcadik év­fordulója alkalmából Dobi Ist­ván és Kádár János távirat­ban üdvözölte Mao Ce-tung-ot, a Kínai Népköztársaság elnö­két, a Kínai Kommunista Párt elnökét, Liu Sao-csit, a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlése állandó bizottsága el­nökét és Csou En-Iajt, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökét. A Kínai Népköztársaság nagy. nemzeti ünnepe alkal­mából Horváth Imre külügy­miniszter és Somogyi Miklós, a SZOT elnöke ugyancsak táv­iratban üdvözölte Csou En- Iajt és a Kínai Országos Szak- szervezeti Szövetség elnöksé­gét. Több mint ezer lakás épül december 31-fg Pécseit és Komlón Ebben az esztendőben 'több mint ezer lakás épül Pécsett és Komlón. Októberben száznegyven la­kás átadására kerül sor a volt repülőtéren,. Meszesen október ötödikén tizenkettő, 25-én 28, 30-án ugyancsak 28 lakásos bérház átadását tervezik- A Baranya megyei Építőipari Vállalat ebben az évben, még 512 lakást épít. Ebből '308 a repülőtéren, 200 Meszesen, 4 pedig a kesztyűgyár üzemi tel­kén épül. Ezekkel együtt a vállalat összesen 1211 lakást ad áf rendeltetésének 1957- ben. Meszesen 1959-ig, a repülő­téren 1962-ig szóló program­juk van az építőknek. Mesze­sen még 700, a repülőtéren pedig ötezer lakást fognak fel­építeni; ‘ A Komlód Építőipari Válla­lat dolgozói gyors ütemben készítik a kökönyösi bányász- házakat és a kenderföldi bér­házakat. A negyedik negyed­ben 581 lakást hoznak lakható állapotba. Ezekből kettőszáz­nyolcvannyolc Kökönyösön épül, főként iker-megoldás­ban. A Baranya megyei Tatarozó Vállalat Babarcszőlősön épít lakást, az új iskola mellett. A lakás, az egytantermes iskola­amtúü val együtt a közeli napokban már használható lesz. Bükkös- dön, az új, laboratóriummal felszerelt gyógyszertár mellett ugyancsak szép lakást építet­tek, amelyet, szintén néhány napon belül adnak át rendel­tetésének. Pécs bölcsődei férőhely-hiá­nyát lesz hivatva enyhíteni az Alsóhavi utcában épülő, negy­ven férőhelyes bölcsőde. — A bölcsődét a tanács építteti. Az épület majdnem teljesen elké­szült, néhány jelentéktelenebb igazítás után megtörténik az átadás és Pécs „legkisebbjei'“ elfoglalhatják második ottho­nukat; Bog áű Az úg iskola és igazgatója: Záhonyi László, Vasárnap, szeptember 29-én szép műsor keretében avatta fel Éogád község új iskoláját. Az iskola, mely két tantermet, tanári szobát, politechnilcai leépzés célját szolgáló szakköri helyiséget, a bogádi népművé­szet alkotásait bemutató kis múzeum helyiséget foglal ma­gában, túlnyomórészt társadal­mi munkában épült. A mun­kából jelentős részt vállaltak a község lakói és a pécsi Ppl- láck Mihály Építőipari Tech­nikum műszaki tanárai és ta­nulói. A megyei tanács Mb. 200 000 forinttal és vadonatúj, modem bútorzattal járult hozzá az új bogádi iskolához, mely a ré­givel szemben, gyönyörű kör­nyezetben épült. Ludwig Ká­roly mérnök a tervezésnél fi­gyelembe vette a helyi népi építészeti formákat és azokat szerencsésen használta fel a környezetébe jól beleilleszkedő iskolaépületnél Vasárnap már a koradélelőt­ti órákban ünnepi arculatot öltött a község; előkerültek a ládák mélyéről a szép, színes bogádi ruhák, a lányok és asszonyok ősi népviseletükbe öltöztek ezen a napon. Ugyan­csak népviseletet öltöttek az iskola leánytanulói is, cicik szebbnél-szebb bogádi tánco­kat és népdalokat adtak elő nagy sikerrel. Különösen szép volt a felső osztályosok tánca és az alsósok játékos táncos jelenetei. A vendégeket Zákonyi Lász­ló körzeti igazgató köszöntöt­te, mint házigazda, az ünnepi beszédet Palkó Sándor, a Ba ­ranya megyei Tanács V. B. el­nöke mondta. Beszédében el­ismeréssel nyilatkozott a Zá­konyi házaspár munkájáról, példaként állította őket a me­gye pedagógusai elé. Köszö­netét fejezte ki Bogod dolgozó parasztjainak azért a lelkes munkáért, amellyel hozzájárul­tak az iskola felépítéséhez. Debitzky István, a pécsi Pol­lack Mihály Építőipari Tech­nikum igazgatója az iskola építésének történetét ismertet­te, Bernics József előadó, a megyei tanács v. b. művelő­dési osztálya nevében átadta az iskolát, illetve annak kul­csát Zákonyi László körzeti igazgatónak. Kiss József, a községi tanács elnöke köszönetét mondott a község nevében az építőknek. Az ünnepség az Internacio- nálé eléneklésével ért véget. Ezután a község megvendégel­te a vendégeket, a fiatalság pedig a késő éjszakai órákig tartó táncmulatságon vett részt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents