Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-20 / 221. szám
W57 SZEPTEMBER SO NAPLÓ 3 50 nőtanács működik a megyében Bíztatóan halad a „Gyermekvárosért" mozgalom Gazdaasszony-köröket szerveznek Kisgópkölesönző vállalat alakul Az utóbbi hónapokban mind többet hallani a nőtanácsokról. Immár öt hónapja újjáalakultak, száz és száz asz- szony kíváncsian, érdeklődve várja a különböző rendezvényeket, előadásokat. Felkerestük a megyei nőtanácsot, hogy eddigi munkájáról, további terveiről tájékoztathassuk olvasóinkat; — Nehéz körülmények között álltunk lábra — mondja Gregor Sándorné, a nőtanács munkatársa; — Ismeretes, hogy az elmúlt évben az MNDSZ beolvadt a népfrontba. Ezzel már akkor tétlenségre kárhoztattuk az asszonyokat, hónapokig nem találták meg helyüket; Az ellen- forradalom pedig szétrombolta a sok, áldozatos munkát végzett nőszervezeteket; Mindent elölről kellett kezdeni» Ma már egy járás kivételével mekvárosért“ mozgalmat, mintegy 380 000 forint értékű úgynevezett téglajegyet adtunk ki. Az édesanyák szívesen támogatják, hogy meisg otthont nyújtsunk a kallódó gyermekeknek. Jellemző, hogy több helyen díszes függönyöket horgolnak a megépülő gyermekvárosnak; — Külön szerenék szólni a gazdaasszony-körökről,. Ezeknek hagyományai vannak és tapasztalataink szerint ma is közkedveltek. Az asszonyok magunk állapítják meg, milyen köröket alakítanak. Egyelőre szabás-varrás tanfolyamok a legnépszerűbbek, de például Hidason cukrász-tanfolyam indul, amelyen részt vesznek fiatal lányok is. Szigetváron is a sütés-főzésben szeretnének nagyobb gyakorlatot szerezni. Az állam, a nőtanács kezdeményezésére se( A pécsi akmamélyfttfk véleménye l mindenütt megalakultak a já- ' gítséget is ad a köröknek. Pé- rási vezetőségek; mostani is- esett most alakul egy kisgép- mereteink szerint mintegy ötven városi és falusi nőtanács ^VWVVVVVVV!' jött létre, és kezdte ismét táborába szervezni az édesanyákat; — Az újjászervezés új alapokon történik. Megszűntek a szervezetek, nincs belépés és tagdíj. _ A mozgalom-jelleg azérc előnyösebb, mert olyan asszonyok is csatlakoznak, akik különben távol tartanák magukat. Mondjuk, a nőtanács gyűlést hirdet. Korábban csak a tagok jelenhettek meg. most viszont szívesen látnak minden érdeklődőt. Sajnos, néhányan még zsörtölődnek, nem értik meg, hogy így a (i nőmozgalom szélesebb rétegeket tud tömöríteni és érdé keltté tenni ügyeinek intézésében. Pedig {gy van. A nemzetközi nőnap, a gyermeknap megrendezése nagyszerűen sikerült, bensőséges. baráti ünnepségek voltak. Áprilisban, májusiban járási nőgyűléseket tartottunk, amelyeken sok új arcot láttunk. Az elmúlt hónapokban a nőtanácsok jelentős eredmé- nyéket értek el. Néhány napja ^Pécsett megrendezték az elsőosztályosok szüleinek ta- \ lálkozóját. Tapasztalt pedagógusok adtak tanácsokat, ho gyan foglalkozzanak gyerme kölcsönző vállalat. Havi nyolcvan forintos bérért mosógépet, porszívógépet, padlókefélőgépet. szemfelszedőt és varrógépet kölcsönözhetnek a vidéken lakók Is. Más tervekkel is foglalkozunk, ezekről azonban majd később lehet beszélni. Végezetül elmondották, hogy több támogatást várnak a községi tanácsoktól, mindekelőtt helyiség biztosításában, aho’ összejöhetnének az asszonyok Ezenkívül helyes lenne, ha a nőtanács munkájával összefüggő problémák tárgyalására egy-két vezetőt is meghívnának. — Október nagyon sok bonyodalmat okozott a család ban, a gyermekek nevelésé ben. A nőtanácsok tőlük tel hetően szeretnének és igyekeznek is segítséget nyújtani a sebek gyógyításában — mondotta befejezésül Gregor Sándorné. 0-1» e-<» Szeptember 22: Újító-kiállítás Szászváron A Komlói Szénbányászati Tröszthöz tartozó szászvári bányaüzem ez év szeptember 23-én nyitja meg első. önálló újító-kiállítását. A megnyitó 22-én délelőtt tíz órakor lesz, azután pedig szeptember 29-ig tekinthetik meg a látogatók a Szászvár bányaüzemi munkásszálló kultúrtermében, a szászvári bányaüzem dolgozóinak újításait. Az 1957. Január 1-től, szeptember 1-ig bevezetett és tapasztalatcserében átvett újításokat, eredetiben, modellekkel és képekkel szemléltetik. A kiállítás bemutatja majd a szászvári bányaüzem újítómozgalmának fejlődését is. A kiállítás szervezője, a szászvári bányaüzem lehetővé teszi nagyobb, vidéki csoportok látogatását is, megkönnyíti a bányatelepen való tartózkodásukat. Előzetes bejelentés esetén gondoskodnak a látogatók élelmezéséről, ezen felül a szászvári Jószerencsét mozi előadásaira díjtalan belépést biztosítanak. kükkel és segítsék az iskolai £ nevelőmunkát. Különösen közkedveltek a nőgyógyászati és* egészségügyi előadások, a ház-’, tartás gondjait könnyítő megbeszéléseken elhangzó tanácsok. A mohácsi és szigetvári járásban jogi bizottságok, kiváló szakemberek keresnek orvosságot a hozzájuk forduló asszonyok panaszaira; — Terveink? Nem lenne jó. ha mi magunk terveznénk; az asszonyok véleménye, igénye szerint akarunk dolgozni. Egyelőre minél több helyen, főként a falvakban szeretnénk megalakítani a nőA pécsi bányaüzemek számára még 1954-ben távlati fejlesztési tervet dolgoztak ki, hogy az új szénmezők feltárásával, új bányaüzemek létesítésével biztosítani tud_ ják a termelés fokozatos növeaz ~ asszonyok * [ését sfíno®. e távlati terv- ■ ”— " -■ ' ben azóta több módosítást kellett eszközölni, mert nem sikerült a beruházásokat olyan ütemben megvalósítani, ahogy azt eredetileg elképzelték, így aztán — noha a Pécsi Szénbányászati Tröszt ez évi beruházási terve 136 millió forintot irányoz elő az ipari beruházásokra — az eddigi beruházások megvalósítása nem eredményezett különösebb kapacitásnövekedést. Egyes pécsi bányaüzemek jelenleg művelés alatt álló területei ugyanis egyre inkább elmed- dülnek s a beruházások elsősorban e kapacitáskiesés pótlását szolgálják, venni a szülői munkaközössé gek munkájában. A télen gyermeknevelési előadásokat szervezünk, korcsoportonként népszerűsítjük a gyermeknevelés módszereit. Hamarosan megrendezzük az édesapák ankétjét. Az a célunk, hogy az édesanyák mellett az édesapák is jobban törődjenek gyerrrtekük nevelésével, a serdülő korú fiúk oktatásával. Nemrég indítottuk el a„GyerKözvilágítás* kér a nyugati városrészt A* új nyugit! városrész ro- 1 hamosan épfii. Közel 1500 la-'j kója van már. Fel kell azon-], ban hivni az Illetékesek H-11 gyeimét arra, hogy ennek a < ] vízgyűjtő terület közepébe te modern negyednek milyen], lephették. rossz még mindig a közvilá-^ gítása. Meg a tél beállta előtt megoldást kellene találni, legalábbis ideiglenesei. bunyadvari béla Több megértést és támogatást várnak a szénbán A Pécsi Szénbányászati Trösztnek éppen ezért létkérdése, hogy jelenleg megvalósítás alatt lévő ipari beruházásai határidőre elkészüljenek. A bánya jövője szempontjából különösen nagyjelentőségű az István (2) szállító-, az István lég- és a hosszúhetényi ikeraknák mélyítése, az András- aknai vak-akna elkészítése valamint a meglévő vágatok mielőbbi korszerűsítése. E munkák többségé^ az Aknamélyítő Vállalat pécsi körzete végzi. S hogy milyen nagy fallal kell ellátniok, hogy tartós legyen. Ez persze többlet munkát igényel, de előreláthatólag lemaradást nem. Az aknamélyítőket tervük teljesítésében azonban nemcsak geológiai nehézségeit akadályozzák. Sajnos, a szabolcsi és a pécsbányai munkahelyeken nem a legjobb a viszony az aknamélyítők és a szénbányászok között. S ebben a kérdésben nagyon nehéz igazságot tenni. A szénbányászok arra panaszkodnak, hogy az aknamélyítők hátráltatják munkájukat, az aknamélyítők pedig fordítva. Hol egyiknek, hol a másiknak van igaza. Azt azonban feltétlenül látni kell, hogy a bányaüzemek, elsősorban Pécsbánya és Szabolcs jövője — mivel Vasason ilyen bajok nincsenek — attól is függ, hogy az aknamélyítők meg tudják-e valósítani a rájuk váró feladatokat. Pécs- bányán például ehhez azszük- • séges, hogy az aknamélyítők a jelenlegi 114 fős létszámukat sasi bányaüzem vezetőihe; hasonlóan a másik két kerületben is jó együttműködést tudnának kialakítani. Szeretnék azt is ha másik nagy problémájuk, a lakáskérdés megoldásához is az eddiginél sokkal nagyobb segítsége* kapnának.. Az aknamélyítő vállalat jelenleg több, min’ 1000 bányászt foglalkoztat. A lakásigénylők száma meghaladja a száz főt s — sajnos — ebben az évben mindössze 1 lakást kaptak a pécsi tröszt által ígért 15-ből, s egyet sem abból a 28-ból, amit a tanácstól vártak. Gondjaik, bajaik ellenére azonban bíznak abban, hogy a pécsi bányaüzemek számára olyannyira fontos beruházások többségét a határidőre meg tudják valósítani. Tíz esztendő eredménye Valamikor — alig tíz esztendeje — a Kriszt kocsma környékén csupa földszintes, kertes ház sorakozott egymás mellett. El is nevezték meszesj kertvárosnak. Csak annyiban volt ez kertváros, hogy a háború utolsó évében megkezdett kislakások mellé tágas kertet is jelöltek az építők. Az építkezést már a felszabadulás után fejezték be. Az utcát is csak azért keresztelték el, hogy a postás megtalálja az itt lakó bányászokat. Máskülönben nem volt ajánlatos erre járni. Tavassza' ősszel, bokáig ért a sár. nyáron hajat, ruhát szürkített a por. Éjjel sötétben botorkáltak a lakók és messzi kutakhoz mentek vízért. Még 1947-ben is nyílt levéllel fordultak Krancz Pál elvtárshoz, az akkori polgármesterhez, hogy segítsen a bajokon, mert már tűrhetetlen az állapot a meszesi kertvárosban. Kérésüknek volt foganatja Segített a tanács, a megye, az állam s ma — tíz esztendő múltán — egy alakuló város közepén fut a kiszélesített Tolbuchin út. Hol van már a keskeny, kátyús út, mely a Hősök teréhez visz. Helyette széles, elsőosztályú utat kapott Meszes. A Dobó István utcát is kikövezték s a járda is betonból készül az utak mentén. Mindez több mint félmillió forintba kerül. Aztán a házak. Emeletes, korszerű, szemre is szép lakások épültek és épülnek még ma is. A felszabadulás óta 1310 lakás, egy négytantermes és egy másik nyolctantermes iskola készült el. A kicsinyekről is gondoskodtak, ötven férőhelyes óvoda, 44 férőhelyes bölcsőde csökkenti a bányászasszonyok gondjait. De sorolhatjuk a korszerű orvosi rendelőt, a gyógyszertárat, a kereskedelmi hálózat boltjait, a két legényszállást. Nem is lépegetett, egyenesen belerohant a szebb jövőbe ez a városrész. Az utak mellett még fiatalok a fák és gyengén sarjad a fű, de már megkezdődött a parkosítás is. De nincs az az új cipő, amelyik egy kicsit ne szorítana. Különösen kezdetben. Bármennyire is szépek az eredmények, vannak hibák, hiányosságok — ha ideiglenesen is. Néha nincs viz, kevés az iskola, az üzlet és nincs kultúr- ház, ahol a bányászlegények, családok szórakozhatnának. Már túlhaladta igényük a kocsmák füstjét. Tágas, világos termekben akarják eltölteni estéiket. Nos, a meszesi panaszokra hamarosan gyógyír kerül. A két iskoláit kibővítik még egyszer akkorára. Aztán 1959- re megépül az 50 fős óvoda és 40 férőhelyes bölcsőde is. Az üzlethálózatra sem lehet majd panasz. Mintegy 200 köbméterrel növelik, ami a gyakorlatban 8—10 üzletet jelent. Piactér — régi vágya Meszesnek. Meglesz. Már előirányozták a 150 000 forintot a létrehozására, fenn Fehérhegyen. Porosak az utak, kevés a park — panaszolják, de jövőre már nem lesz okuk a panaszra. Rendezik az utakat, parkosítják a házak környékét. Megjavítják a csatornahálózatot és vízhiánya sem lesz Meszesnek. Minderre egymillió forintot fordítanak. A világítás sem kielégítő még. Látják ezt a vezetők is, ezért 380 000 forintos beruházással bővítik. Zsúfoltak a buszok, különösen reggel és délben. Naponta csaknem 400 diák jár be a központba tanulni. Valamennyi középiskolás. Segíteni kell. Ezért 1959-ben megépül a meszesi gimnázium. Tizenhat tanterme lesz. A lakásépítkezés sem áll meg. Idén még 74 lakás készül el s 1959-ig összesen 260 lakásba költözhetnek be az új lakók. A lakások fele egyszoba-konyhás, a másik fele kétszobás lesz. Mindez, — az építkezés, városrendezés, minden — összesen 30 millió forintba kerül. Csupán egy szépséghibája van a meszesi fejlesztési tervnek. Nincs és a közeli tervekben nem is szerepel a kul- túrház. Pedig nélküle nem város a város. S ahol tíz esztendeje még csak kétezren laktak a földszintes, kertes házakban, ott ma tízezres új városrész épül a jövő bányászcsaládjainak örömére. GÁLDONYl BÉLA : tanácsokat. Részt kívánunk (i feladat hárul rájuk, azt néiránti — i hállV ÍR Awólrol — hány számadattal is érzékeltetni lehet. Az 1960-ra elkészítendő új István szállító-akna 78,6 millió, a hosszúhetényi ikeraknák 229,2 millió forintba fognak kerülni. Az említett aknák mélyítése mellett ebben az évben 3808 folyóméter vágatot kell korszerűsíteniük; Hogy képesek-e erre? Egy héttel ezelőtt a pécsi tröszt vezetői és az aknamélyítő körzet vezetői is kételkedtek ebben. Az István szállító akna mélyítését ugyanis már három hónapja abbahagyták, mert nem tudták megoldani a talajvíz elvezetését, a tervezett vízlevezető vágat elkészítését az állandó gázveszély pedig nagyon megnehezítette. Gondokkal küzdenek István légaknán is. Ezt az aknát ugyanis a szabolcsi Nem várt akadály nehezíti a munkát Hosszúhc- tényben is. A nagy nyomás miatt a kilencedik szinti rakodót kétszeres vastagságú 166 főre emeljék e minden 24* órában legalább 420 üres csil- \ lét kapjanak. Igaz, hogy Pécs- (\ bányán kevés a csille, mégis kell adni belőle. S lehetővé kell tenni azt is, hogy az aknamélyítőknek a szükséges anyagok is a rendelkezésükre álljanak és a bányában legyen megfelelő anyagtároló helyük Hasonlóan, a kölcsönös segítség, egymás munkájának tá mogatása útján kellene megoldani a szabolcsi problémákat is. Az itteni súlyos lemaradást az aknamélyítők teljes egészében már nem tudják felszámolni. De mivel sikerült egyezséget kötniük az akna- mélyítők komlói körzetével, s október 1-től kezdődően a komlóiak fogják végezni a szállítóakna mélyítését, a jövőben minden erejüket a vágatkorszerűsítésre kívánják összpontosítani. Ha tételesen nem is, de globálisan szeretnék a tervben előírt mennyiségű munkát evégezni. A sohat szidott Pécsi ak- = namélyí- tőkben tehát megvan az akarat, hogy idejében elvégezzék a szerződésben vállalt munkákat. Sajnos, nekik is sok a gondjuk, nekik is — talán még . jobban, mint a szénbányászok-'] nak — meg kell küzdeniök a , fegyelmezetlen munkásokkal.], az anyaghiánnyal, a műszaki (i akadályokkal, a szénbányaüzemek egyes műszaki középkádereinek azzal a helytelen véleményével, hogy az akna- mclyltők ráérnek, az aknamélyítőknek nem jár se anyag, se csille. Szeretnék, ha a va■ ■ 1 A monyoródi tsz-ben Nyolcvan tagja van a monyoródi tsz-nek, s alig találni a községben valakit, akivel beszélhetne az ember. Csak a véletlen hozott össze a brigádvezetővel, Schilling Antallal. Éppen megéhezett, s házuk előtt leugrott a Ze- torról, hogy harapjon valamit. Átnyújt a vezetőnek egy üres boroskorsót, melyet a pincénél majd megtöltenek újborral, s már menne is, de enged a rábeszélésnek azzal a feltétellel, hogy rövidek leszünk. Hogy miért siet? — Mert mindenki azt teszi, aki mozogni tud. így ősz felé nemcsak a betakarítás sürgeti az embert, hanem a vetés is. — Tegnap elvetettünk 45 hold árpát — ismertet meg a tsz-ben folyó munkával. — A férfiak ma vetik a hét hold rozsot és búzavetőmagot cserélnek a bólyi terményforgalmival, mert a miénk vetőmagnak nem tökéletes ... Az asszonyok pedig sárgaszllvát szednek a tanyán. Előző években nem is gondoltak a szilvafákra, de idén még ezek az elfelejtett fák is olyan termést hoztak, hogy vétkeznének, ha engednék kint rohadni. Felszedik az asszonyok, lesz belőle 30 hektó cefre. Ezt szüret után összekeverik a 20 hold szőlő törkölyével és pálinkát főznek belőle. Pl I Gazdag az idei esztendő. Árpából rekordtermést értek el, jól fizetett a búza és előreláthatólag a kukorica is meghálája a gondos munkát. Idén még nem vettek fel beruházási kölcsönt, mégis gyarapították a közös vagyont. Tavasszal több mint 101 000 forintért vásároltak egy Zetort pótkocsival, hyd- raulikával, ekével. Tovább építették az 50 férőhelyes tehénistállót, amelyre eddig 120 000 forintot költöttek. Az építési munkák el is készültek, a villany és vízvezeték szerelése van még hátra. — Nem engedjük, hogy el- adósodjon a csoport — jelenti ki a brigádvezető. — Beruházni kell, mert enél- kül nem haladunk előre, de amíg pénzünk, tehetségünk van, nem kell kölcsön az államtól .. t Amint így beszél gondjaikról, belső ügyeikről, jön a tanácselnök. Azt mondja, hogy a bólyi terményforgalmi érdeklődik: van-e szerződéses kukoricája a szövetkezetnek. — Szerződéses kukoricánk nincs — mondja a brigádvezető, majd felém fordulva hozzáteszi — de az állatokra kötöttünk szerződést. Tíz növendékmarha és 50 szerződéses sertés hízik most is. A sertéseket azért hizlalják, mert kedvező a szerződéskötési akció, a marhákat ■ / I meg ki akarják selejtezni, hogy az új 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót kiváló törzsállománnyal tölthessék meg. „Ebbe' csak elsőosztályú tenyészállatok kerülhetnek." A sok beruházás elleríére is minden hónapban 10 forint előleget osztanak munkaegységenként. Zárszámadáskor még három kiló búzát, két kiló árpát, zabot, és 3—4 kiló kukoricát adnak egy-egy munkaegységre. A bort most nem osztják fel, hanem a pécsi poharazójuk- ban értékesítik. Jórészt ez a poharazó biztosítja a havonkénti 10 Ft-os készpénz előleget. Csak az a baj, hogy kevés a bor. Évente eladhatnánk legalább 360 hektót; Ilyen terméshez pedig nem elegendő a 20 hold szőlő. Ezért telepítettek még öt holdat, amely szépen sikerült is. Tavasszal három holdat már beoltottak s az oltványok 90—95 százaléka megeredt. Októberben 55 tag kllépe : a termelőszövetkezetből; Abban az időben megzavarták kicsit a nyugalmat, többen arra is gondoltak: többé nem lesz tsz Monyoródon. 3 van! Ha nehézségekkel is küzd még, de halad azon az úton, amely a gondtala« nabb élethez vezet; (Lipóczky)