Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-20 / 221. szám

W57 SZEPTEMBER SO NAPLÓ 3 50 nőtanács működik a megyében Bíztatóan halad a „Gyermekvárosért" mozgalom Gazdaasszony-köröket szerveznek Kisgópkölesönző vállalat alakul Az utóbbi hónapokban mind többet hallani a nőtanácsok­ról. Immár öt hónapja újjá­alakultak, száz és száz asz- szony kíváncsian, érdeklődve várja a különböző rendezvé­nyeket, előadásokat. Felkeres­tük a megyei nőtanácsot, hogy eddigi munkájáról, további terveiről tájékoztathassuk ol­vasóinkat; — Nehéz körülmények kö­zött álltunk lábra — mondja Gregor Sándorné, a nőtanács munkatársa; — Ismeretes, hogy az elmúlt évben az MNDSZ beolvadt a népfront­ba. Ezzel már akkor tétlen­ségre kárhoztattuk az asszo­nyokat, hónapokig nem talál­ták meg helyüket; Az ellen- forradalom pedig szétrombol­ta a sok, áldozatos munkát végzett nőszervezeteket; Min­dent elölről kellett kezdeni» Ma már egy járás kivételével mekvárosért“ mozgalmat, mintegy 380 000 forint értékű úgynevezett téglajegyet ad­tunk ki. Az édesanyák szíve­sen támogatják, hogy meisg otthont nyújtsunk a kallódó gyermekeknek. Jellemző, hogy több helyen díszes függönyö­ket horgolnak a megépülő gyermekvárosnak; — Külön szerenék szólni a gazdaasszony-körökről,. Ezek­nek hagyományai vannak és tapasztalataink szerint ma is közkedveltek. Az asszonyok magunk állapítják meg, mi­lyen köröket alakítanak. Egyelőre szabás-varrás tanfo­lyamok a legnépszerűbbek, de például Hidason cukrász-tanfo­lyam indul, amelyen részt vesznek fiatal lányok is. Szi­getváron is a sütés-főzésben szeretnének nagyobb gyakor­latot szerezni. Az állam, a nő­tanács kezdeményezésére se­( A pécsi akmamélyfttfk véleménye l mindenütt megalakultak a já- ' gítséget is ad a köröknek. Pé- rási vezetőségek; mostani is- esett most alakul egy kisgép- mereteink szerint mintegy öt­ven városi és falusi nőtanács ^VWVVVVVVV!' jött létre, és kezdte ismét tá­borába szervezni az édesanyá­kat; — Az újjászervezés új ala­pokon történik. Megszűntek a szervezetek, nincs belépés és tagdíj. _ A mozgalom-jelleg azérc előnyösebb, mert olyan asszonyok is csatlakoznak, akik különben távol tartanák magukat. Mondjuk, a nőta­nács gyűlést hirdet. Korábban csak a tagok jelenhettek meg. most viszont szívesen látnak minden érdeklődőt. Sajnos, néhányan még zsörtölődnek, nem értik meg, hogy így a (i nőmozgalom szélesebb rétege­ket tud tömöríteni és érdé keltté tenni ügyeinek intézésében. Pedig {gy van. A nemzetközi nőnap, a gyermeknap megrendezése nagyszerűen sikerült, benső­séges. baráti ünnepségek vol­tak. Áprilisban, májusiban já­rási nőgyűléseket tartottunk, amelyeken sok új arcot lát­tunk. Az elmúlt hónapokban a nőtanácsok jelentős eredmé- nyéket értek el. Néhány nap­ja ^Pécsett megrendezték az elsőosztályosok szüleinek ta- \ lálkozóját. Tapasztalt peda­gógusok adtak tanácsokat, ho gyan foglalkozzanak gyerme kölcsönző vállalat. Havi nyolc­van forintos bérért mosógé­pet, porszívógépet, padlókefé­lőgépet. szemfelszedőt és var­rógépet kölcsönözhetnek a vi­déken lakók Is. Más tervekkel is foglalkozunk, ezekről azon­ban majd később lehet be­szélni. Végezetül elmondották, hogy több támogatást várnak a köz­ségi tanácsoktól, mindekelőtt helyiség biztosításában, aho’ összejöhetnének az asszonyok Ezenkívül helyes lenne, ha a nőtanács munkájával össze­függő problémák tárgyalására egy-két vezetőt is meghívná­nak. — Október nagyon sok bo­nyodalmat okozott a család ban, a gyermekek nevelésé ben. A nőtanácsok tőlük tel hetően szeretnének és igye­keznek is segítséget nyújtani a sebek gyógyításában — mondotta befejezésül Gregor Sándorné. 0-1» e-<» Szeptember 22: Újító-kiállítás Szászváron A Komlói Szénbányászati Tröszthöz tartozó szászvári bányaüzem ez év szeptem­ber 23-én nyitja meg első. önálló újító-kiállítását. A megnyitó 22-én délelőtt tíz órakor lesz, azután pe­dig szeptember 29-ig te­kinthetik meg a látogatók a Szászvár bányaüzemi mun­kásszálló kultúrtermében, a szászvári bányaüzem dolgo­zóinak újításait. Az 1957. Ja­nuár 1-től, szeptember 1-ig bevezetett és tapasztalatcse­rében átvett újításokat, ere­detiben, modellekkel és ké­pekkel szemléltetik. A kiál­lítás bemutatja majd a szászvári bányaüzem újító­mozgalmának fejlődését is. A kiállítás szervezője, a szászvári bányaüzem lehető­vé teszi nagyobb, vidéki csoportok látogatását is, meg­könnyíti a bányatelepen va­ló tartózkodásukat. Előzetes bejelentés esetén gondos­kodnak a látogatók élelme­zéséről, ezen felül a szász­vári Jószerencsét mozi elő­adásaira díjtalan belépést biztosítanak. kükkel és segítsék az iskolai £ nevelőmunkát. Különösen köz­kedveltek a nőgyógyászati és* egészségügyi előadások, a ház-’, tartás gondjait könnyítő meg­beszéléseken elhangzó taná­csok. A mohácsi és szigetvári járásban jogi bizottságok, ki­váló szakemberek keresnek orvosságot a hozzájuk forduló asszonyok panaszaira; — Terveink? Nem lenne jó. ha mi magunk terveznénk; az asszonyok véleménye, igé­nye szerint akarunk dolgoz­ni. Egyelőre minél több he­lyen, főként a falvakban sze­retnénk megalakítani a nő­A pécsi bányaüzemek számára még 1954-ben táv­lati fejlesztési tervet dolgoz­tak ki, hogy az új szénmezők feltárásával, új bányaüzemek létesítésével biztosítani tud­_ ják a termelés fokozatos növe­az ~ asszonyok * [ését sfíno®. e távlati terv- ■ ”— " -■ ' ben azóta több módosítást kellett eszközölni, mert nem sikerült a beruházásokat olyan ütemben megvalósítani, ahogy azt eredetileg elképzelték, így aztán — noha a Pécsi Szénbányászati Tröszt ez évi beruházási terve 136 millió fo­rintot irányoz elő az ipari be­ruházásokra — az eddigi be­ruházások megvalósítása nem eredményezett különösebb ka­pacitásnövekedést. Egyes pé­csi bányaüzemek jelenleg mű­velés alatt álló területei ugyanis egyre inkább elmed- dülnek s a beruházások első­sorban e kapacitáskiesés pót­lását szolgálják, venni a szülői munkaközössé gek munkájában. A télen gyermeknevelési előadásokat szervezünk, korcsoportonként népszerűsítjük a gyermekne­velés módszereit. Hamarosan megrendezzük az édesapák an­kétjét. Az a célunk, hogy az édesanyák mellett az édes­apák is jobban törődjenek gyerrrtekük nevelésével, a ser­dülő korú fiúk oktatásával. Nemrég indítottuk el a„Gyer­Közvilágítás* kér a nyugati városrészt A* új nyugit! városrész ro- 1 hamosan épfii. Közel 1500 la-'j kója van már. Fel kell azon-], ban hivni az Illetékesek H-11 gyeimét arra, hogy ennek a < ] vízgyűjtő terület közepébe te modern negyednek milyen], lephették. rossz még mindig a közvilá-^ gítása. Meg a tél beállta előtt megoldást kellene találni, leg­alábbis ideiglenesei. bunyadvari béla Több megértést és támogatást várnak a szénbán A Pécsi Szénbányászati Trösztnek éppen ezért létkér­dése, hogy jelenleg megvaló­sítás alatt lévő ipari beruhá­zásai határidőre elkészüljenek. A bánya jövője szempontjából különösen nagyjelentőségű az István (2) szállító-, az István lég- és a hosszúhetényi iker­aknák mélyítése, az András- aknai vak-akna elkészítése valamint a meglévő vágatok mielőbbi korszerűsítése. E munkák többségé^ az Aknamé­lyítő Vállalat pécsi körzete végzi. S hogy milyen nagy fallal kell ellátniok, hogy tar­tós legyen. Ez persze többlet munkát igényel, de előrelát­hatólag lemaradást nem. Az aknamélyítőket tervük teljesítésében azonban nem­csak geológiai nehézségeit aka­dályozzák. Sajnos, a szabolcsi és a pécsbányai munkahelye­ken nem a legjobb a viszony az aknamélyítők és a szénbá­nyászok között. S ebben a kérdésben nagyon nehéz igaz­ságot tenni. A szénbányászok arra panaszkodnak, hogy az aknamélyítők hátráltatják munkájukat, az aknamélyítők pedig fordítva. Hol egyiknek, hol a másiknak van igaza. Azt azonban feltétlenül látni kell, hogy a bányaüzemek, elsősor­ban Pécsbánya és Szabolcs jö­vője — mivel Vasason ilyen bajok nincsenek — attól is függ, hogy az aknamélyítők meg tudják-e valósítani a rá­juk váró feladatokat. Pécs- bányán például ehhez azszük- • séges, hogy az aknamélyítők a jelenlegi 114 fős létszámukat sasi bányaüzem vezetőihe; hasonlóan a másik két kerü­letben is jó együttműködést tudnának kialakítani. Sze­retnék azt is ha másik nagy problémájuk, a lakáskérdés megoldásához is az eddiginél sokkal nagyobb segítsége* kapnának.. Az aknamélyítő vállalat jelenleg több, min’ 1000 bányászt foglalkoztat. A lakásigénylők száma megha­ladja a száz főt s — sajnos — ebben az évben mindössze 1 lakást kaptak a pécsi tröszt által ígért 15-ből, s egyet sem abból a 28-ból, amit a tanács­tól vártak. Gondjaik, bajaik ellenére azonban bíznak ab­ban, hogy a pécsi bányaüze­mek számára olyannyira fon­tos beruházások többségét a határidőre meg tudják való­sítani. Tíz esztendő eredménye Valamikor — alig tíz esztendeje — a Kriszt kocsma környékén csupa földszintes, kertes ház sorakozott egy­más mellett. El is nevezték meszesj kertvárosnak. Csak annyiban volt ez kertváros, hogy a háború utolsó évében megkezdett kislakások mellé tágas kertet is jelöltek az épí­tők. Az építkezést már a felszabadulás után fejezték be. Az utcát is csak azért keresztelték el, hogy a postás megtalálja az itt lakó bányászokat. Máskülönben nem volt ajánlatos erre járni. Tavassza' ősszel, bokáig ért a sár. nyáron hajat, ruhát szürkített a por. Éjjel sötétben botor­káltak a lakók és messzi kutakhoz mentek vízért. Még 1947-ben is nyílt levéllel fordultak Krancz Pál elvtárshoz, az akkori polgármesterhez, hogy segítsen a ba­jokon, mert már tűrhetetlen az állapot a meszesi kertvá­rosban. Kérésüknek volt foganatja Segített a tanács, a me­gye, az állam s ma — tíz esztendő múltán — egy alakuló város közepén fut a kiszélesített Tolbuchin út. Hol van már a keskeny, kátyús út, mely a Hősök teré­hez visz. Helyette széles, elsőosztályú utat kapott Meszes. A Dobó István utcát is kikövezték s a járda is betonból készül az utak mentén. Mindez több mint félmillió forint­ba kerül. Aztán a házak. Emeletes, korszerű, szemre is szép la­kások épültek és épülnek még ma is. A felszabadulás óta 1310 lakás, egy négytantermes és egy másik nyolctanter­mes iskola készült el. A kicsinyekről is gondoskodtak, öt­ven férőhelyes óvoda, 44 férőhelyes bölcsőde csökkenti a bányászasszonyok gondjait. De sorolhatjuk a korszerű or­vosi rendelőt, a gyógyszertárat, a kereskedelmi hálózat boltjait, a két legényszállást. Nem is lépegetett, egyene­sen belerohant a szebb jövőbe ez a városrész. Az utak mellett még fiatalok a fák és gyengén sarjad a fű, de már megkezdődött a parkosítás is. De nincs az az új cipő, amelyik egy kicsit ne szoríta­na. Különösen kezdetben. Bármennyire is szépek az ered­mények, vannak hibák, hiányosságok — ha ideiglenesen is. Néha nincs viz, kevés az iskola, az üzlet és nincs kultúr- ház, ahol a bányászlegények, családok szórakozhatnának. Már túlhaladta igényük a kocsmák füstjét. Tágas, világos termekben akarják eltölteni estéiket. Nos, a meszesi panaszokra hamarosan gyógyír kerül. A két iskoláit kibővítik még egyszer akkorára. Aztán 1959- re megépül az 50 fős óvoda és 40 férőhelyes bölcsőde is. Az üzlethálózatra sem lehet majd panasz. Mintegy 200 köb­méterrel növelik, ami a gyakorlatban 8—10 üzletet jelent. Piactér — régi vágya Meszesnek. Meglesz. Már előirányoz­ták a 150 000 forintot a létrehozására, fenn Fehérhegyen. Porosak az utak, kevés a park — panaszolják, de jövő­re már nem lesz okuk a panaszra. Rendezik az utakat, parkosítják a házak környékét. Megjavítják a csatorna­hálózatot és vízhiánya sem lesz Meszesnek. Minderre egy­millió forintot fordítanak. A világítás sem kielégítő még. Látják ezt a vezetők is, ezért 380 000 forintos beruházással bővítik. Zsúfoltak a buszok, különösen reggel és délben. Na­ponta csaknem 400 diák jár be a központba tanulni. Vala­mennyi középiskolás. Segíteni kell. Ezért 1959-ben meg­épül a meszesi gimnázium. Tizenhat tanterme lesz. A lakásépítkezés sem áll meg. Idén még 74 lakás ké­szül el s 1959-ig összesen 260 lakásba költözhetnek be az új lakók. A lakások fele egyszoba-konyhás, a másik fele kétszobás lesz. Mindez, — az építkezés, városrendezés, minden — összesen 30 millió forintba kerül. Csupán egy szépséghibája van a meszesi fejlesztési tervnek. Nincs és a közeli tervekben nem is szerepel a kul- túrház. Pedig nélküle nem város a város. S ahol tíz esztendeje még csak kétezren laktak a föld­szintes, kertes házakban, ott ma tízezres új városrész épül a jövő bányászcsaládjainak örömére. GÁLDONYl BÉLA : tanácsokat. Részt kívánunk (i feladat hárul rájuk, azt né­iránti — i hállV ÍR Awólrol — hány számadattal is érzékel­tetni lehet. Az 1960-ra elké­szítendő új István szállító-ak­na 78,6 millió, a hosszúheté­nyi ikeraknák 229,2 millió fo­rintba fognak kerülni. Az em­lített aknák mélyítése mellett ebben az évben 3808 folyómé­ter vágatot kell korszerűsíte­niük; Hogy képesek-e erre? Egy héttel ezelőtt a pécsi tröszt vezetői és az aknamé­lyítő körzet vezetői is kétel­kedtek ebben. Az István szál­lító akna mélyítését ugyanis már három hónapja abba­hagyták, mert nem tudták megoldani a talajvíz elvezeté­sét, a tervezett vízlevezető vá­gat elkészítését az állandó gázveszély pedig nagyon meg­nehezítette. Gondokkal küz­denek István légaknán is. Ezt az aknát ugyanis a szabolcsi Nem várt akadály nehezíti a munkát Hosszúhc- tényben is. A nagy nyomás miatt a kilencedik szinti ra­kodót kétszeres vastagságú 166 főre emeljék e minden 24* órában legalább 420 üres csil- \ lét kapjanak. Igaz, hogy Pécs- (\ bányán kevés a csille, mégis kell adni belőle. S lehetővé kell tenni azt is, hogy az ak­namélyítőknek a szükséges anyagok is a rendelkezésükre álljanak és a bányában legyen megfelelő anyagtároló helyük Hasonlóan, a kölcsönös se­gítség, egymás munkájának tá mogatása útján kellene meg­oldani a szabolcsi problémá­kat is. Az itteni súlyos lema­radást az aknamélyítők teljes egészében már nem tudják felszámolni. De mivel sikerült egyezséget kötniük az akna- mélyítők komlói körzetével, s október 1-től kezdődően a komlóiak fogják végezni a szállítóakna mélyítését, a jö­vőben minden erejüket a vá­gatkorszerűsítésre kívánják összpontosítani. Ha tételesen nem is, de globálisan szeret­nék a tervben előírt mennyi­ségű munkát evégezni. A sohat szidott Pécsi ak- = namélyí- tőkben tehát megvan az aka­rat, hogy idejében elvégezzék a szerződésben vállalt munká­kat. Sajnos, nekik is sok a gondjuk, nekik is — talán még . jobban, mint a szénbányászok-'] nak — meg kell küzdeniök a , fegyelmezetlen munkásokkal.], az anyaghiánnyal, a műszaki (i akadályokkal, a szénbányaüze­mek egyes műszaki középká­dereinek azzal a helytelen véleményével, hogy az akna- mclyltők ráérnek, az akna­mélyítőknek nem jár se anyag, se csille. Szeretnék, ha a va­■ ■ 1 A monyoródi tsz-ben Nyolcvan tagja van a mo­nyoródi tsz-nek, s alig talál­ni a községben valakit, aki­vel beszélhetne az ember. Csak a véletlen hozott össze a brigádvezetővel, Schilling Antallal. Éppen megéhezett, s házuk előtt leugrott a Ze- torról, hogy harapjon vala­mit. Átnyújt a vezetőnek egy üres boroskorsót, melyet a pincénél majd megtöltenek újborral, s már menne is, de enged a rábeszélésnek azzal a feltétellel, hogy rö­videk leszünk. Hogy miért siet? — Mert mindenki azt teszi, aki mo­zogni tud. így ősz felé nem­csak a betakarítás sürgeti az embert, hanem a vetés is. — Tegnap elvetettünk 45 hold árpát — ismertet meg a tsz-ben folyó munkával. — A férfiak ma vetik a hét hold rozsot és búzavetőma­got cserélnek a bólyi ter­ményforgalmival, mert a miénk vetőmagnak nem tö­kéletes ... Az asszonyok pedig sárgaszllvát szednek a tanyán. Előző években nem is gon­doltak a szilvafákra, de idén még ezek az elfelejtett fák is olyan termést hoztak, hogy vétkeznének, ha en­gednék kint rohadni. Fel­szedik az asszonyok, lesz belőle 30 hektó cefre. Ezt szüret után összekeverik a 20 hold szőlő törkölyével és pálinkát főznek belőle. Pl I Gazdag az idei esztendő. Árpából rekordtermést értek el, jól fizetett a búza és elő­reláthatólag a kukorica is meghálája a gondos munkát. Idén még nem vettek fel beruházási kölcsönt, mégis gyarapították a közös va­gyont. Tavasszal több mint 101 000 forintért vásároltak egy Zetort pótkocsival, hyd- raulikával, ekével. Tovább építették az 50 férőhelyes tehénistállót, amelyre eddig 120 000 forintot költöttek. Az építési munkák el is készül­tek, a villany és vízvezeték szerelése van még hátra. — Nem engedjük, hogy el- adósodjon a csoport — je­lenti ki a brigádvezető. — Beruházni kell, mert enél- kül nem haladunk előre, de amíg pénzünk, tehetségünk van, nem kell kölcsön az ál­lamtól .. t Amint így beszél gond­jaikról, belső ügyeikről, jön a tanácselnök. Azt mondja, hogy a bólyi terményforgal­mi érdeklődik: van-e szer­ződéses kukoricája a szövet­kezetnek. — Szerződéses kukoricánk nincs — mondja a brigád­vezető, majd felém fordul­va hozzáteszi — de az álla­tokra kötöttünk szerződést. Tíz növendékmarha és 50 szerződéses sertés hízik most is. A sertéseket azért hizlal­ják, mert kedvező a szerző­déskötési akció, a marhákat ■ / I meg ki akarják selejtezni, hogy az új 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót kiváló törzsállománnyal tölthessék meg. „Ebbe' csak elsőosztá­lyú tenyészállatok kerül­hetnek." A sok beruházás elleríére is minden hónapban 10 fo­rint előleget osztanak mun­kaegységenként. Zárszáma­dáskor még három kiló bú­zát, két kiló árpát, zabot, és 3—4 kiló kukoricát adnak egy-egy munkaegységre. A bort most nem osztják fel, hanem a pécsi poharazójuk- ban értékesítik. Jórészt ez a poharazó biztosítja a ha­vonkénti 10 Ft-os készpénz előleget. Csak az a baj, hogy kevés a bor. Évente eladhat­nánk legalább 360 hektót; Ilyen terméshez pedig nem elegendő a 20 hold szőlő. Ezért telepítettek még öt holdat, amely szépen sike­rült is. Tavasszal három holdat már beoltottak s az oltványok 90—95 százaléka megeredt. Októberben 55 tag kllépe : a termelőszövetkezetből; Abban az időben megzavar­ták kicsit a nyugalmat, töb­ben arra is gondoltak: töb­bé nem lesz tsz Monyoródon. 3 van! Ha nehézségekkel is küzd még, de halad azon az úton, amely a gondtala« nabb élethez vezet; (Lipóczky)

Next

/
Thumbnails
Contents