Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-17 / 218. szám
}951 SZEPTEMBER « NAPLÓ 5 Gépek qz ember szolgglgtábait Fémcseppből két kilométer huzal A Szovjetunió Tudományos Akadémiája kohászati intézetében új eljárást dolgoztak ki, amellyel egy munkamenetben — hengerlés és húzás nélkül, — a legfinomabb, már készen szigetelt huzalt lehet készíteni. Egy nagyfrekvenciájú generátor induktorához üvegcsövet helyeznek, amelybe fémrúd kerül. A nagyfrekvenciájú áram hatására a fém olvadni kezd és az üvegcső vége meglágyul. Az induktor mágneses mezeje lebegésben tartja a fémcscppet, amely elkezd nyúlni. A kúpalakú cseppből egy rendkívül finom, üveggel bevont fémes szál húzódik ki megszakítás nélkül. A szál átfut egy hűtőberendezésen, ahol a léghűtés szabályozza a huzal szilárdságát, amely ezután dobra tckercselődik. így egyetlen fémcseppből 2 kilométer hosszú, finom mik- rohuzal készíthető. Az ezzel a módszerrel készített huzalnak igen nagy a villamos és mechanikai szilárdsága. A szalmalehúsó-sxerkeset Zetorra, traktorra szerelhető és szerkezete igen egyszerű. Mindjárt az elején azt is meg kell jegyezni, hogy a szalmalehúzót már nálunk is alkalmazzák hasonló formában, de a moszkvai Állandó össz-szövetségi Mezőgazda- sági Kiállításon bemutatott konstrukció sokkal tökéletesebb. A gyári szerkesztésű szalmalehúzó hidraulikára szerelt, emelhető, süllyeszthető, sőt: forgatható. Az acélcsövekből megmunkált körmök szedik fel a szalmát, takarmányt és lécekből alkotott „karámba” gyűjtik össze. — Ugyancsak lécek szabályozzák a tetőmagasságot is. Érdekes, hogy a zetor elejére és hátuljára egyaránt felszerelhető a hidraulíkás szalmale- húzó-szerkezet. Teljesítménye, — a mellékelt táblázat szerint — napi tíz-tizenkét hold. t Magasvasút turistáknak \ „Vízi dömper" Nem minden turista gyalo- : goi hoéiszú kilométereket, hogy ♦ elérje azt a hegyarmot vagy * sziklát, amelyet meg akar | mászni, S ebben segítségére ♦ siet a technika is. A Fichtel- ♦ bergnél impozáns környezet- i ben állították fel ezt a magas- : vasutat, mely a hegymászókat i a „helyszínre“ szállítja. így ♦ mintegy tíz perc alatt teszik J meg az 1214 méteres emelke- J dót, melyhez egy órára lennej szükség — gyalogosan. A tu-í risták kihasználják; a techni-j ka-nyújtotta lehetőségeket és í évente félmillió természetjárót utazik a hegyi magasvasúton. * Már régóta alkalmazzák ezt a furcsa, de hasznos szerkezetet az omszki famegmunkáló és feldolgozó telepen. A fával megrakott uszály megérkezik a kikötőbe. Oldalai nincsenek és így a hidraulikával működő borítószerkezet könnyen megbillenti és „kirakodja” a szálljtinányt. A korábbi, kézzel végzett hosszadalmas és fáradságos kirakodás helyett, most 28 perc alatt parthoz szállítanak 1900 tonna fűrészárunak valót. A „vízi dömper” máskülönben üresen és megrakottan egyaránt könnyen siklik a vizen és vontatásához elegendő egy kis motoros hajó. A szállítmány megérkezik a kikötőbe. A hidraulika „kirakodja” az árut. Hl I Erre a kérdésre adnak fele Í letet azok a magaslégkört ku tató műszerek, melyeket a ji Húsban kezdődött geofizikai é i alkalmából bocsátottak fel. fi J Szovjetunióban nemcsak ar; t kíváncsiak a tudósok, hogy | '.égköri viszonyok, a légsűrű Iség és az ibolyántúli sugara1 I milyen hatással vannak a í'a- | kéták repülésére, hanem uv élőlények viselkedését is tanulmányozzák, Fellőtték a? első rakétát, mely kutyát vitt magával. A magas’ógkör else" utasa szerencsésen visszatért; földre és ejtőernyő segítségével sértetlenül érkezett meg kiindulási helyére. Az eddig kísérletek azt bizonyítják, hogy bizonyos feltételek és műszaki berendezések mellett az élőlények jól bírják az utazást a magaslégkörben. Q. mCLCf.CLSSCL<4.0. A magaslégkört megjárt műszer a földreérés pillanatában. Nádarató-kombájn A román mérnökök szovjet minta alapján szerkesztették ezt a kétéltű és igen hasznos gépet. A széles lánctalpakon nyugvó gép mocsaras, vizes talajon is könnyen mozog. Elején hidraulikára szerelt nádaratógép váeja a sűrű nádast. A gépet a Duna deltájában használják. Ugyanis a delta területének hatvan százalékát kiterjedt nádas fedi. Azonban! eddig mindössze 0,2 százalékát í használták fel és termelték ki. j Ugyanakkor a közeli mező- j gazdasági területek és állatte-3 nyésztés gyakran károsodásra) volt kárhoztatva a gyakori < áradás és a nádas terjeszke-j dése miatt. Ezért volt szükség! a nádaratás gépesítésére és a j nádvágás meggyorsítására. //V/VE/V—ONNAN MUNKARUHA — MELEG ELLEN Amerikában újfajta munkaruhát készítettek, amely védelmet nyújt a nagy hőségben, különösen olvasztó-kemencéknél dolgozó munkásoknak. A ruha szövetanyaga üvegrostokból készül és vékony alumínium-réteggel van bevonva. A fényes alumíniumréteg visszaveri a hősugarak nagy részét. Az alumíniumrétegen áthatoló meleget viszont az üvegrost tartja visz- j sza. CERUZA-AUTOMATA Az egyik moszkvai nagy- j áruházban, a GUM-ban 4 j új szakrészleg van üzemben. ] A részlegek közül az alumí- j ' nlumcdény-részleg eladó nél- j kül, önkiszolgálással műkő-: dik. Ugyanígy működik a j tanszer-, írószer-osztály, ahol ] ceruzaárusító automatákat j állítottak fel. Óránként negyven méter Korszerű árokásó gép mei»> [csitt az embert a fáradságos földmunkától a Szovjetunióban. A gép teljesítménye középkötött talajban * óránként negyven méter. Lánctalpakra szerelt gép vontatja a körmökkel ellátott kanalakat. Az egész szerkezet állítható, így tetszés szerinti mélységű és szélességű árkot áshatnak vele. Elsősorban csatornák és kábelek lefektetésénél alkalmazzák, de már ilyen gépek dolgoznak a nagy olajvldékekcn, az olajvezetékek lerakásánál is. ICikUnbttytl Üáltnáft: Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig (8) A girik jól ismerik a póri különböző vészjeleit, hiszen nekik Igazán nagy szükségük van minden baráti jóindulatra. Felkapják egy pillanatra otromba fejüket, s feltartott farokkal máris elrohannak nyil- sebesen. Szimba feláll lelapultából, jó darabig követi a szemével a menekülőket: azután nagyot nyal a szá- jaszélén, farkbojtjával oldalát ostorozza — ez Szimbánál, a nagy felindultság jele — és odébbáll rosszkedvvel. Hiába, nincs szerencséje! A zebrámén az egész környéket felriasztotta, a vészjelet a tehénantilopok is átvették, így kénytelen üres gyomorral hazatérni a nyugvóhelyére. De az üres gyomor rossz hálótárs, az alvás csak egy-két óráig tudja elnyomni az éhség gyötrelmeit, ezért már kora délután elindul a víztócsa felé, abban a reményben, hogy elcsíp ott egy ivóra érkező vadat. Es valóban jónak látszik a számítása, mert alighogy a tócsa közelébe ér, rögtön közelgő paták dübörgés, •> üti meg a fülét. S ami Szimbának még jobban esik. a dübörgést a reggeli zebrámén nyerítése kísérte! .klmba érti a póri nyelvét, megérti hát egy-kettőre a nyerítésből, hogy a mén egy másik zebrával közeledik a vízhez, s közben gyanútlanul játszadoznak egymással. A dübörgés egyenesen feléje tart, Szimba tehát lelapul rögtön egy bokor árnyékában, s úgy meghúzza magát, hogy szinte teljesen elvész a rövid szteppefű- j ben. Moccanás nélkül figyel a dübörgés irányába, iz- ! pálmát csak meg-megrinduló farkbojtja árulja el. Kittenberger Kálmán: A Kilima-Ndzsárótól Nagymarosig 23 Hogyne volna izgatott! Ha meglesz a zsákmány, vége az éhségnek, s a lakomát külön megédesíti, hogy bosz- szút állhat a reggeli kudarc okozóján. Egyre közelebb jön a társával év Odó zebrámén. Máris ott ugrándoznak előtte, s Szimbának megfeszül minden idegszála. A fiatalabb zebra észreveszi a leselkedő halált, rettenve vágja fel a fejét, s meg is menekül egy hirtelen oldalugrással. A játszadozásba merült zebrámén nem kerülhette el végzetét, Szimba egy szempillantás alatt rávetette magát, s két első mancsával megragadva, csavarni kezdte a fejét. Gyorsan akart végezni a zsákmányával, de a fogás, hogy, hogy nem, most nem sikerült teljesen, bizonyára alig begyógyult sebesülései miatt. A mént ugyan földre rántotta, végzett is vele egy-kettőre, de a vergődő állat egyik rúgása közben a fejét érte, még hozzá olyan szerencsétlenül, hogy a kemény zebrapata eltörte a felső tépőfogának a hegyét. A harc hevében Szimba nem is vette észre foga sérülését, hanem azonnal a lakmározáshoz látott, s abba sem hagyta, amíg jól nem lakott. Akkor lomhán, tclezabált hasát szinte a földön húzva, a víztócsához ment, ott ivott egy nagyot, aztán sietett vissza — már ahogy a hasa engedte — zsákmányának a maradványaihoz. A sietség nem volt oktalan, mert két éhenkórász tolvaj sakál máris ott settenkedett a közelben, hogy aztán a zsákmány hatalmas tulajdonosának megjelenésére el is iszkoljon nyomban. Szimba három napig feküdt a zebramaradvány közelében. Két nap alatt teljesen fölfalta a zsákmányt, harmadnap pedig átadta magát az édes semmittevésnek. Hanem ez a semmittevés mégsem volt olyan édes, mert akkor vette csak észre, hogy milyen nagy szerencsétlenség érte. A felfedezés nagyon keserű gondolatokat ébresztett benne. Leghatalmasabb fegyverének, felső tépőfogának nem volt többé hegye, s 24 Kittenberger Kálmán: A Klllma-Ndzsárótól Nagymarosig máris jelentkezett a fogfájás kínja. Igaz, ezt még csak eltűrte volna, de arra kellett gondolnia, hogy a törött foggal kezdődik az öregség, a gyengeség, ez pedig a vadonságban a legnagyobb szerencsétlenséget jelenti, mert jön a nyomában a nyomoriiság, a vég... * Másnap Szimba kedvetlenül, morogva hagyta cl a fekvőhelyét. Vadászni indult: ez lett volna utolsó vadásznapja ezen a vidéken. Megérezte, és a távozó vadnyomokból is látta, hogy a fűevők legnagyobb része elvonult erről a területről, menni kell hát neki is a zsákmányai után. A fűevők vonulásának megvan az oka. Néhány nappal korábban, sok kilométernyi távolságra Szimba eddigi vadászterületétől, megáztatta az eső a leégett szteppét. A trópusi eső tüneményes gyorsasággal frissen zöldellő fülakarót varázsolt a feketére pörzsölt talajra. Az ilyen változást csodálatos módon azonnal megérzik a vadonság fűevő lakói, és máról-holnapra odavándorolnak a szélrózsa minden irányából, hogy duskálkodjanak a sarjazó fűben. Szimbának is követni kell tehát a fűevők vonulását, ha nem akar maga maradni a vadászterületén Hanem előbb még a keskeny vízmosás felé veszi a' útját — nagyon vágyik egy kis disznápecsenyére. ' vízmosásnak azonban kihalt a környéke úgy látsz: a varacskos-disznók is elmentek a többi patát pór-- lakóval együtt. Kénytelen-kelletlen ő is rászán:a he: magát, s elindul arrafelé, amerre a vadtömegek vonul tak. Útja egy bokros, sziklás magaslaton visz át az vadászterület felé. Amint a bokros tájon áthalad, hirtelen megtorpan, mert valami furcsa zörgő hangot hall. (Folytatása következik.)
