Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-14 / 216. szám

sm.Af, pHOLETARJAJ EGYESÜLJETEK!

IKKNANIIVLl

QLaqq, (öTqal&ni a ^DiuiAii

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA

i

» A képen: cseh

XIV. ÉVFOLYAM, 216. SZÄM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1957 SZEPTEMBER 14

uszályok vár ják, míg a tatja őket.

gőzös továbbvonA vájár legyen vájár!

A bányaüzemek munkásainak törzsét a szakmunkások, a vájárok alkotják. Tőlük függ, rajtuk múlik elsősorban, hogy a bányaüzemekben milyen munka folyik, teljesítik-e a tervet, szilárd-e a fegyelem. Sajnos, az utóbbi időben szinte kivétel nélkül minden bányaüzemben panaszkodnak arra, hogy baj van a törzzsel, baj van a vájárokkal. Azt mondják, hogy a vájárok egy része felelőtlenül végzi munkáját, lazítja a munkafegyelmet, szófoga- datlanok, sőt képtelenek a nagyobb szaktudást igénylő feladatokat megoldani.

Való igaz, hogy a vájár szó értelme már nem az, ami valaha volt, hogy a panaszok sok tekintetben jogosak.

A felszabadulás előtt, amikor gyakran több, mint egy évtized kellett ahhoz egy-egy bányásznak, hogy takarítófiúból csillés, csillésből segédvájár, segédvájárból vájár lehessen, jobban megbecsülték ezt a rangot, viselői nagyon vigyáztak arra, hogy annak jogosságát, értékét senki kétségbe ne vonhassa.

A felszabadulást követő években azonb/in szénbányászatunk rohamos fejlődésnek indult. A szakmunkásképzés régi módja alkalmatlanná vált. Ahhoz, hogy az egyre égetőbben jelentkező vájárhiányt megszüntethessük, szükségessé vált a régi út lerövidítése, a takarítói, a segédvájári fokozat eltörlése. így aztán az elmúlt évek során alig két-három éves gyakorlattal rendelkező bányászok is kezükbe kapták a vájár bizonyítványt, odaállhattak a szénfal mellé.

S ez talán nem is lenne olyan nagy baj, hisz példák bizonyítják, hogy ezek között a fiatal vájárok között sok a jóképességű, tehetséges bányász. A baj inkább abból ered, hogy e vájároknak egy része nem értette még meg, hogy a vájárt cím többet jelent, többre kötelez a fejtőkalapács kezelésénél, egy-egy keresztácsolat vagy pillér elkészítésénél. Azt hiszik, mivel őket nem buktatták el a vájárvizsgán, már eleget tudnak, nem kell többet tanulni.

S ez helytelen. A vájár cím igenis kötelez arra, hogy amit csillés korukban elmulasztottak vagy nem állt módjukban megtanulni, azt most bepótolják. Lehetetlen állapot az, hogy vannak olyan vájárjaink, akik nem képesek olyan teljesítményt elérni, mint egy jól képzett „öreg csillés’’, hogy bányáinkban látni olyan ácsolatokat, hogy sírva- fakad tőle az ember.

A jövőre nézve éppen ezért meg kell mondani: nagyobb körültekintést a vájári cím odaítélésénél! Csak az lehessen vájár, aki valóban meg is tanulta a szakmát.

S hogy a jó és a kevésbé jó. vájárok között is különbséget tegyünk, nagyon ideje már, hogy bányaüzemeinkben necsak 100, hanem 90 százalékos vájárok is legyenek. Ez különben a jól képzett, szorgalmas vájárjaink régi, jogos követelése is.

A bányaüzemek szakmunkás-gárdájának felhígítása más problémát is előidézett. Bódis Géza István-aknai vájár panaszolta nemrég, hogy a vájárok tekintélye is csökkent, a csillések gyakran nem fogadnak szót nekik. S ez sem véletlen. Adódik egyrészt abból, hogy a vájárok egy része a munkában nem tud példát mutatni, a munkájával nem tud tekintélyt szerezni. Főként azonban a vájárok magatartásbeli hibája okozta a vájárok tekintélyének csökkentését. A pécsbányai üzem és a szakszervezeti bizottság vezetői például arról panaszkodtak, hogy a vájárok egy része nem dolgozza végig a munkaidőt, fél órával a műszak letelte előtt már az aknarakodón ácsorog. Igen gyakori mostanában az is, hogy az igazolatlan műszakmulasztók leözött vájárok neve is szerepel, sőt az is előfordult — a pécsbányai Blazsek csapaton —. hggy a vájárok nem hajtották végre a csapatvezető utasítását. Csoda-e, ha ezek után a csillések is fegyelmezetlenek, ha nincs tekintélyük a vájároknak? Ugye nem?

A vájárok tekintélyének visszaállítása elsősorban a vájároktól függ. Ha változtatnak magatartásukon, ha maguk is példát mutatnak az utasítások végrehajtásában, a munkahelyi és munkafegyelem betartásában, lesz erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy ők is megköveteljék azt közvetlen beosztottjaiktól, a csillésektől.

Beszélni kell még a vájárok másik igen fontos feladatáról, a fiatalok szakmai és a bánya iránti szeretette való neveléséről. A bányászmunka különleges s nem éppen könnyű mesterség. Igazán jól csak az tudja elsajátítani, akit a hozzáértő emberek szeretettel, odaadással segítenek, nem sajnálják a magyarázó szót, a példamutatást. Ma, amikor jól képzett, igazán minő.enhez értő vájár csak nagyon kevés van, nagy nagy szükség van arja. hogy az „öreg" vájárok az eddiginél sokkal többet törődjenek a fiatalok nevelésével, támogatásával. Segítsenek nekik abban is, hogy megszeressék a bányamunkát, hogy necsak a bányamunka rossz, hanem a jó oldalát is meglássák, hogy necsak átmeneti kereseti lehetőségnek, hanem élethivatásnak tekintsék a bányászatot. Mert vájárnak lenni ezt is jelenti. ■

A becsületes, a munkájukat lelkiismeretesen végző öreg és fiatal vájárok összefogására van tehát szükség ahhoz, hogy a mecseki szénmedencében mielőbb-felszámoljuk az ellenforradalom okozta termeléskiesést, hogy a teljesítmények és a költségszintek is megfelelően alakuljanak. Vagyis arra. hogy vájárjaink ismét élére álljanak a termelés növeléséért, a fegyelem megszilárdításáért folyó harcnak, hogy visszaállítsák a vájár cím becsületét, igazi értelméti

Jelentés az ENSZ rendkívüli ülésszakáról \

Mindenki arra lett figyel* mes tegnap Mohácson, hogy egy szürke kis Roller robogott végig a városon. A rendszám sem a megszokott volt. Felülte táblán fehér betű és szám: osztrák jelzés. Kint a kikötőben mindenre fény derült. A Kamegg gőzös fedélzetén érkezett a Roller. A gőzös uszályokat visz Romániába. Onnan olajjal megrakotian tér majd vissza Ausztriába.

Az utóbbi napokban különösen megélénkült a külföldi hajóforgalom a mohácsi kikötőben. Elég megemlíteni, hogy egy huszonnégy óra alatt ösz- íszesen 14 gőzös kért bebocsátást vagy hagyta el az országot.

A szíriai helyzet | Lottó-nyeremények

Ma nyílik

az ellenforradalomról szóló kiállítás

Szakasits Árpád mond megnyitó beszédei

Budapest cs Szeged után a napokban Pécsre érkezett a magyarországi októberi ellen- forradalomról szóló kiállítás anyaga. A Hazafias Népfront Pécs városi elnöksége ma. szombaton délelőtt fél tíz órakor ünnepélyes keretek közötti a szakszervezeti székházban 1 nyitja meg a kiállítást. Beszé- j det mond Szakasits Árpád, a< Hazafias Népfront Országos 3 Tanácsának tagja. Az ünnep- j ségen részt vesz Asztalos Já-; nosné, az ellenforradalomban! hősi halált halt Asztalos Já-: nos vezérőrnagy özvegye. j A kiállítás gazdag doku- • mentumokkal tárja a közvéle- j mény elé az ellenforradal-i mat. Eredeti, külföldi lapok-: ban megjelent fényképek, az;

újjáéledő fasiszta pártok újságai, röplapjai, nyugati mintájú fegyverek bizonyítják, hogy hazánkban szervezett, külföldről támogatott ellenforradalmi támadás zajlott le októberben.

A kiállítás mindennap reggel nyolc órától este kilenc óráig van nyitva.

! flz iparilanuló-képzés

\ ügye az országgyűlés

I albizottságai elit!

*

♦

♦ Az országgyűlés munkaügyi

♦ és ipari bizottsága által kikiil- ídött albizottságok pénteken ♦együttes ülést tartottak, ame♦ lyen megvitatták a munkaügyi

♦ minisztérium tájékoztatóját - az í ioaritanuló-képzés kérdéséről.

♦ Elhatározták, hogy a legköze- t lobbi ülésen az iparitanii’n- í képzésben érdekelt más tárcáikat cs szerveket is mcghall- t gatják.

1

Október elsején megkezdi a próbaüzemelést az új, újhegyi szénmosó

A máriakéméndi Rákóczi J

Termelőszövetkezet megkezd-»

♦

te és szeptember 14-én,. azaz: ma már be is fejezi az őszi ♦ árpa vetését.

Végve! A sok határidő-eltolódás után megszületett a végső és végleges határidő. Október elsején megkezdik a pécs- újhegyi szénmosó új üzemrészében a próbaüzemeltetést. A legfontosabb létesítmények a mélybunker, a zagygyűjtő zsomp építése már befejeződött, e hónap 17-én kezdik meg a műszaki átvételét. Befejezés felé közeledik a gépek szerelése is.

Három hete megkezdődött már az ülepítő gépek bejáratása is. Az ülepítő gépek rendszeréhez harmincnyolc gép

tartozik. A bejáratást három szakaszban végzik él. Az első •szakaszban üresen járatták a gépeket, jelenleg a vízzel való járatást végzik. A napokban megkezdik a levegővel való próbát is. (Ez azt jelenti, hogy az ülepítőgépek vizén levegőt is fúvatnak keresztül. A leve- gőbefúvatás célja az, hhgy mozgásban tartsa a vízben, lévő szenet.) A hónap utolsó napjaiban, de legkésőbb október elsején pedig áttérnek a szénnel való próbaüzemelésre.

Az új üzemrészben igen sok műszaki újdonságot is talál7 osztályban • # * » , ■ j

500 tanulója tö&ít '0* QsC’f'Z&l'&iK'&v&fo&fa

Arocserelorgalmi egyezmény Bulgáriával

hatunk. Például: eddig az aprószénen kívül valamennyi szemnagyságú szén egy ülepi- tőgépen került mosásra. Az új üzemrész munkábaállítása után a régi üzem ülepítőgépére csak a durvaszemű szenek, kerülnek, a középszemű és a fínomszamű szeneket az új ülepítőgépeken mossák.

Újdonság, hogy a finomszemű szenek mosása .is ülepítőgépen történik majd. Eddig ugyanis a finomszernű szenek a' reocsatomába kerültek. Most viszont a reocsiatornák megszűnnek. Az új eljárással lényegesen javul a finomszernű szenek minősége.

Az új üzem révén több mint kétszeresére emelkedik a pécsi gázszéníermelés. Eddig a pécsúj hegyi szénmosóban fel_ dolgozásra kerülő szenek 7,2

A zen®szei & hangver- cai iskolába „áttelepíteni”. Ez vendékhangversenyéket ren-1 százaléka lett kokszolható, senyközönsége, a zeneiskola ta- azonban csak fél megoldás, dezhessenek. Az idén erre már } Az új üzem megindulása után nulói is megkezdték a héten Megnehezíti az ellenőrzést és kevés a lehetőség, de a jövőj 15 százalékra növekszik a gáz- az új tanévet. A zeneiskola a növendékek szétszórtsága tanév előre figyelmeztet. | szénkihozatal;

1952-ben létesült 400 tanuló- miatt nagyon nehéz a vezetés, t

val és négy osztállyal. Az idén az irányítás. Hangversenyre is* hét osztályt oktatnak s a ta- nehezen tudunk felkészülni, j nulók létszámkeretét is fel- A zeneiskola magasabb ze-; emelték 500-ra. Gyárvároson, nei tanulmányokra, s a zene- J

Pécsbányán és Szabolcson kü- gimnáziumra készít elő, más- í Szeptember 12-én Budapes- különféle gépalkatrészeket,

lön zeneórák vannak azoknak részt a komoly zene, a muzsi- ♦ ten aláírták az 1957. évre szóló magnetofonokat, dieselagregá- a gyerekeknek, akik a nagy tá- ka iránt érdeklődő felnőtteket | magyar—bolgár árucserefor- tort és más iparcikkeket szál- volság miatt nem tudnak be- nevel a munkásgyerekekböl. i S'-almi és fizetési megállapodást lit Bulgáriának, ahonnan töb- jámi Pécsre. Az igények év- Illetékeseknek módot kellene I kibővítő jegyzőkönyvet. Ennek bek között faféleségeket, maró- ről-évre nőnek a szülők és a találni az iskola bővítésére és♦ alapján Magyarország többek nátront, piritet és más ipari

gyerekek részéről is, mind arra, hogy reprezentatív nö-| között ipari olajtermékeket, nyersanyagokat kapunk,

többen és többen szeretnének , zenét tanulni nemcsak felületesen, hanem úgy, hogy zenei tanulmányuk szépségeit, értékeit egy életen át őrizhessék, ápolhass ák.

— Kicsi a'helyünk — mondotta Horváth Mihály, az iskola igazgatója. — S kicsi a keretünk is. Az idén kértem, hogy emeljék .fel a keretet i600~ia, de nem kaptam meg.

Pedig ha figyelembe vesszük,

Ihogy például Meszes ma már komoly városrész, igen sok a gyerek, a 600-as keret sem lenne talán elég. A tanulók természetes számszerű növekedése véleményem szerint változtatást igényel lehetőségeinket illetően. A növendékek jó részét az idén sikerült a Mátyás király utcai és az Egyetem utElulaiott az egyiptomi pénzügyminiszter

Dr. Abd-el Moneim el Kaj- szuni egyiptomi pénzügyminiszter és felesége, valamint dr. Achmed el Banna, az egyiptomi pénzügyminisztérium főigazgatója — akik baráti látogatást tettek Magyar- országon — pénteken délelőtt elutaztak hazánkból. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren a külügyminisztérium, a külkereskedelmi minisztérium cs a pénzügyminisztérium vezető munkatársai búcsúztatták.

500 sertésre 60 vágómarhára

küM szerzőiéi

Beszélgetünk az Áillatfor- galmi Vállalat irodáján. Lapozgatunk a nyilvántartási könyvben, hogy tájékozódjunk a szerződéskötésekről. Idén sokkal több gazda kötött híz- lalási szerződést, mint az eiő- ző években.

Tavaly október végéig 24 000, idén szeptember elsejéig 32 000. sertést kötöttek le. A napi átlag 500. Különösen jók a mohácsi és siklósi járás eredményei. A szeptember elsejei jelentés szerint egyedül a mohácsi járásban 8736 sertésre, a siklósi járásban pedig 7700 sertésre kötöttek szerződést.

Amint összehasonlítjuk az 1956-os és az idei szerződés- kötéseket, Lakatos Imre pa- tacsi gazda lép az irodába: Ezelőtt egy hónappal 21 sertést adott át a vállalatnak, s most a prémium felől érdeklődik.

— Nagyon sürgős a pénz?

— Most nagyon kellene!

t — Jó kérem, ha most naÍ

* gyón akarja, kiutaljuk mi, de csak 80 fillért adhatunk kilónként ... Ha lead még néhány J sertést, altkor egy forint a I kilónkénti prémium ..:

♦ Lakatos Imre gondolkodik,

s végül mégis úgy határoz: előbb még tíz sertést szállít, s csak utána veszi fel a prémiumot.

Jelenleg 54 sertésük van Laka toséknak. Miután tisztázta a prémium-kérdést — bejelentette, hogy még 17 fehér hússertésre köt hízlalási szerződést a közeli napokban.

— Ezt milyen áron veszi át a vállalat? — érdeklődik;

Ha fajtiszta hússertés, akkor 16 forint kilója és 50 fillér a prémium .:: De akkor úgy vigyázzon a hizlalással, hogy 90—105 kilós legyen valamennyi — világosítják fel;

Megkérdezem a patacsd gazdát, mégis mennyi a jövedelme:

— Kétszázezer forint évente — válaszolja.:: De van ám itt sok kiadás is:;:

Bizony minden vállalkozáshoz kell pénz, de ha Lakatosék' ráfizetnének a hizlalásra, akkor nem foglalkoznának vele 15 éven keresztül:.

Mikor már kifelé ballag a gazda, azt mondják az állatforgalmi emberei:

— Látja. így megy ez nálunk. És Lakatosék nem az egyedüliek. Villányban, Palo- tabozsokon és ahol tejfeldolgozó üzem van, tízesével kötnek hízlalási szerződést...

Vágómarhánál ugyanez a helyzet; Naponta 50—60 darabra kötnek szerződést a megyében. S a legtöbb sértésit a mohácsi járásban kötöttéle le, vágómarhára a sásdi járásban szerződnek legtöbben: eddig közel 700 marhára.

Az elmúlt években jórészt csak bika- és üszőhizlalásra kötöttek szerződést. Szórványosan akadt néhány tinóhíz- lalás is. Idén azonban egyre több gazda vállalja, hogy a szerződött bikából tinót hizlal. Érthető is ez a gyakorlat, mert az extrém tinóért egy forinttal többet fizet a vállalat, mint ugyanilyen üszőért vagy bikáért:

Persze, nemcsak az új, kedvezőbb árrendszer következménye a nagyarányú szerződéskötés. Jórészt az állat- és terménybegyűjtés eltörlés? okozza, hogy a megye paraszt' jai, állattartói ennyire ragaszkodnak a szerződéses hizlaláshoz. Az a jellemző, hogy mindenki több állatot tart, mint az elmúlt években, mert nem kell leadni a takarmányt;

Lipóczky József