Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-13 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI A jövő héten sorsolják r | az I., az V. és a VI. békekölcsönt NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK. 1957 SZEPTEMBER 13 i Néhány hónapos szünet után * ismét megkezdődnek a béke­j kölcsön-sorsolások. A békeköl­• t csön-kibocsátások megszünte­♦ tésével egyidőben — mint is­♦ meretes — egységesen rendez- í ték a békekölcsönkötvények í lejáratát is. Ennek alapján ♦ valamennyi békekölcsön 1974. ■ ♦ december végén jár le. így i négy kölcsönt az eredeti ha­táridőn túl, az ötödiket és a hatodikat pedig a határidőnél előbb fizetik vissza. A lejárati idő egységesítése nyomán megváltozott a sorso­lások üteme is és a sorsoláso­kon kihúzásra kerülő nyere­mények és törlesztések össze­ge is. Eddig minden kölcsönt külön-külön évenként kétszer sorsoltak. Most félévenként i Termelőszövetkezeteink megszilárdításának útján ' ' • * r' . Jr JP Ismét egy határozat/az MSZMP Politikai títTóttsigá- nak határozata bizonyítja, hogy pártunk szívén viseli a dolgozó parasztság sorsát, nem frázisnak, dogmának, ha­nem a parásztkérdés egyetlen lehetséges megoldásának tekinti a falu önkéntes és fokozatos szervezkedés útján történő szövetkezetesítését. Mindenekelőtt a meglévő és helyes irányban fejlődő szövetkezetek erősítéséi írja elő a határozat. Az ellenfor­radalmi törekvésektől megzavart termelőszövetkezeti moz­galom új életre kelt. A legéletképesebb termelőszövetke­zetek étetbenmaradtak, sőt azt is mondhatnánk, hogy a nehéz időkben tanúsított összefogás csak megerősítette, szilárdította ezek politikai egységét. Üjra megalakultak és dolgozni kezdtek azok a termelőszövetkezetek is, ame-. lyek nem belső zavaraik, hanem a külső nyomás hatá­sára. oszlottak fel. Ezen túlmenően pedig pártunk követ­kezetes és szilárd állásfoglalása, a jól működő termelő­szövetkezetek példája és a szövetkezésnek parasztságunk­ban már gyökeret vert gondolata együttesen úgy hatatl, hogy a szövetkezés korábban elhanyagolt módozatai, a különféle termelői társulások az utóbbi hónapokban mind több helyen jöttek létre. Ebből az új helyzetből világosan fakad az a következtetés, amely a Politikai Bizottság hatá­rozatának is vezérfonala, hogy meglevő életerős termelő­szövetkezeteket és termelői társulásokat kell elsősorban megerősíteni, s ezekre támaszkodva kell a tovaőbikban a szövetkezés propagandáját folytatni, ezek példáján kell bebizonyítanunk a dolgozó parasztságnak, hogy jobb jö­vőt csak a közös erőfeszítések, a termelőszövetkezetek hozhatnak számára. Ismételten hangsúlyozza a határozat az önkéntesség elvének betartását. Szükség van erre, hiszen köztudomású, hogy a múltban számos hibát követtünk el az önkéntesség rovására. A Politikai Bizottságnak ez a határozata azon­ban nemcsak hangsúlyozza az önkéntességet, hanem egy­úttal a dolgozó parasztság önkéntes elhatározásának tisz- tclctbcntartására, is példát szolgáltat, amikor merev sza­bályzatok helyett mindössze a'apelveket sorol fel a. kü­lönböző fokú szövetkezetek és társulások számára. Ezek az alápelvek csak a társulások legfontosabb ismérveit tar­talmazzák, hogy módot nyújtsanak a dolgozó parasztnak az alapelveknek egyaránt megfelelő, de tájak, emberek, gazdaságok szempontjából nagy változatosságú szervezeti keretek közötti válogatásra, illetve a helyileg legjobban megfelelő szervezeti formák megválasztására. Következetesen ismétlődik valamennyi társulási for­mánál az az alapelv, hogy „Évente a kiosztható jövedelem­nek legkevesebb öt százalékával gyarapítják a szövetke­zeti alapot.” Miért került ez a követelmény az alapclvek közé és miért olyan fontos, hogy valamennyi termelési társulásnál ismétlődik? Nyilvánvalóan azért, mert ilyen mérvű fejlődés elsőrendű követelmény minden társulási formánál. Az a termelői társulás, amely az évi jövedelem legalább öt százalékát fordítja a gazdaság fejlesztésére, az évek során fokról fokra gazdagodik, erősödik, az a társulás azonban, amely ezt nem teszi, vagy életképtelen, vagy tagjai olyan rablógazdálkodást folytatnak, amelynek vége a szövetkezet elszegényedése, a gazdaság leromlása lesz. Láthattuk a múltban azoknak a termelőszövetkeze­teknek a sorsát, amelyeknek a tagjai csak az egyéni jö­vedelmek növelésére fordítottak gondot, a közös vagyon gyarapítására azonban nem. Ezek szinte törvényszerűen tönkrementek, eladósodtak és csak nagyarányú állami hi­telek, mondhatnánk ajándékok „injekcióival” lehetett életbentartani őket. Az ilyen látszat-szövetkezéseknek ve­szi elejét az, hogy az évi öt százalékos fejlesztés az alap­vető követelmények közé került. Ugyanez az alapelv egyúttal’ arra is jó, hogy a. ter­melőszövetkezetek igyekezzenek minél több árut szállí­tani a piacra, hiszen a meghatározott minimális fejlesz­tési kötelezettség egyúttal azt is jelenti, hogy ezt a fej­lődést a tsz-nek saját erejéből kell elérnie. Ez pedig már nemcsak egy-egy falu, hanem az egész ország érdeke is. Nyilvánvaló, hogy az agyontámogatott termelőszövetkeze­tek látszatra tetszetősek lehetnek, de ez mitsem ér akkor, ha arra gondolunk, hogy fenntartásuk a dolgozók zsebét terheli. Megyénkben néhány helyen olyan revizonista néze­tek kaptak lábra, hogy a szövetkezés propagandája ellen­kezik az önkéntesség elvével. Ez a határozat választ ad erre a téves, gyakran rosszindulatúan terjesztett felfogás­ra. Félreérthetetlenül amellett foglal állást, hogy a terme­lőszövetkezetek és alacsonyabb fokú társulások népszerű­sítése, a meglévő termelőszövetkezetek eredményeinek felhasználásával folyó propaganda egyenesen szükséges az önkéntesség és fokozatosság elvének betartásához. A dol­gozó parasztnak módot nyújtunk választani az egyéni és a közös gazdálkodás között. Az egyéni gazdálkodást saját példáján jól ismeri, önkéntes elhatározásról csak akkor lehet szó, ha megismeri a másik utat, a szövetkezés út­ját is. Ha ezután e kettő között választott, további válo­gatási lehetőséget nyújt a termelői társulások sokféle­sége. Nem kell az egyéni gazdálkodásból nyomban fejest ugrania a legfejlettebb közös gazdaságba, a termelőszövet­kezetbe, hanem szervezkedhet termelőszövetkezeti cso­portban, termelői csoportban és mezőgazdasági társulás­ban is. nem szólva arról, hogy ezek a szervezeti formák az alapelvek meghatározta keretek között szintén sokféle változatban jöhetnek létre. Termelőszövetkezeti mozgalmunk jelen helyzetének reá­lis értékelése, az előbbrejutás módjának gondos kutatása ellemzi ezt á határozatot, s joggal várhatjuk, hogy ennek zellemében valóban megerősödnek szövetkezeteink, fel­lendül a szövetkezeti mozgalom és nyomában megválto­zik, szebb és jobb lesz falcaink élete. Elutazott a mongol kormány- és pártküldöttség három-három kölcsönt sorsol­nak, egy évben tehát négyszer lesz békekölcsön húzás. Az idei békekölcsön-sorso­lásokat a jövő héten kezdik meg. Szeptember 21-én és 22- én kerül sor az első, az ötödik, és a hatodik békekölcsön hú­zására. Ezeken összesen há­romszázezer nyereményt sor­solnak ki, 75 millió forint ér­tékben. Az összegben szerepel az I. békekölcsön törlesztése : is. ♦ | A sorsolásokat a Zeneaka­í démián tartják. Szeptember ♦ 21-én délután három órakor • az I. békekölcsönt sorsolják. Szeptember 22-én. vasárnap délelőtt , tíz órakor az ötödik, Négynapos magyarországi sok vezető személyisége. vüli és meghatalmazott nagy­tartózkodás után csütörtökön Jelen volt a búcsúztatásnál követe. Megjelent a budapesti délelőtt elutazott Budapestről Dasijn Adilfois, a Mongol Nép- diplomáciai képviseletek szá-| utana pedig a hatodik bckc­a Mongol Népköztársaság kor- köztársaság budapesti rendki- mos'vezetője és tagja. | kölcsön nyereményeit húzzák, many- és pártküldöttsége: Jumzsagijn Cedenb'al, a Men-. goi Népköztársaság Miniszter- * tanácsának elnöke, a Mongol f Népi Forradalmi Párt Politi-1 kai Bizottságának tagja veze- i tésével. I ÍLaboratóriumból irányítják a gyümölcstermelést A mongol vendégek búcsúz ♦ Kora tavasszal február tatására a ferihegyi repülőié-1 elején — kezdte meg működé­— vegyi úton — a takarmány- földi piacon, növelik a gazda­féléket, a növényeket. S min- Ságokban az öszibarack-íák­ren megjelent Kádár János, a | sét az Állami Gazdaságok Me- dent kimutatnak, amire csak kai beültetett gyümölcsösöket, forradalmi munkás-paraszt j gye; igazgatósága mellett egy egy mezőgazdásznak szüksége Lovászhetényben és Somogy­lír.m-nnnxr. ol nAlro ov TQ'ZIVTZ kormány elnöke, az MSZMP -, „ , ... Központi Bizottságának első íkollszeru laboratonum. - A titkára; az MSZMP Politikai f mikroszkópok van ahhoz, hogy földjein bő hárságyon telepítenek az ősz­és vegyszerek terméssel fizessenek a kalá- szel őszibarackost. Az utóbbi Ifjúsági film szín hús Pécsett Bizottságának tagjai, a fórra- • világával népesült be több szosok, hogy a legmegfelelőbb gazdaságban a kajszinak is jó dalmi munkás-paraszt kor- ♦ szoba és egy nagy terem, ahol földbe kerüljön a mag, hogy a talaja van és nem marad ki MSZMP Központi Bizottsága í a VIZ6ga atokat vegzlk' B^3" Jószág mmel jobban ertekesit- az őszi tervből. számos tagja, a politikai, a | tolnak a talaj legbensőbb tit— se a takarmányt. A Siklósi Állami Gazdasag gazdasági és a kulturális élet | kaiba, apró részekre bontják, Az első nagyobb munkák hatalmas szilvását is a köz­tmtm,,.r ...........,,-11ItI-TTirr........*..................................................... közé tartozott a habard ha- ponti laboratórium tervezi és ♦ talmas gyümölcsös telepítése, irányítja majd az őszi telepí- Most az őszi telepítéseken dől- test; goznak. Kimutatták, hogy a, A Leöwcy Klára Leánygim- szerdán, szombaton és vasár- ? talaj kitűnően alkal­náziumban szombaton délután nap vetítenek délután 4 és? " 4 órai kezdettel ünnepélyes este 6 órai kezdettel, egysége- ? maa H . ^nthojuak ultetesere. keretek között nyitják meg sen két forintos liolyárakkal. | Ezért is, meg mivel az őszi- _ Pécsett az Ifjúsági Filmszín- A megnyitó előadáson „A j barack az utóbbi időben igen | Az opera és az operett szincs ' háromszor, két Lotíi“ című filmet vetítik. | keresett áru lett a bel- éskül- ? világába viszi el a hallgatósá­XgoÉ a Budapesti Kamarakórus I szeptember 22-én. A KISZ és mm - . . r I ■ _ __ m mta Szakszervezetek Művelődési síő YQQOD ZSirt rarOmaK u Mr I W®33- rendezésében csendülnek 700 sertést vágnak hetenkint My'^rr '■ v r ~m | Pillangókisasszony, " Traviata, Gyulait és csabait gyártanak Vallalatnal | SÄiÄ'ftJS-; | Csárdáskirálynő, János vitéz, Opera-operett-est házat. Hetenként Mi tagadás, sokan gondoltak arra, amikor a kormány el­törölte a begyűjtést, hogy mi lesz ezután. Honnét lesz pél­dául zsírunk? Nos, ez a prob­léma annak ellenére, hoéy a zsírbeszolgáltatás megszűnt, annyira megoldódott, hogy most már nem a zsírhiány, hanem a zsír raktározása okoz gondot a húsipari vállalat­nak. írd és mondd: harminc­három vagon zsírt tárolnak pillanatnyilag a Pécsi Hús­ipari Vállalatnál. Mit kezdjenek a töménte­len mennyiségű zsírral? A FŰSZERT nem vette át a meg szokott szükségletét, mert az ő raktáraiban is maradt még bőven a tavaszról. A raktá­rakban hüsölö zsír még pénz­ügyi nehézségeket is támasz­tott. A húsipari vállalat nem tudta teljesíteni a bevételi tervét az eladatlanul maradt zsír miatt és bankhitelekkel kellett megmenteni pénzügyi egyensúlyát. Húshiány sem fenyeget. He- ténként hétszáz sertést, száz­negyven marhát és negyvenöt : borjút fvágnak, emellett fel­dolgoznak két vagon mélyhíi- • tojt, félbevágott szalonnás i sertést. Ezek a számok az év : végéig feltehetőleg nem csők- j kenni, hanem növekedni fog- • nak, mert hiszen a vágóálla- j tok zöme — és a legjobb mi-i nőségü állatok —az év negye­dik é6 az első negyedévében j kerülnek a vágóhidakra. Az Állatforgalmi Vállalat szerint pedig az év végére hatalmas kínálatra lehet számítani, fő­leg a sertésekből. Ha nincs húshiány, akkor nem lehet hiány feldolgozott húsáruból sem. Nincs is. Egye­dül talán a főzókolbászból nem bírja a vállalat a keresletet kielégíteni. Pedig naponta 15— 20 mázsát gyártanak. Itt fő- 'leg a bélhiány okoz gondot. Hurkafélékből tizenegy má­zsa a napi termelés. Főtt áru, — gépsonka, szalonna stb. — van bőven a raktárakban, a megszokott igényeket bőven ki tudják elégíteni. No de mi van a gyulaival? A kolbászkedvelők füsttől, paprikától piros kedvencével? A gyulai még nem jelent | Leány vásár, Luxemburg gróf- meg a piacon — mármint alja, Marica grófnő, Víg özvegy pécsi gyártmányú. Majd csak | örökszép melódiái. akkor jön, ha hűvösebbre for- f Közreműködik Éber Pálma dúl az idő. Igaz, gyárthatna Ipperacnekesnő, Barlay Zsuzsa, a htisinari nváron te svától Rádió szólistája, Kiss Eta. a a húsipari nyáron is gyulai kolbászt és paprikás csabai szalámit, ha lenne hideg füs­tölője és szárítója, de hát nincs. Pedig elkelne. Nemcsak helyi érdekék miatt, hanem azért is, hogy az országos gyulai­gondokon enyhíthetnénk; A gyulai kolbászgyár és. a más gyulai gyártásra profilírozott szalámigyárak alig győzik „az export igényeket kielégíteni, főleg nyáron, amikor pedig végeredményben á legtöbb gyulai fogyna, ha volna. Re­méljük, jövőre megoldódnak már ezek a gondok is. Rádió szólistája, Rissay Pál, az Operaház tagja, Szabó Ti­bor, a Rádió szólistája, Esz- láry László, a Rádió szólistá­ja. Zongorán kísér: Peskó György, konferál: Vádnál Jó­zsef, vezényel: dr. Paulovics Géza. A KISZ és a Szakszerveze­tek Művelődési Házában szep­tember 22-én két előadás lesz, délután 4 órakor az ifjúság részére egységes három forin­tos hclyárakkal és este 8 óra­kor a felnőttek részére. Jcgy- í elővétel a művelődési házban. &t fmuímí cvz éten szigetelő Jugoszláviának i Jugoszláviai megrendelésre 110 kilovoltos távvezetékek építéséhez szükséges függő- szigetelőket gyártanak a Por­celángyárban. Június végén tízezer szige­telőt adtak át a gyár dolgozói, s most ismét jugoszláv szak­emberek érkeztek a gyárba,« hogy átvegyék az újabb tízez- i rés szállítmányt. ♦ Ebben az esztendőben még 1 húszezer szigetelőt szállít aí gyár JngosrláviáJhái. Ezzel ele- | rat Mielőtt az újhegyi erőmű- épit kézé sen hozzákezdtek a pa­nelek emeléséhez, úgy jelle­mezték az építkezést, hogy vihar előtti csend uralkodik a kész panelek között. Most vi­szont, miután nyolc panel már áll, — négy a B-soron, négy az F-soron, — így jellemeik az építkezés pillanatnyi helyze­tét: öt perc szünet van most nálunk, öt perc, azaz egy-két nap. Annyi idő, amíg a leg­utóbb emelt panel aljzatbeto­nozása megköt, leállhat róla a „bika" és átallhat a Csórta csőpilléreket emelni, A csőpillérek emelése már könnyebb lesz. Ezek sokkal könnyebbek, mint az F- és a B-sori panelek. „Csak” har­minchét tonnát nyomnak da­rabonként. Persze marok kell ide, hogy felemelje ezeket a tíz emelet magas elemeket. De hát akad ilyen marok is. Éppen a napokban jött meg Csepelről. Súlya körülbelül 25 mázsa. Ezt a megfogószerkeze­tet szerelik majd a karcsú csőpanelekre, ezek emelik majd fel olyan kecsesen az ir­datlan vaobetontömeget, mint eov ssáfc iaItatj Igaz, itt az építkezésen — úgy tűnik, — semmi sem elég nehéz. Legalább is az építők­nek nem. Megkezdtük már a kiselcmek gyártását is — új­ságolja Demendy Zoltán fő- épitésvezetö. Az ember azt gondolja ma­gában: na és? Az>'is valami? Aztán csak ámuldozik, amikor hallja, hogy ezek a kiselcmek kettő ■ és öt tonna közötti. sú­lyúak, • ezért kicsik. Például: a kisebbfajta ablakok kettő és fél tonnásak. A homlokzati dí­szítő elemek két-hítom ton­násak. Tehát kiselemek. Tör­pék csak az idei anyagfogyasz­táshoz viszonyítva. Ebben az évben ugyanis bedolgoztak itt 6 300 köbméter betont, felhasz­náltak 1100 tonna vasat (tíz tonnás vagonokat számítva 110 vagon) és 1645 tonna ce­mentet. Az. évi program, megvalósí­tása jó ütemben halad. — Az üzemépület nullszmti födémé­nek kétharmad része jövő hét végére már teljesen elkészül, az ácsok pedig már a követ­kező harmad zsaluzatát ácsol­ják. december 31-ig, utána meg- . kezdődik az erőmű agyköz­pontjának a szerelése. A csöpanelek felállítása után hozzákezdenek az A-sori pillé­rek emeléséhez, utána pedig a tető héjszerkezetének az eme­lését kezdik meg. A tetőszer- kezet idejében való elkészíté­séhez pécsi vállalat is hozzá­járul. A héjdongák zsaluzatát á Pécsi Építőipari Gépkarban­tartó Vállalat készíti. Az épí­tők nagyon dicsérik a pécsi üzemet, azért is, mert két hét­tel előbb számítja a megren­delt zsaluzatot, mint remélték,' és azért is, mert kiváló mu ír­jeit végeznek. A tetőszerkezet felszerelése után, a jövő év júniusában kezdik meg az üzemépületben a gépi berendezés szerelését. Elsőnek á négyes számú ka­zán szerelését kezdik majd meg. Ugyancsak a jövő évben kezdik meg a sítiz méter sna- gas kémény falazását is. Aztán még három-négy évi murika, az ember alig ér rá körülnézni és már ki is nőtt a szeme előtt a földből cgp új óriás, a pécsújhegin k/tSMcrma amxmaitos aeőrmi '■V-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents