Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-08 / 211. szám

M31 SZEPTEMBER 8 NAPLÓ 7 Mint az óra mutatója 1 nekik is részük volt; Meri; QZalett-eit * íróasztalán papirrengeteg * mindegyik papinon számok, számok, számok, pirosak és fe­keték, aláhúzva vagy anélkül. Ha most megkérdezném Deák Lászlót, Petőfi-akna vezető könyvelőjét, akit a bányász­napon a Bányászat Kiváló Dolgozója címmel tüntettek ki, hogy könyvelői pályájának kezdete, 1949 óta hány számot írt le, hány számtani művele­tet végzett el, bizonyára meg- lépődne s nem tudna rá vála­szolni. Inkább az iránt érdek­lődöm, mi a munká ja egy ve­zető könyvelőnek? — A mi munkánkat talán az órához lehetne hasonlíta­ni. A könyvelésnek, az admi- nisztrációnak, mint az óramu­tatójának, a pontos időt, min­denkor pontosan meg kell mu­tatnia a bányászok, fizikaiak és műszakiak együttes mun­kájának az eredményét, rög­zítenie kell mindent, ami az üzemben történik, hogy idejé­ben észrevegyük, ha valahol hiba történt és mielőbb kija­víthassuk azt De persze Deák Lászlónak és a többi vasasi gazdasági vezetőnek nemcsak rögzítenie kell a tényeket, hanem bizo­nyos értelemben irányítani is a munkát, hogy ezek a tények, számok úgy alakuljanak, ahogy az üzem, a bányászok érdeke megköveteli. Nem titok, hogy ma s nyil­ván a jövőben is, a legfonto­sabb célkitűzés a termelés gazdaságosságának a biztosí­tása. Ez ugye elsősorban attól függ, hogy a bányászok meny­nyi szenet termelnek, hogy kihasználják-e a munkaidőt, takarékoskodnak-e az anya­gokkal, hogy a kifizetett mun­kabérük mögött van-e elegen­dő teljesítmény, stb. Mi köze mindehhez a veze­tő könyvelőnek, mit tud ő tenni az önköltség csökkenté­séért? Aki azt hiszi, hbgy sem­mit, az nagyon téved. Mert Deák László is éppen az ilyen irányú munkájával érdemelte ki a kitüntetésit; Elmondta például, hogy ha a számok alapján valami rendellenessé­get észlel, azonnal felkeresi a bánya műszaki vezetőit s fel­hívja erre a figyelmüket; Mi­vel a széntermeléshez felhasz­nált anyagok mintegy 35—40 százaléka külföldiről is nehe­zen beszerezhető faanyag, a legnagyobb figyelmet a fa­anyaggal történő gazdálkodás­ra fordítják. Az egy tonna szénre eső 326,81 forintos ja­nuári önköltségüket július vé­gére sikerült 241,43 forintra csökkenten lök s ebben bizony bármilyen sokat beszélünk is* a költségek csökkentésének í fontosságáról, a műszaki veze-; tők, a bányászok előtt főként; egy cél lebeg: minél több sze- ♦ net termelni, minél magasabb* keresetet elérni. Hogy aztán | ehhez mennyi anyagot, ener-; giát használnak fel, az rend-| szerint másodrendű kérdés. * Nem így Deák Lászlónak. — Annyit sikerült már elér- ♦ nem — mondja örömmel, —♦ hogy ha valami beruházást,; költségesebb munkát akarnak ; végezni, előbb eljönnek hoz- * zám is, megkérdezik: van-e * hozzá elegendő pénzünk, van-e :: arra lehetőségünk. Állandó :: gondot, izgalmat inkább a munkabér-gazdálkodás, a bér- :: alap túllépésétől való félelem :: okoz. Eddig még sikerült a :: béralapot betartanunk, amit ] \ köszönhetünk annak is, hogy •: rendszeresen készítünk előze- : tes kalkulációkat is. Az anyag- ;: gazdálkodás terén sincs külö- \ nősebb problémánk s bízom : abban, hogy termelésünk a :: jövőben mindig gazdaságosaié ; • bá válik. Deák László elmondta I még, hogy bár munkája elég ;: sok idegfeszültséggel jár, na- :: gyón szereti hivatását. Anya-:: gilag, s mint a kitüntetés mu-|; tatja, erkölcsileg is megbecsü-:: Az Országos Filharmónia újra megrendezi Pécsett im­már hagyományos balett­estjét. Olvasva a balett-est plakátját, örömmel tölt el. hogy már a közismert és sok esetben elcsépelt táncok he­lyett, illetve mellett (Diótörő. Trics-tracs polka) a pécsi közönség előtt ismeretlen és a magyar balettművészet sok kiemelkedő alkotása is a műsoron szerepel. A tánco­soknál pedig sok fiatal, te­hetséges művészt ismerhe­tünk meg. Lakatos Gabriella, Kossuth-díjason kívül. Lakatos Gabriella ma a magyar balett legjelesebb képviselője. Alakít, „táncol“ minden mozdulatával, arcjá­tékának minden rezdülésé­vel. A viharzó érzelmek ki­fejezése tökéletesen megfelel egyéniségének. Hatalmas akaratereje, munkabírása, — rendkívül erős spicce, meg­könnyítette számára a klasz- szikus szerepeket. Közismert a ragyogó virtuóz forgótech­nikája. A néző azonban nehv csak a csillogó technikáját viszi haza magával, hanem a szerepekben megrajzolt szí­nes egyéniségét is. Milyen széles az a skála, a tüzesen forró Poloveci asszonytól, a visszafojtotta!! szenvedő Odette-n át a forradalmár Jeanette-ig. És vegyük sorra a fiata­lokat. Rácz Borisba,' aki az utóbbi időben különösen szép sikereket aratott, a Bachcsiszeráji szökőkútban és a Hattyúk tava meny­asszonyában. Erdélyi Aliz pedig a Hatyuk tava spanyol táncában kitűnő teljesít­ményt nyújt. Előadásmódja kiforrott, technikája meg­bízható. A férfiak, Bozsó Árpád, Havas Ferenc, Róna Viktor, az Állami Operaház legkiválóbb szólistái. Havas Ferenc a Keszkenő cigány­táncának Józsija könnyed ugrásaival, táncának preci­zitásával tűnt ki. Romeo ala­kítása is kiforrott. Minden mozdulata él és Júliához szól. Róna Viktor tánckul­túrájának alapja a jó iskola; mozdulatai plasztikusak, pre­cízek. Ha a műsort nézem, igen változatosnak érzem. Gounod francia zeneszerző Fauszt című romantikus nagyoperá­ja párizsi bemutatója óta egyik legkedveltebb darabja az operaközönségnek. A Val- purgis éj jelenet a negyedik felvonásban van. Mostani koreográfiáját Vashegyi Er­nő készítetté; Átható erővél eleveníti meg a boszorká­nyok éjszakáját, ahová M$- fiszto Fau&ztot földi boldog­ságának elvesztése után viszi el. A sátán eléje idézi “az antik világ híres asszonyait, Cleopátrát, Szép Helénát, a nimfákat. Kiváló szám Ke- nessey Keszkenőjének cí- gánykettőse és a harmad:1; felvonás vörösbor tánca. A Keszkenővel jelent meg a magyar népitánc az opera­ház színpadán. Csajkovszkij Romeo és Júlia kettőse tö­kéletesen érzékelteti s két halhatatlan veronai Fiatal tragédiáját. Ravel bolerója és Borodin Poloveci tánca a balettkar két kiváló műsor- száma. És a többi számok is mind közkedveltek a pécsi közönség körében. A balett-est gazdag műpo- rán — amelyet rossz idő­járás miatt 9-én, hétfőn este fél 9 órakor tartanak meg a Pécsi Nemzeti Színházban — a pécsi filharmónikus zene- kar is közreműködik. A ze­nekart Rubányi Vilmos, a jólsikerült Darré-est karmes­tere dirigálja. Előre is jó szórakozást kívánónk Pécs balettkedvelő közönségének. Simon Antal Új pécsi árucikk a világpiacon A Mezőgazdasági Szerárugyár lassanként beverekszi ma­gát a külföldi piacokra is. Az év elején a VASÉRT útján Csehszlovákiába jutottaJi el az itt készült láncaik. Később az NDK-ból is érdeklődtek a gyár láncgyártmányai iránt, és na­gyobb irányú rendelést is küldtek. Az első szállítmány, 940 marhalánc már feltehetőleg meg is érkezett az NDK-ba. A másik szállítmány, amelyben már 3680 marhalánc szerepel, útrakész. Már csak az exportőr, a Ferunion átvevőire és a külföldi fuvarlevelekre vár, “♦«»♦♦♦»»♦♦»♦« Minden remény megvan arra, hogy a pécsi lánc sikere-; sen szerepel továbbra is külföldön. A gyár vezetői számíta-i nak arra, hogy a következő, évben már nagyobb mennyiségű j Gyakran folyólánc gyártására is kapnak külföldi rendelést. * —­lik — „noha mi, adminásztrati- vok, hozzászoktunk már ah­hoz, 1— tette még hozzá, — hogy ritkán kapunk elismerést és dicséretet, munkánkat szükséges rossznak tartják’* — s célja az, hogy szakmai kép­zettségét állandóan növelje. Még egy vizsgája van hátra és ő is mérlegképes könyvelő lesz. Reméljük, hogy az első kitüntetést még több is fog­ja követni. M. Gy. Csúcsforgalom, 'csúcseredmények Bizony alaposan bentjárunk már az őszi csúcsforgalomban! Már jóval erősebb a vasút ter­helése, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában volt. De azért megbirkóznak vele. A fűtőházi dolgozók, mozdonyve­zetők, fűtök, lakatosok, mű­szakiak és segédmunkások is erősen dolgoznak, hogy sike-' résén tudják lebonyolítaná a megnövekedett őszi forgalmat. Mindenki érdeke Méhetető cukor, műlépki utalás Baranya megyében 51 föld­művesszövetkezeti méhész­csoport működik. Ezek között legnagyobb csoport a pécsi 300 taggal, 3 300 méhcsalád­dal. A csoport mintegy 100 kezdő méhészt számlál. Száz- ötvenhat méhész jegyzett üz­letrészt (50 forint), ez azt je­lenti, hogy a pécsi földműves-, szövetkezet pénztárába 7 800 forintot fizettek be. Ennek el­lenében a földművesszövetke­zet boltjaiban vásárolt áruk után miután eladták a mézet, visfezatérítést kapnak. Sajnos, emberemlékezet óta íiyén ínséges év nem vó't, mint az idei; A szokatlan hi- öí'gek miatt, az akác legtöbb helyen nektárt nem termelt. Az itt-ott megmaradt tarlóvi­lág (tisztesfű) is gyengén ad­ta a nektárt. Pécsi méhésze­ink teherautókon, vasútón a Dráva mellékére, Bács, Vas megyékbe, az Alföldre vándo­roltak. Itt sem volt jobb a helyzet,\ s sok ezer forintot rá­fizették. Intézkedés történt, hogy az Országos Tervhivatal élelmi­szer főosztálya hozzájárulásá­val a boltok a méhészcsoport elnökségének igazolására az ínséges méhcsaládok fekteté­sére cukrot adnak napi áron. Az Országos Méhész Központ a baranyai kezdő méhészek részére 350 mázsa műlépet juttatott. ősszel és télen helyben és a megyében méhészeti előadáso­dat és tanfolyamokat rendez­lek. A községi tanácsok, kul- Vúrotthonok igazgatói már most jelentsék be igényüket a pécsi fnéhészcsoport. elnöksé­gének és kérjenek előad óka,. Előadókat kérhetnek még .. MÉSZÖV méhészeti titkárától hallani, » amikor a vas- és i4< ; fémhulladék gyűj- I téséről esik szó, ♦ hogy ugyan minek ♦ az, hiszen nem sok ♦ hasznát veszi az or- ; szág. Pedig nem t így van. Számok bi- | zonyítják, hogy . . , . _ ,. »mennyire fontos es a megyei tanacs művelő- ; Ságnak az desugyi osztályának nepmuve- í eJg,kvő ^ kihaftZ. lesi csoportjától is. ; na]atjan alapanya­A pécsi meheszcsoport ren-; k hulIadékok ** havi taggyűlését a jovo-* űjté6e ^ íeIdol_ ben a hónap utolsó előtti va- f g^zása. Sárnapján, délelőtt 10 órakort Csak ' néhány pél- tartja (az edeti» utolsó vagár- ; dát ^junk íei en- nap helyett) a Doktor Sándor ;nek bizonyítására. Művelődési Hazban. traktort, 100 kiló alum í niumhülladék ból 400 főzőedényt, egy kiló vörösrézből 36 méter vezetéket, egy vagon papírhul­ladékból 113,600 negyvenlapos füze­tet, egy vagon csonthulladékból 1500 ' kiló enyvet, vagy 80 ezer tucat gombot készít az ipar. Megyénkben rend­szeresen folyik a A vasutasnapi versenyben elért eredményeket szeretnék még jobb eredményekkel fel­váltani. A venseny során igen jó eredmények születtek a fűtőháznál. Sokan értek el je­lentős szénmegtakarítást. — Tancsik Lajos mozdonyvezető például 375.105 sorozatú gépé­vel 24.06 tonna szenet taka­rított meg, 3381 kilométert fu­tott, összjavítási költsége pe­dig csak 208.76 forint volt. Emellett 54 perc rövid menet- ideje volt, azaz ennyit dolgo- ; zott le a késésekből. í Darazsac Ferenc, a KISZ- sárolnak fel. — A! brigád tagja 424-es mozdonyá- vadgesztenye gyűj-; val 14.10 tonna szén megtaka- tése is jelentős Ba-; rítása mellett 1213 tonna tűt ívAntot siílvt. továbbított. Clvnri Kixi ranyában. Évente 17—20 vagonnal szállítunk a gozó iparnak. Idén a felvásárló szervek nem ren­deztek fémgyűjtő heteket és hónapo­kat, helyette pályá­zatot, sorsjegyet bo­csátottak ki. — A sorsjegy ára negyj hulladék felvásárlá- forint értékű vas-; sa. Egy negyedév hulladék leadása. SÍ Vértesi Zoltán Egy vagon vas-és fémhulladékból 4 alatt 180—200 va­gon vasat, 10—12 vagon fémet, 16-18 vagon rongyot vá­ezért bútorokat ésí más tárgyakat nyer-j hetnek a gyűjtők; 3 súlyt továbbított. Győri Kiss guuiuíjj * István pedig 17.18 tonna sze- íeldol-; net takarított meg és 223 tom- *: na túlsúlyt továbbított Ilyen eredményeket akar­nak felmutatni a fűtőházi dol­gozók az őszi forgalom lezaj­lása után is. Mindenek felett pedig továbbítani akarják az összes árut, ami vasúti szál­lításra vár. Ennek érdekében vállalták azt is/ hogy a rövi- debb vonalakon két fordulót is teljesítenek, annak érdeké­ben, hogy a gépeket minél jobban kihasználhassák, és ugyanakkor mégis egy kézben maradjon a mozdony is. így van, alá huszonhat órát is el­tölt tengelyen, rövid pihenők­kel. Nem könnyű hivatás a moz­donyvezetés. A reggeli peáti gyors mozdonyának a vezető­je már reggel négy előtt a fűtőházban van. Fél ötkor már kijár a fűtőházból, rááll a szerelvényre és húsz perc múlva már indul is. Délelőtt tíz óra után ér fel Pestre, be­áll a fűtőházba, szerel, elvégzi a kisebb javításokat, délután ötkor pedig visszaindul, este tízre újra itthon van, ismét beáll a fűtőházba, kiszerel és fél három felé, amikor utasai, ákiket Budapestről hozott, már az igazak álmát alusszák, el­indulhat hazafelé. Ilyenféle az irányvonatok és az éjszakai gyorstehervona- tok mozdonyvezetőinek a be­osztása is. Nerp könnyű. De, hát a szerelvényeknek el kell jutatok az ország minden ré­szébe. Már ideérkezett a bátaszéki fűtőház dolgozóinak a verseny felhívása is. A választ még nem küldték el, de természe­tesen vállalják a versenyzést a pécsiek. Mozdonyvezetők, lakatosok, vezetők és segéd­munkások sokszor erejük min­den megfeszítéséivel dolgoznak, csakhogy ne legyen fennaka­dás az eddigieknél erősebbnek mutatkozó őszi csúcsforgalom­ban Ott voltak Ott voltak, ahol a fegyver ] és a gyilok volt az úr. Ahol ’ a bűn elszabadult és őrült or­giát ült egy kedves, öreg vá­ros fölött. A város, amely­nek ilyen jövőt jósolt a „fő­nök*’: <— -Egy napon lerohanunk a városba és vérfürdőt ren­dezek, hogy megismerjenek. E jóslat elhangzásakor jobbján ott állt egy sápadt, sovány, fakult hajú, esetlen termetű vézna lány. Vattás kabátját derékszíj fogta ösz- sze, oldalán pisztoly, nyaká­ban géppisztoly, az övbén kézigránátok, lábán csizma, így csúfolták: — A „mecseki amazon*’;: Amazon? Ugyan! Utca­lány, Varga Mária, akinek az élete már nyitott könyv volt a rendőrség erkölcsrendészeti osztályán, jóval az ellenfor­radalom előtt. A mulatók füstös, poshadt levegője le­lopott minden nőies pírt az arcáról, elvegyült, elkalló­dott a stricik, vagányok, „csövesek” züllött társaságá­ban. Hát csoda-e ezekután, hogy egyik október végi estén éppen ez a lány trónol fent a váró« tanács elnöki szobájában és szervezi a For­radalmi Bizottmányt, amely­nek vezető tisztségét „ezen­nel átveszem...” Utána mik­rofon elé állt: — Polgártársak! Uraim! Petőfi nyomdokán haladva... S ordított. Nem átallotta szájára venni Petőfi nevét! És a szabadságot! És a ha­zát! Jó ég, de szégyenteljes na­pok voltak! S lent a Széche­nyi téren több ezer ember hallgatta ezt a csenevész „forradalmárt" — hallgatták, mert nem tudták, hogy tu­lajdonképpen ki is áll a mik­rofon előtt, különben bizo­nyára szégyenkezve indultak volna haza. Varga Mária be­jelentette azt is, hogy: — Átvesszük a Rádiót, az Államvédelmit, a Dunántúli Naplót, a Postát! S még az isten tudja, mit nem vettek át! A Rádió ka­pujában is megjelenik négy legény (a negyedik jóravaló fiú volt, maga sem tudta, mi­ért küldték ide. Amikor megtudta, elment haza), de a másik háromról jobb nem is beszélni. Olyan érzésem tá­madt, hogy ezek a büfé-töl­telékek (mert azok voltak, razziák révén ismertem őket) két fröccs között elhatároz­zák, hogy átveszik a Rádiót, s visszamennék inni a „topo gé*’-ba a haverok közé.;: Varga Mária „átvette” az Államvédelmit. Azazhogy őt vették át mindjárt a kapuban ... Fegy­verért jött. Amikor fölhoz­ták a fogdából, únótt képpel ült le a székre. Minek kel­lett a fegyver? Vállatvont: — Kell. — Minek? — Megvédj ük a várost az esetleges fosztogatók ellenes nem 'akarjuk, hogy lövöldö­zés legyen. Ezt mondta; Jól figyeljék még, ami ezután történt. Varga Máriát kiengedték, november negyedikén már fent van a Mecseken a „Gaz­da” oldalán. Varga Mária persze nemcsak harcos­társi szerepet töltött be a Gazda oldalán. Megalakul a különleges csoport, ennek egyik vezér­alakja a szadista Varga Má­ria. Mi a teendőjük? Tessék: Kirabolják az üdülőt. A kár: 1 millió fo­rint! Különböző helyekről egy­millió forint értékben gyógy­szereket lopnak. Varga Má­riának s bandájának volt fegyvere, tehát „megvédtéka várost az esetleges fosztoga­tók ellen: -. Nézzük tovább! „Nem akarjuk, hogy lövöl­dözés legyen;: .*’ — mon­dotta Varga Mária. Vagyis: nem akarják, hogy vala­kik gyilkoljanak. Volt lövöldözés? Volt. Er­re minden pécsi lakos tanú, ha csak nem akadt olyan, aki befogta a fülét, hogy ne hallja a lövések zaját; De most nem is erről van szó. Arról sem, hogy taknyos 16 17 éves kölykök kezébe a Gazda fegyvert adott és azok elálltak a Mecsekre vezető utakat s ha valaki, bárki ar- ratéved, azt azonnal agyon­lövik. (Ez volt a „Gazda” pa­rancsa). Van egy dosszié, abban né­hány ív «feljegyzés és két fénykép. A képek két fiatal fiút ábrázolnak. Halottak. Fejbelőtték őket fél lépésről. Kezük cipőzsinórral van ösz- szekötve. Az egyik fiú isme­retlen, semmiféle iratot, pa­pírt nem találtak nála a rendőrök, amikor november végén meglelték őket az Üdülő közelében egy bokor alatt. A másiknak a neve is­meretes: Kovács János, Pécs, Balassi Bálint út IS. Ehhez még valamit: „Aki fegyverét elhagyva, hazaszö­kik, az az egységből alakult vészbíróság elé kerül és ha­lálbüntetéssel sújtjuk” — mondja a „Gazda" 1956. no­vember 7-én keltezett ndpi- parancsa. Katonáséit játszot­tak, s gyilkoltak. Ném tu­dom, 3d siratja meg a fiatal Kovács Janit és társát, él- nek-e szülei, testvéréi, — nem tudom. Dé, átpkbá fog! lalhatja e fegyveres bandi­ták nevét egy életre, akik így óvták meg a közbizton­ságot a gyilkosoktól. Mert hiszen Varga Mária „ígérte", hogy csak erre kell ne­kik a fegyvér. S lám, gyil­koltak. Az ENSZ ötös bizottsága nagymosást tart: mossák a feketét fehérre. Lehet, hógy nekik sikerül, hiszen a „vas­függönyön” túl sokszor fe­hér a fekete, de a függönyön innen bizony a fekete f e k e- t e marad. Pedig nem va­gyunk szín vakok. Nagyön is jól látjuk, hogy a „szabad­ságharc” fémjelével hogyan raboltak, gyilkoltak a Var­ga Mária-féle utcalányók, vagy a Horváth, Márifcs, „Béla*’, „Jóska*’-féle züllött vagányok, akik az októhteri „nagy nemzeti megújhodás­ban” azt vesztették el, ami soha meg nem illette Őket, csupán álnok hazugsággal szájukra vettek: magyarsá­gukat és becsületüket. Ka* Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents