Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-29 / 229. szám

1951 SZEPTEMBER 89 NAPhö 7 1958-ban [Még nem értük el a tavalyi termelési szintet eltezieka kötélpályák ^^ százalékkal magasabbak azátlagkeresetek 39,9 százalékkal nőtt az iparcikkek forgalma Még: nem dőlt el, milyen összeget kap a Pécsi Szén­bányászati Tröszt jövő évi beruházásokra. De bármennyi legyen is, minden körülmények között folytatni akarják az újlst- ván-akna szállító és légak­nájának mélyítését. A szál­lító akna jelenleg 406, a lég­akna 154 méter mély. Meg­kezdik az akna szállító tor­nyának építését is. Elkészülnek 1958-ban a külszíni szállítás átállításá­val. Megépülnek a kötélpá­lyák. működni fog a heté- nyi vasút, és bekötnek egy MÁV-vonaíat az újhegyi szénmosóhoz a szállítások megkönnyítése és meggyor­sítása érdekében. Újhegyen ezenkívül faltér is épül, te­kintettel arra, hogy István- aknát a kötélpálya működé­sének megindítása után már nem Béke-aknáról látják el fávaL Pécsbányán három. Ist- ván-aknán egy vak-akna mélyítését végzik el jövőre. A beruházási osztály előze­tes terveiben kompresszor­házak építése, vágatok kor­szerűsítése és sok más, je­lentősebb beruházás szere­pel. Elkészült a Központi Sta­tisztikai Hivatal Baranya me­gyei igazgatóságának jelentése a megye és a város iparának, kereskedelmének munkájáról. A füzet, amely a jelentést tar­talmazza. hű tükre annak, mit csináltunk jól, hol kell sürgősen javítanunk. Még nem értük el a tavalyi teljes termelési szintet. A tel­jes termelés értéke több, mint egymillió forinttal alatta ma­radt a tavaly augusztusinak. Ugyanakkor, közel tíz millió­val magasabb béralapot hasz­náltunk fel, mint az elmúlt esztendő hasonló időszaká- % ban.­örvendetes javulás állott be A Pécsi Szénbányászati Trösztnél dolgozók átlago­san 2159 forintot kerestek augusztusban. Komlón 2103 forint volt az átlagfizetés. A hidasi szénbányánál 1941 forint jutott átlagosan egy- egy munkásra. Jelentősen enyhült az utóbbi hónapokban a bányák mun­káshiánya. Április óta csaknem ezer­rel emelkedett a pécsi bá­nyák létszáma, s a munkások száma jelenleg csak 2,6 százalékkal marad ei a tavaly augusztusi mögött. A ______ „„„„„ ^ széntermelés azonban 18,1 szá­mu nkások átlagkeresetében, fazékkal alacsonyabb a tava­lyinál, ami nagyon komoly figyelmeztető! A számok arról tanuskodnak, hogy túlzottan alacsonyak az egyéni teljesít­mények, nincs megfelelően kihasználva a munkaidő. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy míg 1956 szeptemberében 9,G9 mázsa szenet termeltek a pé­csi bányászok 100 forint bé­rért, 1957 augusztusában, ugyancsak 100 forint bérre, csak 6,35 mázsa szén termelé­se jutott. A tavaly augusz­tusi eredményekhez hasonlít­va, ez csupán 64,9 százalék! A megye adatai szerint a minisztériumi iparban 1860, az állami helyiiparban 1596 forint volt az átlagfizetés augusztusban. A szövetkezeti iparban dol­gozóik 1537 forintot kerestek átlagosan. Ezek a keresetek a tavaly augusztusi fizetések- • kel összehasonlítva, 23,6 szá- ' zalékkal magasabbak. Igen jól alakul a bányászok [fizetése is. A minisztériumi építőipari vállalatok sok építményt { adtak át rendeltetésének i augusztusban. Többek között befejezték a ( Szigetvári Konzervgyár kész­áru-raktárának felújítását, 11 amelyre 926 ezer forintot for-p dítottak. Megépült a pécsúj-11 hegyi mosóban a magasban-<i kér, melynek építési költségei (1 meghaladják a négymillió fo-d rintot. Felújították az István- <• akna—józsefházai utat. Kom- 0 lón elkészült a sportpálya le-<• látója, amelyre több, mint öt-11 millió forintot költött a Kom- 0 lói Beruházási Vállalat. A bu-f dafai vízmű víztároló meden-l céjét 487 ezer forintos költ­séggel megépítették és augusz- < tusban szintén átadták rendel- < telesének. A kereskedelem áruforgal­mának növekedésén meglát-! szik a több, mint húsz száza- t lékos fizetésjavulás. A kiskereskedelem majd-’ nem karácsonyi forgalmat ( bonyolított le augusztus- ( ban. < Miért nincs Budapesten vásár? Kopúcsy Vilmos, a Magyar Kereskedelmi Kamara munkatársa nyilatkozott budapesti tudósítónknak KÉRDÉS: Milyen nemzetközi vá­sárokon vett részt az idei évben a magyar ipari VÁLASZ: Az októberi ese­mények rövid ideig tudták csak gátolni a magyar külke­reskedelem munkáját. Már az idei év .első negyedében is több nemzetközi vásárra küld­tük el iparcikkeinket. —■ így részt vettünk a lipcsei és poz- nani vásáron, amelyeken igen jő üzleteket tudtunk kötni; A nek megfelelő pavilonjaink sincsenek és nem is készülő­dünk rá; — Tavaly október elején megje­lent a Magyar Nemzetben egy cikk, amely szerint 1959-ben Bu­dapesten nemzetközi vásár lesz. Mi is meglepődéssel olvastuk, a Kereskedelmi Kamara munkatár­sainak sem volt tudomása róla, — Természetesen előbb- utóbib sor kerül az első buda­pesti nemzetközi vásár meg­rendezésére, de az időpontját csak jósolgatni lehetne és ad­dig nagyon sok előfeltételt kell még teljesítenünk. Ez így igaz. De sürgetni .kell és rajta, lenni, hogy mir előbb felsorakozhasson Buda­pest is a nagy vásárrendező országok sorába! A földművesszövetkezetek pél- j dául még ennél is jobbat. Ta- ( valy decemberben 48, idén ; augusztusban majdnem ötven- | négy milliót forgalmaztak. A i é pécsiek sokkal jobban öltöz- < f nak, mint tavaly, a falusiak ( i pedig jelentősen több iparcik­ket vásárolnak. Pécsett 43 százalékkal nőttj a ruházati cikkek forgalma, < Baranyában 39,9 százalékkal ( több iparcikket vásároltak • elsősorban a dolgozó parasz­tok — mint tavaly. Az Észak- Baramya megyei Népbolt 25.4, a Pécsi Ruházati Bolt forgal­ma 43,9, az Állami Áruházé 20 százalékkal emelkedett. S hogy mindezekre jól it­tunk, azt a Baranya megyei Vidéki Vendéglátó 113,6, a Komlói Vendéglátó 15,7 és a Pécsi Vendéglátóipari Válla­lat 26,1 százalékos forgalom­emelkedése bizonyítja. Uj fürdő­ül bosszúságok Sokáig tartott, de hosszú várakozás után ebben az év­ben végre elkészült a pécs- bányai új bányászfürdő. Nagy volt az öröm, amikor átadták: megvalósult a pécs- bányai bányászok régi vágya, a fekete-fehér öltöző. Sőt, hogy a kényelem nagyobb legyen, s a fürdő a tisztálko­dás mellett az egészségvé­delmet is szolgálja a pécs- bányai új fürdőt légszárító berendezéssel és kvarcfolyo­sóval is ellátták. Az öröm azonban nem so­káig tartott, s a bányászok ma nem éppen hízelgő jel­zőkkel szólnak a fürdő terve­zőiről, kivitelezőiről. Nézzük a tényeket! A költ­séges beruházás ellenére az új fürdőben rosszabb a hely­zet, mint a régiben volt. A bányászok egy részének rend­szeresen nem jut melegvíz, a légszárító nem szárítja le a nedvességet, s ami a leg­nagyobb baj: az öltözőben nagyon hideg van. Kiderült, hogy a tervező elképzelése a zuhanyozókat elválasztó üvegfalakat illetően sem volt helyes, mert azok egymás után törnek el s nem egy súlyos sérülést okoznak. Mindezt súlyosbítja, hogy maguk a bányászok sem so­kat törődnek új fürdőjükkel, s egészen rövid idő alatt el­képesztő pusztítást vittek végbe. Az üveglapok össze­törését még úgy ahogy ma­gyarázni lehet azzal, hogy a síkos talajon elcsúsznak s nekiesnek az üveglapoknak, de a zuhanyozó rózsáinak, a víztakarékosságot szolgáló szelepeknek az eltüntetését ilyesmivel már nem lehet in­dokolni. Ez azonban a dolognak csak az egyik oldala. A má­sik: kit terhel a felelősség a melegvíz, a fűtés hiányá­ért. Persze, ember legyen a tal­pán, aki ezt ki tudja derí­teni. Én mindenesetre meg­próbáltam. Kiderült, hogy a tervező nem lehet hibás, mert ugye a tervét elfogad­ták, előtte s ntána ellenőriz­ték, jónak tartották, kivite­lezték, sőt az üveglapokat ököllel döngették, s még ak­kor sem törtek el. Arra az­tán igazán nem gondolhat­tak, hogy nyolcvan kilós bá­nyászok ugranak neki, csu­pán azért, hogy hátukról a felesleges húst eltávolíthas­sák s legalább 10 napon túl gyógyuló sérülést szerezhes­senek. A kivitelező pláne nem le­het hibás. Elvégre terv sze­rint dolgoztak, s amikor az épületet átadták, minden jó volt. Amíg nem fürödtek, a fürdő alatt lévő mentőállo­más mennyezete sem ázott át. S különben is: a szigete­lés jó volt, műszakilag is bi­zonyítható, hogy a fürdőke­zelő a hibás, mert nem fel­mosó ronggyal, hanem víz­sugárral mosta fel a fürdőt. Az építővállalat alvállalko­zóira, a .kazánszerelőkre és kazgnfalazőkra ez esetben még gondolni sem szabad. Ök igazán nem tehetnek ar­ról, hogy nincs melegvíz, hogy hideg a fürdő. Az ismé­telten módosított tervet ugye­bár a minisztérium hagyta jóvá. Eszerint az új kazáno­kat ráérnek decemberben, il­letve márciusban átadni, s addig majd csak elkészülne' valahogy. S ha már a terve­ző, a kivitelező nem követett cl hibát, akkor azokat igazán kár lenne hibáztatni, 'akik úgy gondolták, hogy az új fürdő üzemeltetéséhez egye­lőre jók lesznek az öreg ka­zánok is. Igaz, hogy most már nem annyira biztosak ebben, mint júliusban, de hát van még egy kis pót kazán, itt-ott meg lehet szüntetni a központi fűtést is. Sőt, van még kályha is a világon. Ok tehát nem hibásak. Tehát senki sem hibás — csak a vadonatúj fürdő. S hogy a felelősségrevonás mégse maradjon cl, javas­lom: az új fürdőt rongáló bányászok mellett vonják felelősségre — legfeljebb az öreg kazánokat. Mégis csak riisznóság, hogy évtizedekig tudtak elegendő meleg vizet, gőzt szolgáltatni a fürdéshez. későbbiek során az eddigi gya­korlattól eltérően, főként in­formációs irodákat állítottunk fel, s áruinkat csak kisebb te­rületen mutattuk be. Ilyen in­formációs irodánk volt Mila­nóban, Koppenhágában, Graz­ban, Fárizsban, Frankfurtban és Brüsszelben. A párizsi ki­állításon magam is kint vol­tam. A magyar külkereske­delmi vállalatok közül az j> Elekt.roimpex, a Tramselektro, (I a Feruniom, a Hungarotex, az Artex és a Modex mutatta be áruit. Csak megemlítem, hogy igen nagy sikert arattak hang­lemezeink. A helyszínen mű­ködlettünk így lemezjátszót, s a látogató közönségnek rendkívül megnyerte tetszését a sok szép magyar nóta. * — Az őszi vásári idényre* szintén felvonult a magyar ipar. Részt vettünk a lipcsei és stockholmi kiállításon, a szaloniki és zágrábi, valamint a damaszkuszi vásáron, amely szeptember 30-án zár. Az év utolsó vásárját Tuniszban ren­dezik. A megnyitó napja ok­tóber 19. Itt is számos jóüz-(i letet akarunk kötni; KÉRDÉS: Nem lehetne ezeket »7 üzleteket Magyarországon köt­ni? Vagyis arról nincs szó, hogy Rcriapesten is rendeznének a kö­zeljövőben nemzetközi vásárt? ;[ A „ftUcU" út... Bizony, erre nem számítot­tak. Sötétedés után végig su­han a teherautó a Magaslati úton. A Pobjedából kinyúl egy kar, „megállj!”-t int, de a te­VÁLASZ: Erre a kérdésre se határozott nemmel, se ha­tározott igennel nem lehet vái-;»Tteritoc-si tovarobog. laszoíni Szükség van rá, der Gyerünk hát utána! pillanatnyilag nem rendelke­zünk megfelelő vásárterület- * Elmarad mellettünk a Pálos tel, nemzetközi vásár méretei- templom, folytatjuk az utat a i'Surányi Miklós úton, majd iaz előttünk rohanó teherkocsi , , .... ... flefordul a város felé s a ka­Egsszsegtutíomanyi vándorgyűlés tnyár mán utolérjük. , „ ................., — Istenbizony nem vettem Az urvosegeszsegupn Szak-J. h Mettek... ­szervezet egészségtudományi 4 , Kovács Guörmi szakcsoportja október 6-án * mente getozve Kovács uyorgy egészségtudományi vándorgyű­lést rendez Hévízen. A vándor- gyűlésen pécsiek is részt vesz­gépkocsivezetó. Ezt persze senki sem hiszi el, s később a menetlevélből kitűnik, hogy nek. Dr. wetarf Kováesék miért nem figyei­tanár a közegészségtani okU-hek fel’ a rendőrtiszt intésé­ig szervezési kérdéseiről, dr.H Ugyanis az YC 420 rend- Misúolczy Vilmos megyei vize-t számú teherkocsi szenet szííi- mi főorvos pedig a szilikózis ' Hí Szabó József. — a pécsi megelőzésének új útjairól tart szenfröszt anyagosának. la- előadást a vándorgyűlésen, f kására s a szállítmányt csak Éjszakai ellenőrzési akkor jegyezték be menetközben a menetlevélre, amikor bennünket ész­revették. Egyébként is a menetlevél 18.20 órakor lett utoljára vezetve, most pedig kilenc—tíz óra körül jár az idő. Szabó József azt mondja, hogy Harka főmérnöktől kapták en­gedélyt a szállításra, de csak szó­ban. i, S ez bizony nem elég. tz. ínéi tett- mint metéwcsfy! Ez a fiatalember nem más, mint Szél Laci, a Posta dolgozója, Laci nagyon ravasz gyerek, ám, mert mar fél éve mo­torozik a vállalat PK—85«. rendszámú motorjával és ... — __________És nincs jogosítványom vall­ja be félve. — Hogy-hogy nincs? — Ügy kéremszépen, hogy s motor­vezetői vizsgán elbuktam, a Postán meg nem mertem megmondani és.. „jogsi” nélkül vezet­tem, .. Hát ez szép., Ezek szerint, ha valaki je­lentkezik motoros vagy autós beosztás­ra a Postánál, min­den bizonnyal elvál­lalhatja, mert a jo- sítványt úgy sem kell felmutatni. Vagy talán mégis? s most egyszerre nem tud­nak. Válogatott szenet, válo­gatott fűtőket követe’nek. Pedig hol van még a tél. á 20 fokos hideg? S ha iava- solt megoldásom sem hasz­nál, Igazán nem tudom mit lehetne csinálni. MESTERFALVI Szüreti bál A Szigetvári Cipőgyár Kul- í úrotthonában a Járási Műve­lődési Ház rendezésében ma hagyományos szüreti bá’ 'esz. A szüreti bálon a közsé • 'tál­jain kívül a Szentegáti "'ami Gazdaság és a közeli falvak .fiataljai is reszt vesznek. \ szü- f réti mulatság a résztvevők dí- J sz.es felvonulásával kezdődik, J majd este leány- és párostáne- Jcal nyitják meg a bált. A kö­szöntőt régi szokás szerint a \ szüreti mulatság bírója mtmd- j la el. A szüreti bál előtt a nép- Jhadsereg napjáról emlékeinek meg a Hazafias Népfront és a ■ KISZ rendezésében. Akit az eqívz váwx vzid A Pécsi BELSPED Vállalat jelenti, .hogy 1957. III. negyedévi ter- f vét szeptember 25-én te’iesí- j tette és túlszárnyalta az el- f múlt év hasonló időszakának teljesítését. Élenjártak a jó eredmény elérésében: a mohá- csi és pécsi kirendeltség dol­gozói, Nos ki az, «kit kárhozatra lehet ennek az oka? Egyszerű ítél a város békés, pihenni, aludni szerető polgár-társa­dalma? Akit válogatott kifeje­zésekkel illetnek hol egyik ut­cában, hol a másikban, amikor nagy peckesen végigvágtat kis „CsepeF-jével — kipufogócső nélkül?..i fenne, mint Sólyom Lász­ló a DJ 214. rendszámú motor ‘ulajdonosa. Az előbb rosszul ■mdtuk: Sólyom, Laci motor­ján van kipufogócső, csak... mégis valami egetverő berre­gést hallat menet közben. Mi ez kérem: ha a hangtompító 5200 V30QII PM lemezeket kiszedjük a kípufo-\ a 3 san megőrjítik a járókelőket, — istenem! —• a motoros „csendháborítókat” ez igazán nem érdekli. De csak addig, míg egyszer néhány száz forintjuk bánja majd e „szerény" közlekedést. (RABrr-GÁLDONYI) goból, jobban „húz” és hangosabb is! Hogy ezek az ordító, bőm- vagon gabonát vásárolt fel. bölő motorok aztán lassan-las- < > Ezzel 151.5 százalékra teljesí­motor, \ A Baranya megyei Termény- I» forgalmi Vállalat eddig 5200 tette felvásárlási tervét és or­szágosan második helyre ke­rült a megyék tcrvteljcsifésc- bcn. Az idei kenyérgabona ter­més minősége felülmúlja a ta­valyit. Az egész megyében kb. 200 vagon gabona szenvedett kisebb kárt az esőzések követ­keztében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents