Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-29 / 229. szám

I -mSt SZEPTEMBER 39 NAPLÓ 5 Madarász Emil: J M, H Ó H K ét százados s egy őrnagy ment az irton. Ment át a hosszú, éji házsoron. Egyik vasas és pckmunkás a másik. Az őrnagyuk vájár volt egykoron. Újpest és éjféL Vagy tán kora-hajnal'.’ A téli hold ma félön csillog ott, Három géppisztoly ring és megy az éjben. Egy karhatalmi járőr ballagott, .Léptük beszél a kövezeten — kip-kop, Es felriadnak öcsim, házfalak: ..Kip-kop, kip-kop, újpestiek, vigyázat, Fasiszta banda jár a kéri alaftt, Kerítés alján, árnyak sűrűjében Űri bicskások, veszett farkasok.* Köröskörül dermedte« alvó népek, A járőr csendben, bizton ballagott. Szőtt * vasas-tisszá kissé kesertfems — Eh, feleségem, kéthetes fiam.». Jó percre rá a pékátiszt dmorogtaj —• Az érettségim az már odavan.,. S hogy elhallgattak, felnézett az őrnagy És szúrós szeme furcsán felragyog: A Duna felől zöld rakéta gyulladt, Megállt a járőr s tovább ballagott, K issé sokára szólalt meg as őrnagy: — De búbánatos máma mindegyik, Vájár-szavamra, épp elég a bánat, Hisz él, a párt... a Kutyaistenit! És újra ment s most felfigyelt a három S három géppisztoly csöve felragyog, Mert rásütött a hold hideg sugara S a járőr némán tovább ballagott, V én kapualj. Ott állt egy éltes ember. Munkás. Kezében kancsó meg pohár. — Tiszti elvtársak — mondta — kis borocskát Rekomendál egy igaz proletár. , — Mely alkalomból? — Kérdezte az őrnagy, — Ma párttag lettem, és ...ez nagy dolog. Bizony nagy — mondták, ittak, s elköszöntek S a járőr azzal tovább ballagott, f alota felöl izzóit az ég álja; Fénynyelvek gyúrtak fel egymásután. — Ott — szólt az őrnagy — lehet, gyújtogatnak. Vagy Palotán is hajnallik talán? Szürkéllő éjben immár halványodtak Odafent téli, messzi Csillagok. „A párt, az él* — gondolta ott a bárom S más sokezer, S a járőr ment. Holnapba ballagott l Lóverseny eredményei j béke és rend védelmében í A néphadsereg napja aí~ 5 í halmából a helyőrségben lő- í versenyeket rendeztek. Pisz­tolyban hét csapat indult. 1. Határőrség. 2. Tiszti Kar­hatalom. 3. Örs. zászlóalj. Kispuska: 1. Határőrség. 2. Tiszti Karhatalom-. 3. Ki­egészítő Parancsnokság. — Pisztoly egyéni: 1. Szalai Ti­bor (Határőrség), 2. Boncz József (Határőrség). 3. Nagy János (Tiszti Karhatalom). Kispuska egyéni: 1. Szalai Tibor (Határőrség). 2. Józsa■ Antal (Rendőrség). 3. Hege­dűs Sándor (Kiegészítő Pa­rancsnokság). A csapatok röplabdában is Összemérték erejüket. 1. Határőrség. 3. Tiszti Kar­hatalom. 3. Kiegészítő Pa­rancsnokság, Fegyverbaráfság Bía — jobban, mint bármikor — előtérbe került a fegy- : ver barátság fokozott ápolása. Fegyveres testületeink szélesítik ► ezt a barátságot a helyőrségben állomásozó szovjet alaku­lattal is. Legutóbb a siklósi munkásőrség zászlóbontásán vet­► tek részt baráti vendégekként a szovjet elvtársak. Zene­► karuk nagy sikert aratott. A szovjet katonák az« ünnepség E uán meglátogatták a siklósi várat és megismerkedtek törté-: E ne té véi. November elején alakult a Helyőrségi Tiszti Karhatalmi Egység. Tagjai tapasztalt és hazájukhoz, népükhöz hű tisz­tekből kerültek ki. Azonnal : bekapcsolódtak a pécsi ellen- forradalom leverésébe. Segí­tettek a rendőrségnek, határ­őrségnek és a szovjet alaku­• latoknak a mecseki „láthatat- : lanok” megsemmisítésében. Mikor szétzúzták az ellen- forradalmat, megkezdték az eldugott fegyverek felkutatá- i sát és Összeszedését. Számta- E lan kézifegyvert, géppuskát, E sőt aknavetőt és kisebb löve- t get is találtak elhagyottan, > sokszor hasznavehetetlen álla- í pótban. E Feladatuk volt még az ei­E hagyott honvédségi anyagok : felkutatása és megőrzése. Az • egerági egység milliós értékű I műszereit is a pécsi Helyőr- ; ségi Tiszti Karhatalmi Egység : védte meg. Megyénkben száz- : nál több gépkocsit is össze- : szedtek és sokáig őrizték a laktanya udvarán. Azonkívül felmérhetetlen értékű ruházati és egyéb honvédségi anyagot is összegyűjtöttek. Láthatták a Helyőrségi Tisz­ti Karhatalmi Egység tisztjeit a rádió és a rellé védelménél is, biztosították a rendet az utcákon, segítettek az üzemek őrzésénél. S ahogy konszolidálódott a helyzet, úgy változott a kar­hatalmi egység feladata és munkája. Később már politi­kai és pártszervező munkát is végeztek, összesen 32 köz­ségben mintegy 300 párttag­gal megalakították az alap­szervezeteket. öt járásban se­gítettek a tisztek elhinteni a párt szeretetét és megismer­tetni politikáját. Ma a korábbi harci és rendfenntartó feladatok mel­lett előtérbe került a tanulás. Az újjászervezendő hadsereg­be jól képzett tisztekre, pa­rancsnokokra van szükség. Most készülnek fel az új be­osztásokra, fiatal harcosok ne­velésére, felkészítésére, a ha­za védelmére. E leléptetések, kitüntetések ♦ Szombaton délben a Megyei t Kiegészítő Parancsnokságon ♦ Képünkön: A szovjet elvtársak siklósi munkásőrök ♦ lakosok kíséretében indulnak a várba. társ, Duga József elvtárs, a pécsi járás kiegészítő parancs- j rövid ünnepséget tartottak a noka. Mesztegnyei Imre száza­; néphadsereg napja alkalma- J— r~ "--------* " ; bői. Az ünnepségen Újvári őr- t nagy elvtárs, megyei kiegé- ; szító parancsnok felolvasta a • honvédelmi miniszter elvtárs j parancsát az előléptetésekről $ és kitüntetésekről. Többek kö- ésj zött előlépett századosból őr­naggyá Bemáth Ferenc elv­it os és Rozgonyi Sándor fő­hadnagy elvtársak pedig a „Haza szolgálatáéit" kitünte­tést kapták, Az oldalt irta és Szerkesz­tette: GALDONYI BÉLA. A TARTALÉKOS HADNAGY Úgy emlékszik minden­re, mintha csak ma történt volna ■ i ■. November 4 volt és vasár­nap. Az utcán szovjet tankok dü­börögtek. A biztonság jóleső érzésével hallgatta őket. Vég­re! Nincs már mitől tartani.., Vagy talán mégis? A Mecsek felöl lövések dörejét hozta a reggeli, hűvös szél. Begom­bolta pufajkáját és átsietett c laktanyaudvaron lakásához. A géppisztolyt kereste. Még öletóber végén hazavitte, tíz kézigránáttal. Ki tudja még, •szonyka elébe állt és gyöngé­den megfogta a kezét. — Minek az már neked? Maga sem tudta, mit vála­szoljon. Csák annyit mondott: — KelL Aztán visszament a lak­tanyaudvarra és Bodó János tartalékos alhadnagy — gép­pisztollyal a vállán — őrszol­gálatba lépett. A raktárra vi­gyázott, ahol milliós vagyon volt őrizetlenül. -. -. Később ~ talán egy hét múlva — leváltották. Fonto­sabb helyre került.;. Pécs- bányára. Nehéz napok követ­keztek. Vitatkozott Simával és Biczóvál naphosszal. Érezte, hallotta, tapasztalta, hogyan akarja Dobrovícs kicsavarni kezéből a fegyvert. — A karhatálmisták, ha be­jönnek a bánya területére, hogy jak fegyvereiket a portán. — intézkedett a „nagy hazafi7*" Okos gondolat Éppen ott és akkor tegyék le a fegy­vert kezükből, amikor a leg­nagyobb szükségük van rá. Kudarcot vallott Dobrovics úr. Nem hagyták el sohafegy­terveket agyaitok lei, hogy le­hetetlenné tegyék a karhatal- misták munkáját. Így okoskodtak. Ha nincs összeköttetés a központtal, ha elvágjuk a vonalat, akkor al­kalomadtán a hét karhatalmi tisztet lefegyv erezhetjük, el­tehet jük láb álól. Űjabb utasítást adtak ki: — A karhatalmi tisztek nem használhatják a■ bánya üzemi telefonját. Hagyják el azonnal a telefonközpontot, Nem hagyták eh-.-, Később híre jött, hogy a mecseki láthatatlanok közül sokam. megUnták már a dics­telen szereplést és szállingóz­nak lefelé. Ki fegyveresen, ki anélkül. Félő volt, hogy haza­viszik vagy eldugják fegyve­reiket. Mesztegnyei százados, a kis csoport parancsnoka gyorsan intézkedett s Bodó alhadnagy járőrbe ment. Ismerte a vidé­ket. Valamikor — még gye­rekkorában — erre játszottak, titokban szedték a gombát, mert abban az időben még azt is tiltotta a tulajdonos, Karolinának tartottak és megálltak a Nagybányaréti völgynél, az erdőszélen. Kes­keny út vezetett a szőlők kö­zött, fel a hegyoldalnak. Ke­vesen járták erre, inkább ki­rándulók, meg néha szőlős­gazdák, ha az erdő hűsére vá­gyakoztak. Már egy órája ülték a szőlő­tőkék között, mikor léptekre lettek figyelmesek. Lányok jöttek. Csapzott hajjal, sáros, gyűrött ruhában. Álmosan bo­torkáltak lefelé. Vállukon kispuska, némelyiknél még az se. — Alljt Megtorpanták, összerezzen­tek, Az egyik elsírta magát. — Ne bántsanak! — Kik vagytok? —■ A magasépítési vállalat leány szállásáról vagyunk... — válaszolta az egyik. — Fölcsal­tak bennünket, mi nem is na­gyon akartunk menni .. Min­dent ígértek aztán meg nem akartak leengedni -.-.: Most is úgy szöktünk. A tisztek összenéztek. Ezek lennének a híres, mecseki „láthatatlanok”? A hősök, akik nem rettennek meg sem­mitől, még a szovjet tankok­kal is szembeszállnak? Akik azt hiresztélik, hogy húsz tan­kot lőttek ki közvetlen közel­ről? Ezek? Csak akkor van bátorságuk és merszük a fene- gyerekeskedéshez, ha messzi a veszély. Most meg sírnak. Elszedték fegyvereiket, át­kutatták őket és szélnek eresz­tették valamennyit. Aztán jöttek még többen is. Főleg lányok.; Mit kerestek a Mecseken? Fegyver nélkül, fiúk között és éjszaka? Egy sem mondta meg őszintén .. -. Azért akadt jóalcaratú is köztük. Mikor a többiek előre mentek, odasúgta a tisztek­nek: — A fentiek meg akarják támadni a telepi rendőrőrsöt. Vigyázzanak! Mini mindig, most is gyor­san intézkedtek. Megerősítet­ték a rendőrőrsöket, a kiscso­port állandó tartózkodási he­lyét és értesítettek a szovjet elvtársakat. Segítséget kértek. Heten mégsem vehetik fel a harcot egy századnyi banda ellen. A mecseki láthatatlanok úgy látszik, megneszelték a dol­got, mert letettek szándékuk­ról. Békésebb napok következ­tek. Békésebbek?.., Kevesebb lövés hallatszott, de azért még nem volt tanácsos sötétedés után az utcán járkálni. Űj fel­adatot kaptak a karhatalmi tisztek. Bodó János alhad­nagy nem egy éjszaka kisért haza műszakról bányászokat vagy hajnalban biztosította, hogy bántalmazás nélkül ér­hessenek a munkahelyre. So­kat megjárta Meszest, Bor­bálatelepet, éjjel, géppisztol­lyal, de haza?.-., két hét alatt egyszer sem jutott Júniusban leszerelt. Visszament a bányába, ahol tizenötéves kora óta dolgozott. Valamikor bányász volt, de ért a gépekhez is és most mozdonyvezető lett. Itt van rá szükség. S Bodó János meg­szokta már, hogy mindig ott dolgozik, ott teljesít szolgála­tot, ahol éppen a legnagyobb szükség van a segítő kézre. Azóta már két öröm is érte. Megszületett a fut. Ara­nyos gyerek. Esténként vele játszadozik, ha „Stefiiről’’ haza­megy. Nagy öröm egy ilyen csöppségi;5-.-.iS az sem kisebb; hogy soronkívül s megbecsülésből előléptették tartalékos had­naggyá a. \ tni lesz? Nagyon feltette fele­ségét, meg a születendő kis- vérükét. Dobrovícs kiabált. -. -. fiáik A törékeny, fiatal asz- Sima káromkodott 5 újabb

Next

/
Thumbnails
Contents