Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-28 / 228. szám
Í851 SZEPTEMBER 38 NAPLÓ s Emelkedett { a takarékbetét-állomány; Követendő példa Baranya megyében az el-p Múlt hónapban is Jelentősen emelkedett a takarékbetétállomány. A lakosság takarékpénztárban őrzött megtakarításai augusztus 31-én közel 130 ) százalékkal haladták meg a ,» december 31-1 állományt, amikor az ellenforradalom után, az inflációtól való félelem hatására legkevesebb volt a takarékbetét. Egy házfelügyelő akit mindenki szeret Kévését olvastunk arról •1, hogy vannak olyan házfeí ügyelők, mint Haies Béla, Janus Pannonius utca 15. számú házban. Ez az ember minden szabad percét a ház tisztántartására fordítja. A két hét szabadságát például azzal töltötte el, hogy elvégezte a javításokat, festett és meszelt. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalatnak ezáltal 4—5000 forintot takarított meg. Szeretnénk a PIK figyelmét felhívni az ilyen házfelügyelőre, aki szereti a rendet és a tisztaságot, udvarias a lakókkal. HaicS Be’ áröl bizonyára más házfelügyelők példát vehetnek. A Janus Pannonius u. 15. szám alatti lakók A kiskacsai általános iskola nevelői szeptember 24-én értekezletet tartottak. „Az ifjúság nevelése, a KISZ-szervezet helyzete és kulturális feladataink” címmel Bogyó Elemér elvtárs, a pártszervezet titkára mondott vitaindító beszámolót. Részletesen elemezte az ifjúsági szervezet munkásságát. Márciusban a pedagógusok egy része idegenül tekintett a Kommunista Ifjúsági Szervezetre, attól tartott, hogy céljánál fogva nem képes .'óraiba tömöríteni a fiatalokat. Azóta a tapasztalatok azt igazolják, hogy az ifjúság szívesen dolgozik a KISZ-ben. A pedagógusok és a KISZ egymásra van utalja, mert az ifjúsági szervezet segíteni kívánja az iskolát hivatása teljesítésében, hogy .művelt, a szocialista hazához hű állampolgá- 1 rókát neveljen. A KISZ a közerkölcs kialakításénak őszinte harcosa akar lenni és ebben 1| támogatást kér a pedagógusoktól. A nevelők sokoldalú vitában beszélték, meg helyi szervezet munkáját és elhatározták, vetkező határozatot hozták: 1. Megalakul egy szervező bizottság, amely a becsületes fiatalokat a KISZ soraiba gyűjti össze. 2. Az ifjúság gyűlésein részt vesznek a pedagógusok is. Rövidesen megalakul a színjátszócsoport, októberben már műsoros előadást rendeznek. Létrehozzák a népi-tánccsoportot és az ifjú-*, sági szervezet keretében a sportkört. 3. No-J vember hónapban megszervezik a kézimunka^ szakkört, a fiatal leányok szüleit is megké-,i rík, jöjjenek el a különböző tanfolyamokra., i 4. Télen mezőgazdasági és más, a fiatalokat ,i érdeklő előadásokat tartanak, disfilm-vetítés- sel egybekötve. Ez a kis program bizonyára osztatlan örömöt kelt a falu fiatalsága között. Az unalmast esték, vasárnapok után művelődhetnek, ta-d nulhatnak és szórakozhatnak, Az ifjúságii szervezetek másutt is szívesen fogadnák ape-, dagőgusok önzetlen támogatását, hogy velük p együtt teremtsenek tartalmas kulturális és) hogy a jövőben segítik a kiszistákat. A kö- sportéletet a községekbe«. Öntözési bemutatón Komárom megyében Idoitírfajelentés Várható Időjárás nrombaton estté- felhőátvonulások, több helyen kisebb eső. Mérsékelt, majd megélénkülő nyugati, szól. az éjszakai dik. a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: 1—4 fok között, több helyen talajmenti fagy. Leg- nappall hőmérséklet magasabb szombaton: Csütörtökön érkezett vissza Komárom megyéből egy termelőszövetkezeti küldöttség. Megnézték a Kömyel Állatni Gazdaság és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet öntözéses kertészetét, amelyet ez i&v elején kezdtek építeni teljesen új módon, új leszereléssel. Megyénkben még mindig nem oldottuk meg a zöldség- ellátást, s nincsenek is olyan main meg- korszerűen felszerelt kertésze- északnyugati leink, mint Komárom megyé- íehűiés erösö- ben, bár lehetőségeink nagyobbak. A küldöttek láthatták, hogy ebben az északi megyében mostoha körülmények között is mernek vállalkoznia zöldség és egyéb konyhakerti 12—15 fok között. Verseny a földmttvesszövetkezetek kozott a 100 millió forintos részjegyalop eléréséért növények termesztésére. Mernek és sikereik jelentősek. Az államA gazdaságnak ebben az évben 700 000 forintot, jövedelmezett a ISO holdas kertészet, pedig csak 107 hó don öntöznek és idén kezdtek kertészkedni. A tatai szerkezete még nem. alakulhatott át megfelelően, s az éghajlat is lényegesen hűvösebb, mint nálunk. Járjuk a hatalmas kertészett telepet, pásztor Géze elv- társ. a gazdaság kertészeti vezetője először a pnlántmeve- lést mutatja meg. Hosszú ágyakból ágaskodnak a nálunk Is jól ismert áttelető, ún. ádventi kelkáposzta palánták, és a vaj fej-saláták. 5000 köb- a méter földet kellett megmoz- V gatnl a tavasszal, hogy be- i rendezzék ezt a kétholdas p<t- lántanevelő telepet. A nagy A beruházás mellett is hét fillé- 11 rért állítanak elő egy palén- ,1 tát, s jövőre néay fillérre csökkentik ezt az árat. A. kezelők beinditiák a A MÉSZÖV a •versenyíelhi- (| MIA-motort és a közeli árok- vássál egyetért, és támogatja) bői gumicsöveken megindul a Sellye!ek kezdeményezését, i1 viz. A szórófejek úgy áztatják Reméli, hogy a többi földmű- én talajt, mintha eső hullana. vesszövetkezotek Is megértve Ilyen öntözéshez 2000 kanna a részjegyalap-növelés fontos- d vizet kellene kézben az ágyak- ságát, támaszkodva a tagságihoz hordani, a kis motor se- legszélesebb tömegeire, teljes < | nitségével pedig két ember számban csatlakoznak a sellyci f kényelmesen, rövid kló alatt felhíváshoz. A csatlakozást af elvégzi. MÉSZÖV szövetkezetpolitikai $ Van itt az Árokparton egy főosztályának kell bejelenteni. J Csepel-Vtesel-motor is, amely Á Földmfívesszövetkezetl Tanács az elmúlt hetekben országos mozgalmat kezdeményezett. A mozgalom célja, hogy a földművcsszövetkeze- tek országos részjegyalapját 60 millióról 100 millió forintra növelje. A gazdasági szilárd ulás maga után vonná a földművesszövetkezeti mozgalom további erősödését, s a* eddigieknél is nagyobb szerepet töltőmének be a falvak gazdasági életében, . Az OFT kezdeményezésével f a földművesszövetkezetek 1 messzemenően egyetértenek, s * mindent elkövetnek, hogy emeljék részjegyalapjukat,1 ( minden taggal még egy 50 \ forintos üzletrészt jegyeztet- ' ve, A Sellye és Vidéke Körzeti Földművesszövetikezet igazgatósága felismerve a részjegy- J , . , . . . ,, alap-növelési mozgalom jelen- áldozatainak es annak ellenetőségét, versenyre hívja a me- : valamennyi földműves-' : mér a kiültetett pulántákre nyomja a vfzot. A föld alátJ eternit-csöveken jut el a viza növényekhez. A tábla, szélén minden ötven méterre csapok emelkednek ki, Ezekhez kapcsolják a hosszabbító csöveket, amelyekkel a tábla közepére vezetik a vizet. Közben természetesen három szórófe-11 jet szerelnek rá, amelyek eső- szerűen, egyenként 25 méteres f körzetben áztatják a talajt. — f Két éí félóra alatt 20 mint- méter csapadékot zúdítanak a talajra egyenletesen. Annak a kertészetnek, van jövője, amely bevezeti a hasonló szórófejes öntözést. Szinte elképzelhetetlen., hogy egy nagyobb kertészet kannákkal oldja■ meg az öntözUt. Nem megfelelő a csatomáztaiás sem. A Vörös Csillag Tsz kertésze mondotta el, hogy menynyit bajlódott még tavaly a csatomasserü öntözéssel. Fél napig tartott, amíg a tábla túlsó végére élért a viz. A küldöttek Is elismeréssel szóltak az új öntözési rend szerről. Egyesek azonban sokallták a beruházási költsé-i get. Pedig kifizetődik. A Kör- \ i nyel Állami Gazdaságban 6200 ,l forintért szerelték be egy-egi/|> holdra a berendezéseket, ésar(> első évben már majdnem meg ) térül, amit ráköltöttek. A baranyai földeken meg Is térülne egyetlen esztendő alatt. UPÖCZKI é Miért tértek e! Pécsett a 30 százalékos átlaitét? Több levél érkezett szerkesztőségünkhöz, amelyben a levélírók szót emelnek a mozik és a színház hclyárainak emelése ellen. Mindenki előtt világos, hogy az ellenforradalom után az ország nehéz gazdasági helyzetben van. A filintcch- nika az utóbbi tíz évben olyan hatalmas fejlődésnek indult, hogy messze túlhaladja az előző ötven év fejlődését. Az ország csaknem minden nagyobb városában — így Pécsett is — szélesvásznú mozi létrehozásán fáradoznak. A közönség igényt is tart erre. A filmszínházak korszerűsítése nemcsak a szélesvásznon történő vetítésből áll, fejleszteni kell a hangtechnikát is, nem is szólva a filmgyártás ezer féle tökéletesítéséről. A falusi mozihálózat bővítése sem közömbös. Évről-évre több és több faluba vezetik be a villanyt. S ha egyszer a faluban kigyullad a fény. növekszenek az Igények is, több rádióra, tökéletesebb filmvetítésre van szükség — ezt kívánja a falu kulturális fejlődése. Nálunk a helyáremelés után is sokkal kedvezőbb a helyzet, mint a nyugati országokban és a testvéri államokban. Természetesen a helyáremelés nem kellemes dolog, de ha összehasonlítjuk a Horthy-rendszer alatti hclyárakkal, a következő képet kapjuk: 40 fillér volt például a mozi helyira és egy Ipari segédmunkás órabér': 18 fillér. Tehát majdnem három óráig dolgozott azért, hogy két ór&t a moziban tölthessen. A* olcsó helyárak némi emelése gazdagon megtérül á jövőben, amikor jó filmeket, tökéletes vetítést láthatunk a mozikban, esetleg új moziban. Ennek megvalósításához azonban támogatást kér az állam azoktól, akik megértik a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetet és azt a törekvést, hogy mindenkinek minél jobbat, szebbet, tökéletesebbet adhasson a filmművészet terén. A színházak ma az üzemekhez hasonlóan nagyobb gazdasági önállóságra törekszenek. A régi helyárakkal ezt lehetetlen lett volna elérni, ugyanis esetleg csak olyan darabokat mutathattak volna be, amelyek nélkülözik a művészi igényességet, s. csak kevés embernek nyújtanának művészi élményt. gye szövetkezetét. A sellyel igaz re, hogy birodalmak, országok hullottak szét, a nacionalizmus nem került a történelem \ lomtárába, hanem még ve- fj.. -- , gl* viruló,; szedelmesebben folytatta szeüzletrészükhöz további ^3 |repléset, akarcsak tulajdonosa darab 50 forintos részjegyet, I a buo6oáziaÉii felhívása jegyeztek. A sellyeietk szól: „Szövetkezetünk vezetősége as Igazgatósági ülésen megtárgyalta SZÜVOSZ felhívását, s az OFT kezdeményezését. A vezetőség úgy határozott, hogy a Földművesszövetkezetek IV. Országos Kongresszusának tiszteletére Indított mozgalom sikere érdekében a kongresszusig, december végéig, 100 forintra emeli a sellyel földmfivesszOvetkezet egy főre eső részjegyalapját. A szövetkezet eső részjegyalapja A nacionalizmus nem hazaszeretet IX. Az első világháború szörnyű (> A tanácsköztársaság bukása fgy ] | után Horthy és társai újra nacionalista méreggel léptek az ország földjére. Tudták, hogy él a népiben a hazafiasság, a nemzeti érzés és tudták, hogy miből táplálkozik. 1848 egyik nagy hibája volt, amit egy megváltozott történelmi korszakban a tanács- köztársaság soks7.orosan tetézett, hogy elmaradt a jobbágy felszabadítás teljes végrehajtása, illetve a földosztás. Milliók várták Magyarországon a nagybirtokok felszámolását, ery tagra) hallva és tudva, hogy 1917- jelen pjua. ben ez Oroszországban megnatban meghaladja a 80 fórta-J történt, ho?y, l750-től 1850-lg tot. Ennek további «átélésé- demokratikus vei akarjuk' év végéig elérni,« íorradatomkbun ez sokhelyütt -Illetve túlhaladni a 100 forin-) ^valósult. Az omzág Auszt- tos átlagot áriától való élsz aki tása már Igazgatóságunk fdszóItt^csakmn Wjesen lekerült minden földmfivesszövetkeze-1 tót, csatlakozzanak a verseny-1 bez. A verseny értékelésére n ( MÉSZÖV szövetkezetpolitikai' főosztályát kérjük fel. A verseny végleges értékelésének1 Mőfjíonljla 1958 január 5" napirendről, hiszen a monarchia széthullott; A szegedi ellenforradalmi kormány magát „nemzetidnek mondva, alakult meg és az egyik legégetőbb problé- máfeMb, n földkérdésben ilyen „szózat"-tal fordult a magyar földművesekhez: „TI tartották íernn ezer éven át a történelem legnagyobb viharaiban a magyar hazát, td vívtátok ki Kossuth zászlaja alatt Magyarország szabadságát, tj védelmeztétek a világháború vértengerébem is a legkeményebb derékkal a honi határokat...“ S a szegedi kormány Ígéretet tett: „;i.magyar földhöz juttatja majd mindazokat, akik a rögöt szántják, a kalászt aratják.“ Kossuthra, magyar szabadságra hivatkoztak és földet ígértek, mert jól tudták, mi a milliók baja, gondja, vágya. Mi lett belőle? Wels István, aki éveken át volt a Magyar Falu Szövetség elnöke, „A magyar falu" című írásában így beszél: „Az 1920-ban megindult földreform lényegesen nem változtatott a falu struktúráján, nem járult hozzá túlméretezett mezőgazdasági munkásosztályunk apasztáaá- hoz.;." Majd tovább: „A magánjogi alapon nevelt bíróság és a megváltást szenvedőknek a törvény hézagjait felhasználó furfangja, népünk köny- nyen befolyásolhatósága azt eredményezték, hogy nagyon sok helyen a házhelyeket a patakmederben, illetőleg a patak árterületén, vadvizes réteken, a határ legalacsonyabban fekvő pontjain és nem ritkán a község középpontjától olyan messze jelölték ki, hogy az új házhelyen épült házak lakosait a falusi élet előnyeitől megfosztották." „Nem egy helyein évekig földbevájt veremben lakott a boldog házhelytulajdonos ■ -. Ez lett a „nemzeti" kormány földreformjából, házhelyjuttatásából. Mi lett a „nemzeti politikából?" Maga Horthy, Teleki, Kállay és társai mondták ki utólag a II. világháború alatt, ‘hogy szegedi gondolatuk az európai fasizmus úttörője volt. Valóban az volt, mégha voltak „magyar sajátosságai” is, az álparlament, a színlelt többpártrendszer stb. Nem lett semmi a magyar szabadságból, a remélt függetlenségből, demokráciából, a jogokból, vívmányokból. Szomorú, de így volt — erre jól emlékezhet az Idősebb korosztály, — hogy Magyarországon a magyar dolgozónak kevesebb Volt a politikai joga, kisebb kenyérhez, kevesebb szociális ellátottsághoz, védelemhez Jutott, mint a Csehszlovákiában. Romániában, Jugoszláviában élő magyarság, pedig köztudomásúan kisebbségben voltak és nem hiányzott a soviniszta uszítás, a megkülönböztetés sem ellenük. Tehát nem lett föld, jobblét és a többi Ígéretből sem semmi, vagy csak nagyon kevés, — bár voltak (nem tőkések és földesurak) rétegek, amelyek nem véletlenül jobban éltek, mint ma —• miliiószám volt a koldus és középkorián sötét, reakciós belpolitika volt a demokrácia helyetti Az ígéretek teljesítését váró, és újra, meg újra háborgó tömegnek mondani kellett valamit, ígérni, okolni, hogy féken maradjon, hogy féken tartható legyen. Amilyen reakciós volt az uralkodó osztály, olyan szemérmetlenül fokozta a nacionalista uszítást, kérkedett jelszavaival, mint „igazi nemzeti érdekekkel.“ Elkezdték hirdetni, hogy minden baj oka a trianoni szerződésben megcsonkított ország, kiagyalták, hogy „Csonka Magyarország nem'ország, egész Magyarország mennyország." Az 1867 utáni kapitalista fejlődés kétségtelenül sok téren kedvező hangulatát próbálták ezzel felidézni, ami talán még többet is ígért ebben az időben az embereknek, hiszen 1936—37-ben nem voltunk már a monarchia társországa. S jött a „Nem! Nem! Soha!" még az iskolás gyermekek ceruzáján is. Mindez már a hitleri Németország oldalán történt, fokozódott megállás nélkül. A fasiszta Német- éa Olaszországot tudva maga mögött a magyar uralkodó osztály, élén Horthy- vftl, azok ellen fordult, akik 1919-ben segítették leverni a tanácsköztársaságot, akiknek nem kis részük volt Horthy uralomra jut ásában, — a román, a cseh, a szerb burzsoázia ellen. ígéret ígéretre halmozódott, hogy mi lesz, ha Nagy-Magyarország lesz. Ekkor már nem titkolták, hogy területi Igényeiket háborúval látják teljesíthetőnek. Ehhe' készítették elő az új generációt úton, útfélen. Sohn nem felejtem, iskolában azzal Ez pedig nagy mértékben rontaná a színház nevelő szerepét s a szocialista kultúra fejlődése szempontjából is megengedhetetlen. Eddig a színház költségeinek felét az állam fedezte s a közönség igényeinek és az előadások színvonalának emelése miatt emelkedett a színházak állami szubvenciója Is. Azért, tiogy a gazdaságilag önálló színház színvonalas, művészi igényt kielégítő és művészi élményt nyújtó előadásokat tarthasson, s az állat» se fizessen erején felük felemelték a helyárakat, Ez nem jelenti azt, hogy a kultúrpolitikában változás történt, csupán azt jelenti, hogy a közönség segítségével kívánnak továbbra is mindenki számára elérhető előadásokat rendezni, n tegyük hozzá, az eddigieknél Jobb előadásokat. Érkezett Olyan levél is szerkesztőségünkhöz, amelyben kifogásolják a levélírók, hogy a pécsi filmszínházakban nem a filmfőigazgató szerint Jelzett 30 százalékos áremelés történt. Országos viszonylatban a mozik osztályokba vannak sorolva. Ennek következtében lehetséges az, hogy az áremelés egyes helyeken az átlagos 30 százalék fe'ett vagy alatt van. A pécsi korább! helyárak az országos átlagnál alacsonyabbak voltak, mivel a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat más vállalatoktól eltérően korábbi holyárkorrekclót nem eszközölt. így adódik az, hogy az országos 30 százalékos átlaghoz viszonyítva 15 százalékra tehető az áremelés átlagos mértéke Baranyában. V pécsi mozik ugyanis háremféle helyárral dolgoztak. 1.30, 2.70 és 4 forint. Az országban nem találunk több oel- dát e háromféle helyárra \ tulajdonképpeni beosztás a következő volt: 1.30, 3.70, 4 és 5.30 forint. Komlón például két év óta a Május 1. Művelődési Ház mozijában Ilyen helyárak mellett játszottak. Itt az áremelés a helyeknek megfelelően így alakult: 2, 3.50. 4.50 és 6 forint. A pécsi filmszínházakban tehát a helyrendezés és az áremelés az, ami eltérést okoz az előbb említett 30 százalékos országos átlagtól. Mondhatjuk úgy Is, hogy a régi mulasztást a vállalatnak és. a nézőknek egyaránt most kell pótolniok. ijesztgetett bennünket egyik tanítónk, hogy „a román legkedvesebb eledele a magyar szive“. A könnyű terület visz- szaszerzés, a ,.magyarnál nincs különb ember a világon“, a magyar baka „a világ legjobb katonája“ hangulatot ültették az emberek fejébe még a leghétköznapibb katonanótákban is, hogy „nem kell neki szurony sem golyó, elég lesz a magyar vezényszó, hogyha jön a Horthy katonája.” Mármint a cseh, a szlovák, a román katonáknak. S mennyi, de mennyi ilyen volt! E hangulatot méginkább fokozták az ismeretes bécsi döntések. Az elszakított területből egy-egy darabot Hitlerek visszacsatoltak. Volt fehér ló. diadalmas bevonulási, nemzeti űjjászületési mámor. A beígért menyországi jólét csak nem jött, még a tisztitótflzbcli sem. Ellenkezőleg. Az első felvidéki bevonulás után drágább lett a cukor, majd a zsír, később a liszt és még sok minden, és ez a folyamat nem állt meg 1946 augusztus 1-ig. A várt jólét elmaradt, viszont újabb okolás következett, hogy a bajok „forrása a zsidóság“. S mire 1940-re fordult a naptár, megkezdődött egyes tekintetekben a hitleri Németországnál is vadabb zsidóüldözés. Ekkorra a magyar fasizmus ideológiájának minden alkotó elemét, a nacionalizmust, a sovinizmust, az antiszemitizmust és a többit a legvadabb, a legnyíltabb formátlan lehetett már látni. (Folytatjuk)
