Dunántúli Napló, 1957. szeptember (14. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-24 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI ## I Ötvennégyezer látogató az ellenforradalomról készült kiállításon A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR KEDD, 1957 SZEPTEMBER 24 Irányelvek az októberi forradalom 40. évfordulójára Nyereménylista az V. és a Yl. békekölcsön-sorsolásról Pécs-Baranya—Komlói Bányász 2:1 (2:0) Egy hete, hogy megnyílt a November 7 Művelődési Ott­honban az októberi ellenfor­radalomról készült kiállítás s azóta egymásnak adják a ki­lincset az emberek. Eddig mintegy ötvennégyezren néz- ► ték meg, közöttük sok diák. Az iskolák közösen, zárt rend­ben látogatták meg a gazdag anyagokból összeállított kiállí­tást. Valamennyi látogató érzését, gondolatát nehéz lenne rögzí­teni, de némelyikről hű képet ad a kijáratnál elhelyezett lá­togató-könyv. Számosán — fő­leg fiatalok — Írott szóval vallják, minden erejükkel, tu­dásukkal megakadályozzák október megismétlődését. — Egyikük így ír: „Ami volt 1956 október 23-án, az soha többé nem fog lenni. Mi, fiatalok, fegyverrel a kézben harcolunk a néphatalomért.“ Az események vérrel írt, gyalázatos napjairól készített felvételek különösen az anyá­kat hatották meg, nem egy­szer a könnyekig. Idős asszo­nyok remegő kézzel fognak tollat, hogy beírják érzései­ket: „Megrázó, amit láttam, végignéztem a 65 évemmel, de a vérem meghűlt” — írja Vá- zsonyi Józsefné. Néhány lap­pal odább Phillips Vilmosné vetett pár sort a neve mellé: „Megjegyzem, az emberiség söpredéke megmutatta, hogy mire képes a védtelen embe­rekkel szemben.“ S a megrázó hatáson, köny­Termeljiink gazdaságosan! Mostanában egyre többször előkerül értekezleteken, termelési tanácskozásokon, az évvégi nyereségvisszatérí­tésről való beszélgetéseken az üzemek gazdaságos terme­lésének a kérdése. Ez a kérdés ma már nem csupán a gazdasági vezető­ket érinti, nem csupán hitelkérdés, hanem mindenkinek az ügye és egyre jobban felismeri mindenki, hogy vala­milyen módon, de köze van a gazdaságos termeléshez. Nemcsak elvileg, hanem gyakorlatilag is, sőt anyagilag is. Mondhatnánk mindenkinek a zsebében is érződik, hogy ahol dolgozik, milyen gazdasági eredménnyel termel­nek ezt, vagy azt. Nyereségesen gazdálkodnak-e, vagy rá­fizetnek. Ha ez ma még csak kevésbé érződik, annál in­kább érződik majd a gazdasági év végén, amikor sor ke­rül a nyereségrészesedések kifizetésére — ahol az egész évi munka alapján erre sor kerülhet, A gazdaságos termelés nem könnyű dolog. Nehezebb megfelelni a gazdaságosság követelményeinek, mint mond­juk a mennyiségi termelési terv támasztotta igényeknek. A gazdaságos termeléshez feltétlen szükség van a termelő kapacitás teljes kihasználására, az anyagellátás folyamatos biztosítására, a termelési folyamaitok jó összehangolására és nem utolsó sorban jólképzett, begyakorolt munkás­állományra, a munkások erőfeszítéseire. Üzemeink egy része jó eredményeket ért el termelése gazdaságossá tételében. A legjobbak közé tartozik ezen a téren a Pécsi Kenderfonó. Itt az alaprentabilitáson felül még jelentős nyereségtöbbletet is értek el augusztusban. Ebben az üzemben a termelés mennyiségét is jelentő­sen emelték a múlt év hasonló időszakához viszonyítva. Egy termelő napon körülbelül 41 százalékkal magasabb termelési értéket termeltek, mint a múlt év azonos idő­Eredményeik ilyen mérvű javulása főkép a munkás­állományban meglévő állandó létszám-változások meg­szüntetésének az eredménye. A fluktuáció megszűnésével párhuzamosan nőttek a teljesítmények, nagyobb gondot fordítottak a gépek karbantartására, aminek következté­ben bizonyos mértékig nőtt az üzem kapacitása is. Sike­rült megjavítani az anyagellátást is és megszületett a jó eredmény. A kesztyűgyár is jelentősen túlhaladta már múlt évi eredményeit, mennyiségben és értékben. Kereken négy­ezerkétszáz párral emelkedett a gyár kesztyűgyártása. Ez elsősorban a szabászati kapacitás emelkedésével magya­rázható, ami a szabásztanulóképzés első eredménye. A szabászati kapacitás helyes arányú emelkedése összhang­ba hozta a gyártási folyamatokat, ennek eredményekép­pen júliusban és augusztusban túlteljesítették tervüket és mindkét hónapban az alaprentabilitásnál kedvezőbb ered­ményt értek el. A fenti példák is igazolják, hogy a gazdaságos terme­lés alapja a tervek teljesítése. Nyugodtan mondhatjuk, hogy tervteljesítés nélkül elképzelhetetlen a termelés gaz­daságossága. Ezt igazolják azok az üzemek is, ahol lemaradtak az augusztusi terv teljesítésében. Ezek az üzemek az alap­rentabilitásukat sem érték el. Ilyen problémák főleg a nehézipari üzemeknél állnak fenn. A vasipari üzemek gazdaságos termelését azonban nem csupán belső okok gátolják, hanem külsők is. Az üze­men belüli szervezetlenségeket is nem egyszer külső okok szülik. Ezek sok esetben az anyagellátás nehézségeire ve­zethetők vissza, amire pillanatnyilag nehéz megnyugtató megoldást találni. Van azonban olyan káros jelenség is, amit meg lehet és meg is kell szüntetni. A szakmákon belüli egységes bérezés kialakításáról van szó. A Sopiana Gépgyárban például a belső szervezetlenség egyik fő oka, hogy a forgácsolóüzemben munkaerőhiánnyal küzdenek, a szereidében pedig kapun belüli munkanélküliségről le­het beszélni. Fennáll ugyanis az a furcsa helyzet, hogy más üzemekben magasabb órabért tudnak biztosítani az esztergályosoknak, mint itt. Ezért jó szakmunkások men­nek el az üzemből, létszámhiány-gondokat hagynak ma­guk után — sőt mint a példák is mutatják, az eltávozot­tak miatt fennálló kapacitáshiány még a terv nemtelje­sítéséhez is vezet és veszteségessé teheti a vállalatot. Igen sokat segíthetne a vasipar helyzetén, ha egységesen sza­bályoznák a szakmákon belüli béreket és megszűnne az, hogy a munkások egyik vállalattól a másikhoz vándorol­nak a magasabb órabérekért. A munkások érdekében is történne az ilyen bérszabályozás, mert a munkások sem szívesen vándorolnak. Végül nem szabad elfelejteni, hogy a termelés ala­kulása mindig végső soron magukon a termelőkön, az üzemekben a munkásokon múlik. Ha magas az egy főre eső termelési érték és hónapról hónapra csökken a selejt­százalék, csökkennek az anyagköltségek — ami a meg­termelt értékre eső összes költségek csökkenését is maga után vonja, akkor az üzem termelése gazdaságos lesz. A gazdaságos termelés tehát nem csoda folytán jön el, hanem munkával lehet megteremteni. A fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozók e= tz üzemi kollektívák erő­feszítésével. Ifjúsági nagygyűlés a műszaki egyetemen Marosán György elvtárs beszéde A budapesti műszaki egye temen és az építőipari és köz­lekedési műszaki egyetem M SZMP bizottságai és KISZ szervezetei hétfőn délután ifjú sági nagygyűlést rendeztek az egyetem aulájában. Az egyete mi fiatalok kívánságára ren­dezett gyűlésen részt vett a két egyetem tanári kara és többezer hallgatója. A gyűlést Tóth János, a műszaki egyetem párttitkára nyitotta meg, majd Marosán György államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságán dk. tagja, a budapesti pártbi­zottság első titkára szólt az egyetemi ifjúsághoz. — Eljöttem beszélgetni azok­kal a diákokkal, akiket az utóbbi években elhanyagol­tunk és hagytuk, hogy mások beszélgessenek velük — mon­dotta bevezetőben. Ahogyan a gyárakban, üzemekben elbe­szélgetünk a munkások prob­lémáiról, ugyanúgy megláto­gatjuk az egyetemeket, diák­szállásokat is, hiszen azonban, hogy megbántanám a nem munkás- és parasztszü­lők gyermekeit. Ha Horthy Miklós idejében az egyete­men a gyáros, a bankár, a földbirtokos fiához beszéltek, akkor engedjék meg nekem, hogy én viszont elsősorban a munkás- és parasztgyerme­kekhez szóljak. Ezen a gyű­lésen róluk lesz szó! — Üjból megjelentettek — mondotta a továbbiakban — egy először 1942-ben kiadott könyvet, amely vázolja az akkori Magyarország munkás­ságának és parasztságának kulturális helyzetét. E könyv szerint 1930-ból hiteles adatok bizonyítják, hogy zárták el az elmúlt rendszerben a dolgozó nép fiai elől a tanulás lehető­ségét. A munkásszármazású gyermekek közül akkor csak minden hetvenhatodjk került be a középiskolába, a dolgozó szegényparasztok fiai közül pedig csak minden négyszáz- hetvennyolcadik tanulhatott, leányaik közül pedig csak minden 21 136 kerülhetett be a, középiskolába; 1931-bem 13 046 középiskolás lány volt az országban és ezek közül összesen hat volt gazdasági munkás és cseléd gyermeke. (Folytatás az 5. oldalon) nyékig ható érzéseken túl a szeretet is megjelenik a kiál­lítás nézése közben. Ilyeneket írnak: „Tisztelem szívből Ká­dár elvtársat.” Másutt: „Erőt, egészséget Kádár elvtársnak!“ S valaki — talán végignézte a szégyenteljes csiliagverést ok­tóberben — csillagot rajzolt a könyvbe s alá ezt írta: „Ra­gyogj, ragyogj, vörös csillag örökké!” De nem hiányoznak a könyből a hosszabb, elgondol­kodtató Írások. Mélyérzésű, gondolkodású elvtársak je­gyezték be a kiállítás nézése közben kialakult gondolatai­kat. Méhész György az ellen- forradalom söpredékéről ír. Arról, hogy mindenki tehetett októberben, amit akart, csak egy bűn volt: kommunistának jlenni! Nem hiányzik a „Nyílt (levél“ sem, melyet Andersen (úrnak, az ENSZ ötös bizott- (sága elnökének címeznek — (Tisztelettel meghívják a kiál- (lításra, hogy személyesen győ- [ződjön meg saját hazugságai- jnak tarthatatlanságáról. I.ás- tsa, tapasztalja, hogy október­iben szó sem lehetett forradli­liomról, amikor legjobbjainka*. fa nép fiait börtönözték be és (gyilkolták meg. S a könyvben a sok ezer (aláírás azt bizonyítja, hogy : októberben a becsületes, haza­ijukat őszintén szerető embc-r} (rek nem támogatták az ellen- > forradalmat. Most meg nyíltan (kiállnak és elítélik azt, Li Sao-jen kínai famelszö és pilis Haramián A hazánkban tartózkodó Li Sao-jen kínai fametsző és gra­fikusművész szombaton és va­sárnap megyénket látogatta meg. Felkereste többek között Siklóst, Harkányt, Bolyt és számos vázlatot készített első­sorban a tsz-ek életéről. Boly­ban a versendi népizenekar a vendég tiszteletére egy kínai | népdalt is megtanult. szóval az igazság fegyveré­vel kell meggyőznünk az embereket arról, hogy a pártnak, a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak * minden döntő kérdésben j igaza volt és igaza van! í — A külföldi rádióban és | sajtóban azt híresztelték, hogy I júniusban itt jártam és önök t ^fütyültek ^ökattenúinau-1 ^ szavazatok 99.2 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire esett nak, hogy még sohasem jár­29 tanácstagot választottak tam itt, sem mint diák, sem mint pártmunkás, sem mint kormányember. De ezután el­jövök ide többször is, hiszen a párt budapesti első titkára vagyok s nemcsak az érdekel, hogyan gyógyítanak az új Szent János kánházban, ha­nem az is, hogy helyesein taní­tanak-e a műegyetemen, szót fogadnak-e a diákok a profesz- szoroknak és ha nem, miért nem? Mielőtt idejöttem, tájéko­zódtam, milyen kérdések fog­lalkoztatják a hallgatókat. Elöljáróban még azt is meg­jegyzem, hogy elsősorban a munkás- és parasztszármazású diákokhoz szólók, anélkül | Pécs város területén vasár- t nap tartották meg a városi és I városi kerületi új tanácstago- [kat. összesen huszonkilenc új [tanácstagot választottak azok f helyébe, akik elköltöztek, meg- j haltak, tanácstagságúkról le- (mondták, vagy összeférhetet­lenség miatt nem lehettek to- fvábbra is tanácstagok. A városi tanácstagok válasz­tásánál a szavazásra jogosul- ! tak száma 4 974 volt. A le- (adott szavazatok száma 4 324, [ebből 4 320 érvényes. A Haza­fias Népfront jelöltjeire össze- I sen 4 266-an, ellenük pedig 34- ten szavaztak, ami 99,2 száza­itól«* választási eredményt je- ílent. Városi tanácstagnak válasz­tották meg: Foór János egyé­nileg dolgozó parasztot, Altes- berger János nyugdíjas bá­nyászt, Buzási Mátyás műve­zetőt, Ambrus Jenő lakatost, az MSZMP városi pártbizott­ságának titkárát, Kiss István- nét, a városi nőtanács titkárát, Papp János pártalkalmazottat, Riegl Lajos nyugdíjast, Pa- tócs József római katolikus plébánost, Sebők Imréné ház­tartásbelit, Oszvatd Istvánt, a MÉK személyzeti vezetőjét, Bódis Istvánt, a városi nép­front titkárát, Bemáth János rendőralezredest és Hódi Szil­vesztemé nyugdíjast. ' ************************....................... ........................................................................................»»»»»«4 MM Sze relik a gépi berendezést a Kokszművek generátortelepén A mindenkit érdeklő kérdé­sek közé tartozik, hogy milyen stádiumban van a Kokszmű­vek új generátortelepének az építése, mikor tud több gázt adni a városnak a Kokszmű­vek? Az új generétortelep épülete már csaknem teljesen elké­szült, már a gépi berendezések szerélése is megkezdődött. Ügy látszik gyakorlatilag még eb­ben az évben be is fejeződik a generátorok beszerelése. A jövő évben pedig megkezdik a szóntorony vasbetonvázának az építését és a szerelését is. A munkák gyorsabb ütemű előrehaladását bizonyos mér­tékig gátolja egyrészt az, hogy az építő vállalat nem tudja az épületeket olyan sorrendben átadni, amilyen sorrendben azokra szükség lenne. Így pél- :!ául előbb fejezik be a gáz- iartály melletti gázfúvók épü­letének az építését, mint a ge­nerátortelep széntomyáét, no­ha a szóntoromynak előbb kell készen lennie és üzemelnie, mint a fúvóhelyiségmek. A berendezéseket szállító vállalatok szállítási határidőit is szeretnék a Kokszművek vezetői előbhrehozni, mert egyes berendezések kései szál­lítás® gátolja a mielőbbi üzemibeállítást. Például a ge­nerátortelep daráját jövő év decemberére köteles a gyártó vállalat szállítani, noha már sokkal előbb is beszerelhető lenne. Általában azt szeretnék elérni, ha az új üzem felszere­léséihez szükséges valamennyi anyagot jövő év második ne­gyedévében már leszállítanák a különböző vállalatok. A generátortelep szerelésé­vel párhuzamosan végzik a gáztisztító berendezések szere­lését is. Ezek révén sokkal jobb minőségű gázt kapnak majd a fogyasztók, mint ed­dig, ugyanis.az új berendezés segítségével sikerűd teljesen kénteleníteni a gázt; A generátorgáz nem kerül el a fogyasztókhoz — ezt is kell tudni róla. Nagyrészét fel­használja a Kokszművek a kokszolókemencék fűtésére, másik részét pedig az ipari üzemek kapják; A generátor- gáz ugyanis tipikusan ipari gáz. Hőértéke alacsony, mint­egy 1500 kalóriás csupán; Vi­szont, ha a jövő évben megin­dul a generétortelep gázszol­gáltatása, akkor az eddig a kemencefűtésre fölhasznált kokszgázmennyiség felszaba­dul a lakosság számára; Nehéz lenne pontos határ­időt megjelölni, hogy mikor lesz teljesen készen a generá­tortelep. Ha gyorsan leszállít­ja a szükséges berendezéseket a győri vagongyár, a Gábor Áron vasöntöde és gépgyár, akkor már nem kell sokáig várni a gégeitótás jaypjláeára^ A kerületi tanácstag-válasz­tásoknál az első, második és harmadik kerületben a 4 947 szavazó közül 4 935 a Hazafias Népfront jelöltjeire, 12 pedis ellenük szavazott, ami 99.7 százalékos választási ered­ményt jelent. Az I. kerületben tanácstaggá választottéit: Nagy József egyénileg dolgozó parasztot, Bencze István egyénileg dol­gozó parasztot, Túrái András­áé háztartásbelit, Dont Lajos- né háztartásbelit és Konrád Lajos képkeretezőt. A II. kerületben tanácsta­gok lettek: Rapp Jánosné ház­tartásbeli, Bimbó József gé­pészmérnök, Fritz Józsefné kisipari szövetkezeti varrónő, valamint ifj. Fürdős Ferena gépésztechnikus. A III. kerületben: Hoffbaucr Antal főkönyvelőt,, Hanzák Károly mélyfúró szakmunkást, Mátievics Gyula tetőfedő ipar frost, Gócz Béla megyei légó- f törzspanancsnokot, Pálinkás, XGyörgy újságírót, Bérezés Isl- tván nyugdíjast és Jakab György autó- és motorjavítót választották meg tanácstag­nak; Az újonnan megválasztott [városi tanácstagok már szep- Itember 30-án reszt vesznek (Pécs megyei jogú város vég- : rehajtó bizottságának tanács­ig ülésén, ahol leteszik az esküt. Eduard Gracs liangverseipk Pécsen Eduard Gracs, a kiváló szovjet hegedűművész hétfői I délben Budapestre érkezett. Szerdán szólóestet ad, október 1-én pedig az állami hangver- : senyzenekarral lesz zenekari estje. Október 2-án Pécsett lép fel, 3-án szerepel a tele­vízió adásában, 4-én pedig Miskolcon ad szolóe&letj , V'

Next

/
Thumbnails
Contents