Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-24 / 198. szám
1951 AUGUSZTUS 24 NAPLÖ 9 Túlhaladták a félezer métert a hosszúhetényi légakna mélyítői Ebben az évben a beruházási feszegek hiánya miatt a hosz- szúhetényi iker aknák mélyítői csak az egyik aknát, a légaknát mélyítik. A légakna mélysége a múlt hónapban érte el a félezer métert, jelenleg 516 méter mély. Az aknamélyítők a terv szerint a hónap végére érik el a II. szinti rakodó elkészítéséhez szükséges mélységet. Ezzel a légakna mélyítése egyelőre be is fejeződik, csupán az akinazsompot keli még elkészíteni. Az aknamélyítés befejeztével a légakna mélyítői az aknarakodó készítéséhez fognak. Ezzel a munkával október közepéig szeretnének elkészülni, mert ezután nagyon nagy ■» munka következik; A hosszú- f hetényi légakna I. és II. szintjét ugyanis körülbelül 1700 méter hosszú, 3,5 méter átmérőjű vágattal össze kell kötni a vasasi Petőfi-akna VIII. illetve IX. szintjével. A szállítás meggyorsítása érdekében — hogy a vágabhajtás megfelelő ütemben haladhasson — áttérnek a jelenlegi un. bö- dönyszállításról a kasszállításra is. A 75 hosszúhetényl aknamélyítőre tehát a csökkentett ütemű beruházásók ellenére nagy feladatok várnak. Megvalósításuk sok erőfeszítést követel, különösen most, hogy Hosszú- hetényben is felbukkant a bányászok legnagyobb ellensége, 5 Egy vagon 2 savanyúság télre A Pécs és Vidéke Körzeti, i1 Földművesszövetkezet eddig, Mohácsról vagy Szigetvárról, Az szállította a savanyúságot ősz-4 A TANULSÁG hívta fel a figyelmüket, óvóintézkedéseket rögtön megtették s most várják a Bányaműszaki Felügyelőséget, hogy meghatározza, milyen módon dolgozhatnak tovább. A 401 méter mély szállító aknában jelenleg 225 méter magas vízoszlop van. A felszíntől 170 méter mélyen felszerelt szivattyú biztosítja, hogy ennél magasabbra ne emelkedjen. Ez a hatalmas vízmennyiség a szakemberek szerint nem hat károsan az aknára, mert a víz tiszta, s aránylag savmentes. Az aknamélyítők \— ahogyan ürülnek szeretnék, ha a légakna elké-?tóroló edények a metán. Néhány nappal ez- aia « icgaiuia előtt az akna talpon vették szításé után itt folytathatnák 5 .. észre, a bugyborékoló talpvíz a munkát. fto szel és télen. A szállítás nagyi gondokat okozott, mert leg-4 többször nem volt elegendő edény. Most ezen úgy igyekez- nek segíteni, hogy maguk gondoskodnak a körzet sava- 4 nyúság-ellátásáról. Már kibe- reltek Mecsekalján egy pincét 4 havi 400 forintért, ahol a sa- <• vanyúságot tárolják. Uborkától paprikát és káposztát savanyí-<> tanak egy teljes vagonnal. A 4 tartósításhoz a felvásárlást f már megkezdték. Azt is tervbevették, hogy folyamatosan majd a újra megtöltik azokat. |;A közlekedési balesetek oka: nem tartják be a KRESZ-t Köszönet jí A közúti forgalom növeke- „ Ldé6ével növekedett a baleseti O dZOVjefliniOnaKd, veszély is. A közúti balesetek A pécsi fűtőház MSZMP okait vizsgálva megállapítható, • T-T _____ís v hogy azok nem csupán a megt tn övk7dettforgaTomlövetFeles a létszámába tartozó ősz- hanem legtöbb eßetben gondatlanságból, ittasságból, fegyelmezetlenségből erednek. segített elnyomni az imperialisták és azok magyar- országi ügynökei által szervezett ellenforradalmat 3. Minden segítséget megzottabban tiltakozásunkat fejezzük ki az ENSZ ötös bizottságának hamis adatokra (i Ezért határoztuk el, hogy naalapozott jelentése és a „ma- . i pirendre tűzzük az autóköz- gyar kérdés” napirendre tű- {i lekedési vállalatok ezirányú zése -’’«'n. munkájának vizsgálatát. A 151. - '■‘■■uWkozunk a hazánk ,1 én megtartott értekezletre meg bcáuj«-.„e való beavatkozás (i hívtuk az érdekelt vállalatok ellen. |l ü. h.-elnökeit és igazgatóit, 2. Kösaönetünket fejezzük 4 valamint a megyei tanács közki a Szovjetuniónak, hogy } lekedési osztályának és a megyei rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetőit b 11 Bakán József elvtárs, az adunk az MSZMP-nek és <> AKIG igazgatója, valamint a Kádár elvtárs által szerve- 4 területi bizottság brigádjának zett forradalmi munkás-pa- i> számoltak be az érderaszt kormánynak. ''~'L “ Követeljük az _____| hogy u tasítsa vissza a nyu- (tszámáról, azok okairól. Ki- gatra szökött hazaárulók <1 tűnt, hogy a baleseteket nem alaptalan vallomásaira ala- (t a gépjárművek fokozott mértékben való bevonása a közúti forgalomba, hanem legtöbb esetben a KRESZ be nem tar- i> tása okozza Ezzel kapcsolat- 4 ban felvetődött az oktatás Lengyel V6IUf6Q6k PÉCS6tt| ^S^S^valanünt^0!™ Szombaton délelőtt lengyel { tel&ségrevonás kérdése, az ok- földművesszövetkezeti vendé-* tatáff61 Tal6 elmaradások gek érkeznek Pécsbe. Az öt- f miatt tagú küldöttség vezetője a len- . A statisztikai adatokból gyei fogyasztási szövetkezetek \ megállapítható, hogy a legA közúti baleset oka lehet a gépkocsivezetők rendszeres és huzamos időn át való túlóráztatása is. A jelenlevők, miután hangsúlyozták, hogy mennyire szükségesnek és hasznosnak tartják az ilyen és ehhez hasonló megbeszéléseket, az alábbi határozati javaslatot tették, illetve fogadták el: 1. A TB. javasolja, hogy a rendőrség közlekedés- rendészeti osztálya a múltban jól bevált társadalmi ellenőrzést ismét szervezze meg. Ehhez a TB, a szakszervezeti bizottságok, valamint az érdekelt vállalatok vezetői nyújtsanak hathatós segítséget. A TB javasolja a Pedagógus Szakszervezet TB-nek, valamint a megyei és városi tanácsok művelődési b) A vállalatok fotó-szakkörei a balesetekről készítsenek helyszíni felvételeket és azt használják fel szemléltetésre. Ugyanerre a célra használják fel a hangoshíradókat is. c) Az üzemi bizottságok a munkavédelmi felelősöket, valamint a vállalatok munkavédelmi megbízottait rendszeresen, de legalább félévenként ü. b. ülésen számoltassák be a közlekedési balesetek alakulásáról. Zsifkovies György tb.-elnök K. László vájárt elbocsátották a bányából. Az egyszerűnek látszó eset bonyolult helyzetet takar. K. László egy volt uradalmi cseléd fia. Alig tíz éves korában apja mellett dolgozott. A bányászmesterséget tizenötéves fejjel takarítófiúként kezdte. Itt kapta az első pofonokat: az egyik sztrájk után a csendőrök a gyerekeket is összeszedtek, a hosz- szú folyosón szembeállították őket és egymást kelleti pofozniok. Vájár lett. jó szakmunkás. A felszabadulás után belépett a kommunista pártba, később azonban tagsági könyve eltűnt. A múlt évben kérte felvételét a pártba. Nos, ez az ember októberben, novemberben elkövetett hibákat. Nem volt vezető, nem volt szervező, még a fő hangosok közé sem tartozott. „Járatta a száját” — évekkel ezelőtt is, erről ismerték — tett bizonyos kijelentést a pártról, egyes kommunistákról. „Nem gondoltam komolyan és csak baráti körben beszéltem...” — védekezett a fegyelmi vizsgálatnál. „Hő- bölgése” semmi esetre sem válik dicséretére. Sőt! A különböző okokra, körülményekre való hivatkozása sem más, mint a tények bizonyos ellensúlyozása, a felelősség alóli kibúvás keresése. Egyetlen „mentsége”, hogy elismeri tettét, semmit sem tagad le. K. Lászlót ezért bocsátották el. Közel bárom hónapja mun- kanélkül van. Alkalmi munkából, vagonkirakásból tartja el feleségét,, három gyerekét. Apránkint eladogatja bútorát. Számtalanszor pró« bálkozott, mlndenfitt elutasi« tották. „Sajnos, nem alkat« mázhatjuk.... ” — mondták, amikor őszintén ismertette, miért nincs munkája. Felesége munkakönyvét váltott ki, de őt sem kiséri szerencse: férje tette miatt ő sem kap munkát. Ez felel meg a párt poll« Ilkájának? Ez a proletárdiktatúra helyes értelmezése? Semmi esetre sem! K. László vétett a munkáshatalom, saját osztálya ellen. De főbenjáró bűnt nem követett el, hisz a bíróság, amely fellebbezését tárgyalta, csupán a korábbi határozatot erősítette meg. Most nem vitatjuk az elbocsátás helyességét, bár itt is inkább alkalmazhatták volna a szigorú megrovás, esetleg alacsonyabb munkakörbe való helyezés büntetését. Az élethez azonban joga van, hogy családját eltarthassa, gyermekeit felnevelhesse, s ha tudja, ha akarja, munkájával kijavíthassa botlását. Ehhez pedig munkalehetőségre van szüksége. Az osztályharcnak törvényei vannak. Nem ad és nem adhat felmentést semmilyen bűn alól, nem védelmez senkit sem, ha a nép hatalmára emeli kezét. Ez a törvény azt mondja: kíméletlen keménységet tanúsítsunk az osztályellenséggcl, a fegyveres provokátorokkal, a szellemi előkészítőkkel szemben; kommunista éberséget, megértést a kisemberekkel szemben, akik a nehéz napokban eltévclycdtck. Ez a párt politikája, s az ügy tanulsága. (BOCZ) 2. ,i kelt autóközlekedési vállalatok osztályának, hogy az oktatási f ENSZ-től I munkájáról, a közúti balesetek évben foglalkozzanak a közle-f _ _ ___’ S7imirni ví_ kedésrendészeti oktatással, < \A sütőipari vállalaton múlik | Dolgozzák fel a száraz kenyeret! Áldatlan állapot a pozott sát jelentés megtárgyalá- A pécsi fűtőház összes dolgozó!. országos központjának elnöke. A lengyel elvtársak a bara-! nyal MÉSZÖV vendégeként< szombaton meglátogatják a boly! körzeti földművesszövetke- J zetet, a mohács! méhész szak-J szövetkezetei és a villányi * földművesazövetkezetet. több baleset. gyorshajtásból és ittasságból ered. Példaként felvetődött a. 25-ös AKÖV dombóvári főnökségének ügye, ahol a legtöbb baleset adódott — ugyancsak ittasságból. A főnökség vezetője is ittas- san karambolozott. az AK.IQ és a közlekedésrendészet — közös rendezésében félévenként széleskörű balesetelhárítási ankétot tart, ahol az AKIG legjobb vállalatának átadják a három szerv közös vándorzászlaját és jutalmát A Az AKIG vállalatai és < üzemi bizottságai ren-1 előzzenek ebben az évben bal- ( esetelhárítási kiállítást I már bosszúsághoz, 1 vagy egyenesen éléamelyhez az illetékes szervek * J kereskedelemben minden segítséget megadnak. ||tiem egyszer vezetett 9 A TB, az AKIG és közlekedésrendészet. gedetlenséghez, hogy a boltvezetők félnek a túlrendeléstől. — Ezért legtöbbször inkább valamivel a szükséglet alatt rendelnek, nehogy az áru a nyakukon maradjon vagy megromoljon és nekik kelljen megfizetni. Külő- * v i (nősen érezteti ea a A balesetelhántás er- hatását a kenyérrendekében: 4 delésnél. a) A vállalati oktatást rend-f Itt ugyanis a helyszeressé tesszük és az arról tá- f zet a következő, volmaradókat a vállalatvezető A boltvezető az elővonja felelősségre. f ző napi fogyasztás 5. fi gy elembevételével lerendel két mázsa kenyeret. A háziasz- szonyok azonban ezt nem veszik figyelembe és mintha összebeszéltek volna, többen is tésztanapot tártanak. Summa- summárum a boltvezetőnek megmarad ötven kiló kenyere. Az érvényben lévő rendelkezések értelmében — a fogyasztás túlértékelése és túlrendelés miatt — az összeget a számlájára . írják és a saját, zsebéből kénytelen kifizetni, mivel nincs lehetőség arra, hogy a száraz kenyeret más módon értékesítsék. Ezért nem egyszer megesett már, hogy a megmaradt száraz kenyeret hat kereskedő inas és bolti alkalmazott szeletelte apróra. Garázsban szárították és kézzel darálták le morzsának. S ez még a jobbik eset; Legtöbbször megpenésze- sedett a megmaradt kenyér és ki kellett dobni. A megoldást mindenütt az országban megtalálták már, csupán Pécsett késlekednek vele a Sütőipari Vállalatnál; — Másutt ugyanis a megmaradt száraz kenyeret a sütőüzem visszaveszi, morzsát készít belőle és igy kerül újra a kereskedelemhez. Sem az állam, sem a lakosság nem károsul, de még csak a boltvezetőnek sem kell megfizetnie a száraz kenyér árát. Ideje lenne már, hogy a Pécsi Sütőipari Vállalat is gondolkodna a száraz kenyér feldolgozásáról, hogy a boltosokat ne rémítse el a megrendeléseknél a túlrendelés veszélye, és ne ismétlődjenek meg olyan esetek, amikor a fél városban nem lehet kenyeret kapni. odhcíépcscíhnoJc! A „GAZDA n Ezen az emberen tervszer segíteni akartam. Ismertem. Azt hiszem, két esztendeje már, amikor Komlón, a Fekete Gyémánt vendéglő avatásánál találkoztunk először. Öt is meghívták az avatásra, mint a város köztiszteletben álló polgárát, a jónevű orvost, aki amellett szerény, csendes egyéniség. Valamiképpen melléje kerültem az asztalnál. Iszogattunk, öngyújtójából tüzet adott s így szólt: — Nézd barátom, itt aztán lehet mit írni. Egyszer bejössz hozzám a rendelőbe, meglátod az embereket, hogy jönnek hozzám. Szeretnek, tisztelnek, bíznak bennem. És ez jól esik... Barna, kerekarcú, simára fésült, középtermetű férfi volt az orvos. Csupán az tűnt föl, hogy az ujjaival minduntalan idegesen játszadozott és ha tenyerét néha-néha egy pillanatra pihentette d fehér abroszon. az ujjal akkor is remegtek. Ahogy a hangulat emelkedett, egyre sűrűbben emelgettük a poharat, a szeme csillogott az italtól. Később fel« állít — Ha egyszer erre jársz, nézzél be hozzám! Itt lakom szemben, látod? S kimutatott az egyik kö- könyösi bérházra. Kedvező véleményt formáltam erről az emberről, már az első látásra is. Azt hiszem egy hónap elmúltával ismét Komlón jártam. Fölmentem a bérház lépcsőjén, megtaláltam az ajtót, rajta a táblát: „Dr. Horváth Géza orvos’1. A hosz- szú csengetésre senki nem nyit ajtót. Egy asszony fölkiált a lépcsőházból: — A doktorék nincsenek otthon! Miért keresi? Lent a kapuban részletesebben elmagyarázta, mint afféle „jólértesülH’, hogy Horváthék- nál nagy baj van ám, mert a szegény asszony öngyilkos lett, majdnem belehalt, de a kórházban kikurálják belőle a mérget. — ;.. Mert ugye, manapság a férfinépség sírbavisziaz asszonyokat... Az én uram is hallja ..; S véget nem érő mesébe kezdett, hogy az ura nőzik. meg iszik, hát a doktor sem volt különb, mór mint a Horváth doktor. Megdöbbentett a dolog. A Horváth nőzne, inna? És ez a családi tragédia? Elmúlt talán egy esztendő ís, amikor Horváthtal ismét találkoztam. Sűrű ólmos eső esett, november vége volt, az emberek fázósan, behúzott nyakkal siettek hazafelé a késő éjszakában. A Pannonia- pince lejáratánál egy bőrkabátos férfit pillantottam meg. Háttal támaszkodott a falnak, feje mellére bukott, a gallértól elálló nyakába folyt az ereszről leömlő esővíz. — Mi van veled, Doktor? — kérdeztem tőle, aztán lehúztam a lépcsölejdrathoz az eső elől. — Hogy velem mi van?! Mi van velem? Velem...!? Már. ordított a keserűségtől és egyre csak azt hajtogatta cinikus sértődöttséggel: „Velem?! Velem!? Letámogattam a lépcsőn, két duplát kértem s a kívül- belül elázott doktort leültettem egy székre. Csak a kockacukrot rágta el, a feketét érintetlenül hagyta. Most nem hangoskodott, hanem zavaros szemeit rámemelte és motyogott: — ...A Horváth már nem kell senkinek ... Nem vagyok doktor...! Érted? Nem vagyok doktor! S akkor hangosan felnevetett Gúnyosan, szinte eszelő- s«n a szeme parázslóit o dühtől. — Becsapta . hát most ők is becsapta. la .., ha. :-, haí ,; s ha , m S ráejtette fejét az asztalra — elaludt. Másnap bejártam Kordiát Orvosokkal, bányászokkal, párttitkárokkal, asszonyokkal beszéltem: Horváth doktor — csaló! Ez volt a vélemény. Horváth becsapta az egész várost. Diplomá ja soha nem volt, valamikor régen, állítólag Zágrábban hallgatott néhány félévet az egyetemen, több semmi. S Komlón — főorvos lett. .. i Rájöttek a csalásra, azoúnal kitették állasából. De még örülhetett, hogy igy megúszta, mert Horváthnak már volt más is a füle mögött: hatszor volt büntetve csalásért, okirathamisításért és egyebekért. Horváihettől kezdve egyre jobban züllött. Nem volt olyan éjszaka, hogy akár a Pannóniában, akár az Oázisban, vagy valamelyik másik mulatóhelyen meg ne fordult volna. Társasága: stricik, vagányok, utcalányok. Akik pedig szívesen tömjénezték Hor- váthot, jnert elvégre mégis csak „orvos”, ö lett a társasig kedvence. Én emlékszem rá, abban az időben ahány vrostituájt vaay vagány bekerült a rendőrségre razzia, vagy akór ciyői-efetí büncsc- lekmén'i '-•vén. m-jdnem kivétel nélkül mind ismerték a doktort. így: sss A Géza? Jó pofa! Vagány gyerek! Klassz srác! Csinos fiú! A. Gézuka csodás fiú!.:-, Stbi-.: stbiít S a „Gézuka” züllött. , Miből? Az urániumbányában dolgozott, nem tudom már pontosan milyen beosztásban, de annyit tudok, hogy nem lapátolt. S keresett is szépen.. Állítólag három-három és félezret is megkapott havonta. Amikor az ellenforradalom „átveszi” a hatalmat az elmúlt őszön, Horváthról még édes-keveset hallani. Hanem november negyediké után Horváth „doktor” a mecseki „fegyveresek“ parancsnoka lett. Az isten a megmondhatója, hogy hogyan? Már a megbízatását illetően persze, mert egyébként nem lepődtünk meg, hogy Horváth végül is a Mecseken kötött ki mint parancsnok, hogy bosz- szút álljon a rendszeren, az őt ért „igazságtalanság’ miatt. Horváth tehát, vagyis a „Gazda”, néhányszáz fiatalembert, — nagyrészük szökött rabokat, — a kezében tartott. Az ő irányítása alatt működő fegyveres ellenforradalmárok támadták meg a vidéki rendőrőrsöket, rabolták ki az Üdülőt, lövöldöztek ismeretlen emberekre, akik abban az időben esetleg fölmerészkedtek a Tettyéig, de végül már egymást gyilkolták. Az apátvarasdi ellenforradalmatok tárgyalásán elmondották a vádlottak, hoot! a „Gazda? később már fegyverrel fenyegette a banda tagjait, ha szökni próbálnak. Fenyegetését beváltotta: „hadbírósága” halálraítélt két fiút. mert szökni akartak. Novemberben két összekötözött fiút találtak a rendőrök az Üdülő környékén, — tár- kőlövéssel. A „Gazda” dolgozott . Amikor már égett a talaj a lába alatt, szorult a hurok a nyaka körül, — akkor vagy negyvened magával Jugoszlá viába szökött, útközben fölpakolva értékes gyógyszerekkel. Több gyilkosság terhelné a lelkiismeretét, ha—lenne lelkiismerete. De nincs. Végig- szélhámoskodta az ország városait s amikor ütött az ő órájuk, akkor, — ezen aztán nem is csodálkoztunk, — fegyvert fogott a kezébe s ezzel végérvényesen föltette eddigi tetteire az alávalóság és az ocsmányság koronáját. Hogy miért mondom el mindezt tíz hónap elmúltával? Miért teregetem ki október—november szennyeseit? Azért, mert teregetik Nyugaton is. Az ENSZ ötös bizottsága most állította össze jelen* tését, a magyarországi „szabadságharcról”. Hát csak ezért. Hogy láei suk, kik voltak a szabadság „hősei?' (RAB)
