Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-23 / 197. szám

VtLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! if # BtVNANTÜLI TILTAKOZUNK a hazánk belngyeibe való beavatkozás ellen A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 197. SZÄM ÁRA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957 AUGUSZTUS 23 Milliókat érő magvak A cím nem túlzás — milliókat érő magvak teremnek Baranyában. Ez évben hivatalosan 37 millió forint, de a valóságban néhány millióval több kerül a termelőkhöz aprómagtermesztésből. Ezt a hatalmas összeget 25 ezer kát. hold földről nyerik. Olyan híresek ezek a magvak, hogy Hollandiából, Németországból, Svájcból utaznak ide külföldiek, hogy meglássák, hogyan kel a mag, később pedig, hogy milyen termést igér, végül mennyi termett. Van, aki kiköti: neki csak Baranyában termesztett fűmagra, vagy más mag­féleségre van szüksége. Az egyik holland vállalkozónak borsót termesztettünk. Jól jártunk vele — ő pedig otthon szaporítja a magot. Az Amerikai Egyesült Államok jóval olcsóbban ajánlja lucernamagját, mint amennyibe nekünk a hazai termesztés kerül, de ahol nincs meg uralkodó gazdasági befolyásuk, a vállalkozók azt mondják: azért mi mégis megvesszük a magyar lucemamagot. Igaz, drá­gább, de jobb. Evek óta folyik a propaganda, # szakismeretetés, hogy terjedjen az aprómagtermesztés. Hirdetések* kis- filmek, szakkönyvek, újságcikkek, rádióelőadások érik egymást, hogy megértessék a földek munkáiéival, milyen nagy jövedelem rejlik a mezőgazdasági munka ezen ágá­ban, hogy ebből az országnak, .magának a termelőnek nagy haszna van. Ugyanis az ország az aprómagért valu­tát kap, a termelő meg jó forintot, annyit, hogy jól meg­találja számítását. íme, néhány ár a 20-i újság egyik hir­detéséből: étkezési borsó 280, fehérhere 2250, vöröshere 1800, lucernamag 3150, szarvaskerep 1550, kendermag 720, szöszösbükköny 370 forint mázsánkint, Pécsett a 10-es telepen* Terjedt is megyénkben az aprómagtermesztés. Az et- múlt 10 év alatt emelkedett 25 000 holddá az a terület, amelyen e nagy hasznot hozó növényféleségeket termelik. Ha kimondjuk, hogy 25 ezer hold tekintélyes terület, akkor ki kell mondani azt is, hogy kevés ez, több lehetne, több kellene. Az aprómagtermesztés szélesedését is kötötte a kö­telező búzavetés az elmúlt években, akárcsak az ipari növényekét. Itt is éreztette hatását a sok téren igen rosz- szul ható gazdasági kényszeredettség, amikor könnyíteni próbált a termelő magán, a beadási kötelezettségeken. Most mindez megszűnt, nyitva áll a lehetőség, hogy több étkezési borsót, hereféléket, fűmagvakat, olajos magva- lcat, vetőmagnak való kukoricát, bükkönyféléket, korian- dert, kölest, velőburgonyát és más, nagy keresletnek ör­vendő növényféleségek teremjenek a búzavétés alól fel­szabadult .területen. Igazán felesleges példálózni, hogy mit jelent az idei több mint 37 milliós pénzjövedelem a 25 ezer holdról olyan növényféleségek után, amelyek munkaigényessége a gabonafélék színvonalán áll. Tehát még az átlagosnál több munka sincs vele és mégis több a jövedelem. Ezt még fokozza, hogy egyes aprómagfélék termesztése ki­váló talajjavító hatású, egyrészének pedig tenyészideje nagyszerű lehetőséget ad másodvetésre, illetve 100 napos kukorica termesztésére. Egy évben egy darab földről két termést lehet leszedni és a föld nem látja kárát. Azt szokták mondani, hogy a jó gyorsan terjed, hogy szívesen veszik az emberek. Miért kell így népszerűsíteni mindezt, ha jó? Ha tényleg jó, akkor miért nem nyúlnak utána két kézzel? Jó, nagy hasznot hajtó termelési ág az aprómagtermesztés. Akadályai azonban olyanok, hogy nem megy egykönnyen az útból való elhárításuk. Ez évben az aprómagtermesztés zöme (állami gazda­ságokat nem számítva) az egyéni gazdaságokra tevődött át. Amíg egy évvel ezelőtt a szerződéses aprómagok 60 százalékát termelőszövetkezetek és 40 százalékát egyéni­leg dolgozók termelték, addig idén a szerződéses mennyi­ség mindössze 21.1 százaléka terem termelőszövetkezeti földeken. Érthető e számokból, hogy hol szorít a cipő, hogy az egyéni gazdát kell meggyőzni, felvilágosítani arról, hogy milyen kifizetődő számára, ha aprómag-ter- mesztésre fogja be földjének egy darabját. Most folyik ez a munka a bíborherével, repcével. Községröl-községre, házról-házra járva kínálják a lehetőséget, hogy kell pénz, kell több jövedelem nem sok munka árán? Itt a kedvező alkalom, vessen bíborherét, repcét. A biborhere 3400, a repce 3—4 ezer forintnyi jövedelmet ad egy holdról. S van. aki hajlik a jót akaró szóra, van aki azt mond­ja: Ajaj! Aprómag'. Erre már egyszer ráfizettem. Es itt következik a másik gátló körülmény: az aprómagcséplés. Van e téren fejlődés, egy azonban vitathatatlan, hogy az aprómagok cséplése még ma sincs megnyugtatóan meg­oldva, sőt, évről-évre százezrek vesznek kárba, mert erre miért, miértsem hosszú időn át nem fordítottak megfelelő gondot. Aki egyszer megtermelte az aprómagot cs még januárban is kilincselni járt cséplőgép után — mint aho­gyan előfordult ez az elmúlt években — termésének jó­részét megették az egerek, tönkretette az eső, az kétszer is meggondolja, hogy szóba álljon a szerződést kötővel. Ezt kellene megnyugtatóan végleg megoldani és egyszeri- ’ ben megnőne a kedv. Maradlság is gátja még az aprómagtcrmcsztésnek. Itt semmi másról nem kell beszélni bizonyságul, mint a lucernamagtermesztésről. A megyében mintegy 1500 kát. hold lucernáson folyik idén magfogás. Lehetne 4—5 ezer holdon. 14 millió forinttal több pénzt kaphatna a falu. Csakhogy bele csontosodott a fejekbe, hogy gyengébb táp­értékű lesz a lucernaszéna, bt magbamegy. Ez igaz, de még magfogás után is eléri szalmája a jóminőségű szé­náét és ezrek ütik a termelő markát. Nem számítva, hogy csak az egyik kaszálás termése lesz gyengébb tápértékű. Sok még e téren is a tennivaló. De tenni kell, be­szélni, magyarázni a. jelentőségét, hasznosságát, hogy mindenki megértse. Es hadd jöjjenek a nyugati országok­ból magokért! Ha^kérnek valamiből 10 vadonnal, hogy „lenne-e ennyi” — mondjuk nekik: semmi akadálya nincs, ha szüksége van, adunk 20 vagonwiL Bár csak itt tarta­nánk már!----—--------------------------------------------—— * Ker eskedelmi tárgyalások j Ausztriával § ♦ Csütörtökön délután magyar * küldöttség utazott Bécsbe, I hogy tárgyalásokat folytasson í a következő gazdasági évre I szóló árucsereforgalmi meg- J állapodás megkötéséről. Nyer- j ges János, a küldöttség veze- j tője az MTI-nek adott nyilat- t kozatában elmondotta: i — Ausztria hagyományos i piaca mezőgazdasági cikkeink- f nek, Szállítunk gabonafélé- * két, sertést, vágómarhát, ba-* romfit, gyümölcs- és főzelék-t féléket, olajosmagvakat. Auszt- t riaban jóhimevet szereztek a j magyar szerszámgépek és több * olyan osztrák üzem van, aholt magyar szerszámgépekkel dől-1 gozrtak. Ausztriából fűszerárut, f bányafát, papírféléket, cellu- ♦ lozét, hengerelt árut, gépeket,t vegyianyagokat hoznak. í A külön vonat robogott a Balaton felé. Utasai — fiatalok és idősebbek — már a „magyar tenger“ hűs hullámaiban képzelték magukat, vidáman tréfál­koztak, énekeltek. A sze­relvény egyik kocsijában pedig nyolc-tíz ifjú kiszis- ta tanácskozott. Lenhardt Ernő honvéd beszélt: — Mindenkihez elvisz- szük a tiltakozó ívet és megkérjük^ írják alá;;« Néhány óra múlva Ke­resztes Jóska, Kerencse- vics Gyöngyi, Gyarmati Sanyi, Gönczi Laci és a többiek hozták a sűrűn tele írt lapokat. A külön­vonat hatszáz utasa alá­írásával tiltakozott az ENSZ úgynevezett „ötös­bizottsága” által elkészí­tett jelentés ellen, amely a magyar nép ellenségei­nek koholmányait gyűj­tötte össze. A „magyar kérdést" végleg vegyék le a napirendről! A külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata azt követően foganatosított in­tézkedéseket kizárólag a ma­gyar nép belügyének tekinti és tiltakozik az ellen, hogy intéz­kedéseire bármely ország, vagy nemzetközi fórum meg­kíséreljen befolyást gyakorol­ni. Minden ilyen kísérletet a Magyar Népköztársaság nem­zeti szuverénitása súlyos meg­sértésének tekint és nem tű­ri, hogy kívülről határozzák meg állásfoglalását és intézke­déseit az ország belső életét érintő ügyekben. O Az ENSZ alapokmánya “Ml. cikk 7. pontja ki­mondja, hogy: „A jelen alap­okmány egyetlen rendelkezé­se sem jogosítja fel az Egye­sült Nemzetek Szervezetét ar­ra, hogy olyan ügyekbe avat­kozzék, amelyek lényegileg valamely állam belső jogható­ságának körébe tartoznak és nem kötelezheti azokat arra sem, hogy ilyen ügyeiket a je­len alapokmánynak megfelelő (Folytatás a 2: oldalon) Kitüntették Orosz Gyula századost Orosz Gyula honvéd főhad­nagy a komlói ellenforradal- márokkal vívott harcban éle­tét vesztette. A hősi halottat századossá léptették elő. Al­kotmányunk ünnepén pedig a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Vörös Csillag Érdemrendet és a Munkás- Paraszt Hatalomért emlékér­emét adományozta Orosz Gyu- ila századosnak. A kitüntcté­♦ seket a hősi halott özvegyé­inek Kádár János elvtárs nyúj­I tóttá át. ♦ Eredményes munkát végzett a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület vándorgyűlése Az ENSZ ügyrendi bizottsá­gának javaslata alapján az ENSZ közgyűlésének elnöke szeptember 10-re összehívta a közgyűlés XI. ülésszakát azzal a céllal, hogy azon megtár­gyalják az ENSZ közgyűlése által ez év januárjában ki­küldött öttagú különbizottság jelentését az úgynevezett „ma­gyar kérdésről.“ A magyar külügyminiszté­rium jogellenesnek tartja a közgyűlés XI. ülésszakának az úgynevezett ,miagyar kérdés" megtárgyalása céljából történt rendkívüli összehívását. Köve­teljük, hogy az úgynevezett „magyar kérdést“ végleg ve­gyék le a napirendről. E köve­telésünket az egész magyar nép aktívan támogatja. A külügyminisztérium ismé­telten megállapítja: 1 A magyar kormány a múlt év őszén bekövet­kezett, s a Magyar Népköz- társaság törvényes rendje el­len külföldi imperialista hatal- ; mák által támogatott — és : részben előkészített — ellen- : forradalmi támadás idején, és • „Minden mennyiség jöhet66 Borbemutatás a Mecsek vidéki Állami Pincegazdaságban Szerdán délután borbemuta­tóra hívta meg a Mecsek vidéki Állami Pincegazdaság a keres- lcedelmi szervek vezetőit. Nagy Károly elvtárs, a vállalat fő­mérnöke ismertette céljaikat. Szeptember elsejével megjele­nik a fogyasztók előtt palac­kozott boraival a pincegazda­ság. Régi óhaj válik valóra, hogy Pécsett lehessen pécsi és Pécs környéki palackozott bort kapni, hogy a Pécs környéki borok eljussanak az ország leg­távolabbi részébe is. Nyolc­féle borral lépnek a közönség elé, amelyből havonta mint­egy 30 ezer palackot töltenek meg. Jó dolog az ilyen bor bemu­tató. Két poharat is tesznek az ember elé, bekonferálják, hogy például „pécsi cirfandli következik“ és töltik. Es kez­dődik az „értékelés“, hogy ez ilyen, hogy ez olyan. Nyolc féle bort kellett végigkóstol­gatni. Kibírtuk. Ilyeneket it­tunk: Pecsenye fehér, literje. 17 fo­rint. Ezt a fajtát árulják úgy­nevezett Jolyóborként is. Érde­kes, hogy voltak, akik a bemu­tatottat jobbnak találták, mint amilyent némelyik vendéglő­ben lehet Icapni. Nagy elvtárs viszont állította, hogy ugyan­az a minőség, legalábbis ők ezt töltik a hordókba. A kadarkára, amelynek li­terje 14,20 forint, ugyanezt le­het elmondani. Ezután leg­alább különbséget tudnak ten­ni majd a vásárlók is. A hegyvidéki sillerre, amely 7 dec is üvegben 13 forintért kerül forgalomba, az egyik szakértőnek éppen nem mond­ható kostoló azt mondta, hogy jobb, mint a két első. Igaza volt. Következett a siklósi riz- ling. E mellett el lehet már tölteni az estét — így az egyik borértékelgető. Ugyám! Csak meg ne ártson. Később azután volt, aki a pécsi rizlingre eskü­dött, mert jobb, mint a. siklósi. Volt, aki fordítva mondta. Ezen kár vitatkozni. Egyik jobb mint a másik, mindkettő jó. Pohárba került a Pécs vidéki borok egyesek szerint koroná­zatlan királya, a cirfandli. Efölött semmiféle vita nem alakult ki, mert ez még jobb mini a többi. A szekszárdi ka­darka? Ez is izleni fog min­den bizonnyal. De ezzel szem­ben, hogy mi lesz a villányi burgundiról a véleménye a vásárlóknak, nehéz lenne el­dönteni, mert ennél is úgy van, hogy egyik jobb, mint a másik. A szekszárdi pártiak esküsz­nek a szekszárdira, a villányit kedvelők meg a villányira. Ki­nek melyik ízlik, majd azt ve­szi. Tehát leket vásárolni szep­tember 1-től. Mennyiért? Hát, van amelyik megsoványitja a pénztárcát, de azért nem túl veszélyes. 14,20 forinttól 21 forintig lesz egy-egy üveg bor ára, a legdrágább a cirfandli. Igaz, hogy a legjobb is. Végre még bővebb választé­ka lesz a Pécs vidéki boroknak. Várhatják a vásárlók is, mert a pécsi élelmiszerkiskercske- delmi vállalat képviselője ilyen tömörséggel adta le ren­delését: i,Minden. mennyiség jöhet.“ A Geodéziai és Kartográfiai ; Egyesület augusztus 18—19. és : 20-án a Pécsi Tudományegye­tem földszinti előadótermében : kiállítással egybekötött • ván- : dorgyűlést tartott. A vándorgyűlésen magas- : színvonalú műszaki előadások : hangzottak el. Augusztus 18- : án dr. Homoródi Lajos, az ÁFTíi tudományos munkatár­sa „Régi pontok az új három­szögelési hálózatban”, dr. Ko­pasz Gábor a Pécsi Levéltár helyettes vezetője „A pécsi levéltárak térképanyagáról” címmel, augusztus 19-én Festő Szabó László, a PGTV mér­nöke „A földmérői hivatás, — a földmérő feladata egy or­*. szag gazdasági életében”, dr. Takács József, a Kartográfiai Vállalat főmérnöke „A ma­gyar kartográfia eredményei­ről” címmel majd augusztus 20-án Zelcsényi Géza, az ÁFTH főmérnöke „Újabb alappontsűrítési eljárások” és Boday Lajos a PGTV főmér­nöke „Komló városméróse” címmel tartottak magas mű- északi értékkel bíró előadást. Dr. Regőczi Emil díszehki- ;ki megnyitója és Raum Fri- ; gyes főtitkári beszámolója lután alakult meg az egyesü- | let pécsi csoportja. A csoport :vezetőségébe választották: Po- Ironyi Zoltánt, a Pécsi Geodc- : ziai és Térképészeti Vállalat ■ igazgatóját, Festő Szabó Lász- : ló mérnököt, Németh Istvánt, : az Uránércbánya Vállalat : mérnökét, Ambrus Istvánt a ;PGTV mérnökét, Gombás Lu- : kacsot, a Vízügyi Igazgatóság ; vezető főmérnökét, Solti Ist­• vánt, a MÁV osztálymérnök­• ség vezető mérnökét, Taksony ; Jánost, a Pécsi Szénbányásza­■ ti Tröszt mérnökségvezető jói, ; Benkő Antalt, a Komlói Szón- ; bányászati Tröszt mérnökség- : vezetőjét és Lakatos Józsefet. : az Erdőrendezőség íőmórno- ; két. A kiállítás szemléletesen és ötletesen mutatta be a tér­képkészítés korszerű technoló­giáját az alapvető háromszö­geléstől a nyomdai művelete­ken át a legfrissebb térkép- kiadványokig. A vidékről ér­kezettek megtekintették Pécs történelmi emlékeit, s a séták alkalmával Dómban János mú- zeumigazgató és Madas József bányamérnök értékes város­történeti előadásokat tartót-« tak.'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents